Vörös Zászló, 1967. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1967-02-01 / 26. szám

-— 2 -—____ - ..............................­........... .......................... . ...— _____________ A Marosvásárhelyi Városi Helyiipari Vállalat műanyag-részlegén dolgozik Magyari János fröccsöntő. Jó minőségű munkájával és a terv teljesítésében elért eredményeivel a tavaly minden hónap­ban kitűnt a szocialista versenyben. Falusi Könyvhónap Minden év februárjában im­már hagyományosan megszer­vezik a Falusi Könyvhónapot. A művelődés- és művészetügyi bizottságok, valamint a Fo­gyasztási Szövetkezetek Szö­vetsége védnöksége alatt ki­bontakozó Falusi Könyvhónap kitűnő alkalom arra, hogy a politikai, tudományos, szép­­irodalmi és agrotechnikai szak­könyvek nagyobb mennyiség­ben jussanak el a falusi olva­sókhoz. Az elmúlt esztendőben például a könyvtárak, falusi könyvesboltok, önkéntes könyvterjesztők, mozgó köny­vesboltok, stb. révén tartomá­nyunk falvaiban és vágterein több mint 1,752.000 kötet könyvet árusítottak. Csak a falusi dolgozók, egyéni könyv­táraik állom­­ányának gazdagí­tására 3,057.000 lej értékben vásároltak könyvet. Ez a tény híven tükrözi: a könyv a fa­lusi dolgozók legkedvesebb ba­rátja, tanácsadója, ismeretei­nek forrása lett. A községi könyvtárak egyre inkább hoz­zájárulnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasá­gi-szervezeti megerősítéséhez, a tagok szocialista öntudatá­nak fejlesztéséhez. A Falusi Könyvhónap al­kalom arra is, hogy jelentő­sen gazdagodjék a községi könyvtárak állománya és nö­­vekedjék az olvasók száma. A legújabb kiadványok a Falusi Könyvhónap alkalmából 1 mil­lió 105.000 példányszámban jelennek meg. Ez évben is számos, a könyv­vel kapcsolatos tömegrendez­vényre kerül sor: eladással egybekötött kiállításokat szer­veznek, könyvelárusító kiosz­kokat létesítenek, a könyvtá­rakban és könyvesboltokban megszervezik az új könyvek népszerűsítését. A „mozgó könyvesbolt“ ellátogat a vág­­terekre, távoleső falvakba. Ta­lálkozókat szerveznek írók, költők és könyvkiadók szer­kesztőinek részvételével. Eze­ken a találkozókon a mai fa­lut foglalkoztató kérdéseket beszélnek meg az olvasókkal, mint például: A román kultú­ra a szocializmus éveiben; A tudomány és technika fejlődé­se napjainkban; A román nép dicsőséges múltja, a hazafiság forrása; A román nép és az együttélő nemzetiségek testvé­risége. Ebben az időszakban előadá­sokat, irodalmi és témás es­teket szerveznek. A választási kampányra való előkészület ugyancsak alkalom a könyv népszerűsítésére, terjesztésére. Ezeken a rendezvényeken az előadók beszélni fognak párt­vezette népünknek a szocia­lizmus építésében elért sike­reiről, a gazdasági életben vég­bement változásokról, a fal­vak átalakulásáról, mai arcu­latáról, társadalmi rendszerünk mélységes demokratiz*v.