Vörös Zászló, 1970. február (22. évfolyam, 25-48. szám)

1970-02-14 / 36. szám

V XXII. évfolyam IKk (5655.) szám 1970. február 14. szombat v Ara 30 báni Lelkes vállalások az 1970. évi terv TELJESÍTÉSÉÉRT Megyénk ipari és mezőgazdasági egységeinek dolgozói ezekben a napokban felelősségérzettel elemzik múlt évi tevékenysé­güket, s megfelelő tanulságok levonása után határozzák meg azokat az intézkedéseket, melyeknek gyakorlatba ültetése biztosítja az 1970. évi állami terv maradéktalan teljesítését. Ugyanakkor vállalásokat tesznek a feladatok túlszárnyalására. Megyénk ipari és mezőgazdasági dolgozói, válaszolva a Brassó megyei pártbizottságnak az ország összes pártszervezeteihez intézett felhívására, határtalan lelkesedéssel kapcsolódnak be a hazánk további felvirágoztatását célzó szocialista versenybe. Az alábbiakban közöljük egyes ipari vállalatok 1970-re tett vállalásait. Metalotehnica A Metalotehnica Állami Ipari Vállalat 1 600 dolgozójának kép­viselői közgyűlésükön versenyre hívták ki a megye hasonló jellegű ipari vállalatait. Ez alkalommal a következő vállalásokat tették: 9­3 millió lejjel szárnyalják túl az árutermelési tervet: 9 A termelés és a munka ész­szerűbb megszervezése révén 1,6 százalékkal jobban hasz­nálják ki a munkaidőt, mint 1969-ben. Ez 90 nappal csökkentik az ipa­ri varrógép termelési előké­szítésének idejét, s már ez évben 100 ilyen gépet gyár­tanak.­­ A fajlagos fogyasztás csök­kentése révén 77 tonna acélt takarítanak meg; 9 A termelési kapacitások jobb kihasználása céljából a vál­tástényezőt 1,7-ről 2,4-re emelik; H Az új technika széles körű bevezetése céljából a vállalat dolgozói ez évben 30 újítási és találmányi javaslatot ter­jesztenek elő, melyeknek gazdasági hatékonysága eléri az 1 millió lejt.­­ Az 1 000 lej árutermelésre tervezett költségeket 2,5 lej­jel csökkentik; IS 30 nappal határidő előtt fe­jezik be az ez évre tervsze­­rűsített beruházási munkála­tokat; f­ Belső erőforrásokból 250 000 lejjel növelik terven felül a jövedelmüket. „Augusztus 23“ Bútorgyár A hatalmas munkaközösség ver­senyre hívta a megye többi bútor­üzemeit és ugyanakkor a követke­ző vállalásokat tette: 9 2,1 millió lejjel szárnyalja túl az árutermelési tervet; 11 Terven felül állít elő 4 mil­lió lej értékű bútort; 9 Terven felül szállít exportra 423 000 valutalej értékű ter­méket; 9 A termelési költségek csök­kentése révén 600 000 lej megtakarítást ér el; 0 A terven felüli jövedelem értéke meghaladja az 1,1 millió lejt; 9 A beruházások építkezés­szerelési előirányzatánál 10 ezer lejt takarít meg; 9 A termelési folyamat ésszerű megszervezése révén a vál­tási koefficiens eléri a 2,2— 2,4-et. Me­gyesfalvi Konzervgyár A Konzervgyár dolgozói ver­senyre hívják az Élelmiszeripari Kombinát többi egységeit az 1970. évi terv példás teljesítése céljából. Vállalják: *3­1 millió lejjel szárnyalják túl az össz- és árutermelési tervüket; a Terven felül állítanak elő 100 tonna zöldségkonzervet, 20 tonna húskonzervet, 20 tonna mustárt; 9 A közfogyasztási alapnak terven felül szállítanak egy és félmillió lej értékű élel­miszeripari terméket. 