Vörös Zászló, 1967. október (19. évfolyam, 231-256. szám)

1967-10-01 / 231. szám

A termés ünnepe Október első va­sárnapján az egész ország a Termés Napját, a szorgalmas szövetkezeti paraszt­ság, az összes mező­­gazdasági dolgozók napját ünnepli. Ma­ga a természet is ar­cot vált, beérlelt gyümöllccsel rakja teli a bőség kosarát. Az anyagi javak egyre növekvő gaz­dagsága megváltoz­tatja az egész falu arculatát, meghatvá­­nyozza a termelőszö­vetkezetek gazdasági erejét, de a dolgozó parasztság minden­napi életét is gond­talanabbá, boldogab­bá teszi. Az épülő és szépülő falvakban egyre szélesebb fron­ton hódít a kultúra, a fény és szövetkeze­ti parasztságunk ma­gabiztosan, elégedet­ten tekint a jövőbe. Tartományunkban is számtalan kiállítás szemlélteti e napon a szövetkezeti gaz­dálkodás kimagasló sikereit, a dolgozó parasztok szorgal­mas munkáját dicsé­rő terméseredménye­ket. A Marosvásár­hely városban meg­rendezett tartományi színtű kiállítás az é­­lenjáró mezőgazda­­sági termelőszövet­kezetek, állami me­zőgazdasági egysé­gek, valamint a me­zőgazdasági terméke­ket feldolgozó ipari egységek kiemelkedő munkasikereit, gaz­­dag terméseit szem­lélteti, s a látogatók nemcsak szemlélői, de ha óhajtják vá­sárlói is lehetnek a szemet gyönyörköd­tető, gusztusos ter­mékeknek. A köz­szemlére állított ter­mékek közvetlen szomszédságában számtalan sátrat ál­lítottak fel, ahol a legjobb búzatermé­sükért diplomával jutalmazott szövet­kezeti parasztokkal együtt ürítheti ter­melő és látogató az új borral teli poha­rakat a következő é­­vek még szebb ter­melési sikereire. A rajoni központok­ban is hasonló kiállí­tások szemléltetik a helyi és az egész or­szág dolgozó paraszt­ságának sikereit, de a községekben is többféle rendezvény várja a jó munkáju­kért tiszteletet érde­­melő gyonagtjvezesi ta­­gokat. Ezen a napon, az egész ország, a tar­tomány és minden községe ünneplő köntöst ölt, hogy ün­nepet üljön eddigi jó munkája felett és újabb erőt gyűjtsön a következő erőpró­bákhoz. Jó szórako­zást, további kima­gasló sikereket és sok sok örömet kí­vánunk minden me­zőgazdasági dolgozó­nak! Bővül az automata telefonhálózat Az­ automata telefonhálózat az idén 13 000 vonallal bővült. Ezt a­­ növekedést a bukaresti Doro­­banti és a segesvári automata te­lefonközpontok építése, valamint a brassói és Ploiesti-i központok bővítési munkálatainak befejezé­se tette lehetővé. Az interurbán vonalak auto­matizálási munkálataival egyide­jűleg megkezdik a nemzetközi telefonbeszélgetések félautomati­zálását is új vonalak létesítése révén, valamint megfelelő be­rendezések felszerelésével. iMlWg /proletárjai, egyesültetekL ! AZ RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA I XIX. évfolyam 231 (4919) szám 1967. október 1. vasárnap Ára 25 báni i betakarítás és a falajelőkészítés javában folynak az őszi mező­­gazdasági munkák. A földműve­sek tartományszerte arra töre­kednek, hogy optimális időszak­ban fejezzék be az ősziek veté­sét. A Tartományi Mezőgazdasági Tanács jelentése szerint az el­múlt héten minden rajonban meggyorsult a vetés. Szeptember 30-ig 38.000 hektáron végezték el ezt a munkát, ami 33,7 százalék­nak felel meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az előirány­zott búzavetést 26 százalékban teljesítették. A búza és a rozs vetésében a legjobb eredményt a Gyergyó és Régen rajonok érték el, ahol az előirányzott terület­nek 55,5, illetve 36,8 százalékát vezették be. Ezt a munkát meg kell gyorsítani Marosvásárhely és Tírnáveni raj­onokban, valamint