Vörös Zászló, 1968. április (20. évfolyam, 78-103. szám)

1968-04-02 / 78. szám

Az RKP Maros megyei bizottsága és az ideiglenes megyei néptanács napilapja XX. évfolyam 78. (5075) szám 1968. április 2. kedd —hír.,­nimim —imii Murich Hozott ügyelni a beruházási terv Heines teljesítésére A nemzetgazdaság gyors üte­mű fejlődésében az elsődleges té­nyező továbbra is a szocialista iparosítás. Az évről-évre növekvő nemzeti jövedelem mind nagyobb lehetőséget­ nyújt a központosí­tott beruházási alapok közvet­len forrását képező szocialista felhalmozásra. Ebből az alapból 1968-ban Maros megye gazdasági fejlesztésére több száz millió lej beruházást irányoztak elő, mely összeg nagy többségét a meglévő ipari egységek bővítésére, kor­szerűsítésére, valamint új léte­sítmények építésére fordítják. A beruházások ütemes felhasználá­sa tekintetében nagy feladatok állnak a megye ipari egységei és az építkezési vállalatok előtt, a­­melyekkel csak úgy tudnak meg­birkózni, ha biztosítják a tökéle­tes együttműködést és maradék­talanul teljesítik az egymással szemben vállalt kötelezettsége­ket. Mint a Megyei Statisztikai I­­gazgatáság és a Megyei Beruhá­zási Bank által elkészített statisz­tikából kitűnik az év első két hó­napjának eredményei ne­m kielé­­gítőek. Az évi beruházási elő­irányzatnak mindössze a 14 szá­zalékát valósították meg, ami jóval alatta marad a tervezett ütemnek. Az építkezésnél és sze­relésnél az előirányzott ütemet csak három marosvásárhelyi vál­lalat munkatelepén érték el. E jó eredményekért mindenekelőtt a Kolozsvári Építkezési­ és Szere­lési Vállalatot kell megdicsér­nünk. Viszont hosszasan sorol­hatnánk azokat a munkatelepe­ket, amelyek mindössze 1,9 szá­zalékát teljesítették az évi terv­­feladatuknak. Ez a helyzetkép azt igazolja, hogy sem az építtetők, sem az építők nem készültek fel elég a­­laposan az 1968-as beruházási feladatok telj­esí­tésére. Az épít­kezési vállalatok majd mindeni­­kénél gyenge a munkaszervezés, alacsony a gépi felszerelések ki­használása, s így a munkaterme­lékenység is. Ezt igazolja a be­tonkeverők 63, a Pionir-típusú emelődaruk 33 és a szállítószala­gok alig 24 százalékos kihaszná­lása. Ennek következtében a ma­rosvásárhelyi 507-es munkatelep 69,3, míg a 2-es számú Éritkezé­­si­ munkatelepcsoport 83,5 száza­lékra teljesítette munkatermelé­kenységi tervét. A munkatelepeken tapasztalt alacsony ütemért az építtetők is hibásak. Számtalan esetben kés­nek a műszaki-gazdasági doku­mentációk elkészítésével és jóvá­hagyatásával halogatják az új be­rendezések idejébeni megrende­lését. Nagyon káros ez a jelen­ség, mivel Marosvásárhelyen és környékén pillanatnyilag is négy olyan befejezetlen gazdasági ob­jektum található, melyek eddig már meg kellett volna, hogy kezdjék a termelést. Az 1968-ban kezdődő bővítési, illetve építési munkák beindítá­sát is akadályozza a műszaki­­gazdasági tanulmány hiánya. A tervbe vett kilenc objektum kö­zül csak ötnek van jóváhagyott tanulmánya, és csupán két mun­katelepen (régeni Faipari Kombi­nátnál és a marosvásárhelyi Au­tomata Telefon­központ) kezdték meg a munkálatokat. A maros­vásárhelyi Tejfeldolgozó (ludasi részlegén), a dicsői üveggyár és a marosvásárhelyi Electro-Mures vállalatok vezetőségei nagyon keveset tettek építkezéseik