Vörös Zászló, 1969. augusztus (21. évfolyam, 180-206. szám)

1969-08-01 / 180. szám

XXI. évfolyam 180. (5489) szám Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1969. augusztus 1. péntek Ara 30 iráni Lendületes munkával készülünk az RKP X. kongresszusára KONGRESSZUS TESTVÉRI EGYSÉGBEN A párt X. kongresszusára kibo­­csájtott Tézisek számos nagy horderejű, hatalmas jelentőségű kérdést vetnek fel. Ezek közül én egyet ragadtam ki, amellyel rész­letesebben szeretnék foglalkozni, a nemzetiségi kérdés marxista-le­ninista megoldását hazánkban. „A szocializmus egyik nagy vívmánya Romániában az —, hangsúlyozzák a KB Tézisei —, hogy helyesen, marxista-leninista szellemben megoldottuk a nemze­tiségi kérdést. A gazdasági, társa­dalmi és kulturális haladás, a szo­cialista demokrácia szüntelen mé­lyülése sokoldalú lehetőséget nyújt minden állampolgárnak, román­nak, magyarnak, németnek, szerb­nek és más nemzetiségűnek egy­aránt az érvényesüléshez és elő­menetelhez a társadalmi tevékeny­ség minden területén. Szocialista társadalmunk fejleszti a termelő­erőket az ország egész területén, egyenlő szabadságjogokat szavatol az összes állampolgárok számára, nemzeti különbség nélkül, s kö­vetkezetesen megteremti a kerete­ket a román nép és az együttélő nemzetiségek barátságának és egységének további erősítéséhez“. A román nép és az együttélő nemzetiségek testvéri egysége an­nak a harcnak az eredménye, a­­melyet a párt a nemzeti megkü­lönböztetések megszüntetéséért, a teljes jogegyenlőség megteremté­séért folytatott. A román nép és az együttélő nemzetiségek testvé­risége az évszázados közös sors­ban és közös harcban gyökerezik. A Román Kommunista Párt megalakulásának pillanatától sík­­raszállt a nemzeti elnyomás meg­szüntetéséért, az összes dolgozók harci egységének megteremtésé­ért. A kommunisták mindenkor szembeszegültek a reakciós ural­kodó osztályok nacionalista, sovi­niszta politikájával, leleplezték annak népellenes jellegét. A kizsákmányoló osztályok meg­döntése után, amikor a paraszt­sággal szövetséges munkásosztály vette át a politikai hatalmat, meg­­szüntette a társadalmi és nemzeti egyenlőtlenséget, első ízben való­sult meg hazánkban a dolgozók teljes egyenlősége, nemzetiségre való tekintet nélkül. Az összes állampolgárok jog­­egyenlősége abban jut kifejezésre, hogy minden dolgozó egyenlő mértékben élvezi fejlődő hazánk gazdasági, társadalmi javait. Az összes dolgozók egyenjogúságának gazdasági alapját a szocialista tu­lajdon képezi, amely biztosítja az összes állampolgárok azonos vi­szonyát a termelőeszközökhöz, a munkához való jogot s az azonos javadalmazást az elvégzett munka mennyiségének és minőségének megfelelően. A román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók egyéniségé­nek kibontakoztatására rendkívül széles körű lehetőségeket terem­tettek a párt által az utóbbi idő­ben a társadalom szervezésére és vezetésére kezdeményezett intéz­kedések. A szocialista demokrácia fejlesztése kedvező feltételeket te­remt arra, hogy az állampolgárok, nemzetiségre való tekintet nélkül, mind aktívabban vegyenek részt Baier Hermann Andrei a segesvári 1-es számú Líceum tanára a gazdasági, politikai, kulturális tevékenységben, valamint az or­szág sorsa szempontjából létfon­tosságú kérdések széles körű megvitatásában- Azokban a me­gyékben, városokban