Vörös Zászló, 1968. október (20. évfolyam, 233-259. szám)

1968-10-01 / 233. szám

2 20. évkezdés! (Folytatás az 1. oidalról) Jöhetnek a szuperfilmek, a tele­vízió- és sportőrületek, a színház él és virul, mert népünk szereti a színházat. Ennek az élő színház­nak a forrása a húsz éves, Szent­­györgyi Istvánról elnevezett Szín­művészeti Főiskola, melynek léte­sítője és fenntartója előtt gondo­latban tisztelettel hajtunk fejet. Válaszol GERGELY GÉZA rendező tanár­ A kezdet... Az a pillanat, amikor ott ültem, tizennyolc évesen Kolozsváron, a Mócok útján lévő régi Konzerva­tórium nagytermében és szomja­san itta be lelkem a megnyitóbe­széd minden egyes szavát, monda­tát. Az érzés, hogy valami elkezdő­dött akkor... Pártunk nemzetiségi politikájának eredményeként új intézet született, mely színésze­ket, rendezőket nevel hazai ma­gyar nyelvű színjátszásunk felvi­rágoztatására. A boldogság, hogy 1948-ban én is az első növendékek között le­hettem. A tudat, hogy az én ál­mom, vágyam is teljesülhet, hogy minden út nyitva áll előttem a határtalan, csodálatos művészet felé. A beteljesülés... Amikor először ment fel a füg­göny Marosvásárhelyen, az intézet újonnan felépített Stúdió-színházá­nak színpadán. Ősz volt. Kint zizegve hulltak a fákról a rozsdabarna levelek. 1962. november 24-ét mutatott a naptár. Moliére Tartuffe-jét ját­szottuk. Új korszak kezdődött. Nevelői munkánkban hatalmas, nagyszerű távlatok nyíltak meg. Az a tény, hogy a fiatal színész évi nyolc­van-száz estén­­ saját színházá­ban, közönség előtt játszhat s ennek során tanárai ir­ányításával kikísérletezheti, fejlesztheti, csi­szolhatja alkotó módszerét — a világ legtöbb fiatal művésze szá­mára elképzelhetetlen. Nálunk valóság! Olyan valóság, mint sok más vígvaányunk, mely a dolgozó nép álmainak, törekvé­seinek szorgos munkával történő valóraváltásából nap mint nap, a szemünk láttára születik. A beteljesülés emlékezetes nap­ja óta 545-ször ment fel a füg­göny a kis színház nézőterén. Hat végzős évfolyam tizenkilenc be­mutatója több mint 106.000 néző előtt jelentette a fiatal színész szá­mára­ élete legnagyobb élményét, és sok nézőnek szerzett emléke­zetes pillanatokat. Euripidesztől­ Ionescuig, Aurel Barangától Mol­nár Ferencig, Shakespearetől Art­hur Millerig mennyi nagy dráma­író nemes, emberi jóságot, becsü­letességet, harcot hirdető gondo­lata szállott a néző felé, a fiatal növendék számára valóban „vilá­got jelentő deszkákról“. Hazai magyar nyelvű színjátszá­sunk sok nagy ígéretének első pró­bálkozását, sikerét, kudarcát őriz­zük emlékezetünk filmszalagján. A mi színésznevelői munkánk­nak nincs „legnagyobb élménye“. Csak „élményekről“ beszélhetünk. A felvételi vizsgától, az indulás­tól, a kezdettől — a negyedéves végzős vizsgaelőadásig — a betel­jesülésig. Az élmények sora, szüntelen láncolata — ez a mi életünk. — A színészi pálya, a mű­vészet hűséges szolgálata köz­ismerten nagy áldozatvállalást követel. A művészetről vallott hite szerint és személyes ta­pasztal­atai alapján, miért