meg­kezdéséért. Az építő és építtető vállala­tok legsürgősebb feladata úgy szervezni meg tevékenységüket, hogy mielőbb üzembe helyezhes­sék az 1967-ből elmaradt gazda­­­sági­­objektumokét Az ipari ,As. mezőgazdasági jellegű létesítmé­nyek május 1-ig teljesen üzem­képesek kell hogy legyenek. Ha­sonlóan előtérbe kell helyezni a marosvásárhelyi Vegyipari Kom­binát második szakaszának befe­jezését, hogy már a következő évnegyedben bekapcsolódhasson a termelésbe. Az építő telepeken minden kí­nálkozó lehetőséget ragadjanak meg a munkaszervezés erőteljes megjavítására, hogy gyökeres változások álljanak be a géppark kihasználásában, váljon folyama­tossá az anyagellátás, s ezek út­ján növekedjék a termelékeny­ség. Mindezekkel egyidejűleg száműzni kell a munkatelepek ügyintézéséből a nemtörődömsé­get Az építtetőkre pedig először is az a feladat vár, hogy a műszaki­gazdasági dokumentációkat még április elején véglegesítsék és át­adják az építőknek, de a besze­relésre váró berendezések meg­rendelésénél se lépjék túl a fenti határidőt, mert ezzel újabb aka­dályt gördítenek a beruházási tervfeladatok ütemes teljesítése elé. Az eltelt időszakban az épít­kezési munkálatokban észlelt hi­bák az összes illetékes megyei szerveket is arra kell ösztönöz­zék, hogy messzemenő segítséget nyújtsanak az építőknek és épít­tetőknek tevékenységük megjaví­tásához, mert ezzel sok millió lej beruházásunk hatékony felhasz­nálását és hasonlóan sok millió lejes termelés idejébeni megkez­dését segítik elő. A marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát fejlesztési tervének második szakaszában felépült új részleg. Ép testien ép lélek Nagyon szeretek minden spor­tot, kivéve a base­ball­t, mert nem tudom, mi az. De ha tud­nám, biztosan azt is nagyon sze­retném. Szeretem a vasárnap délutáni mérkőzéseket, amelye­ket a televízió közvetít nekem, mert azokról sem tudom, hogy micsodák. Néha az az érzésem, labdarúgásról van szó, de nem biztos. A legvalószínűbb, hogy valami újfajta labdajáték, ame­lyet kizárólag nyugdíjasok szá­mára találtak ki. Ez persze mind csak feltételezés, az sincs kizár­va, hogy én tévedek. Szenvedélyesen szeretem u­­gyanakkor a távgyaloglást is. Különösen azért, ______ mert magam is eléggé tisztes e­­redmények­kel di­csekedhetem. A ____ múltkor Gyula­­kutától Erdőszentgyörgyig gya­logoltam, mert nem vett föl a busz. A sofőr látta jó formámat és csak az ablakon át intett ba­rátságosan, hogy gyerünk to­vább, ő lélekben mellettem van. Azt hiszem, elég szép e­­redményt értem el, sajnos, nem volt aki hitelesítse, sebaj, legközelebb. A legjobban a­­zonban mégis az a havonkénti távgyaloglás tetszik nekem, a­­melyet meg kell ejtenem a köz­üzemekig, hogy szerény számlái­mat kifizessem. A számlákat, a­­miket déli hazatéréskor az ajtó­mon találok, ha csak valame­lyik kedves szomszéd ki nem egyenlíti. Minthogy pedig az emberek tekintélyes része nap­pal dolgozik, a közüzemek pénztárablaka előtt igen jó álló­képességű sor várakozik és kez­dődhet a sorálló verseny, kinek sikerül a munkaszünet végére visszajutni munkahelyére. Azt hiszem, most már elérkezett az az idő, amikor meghirdethetnénk a havi távgyalogló versenyeket, mondjuk a Rózsák teréről a Tur­­bina-hídig, ahol felvirágzott tri­bün várná és