Vörös Zászló, 1967. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1967-02-01 / 26. szám
-— 2 -—____ - ......................................... .......................... . ...— _____________ A Marosvásárhelyi Városi Helyiipari Vállalat műanyag-részlegén dolgozik Magyari János fröccsöntő. Jó minőségű munkájával és a terv teljesítésében elért eredményeivel a tavaly minden hónapban kitűnt a szocialista versenyben. Falusi Könyvhónap Minden év februárjában immár hagyományosan megszervezik a Falusi Könyvhónapot. A művelődés- és művészetügyi bizottságok, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége védnöksége alatt kibontakozó Falusi Könyvhónap kitűnő alkalom arra, hogy a politikai, tudományos, szépirodalmi és agrotechnikai szakkönyvek nagyobb mennyiségben jussanak el a falusi olvasókhoz. Az elmúlt esztendőben például a könyvtárak, falusi könyvesboltok, önkéntes könyvterjesztők, mozgó könyvesboltok, stb. révén tartományunk falvaiban és vágterein több mint 1,752.000 kötet könyvet árusítottak. Csak a falusi dolgozók, egyéni könyvtáraik állományának gazdagítására 3,057.000 lej értékben vásároltak könyvet. Ez a tény híven tükrözi: a könyv a falusi dolgozók legkedvesebb barátja, tanácsadója, ismereteinek forrása lett. A községi könyvtárak egyre inkább hozzájárulnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági-szervezeti megerősítéséhez, a tagok szocialista öntudatának fejlesztéséhez. A Falusi Könyvhónap alkalom arra is, hogy jelentősen gazdagodjék a községi könyvtárak állománya és növekedjék az olvasók száma. A legújabb kiadványok a Falusi Könyvhónap alkalmából 1 millió 105.000 példányszámban jelennek meg. Ez évben is számos, a könyvvel kapcsolatos tömegrendezvényre kerül sor: eladással egybekötött kiállításokat szerveznek, könyvelárusító kioszkokat létesítenek, a könyvtárakban és könyvesboltokban megszervezik az új könyvek népszerűsítését. A „mozgó könyvesbolt“ ellátogat a vágterekre, távoleső falvakba. Találkozókat szerveznek írók, költők és könyvkiadók szerkesztőinek részvételével. Ezeken a találkozókon a mai falut foglalkoztató kérdéseket beszélnek meg az olvasókkal, mint például: A román kultúra a szocializmus éveiben; A tudomány és technika fejlődése napjainkban; A román nép dicsőséges múltja, a hazafiság forrása; A román nép és az együttélő nemzetiségek testvérisége. Ebben az időszakban előadásokat, irodalmi és témás esteket szerveznek. A választási kampányra való előkészület ugyancsak alkalom a könyv népszerűsítésére, terjesztésére. Ezeken a rendezvényeken az előadók beszélni fognak pártvezette népünknek a szocializmus építésében elért sikereiről, a gazdasági életben végbement változásokról, a falvak átalakulásáról, mai arculatáról, társadalmi rendszerünk mélységes demokratiz*v.„*-ig és azokról a fejlődési távlatokról, amelyeket a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa körvonalazott. A dolgozók az eredmények számbavételén kívül megvitatják az RKP KB december 21—23-i plenáris ülésén meghatározott feladataikat. A falusi kultúrotthonok, könyvtárak százai szeretettel várják a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjait, hogy a könyv útján eljuttassák hozzájuk az emberi gondolkodás és tudás értékeit. A román művészet 1967. évi hírnökei Milyenek lesznek Románia kulturális kapcsolatai az 1967-es esztendőben? Elsősorban legjelentősebb művészeti intézményeinkre vár az a feladat, hogy becsülettel képviseljék Románia művészetét a nagyvilágban. Az Opera- és Balettszínház Jugoszláviában és Ausztriában, a George Enescu Állami Filharmónia Törökországban és a Szovjetunióban vendégszerepel ebben az évben. A Kis Színház Lengyelországba, a Tandárica Színház a Kínád NK-ba, a C. Tanase Színház pedig Franciaországba látogat el. A Madrigál énekkart a Német