Vörös Zászló, 1967. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1967-03-01 / 50. szám

Író-olvasó találkozó A Falusi Könyvhónap keretében Mezőcsáváson író-olvasó találkozót tartottak Oláh Tibor, Székely János, Katona Szabó István, Varró Ilona és Ion Ilie Milesan írók részvételével. A találkozón felolvasott irodalmi írásokat négyszáznál több mezőcsávási dolgozó hallgatta meg. A Falusi Könyvhónap alkalmából szervezett író-olvasó találkozók ezzel befejeződtek. ú ak&H Homorodalmáson két művelődési otthon működik, de a kettő sem elégíti ki a megnövekedett igényeket. Épp ezért határozták el a község lakosai, hogy önkéntes hozzájárulással korszerű, minden követelménynek megfelelő művelődési otthont építenek. Az építkezést még a múlt év második felében megkezdték. Jellemző a művelődési otthon méreteire, hogy több mint 600.000 lejt fordítanak az építésére. A nagyterem négyszáz személy befogadására alkalmas, ezenkívül két öltöző, iroda, próbaterem, klub, olvasóterem, könyvtár, stb. is helyet kap az épületben. A munka télen sem szünetelt. Jelenleg a tetőzeten dolgoznak. Úgy tervezik, hogy ezt még a héten befejezik. Az elmúlt esztendőben a művelődési otthon építésénél több mint 51 ezer munkaórát dolgoztak a község lakosai, melynek értéke meghaladja a százezer lejt. Ebben az esztendőben még többen kapcsolódnak be a munkába, hogy minél előbb elkészítsék és átadják a használatnak a művelődés új hajlékát, amely a község legszebb és legkorszerűbb épülete lesz. Simion Macovei * ......—s# A LÁB NÉLKÜLI SZÉK Hazai drámairodalmunk új alkotása, Simion Macovei: A láb nélküli szék (Scaunul färä picioare) című vígjátékának országos bemutatójára kerül sor a napokban az Állami Színház román tagozatán. Simion Macovei új darabjának témáját szocialista valóságunk jelenéből meríti. A színhely: egy vidéki színház. Szereplői színészek, írók, a színház igazgatója, az irodalmi titkárság referensei. A „színház a színházban" megoldás lehetőséget nyújt az írónak, hogy hű képet rajzoljon e kulturális intézmény belső életéről, „termelő" tevékenységéről, arról a munkáról, melynek termékét, az előadást a közönség esténként „kész" állapotban kapja meg, de amelynek „előállítása" hetek, hónapok küzdelmes, alkotó munkáját igényli. A színház berkeiben nagy az izgalom. Lecserélték a régi igazgatót. Ideiglenesen a volt irodalmi titkárt, Nichifort bízzák meg a vezetéssel. Ő az a szerencsés ember, akinek eddig az életben minden sikerült. Remekül tud helyezkedni, ragyogóan tud bánni az emberekkel, ki tudja használni a helyzeti előnyöket, de jól megérzi azt a pillanatot is, amikor angolosan távozni kell a süllyedő hajóról. Ezzel a módszerrel cserélt már jónéhány munkahelyet, míg végül a színháznál állapodott meg. Nichifor kinevezése, ez a nem várt fordulat a színházi dolgozók nagy többsége számára egyáltalán nem megnyugtató, nem remélik tőle a munka megjavítását, mert jól ismerik a „szerencsés" embert. Akadnak ugyan néhányan, akik mellé állnak, nem meggyőződésből, hanem gyávaságból, féltve állásukat. A „békétlenek" élén Murat író, az irodalmi titkárság referense áll. Ő az az ember, aki mindig és mindenkor bátran kimondja a véleményét — barátai szerint túlságosan is szókimondóan —. Rendíthetetlenül bízik abban, hogy mindig fény derül az igazságra. Még ha pillanatnyilag nem is megy mindig minden úgy, ahogy kellene, gyermeki rajongással szereti az életet, bízik az emberekben. Az író remek színpadi érzékkel, jó vígjátéki fordulatokkal bonyolítja, pergeti az eseményeket, Musat