Vörös Zászló, 1982. április (34. évfolyam, 76-101. szám)
1982-04-01 / 76. szám
AZ RKP MAROS MICUI BIOTTSXCA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXXIV. évfolyam 76 (9343) szám 1982. április 1. csütörtök Ara 50 iáni A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése Március 31-én, szerdán Nicolae Isaulescu elvtárs, a Román Kmmunista Párt főtitkára elnöklete alatt plenáris ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. A plenum egyhangúlag az alábbi napirendet fogadta el: 1. Jelentés a nemzetgazdaság egészének mérleg alapján megállapított 1981. évi gazdaságipénzügyi helyzetéről. 2. Jelentés az 1981—1985-ös ötéves terv energiatermelési programjának megvalósulásáról és az ország energiabázisának 1990-ig szóló fejlesztéséről. 3 Jelentés az 1982. február 1-én megejtett állatszámlálás eredményeiről és a területi önigazgatás és önellátás erősítési programja végrehajtását és a lakosság jó ellátásának biztosítását szolgáló intézkedésekről. 4. Jelentés a párt 1981 december 31-i létszámáról, összetételéről és szervezeti felépítéséről. 5. Jelentés a párt- és állami szervek és a tömegszervezetek által a párt káderpolitikájának megvalósításáért kifejtett 1981. évi tevékenységről. 8. Jelentés a dolgozóktól jött javaslatok, észrevételek, reklamációk és kérvények megoldásáért kifejtett 1981. évi tevékenységről. 7. Jelentés a párt és az állam 1981 évi nemzetközi tevékenységéről és az 1982. évi fő külpolitikai orientációkról. A plenáris ülésen meghívottakként részt vettek megyei pártbizottságok első titkárai, minisztériumok, központi intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek vezető káderei, a központi sajtó főszerkesztői, akik nem tagjai az RKP KB-nek. A vitában felszólaltak a következő elvtársak: Pavel Aron, Ion Strim, Alexandrara Gainusc, Vasile Seebel, Nagy Ferdinand, Constantin Crisan, Miu Dobrescu, Dan Surulescu, Ioan Avram, Inna Ciobanu, Ion Lázarescu, Trandafir Cocarla, Gheorghe Vlad, Ion Tecu, Paraschiv Honoscn. l. A plénum megvizsgálta és egyhangúlag jóváhagyta a jelentést a nemzetgazdaság egészének mérleg alapján megállapított 1981. évi gazdasági-pénzügyi helyzetéről. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága úgy értékelte, hogy 1981-ben jelentős eredményeket értünk el az ország gazdasági és társadalmi-kulturális fejlesztésében, a nemzetgazdaság produktív és műszaki-tudományos potenciáljának növelésében, a termelőerők bővülésében és korszerűsítésében, a gazdaági hatékonyság növelésében és a gazdasági-társadalmi vezetés tökéletesítésében, a nemzeti vagyon gyarapításában s ennek köszönhetően biztosítottuk az összes állampolgár anyagi és szellemi jóléte szüntelen növelésére vonatkozó pártprogram megvalósulását. Az a tény, hogy a gazdasági egységek 12,3 százalékkal növelték tiszta nyereségüket, hogy az állami költségvetés több mint 8,5 milliárd lejes többlettel zárult és hogy Románia kereskedelmi mérlege több min 300 millió dolláros többletet mutat, olyan fontos sikert jelent, amelynek alapján biztosítani tudjuk a nép anyagi és szellemi életszínvonalának növelését célzó pártprogram további megvalósítását. Az eredményeik igazolják, hogy a szocializálni általános igazság jogait és törvényszerűségeit Románia konkrét történelmi feltételei között alkotó módon alkalmazó pártunk realista és helyes politikát folytat, amelynek megalapozásában fontos szerepe van Nicolae Ceausescu elvtársnak, a párt főtitkárának, a köztársaság elnökének. A plénum kiemelte, hogy az elért eredmények azt a lendületet és odaadást bizonyítják, amellyel a városi és falusi dolgozók — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek—, az egész nép a párt és a párt főtitkára vezetésével szoros