Vörös Zászló, 1967. október (19. évfolyam, 231-256. szám)

1967-10-18 / 245. szám

Vilün proletäriai. eouesüliptph t | AZ RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA | Átfogó intézkedések hazánk továbbfejlődésének biztosítására, a dolgozók jólétének növelésére­­ lakásépítkezés fejlének ösztönzi léppT) Közelebb vinni a vezetést a termeléshez A nép életszínvonalának rend­szeres emelésére irányuló poli­tikája keretében — ez egész te­vékenységének alapvető és ál­landó célkitűzése — pártunk nagy fontosságot tulajdonított és tulajdonít a lakosság lakáskö­rülményei állandó javításának. A szocialista építés éveiben, az ipar és a nemzetgazdaság vala­mennyi ágának lendületes fejlő­désével egyidőben intenzív káro­­sodási folyamat m­ent végbe. A városok lakossága szüntelenül növekedett, 1966-ban elérte a 6,2 millió lakost; ma 1,7-szer na­gyobb mint 1948-ban volt. Ilyen körülmények között, az egész gazdaság fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez, a fizetések e­­meléséhez, a különböző társa­dalmi, kulturális és egészségügyi akciókhoz szükséges eszközök megteremtése érdekében hozott nagy erőfeszítésekkel egyidőben az állam jelentős alapokat bo­csátott lakásépítési célokra, 1951—1966 között mintegy 23 milliárd lejt fektetett be. A vá­rosok jelenlegi lakásalapjának mintegy egyharmadát az utóbbi 16­ évben építették. Az állam tu­lajdonában lévő lakásalap 95 százalékát a városokon modern épületek alkotják, amelyeket tartós anyagokból építettek és összehasonlíthatatlanul kényel­mesebb és nagyobb lakóterüle­tet biztosítanak, mint a múlt­ban készült épületek túlnyomó többsége. Az állampolgárok hasznára az állam a jövőben is jelentős esz­közöket utal ki lakásépítésre. Az ország gazdasági ereje nö­vekedésének megfelelően, az ál­lam továbbra is jelentős alapo­kat utal ki erre a célra: csupán 1967—1970 között körülbelül 8,3 millió négyzetméter lakterületet építenek, növelik az állam tu­lajdonában lévő lakásalapot, a­­melyet a lakosságnak adnak ki házbérbe. A többféle erőfeszítés egyesí­tésével, új tartalékok felhaszná­lásával a lakásépítkezés még szélesebb körben bontakozik ki és ez lehetővé teszi, hogy egyre több állampolgár jusson még gyorsabb ütemben kényelmes la­káshoz. Így például míg a válla­latok alkalmazottai eddig abban a helyzetben voltak, hogy kizá­rólag állami lakáskiutalásra kellett várniuk, a jövőben a gazdasági vállalatoknak joguk lesz, hogy saját alapjaikból laká­sokat építsenek és ezzel ők ma­guk hozzájáruljanak alkalmazot­taik kéréseinek megoldásához. Másfelől, a szövetkezeti egységek és közösségi szervezetek is épít­hetnek lakásokat saját alapjaik­ból, amelyeket tagjaiknak bér­beadnak, ugyanakkor szövetke­zeti társulások is szervezhetők, amelyek a szövetkezők hozzájá­rulásával, valamint bankhitellel a szövetkezők személyes tulajdo­nát képező lakásokat építhet­nek. A dolgozók életszínvonalának és jövedelmének növekedése na­gyobb lehetőségeket teremtett arra, hogy az állampolgárok köz­vetlenül és egyre nagyobb mér­tékben vegyenek részt a lakás­­építkezésekben. A párt IX. kon­gresszusán a dolgozók életszín­vonalának növelésére kijelölt feladatok további teljesítése ér­dekében, a plenáris intézkedése­ket fogadott el a fizetési rend­szer megjavítására és a fizetések általános —­ átlagban 12,3 száza­lékkal való — emelését célzó ak­ció iparágankénti és szakaszos folytatására 1968 IV. évnegyedé­től kezdődően, hogy 1970-re az kiterjedjen valamennyi fizetési kategóriára. A dolgozók anyagi lehetőségei­nek növekedését tükrözi az a tény is, hogy a CEC betétek ma­­ az 1960-as évinek kilencszeresét teszik ki; mind több állampol­gár