és társainak erőfeszítése nem marad eredménytelen, s Nichifort, a szerencsés embert sem kíséri végletekig a szerencse. Az író ebben a darabjában arról győz meg, hogy remekül ismeri a színházi légkört és a különböző típusokat, s ezen túlmenően mai életünket, a ma embereit és kapcsolatait. Olyan általános emberi igazságokat juttat kifejezésre a vígjáték eszközeivel, melyek az élet minden területére érvényesek. A darab eszmei mondanivalója félreérthetetlenül az, hogy társadalmunkban az előrehaladás, a fejlődés csak a becsületes munka, a képességek, a tényleges emberi értékek alapján lehetséges — s ha pillanatnyilag még vannak is hibák — a „láb nélküli szék" előbb-utóbb csak összedől. A nyíltságot, bátor szókimondást kell megtanulniok az embereknek, mert a gyáva hallgatás, a néma beleegyezés csak bátorítja, támogatja azokat, akik elvtelen úton akarnak érvényesülni és pozíciójukat megtartani. A darab legszebben megrajzolt figurája Musat. Igazi ember a szó legnemesebb értelmében. Szeret és gyűlöl, rajong az életért, az igazságért, az emberért. „Tudod, mit jelent az, hogy állandóan gyanúsítsanak, bántsanak, megalázzanak. — mondja magáról — s ilyen körülmények között is, az emberi értékek diadalmaskodásáról írjak?", de nem torpan meg, nem hátrál, bízik rendületlenül az emberben, akinek az a „legszentebb kötelessége, hogy ember legyen". A darabot Eugen Mercus rendezi. A főbb szerepeket Dinu Cézár, Al. Comanici, V. Vasiliu, Anca Rosu, Maia Indries, Al. Fägaräjan, Nae Flocu-Adleni stb. alakítják. Díszlettervező : Vladimir Popov. PERIS Teréz Országos bemutató MA ESTE Közkedvelt művek és operaáriák A ma esti hangverseny műsorán olyan közkedvelt művek szerepelnek, melyek az évek folyamán nagy közönségsikert arattak. A műsor nyitószáma Ottorino Respighi „Madarak" című műve. Respighi 1879-ben született Bolognában. Mint zenekari hegedűs kezdi pályafutását — hazájától távol — Péterváron, az opera zenekarában. Pétervári tartózkodása idején ismerkedik meg Rimszkij-Korszakovval, akitől zeneszerzést és hangszerelést tanul, s aki nagy hatással volt későbbi alkotótevékenységének kibontakozására. Visszatérve Olaszországba a római „Santa Cecilia" Akadémia professzorává nevezik ki. Egész életműve az olasz nemzeti zene felújítására irányul. Mindenekelőtt a zenekari színek, hanghatások nagymestere, s ilyen értelemben Liszt, Debussy, Rimszkij-Korszakov hatását hordozza. A hangverseny vendégművésznőjének Teodora Lucaciu érdemes művésznő a bukaresti Opera- és Balettszínház tagjának előadásában, Puccini Pillangókisaszszony, Tosca és Gounod Faust című operájából hallunk népszerű áriákat. A műsor második részében Berlioz „Fantasztikus szimfónia"-ja hangzik el. Hektor Berlioz a francia zene nagy nyelvújítója és forradalmára. Nevéhez fűződik a programzene XIX századbeli elindulása. Mint vérbeli romantikus lelkének viharait a legvégletesebb eszközökkel fejezi ki. A régi formák és eszközök elégtelenek számára. Széttöri a klasszikus formákat, a zenekart addig páratlan méretűvé növeszti. Első művének — Fantasztikus szimfónia — újszerű hangja és tartalma nagy feltűnést keltett és szenvedélyes vitát váltott ki. A romantikus-fantasztikus alkotás középpontjában egy zenei vezérmotívum áll, mely az imádott nőt jelképezi, mint „fixa idea", mint sorsirányító rögeszme. VÖRÖS György A DÁKOK Beharangozó cikkek és ízelítő vetítések gondoskodtak arról, hogy ezzel a legújabb román— francia koprodukcióval mindjárt a bemutató után érdemben foglalkozhassunk.» Titus Popoviciról tudtuk, hogy