egységben cselekedtek a jelenlegi ötéves terv feladatainak, az RKP XII. kongresszusán megszabott célkitűzéseknek a megvalósításáért. A szép sikereket nagyra értékelve, a Központi Bizottság úgy vélekedett, hogy 1981-ben még jobb eredményeket is elérhettünk volna minden tevékenységi területen, ha az egységek egész sora jobban megoldotta volna feladatait. Ezzel kapcsolatban a plénum hangsúlyozta azt a tényt, hogy nem minden szektorban léptek fel kellő igényességgel és felelősségérzettel az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus szilárd alkalmazásáért, a hatékonyságnak az összes munkahelyen való növeléséért valamennyi tervmutató maradéktalan teljesítéséért. Az RKP Központi Bizottsága felkérte a kormányt, a minisztériumokat, az ipari fővállalatokat és vállalatokat, hogy lépjenek fel szilárdan, a munka és a termelés magas fokú megszervezésével, a vállalatok ellátmányában levő termelőkapacitások, gépek és felszerelők teljes kihasználásával a lemaradások behozásáért, az összes hiányosságok kiküszöböléséért. A plénumelsőrendű feladatként jelölte meg a termelés minőségi színvonalának emelését, a gazdasági hatékonyság növelését, az összes termelőegységnek a megszabott fogyasztási normákba való beilleszkedését, az energia- és nyersanyag-fogyasztás folyamatos csökkentését, a korszerű, nagy teljesítményű és hatékonyságú technológiák tökéletesítését és általánosítását, a nyersanyagok és az újrahasznosítható segédanyagok magas fokú értékesítését és a termelési költségek szüntelen csökkentését. Az öszszes tevékenységi szektor munkaerőigényeinek kielégítése végett a plénum meghagyta, hogy a kormány tegyen sürgős intézkedéseket a munkaerőnek a nemzetgazdasági szükségletek szerinti újraelosztása és a nem produktív személyzet további csökkentése révén történő ésszerű és minél körültekintőbb felhasználásáért. A plénum kivételes fontosságot tulajdonított azoknak a feladatoknak, amelyek a minisztériumokra, s az ipari fővállalatokra és vállalatokra hárulnak az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus alkalmazásának tökéletesítésében Az RKP Központi Bizottsága felkérte a minisztériumokat, a központi csúcsszerveket, a pártszerveket és -szervezeteket, azonnal tegyék meg a szükséges intézkedéseket az összes tervfeladat maradéktalan és ütemes teljesítésének biztosításáért. A plénum jóváhagyta a Politikai Végrehajtó Bizottság arra vonatkozóan elfogadott intézkedéseit, hogy maradéktalanul behozzuk azt a körülbelül egymilliárd dollár értékű tavaly elmaradt exporttermelést, amelyre szerződésünk volt Mindent meg kell tenni a külkereskedelem javításáért és különösen a kivitel növeléséért, hogy valóra válthassuk a párt- és államvezetőségnek a fizetési mérleg kiegyensúlyozására és a külföldi adósság felszámolására vonatkozó célkitűzését. A plénum kifejezte meggyőződését, hogy egész munkásosztályunk, a parasztság, az értelmiség, nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozó a jövőben is odaadással és meghatványozott erővel fog munkálkodni a folyó évre és az egész ötéves tervre szóló termelési feladatok példás teljesítésén, egyre szilárdabb alapot biztosítva ezáltal nemzetgazdaságunk szüntelen előrehaladásához, hazánk állandó virágzásához, az élet minőségének szüntelen javításához az egész nép számára. 