„­*-ig és azokról a fejlődési távla­tokról, amelyeket a Román Kommunista Párt IX. kon­gresszusa körvonalazott. A dolgozók az eredmények szám­bavételén kívül megvitatják az RKP KB december 21—23-i plenáris ülésén meghatározott feladataikat. A falusi kultúrotthonok, könyvtárak százai szeretettel várják a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagjait, hogy a könyv útján eljuttas­­sák hozzájuk az emberi gon­dolkodás és tudás értékeit. A román művészet 1967. évi hírnökei Milyenek lesznek Románia kul­turális kapcsolatai az 1967-es esz­tendőben? Elsősorban legjelentősebb mű­vészeti intézményeinkre vár az a feladat, hogy becsülettel képvi­seljék Románia művészetét a nagyvilágban. Az Opera- és Ba­lettszínház Jugoszláviában és Ausztriában, a George Enescu Ál­lami Filharmónia Törökországban és a Szovjetunióban vendégszere­pel ebben az évben. A Kis Szín­ház Lengyelországba, a Tandári­­ca Színház a Kínád NK-ba, a C. Tanase Színház pedig Franciaor­szágba látogat el. A Madrigál é­­nekkart a Német SZK-ban, a Folklór-együttest a Szovjetunió­ban, Svájcban, Franciaországban, Hollandiában, stb. látják vendé­gül. Kisebb együttesek — kama­razenekarok, könnyűzene-együtte­sek, artista-csoportok — is kül­földi turnékra készülnek. A román képzőművészet is je­len lesz a világ különböző égtá­jain. A Szovjetunióban, Lengyel­­országban, Jugoszláviában, Olasz­országban, Belgiumban, Indiában jelenkori román képzőművészeti kiállításokat rendeznek. Görögor­szágban, Törökországban, a Né­met SZK-ban, az EAK-ban, Finn­országban művészi faliszőnyege­ket mutatunk be, míg Hollandiá­ban, Finnországban, Svájcban és Ausztriában üvegfestészeti mun­kákat és fametszeteket. Ion Tucu­­lescu képeiből kiállítást rende­zünk Franciaországban, a Német SZK-ban, Svájcban. Részt ve­szünk több könyvkiállításon is. Az idén csaknem 27 nemzetközi biennálén és tárlaton mutatjuk be a román képzőművészet leg­jobb alkotásait. Ugyancsak ebben az évben több zenei versenyen is képviseltetjük magunkat. Így például részt ve­szünk a Prágai Tavasz fesztivá­lon, a müncheni zenei versenyen, a Margueritte Long-Jacques Thi­­baut nemzetközi hegedű- és zon­goraversenyen (Franciaország), a fiatal operaénekesek szófiai vetél­kedőjén, a tokiói Madame But­terfly nemzetközi énekversenyen a montreali, Rio de Janei­­ro-i énekversenyen, és külön­böző zeneszerzői versenyeken. Részvételünk alkalmat nyújt a külföldinek is, hogy meg­ismerje a román előadóművészet és zeneszerzés legjobb képviselőit. Képviseltetjük magunkat a hosszú és rövid művészfilmek, dokumentum- és rajzfilmek, stb. nagy nemzetközi fesztiváljain, a­­melyeket Cannes-ban, Moszkvá­ban, Mar del Platán, Lipcsében, Tours-ban, Oberhauesenban, To­kióban, Corkban, Annecyben, A­­capulcoban, Melbourne-ben, Krakkóban, Montreálban, Gijon­­ban, Velencében rendeznek. Országunknak az UNESCO ke­retében kifejtett tevékenysége mellett Románia részvétele a nemzetközi kulturális szervezetek összejövetelein lehetőséget nyújt a román kultúra képviselőinek, hogy közvetlenül megismerjék a művészeti alkotás időszerű kérdé­seit és megismertessék Romá­niának a kultúra különböző terü­letein szerzett tapasztalatait. Mindezek a rendezvények nö­velni fogják a román kultúra hír­nevét a nagyvilágban. Sanda TONESCU, az Agerpres szerkesztője Népszerű művek a Filharmónia ma esti hangversenyének műsorán A ma esti hangverseny műso­rán olyan közkedvelt művek sze­repelnek, mint Beethoven III.