jó regényíró, és e kvalitásán belül ért a múltidézéshez (lásd a Szomjúság bevezető részét például). Azt is tudtuk, hogy második regényéből nagyon jó forgatókönyvet írt, azaz „beszéli" a hetedik művészet formanyelvét. A dákok most arról győz meg, hogy a Stráinus és a Setea szerzője kiváló szcenárium-író, ezen belül pedig ugyancsak múltidéző tehetsége ragad meg. Az ilyen szuperprodukciók — mint azt nem egy elrettentő példa mutatja — legtöbbször történelemhamisítás árán gyakorolnak maximális hatást közönségükre, éppen ezért tobzódnak a hajmeresztő trouvaille-okban, úgynevezett erős jelenetekben. Titus Popovici nem mond le a műfaj eredendő sajátosságairól, alkotó fantáziáját tehát kellőképpen felajzza, de arra mindig vigyáz, hogy a kiröppent nyílvessző sose süvöltsön túl a célon, mert a szélesvásznon — mint realista művész — ő elsősorban történelmet vetít. Hála ennek az attitűdnek a képzelet-szülte epizódok önmaguktól ágyazódnak egy messzemenően valósághű freskóba — a történelmi hűség parancsszavát nem torkolja le az írói fikció. Mindenki előtt világos például, hogy Decebal és Severus párviadala alig több az adott konkrét helyzetből kipattant írói ötletnél, mert időszámításunk első századában a csaták és háborúk sorsát rég ideje nem a vezérek tusája döntötte el, hiszen már Hektor és Akhilleusz viadala Homérosznál, vagy Turnus és Aeneas párbaja Vergiliusnál is legendás régmúlt lecsapódása. A beállított párviadal azonban hitelesen domborítja ki a dák király hősiességét, aki elszántan vezette harcba a létét-szabadságát védelmező népét, s ugyanakkor éles kontrasztba emeli Domitianus császárral, akit ezalatt csak egyéni dicsősége foglalkoztatja. Általában: a szcenárium kevés szóval mond nagyon sokat: írója előtt ott lebeg a 87-ben lezajlott történelmi esemény, de az utána lepergett 1880 esztendő sem veszít aktualitásából, mint ahogy a film szövegét és zenéjét (vagy a rendkívül hatásos harci zajokat) felerősíti a modern technika, úgy visszhangzik a jelenkori román népig hajdani nagyjainak egy-egy zengőmondata. Az a körülmény, hogy Decebal a jövendő nemzedékek MINDENKORI helytállására törekedve vállalja a harcot a római túlerővel szemben; hogy a Domitianusnak küldött figyelmeztetés — (egér, béka, madár, tegez, eke) — olyan nagyszerűen jelképezi népe szabadságszeretetét; hogy mielőtt a fegyvereknek engedné át a szót, mindent megtesz a konfliktus békés megoldása érdekében; hogy mikor a tárgyalások útja a gőgös ellenfél agresszivitása miatt járhatatlannak bizonyul — tulajdon fiát is feláldozza. .. — mindez oda vezet, hogy a gondolkodó néző felismeri a decebáli kijelentés (87-től napjainkig ragyogó) érvényességét: „Mint barátokat szívesen látunk bármikor, mint gazdáinkat — soha!". Ezt az alapeszmét hatalmas tömegeket megmozgató cselekmény és a cselekmény folytán hitelesen kirajzolódó hősök zárt sora juttatja kifejezésre. Ha filmeknél beszélhetünk epikus áradásról, A dákokban látott hadmozdulatok feltétlenül rászolgálnak erre a jellemzésre: végeláthatatlan cohorsokban jönnek, dübörögnek a remekül felszerelt római légiók — s velük szemben, szerényebb öltözékben és kezdetlegesebb fegyverzettel, sziklavárként áll a kisebb számú, de marcona harcosokból egybegyűlt, verhetetlen dák sereg. E roppant hadigépezet kerekei közt természetesen csak futólag vázolt egyéni sorsok gördülhetnek, a nyugati szuper-produkciókban eltémeszkedő szerelmi dajkamesének meg éppenséggel nincs helye. Fuscus és Severus, Meda és Cotyso drámája azonban így is megrázó. Fuscust (Georges Marchal) mérhetetlen uralomvágya vakítja el, míg Severus (Pierre Brice) életében a dák származás és római neveltetés összeütközése idézi elő a belső konfliktust. Cotyso (Alexandra Herescu) valahogy úgy pusztul el, mint Iphigénia a trójai háború küszöbén — a tragikus epizód egyike a legvérfagyasztóbbaknak — Meda (Marie Jose Nat) lelkét pedig a Cotyso iránti testvéri szeretet és a Severus iránti csírázó szerelem tölti el. E szereplők arcéle azáltal világosodik meg teljesen, hogy szüntelenül szemünk előtt hullámzik a farkasszemet néző haderők más-más célkitűzése, és szimbólummá mélyül Decebal és Domitianus egymástól élesen elütő alakja. Amza Pellea és Kovács György, a nép művésze mesteri eszközökkel érzékeltetik a két uralkodó jellemét: Pellea egy bátor nép elszántságát. Kovács György egy világbirodalom korhadtságát sűríti játékába. Monumentális művet épít e tartalmas, szép szcenárium alapján a rendező Sergiu Nicolaescu. Filmszerűen szuggerálja többször is, kinek az oldalán van az igazság, de mégis mind a két fél megjelenítését azonos műgonddal foglalja képekbe, mintha egyenesen Homérosztól leste volna el a szimmetrikus szerkesztésmód titkát. A várostrom és a hegyszorosban lezajló csata megkomponálása különösen modern drámai szemléletre és avatott rendezői kézre vall. Nicolaescu végig újabb és újabb meglepetésekkel fokozza az összetűzés hevét, izgalmát, a hegyszorosban pedig mintegy glédába állítja a hazai tájat, természetet is, ahogy majd Eminescu mondatja Mirceával: „Minden, minden itt e honban — gally, folyó vagy szírt lehet — Csak nekem barát, de neked örök ellenséged lészen ..." Lelkes igyekezetében, hogy hatásos, nagysikerű széles freskót alkosson, a rendező megmegfeledkezik a dinamizmus mindenkori követelményeiről: mivel felvonulás felvonulást ér a filmjében, helyenként vontatottá válik a látványos, de öncélú erő-demonstrálás. Máskor az eredetiség hajszolása téríti le Nicolaescut az élethűség útjáról. Fuscus és Severus, két római generális párbaja a .. . hegyipatak partján, sőt már-már a medrében — nem valami valószerű jelenet. Sokan talán úgy érzik — és nem ok nélkül —, hogy a dákok cselekménye nincs lekerekítve: felvonul a két haderő, megvív a két fővezér, de a csata elmarad. Ez a befejezetlenség szemmel láthatóan szándékolt: az alkotók hagyták, hogy a történelem tegyen pontot igaz meséjük végére — a történelem, mely tudvalevőleg új nép kialakulását segítette elő az őslakó dákok és a közéjük települt rómaiak egybeolvadásából. OLÁH Tibor Hogyan segíti önt (Folytatás az 1. oldalról) moziba, színházba akar menni, gond, hogy kire hagyja a kicsiket. Pedig a dolgozó nőnek a kikapcsolódás úgy kell, mint a levegő. Szerintem a „pótmama" szolgálat jó volna. Igaz, hogy már próbálkozott ilyen szolgáltatással a szövetkezet, és kudarcba fulladt, de talán igen hamar kezdték, mikor még nem értek meg a feltételek. Ma talán többen igényelnék. Minden esetre sokat lehet s kell segíteni a nőknek. S van „rejtett tartalék“ ezen a téren is. Felfedése és hasznosítása közös érdek. CSECS JOLÁN ÓVÓNŐ: Nagyon időszerűnek tartom a kérdést, mert bár sok ideje élvezzük a női egyenjogúságot, ha jól meggondoljuk, sok minden maradt a régiben, ami a háztartást illeti. Én falun élek ahol a múlt előítéletei jobban hatnak, a női és férfimunka jobban elkülönül. A nők még a különböző szolgáltatásokat sem élvezhetik. Vannak persze, itt is férjek, akik segítik a feleségüket. De sokkal többen vannak, akiknek véleménye, hogy az asszony helye a fakanál