érde­mes vállalni ezt az áldozatot? Válaszol TANAI BELLA szín­művésznő. — Áldozat? Nem éreztem soha­sem annak. Amikor — még szinte gyermekfejjel a Színművészeti In­tézetben felvételiztem, csak azt éreztem, hogy nem tehetek mást. Vannak nehézségek is, természe­tesen... Függő viszonyban vagyunk. Az alkotás időpontját, a darabo­kat, szerepeket nem mi válogat­juk, függünk műsorpolitikától, rendezőtől, „társasjátékot“ ját­szunk, nem mindig akkor és azt, amit szeretnénk. A minap 130 kilométert autóz­tunk (sok vidéki kiszállásunk van) hogy Borszéken tartsunk előadást. Nem könnyű ekkora út után tel­jes értékű előadást csinálni és még nehezebb előadás után újra 130 kilométert autózni, hajnalban érkezni, reggel próbára menni. De mikor látod a közönséget, mely­nek nagy része zuhogó esőben két kilométert gyalogolt, csakhogy lát­hasson, és még állójeggyel is lel­kesen végigtapsolja, neveti és sírja az előadást, ez minden áldozatot megér. — Úgy tudjuk, tizenöt éve végzett az intézetben s majdnem azóta tanár is. Mint egykori ta­nítvány és régi tanár milyen ta­nácsokat adhat tanítványainak? Válaszol ERDŐS IRMA szín­művésznő, tanár. — Mint egykori tanítvány, fél­tő gonddal raktározzák el lelkük mélyén az intézetben eltöltött ide­jük minden percét, hogy később, nehéz pillanataikban, legyen mi­ből táplálkozniok. Mint tanár, ne elégedjenek meg soha azzal, amit „kapnak“, gaz­dagítsák önmaguk értelmi és ér­zelmi kultúrájukat, különben else­­kélyesedik nemcsak az életük, de a munkájuk is. A közönség pedig kíméletlenül megérzi és lereagálja, amit a szí­nésztől kap, avagy nem kap. Kö­vetkezésképpen: minden azon mú­lik, mit és mennyit gyűjt ki-ki a saját batyujába, mi az eszmei­művészi célkitűzése, és egyáltalán van-e. — Mit jelent művészi indulá­sában a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet? Válaszol APÁM ERZSÉBET IV. éves. — A kérdés egyszerű, a válasz rá­ sokkal bonyolultabb. Négy év nagyon kevés idő egy művészet teljes megismerésére és elsajátí­tására, így hát az intézetben­ töl­tött négy év annyit jelent, mint fészek a madárnak. Az érlelődés, az adatgyűjtés, az alapok meg­szerzésének az időszaka. Megtanultuk itt azt, hogyan kell mozgatnunk szárnyainkat, de a repülés irányát, intenzitását ké­sőbbi idők határozzák meg. Meg­tanultam mélyebben szeretni hiva­tásomat, ebben a folyamatban lé­nyeges szerep a tanáraimé és az intézetben fennálló közösségi szel­lem. Ez a szeretet a hivatásom, az intézet és a tanáraim iránt végig fog kísérni egész pályámon. Különös meghatódottságot ér­zek. Egyszerre érzem az első éves szorongó , kíváncsi, mindent is­merni akaró szomjúságát, és az eltelt évek megannyi gyötrődé­sét, vívódását, örömét és bánatát.­­ Érezzük a hálát pártunk, kor­mányunk és népünk iránt, hogy lehetőséget adott a tanuláshoz, ah­­­­hoz, hogy emberré nőhessünk; és­­­rezzük az ebből fakadó felelőssé­­­­get, a tettek vágyát, hogy ahová majd hivatásunk szólít, becsület- s tel álljuk meg helyünket.