SZK-ban, a Folklór-együttest a Szovjetunióban, Svájcban, Franciaországban, Hollandiában, stb. látják vendégül. Kisebb együttesek — kamarazenekarok, könnyűzene-együttesek, artista-csoportok — is külföldi turnékra készülnek. A román képzőművészet is jelen lesz a világ különböző égtájain. A Szovjetunióban, Lengyelországban, Jugoszláviában, Olaszországban, Belgiumban, Indiában jelenkori román képzőművészeti kiállításokat rendeznek. Görögországban, Törökországban, a Német SZK-ban, az EAK-ban, Finnországban művészi faliszőnyegeket mutatunk be, míg Hollandiában, Finnországban, Svájcban és Ausztriában üvegfestészeti munkákat és fametszeteket. Ion Tuculescu képeiből kiállítást rendezünk Franciaországban, a Német SZK-ban, Svájcban. Részt veszünk több könyvkiállításon is. Az idén csaknem 27 nemzetközi biennálén és tárlaton mutatjuk be a román képzőművészet legjobb alkotásait. Ugyancsak ebben az évben több zenei versenyen is képviseltetjük magunkat. Így például részt veszünk a Prágai Tavasz fesztiválon, a müncheni zenei versenyen, a Margueritte Long-Jacques Thibaut nemzetközi hegedű- és zongoraversenyen (Franciaország), a fiatal operaénekesek szófiai vetélkedőjén, a tokiói Madame Butterfly nemzetközi énekversenyen a montreali, Rio de Janeiro-i énekversenyen, és különböző zeneszerzői versenyeken. Részvételünk alkalmat nyújt a külföldinek is, hogy megismerje a román előadóművészet és zeneszerzés legjobb képviselőit. Képviseltetjük magunkat a hosszú és rövid művészfilmek, dokumentum- és rajzfilmek, stb. nagy nemzetközi fesztiváljain, amelyeket Cannes-ban, Moszkvában, Mar del Platán, Lipcsében, Tours-ban, Oberhauesenban, Tokióban, Corkban, Annecyben, Acapulcoban, Melbourne-ben, Krakkóban, Montreálban, Gijonban, Velencében rendeznek. Országunknak az UNESCO keretében kifejtett tevékenysége mellett Románia részvétele a nemzetközi kulturális szervezetek összejövetelein lehetőséget nyújt a román kultúra képviselőinek, hogy közvetlenül megismerjék a művészeti alkotás időszerű kérdéseit és megismertessék Romániának a kultúra különböző területein szerzett tapasztalatait. Mindezek a rendezvények növelni fogják a román kultúra hírnevét a nagyvilágban. Sanda TONESCU, az Agerpres szerkesztője Népszerű művek a Filharmónia ma esti hangversenyének műsorán A ma esti hangverseny műsorán olyan közkedvelt művek szerepelnek, mint Beethoven III. Leonóra nyitánya, Csajkovszkij Hegedűversenye és IV. Szimfóniája. Beethoven munkásságában jelentős helyet foglal el tizenegy nyitánya. Ezek részben színpadi művekhez készültek, részben pedig önálló szimfonikus művek. A nyitányok is tükrözik Beethoven művészetének gazdagodását, azon képességének kiteljesedését, hogy fokozottan érvényesíti az eszmei mondanivalót, a drámai jellemzést. A műsort kezdő IIL, úgynevezett „nagy” Leonóra nyitány, mely Fidelio című operájának 1806-os évi felújítására készült, valójában olyan szimfonikus költemény, melyben klasszikus formák között tökéletesen jut kifejezésre az eszmei mondanivaló. Beethoven a nyitányban nem a drámai cselekményt ábrázolja naturalista következtetésekkel, hanem a drámai konfliktus mélyebb értelmét. A hangverseny vendégművészének, HEINZ SCHUNK — Német Demokratikus Köztársaság — előadásában Csajkovszkij 1878-ban komponált D-dúr hegedűversenye hangzik el, mely a legnépszerűbb versenyművek egyike. Ragyogó virtuozitás, fénylő hangszínek, frissen előretörő népi hangvétel biztosít varázsos hatást Csajkovszkij koncertjének, melyben a szólóhangszer technikai lehetőségeit bravúrosan használja ki. Fölényes biztonságú hangszerelés, gazdag színfantázia szerencsés ötvözete Csajkovszkijnak ez a szépségekben gazdag versenyműve. A műsoron szereplő IV. f-moll szimfónia Csajkovszkij első műve, mely nemzetközi sikert aratott és felkeltette a