­­ Leonóra nyitánya, Csajkovszkij Hegedűversenye és IV. Szimfó­niája. Beethoven munkásságában je­lentős helyet foglal el tizenegy nyitánya. Ezek részben színpadi művekhez készültek, részben pe­dig önálló szimfonikus művek. A nyitányok is tükrözik Beethoven művészetének gazdagodását, azon képességének kiteljesedését, hogy fokozottan érvényesíti az eszmei mondanivalót, a drámai jellem­zést. A műsort kezdő IIL, úgyne­vezett „nagy” Leonóra nyitány, mely Fidelio című operájának 1806-os évi felújítására készült, valójában olyan szimfonikus költe­mény, melyben klasszikus for­mák között tökéletesen jut kifeje­­zésre az eszmei mondanivaló. Beethoven a nyitányban nem a drámai cselekményt ábrázolja na­turalista következtetésekkel, ha­nem a drámai konfliktus mé­lyebb értelmét. A hangverseny vendégművészé­nek, HEINZ SCHUNK — Német Demokratikus Köztársaság — elő­adásában Csajkovszkij 1878-ban komponált D-dúr hegedűverse­nye hangzik el, mely a legnép­szerűbb versenyművek egyike. Ragyogó virtuozitás, fénylő hang­színek, frissen előretörő népi hangvétel biztosít varázsos ha­tást Csajkovszkij koncertjének, melyben a szólóhangszer techni­kai lehetőségeit bravúrosan hasz­nálja ki. Fölényes biztonságú hangszerelés, gazdag színfantázia szerencsés ötvözete Csajkovszkij­nak ez a szépségekben gazdag versenyműve. A műsoron szereplő IV. f-moll szimfónia Csajkovszkij első mű­ve, mely nemzetközi sikert ara­tott és felkeltette a zenei világ érdeklődését a zseniális orosz mu­zsikus iránt. Első vázlatait 1877- ben vetette papírra, és a követ­kező évben már be is fejezte a művet, mellyel mint kiforrott alkotó lép elénk. A hangversenyt Remus Geor­­gescu vezényli . VÖRÖS György IPARI KIÁLLÍTÁS A csíki múzeum időszakos ki­állító termében az elmúlt napok­ban kiállítás nyílt, mely a Csík­szeredai Készruhagyár tevékeny­ségét, eredményeit ismerteti. A kiállítás az új eljárások, a gépe­sített termelési folyamatok közül azokat mutatja be, amelyek ma már általánosan jellemzik a kész­­ruhagyártást, hazánkban csak­úgy, mint az egész világon. Ez a kiállítás a Csíkszeredai Készruhagyár első ilyen jellegű bemutatkozása a nagyközönség előtt, s a múzeum tevékenységé­ben is ez az első ipari kiállítás. CSISZÉR Anna levelező j­­ilm ! VESZÉLYES FELESÉGEK Már a rajztechnikával meg­oldott bevezető vetítése köz­ben — míg a színészek és e­­gyéb alkotók felsorolása tart — felbátorodik egy-egy neve­tés; utána, ahogy mind jobban beleszokunk a műfajba, mind sűrűbb és önkéntelenebb lesz a nevetés is, bár „könnyekig" a film végére sem fokozódik: a Veszélyes feleségek jó köze­pes olasz filmvígjáték, mely­nek komikumát az életben megfigyelt emberek, s az élet­ből ellesett hétköznapi esetek táplálják, minimális felnagyí­tás árán, minden mélység — de erőltetés nélkül is; mert ha je­lenetek közé egy-egy bíráló képsor is vegyül, biztosak le­hetünk afelől, hogy szőrmen­tén és ... veszélytelenül pereg tova. Luigi Comencini legfőbb ér­deme a láthatatlan — mégis mesteri — rendezői kéz; olyan magától értetődő természetes­­séggel kapcsolja egymáshoz a bemutatott házaspárokat, a színváltozásokat s a lencse­végre kapott eseteket, hogy mire ahhoz az intim összejö­vetelhez érünk, ahol a jó­ elő­­re beharangozott hastáncot végre megnézhetjük , már a szereplőkkel együtt élünk, iz­gulunk, vagyis féltjük egyik­nek a családi boldogságát, má­siknak a férfi