vásárol a nagyobb komfort­ra jellemző, tartós használati árucikkeket — televíziós készü­lékeket, hűtőszekrényeket, sze­mélygépkocsikat, igényes búto­rokat stb. Ugyanakkor nagyon sok állampolgárnak az az óha­ja, hogy saját házában legyen az otthona, amelyet nemcsak ő, ha­­nem gyermekei és unokái is használhatnak, tehát igazi szü­lői házzal rendelkezzen. Ennek a törekvésnek pregnáns kifeje­zője volt az a nagyszámú kérés, amely a személyi tulajdont ké­pező lakások építésére vonat­kozó, 1966-ban hozott intézkedé­sek nyomán nyilvánult meg az ország valamennyi városában. Mindebből kiindulva és figye­lembe véve az állampolgárok ké­réseit, a közelmúltban hozott int­­­tézkedések újabb­ előnyöket biz­tosítanak, amelyek jelentősen bővítik e téren a lehetőségeket, így például az állam kis kamat­tal járó hitelekkel, örökös hasz­nálatba adott telekkel, az új épü­let 10 évi adómentességével, a lakterület normázása és a kiuta­lási rendszer alóli felmentéssel segíti azokat, akik személyi tu­lajdont képező lakást óhajtanak építeni, ugyanakkor az illetők szabadon rendelkeznek lakásuk­kal, mint bármilyen más szemé­lyi tulajdonukkal, a hitel kifize­tése után ezek a lakások örököl­­hetők, adományozhatók és elad­hatók. Azok, akik a szerződés (Folytatás a 3. oldalon) Pártunk tevékenységében rend­kívül figyelemre méltó az a tö­rekvés, hogy a gazdaságvezetés­ben a legmegfelelőbb formákat és módszereket alkalmazza. Ezt iga­zolja az RKP KB október 5—6-i plenáris ülésének Irányelv-terve­zete, mely a nemzetgazdaság ve­zetésének és tervszerűsítésének új formáját jelöli meg Románia szo­cialista fejlődése jelenlegi szaka­szában.Az Irányelv-tervezetet a IX. kongresszus útmutatásai, a szer­zett tapasztalatok, valamint nagy számú szakember, párt- és állami aktivista által végzett tanulmány, mindennapi életünk, tevékenysé­günk mélyreható ismerete alapján dolgozták ki. Évek óta ipari vállalat vezető­jeként dolgozom, úgy, hogy teljes egészében felmérem és értékelem az előirányzott intézkedések jelen­tőségét. Országunk jelenlegi fej­lődési szakaszában a feladatok so­kasága a vezetés és a tervszerűsí­­tés olyan új formáit követeli meg, melyek operatíven jó gazdasági eredményeket hoznak. A vezetés és tervezés szüntelen tökéletesíté­se nélkül nem tarthatunk lépést a fejlődéssel, gazdasági szempont támasztotta követelményekkel. A nemzetgazdaságunkban vég­be­ment változások szükségessé tették, hogy bővítsék a vállalat­­vezetők hatáskörét, közelebb vi­gyék a vezetést a termeléshez. Köztudomású, hogy bizonyos ki­sebb jelentőségű munkálatok mű­szaki­ dokumentációinak jóváha­gyása milyen sok időt vesz igény­be. Azt is tudjuk, hogy egyes köz­vetítő szervek létezése gyakorta bürokratizmushoz vezet. Ameny­­nyiben ezek számát a lehető leg­kisebbre csökkentik, sok magas képzettségű szakember szabadul fel a koordonáló és jóváhagyó szektorból, válik hasznossá köz­vetlenül a termelés szférájában. Amint az Irányelv-tervezetből is kitűnik, rendkívül fontos haszno­sítani e jelentős emberi potenci­ált a tudományos és műszaki te­vékenységben, az anyagi javak termelésében. Annak érdekében, hogy a szakembereket közvetle­nül bevonják a termelés irányítá­sába, határozott intézkedéseket kell hozni az adminisztratív appa­rátus ésszerűsítésére és lényeges egyszerűsítésére, a felsőbb szer­vektől az alsóbb szervekig. A szer­vezési tevékenység ilyenszerű ja­vítása azt a célt szolgálja, hogy kiküszöböljék a felesleges tevé­kenységet, a párhuzamos munkát, mindent, ami a szakembereket tá­vol tartja a termeléstől, a kutatás­tól és a tervezéstől. Pártunk megvitatásra bocsátot­ta az Irányelv-tervezetben java­solt