Vörös Zászló, 1970. február (22. évfolyam, 25-48. szám)

1970-02-14 / 36. szám

=r 2^=r==i= k pártoktatás szín­vonalának emeléséért A szovátai városi pártbizottság ez évben nagy körültekintéssel készítet­te elő és szervezte meg a pártokta­tást. A legfelkészültebb párttagokra bíztuk a körök vezetését, olyanok­ra, akiknek már több évi tapasz­talatuk van ebben a munkában. A harminchárom propagandista kö­zül harminc felső, illetve középfo­kú iskolai végzettséggel rendelke­zik, huszonhárman több mint 5 éve propagandisták. A városi pártbizottság barájá­nak tagjai, felmérve a pártoktatás fontosságát, vállalták különböző pártoktatási körök vezetését. Pél­dául Kulcsár György az Épít ed­zési Vállalatnál, Kovács Mózes az MTSZ-nél, Laczkó Elemér a keres­kedelmi vállalatnál vezetnek párt­­oktatási köröket. Ezenkívül min­­denik bárótag felel 3—4 politikai kör munkájáért. Időközönként, s lehetőleg havonta ellenőrzik és segítik az illető pártalapszervezet buráját a pártoktatási körök tevé­kenységének irányításában, a hallgatók mozgósításában, a for- PARTELET­ rásanyag beszerzésében s részt vesznek az előadásokon és vitákon is. Nagy gondot fordítunk a pro­pagandisták rendszeres felkészíté­sére. A báró által jóváhagyott program alapján politikai, tudo­mányos, történelmi témájú s az általános műveltséget gyarapító e­­lőadásokat, szimpozionokat tar­tunk, amelyeket esetenként doku­mentumfilmek vetítésével igyek­szünk érdekesebbé tenni. A felké­szítők célja, hogy a propagandis­ták a tananyagon kívül más vo­natkozású ismereteket is szerezze­nek, s ugyanakkor megvitassanak különböző módszertani és szerve­zési kédéseket. Említésre méltó, hogy — az el­múlt évek gyakorlatától eltérően — a propagandisták előadásaikat nem olvassák, hanem szabadon mondják el, hangsúlyozzák a fon­tosabb elméleti kérdéseket. Álta­lánossá vált az a módszer, hogy a hallgatók az előadás után kérdé­seket tesznek fel, amelyekre a pro­pagandisták válaszolnak. Csak néhányat említünk meg azok közül a kérdések közül, amelyeket a hallgatók tettek fel a propagan­distáknak. Az MTSZ-ben: az új munkanormák bevezetésének elől­­­nyei: miként állapítja meg a kiije­­■­lölt kollektíva az új munkanormá­kat; a farmok létesítésének jelen­tősége stb. Az ulefornál a munka megszervezésével és a munkafe­gyelem erősítésével kapcsolatos kérdéseket tettek fel, míg a Für­dővállalatnál a szocialista építés jelenlegi szakaszának főbb jellem­vonásait világította meg a propa­gandista a hallgatók kérésére. A városi pártbizottság bürója 1969 decemberében elemezte a pártoktatás helyzetét, s megálla­pította, hogy az alapszervezetek bürói ebben az oktatási évben sok­kal nagyobb gondot fordítottak a pártoktatás megszervezésére, a hallgatók mozgósítására, aminek eredményeként nagyon jó a körök látogatottsága. Az i­efornál és más vállalatok­nál is a propagandisták az elő­adások és viták megtartása előtt tanácskoznak az illető vállalat ad­minisztratív vezetőivel, tájékozód­nak a vita témájával kapcsolatos gyakorlati kérdésekről, így lehe­tőségük nyílik arra, hogy az elmé­leti tételeket az illető munkahely legégetőbb gazdasági feladatai­val szoros kapcsolatban vitassák meg. Például