és községek­ben, ahol románokon kívül más nemzetiségűek is laknak, az ad­minisztratív és bírósági szervek keretében olyan vezető káderek és tisztviselők­­dolgoznak, akik értik az illető nemzetiségek nyelvét, s az állampolgárok kéréseiket, beje­lentéseiket, javaslataikat stb., sa­ját anyanyelvükön mondhatják el, illetve írhatják meg. A szocialista demokrácia kedve­ző talajt teremt az együttlakó nem­zetiségek számára, hogy közvetle­nül, aktívan vegyenek részt az ál­lami és társadalmi ügyek, az üze­mek és intézmények vezetésében. A Román Kommunista Párt, társadalmunk vezető ereje, sorai­ba foglalja a nép legjobb fiait, ro­mánokat magyarokat, németeket és más nemzetiségű dolgozókat, hasonlóan a tömeg- és társadalmi szervezetek, melyek keretében te­vékenyen­­ részt vesznek az or­szág politikai-társadalmi életében. Dolgozó népünk megelégedéssel fogadta az együttélő nemzetiségű dolgozók tanácsainak megalakulá­sát, és csatlakozását a Szocialista Egységfronthoz. A pártszervezetek vezetésével a nemzetiségi tanácsok mozgósítanak a szocialista építés kiteljesítésére, a román nép és az együttlakó nemzetiségek testvéri egységének további elmélyítésére törekednek. Hazánkban fejlett oktatási rend­szer biztosítja az összes ifjak szá­mára — nemzetiségre való tekin­tet nélkül —, hogy szüntelenül gyarapítsák ismereteiket, általános műveltségüket. Az iskolahálózat rendszere megteremti a feltétele­ket arra, hogy az együttlakó nem­zetiségű ifjak az oktatás különbö­ző fokain, anyanyelvükön tanul­janak. Az együttélő nemzetiségek mű­vészeinek alkotásai szerves részét képezik a szocialista Románia kul­túrájának és művészetének, a kö­zös haza társadalmi valóságából ihletődnek, ugyanakkor magukon viselik a nemzeti sajátosságok je­gyeit-Az együttélő nemzetiségek nyel­vén megjelenő napilapok, folyó­iratok, könyvek, brosúrák és más kiadványok, a színházak magyar, német és jidis tagozatai, a maros­vásárhelyi, kolozsvári és temesvá­ri rádióstúdiók magyar, német és szerb nyelvű adásai stb., kiváló feltételeket teremtenek az együtt­élő nemzetiségekhez tartozó dol­gozók politikai-kulturális neve­lésére. Mindezek és még számos más kézzelfogható tény bizonyítja a Román Kommunista Párt he­lyes, marxista-leninista nemze­tiségi politikáját. A szocializmus végleges győzel­me hazánkban, a nemzeti megkü­lönböztetés és uszítás megszünte­tése, az együtt végzett munka, a társadalmi feltételek, célok és ér­dekek azonossága hozzájárult a román nép és az együttélő nem­zetiségek közötti testvéri barátság elmélyüléséhez. Ezekben a kongresszus előtti napokban az ország egész népével együtt, az együttélő nemzetisé­gekhez tartozó dolgozók ismétel­ten kifejezésre juttatják határta­lan szeretetüket és hálájukat a Román Kommunista Párt iránt, teljes azonosulásukat bölcs politi­kájával. Nagy öröm számunkra, hogy alkotó energiánkat, minden tudá­sunkat, képességünket a szocializ­mus építése nagyszerű művének, a nép, szeretett hazánk, Románia Szocialista Köztársaság felvirá­goztatásának szolgálatába állít­hatjuk. A Rm. Vilcea-i Vegyipari Kombi­nátból jelentik A Rm. Vilcea-i Vegyipari Kombinát oxoalkohol-gyárának berendezései a napokban jelen­tős mennyiségű butanolt és ok­­tanolt állítottak elő. A tervek szerint az egység évente 30 000 tonna oktanolt, butanolt és szó­­butanolt gyárt. A kombinátban