hűségét, együtt drukkolunk Tato apjával, ne­hogy a féltő anyai nevelés té­ves útra futtassa a fiú életét, főleg azonban­ kíváncsian te­kintünk a további fejlemé­nyek elé, hiszen afelől meg­nyugtatott már a lepergett „primo tempo“, hogy a címben jelzett veszélyesség távolról sem komolyan értendő, macs­kakörmeiket ki-kivillantó, de férjeiket őszintén szerető (leg­feljebb veszélyesen csinos) kis feleségek a főszereplők. Ornella, Claudina, Tosca ... Röpke mozdulatokkal megraj­zolt fiatal nők, kikre túlzás len­ne a „jellemkép" szót koptatni, inkább sziluettek ezek, vagy áttetsző profilok, különböző feleség-típusokat könnyed báj­jal elénk varázsoló színésznők. Hogy Tosca valamivel jobban emlékezetünkbe vésődik, az csak azért van, mert a tréfá­ból kötött fogadás szerint reá hárul a (mindkét fél szem­pontjából veszélyes) feladat: elbolondítani egyiküknek a hűséges férjét. De annyira Or­nella, a férjét anyai segédlet­tel papucs alatt tartó asszony­ka, vagy Claudina, a férje jö­vőjét odaadóan egyengető fe­leség is jellegzetes, hogy futó jelenéseit és alkalmi szcénáit megjegyezzük, elraktározzuk. Az ilyenszerű filmben min­den a komikumot tápláló jó ötlet, s Comencini bővelkedik a jobbnál jobb vígjátéki ötle­tekben. Távbeszélőn kihallga­tott csetepaté, elvesztett fény­kép körül támadt bonyodalom, pofozkodás zaja, melyről az­tán kiderül, hogy ... önpofoz­kodás volt, alaposan kiakná­zott lift-intermezzó, egy sereg elmésen előteremtett fordulat és vígjátéki helyzet teszi, hogy a ,,veszélyes feleségek" élettár­sai sem panaszkodhatnak ren­dezőjükre, mert az életszerű lazasággal megszerkesztett cse­lekmény során az ő jellemük is megmutatkozik. A kereske­delmi vállalat szoknyavadász igazgatója, aki minden csinos női alkalmazottjának felajánl­ja kocsiját, továbbá a félté­keny-hiszékeny öregedő férj, a hűséges és komoly, de alka­lomadtán a kínálkozó alkalom­mal szintén élő fiatal orvos, no, meg az idősebb és teste­sebb férj, akinek pokol az éle­te csúnya, házsártos (s a film­ben egyedül karikírozott) fele­sége oldalán­­, teljessé kere­kítik a tréfás­ vígjátéki körké­pet. ■A" Életből vett, s látszólag vé­letlenszerűen megkomponált mese félig-meddig egyénített, de korhű alakok, ötletesen ki­aknázott vígjátéki helyzetek, a hétköznapi valóságból merí­tett, keresetlen, ám annál ha­tásosabb komikum: ha jól meggondoljuk s a nyilvánvaló különbségeket leszámítjuk, kö­rülbelül ilyen lehetett 2—300 évvel ezelőtt a comedia dell’­­ arte, melynek siker­számai leg­feljebb véletlenül, ha fennma­radtak, de abban az időben fél Európát szórakoztatták ... o.­t. Több figyelmet a tűzesetek elkerülésére! Az utóbbi öt év statisztikája azt bizonyítja, hogy a magántu­lajdonban kárt tevő tűzesetek többsége télen, december és feb­ruár között fordul elő, és főleg városon. Okai mindenekelőtt a­ különböző fűtő- és világítótestek helytelen használata, nagyobb mennyiségű élelmiszer, fűtő­anyag és takarmány felhalmozá­sa, hevenyészett füstölők, gará­zsok, konyhák használata, ahol a legelemibb tűzvédelmi szabá­lyokat sem veszik tekintetbe. Lássunk minderre egy-két konk­rét példát. Vannak emberek, akik szabad tüzet (gyufát, hibás lámpát) hasz­nálnak fűtőanyagok közelében, égő