Vörös Zászló, 1969. december (21. évfolyam, 285-310. szám)

1969-12-02 / 285. szám

t XXI. évfolyam 285. (5594.) szám 1969. december 2. kedd Ara 30 iáni Szolgáltatások a Telefonpalotában Tegnap Marosvásárhelyen, a Szovjet Hősök terén több szolgálattal megnyílt a Telefonpalota, így például a Rózsák teréről ide költöztették a város közötti, illetve a vidéki beszélgetéseket lebonyolító telefonközpontot. Az új telefonközpontban több, az eddigieknél sokkal tágasabb fülke áll a telefonálók rendelkezésére, egyidőben 15 fülkéből lehet interurbán és négy fülkéből helyi telefonbeszélgetéseket lebonyolítani. Felhívjuk a telefonelőfizetők figyelmét, hogy december elsejétől a telefonszámlát is itt kell kiegyenlíteniök. Az új Telefonpalotában szinte minden postai szolgálat működik, így táviratot is felvesznek, továbbá levél küldeményeket, így ajánlott levelet is. Tanulmányozzák a kezdeti forgalmat és a lakosság igényét további postai szolgálatok beindítása érdekében. Új technológiai vonalat építettek, illetve szereltek fel a karbidgyártás nyersanyagainak előkészítésére a dicsői Vegyikombinátban. Az ún. kondicionáló-vonal berendezései megőrlik, rostálják, szárítják és adagolják az összetevő anyagokat. Ez a gépsor látja el nemsokára (most folyik a bejáratása) a meglévő 4-es, illetve az átadásra váró 5-ös kemencét. Még egyszer a Pedagógiai Líceum építéséről „... a társalgás folytatódik, öntudatosan és termékenyen a műépítész és építészmérnök, építészmérnök és műépítész között. Ugyanazon a szinten, ugyanazzal a felelősségtudattal, egyenlő fokon. Ez az eszmecsere az „építők“ eszmecseréje. A világon semmi sem építhető az öntudatos és termékeny vita nélkül, a mérnök és műépítész között , melyben mindegyiknek megvan a kötelessége és joga.“ (Le Corbusier) A Pedagógiai Líceum épülete egyik sarkának megcsúszása körül heves társalgás folyik mind az építészek, mind a lakosok körében. E társalgás eléggé termékeny: a Tervező Intézet elkészített hétféle konszolidálási tervet, melyből a fővárosi ICR földtan katedra szakemberei kiválasztották a legmegfelelőbbet, az építővállalat hozzákezdett a munkához, a hatóság megtette az első lépéseket az eset kivizsgálásáért, a Vörös Zászló újságnak pedig ez a harmadik közlése. (Köztük fényképes riport is található.) A város lakói is, valahányszor szóba kerül (és elég sokszor), kifejtik véleményüket, ami nem mindig hízelgő az illetékesekre nézve. Az építkezés komplex feladat, s ha a különböző szakemberek nem dolgoznak össze harmonikusan, akkor hibák, tévedések fordulhatnak elő. Ebben az esetben, amennyiben a szakemberek tévedtek, akkor a hatósági szervek által kinevezett bizottság meg fogja állapítani, hogy ki a hibás, ítéletet addig viszont nem lehet hozni, ameddig nincs meg a tettes. Volt alkalmam a helyszínen járni, s az illetékes szervekkel beszélgetni. Mondhatom, a döntőbírónak nem lesz könnyű dolga. A dolgok olyanszerű öszszejátszásáról, egybeeséséről van szó, hogy egyetlen szakember sem vállalná az azonnali ítélkezést. Előfordul, hogy egy-egy épület kivitelezése nem úgy sikerül, ahogy azt a tervezőasztalon elképzelték. Ennek sok oka lehet, VÉLEMÉNYEK amiket mind figyelembe kell vennünk, ha el akarunk bírálni egy munkát. Figyelembe kell