szódagyár, nitrogéngyár és oxi­géngyár működik. Rövidesen megkezdi a próbagyártást a vi­­nilingyár és a növényvédővegy­­szer-gyár is. Az első fejlesztési szakaszban a Rm. Vilcea-i kom­binát az ország elektrolitikus szóda termelésének kétötödét, vinilin termelésének 60 száza­lékát, oxoalkoholtermelésének kilenctizedét állítja majd elő. (Agerpres) A gabona gyors betakarítása Mindenki egy tonna erőfeszítést követel — Vége felé közeledik az aratás — Többet várnak a gépektől — Javult a munkaüzem Kelementelkén már csak múlt időben beszélnek az árpaföl­dekről. Megszűntek. Helyüket a csalamádé és a paszuly vette át. A termelőszövetkezet tagjai idejé­ben végeztek az árpa aratásával. Utána gyorsan felszántották és be­vetették a földet. A búzatáblákon négy kombájn vágja a termést. Jó ütemben ha­lad a munka. Az előzetes számítá­sok szerint a héten teljes egészé­ben végeznek az aratással. A bú­zának több mint felét bízták a kombájnosokra, s nincs is panasz rájuk a termelőszövetkezetben. A kelementelkiek elismerőleg beszél­nek a szalmapréssel dolgozó gép­kezelő munkájáról is, mely lépést tart a négy kombájn diktálta ü­­zemmel. A szalma tehát nem ma­rad sokáig a földön. A búza aratását kissé megnehe­zíti, hogy ugyanerre az időre esik a pillangósok második termésének a betakarítása is. Nem kevesebb, mint 140 hektár van belőle. A je­lek szerint azonban a vezető ta­nács és a tagság sikeresen birkó­zik meg e kettős feladattal. A ka­szálással végeztek, sőt mintegy 70 hektárról (nagyrészt a kele­mentelki részlegen) már tető alá, illetve kazlakba is került a ter­més. A többi most szárad. Az el­következő napokban még nagyobb feladatok hárulnak a tagságra, hisz az aratással, a takarmánybe­takarítással párhuzamosan meg kell kezdeni a gabona szerűre hor­dását is. Mind olyan teendők ezek, amelyek közül egyik sem tűr ha­lasztást. A gépek, a kombájnok munká­járól eltérőek a vélemények. Az egyik egységben jól dolgoznak, a másikban pedig csak mérgelődnek velük- A backamadarasiak például 100 hektár gabona betakarítására kötöttek szerződést a gépesítő vál­lalattal, ennek ellenére két hét a­­latt mindössze 30 hektárról vág­ták le a termést. Ha minden eny­hítő körülményt figyelembe ve­szünk is, akkor sem érthetjük meg ezt, hiszen ezalatt a két hét alatt szinte változatlanul jó volt az idő­járás a kombájn-munkához. Az MTSZ tagsága persze nem várhat a végtelenségig, s úgy döntött, nagyon helyesen, hogy a két kom­bájn helyett ő maga vágja le a termést legtöbb három nap alatt. Valóban a gépek elégtelen mun­káját még az MTSZ vezetőinek felületes munkaszervezése is teté­zi. Bár a kombájnok amúgy is e­­lég nagy kieséssel dolgoznak, az utóbbi napokban még arról sem gondoskodtak az MTSZ vezetői, hogy utat nyissanak számukra. Ezzel nem csak késleltették a gép­kezelőket, hanem jelentős szem­veszteséget is okoztak, mert a gé­pek egyenesen beleálltak a búza­táblákba, és elég nagy területen letiporták a termést. Magyarázat­ra itt, igazán semmi szükség, vi­szont több odaadás, ügyszeretet igazán elkelne mind a vezető ta­nács, mind pedig a gépesítők ré­széről. Az általánosan jelentkező ne­hézségeken túl, kielégítőnek ítél­hetjük az aratás állását a nyárád­­gálfalvi termelőszövetkezetben. Már csaknem elfeledték az árpa­aratást, nem volt fennakadás sem a hordásnál, sem pedig a cséplés­­nél- Lezárult