Vörös Zászló, 1967. november (19. évfolyam, 257-282. szám)
1967-11-01 / 257. szám
XIX. évfolyam 257 (4945) szám 1967. november 1. szerda Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA Ara 25 báni Az RKP KB plemáris ülései ■HaaHBBanaamaBaaaaaRaaaaHaHmmaaMMmBmmMMMaaaHaHHHHai^nmaaHHBBmananBMsanBaB y dokumentumainak megvitatása ! Tökéletesíteni kell az információs rendszert! Az Irányelv-tervezet gazdasági életünk minden területét felöleli, a vezetés és tervezés megjavítása mellett feladatot jelöl meg az összes gazdasági káderek számára. Munkakörömből adódóan különösen érdekelt az Irányelv-tervezetnek a mutatószám és az információs rendszerrel kapcsolatos fejezete. Ezzel kapcsolatosan az alábbiakban szeretném elmondani néhány gondolatomat. Az Irányelv-tervezet leszögezi, hogy az ipari központok kötelező feladatokat jelölnek ki a hatáskörükbe tartozó vállalatok számára; a tervfeladatokat mutatószám-rendszer jellemzi. A javasolt mutatók száma jóval kevesebb, mint eddig volt és csupán a legfontosabb kérdésekre, jelenségekre terjednek ki. Ez egyrészt jelentős adminisztratív munkaráfordítás megtakarítását teszi lehetővé, de ami ennél is fontosabb: nagyobb fokú önállóságot biztosít a vállalat vezetősége számára. Vegyük a következő példákat: a kötelező mutatószámok között szerepel az alkalmazottak maximális létszáma és az összbéralap, amin keresztül az állam biztosítja irányító-ellenőrző szerepét a gazdaságban. A létszám és béralap szerkezeti megoszlása nem kötelező mutató. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalat a leghatékonyabban gazdálkodjék a rendelkezésre álló munkaerővel és béralappal, azt úgy használja fel, ahogy érdekei megkívánják. Az ipari vállalatok az önköltségi árat az ezer lej értékű árutermelés alapján fogják követni. Ez a javaslat rendkívül ésszerű. Az önköltség-csökkentési feladat —az eddigi gyakorlatban — csupán az árutermelés egy részére, éspedig az összehasonlítható árutermelésre vonatkozott. A termékskála megváltozása, bővítése stb., esetén, — ami a termelésben gyakori és szükséges jelenség — az összehasonlítható árutermelés az egész árutermelésnek csupán bizonyos hányadát képezi, ennek ellenére a vállalatok csak erre összpontosították erőfeszítéseiket. A javasolt tervmutató azt követeli, hogy az ezer lej értékű árutermelést minél alacsonyabb költséggel valósítsák meg, mivel ez növeli a vállalat jövedelmét és kedvezően befolyásolja a gazdasági-pénzügyi tevékenység alakulását. Fontosnak tartom, hogy a fő termékek egységnyi önköltségi árát is kötelező mutatóként jelölik meg. A természetes mértékegységben (t, kg, m, stb.) kifejezett önköltségi ár követése a legreálisabban fejezi ki a termelési költségek alakulását, mivel kizárja az árváltozások befolyását. Ki szeretném emelni azt a tényt hogy az önköltségi árnak a fent vázolt mutatók szerinti követése jelentős mértékben apasztaná az adminisztrációs munkát, hiszen az önköltség-csökkentési feladatoknak évente többször is történt módosítása szinte ki sem számítható munkaidő-ráfordítással járt. De említhetnék más példákat is. Véleményem, hogy az Irányelv-tervezetben javasolt kötelező jellegű tervmutatók megfelelő módon és sokkal kevesebb adminisztratív munkaráfordítással képesek jellemezni a tervfeladatok teljesítését. Az Irányelv-tervezet rámutat arra, hogy egyes esetekben a vállalatok tevékenysége