Vörös Zászló, 1970. február (22. évfolyam, 25-48. szám)
1970-02-25 / 45. szám
XXII. évfolyam 45. (5664.) szám 1970. február 25. szerda Ára 30 iámi A nagyjavítás A legidőszerűbb feladatok rovatában szólunk a gépjavításról, javasoljuk s ezen túlmenően határozottan igényeljük e tevékenység szüntelen tökéletesítését. Tesszük mindezt azért, mert a gép — a termelés egyik legfontosabb tényezője — akárcsak az ember, bizonyos idő után kezelésre, ápolásra szorul, ugyanis az idő, a megerőltetés rajta is nyomot hagy, egy adott pillanatban képtelen kielégíteni az igényeket. Ilyenkor kell hogy közbelépjen az ember és a gépápolás korszerű módszereivel ismét a kívánt teljesítményre, pontosságra ösztökélje. A gép fárad erkölcsileg és fizikailag egyaránt, a mozgásban lévő testek kopnak, miáltal a berendezések veszítenek megmunkálási pontosságukból. A szakemberek világszerte behatóan kutatják a gépek és berendezések élettartama fokozásának lehetőségeit. Az angolok például a világon elsőkként 1963-ban országos szakkomiszsziót hoztak létre a mechanikai kopás okozta veszteségek felmérésére, ezek csökkentését célzó módszerek kidolgozására. A három évvel később közzétett tanulmányok alapján csupán Nagy Britanniában évente több mint félmilliárd font sterling megtakarítás érhető el a gépkarbantartási és javítási munkálatok tökéletesítése révén. Tribológia néven új tudományág született a mozgásban lévő testek kopáscsökkenésének tanulmányozására. Mindezek dacára a gép vagy berendezés egy bizonyos idő után képtelen minőségileg és mennyiségileg eleget tenni a feladatoknak, ápolásra, javításra szorul. Ilyenkor kiiktatják őket a termelésből és a „géporvosokra“ bízzák. Persze nem mindegy az, hogy mennyi időt tölt a gép vagy berendezés a „gépkórházban“, hány órát, napot, hetet hiányzik a termelésből. Nemrég néhány szakember megvizsgálta, hogy miként szervezték meg a Dicsői Vegyipari Kombinátban az egyik mészkemence nagyjavítási munkálatait. A vizsgálatra azért került itt sor, mert ilyen szem munkálatokat már évtizedek óta végeznek, vagyis nagy tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. S talán éppen a tapasztalat, a rutin miatt a javítás szervezése elavult, jóval lemaradt a termelés és a munkaszervezés jelenkori igényei mögött. Alkalmazva a kritikus út (drumul critic) munkaszervezési formát — melynek során ésszerűen hangolták össze az egymást követő javítási szakaszokat — kiderült, hogy a javítási idő több mint 25 százalékkal csökkenthető, aminek a gazdasági hatékonysága közel egymillió lejben konkretizálódik. S mindezt azon keresztül, hogy lemondtak a javítási hagyományok merev alkalmazásáról (különösen, ami a szervezést illeti), igyekeztek ezeket egybehangolni a korszerű munkaszervezési módszerekkel. Hogy miért hozakodtunk elő a dicsői példával? Talán azért, mert az új javítási-szervezési módszer kidolgozása előtt (ami kívülálló emberek nevéhez fűződik), a kombinátbeliek sem vették komolyan (legalábbis olyan komolyan, mint a munka- és a termelés-szervezést) a javítások szervezésének tökéletesítését. Pedig az elmúlt évben többek között a helytelen javítás-szervezés , miatt maradtak adósai termelési tervük választékonkénti teljesítésének. Tehát érdemes elgondolkozni a javítások hagyományos szervezési formája felett, felülvizsgálni igazgató bizottsági szinten a főgépészeti osztály ilyenszerű tevékenységét, legalábbis azoknak a termelőeszközöknek a javításánál, melyek kulcsszerepet töltenek be a vállalat általános termelési tevékenységében. Minden napok ellenez éjszakáé SIMONYI ESZTER riportja — A fürdő bejáratánál egy eszméletlen férfit találtunk. Gépiesen az órájára nézett — éjfél után kettő, — és szaladt az őrrel együtt, aki jelenteni