fejezet tehát. Búzát 480 hektáron termesztett a gazdaság ebben az évben. A ked­vezőtlen időjárás náluk sem hagy­ta érintetlen a gabonát, s így a ta­valyinál gyengébb termésre szá­mítanak. Az aratás is problémati­­kusabb, elsősorban a gyomok mi­att. Pozitívumként említhetjük vi­szont, hogy bár a körülmények kedvezőtlenebbek, mégis szaksze­rűbben, több odaadással dolgoz­nak a gépkezelők, mint az előző években- Hosszasabb kiesés nem volt az aratási kampányban. A­­ kombájn eddig több mint 120 hek­tárról vágta le a búzát. Hozzájá­rulásuk jelentős, hiszen közel 200 hektáron számítanak a gépek se­gítségére. A kézi erőnek így 280 hektár maradt, s kielégítően halad a munka. Tegnap estig két brigád fejezte be a búzaaratást, s számí­tásuk szerint a hét végére az e­­gész területről lekerül a gabona- A munkaszervezésben, a tagság mozgósításában hatékony segítsé­get kapott a szövetkezet a közsé­gi párt- és állami szervektől, s eredményesen tevékenykedtek a brigádosok, csoportvezetők is. A jövő héten sorra kerülő leg­fontosabb teendő a hordás meg­kezdése. Négy fő és legalább u­­gyanennyi (nevezzük így) mellék­szerűt jelöltek ki, ez utóbbiakat a nehezebben megközelíthető parcel­lák közelében. A gazdaság vezetői 100 hektár­nyi nyári szántásról is beszámol­tak- Az árpa, illetve a frissen le­aratott búza helyére már 40 hek­táron elvetették a csalamádét. Fo­lyik a területek felszabadítása, a bálákat a parcellák szélén gyűj­tik össze egyelőre, s ahol lehető­ség van rá, nyomban munkába állnak az ekék. Már termel az Argesana fonoda Részlegesen üzembe helyezték a Pitesti-i Argeseana fonodát, amely évente 3 000 tonna gyap­­júfonalat állít majd elő. Alig egy év alatt egy szövődé is fel­épül, amely évente 12 millió négyzetméter gyapjúszövetet, tergál és más műszálas szöve­tet fog gyártani. Az új fonoda korszerű beren­dezésének nagy részét hazai vállalatok gyártották. Acetiléngyár épül A Brazi-i ipari övezetben megkezdődött az acetiléngyár építése. A román szakemberek által tervezett új iparvállalatot hazai gyártmányú, magas tech­nikai színvonalon álló gépekkel és felszerelésekkel látják el. Az acetiléngyár a jövő év első fe­lében megkezdi a termelést. Nagykapacitású magánjáró kombájn A bai-kaji búzatáblákon mun­kához láttak a fővárosi Semana­­toarea mezőgazdasági gépgyár új kombájnjai. A nagy kapacitású magánjáró kombájnok kalászo­sok, pillangósok, rizs, kukorica és más növények betakarítására szolgálnak. Napi teljesítőképessé­gük 3,5 tonnás hektáronkénti szemtermés mellett 15 hektár. Az első eredmények szerint az új gép világszínvonalú, s a hazai gépgyártás kiváló teljesítménye. A Semanatoarea, az idei próbák után megkezdi az új gép soro­zatgyártását. A jövő évtől kezd­ve rendszeresen szállít nagy ka­pacitású magánjáró kombájnokat a hazai szocialista mezőgazdasági egységeknek. íme ceu­sesci eli­írs H N fflfESSZHN EMI­ Nicolae Ceausescu elvtárs, az Ál­lamtanács elnöke csütörtök délben a Köztársasági Palotában fogadta az Amerikai Egyesült Államokból érkezett professzorok csoportját — az amerikai professzorok bé­keszemináriumának tagjait —, amely látogatást tesz országunk­ban. Jelen voltak a következő elv­társak: Ion Gheorghe Maurer, Paul Niculescu-Mizil, Leonte Rautu, Stefan Voitec, Dumitru Potpescu, Mihai­l Dalea. Ott volt Corneliu Manescu kül­ügyminiszter, Pompiliu