Vörös Zászló, 1970. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

IV XXII. évfolyam 217. (5836.) szám 1970. szeptember 16. szerda Ára 30 bámi A kollektív vezetés biztosíték az üzemek tevékenységének eredményes irányítására A párt X. kongresszusán a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére kijelölt nagyszerű program valóra váltása mint objektív szükségszerűséget követeli meg a kollektív vezetés alkalmazását, a dolgozók közvetlen részvételét a gazdasági és társadalmi tevékenység vezetésében. „Szilárdan kell alkalmazni a minisztériumok és gazdasági szervezetek kollektív vezetésének elvét, — mondotta Nicolae Ceaușescu elvtárs a X. kongreszszuson — növelni kell a minisztériumi kollégiumoknak, az ipari fővállalatok igazgató tanácsainak, a vállalati igazgató bizottságoknak a szerepét a határozathozatalban". A kombinátok vezető tanácsai, az igazgató bizottságok, az alkalmazottak közgyűlése a kollektív vezetés elvének továbbfejlesztését, a szocialista demokrácia kiszélesítését jelentik, biztosítják, azt, hogy az üzemek alapvető kérdésekben a legjobb szakemberek, az egész munkaközösség kollektív bölcsessége, gondolkodása alapján döntsenek. Hároméves fennállásuk óta az igazgató bizottságok igazolták életképességüket. Helyes határozataikkal jelentősen hozzájárultak a gazdasági tevékenység hatékonyságának növeléséhez. Az üzemvezetés tökéletesítése érdekében a municípium pártbizottsága arra ösztönözte a vállalatok pártszerveit és szervezeteit, hogy sokoldalúan támogassák az igazgató bizottságokat a termelés és a munka ésszerű megszervezésében, a tervfeladatok maradéktalan teljesítésében. Arra törekedtünk, hogy az igazgatói bizottságok tevékenységében minél jobban meghonosodjon a kollektív vezetés, ami biztosítja, hogy a döntéseket gazdag tapasztalatok alapján hozzák, s azok objektívebbek, sokoldalúbbak legyenek. Marosvásárhely municípium üzemeinek tapasztalata bizonyítja a kollektív vezetés elve alkalmazásának előnyeit. Figyelembe véve azt, hogy ennek az elvnek az alkalmazása nemcsak nagyobb számú azonos hozzáértésű szakember bevonását jelenti a vezetésbe, arra irányítottuk az igazgatói bizottságokat, hogy tevékenységükbe vonják be a leg- VASILE RUS Marosvásárhely municípium pártbizottságának első titkára különbözőbb területeken dolgozó szakembereket, s így olyan vezető kollektívát hozzanak létre, amely képes a vállalat legégetőbb kérdéseinek sokoldalú elemzésére. Számos vállalatban — Vegyipari Kombinát, Augusztus 23 Bútorgyár, Electro-Mure?, az igazgatói bizottságoknak sikerült kikristályosítani feladatkörüket, s tevékenységüket olyan nagy fontosságú kérdések — a vállalat távlati fejlődése, a gazdasági tevékenység növelése és a termékek minőségének javítása — megoldására irányítják, amelyek alapvetően befolyásolják az illető egység működését és fejlődését. Szem előtt tartva, hogy ilyen nagy horderejű kérdésekben csak körültekintéssel hozható helyes döntés, arra ösztönöztük az igazgatói bizottságokat, hogy alaposan tanulmányozzák és fedjék fel belső tartalékaikat, s az irányítás és az ellenőrzés leghatékonyabb módszereit alkalmazzák. A Villamossági Vállalat, a Prodcomplex, az Augusztus 23 Bútorgyár, a Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalat igazgató bizottságának sikerült olyan döntéseket hoznia, amelyek hozzájárultak a termelési terv teljesítéséhez, a gazdasági tevékenység hatékonyságának növeléséhez. 