konkrét vezetésének biztosítása érdekében a központok a vállalatok számára tájékoztató jellegű mutatókat is kijelölhetnek; ezeknek szerepe, hogy részletezzék és elősegítsék a kötelező mutatószámok megvalósítását. (Folytatás a 3. oldalon) VERESS Gyula közgazdász, a Statisztikai Igazgatóság igazgatója A radnóti néptanács ülésszakán Az egész főteret uraló, szép vonalú munkásklub kistermében folyik a radnóti néptanács ülésszaka. Elsőnek az RKP KB októberi plenáris ülésén elfogadott fontos dokumentum, Románia közigazgatási-területi megszervezésének javítására és a falusi helységek szisztematizálására vonatkozó alapelvek tervezetét vitatják meg. A megnyitó beszéd után szólásra emelkednek a képviselők és meghívottak. Mindenki azzal kezdi, hogy a község már kinőtte a régi köntöst. A határában épült óriási fénygyár fokozatosan megváltoztatta a község arculatát; a régi kis házak helyén több emeletes tömbházak épültek, körzeti kórház és líceum létesült, kibővült a kereskedelmiszolgáltatási hálózat stb. — Ez a folyamat, vagyis községünk iparosodása, tovább folytatódik — mondja Dragomir Ioan mérnök, a helyi Állami Mezőgazdasági Vállalat vezetője. A több millió lejes beruházással épülő kombinált takarmánygyár, az évi 20.000-es kapacitású növendékhízlalda és a mellette létesülő húsfeldolgozó vállalat rövidesen újabb félezerrel növeli a munkások és fizetéses alkalmazottak számát. Újabb házépítési, újabb közéleti és szolgáltatási problémák merülnek fel, amelyeknek megoldásához még inkább szükség van az államhatalom helyi szerve hatáskörének kibővítésére... — Tagadhatatlan, sokat tettünk Radnót szépítéséért, központjának rendezéséért — mondja Kocsis Matróna képviselő, — de azért még bőven van tennivaló. A félreeső utcák, noha ott is már sok az új, takaros családi ház, még rendezetlenek, sár és por van. Meg kellene már oldani az autóbuszállomás kérdését is. Községünkön naponta több autóbusz halad át Ludas, Kolozsvár, Timnoveni, Medgyes, Marosvásárhely irányába, de nincs váróterem, s rossz idő esetén a várakozók az üzletekben keresnek menedéket, akadályozva a kiszolgálást. Más felszólalók azt teszik szóvá, hogy a községközpont — Radnót — mögött elmaradt az idetartozó falvak, nevezetesen Maroscsapó és Lekence szépítése. — A falusi helységek szisztematizálására kidolgozott széleslátókörű, tudományos alapokon nyugvó tervezet elfogadása és megvalósítása, úgy vélem, gyors változásokat hoz majd ilyen irányban is — mondotta felszólalásában a néptanács elnöke. A Radnót fejlesztési terve annak idején elkészült, de már nem felel meg a jelenlegi követelményeknek. Az illetékes rajoni szervek sok mindent szem elől tévesztettek, mert nem alapoztak eléggé a helyi néptanács, a képviselők és a lakosság véleményére ... A központi vezetésnek a közigazgatási területi alapegységekhez való közelítése mindenképpen helyes és üdvös. És ezt talán mi tudjuk leginkább értékelni, őszintén szólva, sok boszszúságot okozott nemcsak a lakosságnak, hanem nekünk is a nehézkes, sokszor bürokratikus ügyintézés. Sok olyan kérdéssel, amelynek megoldásában a községi néptanács lett volna a legilletékesebb, a rajonhoz kellett fordulni. Átiratok tömege ment és jött, s eközben pénzt és erőt pocsékoltunk. A helyeslés, az egyetértés csendül ki a többi képviselők és meghívottak felszólalásából is. De kiérződik a szavakból az az óhaj is, hogy Radnótot