a munkafegyelem erősítése jelentőségének megvita­tásakor név szerint említették a fegyelem megsértőit, bírálták hely­telen magatartásukat. Az ilyen viták nagyon hatékonynak bizo­nyultak. A pártoktatás hatékonyságát igazolja az a tény is, hogy a körök hallgatói élen járnak a termelő­­munkában, lelkesen vesznek részt a városi pártbizottság és a városi néptanács által kezdeményezett hazafias akciókban. Aktívabbak az alapszervezeti gyűléseken, hoz­zászólásaikkal emelik azok szín­vonalát, pártos álláspontra helyez­kednek különböző kérdések meg­vitatásakor. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenütt megfelelő az előadások és viták színvonala. A Kenyérgyár­nál és más vállalatoknál is elő­fordul, hogy a hallgatók nem ké­szülnek alaposan a vitára, helyen­ként az előadások skolasztikusak, az elvi kérdéseket nem tárgyalják szoros összefüggésben a munka­hely sajátos gazdasági problémái­val. Viszont kétségtelen, hogy a pártbizottság következetesen tö­rekszik az ilyen, s ehhez hasonló hibák felszámolására. A pártbizottság bürója mind hatékonyabb módszerek alkalma­zásával igyekszik még magasabb­ra emelni a pártoktatás színvona­lát. COTIRLAN PETRU, KUPÁS JÁNOS, a szovátai városi pártbizottság bü­rójának tagjai iá is ifit am l­ra ipia, irí ! ki HANGVERSENY Rendkívüli zenei élményt ígér a filharmónia vasárnapi nevelő és hétfő esti szimfonikus hangverse­nye, melynek előadóművésze Joel Thiollier fiatal francia zongoramű­vész. Joel Thiollier 1943-ban szü­letett. Zongoratanulmányait Pá­rizsban, majd a New York-i ,,Juil­­lard School of Music"-ban végez­te, ahol kiváló eredményeiért a ,,Frank Domrosk" díjjal jutalmaz­ták. Visszatérve Európába 1964- ben a „Casella", „Bussoni", ,,Viot­­ti", 1965-ben a „"Pozzoli", „Mon­treal", 1966-ban a „Csajkovszkij", 1967-ben a „Marguerite Long" nemzetközi versenyeken, 1968-ban a Brüsszelben megtartott verse­nyen díjazták. Sikerrel hangverse­nyezett Olaszországban, Francia­­országban, Németországban, Svájcban, Angliában, Belgiumban és a Szovjetunióban. A helyi fil­harmónia vendégeként Csajkov­szkij I. b-moll zongoraversenyét játssza. Csajkovszkij a zongoraverseny irodalmát három versenyművel gazdagította, de igazi népszerű­ségre csak az 1874-ben komponált I. b-moll zongoraversenye tett szert. A háromtételes versenymű —­ melyben világosan felismerhe­tők a klasszikus formaépítkezés körvonalai — nagy népszerűségé­nek alapja a versenyszólam Liszt óta nem hallott elragadó virtuozi­tása, a csillogó hangszerelés, va­lamint az egész művön végigvonu­ló hősi lendület, nrn­ós hang­vétel. A hangverseny dr. George Enescu I. Szvit­je és Irice Ra­vel­ népszerű „Boleró“-ja egészíti ki. Vezényel Szalmán Lóránt. (vörös) Háztáji kisgyümölcsösök védelme Senki sem panaszkodhat a ta­valyi gyümölcstermésre. Még a gyengén kezelt háztáji kiskertek­ben is szép almatermést szüretel­tek. Ennek ellenére, avagy inkább éppen ezért a téli időszakban ala­pos munkát kell végezni, mert a nagy termésre sok kártevő gyűlt össze. A termés betakarítása után a rovarok és kórokozó gombák „helyben maradnak", áttelelnek és jövőre a valószínű kisebb termést károsítják majd. A gyümölcsfák té­li ápolása már az