jött. Nagy nehezen magához térítették a férfit. — Mi történt magával, hogy került ide? Az még mindig kábán lógatta a fejét, alig tudott beszélni. De valahogy kihámozták, hogy Hamza Lajos ernyei lakos, és a vásárhelyi ÁGV-nél dolgozik. Ernyéből biciklivel szokott jönni, amit itthagy a barakkok mellett, és busszal megy tovább. Délután gyűlés volt a gépállomásnál. Jó munkájáért 1 000 lej prémiumot kapott. Az utolsó busszal jött Vásárhelyről, 11 óra után érhetett ide. Mint rendesen, indult a bicikliért, amikor a sötétből ráugrott két férfi. Többre nem emlékszik. A pénz és a két csokoládé, amit a gyermekeknek vett, eltűnt. Az áldozat semmi közelebbit nem tudott mondani. Az őrsparancsnok úgy döntött, előbb az éjjeli őröket kérdezi sorra, kit láttak az utcán éjfél felé. Nem olyan nagy a forgalom Marosszentgyörgyön abban az órában, hogy ne emlékeznének. — Őrsparancsnok elvtárs, nem látta valahol Bende Árpádot? — állította meg egy atyafi a Nyírfa vendéglő környékén. — Együtt ittunk, aztán eltűnt az órám. Azt hiszem, ő lopta el. — Volt még valaki magukkal? — Igen, Gábor Demeter. Hajnali négykor a milicia kocsija Vásárhely felé robogott. Bende és Gábor józanodó fejjel ijedten nézték hol egymást, hol a hallgatagon cigarettázó kísérőket. Beadét otthon, az ágyban találták meg, csak éppen, hogy igen szokatlan módon, tetőtől talpig felöltözve. Nem ismert be semmit. Igen, ivott... de azután hazament. Mit csinált 11 és éjfél után 2 között? Aludt. Igen, így felöltözve. És a pénz? Nem ... nincs nála semmi pénz... És tényleg, nem is volt. Gábor már az első kérdésekre beismerte, ők ütötték le Hamzát. A zsákmányt elosztották testvériesen, még a csokoládét is. A padláson, a gerenda alá rejtette a maga részét. Később megkerült a másik 500 lej is. Reggel lett, mire hazakerült az őrsparancsnok. Kicsit fáradtan, de nem álmosan. Túl sok volt az izgalom az utóbbi órákban ahhoz, hogy le tudott volna feküdni. Nyolckor az irodában volt. Jóformán le sem vetette a kabátját, már kopogtak az ajtón. — Parancsnok elvtárs ... megint ellopták két tyúkomat... — panaszolta a belépő asszony. Hellyel kínálta, rágyújtott egy cigarettára. Megkezdődött egy új munkanap... Nyilván, nem voltam ott, amikor a fentiek történtek. Egy falusi miliciaőrs munkájáról, gondjairól szerettem volna írni, azért mentem el Marosszentgyörgyre. Luciu Mihail, az őrs parancsnoka mesélte el, hogy elöljáróban egy kis érdekességgel szolgáljon. Mert egyébként elég prózai dolgokról beszélgettünk. A mindennapokról az újra és újra visszatérő, hol kisebb, hol nagyobb gondokról, de amelyek egyformán sok utánajárást, munkát igényelnek. — Nálunk egészen más jellegű a tevékenység, mint városon — mondta. — Itt minden panaszukkal hozzánk jönnek. Sokszor olyanokkal is, amik igazán nem tartoznak ránk. De akkor is meghallgatjuk őket, próbálunk tanácsot adni, segíteni. Mert a mi munkánkban rendkívül fontos, hogy mindenkit — az egész falut ismerjük. És ezt másképp nem lehet, csak ha az emberek megszokják, hogy bizalommal jöhetnek hozzánk. Suciu Mihail két éve van Szentgyörgyön. Azelőtt Sárpatakon volt őrsparancsnok, hosszú évekig. — Az csendes, nyugodt hely volt. Egy hónap alatt nem történt annyi minden, mint itt egy nap alatt. Ez a falu olyan, mint egy átjáróház. Egyrészt, mert jóformán Vásárhely külvárosa, másrészt mert fürdőhely. Rengeteg a flotánt, akik a városba járnak be dolgozni. Vagy nem járnak be. Ma jönnek, holnap mennek. A házigazda sokszor be sem jelenti az albérlőjét. S ez nagyon megnehezíti a munkánkat. Ezzel el is érkeztünk az őrs egyik állandó gondjához. Hogy a rengeteg figyelmeztetés, büntetés ellenére sem akarják egyesek megérteni, a maguk biztonságát is veszélyeztetik, amikor vadidegen