9 Az igényes anyagátvételezés, továbbá a technológiai folya­mat tökéletesítése és a fajla­gos fogyasztás csökkentése révén megtakarítanak 200 tonna zöldséget, 50 tonna gyümölcsöt, 10 tonna húst, 5 tonna mustármagot. n Az egy főre tervezett mun­katermelékenységet 1 150 lejjel szárnyalják túl azon keresztül, hogy tökéleteseb­ben szervezik meg a terme­lést és a munkát, fokozzák a gépesítést, megerősítik a munkafegyelmet, ésszerűb­ben használják ki a munka­idő-alapot, 9 Javítják a termékek minősé­gét és 3 új termékféleséggel bővítik a választékot. Bátosi Állami Mezőgazda­­sági Vállalat A bátosi Állami Mezőgazdasági Vállalat munkásai, mérnökei, tech­nikusai az elmúlt esztendőben jó eredményeket értek el a termelés és a jövedelmezőség emelésében. Mindezek alapján versenyre hívják a megye összes állami mezőgazda­sági vállalatainak dolgozóit, a föld­alap és a műszaki anyagi alap jobb kihasználása, a termelés nö­velése, a költségek csökkentése és a beruházások jobb felhasználása érdekében. Elemezve lehetőségeinket hangzik a felhívás — vállaljuk, hogy a következő terményeket ad­juk terven felül: 9 200 tonna gyümölcsöt; 9 25 tonna szőlőt; 9 150 kiló búzát hektáronként; 9 200 hektoliter tejet; 9 500 kiló mézet; 9 500 000 lej jövedelmet; 9 az árutervet 5 százalékkal teljesítjük túl; 9 az összköltségeket 1 száza­lékkal csökkentjük; 9 a munkatermelékenységet 3 százalékkal emeljük. Marosvásár­­helyi Mező­gazdasági Gépesítési Vállalat Megyénk összes mezőgazdasági gépesítési vállalatához intézett fel­hívásukban a marosvásárhelyi gép­kezelők a munkaidő jobb kihasz­ ­ Szakképesített sportcipő-gyártók A régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalatban véget ért a négy hónapig tartó szakképe­sítő tanfolyam, melyen 65-en vizsgáztak sikeresen. Ugyancsak ezekben a napokban érkeztek meg a szakmai iskolák végzett­jei, több mint ötvenen. A lá­nyokat a felsőrész-készítéshez, a fiúkat a talpaláshoz osztották be. Nagy többségük jól ért a bonyolult gépek kezeléséhez. JENEI Árpád levelező Folklór-est A bátosi művelődési otthon­ban február 14-én folklór-estet rendeznek. Ez alkalommal a helyi román, német, magyar népi tánc­csoportokon és nép­dalszólistákon kívül fellépnek a régeni, segesvári műkedvelők is. A folklór-esten részt vesz Eisenburger Eduard elvtárs, a Német Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsának elnöke, aki A sokoldalúan fejlett szoci­alista társadalmi rendszer épí­tése Románia Szocialista Köz­társaságban címmel tart elő­adást. A legjobb ifjúsági műsorért A Megyei Művelődés- és Mű­vészetügyi Bizottság kezdemé­nyezésére február 22-én tanács­kozásra gyűlnek össze a rádió­­sítási központok felelősei, szer­kesztő bizottságainak tagjai. A tanácskozáson gyakorlati mód­szereket is népszerűsítenek. A marosvásárhelyi Rádiónál pél­dául bemutatják nekik, hogyan kell egy műsort összeállítani, gyakorlati segítséget nyújtanak egy helyi adás elkészítéséhez, ezenkívül megismerkednek a ri­portkészítés módszereivel stb. A tanácskozás résztvevői ver­senyt kezdeményeznek A leg­jobb ifjúsági műsorért témával, hírek ________ _ hírek kiosztották a marosvásárhelyi írói Egyesü­let díját. Február 13-án, pénteken, sor került Marosvásárhelyen az írói Egyesület 1969-es díjának kiosztására. A zsűri, amelynek tagja volt Kemény János (el­nök), Sütő András, Molter Ká­roly, Székely János, Katona Szabó István, Farkas Árpád, Nagy Pál, Oláh Tibor és Szőcs Kálmán — titkos szavazással ítélte oda a díjat, Tóth István költőnek Jó reggelt, Párizs cí­mű műfordítás kötetéért. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA nálására, az összes mezőgazdasági munkálatok idejében és magas mi­nőségi szinten való elvégzésére, a gépesítés kiterjesztésére, — főleg a betakarításnál, a növényápolásnál, a kártevők elleni védekezésnél és a zöldségtermesztő farmokon — tesz­nek javaslatot. Vállalásukba többek között a kö­vetkezőket írták: 9 Az egy alkalmazottra eső munkatermelékenységet 650 lejjel emelik; 9 A termelési költségeket 1 százalékkal csökkentik; 9 A jövedelmi tervet 1,5 száza­lékkal haladják túl; 9 15 db SPC-6 vetőgépet ala­kítanak át, hogy a vetéssel egyidejűleg műtrágyát is szórjon a talajba.­­ Az összes gépészeti osztályo­kat megfelelő javítóműhely­­lyel látják el. Mezőzáhi mezőgazda­­sági termelő­­szövetkezet­ A mezőzáhi termelőszövetkezeti tagok felhívásukban kifejezik, hogy az MTSZ-ek Országos Szövetsége Tanácsának legutóbbi plenáris ülé­sén a munka tervezése, szervezése, normázása és javadalmazására ho­zott határozat kedvezőbb feltétele­ket teremt a munkaerő jobb ki­használására s ezen keresztül a le­hetőségek hasznosítására, a mező­­gazdasági termelés növelésére. Komplex agrotechnikai módszerek alkalmazásával, az összes munkála­tok idejében és magas minőségi szinten való elvégzésével, a mun­kaerő jobb kihasználásával, a gé­pesítés és kémizálás kiterjesztésé­vel a záhi termelőszövetkezet tag­jai még szebb eredményeket ér­nek el, így vállalták, hogy terven felül előállítanak: 9 41 tonna búzát; 9 20 tonna kukoricát; 9 150 tonna cukorrépát. A termelés növelése alapján a termelőszövetkezeti tagok elhatá­rozták, hogy terven felül a követ­kező terményeket adják át az ál­lamnak: 9 20 tonna búza; 9 150 tonna cukorrépa; 9 9 tonna hús. A segesvári gyapot­szövőde egyik részlege. a III. oldalon ! PANORÁMA|­­is öt perc­­ a holdkőzetekről Néhány napja Bukarestben ki­állítottak egy darabot az Apol­­lo-11 holdexpedíció kőzetmintáiból. A holdkőzet likacsos, szürke színű, enyhén gyémántos csillogásé, to­jás nagyságú és mintegy 30 gram­mot nyom. A Dalles-terem csarno­kában, ahol rövid időre kiállították a „tudományos ékszert", találkoz­tunk dr. John A. O’Keefe-el, a NASA Goddard űrrepülési köz­pontja űrfizikai laboratóriumának helyettes vezetőjével . A neves tu­dós, a holdkőzetek egyik jeles ku­tatója a többi között ezeket mon­dotta : — Engedje meg, hogy az alkal­mat megragadva, kijelentsem: ö­­römmel jöttem Romániába, örü­lök, hogy nemcsak egy természeti szépségeiről híres országban, ha­nem olyan világhírű tudósok ha­zájában tartózkodom, akiknek k­u­tatásai lényegesen hozzájárultak még az űrrepülés lehetőségeinek a megteremtéséhez is. Mély tisz­telettel gondolok Hermann Oberth szebeni professzorra, akit az Apol­lo rakéták atyjának tekintenek. Ő volt az első tudós, aki itt, Románia földjén mérnöki elképzelést adott az űrrepülésnek, amelyről oly so­kan ábrándoztak. — Milyen tudományos jelentő­séggel bírnak az itt láthatóhoz ha­sonló holdminták? — Neil A. Armstrong és Edwin E. Aldrin űrhajósok 22 kiló kőze­tet, mintát és port gyűjtöttek a Holdon. A holdmintákat — az el­ső, más égitestről származó anya­got — méltán tekintik a történe­lem legértékesebb tudományos a­­nyagának. A mintákból 106 ame­rikai főkutató és nyolc ország 36 szakembere kapott. Valamennyien kiváló tudósok szakmájukban. — Hogyan folytak le az előzetes­ kutatások? — Mint ismeretes, a mintákat néhány perccel azután, hogy Arm­strong a Holdra lépett, az Apollo- 11 űrhajósai négy szakaszban gyűjtötték össze. Az űrhajósok fel­jegyezték, illetve lefényképezték a minták helyzetét és a lelőhelyet is. A tudósok véleménye szerint ez annyira fontos a kutatómunka szempontjából, hogy a soron kö­vetkező holdutazások alkalmával az űrhajósoknak, különös erőfe­szítést kell tenniük ilyen irányban. A tudósok másfajta