Macovei, a Művelődés- és Művészetügyi Ál­lami Bizottság elnöke, Stefan Balán oktatásügyi miniszter, Miron Ni­colescu, az Akadémia elnöke és Miron Constantinescu helyettes oktatásügyi miniszter. A szívélyes légkörben lefolyt találkozón Nicolae Ceausescu elvtárs, az Államtanács elnöke és Jerome Davis professzor, az ame­rikai professzorok csoportjának vezetője hosszas beszélgetést foly­tatott. Nicolae Ceausescu elvtárs nyilat­kozata az amerikai professzorok­kal folytatott beszélgetésen NICOLAE CEAUSESCU elvtárs: az alábbi szavakkal fordult a je­lenlévőkhöz: Az Államtanács és a román nép nevében üdvözölni kívánom a Ro­mániában tartózkodó amerikai pro­fesszorok csoportját. Úgy értesül­tem, hogy az önök csoportja hoz­zátartozik az Amerikai Egyesült Államokban működő békeszeminá­riumhoz. Mi, románok igen nagy­rabecsüljük mindazokat, akik erő­feszítéseiket a népek közötti e­­gyetértésért és békéért vívott harcnak szentelik. Önök jól tud­ják, hogy a tudományos és a kul­turális személyiségek mindig bé­kében és egyetértésben kívántak élni, hogy a leghaladóbb értelmi­ségiek mindig az együttműködés, a barátság és a béke hívei voltak világszerte. Napjainkban, amikor a népek nagy sikereket aratnak a termelő­erők, a tudomány, a kultúra fej­lesztésében, amikor az ember ki­lépett a Kozmoszba és megjárta a Holdat, az államok közötti együtt­működés fejlesztése, a béke meg­mentése az egész emberiséget fog­lalkoztató és feltétlenül megoldás­ra váró egyik legégetőbb problé­ma. Elmondhatjuk, s úgy hiszem, hogy rövid látogatásuk során, ta­lálkozóik során erről meggyőződ­hettek, hogy a román nép őszintén fejleszteni kívánja az együttműkö­dést és a barátságot az amerikai néppel, akárcsak a világ vala­mennyi népével, békében és e­­gyetértésben óhajt élni az összes államokkal. Románia egész politi­kájával elő akarja mozdítani az együttműködést a szocialista or­szágokkal, a világ összes országai­val, beleértve az Amerikai Egye­sült Államokat is; szintén ilyen keretek között kerül sor a napok­ban Richard Nixon amerikai elnök látogatására országunkban. Remélem, hogy az önök, ameri­kai professzorok látogatása Romá­niában előmozdítja országaink kulturális személyiségeinek és tanerőinek kölcsönös jobb megis­merését és együttműködését,­­ a népek közötti megértés és barát­ság ügyét. Ebben a szellemben köszöntöm romániai látogatásukat, erőfeszíté­seiket a béke és a népek közötti barátság szolgálatában. Az ezután felszólaló JEROME DAVIS professzor a következőket mondotta: Mindenekelőtt szeretnék köszö­netet mondani Önnek az amerikai küldöttség valamennyi tagja ne­vében- Nagyrabecsüljük a román nép részéről tapasztalt melegséget és barátságot, és hálásak vagyunk az Országos Turisztikai Hivatal­nak mindazért, amit értünk tett. Nagy örömünkre szolgál, hogy ön, a világszerte folyó békeharc e­­gyik nagy vezetője, ma fo­gadott bennünket. Küldöttségünk nevében néhány kérdést szeretnék feltenni. Szemináriumunk, az amerikai professzorok békeszemináriuma a vietnami háborút negatív jelen­ségnek tartja, s úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak az 1954. évi genfi egyezmény szellemében ha­ladéktalanul és feltétel nélkül ki kell vonnia csapatait Vietnamból. Mi a román kormány álláspontja ebben a kérdésben? NICOLAE CEAUSESCU elvtárs: Nem szeretném, ha azt hinnék, hogy