üdvözölné a győz­test, jutalmul pedig sorban ál­lás nélkül kifizethetné a szám­láját. De tovább megyek: egy szép esti sportot is polgárjogra lehetne emelni. Neve lehetne mondjuk ez: Huligán elől előre fuss! A játék lényege az, hogy esti járókelők gyűlnének össze valamelyik félreeső utcában, de a központban is, majd különbö­ző hangoskodó erejük tudatában lévő gyanús külsejű alakok fel­adására futásnak erednének. Aki tovább szalad, az nyer. Ez pedig hitelesíthető világcsúcs. _____ Természetesen nem kell elha­nyagolni a szel­lemi sportokat ____ sem. Például a Központi Pos­ta esetében. Ül ott ugyanis egy szikár, szigorú férfiú, akol személyazonossági elle­nében sem hajlandó kiad­ni ilyen vagy olyan járandó­ságomat (barátságos, délelőtt vagy délután őt felváltó kollé­ganőjével szemben, akit ki kell lesnem) és különböző ellenőrző kérdéseket tesz föl, hátha én nem én vagyok. Ezt is verseny­szintre kellene emelni. Ő mond­juk megkérdi: mennyi 846579657 X 00385679? Ha azonnal vála­szolok, megkapom egy gyermek­laptól járó küldeményemet, ha nem, úgy jobban fel kell készül­nöm és egy hét múlva jelent­kezem. Persze, az sem ártana, ha az alkalmazottak előbb egy sakkpartit játszanának le az ügy­féllel, s ha az nyer, elintézik az ügyet. De ez túl rövid és egy­szerű lenne. Ezért is tartom felsőbbrendű­nek a labdajátékokat. SZŐCS Kálmán Világ proletárjai, egyesüljetek! Mit ér a kimutatás, ha a mag zsákban marad? Elmúlt a tél, s a tavasznak is egy része. Hosszú hónapokon ke­resztül készültünk fogadására. Százszor elmondtuk, hogy gépek, vetőmagvak, minden készen van­nak, csak jöjjön a jó idő, süssön a nap, nem lesz probléma a munká­ban. S mégis, most arra ébredünk, hogy bizony nem minden megy simán. Hiányzik a vetőmag, rom­lanak a gépek, lassan halad a ve­tés. Igen, mert néhol a szó nem nagyon talál a tettel. Ha például néhány héttel ezelőtt megkérdez­tük volna a hintosi, csekelaki, eg­restői, nagykendi vagy kibédi ter­melőszövetkezeteket, hogyan ké­szültek fel a kukorica vetésére, egészen biztos, pozitív választ kap­tunk volna. Hogy aztán a kukori­cavetés előtt felébredjenek: nincs elég vetőmag. Az AGROSEM 1252 tonna kiváló minőségű kukorica vetőmagot bocsátott a megye ter­melőszövetkezeteinek rendelkezésé­re. Ennek egy része azonban még a raktárban hever, mert a fent em­lített termelőszövetkezetek nem igen igyekeznek az átvételével. A cintosiak számláján például még 5000 kiló kukorica szerepel, a cse­­kelakiak 4000, az egrestőiek 7500, a nagykendiek pedig 3400 kiló ma­got nem vettek még át. És itt áll­junk meg egy percre. Mivel ma­gyarázzák például az egrestőiek hogy a számukra kiutalt 7500 kiló vetőmaghoz még hozzá sem nyúl­tak? S ugyanez a helyzet a Delem­ben is. A vetkének pedig egysze­rűen visszautasították a számukra kiutalt kukorica egy részét. Az ősszel aztán csodálkoznak, hogy rossz a termés, alacsony a hektár­hozam. De hogyne lenne az, ha minden munkát ilyen „alaposan“ végeznek el. Nem élnek a számuk­ra biztosított előnyökkel. Pedig ér­demes volna. Tanulhatnának a dés­­falvi, paniti, ludasi és más terme­lőszövetkezetektől, amelyek már rég elszállították a számukra ki­­utalt több tonna vetőmagot. Az AGROSEM idejében gondos­kodott kiváló minőségű HD 98, 99,101, 103, 208-as kukoricavető­magvakról. A