Vörös Zászló, 1968. június (20. évfolyam, 129-154. szám)
1968-06-01 / 129. szám
XX. évfolyam 129 (5126) szám Világ proletárjai, egyesüljetek! Az RKP Maros megyei bizottsága és az ideiglenes megyei néptanács napilapja 1968. június 1. szombat Ara 30 báni Nicolae Ceaușescu elvtárs vezette párt- és állami küldöttség látogatása Jugoszláviában BRIONI. — S. Strujan és N. Plopeanu, az Agerpres különtudósítói jelentik: Románia SzocialistaKöztársaság párt- és állami küldöttsége, élén Nicolae Ceausescu elvtárssal, az RKP KB főtitkárával, az Államtanács elnökével, péntek reggel Dubrovnikből repülőgépen Polába utazott. A román vendégek kíséretében van Rato Dugonics, a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Szövetségi Konferenciájának elnöke, a Szövetségi Tanács tagja, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Jakov Blazsevics, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Horvátország SZK Szkupstinájának elnöke és más hivatalos személyek. A polai repülőtéren a román küldöttség tagjait a következő elvtársak üdvözölték: Mialko Todorovics, a JKSZ KB Végrehajtó Bizottságának titkára, a Szövetségi Tanács tagja, Mika Spiliak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, a Szövetségi Tanács tagja, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Petar Sztambolics, a Szerbiai Kommunisták Szövetsége KB elnöke, a Szövetségi Tanács tagja, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Marko Nikezics külügyi államtitkár, a JKSZ KB tagja, valamint Antun Pavlinics, a Pola városi Szkupstina elnöke, Ivan Silian, a JDNSZSZ városi konferenciájának elnöke és a helyi szervek más képviselői. A román küldöttség ezután a fogadásukra megjelent jugoszláv vezetőkkel együtt a polai kikötőből Brioniba, Jugoszlávia SZSZK elnökének nyári rezidenciájába indult a Podgorica hajón, amelyet a jugoszláv haditengerészet torpedónaszádjai kísértek. Brioniban a román küldöttség tagjait Joszip Broz Tito elvtárs és felesége, valamint Vladimir Popovics, a Szövetségi Tanács tagja, a JKSZ KB Elnökségének tagja, a köztársasági elnök főtitkára és más hivatalos személyek fogadták. A parton a haditengerészet díszőrsége sorakozott fel. BRIONI — S. Strujan és N. Plopeanu az Agerpres különtudósítói jelentik. Péntek délután Jovanka Broz elvtársnő Brioniban teát adott Elena Ceausescu elvtársnő tiszteletére. Részt vettek a következő elvtársnők: Elena Maurer és Maria Máriában, Stefica Spiliak, Tatiana Dugonics, Milka Petrics. A tea baráti légkörben folyt le. BRIONI — S. Strujan és N. Plopeanu, az Agerpres különtudósítói jelentik. Péntek délután Brioniban folytatta a megbeszéléseket Románia Szocialista Köztársaság küldöttsége, élén Nicolae Ceausescu elvtárssal, az RKP KB főtitkárával, az Államtanács elnökével és Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttsége, élén Joszip Broz Tito elvtárssal, Jugoszlávia SZSZK elnökével, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének elnökével. Román részről részt vettek a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke, Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Gheorghe Radulescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke, George Macovescu, a külügyminiszter első helyettese, Aurel Málnáson, Románia Szocialista Köztársaság belgrádi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete . Jugoszláv részről részt vettek a következő elvtársak: Mialko Todorovics, a JKSZ KB Végrehajtó Bizottságának titkára, a Szövetségi Tanács tagja, Mika Spiljak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, a Szövetségi Tanács tagja, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Petar Sztambolics, a Szerbiai KSZ KB elnöke, a Szövetségi Tanács