említett okok miatt is indokolt. Igen fontos, hogy minden szomszédnak egyformán gondja legyen a kiskert védelme. Nézzük tehát a tennivalókat. El­sősorban a gyümölcsfák téli „toa­lettjét", letisztítását kell elvégez­nünk. Fentről kezdjük, a legma­gasabb ágakon található levele­ket szedjük le. Távolítsuk el külö­nös gonddal a selyemszállal össze­font száraz leveleket. Ezek az úgy­nevezett téli hernyófészkek. Az i­­dén rendkívül sok ilyen fészket ta­lálunk. Leggyakoribb a „nagy téli hernyófészek", mely több levélből áll. Ha egy ilyen fészket szétsze­dünk, több mint 100 apró her­­nyócskát találunk benne, melyek itt vészelik át a telet. Már egy­két ilyen hernyófészek elegendő ahhoz, hogy egy közepes méretű fát teljesen lombtalanítson. Gyakran előforduló téli hernyó­fészek a galagonya lepkéje. Ez csupán 1—2 levélből áll és vé­kony, de erős selyemszállal van az ághoz erősítve. Hernyói nagy­számban telelnek ezekben a fész­kekben. Ceruza vastagságú ága­kon néha ott láthatjuk a gyűrűs pille tojáscsomóit. Ólomszürke gömböcskékből összeálló gyűrű a­­lakjában fogják körül a hajtást. Egy másik lombpusztító hernyó a gyapjas pille, mely ugyancsak to­jás alakjában telel át. A fákon, ágakon található her­nyófészkeket vágjuk le, gyűjtsük össze és száraz levelekkel együtt égessük el. Ez alkalommal levág­juk a száraz ágakat, lisztharmatos hajtásokat is. Az idősebb fák el­száradt kérgét kaparóvas segítsé­gével távolítsuk el, vigyázva arra, hogy a törzs élő részét ne sértsük meg. Ezután drótkefével, vagy e­­rős surlókefével simára keféljük a törzset és a vastagabb ágakat. Az így összegyűlt kaparékot, hulladé­kot, valamint a talajon található hullott leveleket és minden más maradékot égessünk el. Párhuzamosan a tisztogatással fordítsunk gondot a talajmunkák­ra. A gyümölcsfák trágyázásakor dolgozzunk a talajba a törzs kö­rül 1—2 kanálnyi aldrin-port, 10— 15 cm mélyre. Ez meglehetősen vé­delmet nyújt a talajban telelő kü­lönféle gyümölcsdarazsak ellen. Mindezek után hozzáfoghatunk a téli permetezéshez. Hangsúlyozzuk, hogy a téli per­metezések a háztáji kis gyümöl­csösökben rendkívül fontosak. Ne feledkezzünk meg ugyanis arról, hogy legtöbb esetben ezekben a kertekben különböző okok miatt elmaradnak a nyári permetezések. Csak az alaposan letisztogatott fá­kat permetezzük. A fentebb felso­rolt munkálatok egy része azt a célt is szolgálja, hogy a permetlé akadálytalanul hatolhasson a fák összes zugaiba, száraz kéreg, el­halt ág ne vegye fel haszontala­nul a növényvédő szert. A téli per­metezéseket bő sugárba, áztatás­­szerűen végezzük. Egy közepesen kialakult 15 éves fa kezelésére mintegy 10—15 liter permetlevet számítsunk. Ezt a mennyiséget fe­lülről lefele haladva a vastagabb ágakat követve permetezzük, oly­módon, hogy a permetlé a fatör­zsén végigcsurogjon. Fagyban, vagy ha a fát fagykéreg, illetve hó fedi, nem szabad permetezni. Permetezésre a hazai gyártmányú Dibutox készítményt használjuk, melyből 10 liter permetlé elkészí­téséhez 75 gramm vegyszer szük­séges. A gyümölcsfákat tavasszal, feb­ruár végén meszeljük. A meszelés célja részben esztétikai jellegű, de lényegében a túl korai nedvkerin­gés megindulását