Vörös Zászló, 1971. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-13 / 9. szám

XXIII. évfolyam 9 (5936.) szám 1971 január 13. szerda Ára 30 bámi ­Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA PRAHOVA MEGYEI IPARVÁLLALATOKBAN Mint ismeretes, Nicolae Ceausescu elvtárs már az új esztendő első munkanapjain látogatást tett Brassó és Szeben megye több iparvállalatában, s ezeken a munkatalálkozókon széles körű véle­ménycserére került sor a felkeresett egységek, az illetékes minisz­tériumok, az említett megyék felelős tényezőivel. Január 12-én, kedden Nicolae Ceausescu elvtárs Gheorghe Panu,­­Maxim Berghianu, Manea Manescu, Petre Blajovici és Va­sile Patilinet elvtársakkal együtt újból találkozott munkahelyei­ken a Sinaiai Finommechanikai üzem, a Cimpinai Neptun Mecha­nikai Üzem, Villamosfelszerelés-javító Vállalat (IRUE) és Mecha­nikai Üzem, a Plopeni-i Mechanikai Üzem, a Ploiesti-i Vegyipari Gépgyár és 1 Mai Üzem vezető szerveivel és alkalmazottaival. Sinaia nemcsak mint üdülőhely híres. Itt található a hazai gép­ipar egyik legfontosabb egysége, a Finommechanikai Üzem, amely adagoló szivattyúkat gyárt. Sinaia apraja-nagyja kisereglett, hogy köszüntse Nicolae Ceausescu elvtársat, a többi párt- és állam­vezetőt Sinaia Főutcáján egyéb­ként ugyanaz a lelkes légkör u­­ralkodik, mint Predeal és Sinaia között az egész útvonalon, s mint­egy betetőzi az Azugán, Bakrem­ben, Poiana Topului-on lezajlott megható fogadtatást. Szűnni nem akaró tapsvihar fo­gadja a Sinaiai Finommechanikai Üzem új műszaki-adminisztratív pavilonja előtt az érkező párt- és államvezetőket .JRKP-RKP“. .■Céausescu és a nép“ — hangzik mindenünnen. Ilie Ciku, az RKP Prahova­­me­gyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke üdvözlő beszédet mond. Aurel Boghici mérnök, az üzem igazgatója be­mutatja a vendégeknek azt a ki­állítást, amely szemlélteti a vál­lalat fő termékeit­­­­ a hazai gyártmányú összes típusú Diesel­motorok felszereléséhez szükséges mintegy 30 féle adagoló szivat­­­tyút, a gépesítési és automatizá­lási berendezésekhez szükséges olajszivattyúkat és hidraulikus el­osztókat. A precíziós készülékekhez hasz­nált automata gépek és félgyárt­mányok csarnokának megtekinté­sekor a párt főtitkára érdeklődik a termelési folyamatról, a techno­lógiai folyamat megszervezési módjáról. A megmunkáló csarnokban Nicolae Ceausescu elvtárs elbe­szélget Stan Mihalcioiu lakatos­sal, aki körülbelül 32 éve dolgo­zik az üzemben, Ion Monta minő­­ségellenőrrel, Georgeta Voicules­­cu szabályozó lakatossal. A párt­­főtitkár érdeklődik, mit tesznek a termelés és a termelékenység nö­velése érdekében, milyenek a munka- és életkörülményeik. ,,Üdvözöljük körünkben. Nicolae Ceausescu elvtárs ,,Éljen so­káig, pártfőtitkár elvtárs!“ — hangzik mindenünnen, jeléül an­nak, hogy a modern iparvállalat munkaközössége, akárcsak egész népünk, a nagyrabecsülés és sze­retet érzéseivel viseltetik Nicolae Ceausescu elvtárs iránt A Sinaiai Mechanikai Üzem a jelenlegi ötéves tervben további nagyarányú fejlesztés előtt áll. Új épületszárnnyal egészítik ki azt az üzemcsarnokot, ahol jelen­leg az adagoló szivattyúkat és a precíziós készülékeket gyártják. A pártfőtitkár távozás előtt gratulál a munkásoknak, techni­kusoknak és mérnököknek ered­ményeikhez és további sok sikert kíván nekik az új ötéves tervben, amely már az első napoktól kezd­ve szemmel láthatóan jól