Vörös Zászló, 1967. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1967-03-01 / 50. szám
Gazdaságos kisgépesítések A gyergyószentmiklósi „Partizán" Helyiipari Vállalat vasöntő részlegén ötletes megoldást találtak a formázóhomok előkészítésére. A kisgépesítési alapokat felhasználva, egy betonkeverő berendezést átalakítottak homokkeverőgéppé, amely 2—3 óra alatt annyi nyersanyagot állít elő, mint eddig 3 dolgozó — kézzel — nyolc óra alatt. Ha csak a munkamegtakarítást vesszük alapul, akkor is egy hónapban több mint 1.800 lejjel csökkennek a részleg közvetlen költségei. Ez az egyszerű gép, a termelékenység növekedésén kívül, hozzájárul az öntvények minőségének javításához is, mivel az alaposan öszszekevert homokból igen jó minőségű formák készíthetők. Deák János öntőmester elmondta, hogy a legkisebb méretű öntvények méretei is tökéletesen kijönnek. Ezenkívül a kevert homokot kis szűrők formálására alkalmazzák, amelyek öntéskor visszatartják a salakot. Enélkül nem is önthetnék ki a kis mikrosalak alkatrészeit. Az öntöde dolgozói a megnövekedett feladatokra való tekintettel szükségét érzik egy nagyobb teljesítményű homokkeverő gépnek. Ezért elhatározták, hogy ugyancsak kisgépesítési alapból gyártani fognak egy nagyobb homokkeverőt. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy a keverőgép elkészítése gazdasági hatékonyság szempontjából teljesen indokolt. Mivel az öntvény részleg termelését bővítik és egyben szakosítani fogják különféle típusú satugyártásra, az öntőhomok szükséglet megnövekszik, amit csak gépi segédlettel elégíthetnek ki. E kisgépesítéssel évente több mint 72.000 lejt fognak megtakarítani, abban az esetben, ha a termelés megkétszereződik. A vállalat fémmegmunkáló részlegének dolgozóit is foglalkoztatja az a gondolat, hogy minél kedvezőbb feltételeket teremtsenek a satu-öntvények megmunkálásához. Tervbe vették többek között egy olyan forgóasztal felszerelését, melynek segítségével egy munkás 3-6 satu öntvényen dolgozhat párhuzamosan több munkafázist elvégezve. Ezáltal, és a gépek jobb kihasználása révén, a munka termelékenysége mintegy 29 százalékkal emelkedik és a saruk előállítási költségei körülbelül 10 százalékkal csökkennek. KÖCHER Joan közgazdász Gyulakuta és Havadtő között az országút szélén félig árokba fordult szekér áll. A szekér mellett, az út közepén három ember verekszik. Ahogy autóbuszunk közeledik, az utasok közül többen észreveszik a jelenetet, az ablakokhoz hajolnak és érdeklődve figyelik a fejleményeket. A busz dudál, a verekedők azonban mintha csak beszélgetnének, továbbra is összegabalyodva lehúzódnak az út szélére és folytatják, amit jóformán abba se hagytak. A kocsi megáll, néhányan leszállunk, hogy közelebbről vegyük szemügyre, mi történik. Most már áttekinthetőbb a helyzet, világosan látszik, hogy egyenlőtlen küzdelem folyik, ketten bántalmaznak egy harmadik személyt, egy negyedik pedig, fiatalabb lány, vagy asszony, "a szekéren térdel és kiáltozik. Az utasok felélénkülnek a nemvárt látványosságtól. Valaki megjegyzi mellettem: — Összekaptak Gáborék. — Aztán feléjük kiált. — Üssed, ne sajnáld! A szekéren térdeplő nő segélyt kérően sikolt: ■— Segítsenek rajta, ne hagyják, megölik az uramat, ó, istenem, istenem megölik, segítsenek! A helyzet valóban egyre aggasztóbb, az egyik már a földön fekszik, a másik kettő úgy üti, rúgja. Alig tudom türtőztetni magam, hogy rá ne szóljak elégedett képpel szemlélődő útitársaimra. Mit bámészkodnak, nem látják, hogy a végén tényleg megölik? Nincs magukban semmi becsület? Ők is emberek . . . Megindulok feléjük, néhány utas még velem tart, s rövid dulakodás után sikerül szétválasztani a küzdőket. A két győztes tovább toporzékol, rekedten üvöltözik. Aztán tovább ordítozva, fenyegetőzve elindul a másik irányba. Az áldozat lassan feltánászkodik, letörli szája széléről a vért, leporolja rendes, városias ruháját és a szekérhez ballag. Az asszony jajveszékelve borul a nyakába, zsebkendőt vesz elő, megnedvesíti és úgy törülgeti a férfi arcát. Egy suhanc, aki egész után azt mesélte társának, hogy a múlt szombati bálon hogy megvertek valami Ferit, és hogy borból meg tud inni három literrel is, rumból viszont már csak nyolc decit, most vidáman odakiált nekik: — Csókold le a piszkot róla, úgy sem fogtok mosakodni ebben az évben. Néhányan kedélyes heherészéssel nyugtázzák ezt a szellemességet, a férfi azonban most felénk fordul és azt mondja: — Legyenek szívesek, segítsenek egy percig, toljuk ki a szekeret az árokból, egyedül nem bírom. Ekkor dudál az autó, be kellene szállni. Akik lent vagyunk, hét-nyolc enber mégis tétovázunk néhány pillanatig. A suhar azt mondja: — Told ki magad —, indul az autó felé. Kette utána lépnek. „Elmegy a busz, itthagynak“ — gondolom magamban, de közben lábaim már öntudatlanul szekér felé visznek. Hallom, valaki felkiált a hátam mögött: — Na, lökjük meg azt taligát, egye fene, nem késsük le a születésnapun riportja kat — már ott is vagyunk a szekér mellett, mindenki nekiveti a vállát. — Az ég áldja meg magukat — sóhajt fel a fiatalasszony, ő is férfiasan nekigyürközik, csakhogy hamar kifárad, félreáll. Nehéz a szekér, mindenfélével meg van rakva, bútorok, háztartási eszközök, csecsebecsék. — Ersze költöztök, Máriskó? — kérdi valaki nagyokat szuszogva. ,,Máriskó“ az árok szélén állva szapora beszéddel magyarázni kezd: — Költözünk bizony, megyünk Gyalakutára, ott dolgozik a férjem, kapunk lakást is, biza. Már ott van régebbről óta a bátyja, ő mind hívta az uramat, de ő egy ideig húzódott, aztán elment, most visz engem is, letelepedünk. Csak a családból azok a gazemberek nem hagynak soha nyugtot, mind mondták, ne menjetek oda, úgyse vesznek titeket emberszámba, csak dolgoztatnak, aztán nyakleves lesz a fizettség. Most éppen jöttek ketten valami üzletelésből, be voltak rúgva, nekünk estek, befordították a szekeret, ütni kezdték szegény embert, meg is ölték volna, ha nem jönnek maguk, hogy az ég áldja meg a nemzetiségüket is. Mind azt kiabálták, nem jó neked a fajtád, na nesze gőzerőmű! Bizony bolondok azok .. . Bosszúállók. — Nagy a család? — kérdem, illetve nyögöm a szekér alól. Az asszony bólogat: — Nagy, naaaagy ... — húzza el a szót, így érzékeltetve, hogy kiterjedt rokonságról van szó. — És mindenki maguk ellen van? — Nem, a katonaöcsém megmondta, nehogy beleavatkozzanak a dologba. — Két másik öcsém iskolát jár Vásárhelyen ... mesterit. Csak az egyik mind haza akar jönni. Azt mondja, csúfolódnak vele. A vakációról alig akar visszamenni. Van, aki csúfságokat csinál közülünk, de hát mi is emberek vagyunk... A szekér közbe újra az utón áll, a férfi látható zavarba kerül, nem tudja, mit mondjon. — Hát köszönöm . .. nem fogom elfelejteni... ha pedig arrafelé járnak, látogassanak meg. Zavara mindenkire átragad, valaki erőltetten tréfálkozni kezd: — Na, menjünk, indul a mi szekerünk is. Viszontlátásra. ... Mikor Erdőszentgyörgyön megállunk egy rövid pihenőre, néhányan mintha összebeszéltünk volna, bemegyünk a büfébe, rendelünk és úgy koccintunk, mintha régi ismerősök lennénk. Odajön a fiatalember is, aki nyolc deci rumot szokott