1969-ben elért kiváló gazdasági eredményeikért az első két vállalat elnyerte az iparág élenjáróját megillető versenyzászlót, míg az utóbbi kettő a kitűnt üzemeknek járó oklevelet. A kollektív vezetés elve valósul meg azáltal, hogy az alkalmazottakat bevonják a vállalat előtt álló feladatok teljesítésébe. Ilyen szempontból sokatmondóak azok az eredmények, amelyeket a municípium egyes üzemeiben a szakemberek bevonásával, nagyszámú dolgozó mozgósításával a termelés és a munka tudományos megszervezésére kezdeményezett akcióban érték el. Sok üzem tapasztalata bizonyítja, hogy a vezetés és a szervezés tökéletesítése, tudományos módszerek bevezetésével, rendkívül hatékony eszköz a gazdasági tevékenység színvonalának emelésére, kiváló termelési eredmények elérésére. A Metalotehnica, a Bőr- és Kesztyűgyár, a Készruhagyár és más vállalatok által elért sikerek azokból a hatékony intézkedésekből gyökereznek, amelyeket a belső tartalékok, a felszerelések és termelési felületek, a nyers- és segédanyagok jobb felhasználására, a termelés növelésére foganatosítottak. A municípium üzemei a tavaly 56 millió lej értékű terméket állítottak elő terven felül. Fejlett szocialista öntudatról és hazaszeretetről téve bizonyságot, számos vállalat dolgozói kiegészítették az 1970-re tett vállalásaikat, így az év végéig a municípium üzemei 80 millió lej értékű terméket gyártanak terven felül, 30 millióval többet, mint amennyit előzetesen vállaltak. A város több üzemében végzett pszichológiai és szociológiai kutatások, számos olyan tényezőt hoztak felszínre, amelyek elősegítik, hogy a csoportos megbeszélések termékenyek s a közös határozatok jók legyenek. Ez természetesen feltételezi a munkaközösség aktív közreműködését, a fejlett együttműködési szellemet, a tanácskozások alapos előkészítését, a minél hatékonyabb munkamódszerek bevezetését. Az üzemek pártszervei és szervezetei figyelemmel követik az igazgató bizottságok munkamódszereinek és stílusának tökéletesítését, segítséget nyújtanak abban, hogy helyesen osszák el a teendőket a bizottság tagjai között, pontosan körvonalazzák a vezetők felelősségét, alaposan szervezzék meg a termelési tanácskozásokat stb. A Vegyipari Kombinátban, a Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalatban, az Építkezési- és Szerelési Trösztnél és máshol eredményesen törekednek az igazgató bizottság tagjai felelősségérzetének növelésére, hogy pontosan megismerjék a vezetés belső problémáit s részt vegyenek azok megoldásában. Mint az egész országban, úgy Vásárhelyen is szüntelenül növekszik azoknak a dolgozóknak a száma, akik tevékenyen részt vesznek az üzemek vezetésében, azoknak aFolytatás a 2. oldalon) 445/1970. számú végzés A Maros Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága a néptanácsok szervezését és működését szabályozó 57/1968. számú Törvény 23. szakaszának 2-ik bekezdése és 47-ik szakasza értelmében elhatározza. EGYETLEN SZAKASZ: 1970. szeptember 25-én reggel 9 órára összehívja a megyei néptanács VII. rendes ülésszakát Marosvásárhelyen, a Lunga utca 93. szám alatti gyűléstermében, a következő napirenddel: 1.) A Maros Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának jelentése a lakosság őszi-téli,ellátását