­­ ! Következő lépésként most már azt kellett Boglárnak tisztáznia, hogy vajon az, aki Boros helyén ült, szándékosan ütötte-e el Doru mestert, vagy valóban baleset tör­tént. Mindenesetre, az az éles el­térés, amely a gépkocsi eredeti iránya, s a gázolás helye között volt, szándékosságra vallott. Boglár arra gondolt: miért nem hajtott már előbb is szabálytala­nul a gázoló, az úttest baloldalán? Így elkerülhette volna azt a lehe­tőséget, hogy már eleve szándé­kosságra gyanakodjék valaki. Vagy bízott abban, hogy nem hagy nyo­mot? Ezt a feltevést el kellett vet­nie. Az öntözőkocsi fellocsolta az úttestet az előző szakaszon, s a Bucegi nedves kerekekkel érke­zett a gázolás színhelyére. És Boglár, mikor következteté­seiben eddig eljutott, felugrott izgalmában. Rájött, hogy a Bucegi vezető­jének a gázolás mielőbbi megtör­ténte fontosabb volt, mint az, hogy a szándékosság kérdése felmerül valakiben, vagy sem. Ez az! Igen, ez az! Boglár izgatottan rohangált a szobában, s észre se vette, hogy leverte cigarettája hamuját a nagy perzsaszőnyegre. — Úgy gondolta — Mihai bácsi halála tehát mindennél fontosabb volt neki. Nem félt, mert nem kockáztatott, azért nem törődött a nyomokkal sem. Ha pedig nem félt és nem kockáztatott, azért nem tette, mert tudta, hogy Bo­ros meg fog halni!... Mélyet lélegzett és nyugalmat erőltetett magára. — Mihai bácsi nem műszaki megoldásra­­jött rá.“ Nyilván e­­zért kellett meghalnia. Dia ön­kéntelenül is ráhibázott a dolog nyitjára... Doru Mihai tehát előre kiter­velt gyilkosság áldozata lett. Ez a felismerés azonban új helyzetet teremt. Jelentenie kell azt, amit talált és a tények alap­ján levont következtetéseit. Ha nyomozói tapasztalata nem csap­ja be, az ügy nem a milícia, ha­nem az államvédelemhez tartozik. Ha ugyanis Dóra Mihai közönsé­ges lopást fedezett volna fel, an­nak aligha lettek volna reá nézve ilyen súlyos és nyilván előzetes szervező munkát igénylő követ­kezményei. Boros, a kocsmában megjelenő asszony és a férfi, az ismeretlen telefonáló, arra enged következtetni, hogy többen állnak az események mögött. Most mit tegyen? Képzeletben megkérdezte atyai jóbarátját, az ezredest. — Ön, százados — szinte hal­lotta a hangját is — államvédelmi tiszt. Nem önkényeskedhetik. Je­lentse azonnal tapasztalatait. — Bocsánat, ezredes elvtárs, kérek engedélyt jelenteni — látta önmagát, amint vigyázzba áll fe­lettese előtt. — Jelentsen! — Boglár Pál szolgálattételre alkalmatlannak nyilvánított beteg­nyugdíjas ex-százados... Mit mondhat erre az ezredes? — Te csirkefogó... Igen, ő nincs szolgálatban, nyug­díjas, a szolgálati szabályzat hatá­lyán kívül álló. Itt legfeljebb eti­kai kérdések jöhetnek számítás­ba. Dehát éppen ez az... Elmerülten járkált fel, s le a lakásban. Mi ez a néhány tény? Lényegé­ben jelentéktelen semmiség, hiszen tárgyi bizonyítékot sehol sem ta­lált. Hátha nem hisznek követ­keztetéseinek? Akkor nevetségessé teszi magát. S ha hisznek? Ki­osztják az ügyet annak a hátfejű Kohányinak, aki alig várta, hogy a helyére ülhessen. Legalább tet­ték volna oda Paltineanut. De