meginni és azt mondja: — Szívósak ezek, mint a macska, más annyi ütéstől kórházba kerül, a füstös pedig még tolta a szekeret. Biztos valami lopott holmin vesztek össze. Senki sem válaszolt. Szőcs Kálmán Pillanatkép a radnóti Agronómus Házból. Dragomir Ana metodikus talajelemzést végez Mit várnak a cipőraktárba ? A válasz röviden így hangzik: a tavaszi és nyári cipőújdonságok érkezését. Lesznek köztük bőrpótló textil- és műanyagból készült női és férfi szandálok s bizonyára különösen tetszenek majd a relenkáló felsőrészből készülő nyári női cipők, a temesvári Modern cipőgyár termékei. A cipőgyárak az idei nyárra nagy mennyiségben állítanak elő műanyagból férfi szandálokat is. Mind a női, mind a férfi szandálok mutatósak, divatosak s nem utolsó sorban olcsóak lesznek. Érkezésüket a hónap végére várják a Textil Cipő és Nagykereskedelmi Vállalat raktárában. Bővítik a szakiskola épületeit A marosvásárhelyi Fémipari szakmai iskola a tanulók megnövekedett létszámához viszonyítva szűknek bizonyult. Az elméleti és gyakorlati oktatásra jobb lehetőség teremtődik, ha elvégzik a folyó évre előirányzott beruházási munkálatokat. Magasítják a Dózsa György utca felé tekintő épület oldalszárnyait, és emeleti részt húznak az udvaron lévő műhely fölé, minek következtében négy osztályteremmel és a gyakorlati oktatást szolgáló helyiségekkel, laboratóriummal bővül az iskola. TOVÁBB FOLYNAK A SZŰRŐVIZSGÁLATOK A marosvásárhelyi 10-es számú egészségügyi körzet (Járványkórház környéke) területén is megkezdődött a lakosság idei tüdőszűrő vizsgálata. A Klinikai Kórházak Igazgatósága felhívja a 16 éven felüliek figyelmét az akció fontosságára és kéri, hogy jelentkezzenek a mikrorádiófotó állomáson (a Tüdőklinika mellett), naponta 8—18 óra között. A 10-es számú körzet lakosai számára a szűrővizsgálat március 31-ig tart. is jó gazda semmiből is pénzt csinál — tartja a szólás mondás. Nos, ez talál a dánfalviakra is. Ők igaz, nem éppen semmiből, hanem a vízből is pénzelnek. Az Olt jegét nagy kockákban szállítják a vermekbe. — Mintegy hat vagonnal számítunk „konzerválni" — újságolta Márton József, az MTSZ elnöke. Aztán még hozzátette: — Nem kell kapálni, s mégis terem. Pénzt. Az előrelátásra valló szavak Kapa nélkül arra is magyarázatot adnak, hogy a dánfalviakat miért emlegetik a jól „menő“ gazdaságok között. Jól megy, mert jól vezetik, s szorgalmas a tagság. Ma már egy szövetkezet jövedelmét nemcsak az dönti el, hogy hányszor kapálták meg a kukoricát, milyen mélyen szántottak, hanem az is, hogy mennyire gazda szemmel néznek szét a házuk táján. A természet mindenfele sok pénzt rejt magában, csak meg kell látni és értékesíteni. Ezért mondják, h°gy a jó MTSZ elnök egy kicsit kereskedő is kell legyen. Kereskedő a szó legnemesebb értelmében, hogy felkutassa a természet kínálta lehetőségeket, s a közösség javára gyümölcsöztesse azokat. NAGY Ferenc Hogyan segíti Önt a férje ! NEMRÉG TÖBB FÉRJ VÉLEMÉNYÉT KÖZÖLTÜK HOGYAN SEGÍTI ÖN A FELESÉGÉT CÍM ALATT. FÉRJEK MONDTÁK EL, MIT TESZNEK AZÉRT, HOGY FELESÉGÜK VÁLLÁRÓL LEVEGYÉK A HÁZTARTÁSI GONDOK EGY RÉSZÉT. FOLYTATÁSAKÉNT ALÁBB NÉHÁNY DOLGOZÓ ASSZONY VÉLEMÉNYÉT TOLMÁCSOLJUK. HOGYAN LÁTJÁK EZT A SEGÍTSÉGET ŐK. MIT VÁRNAK A FÉRJTŐL, HOGY KÖNNYEBB LEGYEN AZ ÉLETÜK. VARGA EDIT ÉPÍTÉSZMÉRNÖK. Zavarba jön, mikor megtudja, miért kerestük fel. — Igen, olvastam a cikket arról, hogyan veszik ki részüket a férfiak a családi gondokból, a háztartási munkából. Ez minden családnál másképp alakul a házastársak elfoglaltságának megfelelően. Nálunk az a helyzet, hogy