a Marosvásárhely városhoz tarto­zó szövetkezetekben, ahol az elő­irányzatnak mindössze 13 -19 százalékát valósították meg. Min­dent el kell követni azért, hogy a következő héten az eddigieknél sokkal nagyobb területen vesse­nek. A vetés eredményeit bizonyos fokig kielégítőnek tekinthetjük, de nem tehetjük ezt a területek felszabadításával és előkészítésé­vel. Ennek pedig az elkövetkező napokban negatív hatása lesz a vetés menetére. Ezen a héten a vetésterület felszabadításában és előkészítésében sokkal kisebb e­­redményeket értek el mint az előző héten. Erre nem lehet sem­milyen magyarázatot találni. A vetőszántásnál a napi ütem mind­össze 1235 hektár volt. Ha ezt a teljesítményt összevetjük a je­lenlegi traktorállománynak csu­pán a felével, akkor is mindössze nem egész egy hektáros napi tel­jesítményt mutathatunk ki trak­toronként. Ez pedig csak 44 szá­zalékos traktorkihasználásnak fe­lel meg. Ami a magágy előkészí­tését illeti, itt a gépek kihaszná­lási foka 3 százalékkal alacso­nyabb volt, mint az elmúlt hé­ten. Ezeknél a munkáknál ala­csony ütemet értek el általában minden rajonban, de különös­képpen Marosvásárhely, Tírna­veni és Csík rajonokban. A vetésterület felszabadításá­nak és előkészítésének lassú üte­me gátolni fogja a vetésnek az optimális időszakban való elvég­zését. A Tartományi Mezőgazda­­sági Tanács és a szövetkezetek szövetségének intézkedései ezen a téren eddig még nem hozták meg a várt eredményt. A vetés megkezdésétől eltelt tíz nap alatt a leggyengébb teljesít­ményt Marosvásárhely rajonban érték el, annak ellenére, hogy ez egyike a legnagyobb mezőgazda­­sági jellegű rajonjainknak. Itt az eredmények nagyon gyengék. Ez az állapot nem véletlen. Az el­múlt héthez viszonyítva a trakto­rok kihasználási foka a szántás­nál 3 százalékkal, a terület elő­készítésénél pedig 2 százalékkal csökkent. Szeretnénk tudni, hogy P. Pastor és L. Stan elvtársak, a rajonban lévő két GTA igazgatói ezt a helyzetet mentegetőzéssel igyekeznek majd igazolni, vagy konkrét intézkedéseket foganato­sítanak ezeknek a munkálatok­nak a meggyorsítására. Marosvásárhely rajonban gyen­ge eredményeket értek el a répa és a kukorica betakarításában is. Addig amíg tartományi viszony­latban a cukorrépát 33,7 százalék­­ban takarították be, Marosvásár­hely rajonban mindössze 22,7 százalékos teljesítményt értek el A kukorica betakarításánál a helyzet még kritikusabb. A szep­tember 22—29 közötti héten MTSZ-enként átlagban mindösz­­sze 1,5 hektárról takarították be naponta a kukoricát. Ezt a tényt megállapítva, feltesszük a kér­dést: a rajon felelős tényezői mi­kor tesznek már megfelelő intéz­kedéseket a munkálatok meg­gyorsítására és az elmaradás be­hozására? A vetésterület előkészítése las­sú ütemének oka, a gépek és traktorok alacsony kihasználási foka mellett,, a betakarítás és a búzával bevetésre kerülő terüle­tek felszabadításának rossz meg­szervezése. Számos gazdasági egységben igyekeznek minél ké­sőbbre halasztani a kukorica be­takarításának elvégzését. Ez egy régi, ma már egyáltalán nem idő­szerű hagyományon alapszik, hogy addig kell­­ a kukorica törésével, míg a­r­­é teljesen megszárad. E ,­fyliják jól a szakemberek i­gen,anek ellené­re még akadn­a­kik olyanok, akik nem hat Maíz ellen. A kukorica m­a/mindenütt már beérett, h­a k k kicsi a ned­vességtartalm, m­ár ezért tel­jes ütemmel ,­­ kezdeni a kukorica törés végeg azokon a területeken, ah­­alavetésre ke­rül majd sor. Jac], a héten a mezőgazdasági szövetkezetek mindössze 2.000 hektárról