vennünk a helyi viszonyokat, az építtetők anyagi helyzetét, az építők erőkészletét, az anyagbeszerzést, ami sokszor óriási erőfeszítéseket és anyagi áldozatot követel. Megtörténik, hogy felső utasításra előre nem számított bővítéseket kell elvégezni, ami természetesen új méretezést követel. Ezek nagy anyagi veszteséggel járnak, tehát jó lenne, ha határozottabbak lennének a városrendezők, s ha eredeti tervezésük eléggé alapos meggondolás alapján készült, kitartanának amellett, és meggyőznék a felsőbb szerveket választásuk helyességéről. Az állandó együttműködést, amelyet Le Corbusier említ, szerintem nem szabad egy pillanatig sem szem elől tévesztenie egyetlen építőnek sem. A Pedagógiai Líceum konszolidációja során a felszínre kerültek 4—6 méteres mélységből ágak, csontok és mészkődarabkák, ami arra enged következtetni, hogy az épület alatt lévő talaj csúszással került a mostani helyére. Az a tény, hogy az alap megcsúszott, azt jelenti, hogy a talajnak még most is van egy lassú mozgása. A geotechnikai vizsgálatok megadták a talaj teherbíró képességét, de nem mutatták ki, hogy a talaj még mozog. Most már azért tudjuk, mert bebizonyosodott. A tervező csupán lelkiismerete megnyugtatásáért nem méretezhet túl technikai dokumentáció nélkül egy alapot sem. Hopy' ezúttal az építkezés ráfizetéssel történt, az tény. De a technika és tudomány mai fejlettsége mellett is elmondhatjuk, hogy még eléggé kevéssé ismerjük az anyagot, elég sok kellemetlen meglepetést okozott eddig is, és sajnos ezután is fog. Természetesen, ezeket a kellemetlen meglepetéseket az építész igyekszik elkerülni, hiszen ez feladata, de mint a jelen esetben is történt, nem mindig sikerül. Most már nem marad más hátra, mint hogy a vizsgálat eredményeiből levonjuk a következtetéseket, s a jövőben megfelelő alap biztosításával igyekezzünk elkerülni a Pedagógiai Líceumnál előfordult kellemetlen esetet. FALL Csaba építészmérnök Bulgária NK, a Csehszlovák SZK, a Német DK, a Lengyel NK, Románia Szocialista Köztársaság, a Magyar NK és a Szovjetunió pártos államvezetőinek közelgő találkozójáról A létrejött megállapodás értelmében ez év december elején Moszkvában sor kerül Bulgária Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, Románia Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége párt- és államvezetőinek találkozójára, hogy véleménycserét folytassanak időszerű nemzetközi kérdésekről. ÜVEGFÚVÓK (KONCZ János felvétele) Dévai siker Bekapcsolták az országos energetikai rendszerbe a dévai hőerőmű első, 210 megawattos áramfejlesztő csoportját. Ezzel egyidejűleg üzembe helyezték a 840 megawattra tervezett erőmű több jelentős berendezését. Jól halad a második 210 megawattos csoport szerelése is. Most készítik elő a harmadik és a negyedik áramfejlesztő csoport felszerelését. Amikor mind a négy áramfejlesztő csoportot üzembe helyezik, az erőmű évente több mint ötmilliárd kilowattóra áramot fejleszt majd, az ország akkori energiatermelésének mintegy 13 százalékát. (Agerpres) KÍVÁNCSISÁG ____________________KICSI ANTAL ______________________ Azt mondják, aki kíváncsi, hamar megöregszik. Nem ismerem a mondás eredetét, de azt tudom, hogy elég „ördesbítő“ perceket szerezhetnek a kíváncsisággal egymásnak az