éppen az eddig bekövetkezett és várható gazdasági-társadalmi változások alapján, nyilvánítsák várossá, vagy legalább is ipari központtá. A képviselők szavaiból ítélve, a radnótiak szívesen vállalják az ezzel járó fokozottabb feladatokat, nagyobb lelkesedéssel dolgoznak e helység szépítéséért, (az idén már 142 lej a lakosonként községszépítési hazafias munka értéke) az emberek közötti új típusú kapcsolatok fejlesztéséért. Ám bármilyen is lesz Radnót jövőbeni titulusa, arculata már mindenképpen új típusú. Pártunk legújabb, tudományosan kidolgozott dokumentum-tervezete valahogyan ilyennek rajzolja a közeljövő román községét, faluját. (1) Radnót megújhodott központja A második román szárnyashajó Kedden megkezdte a járatot a Dunán kereskedelmi flottánk második szárnyashajója, az Expresul. Ahajó óránként 65—70 kilométeres sebességgel közlekedik. A 64 helyes vízjármű rendkívül mozgékony. Az Expresul első útjára Galae és Braila között került sor. A hajó néhány próbaút után a Galac-Tulcea útvonalon fog közlekedni, . Persze, lehetne a cím rövidebb. Például csak ennyi: Szüret. Az a birtokos rag azonban nagyon odakívánkozik. Először is, mert Lévay József felejthetetlen költeményét idézi, amelyet ki minden zamatában megízlelt, nem tud többé úgy botorkálni aranyló gerezdekkel hivalkodó szőlőtőkék között, hogy ne lopná be magát újra meg újra a hangulatába a verssorok édes-bús zenéje, megejtő nosztalgiája. És odaillik a tulajdonjogra utaló többesszám első személy azért is, mert a szőlőhegyet, amiről alant szó esik, immár jó ideje nem csupán néhány család — egy egész falu mondja magáénak, s az a bizonyos birtokjelző nem fájó megkülönböztetés többé nincstelen és tehetős között, hanem egy biztonságot sugalló, kiterjedtebb együvétartozás kifejezője. ... Kaptatunk hát fölfelé a szászcsávási dombon. Kóstolgatjuk a saszlát, a rizlinget, a szürkebarátot, a leánykát. De a szüret aromájából valami mégiscsak hiányzik. Valami, amit a muskotály sem pótol. S aztán rájövünk, hogy mi. Nótásajkú falu ez — nem hiába ülték meg oly pompázatosan nemrég a kórus 130. évfordulóját —, mégsem mondhatni most, hogy „daltól hangos“ itt „a hegyek vidéke“. Pedig bíztatja innen lentről őket a tanító derekasan, hadd lássák ezek a városiak, hogy nem a szép szemükért kapták azt a sok kitüntetést. Hiába, a brigád nem mindig kapható rá, hogy megrendelésre mutassa be a tőrölmetszett csávási jókedvet. Az évődés azért csak nem marad el, s ha a távoli hangfoszlányokból nem is értünk semmit, egy-egy fölcsengő kacaj elárulja : jó volt a csattanó. — Átmegyünk a Bangarba — mondja a tanító kissé lehangoltan, hogy így megszégyenítették a dalosai. A dombgerincen baktatunk tovább. A napfény átsüt a ritkuló lombokon s zöldes-sárgás-vöröses foltokat pingál az avarba. Üresen ásít a csőszkuny i hó és csábít a leheveredésre: jó lehet derékaljnak az a széthintett, illatos széna. Aztán újabb jószágokkal kábít a termésszámláló Küküllő menti ősz: megpattant burkából kikandikáló gyümölcsét kínálja lábunk előtt szétterített levélabroszán a Incze Gábor diófa. Szégyenlős-pirosan leselkedik ki a bokorból a som, fekete bogyó szemével ránk kacérkodik a fagyal. Szép az idei október. ... Csillaghegy, Giger —■ s végül megérkezünk a Bangarba, a harmadik határrészbe, ahol a bornakvaló terem. Itt a legnépesebb a hegyoldal. Osztják a szőlőt a szövetkezeti