Vörös Zászló, 1980. szeptember (32. évfolyam, 208-232. szám)

1980-09-02 / 208. szám

AZ RKM MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXII. évfolyam 208 (8924) szám | 1980. szeptember 2. kedd Ára 30 iámi NICOLAE CEAUSESCU munkalátogatása Górj Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtit­kára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke hétfőn munka­­látogatást tett a Gorj megyei Rovinari és Motru szénmedencé­­ben. A látogatásra a párt és az ál­lam vezetőjét elkísérték Ilie Verdét, Emil Bobu és Virgil Trofin elvtársak. A párt főtitkárát, a köztársa­ság elnökét a fővárosból való el­utazáskor az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjai és póttagjai, az RKP KB titkárai búcsúztatták.­­ A látogatás, amelyre akkor kerül sor, amikor az összes dol­gozók, az egész nép minden ere­jét latba vetve dolgozik a jelen­legi ötéves terv példás teljesíté­séért és a párt XII. kongresszu­sa által a következő ötéves terv­re kijelölt feladatok megvalósí­tásához szükséges feltételek megteremtéséért, egész lefolyá­sával ékesszólóan tükrözi az e­­gész népnek a párt körüli, a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs, az egész munkáját és életét a haza boldogulásának és haladásának, szocialista, szabad és szuverén nemzetünk prosperi­tásának szentelő ember körüli egységét. A gorji bányászok, ennek az ősi román tájnak az összes dol­gozói a legnagyobb tisztelettel és szeretettel fogadva a párt főtit­t­kárát, a köztársaság elnökét, ki­fejezésre juttatták maradéktalan csatlakozásukat pártunk politi­kájához, mely politika ékesszóló­an tükröződik a termelőerők harmonikus fejlődésében az e­­gész ország területén, ami új, virágzó életet biztosít az összes megyék és helységek számára, s ugyanakkor biztosítja a néptö­megek élet- és civilizációs szín­vonalának emelkedését. Pártunk főtitkárának újabb látogatása az olténiai szénme­­dencéjében — országunk legna­gyobb szénmedencéjében — al­kalmat nyújtott olyan fontos kérdések megvitatására, mint a széntermelés növelése, a széntar­talékok hatékony kihasználása olyképpen, hogy biztosított le­gyen országunk energetikai füg­getlensége. A szakminisztérium vezetőségé­­vel, a bányászokkal és szakem­berekkel, a helyi párt- és állami szervek képviselőivel folytatott párbeszéd során elemezték azt, hogy mit kéne tenni e nagy szén­medence — amely az ország össz­termelésének csak-ne­m 70 százalé­kát biztosítja — barnaszénterme­lésének a növeléséért, a munka­termelékenység szüntelen növelé­séért, a gépesítés kiterjesztéséért, a gorji bányaegységek és hőerő­művek­ korszerű felszereléseinek és berendezéseinek a jobb ki­használásáért. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a gorji dol­gozók, a bányászok és családjaik munka- és életkörülményeinek a javítására, ami példásan tükrözi azt, hogy pártunk és államunk vezetősége, személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs állandó gon­dot fordít egész népünk anyagi és szellemi jólétének a szüntelen növelésére. Az elnöki repülőgép 8.30 óra­kor leszállt a craiovai repülőté­ren. A párt főtitkárának üdvöz­lésére megjelent több ezer dol­gozó erős hurrázással és éljen­zéssel fejezte ki azt a szeretetet amellyel egész népünk övezi Nicolae Ceausescu elvtársat, az örömet, hogy újból körükben láthatják.