indult. Nicolae Ceausescu elvtárs a lá­togatás folyamán megállapítja, hogy még sok lehetőség van a termelés volumenének növelésére, a minőség javítására, s ajánlja a vállalatvezetőségnek, az illetékes minisztériumnak, elemezze az ere­deti tervelőirányzatok túlszárnya­lásának összes lehetőségeit. Az ezzel kapcsolatos megbeszélés vé­gén a vendéglátók magukévá te­szik azt az ajánlást, hogy a je­lenlegi ötéves terv lezárásakor, konvencionális egységekben szá­mítva, érjék el a mintegy 600 000 adagoló szivattyú termelését az­­eredetileg előirányzott 510 000 he­lyett. A párt főtitkára ugyanak­kor azzal a mozgósító felhívással fordul az üzem munkaközösségé­hez, hogy tegyen kitartó erőfeszí­téseket mind a saját vállalata mind a más vállalatok felszerelé­séhez szükséges gépek tervezésére és előállítására. Cimpina bejáratánál nagy ív­­kaput állítottak fel rajta a követ­kező "irh­önő szavakkal­ .,Köszönt­jük pártunk és államunk szeretett vezetőit“. A nagy és lelkes em­bertömeg — Cimpina csaknem e­­gész lakossága — a főút két ol­dalán sorakozik fel. Az első találkozás a cimpinai dol­g­ozókkal a Neptun Mechanikal szemben zajlik le. Amikor a fiatal lányok virággal köszöntik a párt főtitkárát és a többi vendéget, előlép Ana Teleges­­cu, Cimpina legidősebb lakosa és az ünnepi pillanattól megilletődött hangon ezeket mondja: „Üdvözöl­jük körünkben Ceausescu elvtárs Nyolcvannyolc éves vagyok, de éle­temben nem ismertem még egy olyan vezetőt, aki annyira népsze­rű lett volna és akit annyira sze­retnének, mint önt. Melegen üdvöz­löm!"­ F­erdinand Sancu, az üzem igaz­gatója végigvezeti a vendégeket e jelentős vállalatban, amely a gépi­­parban számos aggregátnál és be­rendezésnél alkalmazott sebesség­csökkentőket és felvonókhoz szük­séges csörlőket állít elő. Először a mechanikai­ szerelő osztályt tekintik meg. Itt számos munkás üdvözli Nicolae Ceausescu elvtársat, s mond köszönetet azért, hogy vendégként fogadhatja őt ezekben az év eleji napokban, az ötéves terv kezdetén, amikor rend­kívül fontos feladatok várnak rá­juk vállalatuk fejlődési perspek­tíváinak valóra váltásában. A pártfőtitkár elidőzik Vasile Enache mester munkahelyén, elbe­szélget a köréje sereglő munkások­kal a termelési feladatok teljesíté­séről, a munka- és életkörülmé­nyekről. A vendéglátók tájékoztat­ják a vendégeket, hogy évről-évre következetes üzemfejlesztés folyik. Az üzem gyorsabb ütemben fejlőd­het — mutat rá a párt főtitkára, s ajánlja az illetékes minisztérium vezetőségének, a vállalat vezető kol­lektívájának, hogy továbbra is for­dítson fokozott figyelmet erre az egységre. Itt, Cimpinan —­ hang­súlyozza Nicolae Ceausescu elvtárs — gazdag tapasztalattal, régi ha­gyományokkal rendelkező munká­sok vannak, s ezt a potenciált ma­gasabb fokon kell hasznosítani. A cimpinai fém- és gépipar általános szükségleteiről folytatott tanácsko­zás közben felmerül a gondolata annak, hogy építsenek egy 35 000 tonna kapacitású öntödét, amelyet az összes helybéli üzemek együttmű­ködésével valósítanának meg. Nicolae Ceausescu elvtárs felhívja a munkaközösséget, teljesítsék már 1973-ban az 1975-re előirányzott feladatokat. ,,Az alkalmazottak e­­gész közösségével együtt vizsgálják felül a tervet — mondja a főtitkár — és februárig terjesszenek elő olyan fejlesztési programot, amely tegye lehetővé, hogy 1973-ban 35 000 reduktort, 1975-ben pedig 45 000—50 000 darabot gyártsa­nak“. A