gyufaszálat, cigarettavéget dobnak el meggondolatlanul. Ez történt Tamás Simon, Marosvá­sárhely, Gyár utcai, Bíró István Hattyú utcai, Kálik Károly „Má­jus 1“ sétányi, Oltean Alexandru Caminului utcai lakosok esetében. Hevenyészett füstölőket készí­tenek csűrökben, padláson. Fű­részport gyújtanak, mely egy ide­ig fojtottan ég, egy adott pilla­natban azonban több levegőt kap, lángra kap és kész a baj. Ez tör­tént Nagy Józsefnél, a Kriza Já­nos utca 6 szám alatt. Ilyen füs­tölőt fedtek fel Ordos Ana Fragi­­lor utcai lakosnál is. Villanyhálózati hibák is okai lehetnek a tűznek. Például túl­terhelik a vezetéket, nem szige­telik kellően a hevenyészve sze­relt huzalokat. Hasonló okból ki­folyólag ütött ki tűz Tóth Ist­vánnál a Zagazului utca 6 szám alatt. Úgy vélem, fölösleges tovább sorolni az okokat, ennyi is elég ahhoz, hogy mindenki megértse: a hanyagság, figyelmetlenség könnyen tűzkárt okozhat. Ezért szükséges, hogy: a minden házigazda, lakó el­lenőrizze a fűtő és világító be­rendezéseket, s ha hibát talál, kérje szakember segítségét a meg­javításához; — a padlásról el kell távolítani mindenféle gyúlékony anyagot, főleg a kémények környékét kell felszabadítani; — ne állítsanak fel füstölőket kellő tűzvédelmet nem biztosító helyeken, ne változtassák meg a különböző helyiségek rendelteté­­­sét, például csűrből ne csinálja­nak garázst, vagy konyhát — mint ahogy Kom­esz Sándor, Av­­ram láncú utca 25 szám alatti la­kos tette —, mielőtt az illetékes szervek szakvéleményét ki nem kérik; — a háziasszonyok legyenek nagyon óvatosak, ha parkett- és ruhatisztításhoz gyúlékony folya­dékokat használnak. Hűen mun­kát sohase végezzenek nyitott láng közelében. Mindezek figyelembevételével sok anyagi kár és emberi szen­vedés elkerülhető. FARCAS­b­an 18.00 Kicsinyeknek: ABC 18.20 Tanulóifjúságnak: Furcsa utazás a könyvek világában 18.50 Hirdetés 18.58 Pontos időjelzés 19.00 Híradó 19.20 Időjárásjelentés 19.23 Új lemezek 19,55 Képzőművészet, festészet és szobrászati biennálé (II) 20,15 A műkorcsolya Európa­­bajnokság — Szabadon választott gyakorlatok, páros ver­seny. Közvetítés Ljubl­janából 23:30 Híradó m­mmmm A Művelődési Palota nagytermében február 1-én, szerdán este 20 órakor. SZIMFONIKUS HANGVERSENY. Vezényel: Remus Georgescu. Szólista: Heinz Schunk, hegedű, (Német DK). Arta filmszínház: Veszélyes feleségek Progresul filmszínház: Kleopatra I. és II. rész Előadások kezdete: 9,30, 13, 16,30 és 20 órakor Vörös Lobogó filmszínház: Fantomos működésbe lép Ifjúsági filmszínház: Calea Victoriei Munkás filmszínház: Egy csepp méz Flacara filmszínház: Coplan vállalja a felelősséget Unirea filmszinház: Robin Hood diadala VIDÉKI MOZIK MŰSORA Csíkszeredai Hargita filmszinház: Hamu I. és II. rész Tirnaveni-i Melódia filmszinház: Győz a szerelem Gyergyói Miorita filmszinház: Iszony Ludasi Flacara filmszinház: Agyaggalamb Régens Patria filmszínház: A montevideoi ház Victoria filmszínház: Boccaccio ’70 Udvarhelyi Muncitoresc filmszínház: Nápoly négy napja Toplicai Muncitoresc filmszínház: Bízzatok bennem, emberek A Szakszervezetek Művelődési Háza II. emeleti előadótermében február 1-én, szerdán 18 órakor Kőműves Géza: FOR­GÓSZÉL című könyvét ismertetik. A Marosvásárhelyi Népi Egyetem „Orvosi ismeretek“ tanfolyamának hall­gatói részére „AZ ANTIBIOTIKU­MOK“ címmel dr. Ádám Lajos tart előadást szerdán (február 1.) 