tagja, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Jakov Blazsevics, Horvátország SZK szkupstinájának elnöke, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Rato Dugonics, a Jugoszláviai Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Szövetségi konferenciájának elnöke, a Szövetségi Tanács tagja, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Vladimir Popovics, a Szövetségi Tanács tagja, a JKSZ KB Elnökségének tagja, a köztársasági elnök főtitkára, Marko Nikezics, külügyi államtitkár, a JKSZ KB tagja, Musztafa Sabics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a JKSZ KB tagja, Ljubo Babics, a külügyi államtitkár tanácsosa, és Jaksa Petrics, Jugoszlávia SZSZK bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A megbeszélések a kölcsönös megértés szívélyes, baráti légkörében folytak le. Folytatódtak a hivatalos megbeszélések SZÖVETKEZETI ÜZLET ÉPÜL Szinte hihetetlen, de így vám Szederjesen az utóbbi időben nem volt hol sót, cukrot, vagy más árucikkeket vásárolni. Ugyanis megfelelő helyiség hiányában senki sem vállalta a szövetkezeti üzlet vezetését. így történt, hogy egy skatulya gyufáért is a szomszéd faluba kellett menni. Ezért támogatták olyan lelkesen az erkedi szövetkezetnek azt a kezdeményezését, hogy Szederjesen is új szövetkezeti üzletet építsenek. S mindjárt fel is ajánlották hozzájárulásukat: 25.000 darab téglát és az építkezéshez szükséges kézi munkaerőt. Az üzlethelyiségből és korszerű áruraktárból álló épületet augusztusban adják át a használatnak. A mezőgazdasági termelés növeléséért Tegnap a marosvásárhelyi Arta filmszínházban munkaülést tartott a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság és az MTSZ-ek Megyei Szövetsége. Jelen voltak az RKP megyei bizottsága bürójának és az ideiglenes megyei néptanács végrehajtó bizottságának egyes tagjai, a termelőszövetkezetek elnökei, mérnökei, állatorvosok, zootechnikusok, az állami mezőgazdasági vállalatok igazgatói, a Kísérleti Állomás kutatói, szakemberei, valamint azoknak az intézményeknek, vállalatoknak vezetői, dolgozói, amelyek kapcsolatban állanak a mezőgazdasági termeléssel. A gyűlés résztvevői megvitatták a növényi és állati termelés növelésének lehetőségét megyénk mezőgazdasági egységeiben. Az előterjesztett tájékoztatóból kitűnt, hogy a soron lévő munkálatok a jelenlegi, átlagosnál szeszélyesebb időjárásnak megfelelően haladnak. A napokban lehullt csapadék, valamint a foganatosított intézkedések eredményeképpen nem érezhető annyira a szárazság hatása, és a növények fejlődése láthatóan megjavult Tehát minden lehetőség megvan arra, hogy az összes erők mozgósításával, a hátralévő munkálatok szakszerű elvégzésével, ebben az évben is bőséges termést érjünk el. Ennek érdekében tanácsolták, hogy továbbra is szem előtt kell tartani az összes szántóterületek felkutatását, bevetését, hogy egyetlen talpalattnyi föld se maradjon megműveletlenül. A korai növények után felszabadult területeket azonnal elő kell készíteni és bevetni takarmány-, vagy más növényekkel, amelyek még az őszig jó termést biztosíthatnak. Ezzel párhuzamosan fokozni kell a növényápolás ütemét és a legrövidebb időn belül befejezni a cukorrépa és a kukorica első kapálását, megfelelő intézkedéseket foganatosítani a kártevők ellen, stb. Amint hangsúlyozták, a lehullott eső nem azt jelenti, hogy az öntözésre nincs szükség. Megszakítás nélkül folytatni kell a kijelölt területek előkészítését az öntözésre és teljes egészében kihasználni a rendelkezésünkre álló öntözőberendezéseket. A zöldségtermesztés növelése érdekében minél jobban ki kell terjeszteni a kettős termesztést, öntözni az összes területeket, ahol lehetőség van rá, a műanyagfóliák által védett