párt- és államvezetők a Nep­­tunból átmennek a szomszédos üzemegységbe, a Kőolajipari Mi­nisztériumhoz tartozó Villamosfel­­szerelés-javító Vállalatba, s ott ugyanaz a lelkesedés fogadja őket. A vállalat a szocializmus létesít­ménye, kis műhelyből született és az idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Joggal elmondhatjuk hogy az üzem a nemzetgazdaság főgépésze, hiszen villamosfelszere­lés- és villanymotor-javításban csaknem minden nemzetgazdasági ág szükségleteit ellátja. A vállalat vezetőségével, az ü­­zemben jelenlévő Ion Nicolae kő­olajipari miniszter-helyettessel el­beszélgetve. Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta, hogy a válla­latnak állandóan bővítenie kell ter­melését, együttműködve az ország más hasonló egységeivel és a helyi egységekkel". A vállalati termelés­nek számottevően kell növekednie a jelenlegi ötéves tervben, amire meg is van a lehetőség. Ajánlja hogy az alkalmazottakkal egyetér­tésben vizsgálják felül és a válla­lat tényleges lehetőségeinek meg­felelően helyezzék új alapokra a tervet. Nicolae Ceausescu elvtárs, itt is, akárcsak az előzőleg megtekintett vállalatokban, megáll több munka­hely előtt, s elbeszélget a munká­sokkal,, Kikéri véleményüket a munkafeltételekről, a termelés bő­vítésének lehetőségeiről és a ter­mékminőség javításáról. Cimpinan utoljára azt a Mecha­nikai Üzemet tekintették meg, amely kőolajszivattyúkat, szivat­­­tyúvonórudakat és a kitermelő- és fúróberendezésekhez szükséges más alkatrészeket gyárt. A vendégek kérdéseire Florin Ditulescu, az egység igazgatója el­mondta hogy az utóbbi időben a gyártmánylistát újabb termékekkel bővítették. Mint hangsúlyozzák, az üzem termékeit külföldön is jól ismerik. Az üzemlátogatás végén Nicolae Ceausescu elvtárs ajánlotta, hogy minél jobban használják ki a ter­melőterületet. Mint rámutatott a cimpinai üzemnek minden felté­tele megvan ahhoz, hogy jó minő­­ségű román acélból a kőolajszi­vattyúk, a fúrószerszámok és fú­­rórudak nagy választékát állítsa elő a belső szükségletek és a kül­földi rendelések fedezésére. A vendégek és a vendéglátók be­szélgetése arra a következtetésre vezetett, hogy mélyreható tanul­mányozás alapján a jelenlegi öt­éves tervben megkétszerezhető és változatosabbá tehető az üzem globális termelése, elsősorban az önfelszerelés és házigépgyártás útján. Nicolae Ceausescu elvtárs aján­lotta Ion Rusan cimpinai polgár­­mesternek, a helybeli párt- és ál­lami szervek más képviselőinek, tegyenek meg mindent a megye­beli helységeik további szépítése érdekében, létesítsenek újabb ke­reskedelmi egységeket a lakosság ellátási kérdéseinek operatív meg­oldására. A Prahova megyei munkaláto­gatás következő állomása a nagy jelentőségű gépipari vállalatáról ismert Plopeni. Gheorghe Silaev, a Plopeni-i Mechanikai Üzem igazgatója is­merteti a szorgos, fiatal munka­­közösség (az átlagos életkor 24 év) munkáját és eredményeit. El­mondta, hogy az üzemben készülő hidraulikus gépelemek és beren­dezések a traktoralkatrészek 30— 35 százalékát teszik ki, az üzem gyártmányait a Craiovai Electro­­putere és a Bukaresti 23 August dolgozói is használják a mozdony­gyártáshoz. Ezenkívül az üzem különféle szerszámgépeket, kőolaj­ipari és bányaipari berendezést, a mezőgazdaság számára pedig eké­ket gyárt-A fő termelőrészlegek megte­kintése során a vendégeknek al­kalmuk van , tudomást szerezni a munkaszervezés