nem tették, hiába javasolta. Pel­­tineanu csak főhadnagy, s Kohá­nyi sógora a Belügyminisztérium­ban van... Újabb cigarettára gyújtott, bár már annyit szívott, hogy nem is kívánta, de dohányfüst nélkül nem tudott gondolkozni. Belemeredt a felszálló kékes füstbe. Ha jelenti, visszasüllyedhet a nyugdíjas semmittevésbe. Vajon nem azért sodorta bele a sors szeszélye ebbe az ügybe, mert kü­lönben megölte volna az unalom? Elmosolyodott, amint arra gon­dolt, mit szólna ehhez az érvhez Putnaru ezredes Döntött. Tovább nyomoz, és csak akkor jelenti az ügyet, ami­kor annyi bizonyítékkal rendelke­zik, hogy nem vehetik ki a kezé­ből a nyomozás irányítását. Igen! Kénytelenek lesznek vissza­hívni őt és bebizonyítja az orvo­sok ostobaságát. Ettől a gondolattól felvillanyo­­zódott. Most, miután a továbbiakban döntött, nem rágódott tovább a­­zon, hogy jelentenie kellene-e az ügyet, vagy sem. Elnyomta ciga­rettáját a hamutartóban és homlo­kát tenyerébe hajtva, a nyomozás­ra koncentrálta gondolatát. Tudta, hogy nehéz feladata lesz, mert egymagában vág neki. De éppen ez volt benne az ösztönző. Véget­­ér nyomasztó egyhangúsággal telő kényszerszabadsága... Doru mestert tehát meggyil­kolták. Ez tény. De miért? Más ok eddig nem merült fel, mint az, hogy Mihai bácsi a gyár­ban valamit „felfedezett“. De mit? És az, amit felfedezett, kinek árthatott? Ki volt kénytelen biz­tonsága érdekében eltenni az út­ból a kellemetlen tanút? Erre a két kérdésre kell mielőbb megfelelnie. Ehhez pedig csak e­­gyetlen út vezet. Megtudni, mit talált azon az estén Mihai bácsi a gyárban. Ezt elárulná az a je­lentésféle, amit az öreg írt az igazgatónak. Boglár meghökkent. Tényleg... Hol van az az írás? Ha Bánfalvi megkapta, mit tett vele? Az öreg halála még akkor is fi­gyelmeztetés lenne számára, ha különben nem venné komolyan a mester levelét. Vagy talán még el sem olvasta? A telefonkagyló után nyúlt. — Dia? — kérdezte s nagyon igyekezett, hogy hangjának unott semmitmondó színezete legyen. — Zavarlak? Ugyanis valamit kérni szeretnék.. — Nos, ha akarsz, hát kérj. — Semmiségről van szó, egysze­rű kíváncsiság. Mégis szeretném, ha a dolog kettőnk között ma­radna. — Tessék? — hökkent meg Claudia. — Tudod hogy mindig érdekel­tek Mihai bácsi dolgai. Arra akar­lak megkérni, szerezd meg Bánfal­vitól holnap azt a levél, vagy je­lentésfélét, amelyet akkor este említett neked apád. Hallotta, amint a lány léleg­zete szaporábbá válik. — Történt valami, Pali? — Ugyan... Mi történt volna? — válaszolta Boglár könnyedén. Nem akarta Diát beavatni a történtekbe. — Mégis... — Egyszerűen csak érdekel. U­­nom magam ebben az örökös tét­lenségben. Ám nem számolt a lány intelli­genciájával, amely azonnal felfog­ta a láthatatlan rezgéseket. — Nem is tudtam, hogy érdek­lődsz a műszaki kérdések iránt — jegyezte meg Dia, s­­Boglár már tudta: aligha sikerült megtévesz­tenie. Hát hozzátette: — Érdekel az az írás, ennyi az egész. Ezt­ persze a lány anélkül is tud­ta, s ha összevetette a kéréssel, hogy maradjon