területeket pedig azonnal, ahogy az első termést betakarították, más zöldségfélékkel bevetni. Természetesen, mindehhez jó munkára, szervezettségre van szükség, hogy idejében elvégezzék az ápolási, betakarítási és más munkálatokat. Mivel a szalmásgabonák fejlődése nagyon előrehaladott, a gyűlésen hangsúlyozták, hogy június 5-ig teljes egészében be kell fejezni a betakarításhoz szükséges öszszes gépek javítását. A továbbiakban is megkülönböztetett gondot kell fordítani a takarmányalap biztosítására, az ésszerű legeltetésre, a tervben előirányzott állatlétszám megvalósítására, valamint a szerződésben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítésére. Búcsúznak a végzős hallgatók Bensőséges hangulatú ünnepség színhelye ma délelőtt a Művelődési Palota nagyterme. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet utolsó éves hallgatói búcsúznak az egyetemi évektől, oktatóiktól. Az ünnepség fél tízkor kezdődik. A Népi Egyetem évzáró ünnepélye A Marosvásárhelyi Népi Egyetem június 3-án, hétfőn 17 órakor a Művelődési Palota nagytermében tartja az 1967 —1968-as tanulmányi év záróünnepségét. Megnyitó beszédet mond dr. docens Vasile Sábádeanu, egyetemi tanár, a Tudományos és Kulturális ismereteket terjesztő megyei komisszió elnöke, majd az „EMBER ÉS TUDOMÁNY A JELEN KORBAN“ címmel dr. docens Radu Voinea egyetemi tanár, Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának levelező tagja, az Akadémia főtitkára tart előadást. Az 1967—1968-as tanévről dr. Ander Zoltán egyetemi tanár, a Népi Egyetem igazgatója terjeszt elő beszámolót. Ezután művészi műsor következik. Közreműködnek: a Metalus szövetkezet „Modesta“ könynyűzenekara Adorjáni Ernő vezényletével, Mátyás Éva, Bereczki Gábor, Hubert Julieta, Muresan Gheorghe és Madaras Gábor könnyűzene és népdalénekesek. A műsor román és magyar népi táncokkal ér véget. Megnyílt a forgalom a Dózsa György utcában Tegnap újból megnyílt a forgalom a marosvásáhelyi Dózsa György utca közművesítési munkák miatt sokáig lezárt szakaszán. Ezzel egyidejűleg megszűntek a Grivița utcai ideiglenes autóbuszmegállók. Széles körű távlatok a megye gazdasági, szociális-kulturális fejlődésére Tegnapi lapszámunkban megjelent a Minisztertanács Határozata és a megyei pártos állami bizottság közleménye a municipiumok, városok és községek területének elhatárolásáról, valamint Maros megye közigazgatási térképe. Az ország területi-közigazgatási átszervezése szerves része a párt által a gazdasági és társadalmi élet tökéletesítésére hozott átfogó intézkedéseknek, fontos tényező a szocialista állam funkcióinak magasabb szintű gyakorlásában, elősegíti az ország gazdasági, szociális-kulturális haladását, ösztönzi a helyi erőtartalékok és kezdeményezések hasznosítását, a tömegek részvételét az állami és társadalmi problémák megoldásában. A municipiumok, városok és községek területi elhatárolása a Román Kommunista Párt Országos Konferenciáján megállapított kritériumoknak megfelelően történt, az egyes helységekben végzett konkrét tanulmányok alapján, figyelembe véve a természeti, gazdasági, demográfiai, társadalmi tényezőket. Azt a célt követték, hogy nagy, erős közigazgatási egységeket hozzanak létre, amelyek megfelelő gazdasági erővel rendelkeznek a község sokoldalú fejlesztésére, biztosítják a természeti anyagi és emberi tartalékok magasabb szintű értékesítését, a tömegek alkotó energiájának hasznosítását. A megye területi elhatárolásának munkálataiban részt vettek párt- és állami aktivisták, különböző területeken dolgozó szakemberek. Ugyanakkor a dolgozó tömegek is véleményt nyilvánítottak, nagyszámú értékes javaslatot, megjegyzést tettek a municipiumok, városok és községek megszervezésével