zenei világ érdeklődését a zseniális orosz muzsikus iránt. Első vázlatait 1877- ben vetette papírra, és a következő évben már be is fejezte a művet, mellyel mint kiforrott alkotó lép elénk. A hangversenyt Remus Georgescu vezényli . VÖRÖS György IPARI KIÁLLÍTÁS A csíki múzeum időszakos kiállító termében az elmúlt napokban kiállítás nyílt, mely a Csíkszeredai Készruhagyár tevékenységét, eredményeit ismerteti. A kiállítás az új eljárások, a gépesített termelési folyamatok közül azokat mutatja be, amelyek ma már általánosan jellemzik a készruhagyártást, hazánkban csakúgy, mint az egész világon. Ez a kiállítás a Csíkszeredai Készruhagyár első ilyen jellegű bemutatkozása a nagyközönség előtt, s a múzeum tevékenységében is ez az első ipari kiállítás. CSISZÉR Anna levelező jilm ! VESZÉLYES FELESÉGEK Már a rajztechnikával megoldott bevezető vetítése közben — míg a színészek és egyéb alkotók felsorolása tart — felbátorodik egy-egy nevetés; utána, ahogy mind jobban beleszokunk a műfajba, mind sűrűbb és önkéntelenebb lesz a nevetés is, bár „könnyekig" a film végére sem fokozódik: a Veszélyes feleségek jó közepes olasz filmvígjáték, melynek komikumát az életben megfigyelt emberek, s az életből ellesett hétköznapi esetek táplálják, minimális felnagyítás árán, minden mélység — de erőltetés nélkül is; mert ha jelenetek közé egy-egy bíráló képsor is vegyül, biztosak lehetünk afelől, hogy szőrmentén és ... veszélytelenül pereg tova. Luigi Comencini legfőbb érdeme a láthatatlan — mégis mesteri — rendezői kéz; olyan magától értetődő természetességgel kapcsolja egymáshoz a bemutatott házaspárokat, a színváltozásokat s a lencsevégre kapott eseteket, hogy mire ahhoz az intim összejövetelhez érünk, ahol a jó előre beharangozott hastáncot végre megnézhetjük , már a szereplőkkel együtt élünk, izgulunk, vagyis féltjük egyiknek a családi boldogságát, másiknak a férfi hűségét, együtt drukkolunk Tato apjával, nehogy a féltő anyai nevelés téves útra futtassa a fiú életét, főleg azonban kíváncsian tekintünk a további fejlemények elé, hiszen afelől megnyugtatott már a lepergett „primo tempo“, hogy a címben jelzett veszélyesség távolról sem komolyan értendő, macskakörmeiket ki-kivillantó, de férjeiket őszintén szerető (legfeljebb veszélyesen csinos) kis feleségek a főszereplők. Ornella, Claudina, Tosca ... Röpke mozdulatokkal megrajzolt fiatal nők, kikre túlzás lenne a „jellemkép" szót koptatni, inkább sziluettek ezek, vagy áttetsző profilok, különböző feleség-típusokat könnyed bájjal elénk varázsoló színésznők. Hogy Tosca valamivel jobban emlékezetünkbe vésődik, az csak azért van, mert a tréfából kötött fogadás szerint reá hárul a (mindkét fél szempontjából veszélyes) feladat: elbolondítani egyiküknek a hűséges férjét. De annyira Ornella, a férjét anyai segédlettel papucs alatt tartó asszonyka, vagy Claudina, a férje jövőjét odaadóan egyengető feleség is jellegzetes, hogy futó jelenéseit és alkalmi szcénáit megjegyezzük, elraktározzuk. Az ilyenszerű filmben minden a komikumot tápláló jó ötlet, s Comencini bővelkedik a jobbnál jobb vígjátéki ötletekben. Távbeszélőn kihallgatott csetepaté, elvesztett fénykép körül támadt bonyodalom, pofozkodás zaja, melyről aztán kiderül, hogy ... önpofozkodás volt, alaposan kiaknázott lift-intermezzó, egy sereg elmésen előteremtett fordulat és vígjátéki helyzet teszi, hogy a ,,veszélyes feleségek" élettársai sem panaszkodhatnak rendezőjükre, mert az életszerű lazasággal megszerkesztett cselekmény során az ő jellemük is megmutatkozik. A kereskedelmi vállalat szoknyavadász igazgatója, aki minden csinos női alkalmazottjának felajánlja kocsiját, továbbá a féltékeny-hiszékeny öregedő férj, a hűséges és komoly, de alkalomadtán a kínálkozó alkalommal szintén élő fiatal orvos, no, meg az idősebb