a kettejük dolga, nem volt nehéz rájönnie, hogy Boglárt valami foglalkoztatja. Ám Dia nem akart Bánfalvival találkozni. Így történt, hogy másnap reg­gel nem ő ment be az igazgató­hoz, hanem Gábort kérte meg. De hiába. Bánfalvi nem kapott Doru mes­tertől semmiféle levelet. (Folytatjuk) /Chor- I ^ ' Cjk e tv/// l a I _ ——— 4- Felvételi versenyvizsgák Az Oktatásügyi Minisztérium közli az érdekeltekkel, hogy októ­ber 5-i kezdettel felvételi verseny­­vizsgát tartanak a felsőoktatás nap­pali, esti és látogatás nélküli tago­zataira. Beiratkozásokat október 4-én 10 óráig fogadnak el a fakul­tások titkárságai. Felvételi versenyvizsgát tarta­nak az alábbi szakokra, illetve fa­kultásokra: a.) MŰSZAKI FELSŐOKTATÁS Nappali tagozat — mérnöki — Nyersvas-, acél és színesfém­­öntészet — bukaresti kohászati fakultás­ — Hidrotechnikai építkezések — temesvári építészeti fakultás és bukaresti hidrotechnikai fakultás; — Talajjavítás —­ temesvári é­­pítészeti fakultás és bukaresti hid­rotechnikai fakultás; — Vasutak, utak és hidak — bukaresti vasút-, út- és hídépíté­si fakultás. — Geodézia és területrendezés — bukaresti vasút-, út- és hídépí­tési fakultás. Nappali tagozat — almérnöki — Hidegmegmunkálás techno­lógiája — bukaresti gépipari tech­nológiai fakultás és temesvári me­chanikai fakultás; — Termoenergetika — buka­resti energetikai fakultás; — Polgári és ipari építkezés — bukaresti, temesvári és Iași-i épí­tészeti fakultás; — Utak és hidak — Iasi-i épí­tészeti fakultás, bukaresti vasút-, út- és hídépítés fakultás; — Építési felszerelés — buka­resti építési felszerelési fakultás; — Vasútépítés és -karbantartás — bukaresti vasút-, út- és hídépí­tési fakultás; — Építőipari gépek és felszere­lés — bukaresti építőipari gép és felszerelés fakultás. b.) FELSŐFOKÚ GAZDASÁGI OKTATÁS Nappali tagozat — Statisztika — bukaresti gaz­daságszámítási és gazdasági kiber­netikai fakultás. — Pénzügy — kolozsvári gazda­ságtudományi fakultás. Látogatás nélküli tagozat­­— Könyvelés — kolozsvári gaz­daságtudományi fakultás. c.) EGYETEMI OKTATÁS — Matematika-mechanika (ösz­­szes osztályok) — bukaresti és Iași-i matematikai-mechanikai fa­kultások. — Fizika (összes osztályok) — bukaresti, kolozsvári és Iași-i fa­kultások. d.) HÁROMÉVES PEDAGÓGIAI OKTATÁS Látogatás nélküli tagozat — Román nyelv és irodalom — magyar nyelv és irodalom — ma­rosvásárhelyi filológiai fakultás. e.) FELSŐFOKÚ MŰVÉSZETI OKTATÁS Nappali tagozat — Tenor — bukaresti és ko­lozsvári hangszer és canto fakul­tás­ — Basszus-bariton — bukaresti és kolozsvári hangszer és canto fakultás; — Ütőhangszerek — faji-i hang­szer és canto fakultás; — Zeneszerzés — kolozsvári ze­neszerzési, kórusvezetői és peda­gógiai fakultás. Október 1 kedd A Nap kel 6 óra 13 perckor, lenyugszik 17 óra 57 perckor Az évből 275 nap telt el, hátra van 91 A nagyközönség szeptember 28- tól kezdődőleg megtekintheti Tra­­janus oszlopát egy kiállítás kere­tében, amelyet a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság és a Kommunista Párt, a