intézkedéseket, s ez ismétel­ten bizonyítja rendszerünk mély demokratizmusát. Biztosak va­gyunk abban, hogy alkotó javas­latokkal gazdagodva, az Irányelv­tervezet gyakorlatba ültetése nagy lépésekkel viszi előre hazánkat a fejlődés útján. BEZDADEA Gheorghe mérnök, a marosvásárhelyi Kábelgyár igazgatója Megjelent a „Scinteia“ 1967. október 17-i számában. Gyors ütemben épül a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu lakónegyed Híradás a szántóföldekről A mezőgazdasági egységek to­vábbra is a műszaki eszközök és a munkaerő jelentős részét az ősziek betakarítására fordítják. A Mezőgazdasági Főtanács ada­tai szerint a kukoricát körülbe­lül 75 százalékban takarították be. Egyes tartományokban, így Suceava, Iași, Olténia és Bákó tartományban rövidesen befeje­zik ezt a munkát. Nagyobb te­rületek várnak betakarításra Brassó tartományban, amely az utolsó helyen áll ilyen tekintet­ben, továbbá Dobrudzsa, Kolozs­vár, Maros-Magyar Autonóm és Máramaros tartományban. A burgonyának és a rizsnek 80 szá­zalékát, a cukorrépának körül­belül 60 százalékát takarították be. (Agerpres) Bob —amatőröknek A Régeni Faipari Komplexum sportcikkeket gyártó részlegén a­­matőrök számára elkészítették egy bob mintapéldányát. A tél beálltával kikísérletezik — 15 darabot készítenek erre a célra ■—, majd áttérnek sorozatgyár­tására. Újabb könnyítések a rádió és televízió részletre való vásárlásánál A Belkereskedelmi Minisztéri­um újabb intézkedésekkel köny­­nyítette meg a rádiókészülék, te­levíziókészülék, hűtőszekrény és porszívók részletfizetéses árusí­tását. Az új intézkedések értelmében október 16-tól kezdve az alkal­mazottak összes kategóriái és a­­ kisipari szövetkezetek tagjai a a következőképpen vásárolhatnak­­ részletre belföldi gyártmányú és­­ behozatalból származó rádióké-­­­szüléket, televíziót és hűtőszek-­­­rényt: a fizetésüktől függően 15­­ —20 százalék előleget fizetnek, a I többit 10—18 havi részletben tör­­­­lesztik. A porszívókat 8 részletre is árusítják, függetlenül a vásárló­­ fizetésétől. A vásárlók kérésére a I szaküzletek szintén részletfizetés­ I re a televízióval együtt eladnak I antennát és levezető kábelt, a I rádiókészülékkel együtt lemez-­­ játszót (saját hangszóró nélkülit),­­ s ezek ellenértékét szintén fel-­s tüntetik a szerződésben. Mamaia­­ típusú tranzisztoros rádiókészül­e­léket, illetve Capri 6401-es im- | portkészüléket nem árusítanak " részletre. L (Agerpres) I XIX. évfolyam 245 (4933) szám 1967. október 18. szerda Ára 25 iám­ A Politikai Könyvkiadó gon­dozásában megjelent: PROBLEME ACTUALE ALE POLITICO PARTIDULUI COMUNIST ROMAN Leckegyűjtemény a falusi tan­folyamok és körök számára. A 11. oldalon Művelődési krónika Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta Pakisztán Iszlám Köztársaság nagykövetét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára ok­tóber 17-én, kedden bemutatko­zó kihallgatáson fogadta Jams­­heed K. A. Markert, Pakisztán Ion Gheorghe Maurer, Romá­nia Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke kedd délben fogadta őfensége Gholam Reza Pahlavi herceget, aki fele­ségével, Manige hercegnővel ba­ráti látogatást tesz országunk­ban. A szívélyes légkörben lefolyt fogadáson részt vett Anghel A­­lexe, az Országos Testnevelési és Sporttanács elnöke és Ion Iszlám Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Románia Szocialista Köztársaság­ban. Ebből az alkalomból szívélye­­sen elbeszélgettek. Drágán, a Minisztertanács főtit­­kára. Ott volt S. H. V. Szanandazsij Irán bukaresti nagykövete és Ab­bas Guilandiah, a császári ud­var kamarása. Ion Gheorghe Maurer, a Mi­nisztertanács elnöke ebédet