tagoknak. Kinek, mi dukál, a munkaegységek után. Maga az alelnök áll a mérleg előtt, hogy biztosabb legyen: részrehajlás nélkül adagolják az igazságot. Kezében a kimutatás arról, kinek mennyit osztott. Eddig Molnár Józsefék kapták a legtöbbet, 182 kilogrammot. Lesz belőle vagy 20 veder bor. S nem titok: cukrot is tesznek hozzá, meg — horribile dictu — föleresztik vízzel, ami csorbát ejt ugyan a borcsinálás nemes hagyományain, de amint mondják, „senki emberfia észre nem venné, hogy nem a nap tüze édesítette meg azt a hibridet“. Bizony-bizony, a borászat apáról-fiúra szálló riportja mesterfogásaiba jócskán beleszól ma már az élelmiszeripar nyújtotta számos új lehetőség, házi vegyészkedés. S vajon helyénvaló lenne-e ezért hamisítással vádolni bárkit is, különösen ha a csillogó kristálycukorral ismerkedő, sok mai borpince furmintja, avagy sillerje — állítólag — van olyan, mint a „hamisítatlan“ borok, esetleg még túl is tesz azokon?! Különben hadd vitázzanak ezen a szakemberek, a szüret itt, a Bangarban azért még megmaradhat hamisítatlannak, a maga ősi ízeivel. És meg is maradt. ... Gyűl a szőlő az aljban várakozó irdatlan nagy hordóban. Lesz mit cipelni lefelé. Két kifogott ökör hűsöl az árnyékban, s gyűjti hozzá az erőt. Az oldalban szájharmónikáznak. A lágy erdélyi dallamba bele-belekontárkodik a szedést sürgető dobolás, amit az üres puttonyok fenekén vernek ki a hordótöltögetők. — Nézze ezeket a teraszokat! Négy hektárt ültettünk itt be saját oltványainkkal — figyelmeztet Keszeg János, a tanító. Kiderül, hogy nem csupán a kórusvezetésnek mestere, de kisujjában van a szőlőtelepítés minden csinja-binja is. Zenére az enyedi kollégium öreg falai között tanították, szőlészetre meg egy kőhajításnyival odébb, túl a Maroson, a csombordi szakiskolában. 1956-ig még vásárolták a csávásiak az új ültetéshez a venyigéket, ő volt az, aki először létesített szőlőiskolát s tanította meg oltani a lányokat. Ma már öt hektáron 900 000 oltványuk van. Abból újítják fel és növelik évről-évre a szövetkezet jelenlegi, húszhektáros szőlőjét. Bebarangoljuk, keresztül-kasul az egész szőlőshatárt. Útba ejtjük a harminc szelíd gesztenyefát is, ami — Nagybánya környékének kivételével — ritkaságszámba megy országszerte. Gesztenyét, sajnos, már csak egyet találunk, a fű közé lapulva, de nem baj, mert időözben zsebünk dagadtra telt dióval, körtével, birsalmával. Bocsánatos bűn ez, nem lopás, csak amolyan kurkászás féle, ahogy gyerekkorunkban a leszüretelt szőlősökben-gyümölcsösökben hallgatólagosan engedélyezett szegényember-csemegézést neveztük. És most — hiába, a múltat a lelkek emlékőrző rejtekén nem lehet behántolni — mégis ijedten dobban meg a szívünk, mikor hirtelen ott terem előttünk — a pásztor. Éppen úgy, ahogyan azt Lévay megénekelte: puskával a vállán. Persze, nem kapja le, hogy fehérnépsikongaton a levegőbe durrantson. Ehelyett leparolázunk. — Osváth Sándor — mondja, s hozzáteszi — a Sándoré... Vagy „a vadász“ . . . Mert tudja, ketten is vagyunk itt ezzel a névvel. Tényleg vadász, hisz fején a mesterség felségjele: zöld kalap, s a zsinórjában tollbokréta. Nem kérdem, miért hordja fényes nappal a fegyverét, úgyis látni, hogy ártatlan rátartiság az egész. Azért kérdezetlenül is elmeséli, hogy a nyúl. (Folytatás a 3. oldalon) . A II. oldalon Művelődési krónika — Filmkritika — Ifirel« - Schiczújdonságok - Sport, műsorok A Craiova-i Electroputere üzemben a napokban elkészült az ötödik, terven felül Gyártott Dieselelektromos mozdony. A vállalat munkaközössége ezzel a teljesítményével 3 hónappal határidő előtt valósította meg az egész évre tett vállalását. Felvételünkön a nagy teljesítő képességű transzformátorok szerelőcsarnoka látható HÍREK ■ ESEMÉNYEK ■ HÍREK ■ ESEMÉNYEK ■ HÍREK ■ ESEMÉNYEK B HÍREK Szakképesítő vizsga A Marosvásárhelyi Készruhagyár átállítása a telon termékek gyártására, szükségessé tette a könnyű konfekciót előállító dolgozók átképzését, és az újonnan alkalmazottak ilyen irányú szakképesítését. Most ért véget egy négyhónapos tanfolyam, melyen harmincan nyertek szakképesítést. Teljesen gépesítik a felsőbőr - szabászatot Hidraulikus stancolókkal kezdik helyettesíteni a kézi felsőbőr szabást a Régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalatban. Jelenleg a feldolgozásra kerülő bőrnek mintegy 40 százalékát szabják gépekkel. Még ebben a hónapban be kell szaladjon 10 igazai gyártmányú stancológép, és akkor a kevésbé termelékeny kéziszabászat teljesen megszűnik. Sajtó alatt áll Eminescu költői nyelvének szótára, melynek összeállításához még annak idején Tudor Vianu akadémikus vezetésével fogott hozzá a fővárosi Nyelvészeti Intézet egyik kutatócsoportja. Többszöri elodázás után végülis I. Ghecie vette át és fejezte be a munkát. fi Ús biztosítási formák ! Az ADAS október 1-től új biztosítási formákat vezetett be, melyeknek népszerűségét és alkalmazását még a múlt hónapban tartományszerte megkezdték. Az új biztosítási formák, a felek foglalkozásától, családi és anyagi helyzetétől függően, változatosabb és előnyösebb feltételeket teremtenek a biztosítási szerződések megkötésére, a biztosítási díjak kifizetésére. A vegyes életbiztosítási szerződések új kiegészítő része a baleset esetére is vonatkozó biztosítás, ugyanakkor az eddigieknél kedvezőbb feltételek mellett köthetők családi életbiztosítások, valamint az utódoknak életjáradékot juttató vegyes életbiztosítások. Az említett és a többi új biztosítási formák részletesebb ismertetésére még visszatérünk. Bélyegkiállítás November 5-én az utóbbi évek legnagyobb bélyegkiállítása nyílik meg Marosvásárhelyen. A Vörös -október 50 éve elnevezésű kiállításon mintegy 50 marosvásárhelyi bélyeggyűjtő állítja ki a Lenin életével és munkásságával, a román és nemzetközi munkásmozgalommal kapcsolatosan a különböző országokban kiadott bélyegeket. Úgyszintén bemutatják azokat a bélyegeket is, amelyek a szocialista világrendszer sikereit, a szocializmus és kommunizmus építésének vívmányait népszerűsítik. Versenyen kívül bemutatásra kerülnek más témájú gyűjtemények is. A kiállítás megnyitása alkalmából Marosvásárhelyen emlékborítékot hoznak forgalomba. A kiállítást a Művelődési Palota földszinti kiállítási termeiben rendezik meg- Bőrrák-kutató készülék Alexandru Ciures mérnök és Dan Cernicanu technikus, a bukaresti Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet dolgozói olyan hordozható készüléket szerkesztettek, amellyel fel lehet fedezni a bőr* rákot, valamint a bőr rákos daganatait előidéző egyes tényezőket. A készüléket mintegy 100 betegen próbálták ki. Jelenleg eredményesen használják a bukaresti Colentina kórház dermatovenerológiai klinikáján. I I I I I I Eminescu költői nyelve I I I I Villanyóra Marosvásárhely főterén