Vörös Zászló, 1969. szeptember (21. évfolyam, 207-231. szám)
1969-09-02 / 207. szám
MAGASABB FOKON ÉRTÉKESÍTJÜK A FAANYAGOT Köztudomású, hogy a X. pártkongresszus dokumentumai nyomatékosan kihangsúlyozzák a fakitermelő és feldolgozó vállalatok korszerűsítésének, a fa magasabb fokú értékesítésének szükségességét, valamint a fát helyettesítő különböző anyagok gyártásának erőteljes fejlesztését, hogy ezen az úton csökkenthessük e nyersanyag fajlagos fogyasztását. Az Augusztus 23 Bútorgyárban számos olyan intézkedést foganatosítottunk és foganatosítunk továbbra is, amelyek a fa tömegének mind tökéletesebb felhasználását, a nyersanyaggal és félkészáruval való ésszerűbb gazdálkodást biztosítják. Ha e tekintetben öszszehasonlítjuk az idei 7 havi eredményeket a múlt év hasonló időszakával, kedvező, minőségi változást állapíthatunk meg, így például 1968-ban egy lej értékű nyersanyagból 5,17 lej értékű készterméket állítottunk elő, míg ez év hét hónapjában 8,3 lejt értünk el. A faanyag jobb kihasználása, magasabb fokú értékesítése céljából foganatosított intézkedéseink közül megemlítem az egyazon fajta nyersanyag felszabásának összevonását, a bútorelemek újszerű tervezésének bevezetését és ezek eddiginél gazdaságosabb összehangolását stb. A fajlagos fogyasztás más útjait is felkutattuk, mint például a fűrészáru táblánkénti öszszeenyvezése, hogy ezzel lehetővé váljon a gazdaságosabb szélességben történő felszabás, a megmunkálás igényelte túlméretezés minimumra csökkentése, szükség szerint a bútorelemek sokrétű hosszbani és átlós megmunkálásának bevezetése, a nyersanyag méreteinek és minőségének pontos megállapítása, osztályozása és a feldolgozás előtti kijelölése, és minta utáni kiszabása, a selejtes darabok felhasználása, a csomagoló anyagok méreteinek felülvizsgálása és csökkentése stb. Magától értetődő, hogy a vállalat fenti intézkedéseinek nem lenne meg a kívánt hatékonysága, ha figyelmen kívül hagyjuk a munkást, az intézkedések végrehajtását. A vállalat vezetősége a szakszervezeti bizottsággal együtt több olyan intézkedést foganatosított, amelyek a dolgozók szakmai képzettségének állandó fokozását eredményezték. Az újítók figyelmét a faanyag fajlagos fogyasztásának csökkentésére összpontosítottuk s az újítási tématervet is ennek megfelelően állítottuk össze. Bár a faanyag magasabb fokú értékesítése terén eddig is jó eredményeket értünk el, ez még nem jelenti azt, hogy a jövőre nézve nincs mit tennünk. A nyersanyaggal, mint például a fűrészáruval, a PAL és a furnér lemezzel való gazdálkodáson tovább lehet és kell javítani. Az alapanyagok fajlagos fogyasztásának hagyományos utakon történő csökkentése, fokozottabb értékesítése mellett, olyan megoldások és lehetőségek is kínálkoznak, amelyeket eddig kevésbé avagy egyáltalán nem használtunk ki. Egyik ilyen lehetőség a bútorlapok masszív merevítőinek furnérral való helyettesítése, ami jelentős anyagmegtakarításhoz vezethetne, de ennek alkalmazása a megrendelő beleegyezésétől és a felettes szervektől is függ, akik a megfelelő gépi berendezéseket kellene biztosítsák. Ugyancsak több éve vitatjuk a késztermékek csomagolóanyagának kérdését. Vállalatunk többször felvetette a fa csomagolóanyagok kartondobozokkal történő helyettesítését, ami mindenekelőtt anyagmegtakarítással, de jobb szállíthatósággal, munkaidő megtakarítással s nem utolsó sorban a termelékenység növekedésével járna. Vállalatunk évente mintegy 5 000 köbméter fenyőfűrészárut és több mint 2 000 tonna farostlemezt használ fel csomagolóanyagnak. Meggyőződésem, hogy a központi szervek rövidesen intézkednek, hogy ez a nemzetgazdaság szintjén alacsony értéken elhasznált nagy mennyiségű faanyag se menjen többet kárba. A X. pártkongresszus dokumentumaiból a faiparra háruló feladatok összességének következetes megvalósítása újabb — a nemzetgazdaság gyors ütemű fejlődésével azonos sikereket fog eredményezni, amihez vállalatunk is hozzájárul