késlelteti, védve ezáltal a fát a kései fagyoktól. A fehér szín visszaveri a fényt, s ne­hezebben melegszik. S még egy fontos tennivaló: tavasszal, rügy­­fakadás előtt vágjuk el a satnya, rojtos, selymes, szőrzet nélküli rü­gyeket viselő rövidszártagú hajtá­sokat, mert ezek lisztharmattal fertőzöttek. Azonnal távolítsuk el a rügyfakadás után megjelenő lisztharmatú hajtásokat, az úgyne­vezett „gyertyákat" is. STERN JÁNOS agrármérnök, növényvédelmi felügyelő Válaszoltak - intézkedtek POSTAHIVATALT létesítettek „Nyugdíjas vagyok, egészség­­ügyi okokból Stinceni-Neagram tartózkodom. A postaküldemények későre érkeznek ide, az újságo­kat, folyóiratokat­ hiányosan kap­ják az előfizetők. A stínceniek a kézbesítőt hibáztatják, panaszkod­nak a palotailvai postahivatal fő­nökének, de eredménytelenül. Ké­rem, intézkedjenek. Tisztelettel SZEKERES Rudolf.“ A Megyei Posta- és Távközlési Igazgatóság január 29-i keltezésű válasza kedvező: postahivatalt lé­tesített Stinceni-Neagrán, s remé­li, hogy ezzel az intézkedésével javulás áll be mind a levél és más küldemények, mind pedig a sajtó­termékek kézbesítése terén. A LAKÓK délutáni NYUGALMÁÉRT A marosvásárhelyi Malom utca 19. szám alatti ház lakói szerkesz­tőségünk közbenjárását kérték a délutáni nyugalmukat zavaró zaj­forrás megszüntetésében. A Prod­­complex­ itt lévő tükörrészlegén beszereltek egy nagy tejesítő ké­pességű prést — írták —, ami el­viselhetetlen zajával lehetetlenné teszi a délutáni pihenést. A Prodcomplex-nél meghallga­tásra talált a szerkesztőségünk ál­tal tolmácsolt panasz. Az igazgató­ság utasítása értelmében a prést egy váltásban működtetik, a má­sodik váltásra tervezett terméke­ket máshol állítják elő. Általános JAVÍTÁS 1971-BEN A marosvásárhelyi Bolyai utca 5 szám alatt lévő házon régóta nem végeztek általános javítást. A tetőzet ereszt, egyik másik lakás beázik, a mennyezet megbomlott. Rosszak a higiéniai feltételek. A lakók mindegyre bombázzák pa­naszaikkal a Lakásgazdálkodási­ és Szolgáltatási Vállalatot, de még eddig nem találtak meghallgatás­ra. Tovább nézni a rongálódást bűn, annál inkább, mert ezt a lakó- és irodaházat műemléknek nyilvánították. Összegezve ennyi a szerkesztőségnek címzett levél tartalma. A Lakásgazdálkodási­ és Szol­gáltatási Vállalat tájékoztatott az épület sorsáról: egyrészt, mert a szóban forgó épület valóban mű­emlék, másrészt mert igazán rá­fér, javasolták az épület általános javítását, s ezt a helyi szervek jóvá is hagyták. A restaurálási és általános javítási tervet a ma­rosvásárhelyi Tervező Intézet ez év júliusáig készíti el. A további­ak során a tervet lántamoznia kell a Történelmi Műemlékek Bukares­ti Igazgatóságának. Az épület rendbehozásához ezen felül jelen­tős anyagi alap szükséges, amit 1971-re irányoztak elő. Ezek sze­rint a lakók kérésének teljesíté­sére a jövő évben kerül sor. MEGOLDJÁK A VÍZHIÁNYT Amióta Ludason üzembe he­lyezték a tejporgyárat, romlott a lakosság ívóvíz-ellátása. A helyi Lakásgazdálkodási Vállalat foga­natosított­ bizonyos intézkedéseket, de ezek elégtelennek bizonyultak, a lakótömbök emeleti lakásaiba nem jut fel a víz. — tájékozta­tott Bartha János levelezőnk. A ludasi Helyi Gazdálkodási Vállalat levelezőnk észrevételét megerősítette, a helyzet valóban intézkedést követel. A vízhiányt a Tejporgyár idézte elő. Üzembe helyezték, de a tervben előirány­­­zott szűrőmedence építésével meg­késtek. Ezenkívül a gyár túllépi a megállapított fogyasztási nor­matívát. Mindezek miatt a Maros bal partján lévő város a nap bi­zonyos szakaszaiban 10­-30 per­cig víz nélkül marad. 