férjemnek nem kell segítenie a háztartási teendők elvégzésében. Van egy segítségem, így könnyebben boldogulok. A lovagkor rég lejárt, a férfi ideálok megváltoztak. Ma nem a párbajhősöket tekintik a nők eszményi élettársnak. A ma embere más, az asszony sem hímzéssél üti agyon unalmas óráit. Elég tartalmas az életünk, nincs időnk unatkozni. A termelőmunka köt le, a férfinak pedig efölötti örömünkben kell osztoznia és segítenie. Ha segít a háztartásban, mikor a szükség úgy kívánja, ezzel bebizonyítja, hogy tiszteli, becsüli feleségét. Lehet, hogy egy kicsit szárazon fogalmaztam, de azt hiszem ez a mai nők többségének véleménye napjaink férfijairól. Ezért mondtam már az elején, hogy nem értek egyet azokkal, akik a régi mércét használják ma is. — A férjen kívül a társadalom is segíti a nőt. Mit gondol, milyen területen kellene fokozni ezt a támogatást? — Két gyerekem van. Az ő nevelésük okozza a legtöbb gondot. Én ezen a téren várnék többet. Az iskoláskor előtti gondozás hálózatának kibővítésére célzok. Sokkal nyugodtabb egy asszony a munkahelyén, ha tudja, hogy gyermeke jó nevelő kezében van. Sem a nagymama, sem más nem tudja ezt helyettesíteni. Megoldatlan kérdés a gyerekes anyák szórakozása is. Ha koncertre, HEGYI Katalin SIMON Ervin (Folytatás a 2. oldalon) GYERGYÓ RAJON a bőség és jólét (3. OLDAL) Megbeszélések a Román Kommunista Párt küldöttsége és a Görögországi Kommunista Párt küldöttsége között Kedd délelőtt a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága székházában megkezdődtek a megbeszélések a Román Kommunista Párt küldöttsége és a Görögországi Kommunista Pártnak Románia Szocialista Köztársaságban látogatáson lévő küldöttsége között. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága részéről részt vettek a következő elvtársak: Nicolae Ceausescu, az RKP KB főtitkára, Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, az RKP KB titkára. Mihai Dalea, az RKP KB titkára. Ghizela Vass, az RKP KB tagja. A Görögországi Kommunista Párt Központi Bizottsága részéről részt vettek a következő elvtársak: Koisztasz Koliannisz, a Görögországi KP KB első titkára, Leonidasz Sztringosz és Panosz Dimitriu, a Görögországi KP KB Politbürójának tagjai. A megbeszélések elvtársi, meleg baráti légkörben folytak le. Értékes okirat A Marosvásárhelyi Állami Levéltár értékes Avram láncú korabeli okirat birtokába jutott. Az okirat Ion Oros 1840 és 1870 között írott politikai memoárját tartalmazza. Ion Orog Avram láncú alprefektusa volt, s ő vezette 1848-ban a parasztfelkelőknek a Maros középső és felső szakaszánál folytatott harcait. A 407 oldalas kézirat leírja az 1848- as forradalmat megelőző eseményeket, és újabb adatokat tartalmaz Avram láncának és az erdélyi forradalmi mozgalom más vezetőinek tevékenységéről. A dokumentum adatokat tartalmaz a balázsfalvi Szabadságmezőn tartott nagygyűlés összehívásáról, valamint az erdélyi románoknak az önrendelkezési jogért folytatott harcáról az 1861—1865-ös időszakban. (Agerpres) Románia nemzeti pénzrendszerének centenáriuma Kedd délelőtt a Pénzügyminisztériumban sajtóértekezletet tartottak azzal kapcsolatban, hogy május 4 és 6 között országunkban megrendezik Románia nemzeti pénzrendszerének centenáriumi ünnepségeit. A Pénzügyminisztérium képviselőitájékoztatták az újságírókat a centenáriumi ünnepség alkalmából sorra kerülő rendezvényekről, így többek között a Pénzügyminisztérium Románia Szocialista Köztársaság Nemzeti Bankjával karöltve a fővárosban díszgyűlést rendez, majd ezt követően tudományos ülésszakot tartanak, amelynek