embereket fogadnak be a házukba, a Milicia tudta nélkül. Aztán arra ébrednek, hogy ez vagy az hiányzik, tőlük vagy a szomszédtól, és még csak azt sem tudják, hogy hívták a lakójukat. Nincs a kultúrházban olyan előadás, gyűlés, hogy az őrs fel ne használná a fontos törvények ismertetésére, melyeknek betartása nélkül nem lehet megőrizni a fa (Folytatás a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A KÖZÖS MUNKA - A BŐSÉGESEBB TERMÉS ALAPJA A legtöbb helyen már pontot tettek a zárszámadó közgyűlés jegyzőkönyvére s ezzel együtt a múlt esztendő végére is. Most tehát elárulhatom, hogy nem sok reménnyel ültem be annak idején egy-egy gyűlésre. Ez azzal magyarázható, hogy a tavalyi kedvezőtlen időjárás mellett sok esetben a nem megfelelő vezetésből adódó hibák is elégedetlenséget váltottak ki a tagok körében. A zárszámadó közgyűléseket megelőző terepszemle alkalmával nem egy közömbös embert láttam, s nem egyszer hallottam a kérdést, hogy is lesz tovább. Mi következik az idei gyenge év után? Nos, ezért féltem a közgyűlésektől s már előre láttam a felszólalókat, amint elsírják egyéni bánatukat. Mert az ősszel sem azt emlegették, hogy a gyenge termésért nem éppen csak zárszámadó közgyűlések után az időjárás a hibás, hanem ők is, mert nem fogták meg a kapa nyelét, amikor kellett volna. Kíváncsi voltam, a közgyűléseken mindezt hogyan próbálják az időjárásra kenni. Kellemesen csalódtam. Nem tették ezt sem Ugrón, sem Paniton, Radnóton, Csittszentiványon és máshol sem. A közgyűlések nem sekélyesedtek egyéni ügyek vitájává, hanem azt latolgatták, mit is kell tenni ebben az esztendőben. Az ugrai közgyűlésen mondta az egyik felszólaló: eső után köpenyeg, ne azon sírjunk, hogy mi volt a tavaly, hanem nézzük, mit teszünk azért, hogy az idén jobb legyen. S véleményét az egész közgyűlés alátámasztotta. A húsz felszólalóból alig egy-kettő hozakodott elő az egyéni problémájával. A paniti közgyűlés jegyzőkönyvében, intézkedési tervében is ilyen megfogalmazások szerepelnek: a vezető tanács az idén legyen sokkal igényesebb a minőséggel szemben. Ugyanakkor a tömeget is engedjék közelebb a vezetéshez. Teremtsenek lehetőséget, hogy évközben nyilvánítson többször véleményt, ne kelljen megvárnia az év végét a hibák feltárásával. Mert bizony a vezetőség s az egész tagság szoros összefogására van szükség, hogy a közel 11 milliós termelés megvalósuljon, s hogy az egyezményes norma értéke meghaladja a 24 lejt. Scridon Gheorghe, Molnár János, Pantics István a radnóti közgyűlésen az egyéni felelősség megerősítését szorgalmazták. Azt, hogy legelőször is mindenki a saját lelkiismeretét állítsa a tükör elé, mert ha az elmúlt esztendőben is így cselekedtek volna, nem maradnak területek megműveletlenül. Bőségesebb lett volna a termés, nagyobb az osztalék. Csittszentiványon egy nappal a zárszámadás után faggattuk az elnököt, milyen volt a közgyűlés. A válasz: nagyon jó. Nos, utólag másoktól hallottuk, hogy valóban az volt. Alaposan megmondta a véleményét a vezetésről, az elnök, a brigádosok tevékenységéről. És az, hogy az elnök ezt jónak mondta, ígéret is egyben. Arra enged következtetni, hogy Szentiványon adnak a tömeg véleményére s mi több, igénylik segítségét a közös ügyek intézésében. És hogy a tagság nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyítani akar, az már másnap kiderült. Hozzáfogtak az első teendőhöz, egy 40 hektáros terület lecsapolásához, az öntözéses terület kibővítéséhez. De példázódhatnánk a marosjáraiakkal és másokkal is, akiknek valóban lett volna okuk az elkeseredésre. A rossz vezetés, a gyenge esztendő alaposan megvámolta a gazdasági eredményeket. Nos, itt sem egyéni sérelmekkel, hanem a közös tenniakarás megnyilatkozásaival