teljes gazdasági potenciáljával. GAVRILA Gheorghe, a marosvásárhelyi Augusztus 23 Bútorgyár főmérnöke Játvána Legifjabb korú barátnőm M. Marika. Teljes nevét nem árulhatom el. Nem szabad megtudnia, hogy valójában ő e riport hőse. Nemes emberi érzések tisztelete késztet erre. Titok, amely ha kiderül, bánata, kálváriája megkétszereződne. Lenszőke, kékszemű, babaarcú kisleány. Tizennégy éves. Szorgalmas, színtízes tanuló. Annyira engedelmes, hogy ha nevelői azt kérik tőle, hogy énekeljen, ő mélyen elrejti fájdalmát és énekel. Szép hangja van. Az árvaházban hallottam őt énekelni. Akkor ismertem meg, még a nyár elején. Szívesen mesélt önmagáról, sorsa történetének általa ismert változatáról. — Négyéves koromban halt meg édesanyám, ■ elárusító volt egy sportüzletben. Én még emlékszem rá Nagyon szerettem. Édesapám a vasútnál dolgozott. — Most hol van? — Már nem él. Őt is nagyon szerettem, amíg ... — Elakad a hangja. Nehezen tudja folytatni. De mégis beszélni akar. Megosztani bánatát. — Egy néni költözött hozzánk, miután édesanyám meghalt. Mintha egy másik világ jött volna a lakásunkba. Engem nem szeretett az a néni. Én sem őt. Mindennap megvert, többször is. Pedig mindent megcsináltam, amit parancsolt, csak hagyjon tanulni. A bizonyítványom jó volt, még ennek sem örvendett. Édesapámmal sokat szenvedtünk. Semmi sem tetszett neki, amit apám meg én tettünk. Nem volt megállásunk előtte. Apám elkezdett részegeskedni. Még rosszabb lett a sorom. Egyszer a törvényszékre vittek. Faggattak mostohaanyámról, édesapámról. Megkérdezték, kinél akarok maradni. Apám azt akarta, maradjak vele. Én elhatároztam, hogy nem lakom többé otthon. A tárgyaláson kértem, küldjenek árvaházba. Apám nagyon könyörgött, ne hagyjam el. De én féltem már tőle. Féltem a veszekedésektől, mostohaanyám veréseitől. Végül ide kerültem a segesvári leányintézetbe. Itt jó, senki sem ver meg. — 5 édesapáddal hogy történt a baj? — Két hete itt járt a néni, aki mostohaanyám lett volna. Ezt mondta: apád összevágta a nyakátborotvapengével és meg Koch Mária halt. A nevelőnéni pedig itt az intézetben azt mondja, hogy édesapámat elütötte a vonat. A temetésén sem voltam, későn hallottam a halálhíréről. Most már igazán nincs hova hazamennem. De itt sem szeretem. Csendre vágyom. Talán elmegyek innen. — Hová? — Volt itt egy néni Medgyesről, hívott, hogy menjek vele. — Ismerős? — Nem. Csak engem választott ki a sok lány közül. — S bízol benne? — Hát még alig ismerem. — Barátnőid, ismerőseid vannak? — Nincsenek. De szeretnék valakivel levelezni. — Velem akarsz? — Milyen címre írhatok? Nyáreleji beszélgetésünk óta két hónap telt el. Most ismét hallok Marikáról, Medgyesi képeslapon, üdvözletét küldi. Tehát elment a nénivel, akiről emlékszem elmondta, hogy egyedül él, 50 év körüli és riportja munkásnő az egyik gyárban. Egy napi különbséggel ajánlott levelet is kapok. A segesvári árvalány intézet egyik nevelőnője írta: „Felkerestem a kis M. Marikát. Délelőtt féltizenegykor érkeztem hozzájuk és épp akkor keltek fel. Marika nagyon boldog volt, amikor meglátott, hozzámszaladt és megcsókolt. A néni örömmel újságolta, hogy mindennap ilyen későn kelnek fel. Meg kell vallanom, nagyon szomorú benyomást keltett bennem már a késői felkelés is, amihez még hozzájárullt a nagy rendetlenség, amelyet ott találtam. Egy félórát időztem náluk és azután a gyermeket magammal vittem a városba. Délután négy óráig volt velem a kislány, amíg jött a vonat, amellyel visszatértem Segesvárra. Együtt ebédeltünk, mert hiába küldtem haza, nem akart otthagyni, így volt idő bőven beszélgetni, kérdezgetni, amit egy gyermektől ilyen helyzetben lehet. Marikának, amint észrevettem, tetszik a környezet, mert nincs semmi feladata. A néni is nagyon ragaszkodik hozzá. Én nem mondtam semmi biztatót, mert ilyen helyzetben nem lehet egyedül dönteni. Részemről azonnal elhoztam volna a kislányt. A sok beszélgetés után belátta Marika is, hogy