kapcsolatban. Egy hónapon át gyűléseken, az újságokban, levelekben nyilvánítottak véleményt a dolgozók a megyei párt- és állami bizottság javaslatairól. Az állampolgárok számos javaslata helyesnek bizonyult, s azokat figyelembe is vették a municipiumok, városok és községek területi elhatárolásánál. A vita során a dolgozók — jó gazdálkodási értéküket bizonyítva — értékes javaslatokat tettek a falvak rendezésére, szépítésére, az orvosi ellátás javítására, az oktatás anyagi alapjának fejlesztésére, a kereskedelmi hálózat bővítésére. Ugyanakkor vállalták, hogy tevékenyen hozzájárulnak javaslataik valóra váltásához. Ezek a nyilvános viták, amelyekben a falusi lakosság többsége részt vett, ismételten bizonyították társadalmi rendszerünk mélységes demokratizmusát. Amint a tegnap közölt adatokból kitűnik, Maros megye területén 2 municipiumot, 4 várost és 91 községet, — melyből öt municipiumi alárendeltségű — szerveztek. Egy községre átlagosan 4.204 lakos jut, a régi köz-, igazgatási felépítésben pedig a 157 község átlaga 2.494 lakos volt. Fokozott gazdasági erejükkel, kereskedelmi, szociális-kulturális létesítményeikkel, a rendezésükre, belső tartalékaik jobb kihasználására teremtett feltételek kiaknázásával virágzó, községekké válnak. Kétségtelenül, hogy az új közigazgatási szervezés nem oldja meg a helyiségek gazdasági, szociális-kulturális fejlődésének sokoldalú problémáit. Viszont kiváló lehetőségeket teremt a tömegek alkotó kezdeményezésének kibontakozására, arra, hogy mind tevékenyebben járuljanak hozzá lakóhelyük felvirágoztatásához. A napokban sor kerül a községi pártbizottságok és néptanácsok megalakítására. E szerveknek az a feladatuk, hogy felelősségérzettel és határozottsággal lássanak munkához, a területi-közigazgatási átszervezéssel járó feladatok példás teljesítéséhez. Mint ismeretes, az új területi közigazgatási felépítés nagyobb hatáskörrel és felelősséggel ruházza fel a községi párt- és állami szerveket. A községi pártbizottságok irányítják majd a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a helyipari egységek, a kisipari és fogyasztási szövetkezetek, az iskolák és egészségügyi egységek, valamint a község területén lévő többi pártszervezeteket. Biztosítják a község gazdasági, szociáliskulturális, közművesítési tevékenységének ellenőrzését és vezetését, irányítják a párttagok ideológiai, politikai oktatását, a tömegek kommunista nevelését. A megye nagyközségeiben alakított pártbizottságok tapasztalata követendő példaként szolgál az alapszervezetek közvetlen irányítására, arra hogy a kommunistákat, az összes dolgozókat az előttük álló sokoldalú feladatok sikeres teljesítésére mozgósítsák. A községi néptanácsok fontos, felelősségteljes feladata a helyi erőforrások maximális kiaknázása, a kézműipar, a szolgáltatási egységek fejlesztése. Fokozott mértékben kell hozzájárulniuk a falvak és községek közművesítéséhez, a földművesek életkörülményeinek javításához Mozgósítják az állampolgárokat községük, falujuk szépítésére, gondozására. Mint az államhatalom helyi szerveinek a községi néptanácsoknak harcolniuk kell a mezőgazdasági tervelőirányzatok teljesítéséért, a szerződési és felvásárlási kötelezettségek megvalósításáért, az erdőalap ésszerű felhasználásáért, stb. A községi néptanácsok sokoldalú feladatainak sikeres teljesítése megköveteli munkamódszereik tökéletesítését. A közigazgatásban fel kell számolni a formalizmust és bürokratizmust, a néptanácsok, a végrehajtó bizottságok operatívan és nagy felelősségérzettel oldják meg a dolgozók kéréseit. A pártbizottságok és néptanácsok hatékonyan együttműködve biztosítják a községek politikai, szervezési tevékenységének eredményes irányítását a