emberek. Mert nem mindig kellemes annak, aki a túlzott kíváncsiság központjába kerül. Hisz ahogy hiányos öltözékben sem szívesen mutogatjuk magunkat, épp úgy nem szeretjük, ha olyan dolgainkba fúrnak bele, amelyek nem tartoznak másra. Pedig vannak „kíváncsi" emberek. Olyanok, akik csaknem hivatástudattal gyakorolják a nem egyszer bosszantó kíváncsiságot. A múltkor meglátogattam egyik ismerős családot. Alig nyomtam meg a csengő gombját, máris nyílt az ajtó ... De nem az övék ... A szemben lévő... S mintha a tündérmesél, vasorrú bábája kelt volna életre, a résen kidugta orrát egy öregasszony ... Úgy tudom magamról, hogy nem vagyok agresszív természetű. De legszívesebben az orrára koppintottam volna. Ehelyett azonban igyekeztem udvariasan mosolyogni, és közöltem vele, hogy nem őt keresem. Miután ismerőseim ajtót nyitottak, még azután is sokáig foglalkoztatott az öregasszony, aki „lekáderezi", hogy kik járnak a szomszédba. S mert nem először találkozom ilyen jelenséggel, duzzogva meséltem el az esetet másnap egy barátomnak. Barátom azonban túllicitált. — Az semmi, öregem — mondta nyugodt és bölcs mosollyal. — Én mindjárt tíz éve lakom ugyanabban a tömbházban. De még ma sem tudok úgy hazamenni, hogy a szomszédok valamelyikének ne gyönyörködjem kidugott orrában. Előbb még bosszantott a dolog. Aztán hozzászoktam. Egy darabig azzal szórakoztam, hogy kinyitottam és becsuktam az ajtót. Feléránkint. Azt látni kellett volna, hogy milyen halálos pontossággal nyílt és csukódott a szomszéd ajtaja. Én hamarabb beleuntam. Abbahagytam a játékot. Ő azonban nem hagyta abba még ma sem. Szóval: meg kell szokni. Még az ilyen szomszédnőket is. Valahogy úgy van, hogy az ember a lakáskiutalással egyszerre kapja a kiváncsi szomszédasszonyokat ... — És nincs más dolga annak a szomszédasszonynak? — Úgy tudom, van. Dolgozik valahol ... De ki kell használni a szabadidőt... — Férje van? — Van. — Gyereke? — Az is van. — Nem volna jobb, ha azokkal foglalkozna szabad idejében? — Hát öregem, ezt már kérdezd meg tőle. Még jóformán „meg sem emésztettem" a hallottakat, amikor újabb ismerősbe botlottam. Vizsgázni készült. Irodalomtörténetből. Kérdezgetni kezdtem ... S kiderült, a legjobb indulattal sem állítható, hogy tudja az irodalomtörténet adatait. Egy-egy író születési dátumánál például legalább száz évet tévedett. Amikor közöltem vele, hogy reményei nem lehetnek éppen rózsásak, kitört belőle a panasz. Hogy igen ... Mert az igazgató nem engedte ezt... nem engedte azt... Pedig ő ide ment... amakkor oda ... És különben is ... ezt csinálja,. .. aztán azt csinálja... Hallgattam a szóáradatot, s groteszk ötletem támadt: — Te, egy furcsa dolgot kérdeznék... El tudnád mondani az igazgatód életrajzát? Megütközve nézett rám. De közölte vele, hogy majd visszatérünk a komoly beszélgetésre. Most játszszunk egy cseppet. Fáradt vagyok. Belement a játékba. S lelkiismeretes pontossággal, minden adatot külön részletezve mondta az igazgató életrajzát. Csak akkor ütközött meg ismét, amikor kb a következőket mondtam : — Látod, ha ugyanúgy érdekelne Jókai Mór élete is, mint az igazgatódé, ha ugyanolyan szívós kíváncsisággal követnéd, hogy mit csinált Jókai, mint azt, hogy mit csinált az igazgatód, akkor