takarí­tották be a kukoricát. A legki­sebb területekről Udvarhelyi ra­jonban (152 hektárról) és Régen rajonban (201 hektárról) takarí­tották be a kukoricát. A lehető­ségekhez mérten nem kielégítő az üzem Tirnaveni és Ludas ra­jonokban sem, ahol a terület 8,9 százalékáról törték le a kukori­cát. Egyes MTSZ-ekben, mint például Bogáton, Deagon és Grindeniben még egyetlen cső kukoricát sem takarítottak be. A cukorrépa és a burgonya be­takarítását a tartomány MTSZ- eiben 31,8, illetve 33 százalékban végezték el. A burgonyabetaka­rítás ütemét meg kell gyorsítani főleg Gyergyó, Udvarhely, Topli­­ca és Csík rajonokban, ahol e munkák elvégzése 8,7 és 31 szá­zalék között mozog. A cukorrépa betakarítását meg kell gyorsítani főleg Marosvásárhely rajon MTSZ-eiben, ahol eddig a 3.898 hektárból mindössze 888 hektá­ron végezték el ezt a munkát. Nagyon fontos, hogy a betaka­rítással egyidőben a területeket is felszabadítsák, és így utat nyissanak a traktoroknak a ve­tőszántás elvégzésére. Tirnaveni, Marosvásárhely, Ludas és más rajonokban is, azokon a terüle­teken, ahol már befejezték a be­takarítást, még mindig találha­tók répafej és­­levél, valamint kukoricakocsány rakások. Az elkövetkező időszakban te­hát a legfőbb feladat a betaka­rításnak, a terület felszabadítá­sának és előkészítésének a meg­gyorsítása. A betakarításnál és a terület felszabadításánál elő­állott minden késés valamennyi mezőgazdasági egységben káro­kat okozhat a termésben és e­­lői­dézi a legmegfelelőbb vetési időszakból való kiesést is. T. DUMBRAVEANU strii­li Meine fékezi a vetési inkálatokat A szárhegyi állami mezőgazdasági vállalat gépkezelői az utolsó hektárokról silózzák a jó minőségű takarmányt Hatékonyabb intézkedéseket a szükségleten felüli készletek felszámolásáért! Az RKP IX. kongresszusa és a Központi Bizottság 1966. decem­beri plenáris ülése kifejezetten felhívja a gazdasági egységek és vállalatok figyelmét arra, hogy minél ésszerűbben gazdálkodja­nak a rendelkezésükre bocsátott anyagi- és pénzalapokkal, növel­jék felhasználásuk gazdasági ha­tékonyságát. Sajnos azonban, mindezek da­cára, Marosvásárhelyen is talál­ható néhány olyan vállalat —­ például a ,,Metalotehnica“, az ,,Augusztus 23“ Bútorgyár, az ILEFOR és a Városi Helyiipari Vállalat , ahol az anyagi- és pénzalapok nem gazdaságos fel­­használása szükségleten felüli készletek kialakulásához, a hi­telek késedelmes visszatérítésé­hez vezetett, ugyanakkor város viszonylatban is kedvezőtlenül befolyásolta és továbbra is ki­hat az összipari termelés alaku­lására. A szükségleten felüli készlet június 30-ig 2 378 000 lejjel haladta meg az 1966. de­cember 31-it. Hozzávetőlegesen szeptember végéig is ugyanolyan arányú túllépés mutatkozik. Ha figyelemmel kísérjük a szük­ségleten felüli készletek és a vissza nem térített hitelek ala­kulását az említett vállalatok­nál, azt tapasztaljuk, hogy míg egyes anyagoknál csökkentették szükségleten felüli készletüket, másoknál az 1966. december 31- inél is nagyobb anyagfölösleget hoztak létre. Példa erre a „Metalotehnica" vállalat, melynek az elmúlt év december 31-én 236 000 lej érté­kű szükségleten felüli készlete volt, s ezt ez év augusztus 30-ig 1 223 000 lejre növelte. A terme­lés szükségleteit meghaladó nyers- és segédanyagokat hal­moztak fel. 1967. évi termelési tervüket még 1966. decemberé­ben módosították, de mert a ki­utalásokat nem mondták idejé­ben vissza, ez év I., II. és III. évnegyedeiben a „Carpati“ és „Hargita“ típusú körkötő­gépek­hez 38 kötőgépalkatrészt gyártó