2. Az RKP Központi Bizottsága megvizsgálta és egyhangúlag jóváhagyta a jelentést, az 1981 — 1985-ös ötéves terv energiatermelési programjának megvalósulásáról és az ország energiabázisának 1990-ig szóló fejlesztéséről. A plénum nagymértékébe Nicolae Ceauusescu elvtárs meghatározó hozzájárulását az ország egész energiapolitikájának s e területfejlesztési terveinek kidolgozásához és annak szükségességérül kiinduló megalapozásaihoz, hogy : nemzetgazdaság sokoldalú fejlesztése, a szocialista vagyon szüntelen gyarapítása, s ezen az alapon az egész nép anyagi és szellemi életszínvonalának emelése érdekében biztosítsuk az összes energiaforrás erőteljes növelését és gazdaságos felhasználását. A nemzetgazdaság igényeiből kiindulva, és figyelembe véve a nemzetközi energiaválság kihatásait, a párt Központi Bizottsága intézkedéseket hagyott jóvá az energiaprogram tántoríthatatlan megvalósítására, hogy 1990-ig nagyvonalakban függetlenséget biztosítsunk Romániának energia téren és a tüzelőanyagok vonatkozásában. A plénum utasítást adott az országos elektroenergetikai rendszer bővítésére és tökéletesítésére, a széntüzelésű erőművek átadási határidejének előrehozatalára, a vízierő értékesítésére, új energiahordozóknak az energiamérlegbe történő bevonására és a szénhidrogének felhasználásának leszorítására. Az évtized végéig módosításokat hajtunk végre a beszerelt teljesítőképességek struktúrájában azzal, hogy fokozzuk a széntüzelésű erőművek és a vízierőművek építését és nagyobb mértékben használjuk fel az új energiahordozókat. A nukleáris energia tekintetében az építési munkálatok meggyorsítását s az atomerőművek beszerelt teljesítőképességének növelését határozták el. Ezen az alapon biztosítani fogjuk a villamosenergia-termelés növelését 74,1 milliárd kilowattóráról 82,5 milliárd kilowattórára 1985-ben és 110 milliárd kilowattórára 1990-ben. A plénum egész sor intézkedést fogadott el arra vonatkozóan is, hogy növekedjen a tudományos és technológiai kutatás szerepe az energiaprogram megvalósításában és hogy tökéletesedjen a vezetés az energiaszektorban s folyamatosan csökkenjen az energiafogyasztás. (Folytatás a 4. oldalon) Az RKP Régen városi szervezetének konferenciája Magas fokú felelősségérzetet a gazdasági, társadalmi, politikai élet minden területén A hazafias és forradalmi elkötelezettség lelkes légkörében zajlott le a napokban az RKP Régen városi szervezetének beszámoló és választási konferenciája. A városi pártbizottság beszámolója, az ellenőrző bizottság jelentése és a felszólalók kiemelték a két választás köztiidőszakban elért jelentős megvalósításokat, amelyek egyben beszédes bizonyítékai az itt élő román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók szorgalmának, alkotó képességének. Igényességgel és kommunista felelősségérzettel elemezve a városi pártbizottság, a pártszervek és -szervezetek tevékenységét, a pártprogram, a XII. kongresszus határozatai, Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkárának útmutatásai, a megyei és a városi pártbizottság határozatai életbeültetéséért kifejtett tevékenységet, a konferencia résztvevői kiemelték azokat a legfontosabb akciókat, intézkedéseket, amelyeket a tervek és vállalások teljesítéséért kezdeményeztek és egyben számos javaslatot tettek a pártmunka további tökéletesítésére, hatékonyságának növelésére. A beszámolóban és a vita során kitűnt, hogy a város ipara a lezárult ötéves terv időszakában 930 millió lejjel haladta túl össztermelési előirányzatát. 1981- ben 100,5 százalékra teljesítették az árutervet, 101,6 százalékra a nettó termelés előirányzatát. A konferencián kiemelték a Sörgyár, az IEEFOR-egység, a Progresul kisipari szövetkezet kommunistáinak, munkaközösségeinek jelentős hozzájárulását az általános erőfeszítésekhez, teljesítve és túlszárnyalva mindenegyes tervmutatót. Elismeréssel szóltak az IFET, a „Republica“ Vállalat, a Sportfelszereléseket (Folytatás a 3. oldalon) Barázdában minden gép - a határban minden ember • BEFEJEZTÉK A CUKORRÉPA VETÉSÉT • A JÓ MINŐSÉG ELSŐRENDŰ KÖVETELMÉNY • AZ ŐSZI MÉLYSZÁNTÁS ARANYAT ÉR • A KUKORICÁNAK KÉSZÍTIK A FÖLDET