Romániai Forradalmi és Demokratikus Moz­galom Történelmi Múzeuma szer­vezett. A kiállítás lehetővé teszi, hogy másolatban megismerjük Tra­­janus oszlopát, ezt a csodálatos ó­­kori római emlékművet, amelynek eredetije Rómában van. Iasi-ban használatba adták a vasúti iskolakomplexumot. A város ipari övezetének közelében levő létesítmény magában foglal egy 16 tantermes iskolát, labora­tóriumokat, egy könyvtárat orvosi rendelőt és két 650 férőhelyes ott­hont. Szeptember végén befejeződött a nyári tengerparti üdülőidény. Ion Popa, Konstanca municipium nép­­tanácsának elnöke a következőket jelentette ki N. Simionnak, az Agerpres megyei tudósítójának. E­­zen a nyáron több mint­ 400.000 vendég kereste fel a tengerpartot, s ezeknek több mint a fele külföl­di turista volt. A látogatottság te­hát meghaladta minden előző é­­vét. Ez többek között annak kö­szönhető, hogy intézkedések tör­téntek a befogadóképesség és a kényelem növelésére. A tengerpar­ti üdülőhelyek továbbra is várják a gyógykezelésre vagy üdülésre érkezőket. Ezért megfelelő intéz­kedések történtek. ­ Októberi filmbemutatók Műfaji változatosság jellemzi az októberi műsort: filmvígjátékok, filmdrámák, kaland- és gyermek­­filmek kerülnek bemutatásra. Hazai­­filmeseink a „Jönnek a kerékpárosok“ című önálló és a „Felhőtlen vakáció“ című román­­magyar koprodukcióval jelentkez­nek. Ifjúság, sport, újítás és ra­gaszkodás a kitaposott utakhoz, és természetesen szerelem — ez volna röviden az előbbi filmvíg­játék témája, melynek forgató­­könyvét Alexandra Strujeanu és Emanuel Valeriu írták, rendezte Aurel Mihelés, a főszerepeket pe­dig Széles Anna, Dem. Radulescu, Nicu Constantin, Stefan Banicä, Vasilica Tastaman, Stefan Tapala­­ga, Mircea Albulescu, Valeria Ma­rian, Stela Popescu, Farkas Ibolya és Dan Marin alakítják. A „Felhőtlen vakáció“ ugyan­csak vígjáték, mely romániai és magyarországi fiatalok vidám va­kációjáról szól. A vásznon meg­jelennek a két ország természeti szépségei, turisztikai nevezetessé­gei is. A váratlan fordulatokban, vígjátéki jelenetekben bővelkedő film forgatókönyvét Dumitru Ca­­rabat, Dan Desliu, Kállai István és Katona Ferenc írták, rendezte Makk Károly. A főszerepeket Ilin­­ca Tomoroveanu, Sztankay István, Florin Piersic, Ernyei Béla, Fló­rián Pittis, Borbáth Ottilia, Ion Dichiseanu, Liska Zsuzsa, George Demetru és Aimée Jacobescu ala­kítják. ,,A szerelem­ me­leptítései c­ímű szélesvásznú olasz film, mint a címe is mutatja, szerelemről, a pár­­választás kérdéséről szól — rend­kívül játékosan. Hősei komoly és komolytalan fiatalok. A női fősze­replő a híres olasz filmsztár, Syl­­va Koscina. A többi szereplők: Dorian Gray, Anna Maria Ferrero, Franco Fabrizi, Walter Chiari és Vittorio Gassmann. Társadalomtörténeti és lélektani szempontból igényes film a Maxim Gorkij stúdióban készült „Anyai szív“ mely Lenin szüleiről és Le­nin ifjúságáról szól, megkapó egy­szerűséggel s nagy művészi erő­vel. A filmet nagy művész, Mark Donszkoj rendezte, a főbb szerepe­ket Jelena