teltek meg a jegyzőkönyvek. Tenni akarnak, hogy az elmúlt esztendő ne ismétlődjék meg. És ez mindenképpen sokat jelent. N. F. Összeállítható garázsokat hoztak forgalomba Az Ipari Termékek Helyi Kereskedelmi Vállalata a Köztársaság téri Vasudvarban árusítja a hullámosított, címezett lemezből készült, rövid idő alatt összeállítható és könnyen szállítható garázsokat. Az érdeklődők a garázs mintapéldányát a Dózsa György utcai bútorüzlet előtt tekinthetik meg. A garázs méretei: öt és fél méter hosszú, három méter széles és két méter hetven centi magas. Hónapokkal az eredetileg kitűzött nap (április 15.) előtt adták át rendeltetésének a marosvásárhelyi „Augusztus 23“ Bútorgyár karbantartó részlegének új épületét. Az 1 300 000 lejes beruházással sikerült összpontosítani az üzem területén szétszórt műhelyeket, felszabadítani helyiségeket a termelőtevékenység számára és lényegesen javítani a karbantartók munkafeltételeit. 1 777 000 lejt takarítottak meg A segesvári Fajansz- és üvegipari Kombinátban a tavaly 39 újítást alkalmaztak a termelésben, melyek révén 1 777 000 lejt takarítottak meg. A fontosabb újítások közül említjük meg az üveggyártásnál használt kompresszorok csöveinek kicserélését és ólomgyűrűkkel való tökéletes zárását, a litografáló gép felhasználását a kerámiai termékek díszítésére.., valamint az üvegolvasztásnál az üzemanyag fajlagos fogyasztásának csökkentését. (A levegő és gáz tökéletesebb keverése révén). A műszaki újdonságok megismeréséért A téli időszakban több mint 5400 mezőgazdasági szakember — igazgató, főtechnológus, farmvezető — gyarapította ismereteit a Busteniben és Crevedian szervezett tanácskozások és tapasztalatcserék keretében. Ezt a módszert az állami mezőgazdasági vállalatok ügyosztálya kezdeményezte, és ez évben általánosították a mezőgazdasági szövetkezetek és mezőgazdaság-gépesítési vállalatok szakértői számára is. A Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Minisztérium különböző központokban 2300, mezőgazdasági szövetkezetben dolgozó mérnök és 4450, különböző mezőgazdaság-gépesítési vállalatban dolgozó alkalmazott részére tapasztalatcseréket, megbeszéléseket szervezett, s ugyanakkor szakemberek számoltak be az illető terület műszaki újdonságairól. Hasonló programokat szerveztek az agronómusházakban, több mint 12 000 mezőgazdasági mérnök, kertészeti szakember, zootechnikus, gépkezelő és állatorvos számára. Reneszánsz-est a tanulóifjúság részére Az Új Élet szerkesztősége és az Állami Ének- és Táncegyüttes február 27-én, pénteken délután 3.30 órakor a Művelődési Palota nagytermében megismétli az „Énekelj, Aranymadár!“-sorozat reneszánsz műsorát a diákok részére, olcsó helyárakkal. Jegyek a Színház pénztárában válthatók. Folytatódnak az előadások a Stúdió Színházban Az egyetemi hallgatók téli szünidejének befejeztével a „Szentgyörgyi István“ Színművészeti Intézet Stúdió termében folytatódnak a főiskolások színielőadásai. Műsoron szerepelnek: Racine Britannicus című tragédiája és Tomcsa Sándor nagy sikerrel játszott vígjátéka, a Műtét. Ez utóbbit március 3- án a nyugdíjasok részére rendezett előadáson is játsszák a főiskolások. 1/ | A 4. oldalon | | • Szigorú óvintézkedések Nyugat-Európai nagyobb repülőterein | | • Külpolitikai jegyzet: Egy régi vita új megvilágításban . A Minisztertanács határozata a szerződéses rendszer alkalmazásáról a tudományos kutatómunkában A Minisztertanács határozatot fogadott el a szerződéses rendszer alkalmazásáról a tudományos kutatómunkában. A határozat rögzíti a szerződéskötés törvényes kereteit a tudományos kutatás terén és intézkedéseket irányoz elő a kivitelező és a megrendelő egységek jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozásáról. A