módjáról, megis­merni a kitűnő gépeket és beren­dezéseket készítő munkások nagy szaktudását. A munkások mindenütt nagy lelkesedéssel fogadják a vendé­geket. Ion Ciolacu mester ezeket mond­ja a párt főtitkárának: — A párt számíthat ránk, mint ahogy mi is mindig bízunk a pártban. Minden tőlünk telhetőt elkövetünk, hogy növeljük a szer­számgép-termelést. Az alkalma­zottak rövidesen sorra kerülő köz­gyűlésén megvitatjuk és kijelöl­jük az üzemünk munkájának jó menetét célzó intézkedéseket. — Jól mondta, hogy üzemünk, mert önöké a döntő szó, hiszen önök a termelői és egyben a tu­lajdonosai is a termelőeszközök­nek. Egyébként az alkalmazottak gyűlése kell hogy legyen az a fó­rum, amely elbírálja, hogy az igazgató­bizottság mennyiben tel­jesítette feladatát, így értelmez­zük mi a szocialista demokráciát — mondja a főtitkár. A vezető káderekkel, a gépipa­ri miniszterrel folytatott beszél­getés során Nicolae Ceausescu elvtárs kérte, készítsék el az üzemfejlesztési programot, hogy az üzem az ötéves terv végén másfélmilliárd lej értékű termé­ket állítson elő. Paulesti község lakosai meleg fo­gadtatásban részesítették a párt­os államvezetőket. — Jó szövetkezetük van ? — kérdi Nicolae Ceausescu elvtárs. — A múlt évi eredmények k­i­­elégítőek, és igyekeztünk minél jobban előkészíteni a jövő nyári termést — válaszolja a bíró. Buz­­dítólag hatott ránk a párt Köz­ponti Bizottságánál tartott no­vemberi munkaülés, a mezőgaz­dasági tevékenység javítására, a javadalmazások és nyugdíjak nö­velésére hozott intézkedések, s arra késztettek bennünket, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyünk minél gazdagabb termés elérésé­ért. A pártfőtitkár sok sikert, jó egészséget, boldogságot kíván a szövetkezeti tagoknak, elbúcsúzik tőlük. ... Délre jár az idő. Ploiesti-en az új északi városnegyedtől egé­szen a központig ,ezrek és ezrek köszöntik a párt- és államvezető­ket. A főtéren a hagyományos ke­nyérrel és sóval kínálják a párt­os államvezetőket. Elhangzik az állami himnusz, majd Nicolae Ceausescu elvtárs ellép a díszőrség előtt. A Plo­­iesti-i munkalátogatás színhelye a vegyipari gépgyár volt. Eugen Toma mérnök, az üzem vezérigaz­gatója bemutatja a vendégeknek a kollektíva néhány legutóbbi megvalósítását, köztük a lentiku­­láris kiegyenlítőt, amelyet eddig külföldről importáltunk, s értéke két gépkocsi értékének felel meg. Az üzem most évi 1­000 darab ilyen kompenzátort állít elő. A kazánosztályon Nicolae Ceausescu elvtársnak bemutatják, milyen modern eljárással készül­nek a hatalmas gömb és henger alakú tartályok. Paul Kaulis mes­ter, Cornel Caranfil és Ion Vilsan munkások válaszolnak a párt fő­titkárának kérdéseire, s megfogad­ják, hogy fokozott erőfeszítéseket tesznek az évi terv példás telje­sítése érdekében. Ezután a különleges csapágya­kat előállító osztály megtekinté­sére kerül sor. Ez az első csap­ágygyár az országban, amely a fúróberendezésekhez, a henger­­dékhez stb., gyárt ilyen terméke­ket. Nicolae Ceausescu elvtárs uta­sításokat ad, hogy még inkább szakosítsák a vegyipari gépgyár és a különleges csapágyakat előállító osztály termelését. — Tekintettel tapasztalataikra javasolom — mondotta a pártfő­titkár —, hogy a bukaresti Szer­szám- és Célgépgyárral együtt szerkesszenek csapágy gyűrű-csi­szológépet. Úgyszintén feltétlenül el kell érni, hogy itt a próbapa­­don is a nagyüzemi körülmények­hez hasonlóan működtessék