és testesebb férj, akinek pokol az élete csúnya, házsártos (s a filmben egyedül karikírozott) felesége oldalán, teljessé kerekítik a tréfás vígjátéki körképet. ■A" Életből vett, s látszólag véletlenszerűen megkomponált mese félig-meddig egyénített, de korhű alakok, ötletesen kiaknázott vígjátéki helyzetek, a hétköznapi valóságból merített, keresetlen, ám annál hatásosabb komikum: ha jól meggondoljuk s a nyilvánvaló különbségeket leszámítjuk, körülbelül ilyen lehetett 2—300 évvel ezelőtt a comedia dell’ arte, melynek sikerszámai legfeljebb véletlenül, ha fennmaradtak, de abban az időben fél Európát szórakoztatták ... o.t. Több figyelmet a tűzesetek elkerülésére! Az utóbbi öt év statisztikája azt bizonyítja, hogy a magántulajdonban kárt tevő tűzesetek többsége télen, december és február között fordul elő, és főleg városon. Okai mindenekelőtt a különböző fűtő- és világítótestek helytelen használata, nagyobb mennyiségű élelmiszer, fűtőanyag és takarmány felhalmozása, hevenyészett füstölők, garázsok, konyhák használata, ahol a legelemibb tűzvédelmi szabályokat sem veszik tekintetbe. Lássunk minderre egy-két konkrét példát. Vannak emberek, akik szabad tüzet (gyufát, hibás lámpát) használnak fűtőanyagok közelében, égő gyufaszálat, cigarettavéget dobnak el meggondolatlanul. Ez történt Tamás Simon, Marosvásárhely, Gyár utcai, Bíró István Hattyú utcai, Kálik Károly „Május 1“ sétányi, Oltean Alexandru Caminului utcai lakosok esetében. Hevenyészett füstölőket készítenek csűrökben, padláson. Fűrészport gyújtanak, mely egy ideig fojtottan ég, egy adott pillanatban azonban több levegőt kap, lángra kap és kész a baj. Ez történt Nagy Józsefnél, a Kriza János utca 6 szám alatt. Ilyen füstölőt fedtek fel Ordos Ana Fragilor utcai lakosnál is. Villanyhálózati hibák is okai lehetnek a tűznek. Például túlterhelik a vezetéket, nem szigetelik kellően a hevenyészve szerelt huzalokat. Hasonló okból kifolyólag ütött ki tűz Tóth Istvánnál a Zagazului utca 6 szám alatt. Úgy vélem, fölösleges tovább sorolni az okokat, ennyi is elég ahhoz, hogy mindenki megértse: a hanyagság, figyelmetlenség könnyen tűzkárt okozhat. Ezért szükséges, hogy: a minden házigazda, lakó ellenőrizze a fűtő és világító berendezéseket, s ha hibát talál, kérje szakember segítségét a megjavításához; — a padlásról el kell távolítani mindenféle gyúlékony anyagot, főleg a kémények környékét kell felszabadítani; — ne állítsanak fel füstölőket kellő tűzvédelmet nem biztosító helyeken, ne változtassák meg a különböző helyiségek rendeltetését, például csűrből ne csináljanak garázst, vagy konyhát — mint ahogy Komesz Sándor, Avram láncú utca 25 szám alatti lakos tette —, mielőtt az illetékes szervek szakvéleményét ki nem kérik; — a háziasszonyok legyenek nagyon óvatosak, ha parkett- és ruhatisztításhoz gyúlékony folyadékokat használnak. Hűen munkát sohase végezzenek nyitott láng közelében. Mindezek figyelembevételével sok anyagi kár és emberi szenvedés elkerülhető. FARCASban 18.00 Kicsinyeknek: ABC 18.20 Tanulóifjúságnak: Furcsa utazás a könyvek világában 18.50 Hirdetés 18.58 Pontos időjelzés 19.00 Híradó 19.20 Időjárásjelentés 19.23 Új lemezek 19,55 Képzőművészet, festészet és szobrászati biennálé (II) 20,15 A műkorcsolya Európabajnokság — Szabadon választott gyakorlatok, páros verseny. Közvetítés Ljubljanából 23:30 Híradó mmmmm A Művelődési Palota nagytermében február 1-én, szerdán este 20 órakor. SZIMFONIKUS HANGVERSENY. Vezényel: Remus Georgescu. Szólista: Heinz Schunk, hegedű, (Német DK). Arta filmszínház: Veszélyes feleségek Progresul filmszínház: Kleopatra I. és II. rész Előadások kezdete: 9,30, 13, 16,30 és 20 órakor Vörös Lobogó filmszínház: Fantomos működésbe lép Ifjúsági filmszínház: Calea Victoriei Munkás filmszínház: Egy csepp méz Flacara