automata-berendezést kaptak, a­­mely 22 darabbal haladja meg az évi szükségletüket. Többletkész­letet hozott létre a vállalat egyes leltári tárgyaknál is. Említést kell tennünk arról is, hogy a vállalatnak a fentieken kívül még 329 000 lej értékű szükség­leten felüli készlete van, amiből 145 000 lejt tesznek ki azok a késztermékek, amelyeket mind­máig sem tudtak értékesíteni. És említést kell tennünk még egy negatív jelenségről. A nem üte­mes termelés következtében 1967 minden hónapjának végén több­­százezer lejes szükségleten felüli készlet keletkezett, s ezt csak az elkövetkező hónapban szállíthat­ta le. Igazoljuk ezt az alábbi példával: az augusztusra elő­irányzott 4 100 000 lejes áruter­melési tervből az első tíz nap­ban 14 százalékot, a másodikban 16-ot, míg a hónap utolsó tíz napjában 70 százalékot valósított meg. Egyáltalán nem nyújt kedve­zőbb képet az „Augusztus 23“ Bútorgyár pénzügyi helyzete sem. A szükségleten felüli kész­let ennél a vállalatnál is 5 mil­lió és 7 millió lej között váltako­zott az 1966. december 31 és 1967. augusztus 31 közötti idő­szakban. A készletek növekedé­sét ennél a vállalatnál a norma­tívon felüli készáru idézte elő, amely főleg abból adódott, hogy az exportra készített bútorok egy részét, mint nem megfelelő minőségűt visszautasították. Az elfekvő készletek értéke 5 mil­lió 60 ezer lej. Mindez, amellett, hogy jelentős összegű fölösleges kiadáshoz vezetett, árnyékot vet a gyár „védjegyére" is. A másik említett két egység: az ILEFOR és a Városi Helyiipari Vállalat szükségleten felüli kész­letei kisebbek, mégis megemlít­jük, mivel a jelenség immár „hagyományossá“ vált. Jóllehet mindkét ipari egységnek anyag­­ellátási­ nehézségei vannak, nem mulaszthatjuk el megemlíteni, hogy számos esetben megszegték a tervfegyelmet. Az ILEFOR He­lyiipari Vállalat 1967. évi anyag­­ellátási tervében a szükségesnél 1 115 000 lej értékűvel többet irányzott elő, több százezer lej értékben eszközölt beszerzéseket, ennek következtében a Hambur­­ger csavaroknál például március 31-én 50 000 lejjel lépte túl a megengedett normatívot; a kár­pitozáshoz szükséges kötőspályá­­ból ez év március 31-én 168 000 lejes normatívon felüli készlete volt, annyi, hogy 90 százalékban fedezte a II. és III. évnegyed nyersanyagszükségletét. Hasonló jelenségeket tapasztalhatunk a Városi Helyiipari Vállalatnál is. Ez odavezetett, hogy míg az ILEFOR vállalatnak 1960. de­cember 31-én 189 000 lej, a Vá­rosi Helyiipari Vállalatnak 299 ezer lej szükségleten felüli kész­lete volt, ez év augusztus 31-ig az ILEFOR-nál 658 000 lejre, míg a Városi Helyiipari Vállalatnál 515 000 lejre emelkedett. Világo­san kitűnik tehát, hogy mindkét ipari egységnél hiányzik a szük­ségleten felüli készletek felszá­molását célzó törekvés, s még inkább az azok létrehozását meg­előző intézkedés. A hozzá nem értő gazdálkodás, a szükségleten felüli készletek felhalmozása sok kárt okoz a vállalatoknak. Az említett négy vállalat csupán 1967. január 1 és szeptember 23 között 370 000 lej büntetéses kamatot fizetett. Ez az összeg 33 százalékát teszi ki a többi gazdasági egységek — beleértve a mezőgazdasági és ke­reskedelmi egységeket is­­- által kifizetett ilyen értelmű büntető kamatnak. Az ipari vállalatok felelősségük teljes tudatában fedjék fel azo­kat a tényezőket és okokat, ame­lyek a szükségleten felüli kész­letek kialakulásához vezettek, s foganatosítsanak megfelelő intéz­kedéseket felszámolásukra. Gon­dolom, ez irányban igen értékes segítséget adhatnának az illeté­kes