a be­­rendezéseket, hogy mindennemű minőségi hiányosságot elkerülhes­senek. — A hengereltáru- és acélellá­tásban nehézségeink vannak — mondja a vállalat igazgatója. Nicolae Ceausescu elvtárs azon­nal tanácskozik Maxim Berghianu elvtárssal, az Állami Tervbizott­ság elnökével, Ioan Avram gép­ipari miniszterrel a helyzet orvos­lásához szükséges operatív intéz­kedésekről. A pártfőtitkárt tájékoztatják, hogy az üzem az idén helyi erők­ből 40 új berendezést állít elő. A pártfőtitkár véleménye szerint ez csak a kezdet, mint hangsúlyozza, külön szektort kell létesíteni ilyen gépek tervezésére és előállításá­ra, a hazai gépgyártás hatéko­nyabbá tételére. A gépkocsisor eleven sorfal kö­zött, többezres ünneplő tömegben tart az 1 Mai Üzem felé. Innen került ki a szondaerdők jó része, innen indult el világjáró útjára tucatnyi fúróberendezés, hogy vi­lággá röpítse a Ploiesti-i gépgyár­tók hírét, s biztosítsa az Upetrom­ számára a második helyet a vi­lágtermelésben. A gyár kapujában termelési grafikonon mutatják be a vendé­geknek, hogy a legújabb gyártmá­nyú fúrófejek felvehetik a ver­senyt világviszonylatban a legmo­dernebbekkel. A kétségtelen mi­nőségi ugrás újabb gépsor beállí­tásának tulajdonítható. — Milyen terveik vannak a tengeri kőolajfúrás terén ? — kérdezi Nicolae Ceausescu elvtárs. — Berendezést tervezünk a kontinentális talapzaton végzendő fúráshoz és világszínvonalon akar­juk megvalósítani — válaszolja a Kőolajipari Felszereléskutató­ és Tervező Intézet igazgatója. — Gratulálok eddigi eredmé­nyeikhez és az ötéves terv fel­adataihoz méltó sikereket kívánok — mondja a pártfőtitkár. A­ vendégek megtekintik a hő­kezelő osztályt, ahol gyémánt ke­ménységűvé edzik a fúrók acél­ját. A párt főtitkára ajánlja, hogy házi gépgyártással valósítsák meg a harmadik hőkezelő vonalat. A párt- és államvezetők ezután megtekintik a 12 000 négyzetmé­teres új gyártási teret, ahol a je­lenlegi ötéves terv beruházásai nyomán végbe megy majd a ter­melőfolyamat. Az épülő hatalmas csarnokokban Nicolae Ceausescu elvtárs javasolja, a tetőzetet ké­szítsék üveglemezekből, hogy a munkások természetes fénynél dolgozhassanak. Az üzem távlatait illetően a pártfőtitkár szorgalmaz­za, hogy fokozzák a kőolaj és fémipari gépek gyártásának pro­­filírozását. A továbbiakban azt az útbaigazítást adta, készítsenek át­fogó intézkedéstervet az üzem gazdasági mérlegének egyensúlyba hozására, hogy 1972-ig csökkent­sék az importot és növeljék az ex­port részarányát. — Jó dolog, hogy büszkélked­hetnek élenjáró helyükkel az olajbányagépek világtermelésé­ben, de ezt a hírnevet kitűnő munkával kell öregbíteni — mon­dotta Nicolae Ceausescu elvtárs a vezető káderekhez intézve szavait. ★ A Prahova megyei iparvállala­tokban tett munkalátogatás befe­jezéseként. Nicolae­­Ceausescu elv­­társ megbeszélést folytatott a me­gyei­­ pártbizottság titkárságának tagjaival, s ennek során hangsú­lyozta, hogy minden iparvállalat­ban alaposan elemezni kell, mi­képpen hasznosítható a legjobban a munkakollektívák gazdag ta­pasztalata nagy teljesítményű, a világpiacon versenyképes és u­­gyanakkor a hazai vállalatok mű­szaki felszerelését is kiegészítő gépek és berendezések megvalósí­tásában. Ilyképpen csökkenni fog az import, további erőforrások jönnek létre a nemzetgazdaság gyors ütemű fejlesztésére. E rend­kívül fontos feladat megvalósítá­sáért bővíteni kell az együttmű­ködést