szolgáló árucikkek biztosításáról, valamint a zöldség és gyümölcsfélék tárolására tett előkészületekről. — A kereskedelmi, szövetkezeti, pénzügyi és turisztikai állandó bizottság társjelentése. Marosvásárhely, 1970. szeptember 12. NICOLAE VEREȘ elnök AUREL TERO titkár Megérkeztek az első kiadói tervek A megyei könyvterjesztő vállalathoz megérkeztek az első kiadói tervek. A kiadó terve a könyvterjesztő raktáraiban van és rövidesen eljut a könyvesboltokba, a könyvtárakhoz, intézményekhez és — közvetve vagy közvetlenül —, valamenynyi olvasóhoz. Szeptember végéig megérkezik valamennyi kiadói terv s a könyvterjesztő vállalat mindent megtett annak érdekében, hogy minél alaposabban szervezze meg az olvasók körében a közvéleménykutatást. Néhány napon belül valamennyi könyvesboltban az olvasók rendelkezésére áll minden kiadói terv, az eddig megjelentek és azok is, amelyek a napokban érkeznek. Könyvbarátok tájékoztatása érdekében a fentiekhez tegyük hozzá, hogy a Minerva, a Politikai, a Kriterion, a Tudományos, a Sport és a Zenei könyvkiadó tervei mellett rövidesen a többi 15 kiadó tervét is kézbe vehetjük. Elismerés a hatodikért Marosvásárhelyen az Élelmiszer Helyi Kereskedelmi Vállalat a November 7 utcai kibővített üzletházban megnyitotta a hatodik kávézót. Azért szólunk erről elismeréssel, mert nem csupán a vállalatnak előnyös. Ugyanis, egy-egy kis kávézóval az üzletek, elárusító felületét jobban kihasználják, egyenként egy hónap alatt mintegy 25 000 lejes forgalmat bonyolítanak le. A fogyasztónak iselőnyt jelentenek, mert itt a kiszolgálás gyorsabb, mint a cukrászdában, és olcsóbb a kávé. A fogyasztók véleménye szerint a minőség is jobb. Az Élelmiszer Helyi Kereskedelmi Vállalat az üzletekben létesített kávézókat felhasználja italkülönlegességeik megismertetésére is, ugyanis itt kis adagokban azokat is forgalomba hozzák. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A 4. oldalon KÜLPOLITIKAI események BECSETEGETÉS TEGNAP reggel, szeptember 15-én közel négy millió gyermek indult iskolába, a tanév ünnepélyes megnyitására. Az ország valamennyi iskolájában szinte azonos pillanatban megszólaltak a csengők, új munkás esztendő kezdetét jelezték. Román, magyar, német nemzetiségű gyermekek karöltve érkeztek iskoláikba, virággal köszöntötték nevelőiket, tanáraikat. Maros megyében a tanévnyitó ünnepségeken részt vettek a megyei pártbizottság bárójának, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának egyes tagjai ,szülők és természetesen a tanerők és tanulók. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának üdvözlete a tantestületi tagokhoz és a tanulókhoz az új tanév megnyitása alkalmából, lelkesedéssel tölti el és odaadó munkára ösztönzi a tantestületi tagokat és tanulóifjúságot. Nevelők, tanulók az ünnepi megnyitókon kifejezték azt az erős elhatározásukat, hogy közös erőfeszítéssel igyekeznek szolgálni szocialista hazánkat, a tanerők felvértezik a tanulókat a korszerű tudomány és technika leglényegesebb ismereteivel, fejlesztik alkotó gondolkodásukat és társadalmunk konkrét követelményeit szem előtt tartva készítik fel őket az életre. Alábbi összeállításunkban pedagógusok, tanítók és tanárok válaszoltak a tanévnyitás alkalmával feltett kérdésünkre: milyen gondolatokkal kezdik az új tanévet? Kettős ünnepség — avatás és megnyitó — a