mellett van. A férj, ha nincs a mezőn, csak étkezni jár haza. Úgy járnak kártyázni, römizni, mint más a hivatalba. A nőket leszólják ha beszélgetni jár a szomszédba, de ők félnapokat traccsolnak csoportosan. És ezt még sok asszony is természetesnek találja. Mert meg kell mondanom, hogy véleményem szerint sokban mi, feleségek, anyák vagyunk a hibásak. Mégpedig azért mert nem vagyunk elég türelmesek, mikor arról van szó, hogy férjünket és fiúgyermekünket megtanítsuk a háztartási munka főbb fogásaira. Nincs türelmünk kivárni míg túljutnak a kezdeti ügyetlenkedéseken. Könnyebbnek látszik, ha mi magunk végezzük el. Pedig szükséges és hasznos a férjjel gyerekkel megkedvelteim elsajátíttatni a háztartási munkát. S nemcsak azért, hogy segítsék a feleséget, vagy anyát. Nekik is haszon, ha az anya, a feleség betegsége, vagy távolléte esetén nem kell olyan gyámoltalanul, szinte magatehetetlenül állniok a háztartási gondokkal szemben. Nekem sokat segít a férjem, főleg a főzésnél máskor mosásnál, kerti munkáknál. A munka végén megkérdezi: Igaz, sokat segítettem? Válaszomban megerősítem, hogy bizony sokat, és megköszönöm a segítségét. Közben arra gondolok, hogy mindezért és még sok többért én nem kapok köszönetet, mert az csak természetes, hogy én elvégzem. Szerintem a férj is épp úgy a férja? kötelességét teljesíti, ha a háztartásban dolgozik mint a felesége. Ezt kell hogy megértsék végre a férjek, erre kell nevelni a fiúgyermekeket a családban és a társadalomban. FELSZEGI ILONA MESTER. — A kérdést talán másképp fogalmaznám meg, éspedig: hogyan segítjük egymást? Mert nálunk a családban nem engem, a feleséget, az anyát, a dolgozó nőt segítik, hanem a család, a háztartás gondjait feladatait közösen, a legnagyobb egyetértésben oldjuk meg. Két lánygyermekemnek, férjemnek és jómagamnak pontosan meghatározott feladata van. Nem törvény például az, hogy a vasalás csak a feleség feladata. Úgy kezdődött, hogy elfoglaltságom miatt nem jutott időm vasalásra, s a szekrényben nem volt vasalt férfiing. Ezzel megtört a jég. Férjem vasalt magának. Igaz, az első kísérlet nem a legjobban sikerült, de aztán belejött. Ugyanez a helyzet a mosogatással és minden más, a háztartásban adódó munkával. Az így végzett munkáért nálunk senkinek sem jár köszönet, vagy hála, ez természetes, mindennapi kötelesség, éppen úgy, mint férjemnek és nekem a szakmai munkában való helytállás, gyermekeimnek a tanulás, így a feladatok megoszlanak, senkit sem terhel túl és mindegyikünknek jut ideje szórakozásra, olvasásra. Közös programot tudunk készíteni magunknak, hogy a szabadidőt a család együtt töltse, anélkül, hogy bármelyikünk fáradt lenne. — Nehéz volt ezt megszervezni? — Nem, mert a gyermekeket pici koruktól kezdve úgy szoktattuk, hogy saját holmijukat rendben tartsák. Természetesen, feladatkörük úgy változott és bővült, ahogy nőttek. Férjem pedig magától jött rá arra hogy egyedül nehezen viselhetem a ház gondjait. — Milyen szolgáltatásokat vesz igénybe és mit látna még szükségesnek? — A legnagyobb segítség számomra a kantin, mely megszabadít a mindennapi főzés gondjától. Más szolgáltatást nem veszek igénybe. A háztartásom gépesített, ami szintén könnyebbség. Végezetül még annyit szeretnék mondani, hogy minden házban, ahol egyetértés van, ahol tisztelik és becsülik egymást, megvalósítható a munkamegosztás. Csupán viszszaélni nem szabad vele egyetlen asszonynak sem, mert akkor könnyen visszájára fordul. BÁBSZÍNHÁZ Szerdán, március 1-én de. 11 órakor: CATELUSUL ALBASTRU. A román