mind a megyebeli gépgyá­rak, mind pedig ezek és a szom­szédos megyék gépgyárai között. A jelenlegi ötéves terv, amelyet a gépipar gyors ütemű fejlődése, a termelés minőségileg magasabb szintje jellemez, megköveteli a vállalati szakkáderektől, a minisz­térium vezetőségétől, a helyi párt­­szervektől, hogy operatívabban megállapítsák a nemzetgazdaság­nak és a külföldi partnereknek szükséges gyártmánytípusokat, rátérve nagy kapacitású és magas műszaki színvonalú berendezések előállítására. A pártfőtitkár szorgalmazta: a szakemberek tájékozódjanak rend­szeresen a gépipar újdonságairól, rendezzenek tapasztalatcserét a hazai gépgyártás legjobb módsze­reinek általános elterjesztéséért. A távozó Nicolae Ceausescu elvtárs és a többi párt- és állam­vezető ismét megállt a város köz­pontjában. A pártfőtitkár köszö­netet mondott a Ploiesti­eknek a fogadtatásért és további sok sikert kívánt valamennyiüknek. Nicolae Ceausescu elvtárs, a többi párt- és államvezető mun­kalátogatása Sinaia, Cimpina, Plopeni és Ploiesti ipari egységei­ben, tanácskozásaik a munkások­kal, technikusokkal és mérnökök­kel, a minisztériumok, a helyi párt­ és állami szervek képvise­lőivel az időszerű és a távlati fel­adatokról, kidomborították az 1971-es terv és az ötéves terv cél­kitűzéseinek reális jellegét, tük­rözték a dolgozóknak azt az el­határozását, hogy a célkitűzéseket valóra váltják, minőségileg maga­sabb szintre emelik az egész mun­kát. A pártfőtitkár behatóan érdek­lődött az emberek munka- és életkörülményei felől, tanácskozott velük a termelés konkrét kérdései­ről. Útmutatásai ezúttal is bizonyít­ják: pártunk és államunk veze­tője következetesen gondoskodik arról, hogy a párt által kijelölt lelkesítő feladatok egész népünk javára, a szocialista Románia fel­virágoztatása érdekében valóra váljanak. A riportot írták: ION MARGINEANU, N. POPESCU-BOGDANESTI PAUL DIACONESCU MIRCEA S. IONESCU A 2. OLDALON . K­özművelődés A 3 OLDALON! Munkás kultúrmozalom Marosvásárhelyen Válaszoltak — intézkedtek Sport Bukarestbe érkezett A­do­­ára olasz külügyminiszter Corneliu Mánescu külügyminisz­ter meghívására kedd délután hi­vatalos látogatásra a fővárosba érkezett Aldo Moro olasz külügy­miniszter. Az Otopeni repülőtéren Corne­liu Mánescu külügyminiszter, he­lyettese, Vasile Gligor, Iacob Io­nascu római román nagykövet és kül­ügym­inisztéri­u­mi főtisztvise­lők fogadták a vendégeket. Ott volt Niccolo Moscato bu­karesti olasz nagykövet és a nagykövetség több tagja­. (Agerpres) Az Építkezési Tröszt 1971-es terveiről nyilatkozik Felszeghi István főmérnök A termelési tervünk körülbelül 23—24 százalékkal növekszik az 1970. évi megvalósításhoz viszo­nyítva. Ez azt jelenti, hogy a ka­pacitásunkat fel kell emelnünk az új feladatok színvonalára. Minde­nekelőtt az első évnegyed jobb ki­használásával, hogy ebben az idő­szakban sikerüljön legalább az évi terv 21—25 százalékát megvalósí­tani Ezenkívül részben a munka­erő pótlásával, részben pedig a ter­melékenység emelésével kellene ezt a többlettermelést elérnünk. A munkatermelékenység fokozását elősegíti, hogy az idén 280 lakást már a nyárádtői egységben gyártott nagy panelekből állítunk össze. A mezőgazdasági objektumoknál pe­dig kizárólag előre gyártott elemek­ből dolgozunk és gépesítve. A terv szerint hozzákezdünk a gezsei kom­plexumon kívül Kutyfalván egy borjúhízlalda, Makfalván és Nyá­­rádgálfalván pedig