beavatkozom szemináriumuk dolgaiba, de meg kell mondanom, hogy egyetértek megállapításával. Ami a román kormány állás­pontját illeti, köztudomású, hogy már eleve síkraszálltunk e hábo­rú ellen, a háború megszüntetésé­ért, az amerikai csapatok kivoná­sáért Dél-Vietnamból, hogy a vi­etnami nép minden külső beavat­kozás nélkül egymaga dönthessen fejlődéséről, beleértve az egyesí­tés kérdését is. Ma is ezt az ál­láspontot valljuk. Nézetünk sze­rint minél hamarabb sikerül meg­szüntetni a háborút, s visszavonni a csapatokat, annál jobb lesz az egyetemes béke érdekeire nézve. JEROME DAVIS professzor: Nagyon köszönöm elnök úr. El akarom mondani: mindnyájan na­gyon örvendünk, hogy Nixon el­nök az önök országába jön. Re­mélem, ez alkalommal sikerül meggyőznie őt az önök politiká­jának helyességéről, arról, hogy erre az álláspontra kell helyezked­nie az Amerikai Egyesült Álla­moknak is. Remélem azt is, hogy tovább erősíti a barátságot Ame­rikával. Ha vannak ötletei arról, hogy milyen eszközökkel segíthet­nénk elő a barátság erősítését Romániával, kérjük, közölje ve­lünk. Mi készek vagyunk mindent megtenni e cél érdekében- NICOLAE CEAUSESCU elvtárs: Ami az USA vietnami politiká­jának befolyásolását illeti, véle­ményem szerint ez az amerikai nép feladata, tehát az Önöké is; mi kívánjuk, hogy érjenek el mi­nél jobb eredményeket, és sike­rüljön meggyőzniük az USA veze­tőségét arról, szüntesse meg mi­nél hamarabb a vietnami háborút. Természetesen úgy véljük, hogy a nemzetközi közvélemény is fontos szerepet tölt be ezen a téren. Ami bennünket illet, akárcsak a múltban, kifejtjük álláspontun­kat, nézetünket a vietnami hábo­rú, valamint a világ más konflik­tusai megoldásának módozatairól. Az országaink közötti kapcsola­tok fejlesztése tekintetében rá a­­karok mutatni, hogy Románia a barátság érzelmeivel viseltetett és viseltetik az amerikai nép iránt. (Folytatás a 3. oldalon) Románia Szocialista Köztársaság 20.000.000 állampolgárának ünneplése Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB főtitkára, az Államtanács el­nöke csütörtök délelőtt a Köztár­sasági Palotában fogadta hazánk 20 000 000. állampolgárának szüleit. Az ünnepségen részt vettek a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Chivu Stoica, Paul Niculescu-Mizil, Vir­gil Trofin, Ilie Verdej, Fazekas János, Petre Lupu, Manea Manes­cu, Leonte Rautu, Vasile Vilcu, Stefan Voitec, Iosif Banc, Gere Mihály, Dumitru Popescu, Vasile Patilinej, Ion Pajan. Ott volt az Államtanács és a kormány több tagja, társadalmi szervezetek vezetői­ Gheorghe Nastase elvtárs, az RKP Arges megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke bemutatta Nicolae Ceauses­cu elvtársnak, a többi párt- és ál­lamvezetőnek Románia Szocialista Köztársaság 20 000 000. állampol­gárát, Daniel Marius Stanciules­­cut, aki 1969. június 20-án hajnali 5 órakor született az argesi tája­kon. Bemutatta továbbá a gyer­mek szüleit, Alexandra Stanciu­­lescut, a Surdulesti-i általános is­kola történelemtanárnőjét és Ghe­orghe Stanciulescut, a Pitesti-i Fémhíd- és Betonelemgyár meste­rét­. Nicolae Ceausescu elvtárs a kar­jára vette és atyailag megcsókolta a gyermeket, üdvözölte őt és azt kívánta neki, hogy „éljen boldo­gan a kommunizmusban“­Nicolae Ceausescu elvtárs mele­gen gratulált az anyának és az a­­pának, azt kívánta, hogy „részesít­sék minél jobb nevelésben gyer­meküket“, s ajándékokat adott az ünnepeltnek. Gheorghe Stanciulescu megha­tódva mondotta, nagy boldogság számára,, hogy az ország 20 000 000. állampolgárának az apja lehet, s meleg köszönetet mondott a párt és a kormány vezetőségének, Ni­colae Ceausescu elvtársnak a ha­zánk gyermekei nevelése és ok­tatása, a román nemzet boldog jö­vője iránti gondoskodásért. Nicolae Ceausescu elvtárs, Ion Gheorghe Maurer elvtárs és a töb­bi párt- és államvezető ezután pezsgőspoharat vesz a kezébe, koc­cint a gyermek szüleivel, jó e­­gészséget és sok boldogságot kíván az ünnepeltnek. A vezetők lefény­­képeztetik magukat Románia kis lakosának anyjával és apjával, s hosszasan elbeszélgetnek velük­ Szerencsés véletlen, hogy Romá­nia 20 000 000. állampolgára ha­zánk felszabadulása 25. évforduló­jának előestéjén született, ami kü­lönleges jelentőséget kölcsönöz az eseménynek. Az ország lakosságá­nak 42 százaléka 1944. augusztus 23. után született, s a szocialista rendszernek, annak a rendszernek az éveiben nevelkedett, amelyben egyszer s mindenkorra megszűnt az ember ember általi kizsákmá­nyolása. A több mint húszmilliós Romá­nia jelenleg a lakosság szempont­jából Európában az első kilenc, a világon az első 29 ország közé tartozik. ★ „A nő a szabadság huszonöt Tegnap délután a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet Stú­dió­termében nagyszámú hallga­tóság előtt előadást tartott Godea Suzana, az Országos Nőtanács el­nöke, Kőszegi Margit érdemes mű­vész és Puskás György doktor do­cens professzor, a marosvásárhe­lyi Orvosi­ és Gyógyszerészeti Intézet rektora — „A nő a sza­badság huszonöt esztendejében" című szimpozion keretében. A szimpoziont Gáspár Zsuzsán­­na, az Országos Nőtanács alelnö­­ke, a Maros megyei Nőtanács el­nöke nyitotta meg. Az előadók méltatták azokat a­ megvalósítá­sokat, amelyeket dolgozó népünk a párt megvalósításával ért el, és azt a fontos szerepet, amelyet a dolgozó nők a szocialista építés­ben betöltenek. Hangsúlyozták, hogy hazánkban a nők a férfiak­kal egyenlő jogokat élveznek, képviselőik részt vesznek a párt és állami szervek vezető testüle­tében és lelkesedéssel, odaadással járulnak hozzá a párt nemzetgaz­­daságfejlesztési programjának va­lóra váltásához. Elismeréssel szóltak azokról a megvalósításokról, amelyeket az anya- és gyermekvédelem terén hazánkban elértek­­ . a Kommu­nista Párt Irányelv-tervezetéről, mely az ország sokoldalú fejlesz­tésének programjában méltó he­lyet biztosít a nők alkotó tehetsé­gének további kibontakoztatására­A délelőtt folyamán Gâdea Su­si­ana, az Országos Nőtanács első­ esztendejében é­ ke a Megyei Nőtanács vezetőinek kíséretében meglátogatott néhány marosvásárhelyi üzemet és szo­ciális-kulturális intézményt. Fel­keresték a marosvásárhelyi Gyer­mekek Házát, a Bőr- és Kesztyű­gyárat, a Teleki Tékát, a Kultúr­palota Tükörtermét és a haza fel­szabadítása 25. évfordulója, vala­mint a párt X. kongresszusa tisz­teletére szervezett kiállítást. Az Országos Nőtanács elnöke beha­tóan érdeklődött a nők munkakö­rülményei, valamint a gyermekvé­delem problémái felől és elisme­réssel nyilatkozott a megyében elért megvalósításokról. Este Ga­­dea Suzana elvtársnő a Maros megyei és Marosvásárhely muni­­cipiumi főbizottság bürójának tagjaival találkozott.

Next