tagozat előadása: MOZI Arta filmszínház: A dákok Progresul filmszínház: Szandzsuro Vörös Lobogó filmszínház: Hevszurezki ballada Ifjúsági filmszínház: Robin Hood diadala Munkás filmszínház: Névtelen csillag Flacara filmszínház: Hajsza a gyémántokért Unirea filmszínház: Zsuzsánna és a fiúk TELEVÍZIÓ 18.00 Iskolás és gyermekműsor 19,00 Híradó 19,23 Sakk 19,40 Robin Hood kalandjai 20,10 Orvosi tanácsadó A náthaláz 20,30 Ralph Holmes (Anglia) hegedül 20,50 Szemtől-szembe: Elárusítók — vásárlók 21,20 Műkorcsolya- világbajnokság (szabadon választott gyakorlatok, páros) — közvetítés Bécsből 23.00 Híradó Okos relé Olvasom, hogy egy angol tervező iroda dolgozóinak sok kellemetlenséget okoztak az épület előtt elhaladó autók, a nagy zaj miatt sohasem tudták nyitva tartani az ablakokat. A tervező iroda mérnökei azonban kifogtak a zajon. Olyan relét építettek, amely önműködően becsukja az ablakokat, ha az utcán növekszik a zaj és kinyitja, mihelyt elcsendesedik. Milyen jól fogna ez néha nekünk is. U!IKI!IH!lllltlllll!! A „Gheorghe Gheorghiu-Dej" városi gumi és petrokémiai kombinátban befejeződött az egyik legnagyobb hazai gyártmányú vegyipari berendezés, a butelin dehidrogénezésére használt reaktor technológiai próbája. A reaktor feldolgozó kapacitása napi 12 tonna, ami 30 százalékkal több mint a hasonló import berendezéseké. Illlllllllllllllllinill A prágai Hirana üzemben megkezdték a Hiraair elnevezésű új típusú fogcsiszoló készülék gyártását. Az új gép percenként 300.000 fordulatot ér el, s a 35 —40 másodpercig tartó fogfúrás ezzel a géppel 7 másodperc alatt végezhető el, anélkül, hogy a beteg fájdalmat érezne. Próba a nyílt tengeren Kipróbálták a nyílt tengeren a galaci hajógyár első idei gyártmányát, egy 4.500 tonnás teherhajót. Az átvevő bizottság elégedett az eredménnyel. A különlegesen felszerelt hajó egyenlítői vizeken is közlekedhet. Rövidesen még egy hasonló hajót próbálnak ki a nyílt tengeren, egy másikat pedig most szerelnek. Hlllllllllliniinitri Több mint 500 éves kövezett utat fedeztek fel Vatra Dömei környékén, a Mestecanis-menedékház és Ciocanesti község között. A szájhagyomány szerint az úton a tatárok törtek be gyakran Moldovába és Erdélybe. Még a szakembereket is meglepte, hogy az út milyen jó állapotban maradt fenn. Teret hódít a tenger ? Az angol geológusok és meteorológusok kutatásokat végeznek annak megállapítására, hogy miként módosul a jövőben földünkön a tenger és a szárazföld aránya. A kutatók véleménye szerint a tenger vize 4.000 körül hatol majd be nagyobb méretekben az európai kontinens nyugati partjainál. Időszámításunk 10.000-ik évében az Északi-tenger Schleswig-Holstein vidékén teljesen egyesül a Balti-tengerrel. VÖRÖS ZÁSZLÓ A TESTNEVELÉSI ÉS SPORTUNIÓ Maros Magyar Autonóm tartományi tanácsa az érdekeltek tudomására hozza, hogy a sportrendezvényekre kiadott bérletek láttamozása az 1967-es évre folyó év március 1 és 10 között történik a tartományi tanács székhelyén Marosvásárhely, Cuza Voda utca 22 szám alatt. Március 10-től az 1967- es évre nem láttamoztatott bérletek érvényüket vesztik. müts/sz-r könnyei-és népzene lemezek, könyvek A Toplicai Fagazdálkodási Vállalat Állomás utca 24. telefon 30. VERSENYVIZSGA ALAPJÁN ALKALMAZ: — 11 fakitermelő mestert, — 2 iparvasúti műhelymestert — 1 gátermestert, — 1 üzemkarbantartó gépmestert Alkalmazási feltételek: az 1961/1959-es MTH-ban előírt iskolai végzettség és gyakorlat. A versenyvizsgát 1967. március 27-én tartják a vállalat székhelyén. aŭ&<i/zt/cépitkezfesevícv®i.