filmszínház: Coplan vállalja a felelősséget Unirea filmszinház: Robin Hood diadala VIDÉKI MOZIK MŰSORA Csíkszeredai Hargita filmszinház: Hamu I. és II. rész Tirnaveni-i Melódia filmszinház: Győz a szerelem Gyergyói Miorita filmszinház: Iszony Ludasi Flacara filmszinház: Agyaggalamb Régens Patria filmszínház: A montevideoi ház Victoria filmszínház: Boccaccio ’70 Udvarhelyi Muncitoresc filmszínház: Nápoly négy napja Toplicai Muncitoresc filmszínház: Bízzatok bennem, emberek A Szakszervezetek Művelődési Háza II. emeleti előadótermében február 1-én, szerdán 18 órakor Kőműves Géza: FORGÓSZÉL című könyvét ismertetik. A Marosvásárhelyi Népi Egyetem „Orvosi ismeretek“ tanfolyamának hallgatói részére „AZ ANTIBIOTIKUMOK“ címmel dr. Ádám Lajos tart előadást szerdán (február 1.) 18 órakor az Egészségügyi Nevelési Házban (Bartók Béla utca 1. sz.). .............................. — VÖRÖS ZÁSZLÓ • Befejeződött a történelem — román nyelv- és irodalom szakos általános iskolai tanárok szakmai színvonalának emelése érdekében a Történelemtudományi és Filológiai Társaság által rendezett 1966. évi verseny. A legjobb tudományos munkákért díjakat és pénzbeni jutalmakat osztottak ki. Azok a tanárok, akik részt akarnak venni az 1988. évi következő versenyen, a részvétel feltételei iránt érdeklődhetnek a Történelemtudományi és Filológiai Társaság azon fiókintézeteinél, amelyeknek a körzetébe tartoznak. • Mint ismeretes, Chaplin utolsó filmjét, A Hong-Kong-i hercegnő-t, a londoni bemutatón hűvösen fogadta mind a közönség, mind a kritika. Párizsban azonban a közönség s a kritikusok túlnyomó többségének tetszett a film. • Tulajdonképpen jóval az európai bölény előtt kiveszett őstulok volt az a vad, amely az országalapító Dragost Moldovába vezette és később címeralakként szolgált számára — állapítja meg Alexandru Filipascu kutató, az Akadémia kolozsvári fiókjának munkatársa egyik nemrégiben sajtó alá rendezett tanulmányában. Az őstulkot eléggé pontosan ábrázolja a Bogdan — E Ștefan cel Mare fia — idejéből fennmaradt pecsétgyűrű is. A kolozsvári kutató további érdekes megállapítása, hogy 1400—1550 között Moldova címerén őstulokfej volt látható, s az idők folyamán a táj faunájában még fellelhető európai bölény hatására, a címeralak számos stiláris módosuláson megy át, majd teljesen átalakul. • A Képzőművészeti Tanács keretében működő Szépművészeti Múzeumok Bizottsága nemrégiben plenáris ülésen határozta el, hogy milyen román és külföldi képzőművészeti kiállításokat nyitnak meg a tartományi és rajoni múzeumokban. Ilyen kiállítások színhelye lesz többek között Piatra-Neamt, Braila, Rimnicul-Sarat, Tulcea, Calarasi, stb. ÉRTESÍTÉS A Marosvásárhelyi Tartományi Autószállítási Igazgatóság (DRTA) 1967 MÁRCIUSÁBAN A GÉPKOCSIVEZETŐKNEK KATEGÓRIA-VIZSGÁT TART. Az osztályvizsgára jelentkező gépkocsivezetőkről szóló kimutatást a vállalatok 1987. február 10-ig juttassák el a Tartományi Autószállítási Igazgatósághoz. Az ezután beérkező kimutatásokat nem veszik figyelembe. Az osztályvizsgákat Marosvásárhelyen, a Tartományi Autószállítási Igazgatóság Postol utca 1 szám alatt tartják. A vizsgák pontos időpontját március 1-ig kifüggesztik a tartományi igazgatóságnál és a rajoni központoknál. Bővebb felvilágosítást a 2907 és 5668-as telefonon adnak. M/MOEN „ &L£L MI£Z£RÜZL£TBí£foL A TERVEN FELÜLI KÉSZLETÉBŐL ELADÁSRA AJÁNL az Állami vállalatoknak és a szövetkezeti EGYSÉGEKNEK — poliészter lakkot — szalagfűrész lapot 50X125X0,8 — melegen hengerelt acélszalagot 40X1 — kézifűrész lapot 70X40, 80X15 — trapéz alakú hajtószíjat 12 50X17X11 — rugórögzítő szeget 30X30 — bádogszeget 25X40 Az eladásra ajánlott anyagokról készített kimutatást a vállalat beszerzési osztályán lehet megtekinteni. jf . ILiklFillfe 801YAIAI2 TEBE 13 Telefon: 40-81