18 órakor az Egészségügyi Nevelési Házban (Bar­tók Béla utca 1. sz.). ­.............................. — VÖRÖS ZÁSZL­Ó • Befejeződött a történelem — román nyelv- és irodalom szakos általános iskolai tanárok szakmai színvonalának emelése érdekében a Történelemtudományi és Filoló­giai Társaság által rendezett 1966. évi verseny. A legjobb tudomá­nyos munkákért díjakat és pénz­­beni jutalmakat osztottak ki. A­­zok a tanárok, akik részt akar­nak venni az 1988. évi követ­kező versenyen, a részvétel felté­telei iránt érdeklődhetnek a Tör­ténelemtudományi és Filológiai Társaság azon fiókintézeteinél, a­­melyeknek a körzetébe tartoznak. • Mint ismeretes, Chaplin utol­só filmjét, A Hong-Kong-i her­­cegnő-t, a londoni bemutatón hű­vösen fogadta mind a közönség, mind a kritika. Párizsban azon­ban a közönség s a kritikusok túlnyomó többségének tetszett a film. • Tulajdonképpen jóval az eu­rópai bölény előtt kiveszett őstu­lok volt az a vad, amely az or­szágalapító Dragost Moldovába vezette és később címeralakként szolgált számára — állapítja meg Alexandru Filipascu kutató, az Akadémia kolozsvári fiókjának munkatársa egyik nemrégiben sajtó alá rendezett tanulmányá­ban. Az őstulkot­ eléggé pontosan ábrázolja a Bogdan — E Ștefan cel Mare fia — idejéből fennmaradt pecsétgyűrű is. A kolozsvári ku­­tató további érdekes megállapí­tása, hogy 1400—1550 között Moldova címerén őstulokfej volt látható, s az idők folyamán a táj faunájában még fellelhető euró­pai bölény hatására, a címer­alak számos stiláris módosuláson megy át, majd teljesen átalakul. • A Képzőművészeti Tanács keretében működő Szépművészeti Múzeumok Bizottsága nemrégi­ben plenáris ülésen határozta el, hogy milyen román és külföldi képzőművészeti kiállításokat nyit­nak meg a tartományi és rajoni múzeumokban. Ilyen kiállítások színhelye lesz többek között Pia­­tra-Neamt, Braila, Rimnicul-Sa­­rat, Tulcea, Calarasi, stb. ÉRTESÍTÉS A Marosvásárhelyi Tartományi Autószállítási Igazgatóság (DRTA) 1967 MÁRCIUSÁBAN A GÉPKOCSIVEZETŐKNEK KATEGÓRIA-VIZSGÁT TART. Az osztályvizsgára jelentkező gépkocsivezetőkről szóló ki­mutatást a vállalatok 1987. február 10-ig juttassák el a Tarto­mányi Autószállítási Igazgatósághoz. Az ezután beérkező ki­mutatásokat nem veszik figyelembe. Az osztály­vizsgákat Marosvásárhelyen, a Tartományi Autó­­szállítási Igazgatóság Postol utca 1 szám alatt tartják. A vizsgák pontos időpontját március 1-ig kifüggesztik a tartományi igazgatóságnál és a rajoni központo­knál. Bővebb felvilágosítást a 2907 és 5668-as telefonon adnak. M/MOEN „ &L£L MI£Z£RÜZL£TBí£foL A TERVEN FELÜLI KÉSZLETÉBŐL ELADÁSRA AJÁNL az Állami vállalatoknak és a szövetkezeti EGYSÉG­EKNEK — poliészter lakkot — szalagfűrész lapot 50X1­­25X0,8 — melegen hengerelt acélszalagot 40X1 — kézifűrész lapot 70X40, 80X15 — trapéz alakú hajtószíjat 12 50X17X11 — rugórögzítő szeget 30X30 — bádogszeget 25X40 Az eladásra ajánlott anyagok­ról készített kimutatást a vállalat beszerzési osztályán lehet meg­tekinteni. jf . ILiklFillfe 801YAIAI2 TEBE 13 Telefon: 40-81

Next