vállalatok felettes szervei is, melyek ugyancsak érdekeltek ab­ban, hogy a hozzájuk tartozó vállalatok pénzügyi tevékenysége zavartalan legyen. MIHALTEANU Viorel, a Nemzeti Bank marosvásár­helyi fiókjának osztályvezetője TODOR ZSIVKOV ELVTÁRS LÁTOGATÁSA ORSZÁGUNKBAN Todor Zsivkov elvtárs és fele­sége országunkbeli baráti látoga­tása során Nicolae Ceaușescu elv­társsal és feleségével együtt szeptember 29-én és 30-án Ko­lozsvár és Maros-Magyar Auto­nóm tartomány vendége volt. Megtekintettek iparvállalato­kat, falvakat, ahol a magas ran­gú vendégeket a helybeliek min­denütt meleg szeretettel üdvözöl­ték. A két vezető vadászaton vett részt Iosif Banc, Mihai Dalea elvtársak és Nicolae Veres elv­társ, az RKP Maros-Magyar Au­tonóm tartományi bizottságának első titkára, valamint Georgi Bogdanov, Bulgária bukaresti nagykövete kíséretében. NICOLAE CEAU$ESCU ELVTÁRS VACSORÁT ADOTT Nicolae Ceausescu elvtárs és felesége szombat este vacsorát adott Todor Zsivkov elvtárs és felesége tiszteletére. Részt vettek a következő elv­társak: Alexandru Barladeanu, Alexandra Draghici, feleségével, Ilie Verdef, feleségével, Iosif Banc, feleségével, Manea Manes­­cu, Mihai Dalea, feleségével, An­drei Pacuraru, az RKP KB osz­tályvezetője, valamint Georgi Bogdanov, Bulgária bukaresti nagykövete. A vacsora meleg, elvtársi lég­körben folyt le. Eredményekben gazdag tanévet főiskolásainknak! Október 2-án kerül sor az Alma Mater hagyományos ün­nepére, a kapunyitásra. Ez az új egyetemi év különös jelen­tőségű. Pártunk és kormá­nyunk újabb intézkedései a felsőfokú oktatás megjavításá­ra, fejlesztésére, biztos irány­tűként jelzik azt az utat, ame­lyet a román egyetemi okta­tás a következő években meg­tesz. Az új intézkedések szo­cialista rendszerünk lényegé­ből fakadnak, abból a tényből, hogy a kultúra, a tudomány szerepe egyre növekszik a tár­sadalom építésében, a haladás, a fejlődés folytonosságának biztosításában. Egyetemi okta­tásunk az elmúlt esztendőkben ragyogó fejlődésen ment át. A nagy múlttal, hagyománnyal rendelkező hazai egyetemi ok­tatás pártunk és államunk gondoskodása folytán világvi­szonylatban is a legfejletteb­bek közé tartozik. A negyed­évszázad előtti négy egyetemi központtal szemben ma 16 e­­gyetemi központtal rendelke­zünk, ahol mintegy 140 ezer főiskolás tanul. Nemrég PloiesT is egyetemi központ lett az új Kőolajipari Intézet megnyitása révén. Az új intézetben kőolajgépgyártó szakembereket fognak kiké­pezni. A hallgatók számának növekedése folytán és a felső­fokú gazdasági oktatás javítá­sa céljából a bukaresti Gazda­ságtudományi Akadémián meg­kétszerezték a fakultások szá­mát. Ugyancsak a fővárosban, a Gheorghe Gheorghiu-Dej Politechnikai Intézetben meg­nyílt az atomerőművek osztá­lya, a Temesvári Egyetem ke­retében pedig új gazdasági fa­kultás fog működni. A fentiekhez járul még, hogy tökéletesítették több mint 120 tanfolyam programját, ame­lyek alapján kidolgozzák az é­­pítészeti, mezőgazdasági, or­vostudományi, gyógyszerészeti, társadalomtudományi és test­­nevelési tanterveket, csökken­tették egyes tantárgyaknál a vizsgák számát, kinyomtattak 211 egyetemi kurzust és tan­könyvet. Most van nyomtatás alatt egy új egyetemi politikai gazdaságtani tankönyv és a politikai tudományok alapis­mereteit tartalmazó tankönyv. Marosvásárhelyen, ahol a múltban még csak álmodni sem lehetett felső­oktatásról, három főiskola, az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet, a Pe­dagógiai Főiskola és a Színmű­vészeti Intézet fejti ki gyümöl­csöző