A MINŐSÉG ELSŐRENDŰ KÖVETELMÉNY Hiába keresnénk a székhelyen ezekben a napokban Muresan Alexandrát, a bonyhai egységes agráripari tanács elnökét, vagy Ozsváth József főmérnököt. Állandóan úton vannak. Ottjártunkkor is Zágor, Csatafalva felé tartottak. — Nagyon jól lehet dolgozni most kint a mezőn. Olyan talajba kerülhet a mag, amilyenre rég nem volt példa. Természetesen azért az ellenőrzés nem árt. Nehogy egyeseket épp a könynyű munka ösztönözzön mulasztásra. S aki most sem tud minőségi munkát végezni, az igazán megérdemli, hogy felelősségre vonjuk. .— Reméljük, nem kerül sor rá. — Eddig még nem volt probléma, pedig az első sürgősségi szakaszba tartozó növények vetésének a vége felé járunk. A cukorrépát az utolsó hektáron vetjük. Jelen pillanatban még egy hektárnyi ha van hátra. A tavaszi sörárpa, zab és borsó vetése is még mindössze egynapi munka. Több termelőszövetkezetben pedig, mint Gogánban, Nagylászlón, Bonyhán és máshol hozzákezdtek a kukoricaföldek előkészítéséhez. Az elkövetkező napokban ide összpontosítunk minden erőt, hisz nem kevesebb mint 3 162 hektáron kell földbe tegyük a magot. A KUKORICÁNAK KÉSZÍTIK A FÖLDET A tagság, a mezőgépészek valósággal ellepték a bányáni határt. A tagok a trágyát szórják szét, a mezőgépészek pedig a kukoricának készítik elő a földet. — Olyan ez a mi talajunk, hogy megköveteli a trágyát — mondja Bölöni László, az mtsz elnöke. — Egyébként nehezen terem. Éppen ezért az idén 120 hektárra juttatunk szerves trágyát. Az őszi vetések most a tavasszal fejtrágyázást kaptak. Jól néznek ki. Reméljük, majd a tavasziakról is elmondhatjuk ugyanezt. — Jól halad a munka? — Hát majdnem fennakadás történt. Igaz, nem a mi hibánkból. A 11 traktorból öt most került be a zágori javítóközpontba. De aztán a szomszédok kisegítettek. Így a len, a borsó, a cukorrépa vetését befejeztük. Mezőgépészeink, Szilágyi János, Nechita Pompei, Tóth Géza, Béres Ferenc, Bölöni Ferenc és Fazekas Dezső jól dolgoztak. Nincs kifogásolni való a munkájukban. Ültetik a burgonyát s Két traktor dolgozott az ákosfalvi út mentén. Kettő műtrágyát szórt, a többi pedig a talajt készítette elő az ültetésre. Természetesen nem hiányzott onnan Nemes Jenő, a termelőszövetkezet elnöke és Csengeri Antal főmérnöke. Az elnök az őszi mélyszántást dicséri. — Nincs annak párja. Mindamellett, hogy kiváló minőségű munkát lehet végezni, a költségek is alacsonyabbak. Kiszámítottam, hogy ezen a tavaszon mintegy 30 százalékkal kerül olcsóbba egy hektár vetés, mint az elmúlt esztendőben. A minőségre pedig vigyázunk. A mi érdekünk. Hisz ha a cukorrépáért megkaphatnánk a felárat, az több mint egymillió lej többletbevételt jelentene. — Nem mástól függ! — Valóban, most már csak rajtunk múlik. De úgy érzem, az idén nem lesz probléma. Megvalósítjuk, sőt lehetőleg túl is haladjuk a tervezett 33 000 kilót. A terület nagy részén már földben a mag. Pedig 164 hektáron termesztjük ezt az ipari növényt. — De nincs probléma a többi koraival se — szól közbe a főmérnök. — A napokban végzünk mind a 433 hektár vetésével s akkor csak a 449 hektár kukorica marad. A borsó, a gyökeresek vetését befejezték. Ottjártunkkor a vasút mellett az előcsíráztatott burgonyát ültették. Az idén öszszesen 60 hektáron termesztenek burgonyát, amelyből 30 hektár, nyári, 5 hektáron pedig előcsíráztatott gumókat tesznek a földbe. A talaj tápereje mind a cukorrépa-, mind a burgonyaföldeken megfelelő, hiszen a burgonya az egész területen, a cukorrépa pedig 80 hektáron kapott istállótrágyát. S ezt a szükségletnek megfelelően még 600, 1 000 kiló műtrágya egészíti ki hektáronként. Igaza van tehát az elnöknek: az idén meg lehet, meg kell követelni a földtől a bőséges termést. NAGY FERENCI