­­ • Hangot adva e nemes érzel­em­­nek. Miu Dobrescu, az RKP Holt megyei bizottságának első titká­ra melegen üdvözölte a párt fő­titkárát. A jelenlévők hosszasan éltették a pártot, a párt főtit­kárát, ütemesen k­ih­ozták: Ceausescu — RKP!. Ceausescu és a nép!, lelkes ünneplésükkel ismételten kifejezésre juttatva egész népünk megbonthatatlan egységét a Román Kommunista Párt körül, a párt főtitkára kö­rül. Nicolae Ceausescu elvtárs me­legen üdvözölte a lelkesen ün­neplő tömeget, majd a jelenlévők ELVTÁRS megyében ezreinek hurrázása és éljenzése közepette helikopterbe szállt, s Rovinari felé, Górj megyei mun­kalátogatásának első állomása felé vette útját. Az elnöki helikopter Rovinari­­ban száll le. Itt Nicolae Ceausescu elvtársat, a többi párt- és állam­­vezetőt nagy tisztelettel köszön­­ti fW'*107. RKP Górj megyei bizottságának első titkára, valamint a helyi párt- és állami szervek képvise­lői, számos Gorj mérvéi m­int. A szüntelen fejlődésben levő Rovinari valamint más Gorj me­gyei bányaközm­in­­­t*bb ez''~'n­kosa hosszasan és lelkesen élteti a pártot, a párt főtitkárát, kife­­jezés*'e vi­ttatva r^-n-VIV". 1 -tett őszinte tiszteletét és háláját pártunk és államunk vezetője, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt, aki mindent megtett és megtesz a megye, az egész ország szünte­len felvirágoztatásáért, azért, hogy állandóan gondoskodik a dolgo­zók, a bányászok és családjaik életéről és jólétéről, Nicolae Ceausescu elvtárs Gorj megyei munkalátogatásá­nak a Rovinari bányaváros és hőerőmű melletti Girla felszíni bányában kezdődik. A munkadialógus során ele­mezték, hogyan teljesítették mindazokat a feladatokat és útmutatásokat amelyeket a párt főtitkára adott egy évvel ez­előtt. A vendéglátók ismertetve az eredményeket, s általában a szénmedencében folyó tevékeny­séget, rámutatnak arra, hogy míg a múlt év augusztusában naponta körülbelül 60 000 tonna szenet termeltek ki, jelenleg a napi termelés eléri a mintegy 90 000 tonnát, s minden lehető­ség adott, hogy a negyedik év­negyedben meghaladják a napi több mint 100 000 tonnás szén­­termelést A továbbiakban tájékoztatják a párt főtitkárát arról hogy a ter­melékenység növelésére vonat­kozó útmutatásait maradéktala­nul teljesítették. Ilyképpen a bányászok állták szavukat. A vendéglátók elmondják, hogy véglegesítették a bánya technológiai folyamatát, mely művelet eredetileg 1983-ra volt kitűzve. Úgyszintén rámutatnak. (Folytatás a 4. oldalon) A tervezettnél több villamos energiát és tüzelőanyagot takarítottak meg A Régeni Fafeldolgozó Válla­latban az 1980-ra kidolgozott elektromos energia és tüzelő­anyag megtakarítási program az első félévre 532 megawattóra e­­lektromos energia és 790 tonna egyezményes tüzelőanyag meg­­spórlását irányozta elő. Annak el­lenére, hogy a forgácslemez­­gyártó részlegen megkéstek a főjavítási munkálatokkal, és e­­miatt el kellett halasztani a jel­zett időszakra tervbe vett több intézkedést, vállalati szinten túlszárnyalták a félévi előirány­zatot: 658 megawattóra villamos energiát és 945 tonna egyezmé­nyes tüzelőanyagot takarítottak meg. E megvalósításokhoz az olyan folyamatos tevékenysége­ken kívül, mint a páralecsapó­dások visszanyerése, a hőveszte­ség csökkentése végett, a hő­­vezetékek szigetelésének felújí­tása stb., a gyártási technoló­giákon, a gépeken és berende­zéseken eszközölt módosítások és egyéb intézkedések útján ju­tottak el. A hangszergyárban bevezetett új technológiánál al­kalmazott helyi légszívó és -visszanyerő berendezések üze­meltetése 50 tonnányi egyezmé­nyes tüzelőanyag megtakarítá­sához vezetett, a forgácslemez­­gyárban a belső világítás hi­ganylámpás megoldása mintegy 50 megawattórával csökkenti az áramfogyasztást, 100 megawatt-­­ órával kisebbítették egy-egy forgácsoló gép beszerelt teljesít­ményét, ugyanennyi villamos­­energia-megtakarítást eredmé­nyezett a légszívó ventillátorok beszerelt teljesítményének csök­kentése és e berendezések mű­ködésének megállítása az étke­zési szünetek idejére. A villamosenergia- és tüzelő­anyag-megtakarítás volumene tovább növekszik, amint a for­­gácslemez-gyárban sikerül meg­valósítani még néhány elkép­zelést, így például a forgácsle­­mez-sajtoló gép korszerűsítése évenként