marosvásárhelyi Gépipari Szaklíceumban. Cseng a telefon... Többen erősítik, hogy rosszak a telefonok. Vagy nem szólnak, vasty téves számot kapcsolnak... Én persze csak azt mondhatom, amit tudok. Mert a szerkesztőségnek is van egy telefonja, mely olykor őrületbe kergeti az embert, öt percenként csenget. Felveszem a kagylót. — Poliklinika? — kérdi egy női hang. — Nem! Ezt is elintéztük — gondolom megkönnyebbülten. De kicsit később újra keresnek. — Halló! — A kettes poli? — Nem. — Hát mi? — A szerkesztőség. — Milyen jó ... Leteszem a kagylót s mire az asztalomhoz érek, már megint cseng a telefon. Elhatározom, hogy nem veszem fel. De nem lehet. A zajtól széthullnak az ember fejében a kerekek. — Tessék! — mondom. — A Merkur? — Nem. — Nem ? ,.. ., hogy az a . .. — Egyetértek. És ahogy a kagylót visszateszem a helyére, a csengő a szívemig hatol. — Halló! — jelentkezem. — Az Electro-Mures? — Tévedés. — örvendek . • Végtelenségig folytathatnám az idegtépő diszkurzust. Annyit még megjegyezhetek, hogy derűs meleg napokon hihetetlenül megcsappannak a téves kapcsolások, alig véti el valaki a számot. De ahogy beborul és közeleg a frontbetörés, ki kell menekülni az irodából. Nálunk keresik Piroskát a polcról, Jánost az Electro- Muresből és Ibolyát az egyik büféből. S ha az ember nem beszél elég nyájasan, egy kettőre leteremtik, vagy ha szó nélkül leteszem a kagylót, visszahívnak és elküldenek valahová ... Hol a hiba? Felhívtuk a megyei Posta Igazgatóságát. — Általános műszaki zavarokról nem beszélhetünk — hangzott a válasz —. Igaz ugyan, hogy az utóbbi időben a Dózsa György utca, a Tudor negyed és környékén lévő telefonok átkapcsolásával dolgoztunk és előfordulhattak hibák, viszont ezek nem állandó jellegűek. És azt sem ígérhetjük meg, hogy ezután tökéletesen fognak működni a telefonok. Az emberek nehezen tartják észbe az előbbinél hosszabb telefonszámokat és legtöbb esetben vaktában tárcsáznak. Persze, hogy ilyenkor egészen más helyen szólal meg a telefon. Vagy ha valaki ideges, kapkodva tárcsázik s mondjuk a kettes szám helyett könnyen beszaladhat az egyes. Elsősorban a lakosságot intenénk több nyugalomra, amikor beszélni akarnak valakivel. Emellett pedig addig ne hívjunk senkit, amíg nem vagyunk tisztában az illető telefonszámával. Nagyon kérjük, tartsák be ezeket az elemi szabályokat! Senkit sem fizetnek azért, hogy a téves kapcsolásokra válaszoljon. FARAGÓ LÁSZLÓ Az árvíz idején megrongálódott házak javításáról — BESZÉLGETÉS BOD KÁROLLYAL, AZ ILP FŐMÉRNÖKÉVEL — Olvasóink személye és levélben megfogalmazott kérésére kerestük fel önt. Engedje meg, hogy interjúnkat Karcsa Dezső, Vörösmarty utca 20 szám alatti lakos levelének első mondatával kezdjük: „Azok a marosvásárhelyi családok, akik államosított házakban laknak, számíthatnak-e az árvíz okozta rongálódások (parkett, külső-belső falvakolás, meszelés, festés) megjavítására? ” Furcsállom a kérdést. Mégis örülök, hogy elhangzott, mert az derül ki belőle, hogy munkánkat illetőleg a lakosság bizonyos fokig tájékozatlan. Nos, hát a helyzet a következő. Marosvásárhelyen és a hozzá tartozó helységekben 1 218 államosított lakást rongált meg az árvíz, ezenkívül több intézményt, iskolát. Nem ismeretlen az a széles körű és aránylag gyors akciónk, mely a károk felmérését szolgálta Ezt követően elkészítettük a