termelőszövetkezetek vezető tanácsai is tehát vehetné­nek annyi fáradságot maguknak, hogy elszállítsák a számukra ki­utalt mennyiséget. Vagy arra szá­mítanak, hogy van még idő arra? A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az ilyesmit nem szabad az utolsó percre halasztani, amikor már kör­mükre égett a gyertya. Most pe­dig már úgy állunk valahogy, az idő előrehaladottsága, a talaj fel­­melegedése egyre jobban sürgeti az előkészületi munkák befejezését. III. oldalon SPORT Az 5­000. szerszámgép Szombaton került ki az 5000. szerszámgép a romani mechani­kai vállalatból. A magas műsza­ki színvonalú gép, akárcsak az eddig gyártottak, a faipari egy­ségekbe kerül. A romani válla­lat fennállásának nem egészen hét éve alatt külföldön is hír­nevet szerzett. Termékei siker­rel szerepeltek 13 nemzetközi kiállításon, olyan világvárosok­ban, mint Párizs, London, Tri­poli, Barcelona, Bécs, Milánó. A fiatal vállalat 41 különböző típusú, illetve méretű szerszám­gépet gyárt, s közülük egyesek 4—5 műveletet végeznek egy­szerre. ESKÜTÉTEL Az ezred felsorakozott. A „Vigyázz!” vezényszóra a sok száz szempár egy pontra szege­­ződik. Az ünnepélyes csendben tisztán hallatszanak a jelentést tevő tiszt szavai: — Ezredes elvtárs, az ezred készen áll az eskületételre. Az ezredes nyugodt pillantá­sa végigfut a felsorakozott egy­ségen, s mintha egy fokkal még feszesebbé válnának a sorok... Felhangzik az induló, hatá­rozottan, ütemesen. Az ezred­­zászlót vivők csoportja díszlé­pésben vonul el. Az ezred a zászlónak tiszteleg. Elhangzik az ünnepi beszéd, az eskületétel jelentőségét mél­tatja. Azt mondja el, ami a fia­tal szívekben dobban. A haza iránti szeretesről szól, az oda­adásról, mellyel a dolgozó né­pet kell szolgálni. A szemek ér­tően csillognak, hiszen vala­mennyien munkások, földmű­vesek, értelmiségiek gyermekei, akik a bölcsőben szívták ma­gukba a hazát jelentő föld sze­­retetét, megijedésére bármikor készen állanak. Elhangzik a parancs az es­kületétel megkezdésére. Az al­egységek parancsnokainak ve­zetésével a gyülekező tér kü­lönböző pontjain sorakoznak fel. Szinte egyszerre lép vala­mennyi asztal elé egy-egy ka­tona, mellre szorított fegyverrel, díszlépésben. — „Én, Románia Szocialista Köztársaság állam­polgára...” — hangzik minden­ünnen az első mondat. A meg­­illetődéstől, színtelen hangon kezdik, de a szavak egyre ha­tározottabban hagyják el az aj­kakat. Keményen pattog az utolsó mondat: Vállalom, hogy teljesítem eskümet a haza és a dolgozó nép szabadságáért és boldogságáért. Az arcokat kutatom. A fia­tal, nyílt vonásokat, melyeket nem annyira az egyenruha, mint az egységes akarat, a kö­zös meggyőződés változtat egy­formává. Az eskü komolyságát, az elhivatottságot, határozottsá­got tükrözik. Egymás után lépnek a kato­nák az asztalok elé. Ahogy el­nézem őket, magamban felte­szem a kérdést: milyen a ka­tona? Az a közkatona, aki még csak ezután lesz igazán azzá, miután letette az esküt. Milyen az a katona, aki elmondhatja, hogy egy korszerűen felfegyver­zett hadseregnek a harcosa, a­­kinek nem a szurony már a mindennapi fegyvere, hanem a műszerek, az indítógombok... Milyen ez a katona? Az eskü szavait idézem: ki­tartó, becsületes, bátor, fegyel­mezett és éber. Ennek kell len­nie. Ez a