8­499-es szá­mú levelükben ismételten megsür­gették a szűrőmedence munkála­tait, és a Tejporgyár vezetőségét kérték a vízfogyasztási normatíva tiszteletben tartására. Ezen túlme­nően is mindent megtesznek a vízkérdés mielőbbi megoldásáért. VAS ÁRON BÁCSI Makfalva népművészete talán nem is szorul népszerűsítés­re, hiszen még külföldiek is gyakran megállnak egy-egy makfalvi ház előtt és emlék­tárgyat vásárolnak. Híres a makfalvi varrottas, szőttes, és valamikor híres volt a kerámia is (sajnos ez utóbbi kivesző­ben van), ma Sárkány Lajos az egyetlen korongozó és Far­kas Pál az egyetlen faragász a faluban. A nyolcvanéves Vas Áron bácsi 66 éve kifogyhatatlan szenvedéllyel gyúrja a sárga agyagot. Nemcsak hazai tája­inkra, hanem külföldre is — Hollandiába, Belgiumba, Svájcba, Angliába — eljutot­tak kerámia szobrai. Munkái egyszerűségükkel, őszinte na­ivitásukkal nyernek meg. Té­mavilága: a falusi élet, abból ellesett, megfigyelt mozzana­tok (Tűzcsiholó pásztor, Olva­só öregember, vadász-jelene­tek, erdei- és háziállatok). Áron bácsi népművészeté­nek rangját, értékét számos dicsérő oklevél, diploma, a­­rany és ezüstérem jelzi, ame­lyeket különböző kiállításokon adományoztak munkáiért. Vas Áron népművész három kerámia szobra: Beszélgető székelyek; Sportolók; Korongoló ÖREGEK ISKOLÁJA PAINTON Az utóbbi tíz esztendőben he­tenként egyszer minden különö­sebb mozgósítás nélkül össze­gyűltek a falu idősei, de szívesen jöttek a fiatalabb házasemberek is. Balázs Árpád tanár minden alkalommal érdekes kérdésekről beszélt az egybegyűlteknek. Föld­rajzi felfedezésekről, tudományos ismeretekről, vívmányokról, pár­tunk bel- és külpolitikájáról és mindarról, ami érdekelte az em­bereket. Ez a kör bizonyult a leghatásosabb nevelési formának. Egy-egy találkozón hatvan-nyolc­van­­száz férfi vett részt. Az 1969 1970-es kulturális évadban Pánit dolgozói ismét várták az öregek iskolájának megnyitását, amit a helyiek nem kis büszkeséggel „népi egyetemnek“ neveztek el. Sajnos a megnyitás elmaradt és ki tudná megmondani, hogy med­dig? Ugyanis a kultúrotthon igaz­gatója szerint az öregek iskolája (órája) régi forma, elavult, nem kell folytatni. Hogy mennyire rosszul tájékozódott s nem vette figyelembe a dolgozók igényét, bizonyítják a tények. Meggyőző­désünk, hogy a tantestületi ta­gokkal folytatott beszélgetés után ismét felkarolják ezt a valóban nem új, de itt jól bevált nevelé­si formát. MIT ÉRT A VIZSGA? Magyari József három esztendővel ezelőtt állást változtatott, mert meg­ígérték, hogy új munkahelyén egy fizetési osztállyal előbbre léptetik. Az első év eltelt, szólt, hogy mi lesz az ígérettel. Türelem Magyari bácsi, mondták. A következő évben szin­tén ezt mondták. És így lassan el­teltek az évek, míg végre létrejött a