neki ott semmi jövője nincs és vissza kell jönnie hozzánk. Ami a legmeghatóbb volt, könnyezve váltunk el és boldogan, hogy majd szeptemberben ismét folytatjuk együtt a félbehagyott munkát. Tisztelettel, Varró Berta“. ★ Azt hiszem, fölösleges magyarázatot fűznöm a levél szövegéhez. Emberi magatartást, érző, meleg szív dobbanását érzem a sorok mögött. Marika visszamegy Segesvárra. A nyári vakációban megkísérelt anyát keresni. De kérdés, hogy akit annak vélt, valóban az lett volna? Lehet, de ki tudja. Marika szeptembertől ismét rendezett körülmények között fog lakni és tanulni. Az árvaházban a továbbtanulásra bíztatják. Talán az egyetemre is innen indul majd el. Még nem döntött, milyen pályát válasszon. Csupán választania kell. Az állam viseli a bentlakás, a tanulás költségeit. S bizonyára ösztöndíjas lesz. S akkor is remélhetőleg kitűnő vizsgaeredményekkel tér vissza nyaranta meglátogatni árva lánytársait. ★ S mi a titok az élete történetében? Csupán anynyi, hogy azok az emberek, akiket ő most édes szülőkként sírat, nem azok. Egyszerűen igaz emberek, akik örökbefogadták még csecsemőkorában. Az egyik árvaházból vitték haza boldogan. Az asszony még négy évig sem örülhetett örökbefogadott gyermekének. Marika édesanyját siratja benne. A szívében így él. Arról az anyáról viszont, aki őt szülte, semmit sem tud. De egyszer még találkozhatnak. ★ Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXI. évfolyam 207. (5516.) szám 1969. szeptember 2. kedd Ara 30 bámi KÖZELEDIK az őszi vetés ideje, s még mindig a cséplés a gond Gyakran hallani mostanában a termelőszövetkezetekben : gyenge a termés, nem sokra megyünk vele. Azt azonban sehol sem emlegetik, hogy a terméshozam csökkenéséhez ők maguk mennyivel járultak hozzá. Mert teremhetett akármilyen jól a föld, az a búza, amelyik még most szeptember elején is kint áll a lábán nem sok szemet tartalmaz. Szóvá sem tennénk az egészet ha egy-két hektárról volna szó. De sajnos, a megyei mezőgazdasági igazgatóság augusztus 31-i helyzetjelentése még mindig több mint 600 hektár aratnivalót tart nyílván. És ezt csak kenyérgabonából. Itt már nemcsak hanyagságról, hanem súlyos felelőtlenségről van szó, a vezető tanácsok részéről. És ezt elmondhatjuk azokról a termelőszövetkezetekről is, ahol bár a gabona lekerült a lábáról, de egy része még kint van a mezőn, kalangyákban Sok helyen munkaerőhiányra panaszkodnak. , Miért nem cselekedtek akkor úgy mint a marosvécsiek, ahol az egész termésüket kombájnnal takarították be. S hasonló példát sokat sorolhatnánk fel más termelőszövetkezetekből is, ahol idejében biztos helyre került a gabona. S egyrészt ezzel is magyarázható, hogy átlagtermésük sokkal magasabb mint ahol még egy-két hét múlva is csépelnek. A jelenlegi ütem alapján ugyanis erre is lehet számítani, hisz megyei viszonylatban a learatott gabonából több mint 6 800 hektár termés van csépeletlen. Ebben viszont van része a gépesítési vállalatoknak is. Az idén tapasztaltak alapján azt kell mondjuk, nem készültek fel alaposan a gabona betakarítására. Nem fordítottak kellő gondot a cséplőgépek kijavítására, így azok teljesítőképessége alacsony, s nem egy esetben hangzik el panasz a munka minőségére is. Emellett sok helyen panaszkodnak géphiányra. Ezen viszont most már lehet segíteni, csupán jó szervezés, operatív intézkedés kell hozzá. A termelőszövetkezetek egymásután fejezik be a cséplést. A gépeket innen tehát máshová lehet irányítani, ami bizony nem mindig történik a legnagyobb operativitással. Mindent meg kell tenni tehát a cséplés gyors befejezésére, annál inkább is mivel közeleg az őszi vetés ideje s hogy kerül a mag a földbe, ha annak egy része még kévében van. NICOLAE CEAUSESCU, az Államtanács elnöke hivatalos látogatásra Iránba utazott Elutazás a fővárosból ! Hétfő reggel Teheránba utazott Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és felesége, Elena Ceausescu, hogy ő császári