célja minden kikép­zésnek, tökéletes harcossá for­málni őket, akik eddig a trak­tort, az esztergapadot, a satut s a megannyi békés foglalko­zást jelentő eszközt kezelték. Most­ egy új mesterséget tanul­nak, a fegyverforgatást, mely­­lyel a haza éber szemeivé vál­nak, és vállalkoznak arra, hogy megvédjék, amit alkottak, amit­ a dolgozó nép alkotott. Feledhetetlen számukra soha többé meg nem ismétlődő ez a vasárnap délelőtt. Azzá tették az előző hetek, s azzá teszik az elkövetkező hónapok. Mert az új mesterség tanulása valójá­ban csak ezután kezdődik. A szaktermekben és gyakorlótere­ken válnak a hadigépek, fegy­verek elmélyült ismerőivé, mestereivé a ma esküt mondó komoly fiatalok. M. J. k ★ ION GHEORGHE MAURER, a Minisztertanács elnökének látogatása Finnországban Vasárnap délben, Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsának elnö­ke, Corneliu Manescu külügymi­niszter kíséretében Helsinkibe uta­zott, hogy a finn kormány meghí­vására hivatalos látogatást tegyen Finnországban. Elutazáskor a Baneasa repülőté­ren jelen voltak a következő elv­társak: Ilie Verdet, a Miniszterta­nács első alelnöke, Alexandru Dra­­ghici, Fazekas János, Gheorghe Ra­­dulescu, Vasile Vilcu, Iosif Banc, Gere Mihály, Petre Lupu, Manea Manescu, Gheorghe Gaston Marin, kormány­tagok és más hivatalos személyek. Jelen volt Seppo Olavi Alnamo, Finnország bukaresti ideiglenes ügyvivője. (Agerpres) * HELSINKI. — Nicolae Ionescu és Mircea S. Ionescu, az Agerpres különtudósítói közlik. Mintegy négy órai utazás után a különrepülőgép Ion Gheorghe Maurerrel, Románia Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsa elnöké­vel és Corneliu Manescu külügy­miniszterrel a fedélzetén, leszállt a Seutula repülőtéren. A finn fővá­ros sűrű erdőségben elterülő repü­lőtere ünnepi légkörben fogadta a vendégeket, a Románia és Finnor­szág között napjainkban kialakult tisztelet és barátság kifejezéseként. A repülőtér épületének homlokza­tán Románia és Finnország állami zászlói lengtek. . A repülőgépből kiszálló román vendégeket melegen üdvözölte Mauio Koivisto, Finnország Mi­nisztertanácsának elnöke és Ahti Karjalainen külügyminiszter. A finn miniszterelnök ezután bemu­tatta a vendégeknek a köszönté­sükre megjelent hivatalos szemé­lyeket. Jelen volt Niculai Ioan Vancea, Románia helsinki nagykövete, or­szágunk finnországi nagykövetsé­gének és gazdasági kirendeltségé­nek számos tagja, valamint Kaarlo Veikko Makela, Finnország buka­resti nagykövete. Ott volt számos finn újságíró és külföldi sajtótudósító. A finn fegyveres erők egyik elit­százada tisztelgett. A két ország állami himnuszának elhangzása u­­tán Románia és Finnország minisz­terelnöke ellépett a díszszázad előtt. A két állam miniszterelnöke és a többi személyiségek ezután he­lyet foglaltak a hivatalos gépko­csikban és a román vendégek szálláshelyére, a nagy Hotel Marsz­­ki­hoz hajtattak. Mauio Koivisto miniszterelnök és Ah­ti Karjalainen külügyminisz­ter a szálláshelyen egy pohár pezs­gő mellett szívélyesen elbeszélge­tett Ion Gheorghe Maurerrel, a Mi­nisztertanács elnökével és Corneliu Manescu külügyminiszterrel. HELSINKI. — Nicolae Ionescu és Mircea S. Ionescu, az Agerpres különtudósítói közlik: Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke, aki Corneliu