egy-egy nagy­állat hizlaló szövetkezetközi kom­plexum létesítéséhez. Körülbelül 30 millió lejt tesz ki ennek a három munkálatnak az értéke. Hogy eleget tehessünk a megnö­vekedett termelési feladatoknak, lényeges beruházásokat végzünk. A pénzalapok nagy részét a gépesí­tés fokozására fordítjuk, míg a má­sik részét a saját bázisaink fejlesz­tésére — Marosvásárhelyen, illet­ve új bázisok kiépítésére Régen­­ben és Segesváron. A két municí­­piumban végzendő munkák lehető­vé teszik — a negyedik negyedév­től — egyes műveletek központosí­tását. Például a betonvas és a zsa­luzd anyag központosított feldol­gozását. Ami a tervünkben szereplő szo­­ciál­kulturális és ipari jellegű lé­tesítményeket illeti, szintén mond­hatok néhány példát. 2871 lakást építünk, amiből 1200-hoz már hoz­­zákezdtünk, téli munkafrontot ké­pez. Remélem, hogy az idén sikerül ütemesebben átadnunk a blokkokat. A csatorna és a vízhálózatot 28 000 méterrel hosszabbítjuk meg megyénkben, 40 000 négyzetméter járdát építünk és 32 tantermet, mégpedig Szovátán, Balánbányán és Marosvásárhelyen. Szovátán ezenkívül új postaépületet is eme­lünk és egy 150 férőhelyes üdülőhá­zat. Folytatjuk a vásárhelyi meg a segesvári kenyérgyár építését. To­vább dolgozunk természetesen a régen! Republica Helyiipari Válla­lat munkacsarnokán, bővítjük a marosvásárhelyi ILEFOR export­részlegét, a parajdi sóbányát. Ter­vünkben több kereskedelmi egység építése is szerepel. Lejegyezte: AJTAY LÁSZLÓ Épül a dicsői Vegyikombinát 6. sz. karbidkemencéje Tudományos ülésszak Az Orvostudományi Akadémia marosvásárhelyi Orvosi Kutató­­központja január 14—15-én tartja tudományos ülésszakát (du. 5 ó­­rai kezdettel, az Orvostudományi Társaság Bolyai utca 5 szám alatti székházában). A kétnapos üléssza­kon 12 tudományos közlést ter­jesztenek elő és vitatnak meg. A megvitatásra kerülő közlések közül jelentősek a diffuzibilis co­­lesterinnek az érelmeszesedés ki­alakulásában játszott szerepéről szóló munka, valamint az agy­sebek gyógyulásának (hegedésé­nek) szövettani hisztokémiai-bio­kémiai vizsgálatával és gyógysze­res befolyásolhatóságával kapcso­latos tanulmányok. Érdekes köz­lések hangzanak el továbbá a sejt- és szövetlégzés eddig isme­retlen oldalait kutató vizsgálatok eredményeiről. Az ülésszak a Kutatóközpont dolgozóinak múlt évi tevékenysé­géről is mérleget készít. Közel 400 000 lej terven felüli jövedelem A dicsői fémhulladék begyűj­tő központ jó eredménnyel zár­ta az 1970-es esztendőt. Elő­irányzatát mennyiségileg 14 százalékkal szárnyalta túl, míg értéktervét 13 százalékkal. A terven felüli jövedelem értéke meghaladja a 377 000 lejt. Paralízis elleni védőoltás Az Egészségügyi Minisztérium közli, hogy január 14-től ország­szerte beoltják paralízis ellen az 1969. november 1. és 1970 decem­ber 1. között született gyermekeket. Az oltóanyagot, amelyet a buka­resti Dr. I. Cantacuzino Intézet ál­lított elő, cseppek formájában ad­ják be. Az egészségügyi körzetek a kö­vetkező három szakaszban bonyo­lítják le az oltást: január 14—20; február 14—20; április 14—20. Az 1970. decemberében született gyer­mekeket februárban és áprilisban oltják be, míg a 1971 januárjában és februárjában született gyerme­keket az áprilisi szakaszban. A helybeli lakosság és az ideiglenes lakhelyű, valamint az átutazóban lé­vő családok az illetékes területi körzetnél kell hogy jelentkezzenek gyermekeikkel. (Agerpres)

Next