adott Gholam Reza Pahlavi herceg és Manige hercegnő tiszteletére. (Agerpres) Ion Gheorghe Maurer elvtárs fogadta Gholam Reza Pahlavi herceget India miniszterelnökének látogatása Indira Gandhi, India Köztár­saság miniszterelnöke a többi indiai hivatalos személlyel együtt kedden látogatást tett Ploiesti tartományban. India miniszter­­elnökének kíséretében volt Ale­­xandru Boaba kőolajipari mi­niszter, Mihai Marin helyettes külügyminiszter, Aurel Ardelea­­nu, Románia indiai nagykövete, külügyminisztériumi főtisztvise­lők. Elsőként a Brazi­ i kőolajfino­mítót és petrokémiai kombiná­tot tekintik meg. Itt Nicolae Tabirca a Ploiesti tartományi néptanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, Gheorghe Caranfil helyettes vegyipari miniszter, va­lamint a két vállalat vezetőségé­nek több tagja fogadta a vendé­geket. Bujor Olteanu, a Brazi­ i kőolajfinomító vezérigazgatója és Valentin Ionita, a petroké­miai kombinát műszaki igazga­tója bemutatta a fő részlegeket, valamint a román kőolaj- és vegyipar e nagy vállalatainak termékeit. Az atmoszférikus és vákuum­lepárló osztályon a vendégek be­hatóan érdeklődtek a berende­zések működési paraméterei iránt, mivel Guahatiban, India állami szektorának román tervek alapján és román felszerelések­kel épített első kőolajfinomító­­jában is működik egy kisebb ka­pacitású hasonló lepárló osz­tály. A vendégek a Brazi­ i kő­­olajfinomítóban működő katali­tikus reformáló berendezés iránt is érdeklődtek. A nemrégiben megkötött szerződés értelmében ilyen berendezéseket szállít or­szágunk ipara Indiának a Haldiában épülő kőolajfinomító számára. Az indiai kormányfő és a többi vendég ezután megte­kintette a petrokémiai kombi­nátban az olefinek gyárát és a polietilén-gyárat, amelyeknek termékei ismertek Indiában. Ezután megtekintették a Plo­­iesti-i 1 Mai kőola­j­gépgyárat. A vendégeket itt Mihai Martinescu gépgyártóipari miniszterhelyet­tes és az üzem vezetői fogadták. Dumitru Nistor vezérigazgató rö­viden ismertette az üzem törté­netét, s a kőolajipari berende­zések fejlesztésében és változa­tossá tételében elért eredménye­ket. India miniszterelnöke a hi­vatalos indiai és román szemé­lyekkel együtt ezután megtekin­tette az üzem berendezésgyártó és szerelő részlegét és egy 3 DH-250 típusú fúróberendezés felállítását. Ez egyike az üzem legjelentősebb termékeinek, a­­mely bel- és külföldön egyaránt nagy elismerésnek örvend. Az üzem dolgozói India miniszterel­nökének ajándékozták egy fúró­berendezés makettjét. A továbbiakban a vendégek el­látogattak a­ híres Valea Cǎluga­­reasca-i szőlőgazdaságba. Ott David Davidescu, a Mezőgazda­­sági Főtanács alelnöke fogadta őket. A vendégek megtekintet­ték a helybeli Szőlészeti és Bo­­­rászati Kutatóintézetet. Délben Nicolae Tabirca, a­ Ploiesti tartományi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke ebédet adott Indira Gandhi in­­diai miniszterelnök tiszteletére. Délután a vendégek vissza­­utaztak Bukarestbe. ★ Este Indira Gandhi, India min­ niszterelnöke és a kíséretébe­­ lévő hivatalos személyek a Ro­mán Operában megnézték a­ Hattyúk tava című balettjátékot. (Agerpres) A nogy Októberi Szocialista Forradalomról emlékeznek A Szakszervezetek Művelődési Há­zának III. emeletén vasárnap szovjet politikai plakát-kiállítás nyílt. A 30 kiállított kép a hazát védő katonát és országot építő szovjet embert szemlél­teti. A kiállítást sokan tekintik meg. ★ A Tartományi Művelődés- és Művé­szetügyi Bizottság tudományos ismere­teket terjesztő komissziója október 22- én Toplicán, Gyergyóban és Tirnaveni­­ben szimpoziont rendez ,,50 év a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelme óta“ címmel. Ugyanezzel a té­mával rendeznek szimpoziont október 29-én Csíkban, Ludason, Udvarhelyen és Régenben. A Tartományi Művelődés- és Művé-­­szetügyi Bizottság, a Szakszervezetek Tartományi Tanácsa és az ARLUS Tar­tományi Tanácsa október 29-én Maros­­vásárhelyen előadást rendez „Kortár­sak a Nagy Októberi Forradalomról"’ címmel. Az előadást dr. Dan Smanti­­nescu fővárosi egyetemi tanár tartja. A rendezvényt művészi műsor zárja. ★ November 1—5 között vetítik Ma­rosvásárhelyen a Vörös Lobogó film­színházban a Nővér című, 1966-ban ké­szült Moszfilm­et. A Mozivállalat ez alkalommal közös mozilátogatást szer­vez az üzemek dolgozóinak s a film­vetítést vita követi. ­ Sc&l’H'hn’QZ Románia Szocialista Köztársa­ság és a Szovjetunió közötti kul­turális csere keretében Maros­­vásárhelyen vendégszerepel a Grúz Akadémiai Állami Színház. A színház 1921-ben a nagy grúz költő A tigrisbőrös lovag című halhatatlan költemény szerzőjé­nek tiszteletére veszi fel a Sota Rusztaveli nevet. Egy év múlva Lope de Vega A hős falu című darabjának előadásával, amelyet Kate Mardjanisvili rendezett, már felsorakozik a szovjet szín­művészet élvonalába. Ebben az időszakban kezdődik a színház tulajdonképpeni története. Mard­janisvili 1926-ig vezette az e­­gyüttes tevékenységét, és műkö­désének néhány éve alatt sike­rült kialakítania egy olyan mű­vészgárdát, amely több nagysze­rű előadással járult hozzá a grúz színművészet fejlesztéséhez. 1926—1936 között a színház ve­zetését Sandro Ahmateli veszi át. Az előadott darabok híven tük­rözték a kor problémáit, nagy­szerű megvalósításait, egyaránt gondot fordítottak hazai szerzők műveinek, hogy csak a legsike­resebbeket említsük meg: Sansi­­asvili vagy Lavrenyov, és a vi­lágirodalom klasszikusainak be­mutatására. Mindmáig emlékeze­tes előadás volt például Schiller Haramiák című drámájának elő­adása. A színház hírneve évről­­évre terjed, és néhány külföldi vendégjáték a határokon túl is megismerteti a grúz színjátszás nagyszerű sikereit. Napjainkban a színház kere­kében három rendező és színész nemzedék fejt ki magasszintű művészi tevékenységet. A leg­idősebbek közé tartoznak Arcil C.ihartisvili, Sergo Zakariadze, Em. Abhaidze, G. Sagaradze és mások. Az ő nevükhöz fűződik néhány olyan emlékezetes alakí­tás, amely a mai napig is a szín­ház nagy hagyományai közé tar­tozik. Nagy színészek neve kap­csolódik össze a világirodalom halhatatlan szerzőinek műveivel, nagy szerepekkel: Szophoklész Oidipusz királyával, Visnyevsz­­kij optimista tragédiájával, Eu­ripidész Medeeá­jával. Az e hónap 20-án kezdődő ven­dégjátéka alkalmával a Grúz Állami Színház legsikeresebb da­rabjait mutatja be. A vendégjá­ték műsora ízelítőt ad majd a kortárs szovjet szerzők mű­veiből, ugyanakkor a leg­jobb külföldi drámaírók darab­jaiból is igényes válogatást nyújt. Bemutatásra kerülnek je­lenetek például Arthur Miller Szalemi boszorkányok című ki­tűnő drámájából, ugyanakkor o­­lyan remekművekből, mint Sha­kespeare Lear királya, Caragiale világhírűvé vált Az elveszett le­vele, vagy a Tigrisbőrös lovag dramatizált változata. Az előadások rendezése Arcil Cihartisvili nevéhez fűződik, a­­kit állami díjjal, valamint az SZSZSZK érdemes művésze cím­mel tüntettek ki. Megemlítjük még a nép művésze címmel ki­tüntetett színészek közül E. Mandigaladze, G. Gheghed­kori és M. Csahava nevét. Minden a­­lapunk megvan rá, hogy nagy várakozással, érdeklődéssel vár­juk a szovjet színművészet e je­les képviselőinek október 20— 21-i vásárhelyi bemutatkozását. Jelenet Caragiale’­ Az elveszett levél című vígjátékából, a Grúz Akadémiai Állami Színház előadásában

Next