határozat leszögezi, hogy Románia Szocialista Köztársaság Akadémiája és a kutatási egységekkel rendelkező tudományos akadémiák, valamint a központi szervek egyes kutatási egységei gazdasági rezsimmel dolgoznak. A kutatási szerződésekből származó jövedelmeket meghaladó bizonyos kiadásokhoz, főként az ország gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából fontos kutatási témák finanszírozásához ellátmányt kaphatnak az állami költségvetésből. A határozat előirányozza az egységek műszaki-anyagi alapja fejlesztési követelményeinek körültekintő egybehangolását a személyi állomány anyagi érdekeltségével a szerződésben vállalt kötelezettségek minél operatívabb és a kívánt eredményekkel járó teljesítésében, s megjelöli a kutatási szerződésekből származó nyereség elosztásának rendszerét. A nyereséget az alábbi célokra osztják szét, illetve használják fel: átutalások az állami költségvetéshez, az egység tartalékalapjának biztosítása és anyagi alapjának fejlesztése, gratifikációk és jutalmak a kutató személyzetnek, más célok. A Románia Szocialista Köztársaságban folyó tudományos kutatómunka szervezéséről szóló törvény előírásainak alkalmazása érdekében a határozat előirányozza, hogy a minisztériumok és a többi központi szerv intézkedjék a kutatási munkák eredményeinek a munkák átvételétől számított legfeljebb három hónapon belüli gyakorlati hasznosításáról. Amennyiben ehhez beruházások vagy más előkészítő munkák szükségesek, a megrendelő köteles közvetlenül felettes szervével együtt intézkedni e munkák megkezdéséről. Ha megállapítást nyer, hogy a tudományos kutatás nem hozta meg a szerződésbe előírt eredményeket, illetve nem került alkalmazásra és károkat okozott a nemzetgazdaságnak, elemző bizottság létesül a kár felbecsülésére, a hibáért felelős személyek kilétének és a kár megtérítési módozatainak megállapítására. A szerződéses kötelezettségek mulasztásáért büntetést kell fizetni. A Tudományos Kutatás Országos Tanácsának a minisztériumokkal és a többi központi szervekkel együtt feladata ellenőrizni és irányítani a kutatási szerződések megkötését, nyomon követni a szerződéses kötelezettségek betartását, valamint a kutatási eredmények alkalmazásából származó gazdasági hatékonyságot. A fenti szabályozások előmozdítják a kutatóintézetek emberi és anyagi erőinek ésszerűbb és hathatósabb felhasználását, közelebb viszik a tudományos kutatást a termelés, a gazdaság és a kultúra fejlesztése szükségleteihez, hozzájárulnak a kutatási eredmények mielőbbi termelési alkalmazásához. (Agerpres) SPORT Megkezdődtek a küzdelmek a jégkorong világbajnokság B csoportjában Tegnap, a fővárosi 23 August stadion fedett jégpályáján megkezdődött a jégkorong világbajnokság (B csoport). A megnyitó ünnepségre a délutáni órákban került sor és az a résztvevő 8 ország csapatainak felvonulásával kezdődött. A résztvevő csapatokat a szervező bizottság nevében, annak elnöke, Nicolae Bozdog, a Román Jégkorong Szövetség elnöke üdvözölte. Beszédet mondott Miroslav Subert a Nemzetközi Jégkorong Szövetség alelnöke. Az első mérkőzésen az USA csapata 11—1 (4—1, 3—0, 4—0) arányban győzött Japán válogatottja ellen. A második találkozón Svájc együttese 4—2 (2—1, 1— 0, 1—1) arányban győzött Bulgária csapata ellen. A Németország SZK—Jugoszlávia mérkőzés eredménye 6—3 (1—1, 2—1, 3—1) a nyugatnémet csapat javára. A legnagyobb érdeklődés az első nap utolsó mérkőzését kísérte, amelyen hazánk válogatottja Norvégia csapatával mérkőzött. A találkozó eredménye 4—3 (2—0, 2— 0, 0—3) a norvég válogatott javára. A román csapat az első két harmadban nagyon gyengén játszott, az utolsó játékrészben elfogadható teljesítményt nyújtott, de csak szépíteni tudott az eredményen.