ugyanolyan részletekbe menő pontossággal tudnád az ő életrajzát is. Mert többször is gondolkoztam, hogy talán valahol itt van a kutya elásva. Az embereknek ugyanis egyik legáltalánosabb és (valljuk be) legbecsülendőbb tulajdonsága a kíváncsiság. A jó értelemben vett kíváncsiság sarkallja az embert a világ minél alaposabb megismerésére. A tudományos kíváncsiság készteti a tudóst újra és újra megostromolni az ismeretlent. Nagyon hiszem, hogy a legszentebb, legmagasztosabb emberi „kíváncsiság" munkál amögött is, hogy meg akarjuk ismerni a Holdat. A jó értelembe vett kíváncsiság csodákat művel. De vannak emberek, akik valahogy furcsa irányba kanalizálják a kíváncsiságot. Olyan dolgokra, jelenségekre fordítják (vagy pazarolják?) figyelmüket, amelyek vagy nem tartoznak rájuk, vagy nem érdemesek különösebb figyelemre. Pedig talán nem igaz, hogy ne lehetne jó irányba terelni minden ember kíváncsiságát. Csak éppen az kellene, hogy a kíváncsiság terelője ne a pletyka-éhség, ne a szenzáció-hajhászat és főleg ne a rosszindulat legyen. Talán jobb lenne, ha az emberség és a használniakarás terelné a kíváncsiságot... Akkor a szomszédasszony, miután elvégezte munkáját, miután már sem férjével, sem gyerekével nem akad foglalkozni valója ... nem arra lenne kíváncsi, hogy ki megy a szomszédba, hanem egy érdekes tudományos problémára, egy izgalmas könyvre... de még az is hasznosabb lenne a rossz kíváncsiságnál, ha éppenséggel egy új ételreceptre. S ha mégis a szomszédot figyelné, akkor nem azért, hogy pletykálja, hanem azért, hogy nem szorul-e véletlenül segítségre. Az emberek pedig elsősorban nem munkatársaik vélt vagy valóságos hibáit, érdekes vagy kifogásolható életrajzi adatait tartanák számon, hanem okosabb dolgokat... Vajon így nem lenne jobb? Nem lenne hasznosabb, ha a sok-sok kielégítetlen kíváncsiság ilyen irányban vezetődne le? Tévedés ne essék!... Nem akarok a háziasszonyok kezébe a fakanál helyett mondjuk, lombikot adni... Csak azt akartam elmondani, hogy az emberi kíváncsiság megnyilvánulásának vannak a kulcslyukon való leskelődésnél hasznosabb, jobb módjai is. Tudom, hogy ezzel nem mondok újat. Azt is tudom, hogy százan is elmondhatnák ugyanezt. A kulcslyukakon mégis ott marad a kandi szem ... EGY KÜLÖNÖS VÉSZ Vész ütött ki Szélkúton. Az állategészségügyi körzet nem jelez járványt, de az ismeretlen kór szedi áldozatait. November 1-ig 20 szarvasmarha, 62 juh, 84 sertés és 6 ló pusztult el. Egyéb kórtünet is párosul mindehhez, hónapok óta „meglyukadtak" a sajtárok. Megpróbáltuk felderíteni a kü- ANKÉT lönös rész okait. Képzeletbeli telekonferenciát hívtunk össze a mérnök, az állattenyésztő brigádos, az állatorvos és a TÉNYEK részvételével. Az elnököt sajnos, nem találtuk, mert zuhogó esőben elfoglaltsága akadt a szőlősben. A találkozó mindvégig szívélyes légkörben folyt le, s ez érthető, hiszen a meghívottak jól ismerik egymást. Kezdjük hát, mint rendes helyeken szokás, az elején. — A kecskék már nem ugranak félre a tehenek útjából — mondja a Tény —, hanem vigyorogva nyelvet öltenek rájuk. Egyenlő jelek lettek. A múlt hónapban ugyanis a tehenek teljesítménye egyedenként 26 liter volt, azaz napi 8 deci. — Csont s bőr tehenek, hogyan is tejeljenek? —• kér szót az