tevékenységét. Államunk gondoskodása folytán minden évben javulnak az itteni, mint­egy kétezer ötszáz főiskolás ta­nulási körülményei; modern bentlakások, kantin, tanulószo­ba, előadótermek, könyvtárak, laboratóriumok biztosítják az alapos és sokoldalú felkészü­lést. Ezenkívül kitűnően kép­zett orvosok, professzorok, ta­nárok, tudósok irányítják min­den lépésüket a magas fokú szaktudás elsajátításában. Főiskolai oktatásunk Nicolae Ceausescu elvtárs iránymutató szavaihoz igazodik: ,,Ma már senki sem léphet a társadalom elé közepes felkészültséggel, senki sem járhatja végig az é­­letet minimális ismerettárral. Eseménydús társadalmi való­ságunk, napjaink — az atom­energia, a kibernetika, az űr­hajózás kora — megköveteli a fiataloktól, hogy tudományos szempontból alaposan fel le­gyenek fegyverkezve, s az ál­taluk választott területen ural­ják mindazt, ami legértékeseb­bet az emberiség létrehozott a megismerés területén.“ Egyetemi ifjúságunk, csak­úgy, mint a tanszemélyzet, ma­gáévá tette ezt az irányvonalat, maximális fogékonysággal, a­­zonnal reagál a tudomány új eredményeire. Nem véletlen mindez, hiszen hazánk a főis­kolai oktatás világszínvonalát érte el. Az egyetemek vezető­sége különösen nagy gondot fordított az előadások temati­kájának bővítésére, az előadási módszerek javítására, korsze­rűsítésére, úgy hogy az idén egy olyan egyetemi tanév ve­szi kezdetét, amely minden szempontból megfelel a legelő­­rehaladottabb követelmények­nek. Akárcsak az ország más e­­gyetemi központjaiban, Maros­­vásárhelyen is megtörténtek az előkészületek az egyetemi év megnyitására. Korszerűsített tantermek, laboratóriumok, eszményi tanulási körülménye­ket nyújtó diákotthonok vár­ják a főiskolai hallgatókat. Végül említésre méltó még az ösztöndíjak új rendszere. Az ösztöndíjakat elsősorban a ta­nulásban tanúsított előmenetel alapján ítélik oda az ifjaknak, tekintetbe véve a szülők, vagy a törvényes eltartók jövedel­mét .. Az idei egyetemi év­ben a hallgatóknak több mint 60 százaléka részesül teljes, vagy részleges ösztöndíjban. Október elsején fiatalok ezrei találkoznak tanáraikkal, kolle­gáikkal; a jövő orvosai, művé­szei, tanárai veszik birtokukba mindazt, amit önzetlenül adott nekik a Román Kommunista Párt, a kormány, az ország dol­gozó népe. És a nép fiai elin­dulnak azon az úton, amely a nagyszerű eszmék által be­világított célok felé vezet, meg­tanulják mindazt, amivel ki-ki leginkább hasznára lehet en­nek a gyönyörű országnak. A jövő tudósai, oktatói, művészei ünnepelnek ezen a napon, rá­juk gondol és őket üdvözli e­­gész népünk. Velük együtt kí­vánunk mi is eredményekben gazdag tanévet főiskolásaink­nak! T­ÁVIRAT CSU EN-LAJ ELVTÁRSNAK, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének PEKING A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 18. évfordulója alkal­mából meleg jókívánságaimat küldöm Önnek, a Kínai Népköztár­saság Államtanácsának és az egész kínai népnek. A román nép mélységes tisztelettel és barátsággal viseltetik a testvéri kínai nép iránt, szívből örvend a Kínai Kommunista Párt vezette dolgozók kimagasló eredményeinek és újabb sikere­ket kíván nekik a szocialista társadalom építésében. Kifejezem azt a meggyőződésemet, hogy a marxizmus-leniniz­­mus és a szocialista internacionalizmus elvein alapuló román—kí­nai barátsági és sokoldalú együttműködési kapcsolatok tovább fejlődnek a két ország, a szocializmus és a világbéke ügye érde­kében. ION GHEORGHE MAURER, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke

Next