dolgozók érdekeinek megfelelően, megyénk összes községeinek gazdasági, szociális-kulturális felemelkedését. Ili. oldalon: Irodalom és művészet EMBEREK ÉS VÁROSOK CSÉP SÁNDOR Vannak helységei, ahová az ember, ha először érkezik, maga sem tudja miért, de úgy érzi, mintha már járt volna ott. Vásárhelyt tíz évvel ezelőtt láttam először, azóta évenként meglátogatom, s valahányszor régi ismerősként fogad, barátként üdvözlöm én is. És nagyszerű, hogy az újratalálkozások megőrzik az újrafelfedezés varázsát is. Ezt talán egyszerű magyarázni, hiszen minden városunk egy év alatt annyit fejlődik, hogy aki ennek nem állandó tanúja, a magában kialakított városképet mindig új mozaikdarabokkal kell kiegészítenie. Nagyon igaz, hogy vannak rokonhangulatú városok. Két város hasonlóságát a fekvés, építkezés, utcák, terek, parkok jellege adja, a rokonságot azonban az emberek hasonlósága. Kétségtelen, hogy az emberek a városra sajátos lelkületüket lehelik rá s a város tárgyiasult jellegzetességei, érzékelhető vonásai kihatnak az emberekre. Megfigyeltem, hogy élénk színű, tiszta épületek között, parkos, levegős városokban az emberek is színesebbek, derűsebbek. Persze, az is igaz, hogy a színes épületek az emberek hangulatát, szemléletét fejezik ki. Azt is merem mondani, hogy az épületekben az elődök konzerválják a saját szellemi-lelki arculatukat s ezzel mintegy ösztönösen biztosítják az utódokban a lelkületi sajátosságok folytonosságát. Magam is Maros menti városból származom s lehet, ezért sem véletlen, hogy oly hamar éreztem „otthon“ magam Vásárhelyen. Sokan észrevették már, hogy Arad és Vásárhely hasonlítanak egymáshoz, különösen a főterük. Mégis azt kell mondanom, az „otthonérzés“ okait keresve, hogy a város lakói végső soron azok, akik meghatározzák az „idegen“ érzéseit, amikor egy ismeretlen városba teszi a lábát, így is mondhatnánk: az ember, magatartásában és objektivált énjében. Vagyis azok az emberek, akikkel az utcán, autóbuszon, üzletben vagy társaságban találkozol, akik építkezésben, városrendezésben stb., kifejezik magukat, belső énjüket, így minden esetben az emberrel találkozunk, akkor is, ha egy járókelővel szóbaállunk, s akkor is, ha egy szép épületben gyönyörködünk Az ember magában hordja a környezetét s az ember által alakított, formált környezete magán viseli „értelmes tartalmának“, az embernek kezenyomát, gondolatait, érzületeit. Nem vagyok kozmopolita és vallom Vörösmartyval, hogy amennyit a szív képes átölelni, magunkénak csak annyit vallhatunk. De vallom azt is, hogy az ember mindig nyitott szívvel és szemmel járjon-keljen a világban és saját lelki gazdagodása érdekében legyen fogékony, érzékeny mindennel szemben, ami látómezejébe kerül, hogy egyéniségét színesebbé, sokrétűbbé, teljesebbé tegye. Határozottan szerencsésnek érzem magam, hogy ugyanúgy tudtam örülni a pompás Tudor Vladimirescu-negyednek, a megújuló vikend-telepnek, vagy néhány héttel ezelőtt egy Arad környéki kis faluban a Népi Együttes vendégjátékának, mint a szülővárosomban most épülő, európai nívójú nagyszállónak. Az ember minél több helyen érzi otthon és jól magát, annál többet képes asszimilálni környezetéből, annál gazdagabbá válik s minél gazdagabb, annál értékesebb egyéni és társadalmi szempontból is. Túlzás lenne, ha azt mondanám, hogy Vásárhelyre mindig úgy jöttem, mint haza. Viszont mindig a várt találkozás élményét jelentette. És ebben nagy jelentőségük volt olyan „apróságoknak“, amit az ember nem felejt el. Például, hogy az utcán megszólított ismeretlének, akiktől utcák, intézmények után érdeklődtem, szívesen igazítottak útba, s többször is megtörtént velem az, ami máshol még sosem, hogy a megkérdezettek nemcsak szíves magyarázattal