állatorvos —. Addig sem volt valami ragyogó, de az elmúlt hónapokban teljesen leromlott az állomány, s nem egyébért, csupán az étlenségért. Kerek egy hónapig hol kaptak enni, hol nem, s a sajtárak is jól kiszáradtak két fejés között. — Elhagytak a gondozók — védekezik a brigádos —. Kérelve szedtük össze az embereket, hogy néha megetessük-itassuk az állatokat. A legelőre is az elnök meg jómagam engedtük ki őket. — Az év elején szerződést kötöttünk a gondozókkal — vág bele a mérnök —. Az már nem egészen rajtunk múlott, hogy az év eleji számítás nem talált a hozamokkal. Nem gondoltak arra, hogy ők sem teljesítik a tervet, követelésekkel álltak elő, elmentek. Elmentek és otthon ültek. Jól állhatott a kamrájuk. A tehénbőgés sem hallatszott el oda. — Nem bőgtek azok, nem feszült a tőgyük — szól a Tény. Az állattenyésztő brigádost hidegen hagyja a vád. De aztán mintha ő sem értené a dolgot, csodálkozva mutat egy tehénre: — Három napja borjadzott, s alig van teje, még a borjút sem tartja el —. Újra a gondozókat okolja. — Most mér javulni fog — mondja a mérnök — vannak gondozóink, visszajöttek. Féltek a büntetéstől 1.3 — Kényszergondozás — hangzik az állatorvos ellenvetése.— Lélek nélkül nem lehet állatot nevelni, igaz, takarmány nélkül sem. — Van takarmány — vág viszsza a mérnök — csak a szálasoknál hiányos a mérleg. — Százalékra csinálták a takarmányt — így az állatorvos —. A tagságnak több jutott a 30 százalékból, mint a közösnek a 70-ből, holott kisebb a szövetkezet állománya. — Nem ez az ok — védekeznek a helybeliek. A nyáron is etettünk szálast, most akarjuk behozni a hiányt. A tehenek még kijárnak a legelőre (még november 27-én is). — S mit falnak ott? — Akad még fű — mondja a mérnök. — Átjárnak a kukoricaföldre is toldja meg a brigádos, a kóvét igaz levágtuk, de gyom még maradt. — Nocsak — hitetlenkedik a Tény — mintha már befejezték volna a mélyszántást. — Hát az igaz — szólja el magát a brigádos —, de van még terület, ahol nem tudtunk szántani. Ott estig megkeresik a magukét, idehaza meg pótoljuk. — Mivel? — Abrakkal. Malátát adunk, ezzel a kiskosárral mérünk minden este. Here, széna meg köré is kerül a jászolba. — S a tejért kapott korpa? — Jó helyen van, bent a raktárban ... Szomorúan bólogat a Tény, talán azon töpreng, mióta lett ablak a maláta. — Ám ezekkel se nagyon takarékoskodnak — tamáskodik aztán a Tény. — Az istállóban mindenütt sok az elhullott takarmány, a kerészing. A lovak térdig járnak a szénában. — Nem sok az nekik — világosít fel a brigádos —. Hisz egy-két napig aligha néz feléjük valaki. Vízzel kínálják esetleg, de az sem biztos. Egyébként sem kell féljünk, hogy a gondozók sok takarmányt hoznak el a kazlaktól. Inkább azt vigyázom, hogy az előírt mennyiség el is jusson az istállóba. — S az elhullásról nem beszélünk? — változtat témát a Tény. — Érdemes tárgyalni, hisz nem a betegség, hanem a hanyag gondozás, takarmányozás és rossz szálláshelyek miatt pusztultak el — sorolja az okokat az állatorvos. Annyira sem képesek, hogy az istállókat szellőztetővel lássák el. Elrothadt a padlás, maholnap a fejükre omlik. Elképzelhető, milyen ott a levegő. Pedig csak néhány köbméter deszkán meg jóakaraton múlik... FERENCZ János (Folytatás a 2. oldalon) !Világ proletárjai, egyesüljetek! **** AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A III. oldalon SPORT HÍREK zsebétsző este a Marosvásárhelyi Állami Színház román tagozata országos bemutató előadást tart John Arden kortárs angol drámaíró Musgrave őrmester tánca című színművével. A világ színpadjain nagy sikerrel játszott színdarab Vásárhelyen Radu Penciulescu rendezésében kerül színre, a főbb szerepekben fellép: Stefan Sileanu, Ion Fiscuteanu, Cazimir Tanase, Mihai Gingulescu, Victor Strengaru. A bemutató este 8 órakor kezdődik. A Ai KISZ megyei bizottsága kezdeményezésére minden évben megszervezik az ifjak Dalfesztiválját. Az ez évire szombaton este, az Építkezési Iskolaközpont dísztermében került sor. Nagyszámú közönség előtt húsz népdal- és könnyűzene énekes versengett a megye városaiból. Az igényes zsűri — melynek tagjai zenetanárok, szakemberek voltak — a legjobbakat díjakkal jutalmazta. Pop Ioan, Suciu Elena és Motoc Dumitru népdal-szólistákat, Weis loan, Beke Albert és Pascu Stelian könnyűzene énekeseket értékes díjakkal tüntették ki. Jó ha tudják az állami tulajdont képező épületek marosvásárhelyi lakói, hogy a 48-04-es telefont kell tárcsázniok, ha a lakrészek berendezésében valamilyen javítást kell végezni. Itt tájékoztatják a feleket arról is, hogy a munkálatok elvégzésének a költségei kit terhelnek, a vállalatot-e vagy a bérlőt. tegnap, december elsején megkezdődött az Ajándékok Hónapja. Az üzleteket nagy választékban ellátták ajándéktárgyakkal. A tegnap a kereskedelmi vállalatok igazgatóságának szakemberei ellenőrizték az üzletek árukészletét, azt, hogy miként készültek fel az év legnagyobb üzleti forgalmára. A kisebb ajándékok vásárlásának megkönnyítéséért a napokban a város több pontján ideiglenes elárusító pontokat létesítenek. A nagyobb kereskedelmi vállalatok felkészültek arra is, hogy az értékesebb ajándéktárgyakat a vásárló kérésére házhoz szállítsák. égi álmuk valósult meg a szovátai Líceum tanulóinak. A napokban került sor a maguk építette sportkomplexum felavatására: a litumozott kézi- és kosárlabda pálya, a futópálya elkészült, az öltöző most épül. Az új sportkomplexum értéke meghaladja a 250 000 lejt. Említésre méltó a szovátai néptanács segítsége, mert ez biztosította az építőanyagot, de dicséretet érdemelnek az iskola tanulói és tanárai, kik önfeláldozótt dolgoztak. A Megyei Pionír Tanács diplomával jutalmazta az iskolát a hazafias munkában elért eredményekért. (CZERÁN András) E, egy hónapja írtunk arról, hogy az ICAM által a jövő évre szerződött új termékek között szerepel a fürdőszobákban, konyhákban padlóburkolatként használható műkőlap. Előnyei: olcsó, tartós, könnyen tisztítható, színtartó. Az új termék ezen a héten már meg is jelent az üzletekben. Egyelőre 2000 négyzetméter érkezett, tojáshéj, sárga, fekete és piros színben, 10x10 centiméteres méretben. Ugyancsak most érkezett egy vagon bolgár fajanszlap, szép elefántcsont színben és nagy tétel belföldi gyártmányú világoskék, vajszínű és fehér, 15x15 centiméteres fajanszlap is. Mindkettő bármilyen mennyiségben kapható. Az üzletek mintakártyákat is adnak a vevőknek, amelyekből ötleteket meríthetnek a fürdőszoba vagy konyha burkoló mintájának összeállításához.