hozzávetőlegesen 110 tonna egyezményes tüzelőanyag megspórlását teszi majd lehető­vé, az enyvkeverő gép két, ki­sebb beszerelt teljesítményű be­rendezéssel való kicserélése pe­dig évi 50 megawattóra villa­mos energiáét. A távlati elgondolásokból egy­előre csak annyit említünk meg, hogy a vállalatban üres­járat-korlátozó automatákat szándékoznak felszerelni, a be­rendezésekre a megrendelést el­küldték már a fővárosi Electro­­aparatai gyárnak. (Nemes) Napjaink fontos teendői a mezőgazdaságban Van bőven, hisz az őszi veté­sek előkészítése, a vetés épp o­­lyan fontos, mint a zöldségfélék gyors begyűjtése, a még kint le­vő takarmányok behordása, a silózás és más munkálatok. Ar­ra kell tehát törekedni, amint azt a Megyei Pártbizottság mil­liójának ülésén is javasolták, hogy az összes mezőgazdasági munkálatokat idejében, magas minőségi szinten végezzük el, mert ezzel elkerüljük az idei termés károsodását és jó alapot teremthetünk a jövő évinek. És most az időjárás sem akadály. Igaz, néhol már szárazságra pa­naszkodtak, de a vasárnap éj­szaka lehullott eső megoldotta ezt a problémát. Teh­át minde­nütt teljes lendülettel folytathat­ják nemcsak az őszi növények betakarítását, hanem a területek előkészítését, a koraiak veté­sét is. A FELADATOKHOZ MÉLTÓ MUNKA Nem kevesebb mint 1250 hek­tárt kell bevetni ezen az őszön a régeni állami mezőgazdasági vállalatban s ennek jelentős ré­szét az első sürgősségi időszak­ban. Hogy állnak az előkészüle­tekkel? — kérdeztük Lengyel Lászlót, a vállalat főmérnökét. — Különösen az olasz perre ve­tése sürget. 250 hektár a ter­vünk. 200 hektárt nemcsak fel­szántottunk, hanem kétszer tár­csáztunk is, mégsem készült jó magágy. Most az eső után teljes ütemben vetjük az olaszperiét, négy géppel. Jó földbe kerül a mag, hisz 50 hektárt istállótrá­­gyáztunk s egy 10 trágyaszóró­ból és egy IFRON-ból álló mun­kaalakulattal most is ott dolgo­zunk. Árpavetési tervünk 500, hektár, a búzáé szintén 500. Az árpának eddig 100 hektárt ké­szítettünk elő, de naponta 50 hektárral gyarapítjuk, hisz 25 traktor ekéje hasítja a földet. — A vetőmag biztosított? —Az olaszperjének és az árpá­nak teljes mértékben. Piros bu­­letnünk is van rá. A búza-ye'e­­mim egy részét kiutalás alapján kapjuk, ez még nem érkezett meg. * A­ vállalatban közben szorgal­masan készülnek a szüretre is, amelyet szeptember közepe felé kezdenek meg. SÜRGETNI A TALAJELŐKÉSZÍTÉST — Erre van most legnagyobb szükség — ismeri el Rachita Im­re, a deményházi tem­etőszöv­et­­kezet főmérnöke. — Vidékünkön­ nagyon kinyúlott az aratás. A­ traktorok nagy része ott volt el­­­ foglalva, hisz mindössze tízzel rendelkezünk s abból is kelta vezető hiányában áll. Egyébkén nincs probléma. Az olaszperié­nek és árpának a vetőmagját­ idejében kitisztítottuk s meg is kaptuk rá a kedvező minősítést, a piros buletint. A búza-vető­magból is az utolsó tételek-t s delektorozzuk. Köny­érgabonát 300 hektáron termesztünk a kö­vetkező esztendőben. A vetőmag biztosított hozzá. Jó szervezésre, szorgalmas munkára tehát Deményházán is nagy szükség van, hisz a terület­­előkészítés mellett folytatják" a silózást (eddig 650 tonnát készí­tettek) s hordják a még kint levő szálastakarmányt. De sürgősen földbe kell tenni az olaszperie magját is, s ezzel, amint a fő­mérnök elmondotta, most már nem késlekednek. Az eső ,jó fel­, tételeket teremtett hozzá. VESZTESÉGMENTES , BETAKARÍTÁST Megyénk zöldségtermesztői na­­ponta 350—400 tonna zen­t juttatnak az üzletekbe, a feldol­gozó üzemekbe. Tekintett,e­z azonban a szükségletet, az idői előrehaladottságát, ezt a men­-­ nyiséget növelni kell. S amint az illetékesek elmondott-'’- i falvak lakosainak jobb mozgó­sításával, a vakáción levő diá­kok bevonásával elérhetik a na­pi 500—600 tonnát. Természet.’