szolgáltak, hanem mellém szegődtek és el is kísértek. Először azt hittem, hogy nekik is arra van dolguk, amerre én igyekszem, csak amikor odaértünk, s köszönetet mondva elváltam tőlük, láttam, hogy ugyanabba az irányba távoznak, melyből jöttünk. Amit nem kényszerből kap az ember, s ami már a szokványos udvariasságon túl van, az önkéntelenül lekötelez, akármilyen csekélységről is legyen szó. Könnyen azt mondhatná valaki, hogy kívülről nézve és időnként látva egy várost és annak életét, nem alkothatunk magunknak valóságos képet róla. Ami a kép részleteit illeti, ez igaz lehet, de a lényeget nem hiszem, hogy megváltoztatná az állandó kapcsolat. Kolozsvári egyetemi éveim alatt módomban volt megfigyelni azt a lelkesedést, mellyel az ország szinte minden vidékéről és városából összesereglett diákok ezt a patinás és érdekes nagyvárost köszöntötték és saját városaik fölé helyezték. Egyedül a vásárhelyi kollégáim maradtak hűségesek érzelmeikkel városukhoz, anélkül, hogy Kolozsvár érdemeit tagadták vagy ne látták volna. Nehéz lenne felsorolni és racionálisan megokolni azt, hogy valamit miért szeretünk. Az érzelmek, — a szeretet, szimpátia — mind egy szubjektív viszonyulás és értékelés eredményei, sokszor nem értjük, de éljük, sokszor másoknak semmiségek, minket azonban gazdagítanak. Szociológiai és lélektani szempontból nem mindegy az, hogy az ember „hogyan“ érzi magát, környezetében, otthonosan vagy idegenül. Állítom, hogy ez a szív, az egyéni érzelem kérdése is: egységben tudja-e az ember érezni magát társadalmi és természeti környezetével? Ha igen, meghatványozódik azoknak a csatornáknak száma, melyeken keresztül magába szívja a világot s teljesebbé teszi életérzését. És ez egy kicsit már a boldogság kérdése is. Őket ünnepeljük ma, legdrágább kincsünket. Legdrágább kincsünk ők, mert bennük látjuk a jövőt, munkánk folytatóját, jövőbe szárnyaló terveink megvalósítóját, az utánuk következő nemzedék nevelőjét. Ez a szűkszavú megfogalmazás is érzékelteti, hogy mit jelentenek számunkra a gyermekek, hogy milyen szép, de ugyanakkor milyen felelősségteljes feladat a nevelésük. Társadalmunk ehhez messzemenő segítséget ad a szülőknek Gazdasági és szociális intézkedések támogatják a család fejlődését, az anya- és gyermekvédelmet, az ifjú nemzedék egyre jobb körülmények között történő nevelését és gondozását. Államunk évente több mint három milliárd lej gyermekpótlékot folyósít, az ország összes gyermekei számára biztosított az ingyenes oktatás és orvosi ellátás. Nagy részük az iskoláztatás idején állami ösztöndíjban részesül, otthonok és étkezdék állnak rendelkezésükre, az általános iskola és a líceumok tanulói ingyen kapják a tankönyveket. A törvény értelmében a három, vagy többgyermekes családok előnyöket élveznek. 1970- ig újabb belcsődéket, óvodákat és gyermekházakat építenek. Hazánk dolgozói nagy megelégedéssel fogadták ezeket az intézkedéseket, melyek ismételten tanúsítják, hogy pártunk és szocialista államunk politikájának vezérfonala az ember jólétéről és egészségéről történő gondoskodás. Június 1, a Gyermekek Napja. Valójában övék az esztendő valamennyi napja, minden nap értük dolgozunk, hogy felhőtlen, napsugaras legyen az életük. HARAGOS Zoltán felvétele Lesz elegendő jég A ludasi fogyasztási szövetkezet a múlt évig termeléssel biztosította a nyári jégszükségletét. A meglehetősen költséges eljárás helyett tavaly egy jéggyártó egységet létesített, melynek termelőképességét az idén még növelte, s a kis „jéggyár“ most 24 óra alatt 34 000 kiló jeget állít elő. Ez kétszerese a tavalyi mennyiségnek, ami már nemcsak a helyi szükségletet képes fedezni, hanem a szomszédos fogyasztási szövetkezeteknek is jut belőle.