keretében a hazai pénzrendszer és pénzforgalom kérdéseivel, a nemzeti pénzrendszer történetével foglalkoznak. Ezzel egyidejűleg numiszmatikai kiállítás nyílik, amely bemutatja a pénzforgalom fejlődését Románia területén. Ezenkívül emlékérmet vernek és bélyegsorozatot adnak ki. A mutféfvcáraka. Új egyetemi negyed épül Kolozsvár legmagasabb dombján, a Botanikus kert és a Csillagvizsgáló Intézet között. A kezdeti szakaszban felépítenek egy otthonokból, szociális létesítményből és üzletekből álló diákkomplexumot. Ez lesz a második kolozsvári diákvároska. Az épületek lépcsőzetesen kapaszkodnak majd fel a Feleki dombra, s még szebbé teszik a várost. Maria Salvari műépítész úgy beszél a városka alig átadott terveiről, mintha már megvalósultak volna. — Itt, a Botanikus kert közelében nyolc ikerépületet emelünk. Hogy miért nevezem őket ikreknek? Azért, mert két-két épület között egy-egy kisebb tömb van, amely egyesíti őket. Az építkezés arányai szárnyalásra késztetik a képzelőerőt. Szabadjára engedem képzeletemet és a rajzok testet öltenek. Felkapaszkodom Kolozsvár legújabb lépcsőfokain. A tömbházak között meghitt parkok padokkal, virágokkal. A fasorok különböző ábrákat rajzolnak ki a domboldalon, elűzve az egyhangúságot. A több mint 3 000 diáknak kényelmet nyújtó otthonok mellett elhaladva belépők az étkezdébe. A régi, hasonló rendeltetésű helyiségektől eltérően itt nincs válaszfal az étterem és a konyha között. Minden együtt található, az önkiszolgálást pedig szállítószalagok segítik. Különböző műalkotások, a diákéletből sugalmazott mozaikok és nagy falfestmények teszik monumentálissá a helyiséget. Ugyanebben az épületben helyezték el a központi szellőztető-berendezést, a városka mosodáit és az üzleteket. Mellette van az orvosi rendelő, a kiskörhöz és a gyógyszertár. Odébb a kisipari műhelyek komplexuma, üzletek, elárusító helyek Megtudtam, hogy ezt a városkát növelik majd a Politechnikai Intézet épületei. Ludovic ROMAN A fehér és piros selyemszálon függő apró emléktárgy bevonult a tavasz kellékei közé és akár a barka, vagy a hóvirág, valahányszor szemünkbe ötlike, mindig egy új tavasznak a godolatát idézi. Sőt ennél többet is. .. a barátság, a szeretet és tisztelet érzését fejezi ki. Az ajándékozás miden változatában sajátosan emberi vonás. Ki tudná felsorolni mindazt, ami ajándéktárgy lehet és az alkalmat, amelyet a társát érző emberi lélek keres, hogy szavak nélkül is nyilatkozni tudjon barátságról, szeretésről, ragaszkodásról és szerelemről. Az ajándék anyagiakban kifejezhető értéke ez esetben jelentéktelen, a márciuska alaposan leredukálta dimenzióit, elvetette belőle azt, ami kiváltság lehet, kis szimbóluma lett annak, ami emberi és közös. Bizonyára azért is olyan népszerű, falun és városon egyaránt elterjedt szokás. Talán még az ókori Rómában született. Újévkor, amely március elsején kezdődött, a férfiak fehér vagy vörös zsinórt ajándékoztak feleségüknek, jegyesüknek. Az ország különböző vidékein még ma is vannak a régmúlt időkből maradt márikor-szokások. Február utolsó napján, este a fiatalemberek összeülnek a falu legidősebb asszonyának házában, annak az otthonában, aki a legjobban ért a márciuska készítéséhez. Miközben az öregasszony fürge ujjakkal fonja a selyemszálat, vendégei vidám történeteket, anekdotákat mesélnek. A fiatal lányok örömmel és megilletődve fogadják az apró emléktárgyakat. így van ez ma is, ha változott is a márciuska készítési módja, a szándék, amellyel adják, a szótlan üzenet, amelyet közvetít ugyanaz. Fogadják szívesen! k p re a Dtv !