Fagyejeva, Dannyiil Szegal és Rodion Nahapetov ala­kítják. A mozilátogatók bizonyára nagy érdeklődéssel várják „A hercegnő“ című svéd filmet, mely Gunnar Mattsson regénye alapján készült, Ake Falck rendezésében. Valószí­nűleg sokan tudják, hogy a film valóban megtörtént eseményen a­­lapszik, egy szép, fiatal, de halá­losan beteg lányról szól, akiről az orvosok megállapították, hogy ha­marosan meg kell halnia. Ám cso­da történt: egy fiatal író megsze­rette és feleségül vette a lányt. Lépését őrültségnek m­inőősítették. Később még szenzációsabb dolog történt: a beteg asszony gyerme­ket szült és mindenki csodálkozá­sára teljesen meggyógyult. Ennyi a történet, mely olyan, mint egy melodráma s ha ilyen lenne a film, nem volna érdemes megtekinteni. A rendező azonban igényes művé­szi munkát végzett. A filmben nyoma sincs a sziruposságnak, s a rendező hangsúlyozott erkölcsi tanulságokkal sem untat. Vetítésre kerülnek még a „San Gennaro akció“ című színes olasz­­francia-német koprodukció, a „Koppányi aga testamentuma“ című magyar kalandfilm, a „Nagy Sándor veresége“ című, mai témá­jú bolgár filmvígjáték, „A hamis arany líra“ — melodráma felé hajló görög film, „A Római biro­dalom bukása“ című színes, szé­lesvásznú amerikai film, „Az ért­hetetlen“ című színes olasz film, a „Csodálatos rejtvények“ című csehszlovák film, és „A Kék Ma­dár hajó“ című színes, szélesvász­nú jugoszláv ifjúsági kalandfilm. VÁRHEGYI Attila A Carasu nagy dobrudzsai ön­tözőkomplexum keretében első­ként az észak-medgidiai öntöző­­rendszert adják használatba. Már befejezték a csőhálózat építését és megkezdték az első nyomáspróbá­kat. A jövő év elejétől ezzel a rendszerrel 24.000 hektár földet öntöznek. Felszerelték a fém- és műpala-csöveket, valamint a vas­beton-csatornákat, több mint 280 ezer méter hosszúságban, és 9 szi­vattyúállomást építettek. Rövide­sen elkészül a főcsatorna, amelyen a Duna vize eljut az öntözőrend­szerhez. A nagy komplexum kere­tében az építők berendeznek más hét öntözőhálózatot, köztük a Mircea Voda-it, a fácl­ait, a Poar­­ta Albá-it és a murfatlarit, ame­lyek 44.000 hektár föld öntözé­sét teszik majd lehetővé. MOZI Arta filmszínház: Winnetou III. rész (Német — jugoszláv film) Progresul filmszínház: Akhilleusz öröksége (Francia film) Ifjúsági filmszínház: „S“ városban (Szovjet film) Unirea filmszínház: A csapda (Angol film) Flacara filmszínház: A fekete rubin átka (Német — francia — olasz — thaiföldi film) Munkás filmszínház: Eddie Chapman, a titkos ügynök (Francia film) Segesvári Lumina filmszínház: Viva Maria (Olasz film) Tírnava filmszínház: Én, én, én és a többiek (Olasz film) Régens Patria filmszínház: Gyilkosválasztás (Francia — olasz film) Victoria filmszínház: Az úr (Francia film) Dicsői Melódia filmszínház: A bátorság lépcsője (Jugoszláv film) Ludas­ Flacara filmszínház: Ki nyit ajtót (Román film) Erdőszentgyörgyi Popular film­színház: Gioconda nem mosolyog (Román film) Gyulakutai Pátria filmszínház: Egy férfi és egy nő (Francia film) Nyárádszeredai Nirajus