megegyezés:­­— Vizsgázzon le, Ma­gyari bácsi, s akkor majd... — je­lentették ki, és ő le is vizsgázott. Si­került. Még a múlt évben megkapta az ötös kategóriát — s még a mai napig is a négyesben fizetik. — Miért? — kérdeztem meg a TJCM személyzeti osztály főnökét. Kikerestük az iratokat, amelyből kitűnt, hogy Magyari bácsi valóban az ötös fizetési osztályban van, de mivel egy olyan beton kavarógépen dolgozik, amely csak négyes kategó­riát igényel, nem adhatnak neki ma­gasabb bért. — Mire való volt akkor a vizsga? — Az egyezség úgy szólt, tessék megnézni, a papírjaira is ráírtuk, hogy csak úgy kapja meg vizs­ga után a magasabb fizetést, ha na­gyobb teljesítményű gépen dolgozik. — S erre van lehetőség a szovátai egységnél? — Nyilván, különben az egység­­vezető nem javasolta volna vizsgára. — Ha javasolták, bizonyára tud­ták, hogy miért csinálják... De te­gyem fel a kérdést: — Magyari bá­csi jogosan követeli az ötös kategó­riának megfelelő fizetést? — Jogosan. Ha ... olyan gépen is dolgozik... De lássuk, mit mond a bérelszámolási osztály főnöke. A bérelszámolási osztály vezetőjé­nek is az volt az álláspontja, hogy a gép dönti el a magasabb vagy ala­csonyabb fizetési beosztást. — De miért vizsgáztatták Magyari bácsit, ha előre tudták, hogy csak papíron fog valamit érni az ötös ka­tegória? ! — A javaslat valóban hiba volt az egységvezető részéről. De felvetődik a kérdés: ki ellen­őrzi, hogy a TJCM több száz mun­kása milyen gépen dolgozik? Ezt legjobban maguk a mesterek és az egységvezetők tudják. Nézzük meg azt is, hogy a való­ságban milyen gépeken dolgozik Magyari bácsi. — Földgyalun, emelődarun, trak­toron, gépsorokon, szóval majdnem minden olyan gépen, amit az építke­zésnél használnak — hangzott a vá­lasz. Ezért javasolták tehát magasabb fizetési beosztásba. De amikor vizs­gáztatták, akkor is kitűnt, hogy ért­­a gépek kezeléséhez. A bérelszámolási osztály főnöke mondta, hogy amikor Magyari bácsi nagyobb teljesítményű gépen dolgo­zott, úgy is számolták el a fizetését. Teh­át kibontakozott egy vita, ami­nek a jelek szerint nincs se vége, se hossza. De Minisztertanácsi Határo­zat alapján vizsgáztatták, ami azt je­lenti, hogy törvényes üggyel állunk szemben. Vagyis ha valaki ötös fi­zetési osztályba lépett, mert előzőleg így látta helyesnek az egységvezető, csak nagyon indokolt esetben marad­hat alacsonyabb fizetéssel. Az in­dok az, hogy alacsony teljesítményű betonkavaró gépen dolgozik. Viszont ez nem állandó beosztás, van rá le­hetőség, hogy más gépeken is dol­gozzon. És aki őt az „ötösbe“ java­solta, legyen rá gondja, hogy megfe­lelő helyre ossza be dolgozni. Egyébként minden vállalatnak van viszálymegoldó bizottsága. Egészen biztos, hogy ha Magyari József fe­lülvizsgálásra terjeszti elő az ügyét,­­ megkapja a törvényes úton szerzett ötös kategória utáni fizetést. FARAGÓ LÁSZLÓ SZÍNHÁZ A Művelődési Palota nagytermé­ben február 14-én, szombaton este 20 órakor: BUBOR­ÍKOK, A magyar­­tagozat előadása. A Színművészeti Intézet Stúdió Színházában szombaton este 20 óra­kor Székely János DÓZSA című poémáját adja elő Nemes Levente. BÁBSZÍNHÁZ Február 14-én, szombaton a román tagozat Libánfalván vendégszerepel a