Felsége Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr sahinsah és Őfelsége Irán császárnéja meghívására hivatalos látogatást tegyen Iránban. Az Államtanács elnökét elkísérik: Ilie Verdej, a Minisztertanács első alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, Ioan Avram gépgyártóipari miniszter és Alexandra Albescu külkereskedelmi miniszterhelyettes. Az elutazásnál a Baneasa repülőtéren jelen voltak a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Panu, Gheorghe Rádulescu, Virgil Trofin, Maxim Berghianu, Florian Danalache, Constantin Dragan, Emil Draganescu, Petre Lupu, Manea Manescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu, Stefan Voitec, Iosif Banc, Petre Blajovici, Gere Mihály, Ion Iliescu, Ion Ionita vezérezredes, Vasile Patilinei Dumitru Popa, a Minisztertanács alelnökei, az Államtanács több tagja, miniszterek, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok, román újságírók és külföldi sajtótudósítók. Megjelent Yahya Mohamed- Vaziri, Irán bukaresti ideiglenes ügyvivője és az iráni nagykövetség több tagja, Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. A Baneasa repülőtéren kitűzték Románia Szocialista Köztársaság állami zászlaját. A repülőtéren nagyszámú fővárosi lakos rendkívül melegen üdvözölte az Államtanács elnökét. (Agerpres) Megérkezés Teheránba TEHERÁN. Nicolae Ionescu és Paul Finanju, az Agerpres különtudósítói közlik: Nicolae Ceausescut, Románia Államtanácsának elnökét lelkesedéssel, barátsággal és tisztelettel fogadták Irán fővárosában. A világ és az éljenzés, az ünneplés kifejezte a két ország és nép közötti baráti kapcsolatok szüntelen fejlődéséből fakadó érzelmeket, azt a közös óhajt, hogy szorosabban együttműködjenek, hogy jobban megismerjék egymást, hogy előmozdítsák a mai világ béke- és kooperálási törekvéseinek megvalósulását. Délután 3 óra. Az elnöki repülőgép, amelyet az iráni határtól az iráni fegyveres erők sugárhajtású repülőgépei kísértek, simán leszáll a Mehrabad repülőtéren. Románia és Irán állami zászlói lengenek. A magas rangú román vendég fogadására megjelent sok teheráni lakos trikolor zászlócskákat lobogtat. A katonazenekar akkordjaira a repülőgép lépcsőjén megjelenik Nicolae Ceausescu, Románia Államtanácsának elnöke és felesége, Elena Ceausescu. A jelenlévők erőteljesen, hosszasan éljeneznek és tapsolnak. A repülőgépnél az Államtanács elnökét és feleségét szívélyesen fogadja a császári Felsége Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr, Irán sahinsahja és Farah császárné. A két államfő melegen kezet szorít. A sahinsah üdvözli az Irán földjére érkezett román államfőt. A magas rangú vendégeket valósággal „megrohamozzák“ a fotóriporterek, a filmhíradó- és a televízióoperatőrök százai. A román vendégek fogadására megjelent továbbá Amir Abbas Hoveida, Irán miniszterelnöke, feleségével Sarif Emanu, a szenátus elnöke, feleségével, Abdulah Riazi, a képviselőház elnöke, feleségével, Assadollah Alam, a császári udvar minisztere, feleségével, Ardeshir Zahedi külügyminiszter, Fereydoun Djam hadseregtábornok, a császári hadseregek főparancsnokságának vezérkari főnöke és más iráni hivatalos személyek. Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke bemutatja a sahinsahnak a kíséretében lévő román hivatalos személyeket: Ilie Verdéjét, a Minisztertanács első alelnökét, Corneliu Manescu külügyminisztert, Ion Avram gépgyártóipari minisztert, Alexandra Albescu helyettes külkereskedelmi minisztert. A repülőtéren jelen volt Pavel Silard, országunk teheráni nagykövete, a nagykövetség tagjai, valamint a két ország közötti gazdasági kooperálási egyezmények alapján Iránban dolgozó román szakemberek csoportja. Ott voltak Teheránban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. A köszöntés jeléül eldördül 21 tüzérségi lövés. Iráni és román gyermekek csoportjai virágcsokrokat nyújtanak át a magas rangú vendégeknek. A két ország állami himnuszának elhangzása után Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Irán sahinsahja ellép a repülőtéren felsorakozott katonai díszőrség előtt. Nicolae Ceausescu elnök és Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr, Irán sahinsahja helyet foglaltak egy nyitott gépkocsiban, amelyet motorkerékpárosok kísértek. A hivatalos gépkocsisor elindult a magas rangú román vendég szálláshelye, a Golestan császári palota felé. (Folytatás a 4. oldalon) Marosvásárhelyi strand. (HARAGOS Zoltán felvétele) Tudományos ülésszak a nemzetközi folklórfesztivál és verseny keretében A nemzetközi folklórfesztivál és -verseny keretében hétfő reggel a palota kistermében tudományos ülésszak nyílt „A népi alkotások korunkban“ címmel. A szeptember 1 és 3 között tartó ülésszakon 23 európai, amerikai, ázsiai és afrikai állam szakemberei vesznek részt. A tudományos ülésszak, amelyen több mint 90 hazai és külföldi kutató — köztük a néprajz és a folklór több világhírű személyisége — tart értekezést, azt a célt tűzte maga elé, hogy megvizsgálja a hagyományos kultúra irányzatait és távlatait a mai élet adottságai között. Az ülésszakot dr. Mihai Pop professzor, az Akadémia etnográfiai és folklórintézetének igazgatója, a nemzetközi folklórfesztivál és verseny szervező bizottságának elnöke nyitotta meg. Ezután a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizotság nevében Ion Moraru, a bizottság alelnöke köszöntötte az üllésszak részvevőit és sikert kívánt munkájukhoz. Ezt követően felolvasták William Eteki Mboumouának, az UNESCO általános konferenciája XV. ülésszaka elnökének üdvözletét. Rene Maheu, az UNESCO vezérigazgatója nevében dr. D’Arcy Hayman, az UNESCO kulturális főosztályán működő kulturális fejlesztési tagozat művészeti nevelésügyi osztályának igazgatója üdvözölte az ülésszakot. A továbbiakban dr. D’Arcy Hayman, dr. Ion Vladujiu, dr. Cornel Irimie és dr. Paul Petrescu tudományos értekezést terjesztett elő. Ez alkalomból a palota kistermének előcsarnokában 29 ország részvételével szakkönyv kiállítás nyílt. A kiállításon mintegy 600 népművészeti, néprajzi és etnológiai munka látható. (Agerpres) MEGKEZDŐDÖTT A TANERŐK véglegesítő vizsgája Hétfő reggel országszerte megkezdődött a tanerők véglegesítő vizsgája, amelyre több mint 10 000 tanár, tanító és óvónő jelentkezett. A vizsgák előtt az Oktatásügyi Minisztérium egyéni és kollektív konzultációkat szervezett, amelyek a tavaszi szünidőben, valamint augusztus 25 és szeptember 1 között zajlottak le. Ezenkívül is tartottak egyéni konzultációkat a tanerők kérésére. Az Oktatásügyi Minisztérium január 3 és 10 között rendezi meg az 1970 januári szakkollokviumot azoknak a tanügyi kádereknek a számára, akik 1968—1969-ben beiratkoztak a II. fokozat megszerzésére. Azok a tanerők, akiknek nem sikerült megszerezniük a véglegesítést, mert nem mentek át három vizsgán, egy utolsó vizsgaszakra jelentkezhetnek, amelyet jövő év januárjában rendeznek meg. A beiratkozások ez év szeptember 30- án fejeződnek be az iskolaigazgatóságok útján a megyei tanfelügyelőségeknél. (Agerpres) SZÉPÜL A VIKEND-TELEP Szépül és bővül városunk lakosainak közkedvelt pihenő és szórakozóhelye, a vikend-telep. A közelmúltban 6 000 négyzetméter területű járdát betonlapokkal borítottak be. Elkészítették a vikend I. és vikend II. utat, amelyeket ezekben a napokban le is aszfaltozták. Most ássák a tó Maros felöli szakaszát s ezzel a tó mérete eléri a tervekben előirányzott méretet. A vikend-telep bővítési munkálatain a város üzemeinek, intézményeinek dolgozói által végzett hazafias munkák értéke eléri az ötmillió lejt. A telep szépítése érdekében eddig több mint két hektár zöldövezetet létesítettek. Még ebben az évben befejeződik a vízelzáró gát beszerelése, amihez az alkatrészek nagy része már megérkezett. Megkezdődött a sportpályák építése is. Most készül az új közvilágítási terv, melynek kivitelezése után, 1970-ben teljes fényben fog ragyogni a vikend-telep."