költségvetéseket, a pótlólagos anyagigényléseket és nyomban megkezdtük a munkát, ütemterv szerint. — Betartották-e az ütemtervet? — Bevallom, többször módosítottuk. — Mi tette ezt szükségessé? — Egyrészt felettes szervünk sürgetése, abbeli igyekezete, hogy a javításra előirányzott idő lerövidítésével serkentsen az összes objektumok (belértve a lakásokat is) kijavítására még ebben az évben, és lehetőleg a fagy beállta előtt. — Mennyire volt hatékony a sürgetés? — A megrongálódott 1218 lakrész mintegy felét kijavítottuk. Értendő ezen, hogy biztosítottuk a minimális komfortot. Rendbe tettünk továbbá nagyon sok intézményt és valamennyi iskolát. A kijavított lakások nagy többsége blokklakás a Kárpátok, Ady és más nagyon beázott negyedekben. Érthető, hogy itt „támadtunk“ elsősorban, hiszen nagy értékű objektumok további károsodásáról, tömeges lakócsoportokról van szó. — Kevésbé jó munkafeltételeket biztosítanak a kisebb, szétszórt házak. Mire számíthatnak ezek lakói? — Eddig sem húztunk, teljes válaszfalat a blokkok és a kisebb házak közé. Párhuzamosan ezeket is javítottuk. Igaz, kisebb ütemmel, főleg az utóbbi két-másfél hónapban, amikoris erőnk tetemes részét az iskolákhoz csoportosítottuk át. Említette, hogy a megrongálódott lakásoknak mintegy felét javították ki. Elégedettek-e ezzel az eredménnyel? — Nem. És felettes szervünk sem az, bár objektív nehézségeink előtte sem ismeretlenek. Egyet említek: annak idején felmértük a kárt és elkészítettük az anyag és érték költségvetést. A legtöbb helyen ez már túlhaladott. A roskadás következtében a helyzet súlyosbodott, a csempekályha akkor ép volt, időközben megdőlt: a villany-, vízszerelés átvizsgálásra szorul, szimpla falazás helyett az esetek 75 százalékában aláfalazást kell végeznünk. Több anyagra, fokozott munkaütemre és nagyobb erőbedobásra lenne szükség. — Van-e lehetőségük nagyobb erőbedobásra? — A pótlólagos anyagkiutalást most várjuk, de munkaerőt nehezen kapunk. Az embereink fáradtak, mert túlzottan lekötik magukat maszekmunkával. — Sokan sérelmezik, hogy bizonyos koncepció nélkül dolgoznak, vagyis hogy nincs ilyen értelmű tervük. Ha pedig van, nem tartják be. — Nemcsak túlzás állítani, hogy elgondolás nélkül dolgozunk, de igazságtalan is. Több száz munkafrontunk van, nehéz ezeket óramű pontosságú ütemre beállítani. És az embereink se mind fegyelmezettek, előfordul, hogy kivételezéseket tesznek, későbbre előirányzott javításokat a sürgetőbbek elé helyeznek. Na meg aztán néha az intervenciók is megnehezítik helyzetünket. Említette, hogy felettes szervük a tél közeledtére gondolva nagyon sürgeti a javításokat. Mennyire kell félniük a téltől a megrongálódott különálló államosított házak lakóinak? — Még a fagy beállta előtt valamennyi megrongálódott ház sürgető külső munkálatait elvégezzük. Kivéve azokét, ahol a bizottságok megállapítása szerint is a befektetés fölösleges, a ház lebontásra szorul. A belső munkálatokat pedig október 30-ig kell befejeznünk. Szűkre szabott terminus, ám meg kell birkóznunk vele. A belső javítások a következőképpen értelmezendők: a megjelölt határidőig megteremtjük a minimális komfortot. Kijavítjuk a falat, az ajtókat, ablakokat, rend- VERESS MARGIT . (Folytatás a 2. oldalon) Nagy figyelmet fordítunk az oktatás korszerűsítésére alatt csodálatos dolgot műveltek