holdanyagot is kaptak — „talajpróbákat", ame­lyeket különleges készülékekkel e­­meltek ki a felszín­ alól. A Földön a holdmintákat a „kritikus időpon­ton belül is, azaz még azelőtt vizsgálat alá vették, hogy időköz­ben és a földi légkör hatására módosulásokat szenvedhettek vol­na. Ugyanakkor 30 állat- és nö­vényfajt tettek ki a holdanyag ha­tásának, hogy megállapítsák, tar­talmaz-e ártalmas mikroorganizmu­sokat. Az előzetes vizsgálatok so­rán a holdkőzeteket megolvasz­tották, megfagyasztották, törték, nyújtották és sajtolták, hogy meg­határozzák szilárdságukat és ru­galmasságukat, vegyszerbe merí­tették őket, mérték sugárzásukat és mágneses tulajdonságaikat, villamos és hővezető képességüket, besugározták őket és összegyűj­tötték az általuk kibocsátott gázo­kat. — S melyek az első eredmé­nyek? — Az első lázas és szüntelen vizsgálódások után a tudósok egyhangúlag arra a következtetés­re jutottak, hogy nem léteznek sem „holdvírusok", sem „holdbe­tegségek". Egyszerűen semmiféle életformát nem tudtunk kimutatni. Nem bukkantunk kövületek nyo­maira sem, s ezzel megerősítést nyert az a feltételezés, hogy Arm­strong és Aldrin voltak az első élő­lények, akik 4,5 milliárd év alatt a Holdon jártak. Meglepő felfede­zésre jutottunk a radioaktív kor­­megállapítási kísérlet során. A kálium-argon módszerrel végzett kísérlet szerint ugyanis a kőzetek legfeljebb 2,5—3 milliárd évesek lehetnek. Reméljük azonban — mondotta befejezésül az amerikai tudós —, hogy a következő Apol­­lo-expedíciók során a holddal csaknem azonos korú kőzeteket is hoznak a földre. — A nem mindennapi kiállítás után február végére Bukarestbe várjuk az Apollo-12 űrhajósait is —■ Charles Conradot, Richard Gordont s Allan Beant. Ők mivel segítették elő a Hold titkainak megfejtését? — Az Apollo-expedíciók ered­ményeként az emberiség merőben új fogalmat alkothatott magának a Holdról, új fejezet nyílt meg a tudomány terén. — És, mi következik? — Eddig az űrhajósok a Hold alacsonyabb vidékeit kutatták. Fi­gyelmünket a magasabban fekvő, a földiekhez hasonló övezetekre kell összpontosítanunk. Talán földi geológiai jelenségekre is magya­rázatot kapunk... GH. BRATESCU, az Agerpres szerkesztője Az Apollo-12 legénysége Bukarestbe látogat Charles Conrad, Richard Gor­don és Allan Bean amerikai űr­hajósok, az Apollo-12 személyze­tének tagjai latin-amerikai, eu­rópai, ázsiai és afrikai körútjuk során február 28. és március 2. között feleségükkel együtt ellá­togatnak Bukarestbe is. RENOVÁLÁS UTÁN Az általános javítási, rendezési munkálatok befejezése után, ma ismét megnyílik a Szovjet Hősök terén lévő élelmiszerüzlet, a vá­ros­központ egyik legforgalmasabb egysége. Bútorzatát javították, a raktárt betonozták, nagytakarítást végeztek az egész egységben és felfrissítették árukészletét. Ugyan­csak ma nyílik meg a Rózsák te­rén lévő 128-as élelmiszerüzlet, a­­mely régi helyiségéből két házzal fennebb, a festék üzlet mellé köl­tözött. Mindkét egység kétváltá­­sos, és a hét minden napján — vasárnap kivételével — reggel 7 órától este fél tízig szolgálja ki a vásárlókat. MÓDSZERTANI MEGBESZÉLÉS Vasárnap 9 órai kezdettel a Megyei Pártkabinet székházában dr. Edwin Glaser docens, a kül­ügyminisztérium munkatársa Ro­mánia Szocialista Köztársaság kül­politikája címmel tart előadást. Ezt követően módszertani megbe­szélésre kerül sor a nemzetközi eseményeket népszerűsítő rendez­vények szervezési kérdéseiről. Az előadáson városi és községi lek­torok vesznek részt.

Next