SCUFITA ROSIE bábjátékkal. MOZI ARTA: Via Mala (német film) SELECT: A bábú I. és II. rész (lengyel film) PROGRESUL: Hivatásos verekedők (amerikai film) IFJÚSÁGI: Mint a háborúban (szovjet film) MUNKÁS: A sárga Rolls-Royce (angol film) FLACÄRA: Hálátlan kor (francia film) SEGESVÁRI LUMINA: A Lady Chaplin akció (olasz—francia— spanyol film) RÉGENS PATRIA: Az ezüst oroszlán birodalmában (német-spanyol film) VICTORIA: Háború és béke I. és II. rész (szovjet film) LU­DASI FLACÁRA: Vérbosszú (olasz—francia film) DICSŐI MELÓDIA: Nem lesznek válások (lengyel film) SZOVÁTAI DÓIN­A: Memento (jugoszláv film) ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: Angelica és a szultán (francia— német—olasz film) GYULAKUTAI PATRIA: Uralko­dónők harca (román film) HUMESEK ELADÓ kétszoba-konyha, kamra, tüdőszobahelyiség, kert a Hosszú utca 88 szám alatt. Érdeklődni na­ponta 17—19 óra között. ELCSERÉLNÉM kétszoba-össz­­komfortos, központi lakásomat egy háromszobás lakással. Telefon 57-29. Köszönetnyilvánítások Ezúton mondunk köszönetet mind­azoknak, akik CLOS ANTALNÉ, szül. Koleszár Annát utolsó útjára elkísérték és gyászunkban osztoztak. A gyászoló család. Ezúton mondunk köszönetet mind­azoknak, akik ERDŐS ATTILA te­metésén részt vettek és gyászunk­ban osztoztak. A gyászoló család NYÁRÁDSZEREDAI NIRAJUS: A pillanat embere (angol film) SÁRMÁSI POPULAR: Milliárdo­­kat érő ember (francia—olasz film) RÁDIÓ FEBRUÁR 15. VASÁRNAP Magyar nyelven : 8.00—8.30-ig : Pionírok és iskolások műsora: Pio­nírklub. Hallgatóink írják. Fő, hogy ötleted legyen — rádiójáték. 8.30— 8.09-ig: Kisgyermekműsor: Postás Jankó. Az első osztályban történt. Róka Miska megjavul — rádiójáték. 16.30—17.15-ig: Vasárnapi mozaik — a 261, a 330 és a 202 méteres hul­lámhosszon. TELEVÍZIÓ 17.00 — Német nyelvű adás 18.05 — Ifjúsági műsor 19.00 — Híradó 19.20 — Lengyel rajzfilm 19.30 — Zenés-táncos műsor. Köz­vetítés Szófiából 19.55 — Tv-előzetes 20.00 — Enciklopédia 21.00 — Bosszúállók — folytatásos film 21.50 — Varieté műsor (A február 8-i előadás II. része) 22.30 — Híradó. Sport —­ Sívilág­bajnokság: Északi számok 23.00 — Románcok LOTTÓ Az 1970. február 13-i húzás nye­rőszámai : I. húzás: 25, 54, 37, 15, 32, 57, 41, 29, 62. Nyereményalap: 770 673 lej. II. húzás: 2, 27, 68, 6, 58, 46, 71. Nyereményalap: 716 320 lej. A Marosvásárhelyi Teherforgalmi Autóközpont BODONI UTCA 101 azonnal alkalmaz GÉPKOCSIVEZETŐKET ÉS AUTÓSZERELŐKET Az alkalmazási feltételekről bővebb felvilágosítást az Autó­központ fenti címén lévő sze­mélyzeti osztálya ad, 8—14 óra között. Telefon: 3307—4673. A­­­AROSVÁSÁRHELyi I „PRODCOIfIPLEX" I Bolyai utca 36 szám • ALKALMAZ 1 SZERSZÁMGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLYVEZETŐT Az érdekelteknek eleget kell tenniök a 914 1969 szám­ú M­­TH 5-ös számú mellékletében előírt követelményeknek, ugyanakkor rendelkezniük kell: — felsőfokú technikai végzettséggel • — 9 évi régiséggel az illető beosztásban — állandó marosvásárhelyi lakhellyel ! A kéréseket a személyzeti osztályra kell benyújtani, s ugyanitt szolgálnak bővebb felvilágosítással is. Telefon 59-41. ■ ____ p­W ü£ííyÁsmuns , ree:34-tQ Vir is 9jmvesre9t arees^

Next