a ma ünneplőbe öltözött segesvári tanulók. A helyi párt és állami szervek irányításával segítettek rendbe tenni az iskolákat, melyeket oly kegyetlenül sújtott a nagy árvíz. Tiszta falak, megújult tantermek, virágos ablakok fogadták a tanulókat, tanárokat az első tanítási napon. Az árvíz megrongálhatta az épületeket, iskolákat, elvihette otthonunkat, de nem törhette le hitünket, bizalmunkat, azt az erős elhatározásunkat, hogy a romokból újból virágzó életet teremtünk. Az iskolák rendbetételére több mint három millió lejt költöttünk, több iskolát új padokkal rendeztünk be. Örömmel mondhatom, hogy Segesvárt minden hat évet betöltött gyermek ma iskolába jár és minden nyolc osztályt végzett tanuló, aki nem felvételizett elméleti vagy szaklíceumba, beiratkozott az általános iskola IX. osztályába. Az új tanévben arra törekszünk, hogy minden szempontból eleget tegyünk feladatainknak. Nagy figyelmet fordítunk az oktatás korszerűsítésére. E célból több kísérleti laboratóriumot létesítünk az iskolákban, a két elméleti líceumban pedig technikai kabinetet hozunk létre. POMPILIU POPESCU, Segesvár municípium tanfelügyelője (Folytatás a 2. oldalon) Szeptember 15-én, az iskolai év megnyitása napján ünnepi hangulat uralta Segesvár iskoláit. Négy hónappal ezelőtt a mai ünneplők szomorúan bandukoltak az iszappal borított utcákon, csüggedten nézték megrongált iskolájukat, otthonaikat. Négy hónap A szeretet, bizalom első jele: a szép virágcsokrok a tanító néninek. Iskolát avattak Marosvásárhely új gyárnegyedében, a főúttól kissé jobbra, szemet gyönyörködtető épület vonja magára a figyelmet. Ez a Gépipari Szaklíceum új otthona. Az építkezés nyomai még frissek, a tanévnyitás napjára is maradt egynémely tennivaló. Az ünnepség kezdete előtt néhány szót váltottunk Dan Ioan iskolaigazgatóval. „Nagyon boldogok vagyunk, tanárok, tanulók egyyaránt — mondotta —, hogy egy ilyen szép iskolában kezdjük meg az új tanévet. Ez az új otthon, amelyben nemzetgazdaságunknak szükséges szakkádereket nevelünk, pártunk rendkívüli gondoskodásának újabb tanújele. Iskolánkban a nappali tagozaton hatszáz diák, az estin pedig háromszáz dolgozó tanul. Fő célunk, hogy ebben az esztendőben tovább tökéletesítsük az oktatást iskolánkban. A közeljövőben elkészülnek laboratóriumaink, melyek közül egy máris használható. Rajz és elektrotechnikai kabinetet létesítünk. Ezt szükségessé teszi iskolánk sajátossága. Az első végzős nemzedékeket ebben az iskolai évben bocsátjuk szárnyra. A következő évben bentlakással és műhelyekkel bővítjük az iskola új épületét. Az ünnepi megnyitón részt vett Sebestyén Liviu, a megyei pártbizottság titkára, Solymosi Berta, a municípium tanfelügyelője és több meghívott. Miután Dan Ioan iskolaigazgató felolvasta a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának üdvözletét a tantestületi tagokhoz és a tanulókhoz az új tanév megnyitása alkalmából. Sebestyén Liviu elvtárs üdvözölte az iskola tantestületét és tanulóit. Utalt az ifjúságnak az árvíz idején és az ifjúsági munkatelepeken tanúsított hősies helytállására és meggyőződését fejezte ki, hogy ez a fiatalos lendülete megnyilvánul a tanulásban is. Ezután Gheorghe Hossu, a pártalapszervezet titkára, valamint a szülői bizottság elnöke és az iskola KISZ szervezetének titkára kívánt eredményes munkát az új tanévben.