Manescu külügyminiszter kíséreté­ben hivatalos látogatást tesz Finn­országban, hétfő reggel a Balti­tenger partján elterülő Hietaniemi temetőben megkoszorúzta a Man­­nerheim volt finn elnök emlékmű­vét és az Ismeretlen Katona sír­ját. Gyászinduló akkordjai közepette a virágkoszorúkat végigviszik a fe­hér nyárfáktól szegélyezett sétá­nyon, amelynek végén hatalmas fekete márványkereszt emelkedik. Mellette van Mannerheim vörös gránit­ síremléke. A felsorakozott díszőrség tiszte­leg. A román miniszterelnök, a külügyminiszter és a többi szemé­lyiség egy percnyi csenddel adózik az Ismeretlen Katona és a volt el­nök emlékének. Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke, Corneliu Ma­nescu külügyminiszter kíséretében hétfő reggel udvariassági látogatást tett Mauno Koivistonál, Finnország Minisztertanácsának elnökénél. A baráti légkörben, kölcsönös megértés szellemében lezajlott megbeszélésen jelen volt Ahti Kar­jalainen, Finnország külügyminisz­tere, Niculai Ioan Vancea, Romá­nia helsinki nagykövete, Kaarlo Makela, Finnország bukaresti nagy­követe és más hivatalos személyek. Ugyanaznap reggel Corneliu Ma­nescu, Románia külügyminisztere udvariassági látogatást tett Ahti Karjalainennél, Finnország kül­ügyminiszterénél. . A szívélyes légkörben lefolyt megbeszélésen jelen volt N. I. Van­cea, Románia helsinki nagykövete és K. Makela, Finnország bukares­ti nagykövete. (Folytatás a 4. oldalon) HASZNOS TANÁCS­KOZÁS A Maros megyei Kulturális és Tudományos Ismereteket Ter­jesztő Komisszió vasárnap bőví­tett plenáris ülésen vitatta meg az­ értelmiségiek szerepét, fel­adatát a tudományos és kultu­rális ismeretek terjesztése terén. Az ülésen a komisszió tagjain kívül nagy számú értelmiségi, tanár, jogász, író, képzőművész, kulturális aktivista vett részt. A megyei komisszió tájékoz­tató jelentése után több hozzá­szólás hangzott el az ismeret­­terjesztői tevékenység tapaszta­lataiból. A tanácskozás végén felszólalt Sebestyén Liviu elv­társ, a megyei pártbizottság tit­kára, aki útmutatásokat adott e nagy jelentőségű munka végzé­séhez. TV KAMERA A GÉP­CSARNOKBAN A munka tudományos meg­szervezésére kezdeményezett akció keretében a radnóti Hő­erőműnél kísérleti céllal televí­ziós kamerát helyeztek el. A szolgálatos diszpécser irodájá­ban a képernyőn követni lehet a termelő csarnokban dolgozók tevékenységét. A kísérletek hasznosnak bizonyultak s ezért a Hőerőmű Igazgatósága elha­tározta alkalmazásának kiter­jesztését. A HÉTEN: KÉT SZÍNHÁZI BEMUTATÓ Marosvásárhelyen a hét fo­lyamán két színházi bemutatóra kerül sor. A Szentgyörgyi Ist­ván Színművészeti Főiskola vég­zős növendékei április 4-én tart­ják vizsgaelőadásukat a Stúdió Színházban Kirilescu: Szarkafé­szek című darabjával. Rendező Lohinszky Lóránd érdemes mű­vész, osztályvezető tanár. A hét végén a marosvásárhe­lyi Állami Színház magyar ta­gozatának művészei Móricz Zsigmond Ludas Matyijét mu­tatják be. Rendező Gergely Géz I CSÖKKENTETT ÁRÚ BÚTOROK Április 1-től leszállították szá­mos bútoripari termék eladási árát. Lényegesen olcsóbban meg­vásárolható többek között az Ilva típusú hálószoba-berende­zés, kétféle rekamié és tükör­asztal, a TV-fotel, a Cugir tí­pusú asztal, ruhaállvány, virág­tartó, éjjeli szekrény és több más bútorféleség.

Next