filmszín­ház: Telemárk hősei (Angol — amerikai film) Sármási Popular filmszínház: Szabálytalan játék (Csehszlovák film) Radnóti Lumina filmszínház: Háromszor Bukarest (Román film) Legújabban egy írországi cég is vásárolja a Focsani-i borászati vál­lat fajborait, s immár 16 országba jutnak el ezek a kitűnő italok. A Focsaniban palackozott borok legré­gibb vevői között szovjet, olasz, Német DK-beli, nyugatnémet, ja­pán, francia, lengyel, csehszlovák és USA-beli cégek szerepelnek­ TELEVÍZIÓ 17.30 Iskolásoknak: Szüret 18.00 Ipari szakembereknek Gazdasági kibernetika 18.30 Angol nyelvlecke 19.00 Két fiatal művész: Dan Gri­­gore zongoraművész és Eu­gen Sirbu hegedűművész. 19.30 Híradó 19.50 Időjárásjelentés 20.00 A vikingek — folytatásos film 20.30 Románcok — közreműködik Angela Moldovan, Nicolae Florei, Ionel Budisteanu. 21.15 Varieté-program — egyenes adás Bécsből. 22.30 Cirkuszműsor filmszalagról. 23.00 Híradó. RÁDIÓ ________________ SZERDA, október 2­5.00—5,30 román nyelven: Rá­diófutár. Népi muzsika, énekel Szélyes Sándor. 5,30—6,15 magyar nyelven: Rádiófutár. Zenés kalei­doszkóp. 13.00—13,30 magyar nyelven: Lapszemle. Operettrész­letek. 175 éves a székelykeresztúri iskola, 16,15—17,00 magyar nyel­ven: Hírek, tudósítások. Zenés pos­ta. Ipari krónika: A téli munka­front biztosítása az építőtelepe­ken 17,00—18,00 román nyelven: Hírek. D. Capoianu: Öt erdélyi nép­dal. Tudományos kutatóink tevé­kenységéből Könnyűzene. A szá­mok tükrében. IDŐJÁRÁS Várható időjárás a következő három napra: kezdetben szép idő, meleg nappalokkal és hűvös éj­szakákkal, majd felhősödés, kisebb esők. A legalacsonyabb hőmérsék­leti értékek 1—7, míg a legmaga­sabbak 15—20 fok között válta­koznak. Mérsékelt nyugati, észak­­nyugati szél. Helyenként hóhar­mat és köd. _­­ Értesítjük a mozilátogatókat, hogy a VÖRÖS LOBOGÓ film­színházat október 1-től javítják. A mozi műsorát az UNIREA filmszínház vetíti (Szakszerve­zetek Háza). Előadások kezdete 16, 18 és 20 órakor. Vasárnap 11 órától matiné. VÖRÖS ZÁSZLÓ MIMÉLEE — Elcserélném 350-es oldalko­csis Jawa motorkerékpáromat ka­rambolozott, vagy lejárt Trabant­tal. Az értékkülönbözetet fizetem. Cím a kiadóban. — Elcserélném Csíkszeredái köz­ponti lakásomat (40 m2) kiseb­bel Marosvásárhelyen. Érdeklődni: Marosvásárhely, Aleea Carpati, 31-es blokk V. emelet 22 ajtó. — Elveszett egy drótszerű (fe­kete fehér), Bori névre hallgató foxi kutya. Megtalálója jutalom el­lenében adja át Marosvásárhely, Koronkai út, 2-es blokk, 65-ös aj­tó, Szász Jánosnak A SzIHUá­z MAGZAK TAGOZATA MK ÉVADNYITÓ ELŐADÁSAI: 1968. október 2-án, szerdán, 3-án, csütörtökön és 13-án, vasárnap este 8 órakor Méhes György: MI, FÉRFI­A­K című vígjátéka. 1968. október 6-án, vasárnap, 9-én, szerdán, 11-én, pénteken este 8 órakor és 13-án, vasárnap délután 3.30 órakor Móricz Zsigmond: L 6 DA S M A T­V 1 című komédiája. Jegyek a színház pénztáránál hétfő kivételével, naponta 10—13 és 17—20 óra között. (Telefon 34—20) 11 ›MUR£$£M!¡ 1 . feotc­&uwát | kwáiá kmm&myű

Next