- ■ sen nagy gondot kell fordítani a­ minőségi munkára, arra, hogy­ egyetlen kiló zöldség se vessz a­ kárba, mert bizony megtörténik. A­hogy elnő az uborka, tönkre megy a zöldpaszuly stb. Ez tör­ ’ tént a múlt héten a délfalvi zöldségtermesztő farmon. Tíz tonna paszuly volt veszélyben, mert a marosvásárhelyi Kon- s­zervgyár nem szállította el ide­­i­jében. Hasonló esetek (és nem­: csak a paszullyal) más farmokon is előfordulnak. A napokban számos zöldséges­­üzlet előtt lehetett látni hatal­mas teherkocsikat. Más megyék­ből hozták az árut. Erre is szük­ség van, de még nagyobb szük­ség volna arra, hogy az összes erők mozgósításával gondosab­ban kezeljük mindazt, amit mi megtermeltünk, hogy semmi se vesszen kárba belőle. (háromszéki) Új hazai film díszbemutatója Marosvásárhelyen Tegnap este a marosvásár­helyi Arta filmszínházban ünnepélyes keretek között mutatták be a Tizenhatan voltunk című új hazai fil­met. A bemutatón részt vet­tek párt- és állami aktivis­ták, kulturális életünk kép­viselői, meghívottak, filmba­rátok. Jelen volt George Cor­nea rendező, Aurel Mihale szövegkönyvíró, Corneliu I­tu, a 4-es Film Ház igazgatója, a szereplők közül Ion Cara­­mitru, Dan Damian, Andrei Bursaci, valamint a marosvá­sárhelyi Ádám Erzsébet és Alexandra Perghe színművé­szek. A NÉPTANÁCSOK II. KONGRESSZUSÁNAK KÖSZÖNTÉSÉRE Egy képviselő naplójából Megyénk városaival egyetem­ben Régenben is meggyorsult a lakásépítkezés. Az idén további 433 lakrésszel bővül a város la­kásállománya és még fokozot­tabb ütemben gyarapodik a kö­vetkező ötéves terv időszaká­ban. Van tehát mit tennie a vá­rosi néptanács rendezési és mű­építészeti állandó bizottságának. A végrehajtó büró talán e bi­zottság tagjaira támaszkodik a legtöbbet, épp azért, mert a vá­rosrendezés, építkezés folyama­tos. A bizottságot alkotó hat kép­viselő közül a legaktívabbak e­­gyike Párlea Teodor technikus, ő látja el az állandó bizottság titkári teendőit és mint veze­tőségi tag nyilván jó példával jár elől a munkában. A képviselői naplójába mind olyan bejegyzések, megállapítá­sok, javaslatok kerülnek be, a­­melyek nélkül a városi népta­nács végrehajtó bürója nem oldhatná meg operatívan és szakavatottan az e téren soron lévő feladatokat. Ellenőrzései során hasznos észrevételeket tett a lakások minőségi kivitelezésére, az ütem­terv betartására. Egy időben fő­leg az akadályozta a lakások át­adási határidejének pontos be­tartását, hogy nem volt össz­hang az építkezés és a szerelési munkálatok között. Az egészség­­ügyi berendezések felszerelésé­vel, a vízvezetékek, a csatorna­­hálózat lefektetésével megkés­tek, s emiatt az átvétel időpont­ját mindegyre kitolták. A váro­si néptanács mellett működő be­ruházási parancsnokság — Pár­lea Teodor és más képviselők bejelentésére — megbeszélésre hívta össze az érdekelt feleket és a nemkívánatos helyzetnek megfelelő intézkedésekkel ve­tettek véget. Nemrég egy másik rendelle­nességre figyeltek fel: késett a hőközpontok beindítása, mert a megrendelő (a Megyei Közmű és Lakásgazdálkodási Vállalat) nem szorgalmazta idejében a ka­zánok és a különböző mérőmű­szerek leszállítását. E fogyaté­kosság felszámolása most már folyamatban van. A rendezési és műépítészeti állandó bizottság tagjai bekap­csolódtak az újabb lakónegye­dek helyének kijelölésébe. Az egyik idei tanulmányuk alapján javaslatot tettek a Sós, Váralja és Béke utcák közötti terület beépítésére, ugyanis a fenti ut­cák körzetében sok a beépítet­len terület és aránylag kevés bontással egy elég nagy új ne­gyed hozható létre. A városban folyó építkezések, az utcák, útvonalak korszerűsí­tése gyakran szükségessé teszi a forgalom elterelését. A leg­ésszerűbb megoldások kijelölé­sében szintén aktív szerepe van az állandó bizottságnak.

Next