Vörös Zászló, 1982. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1982-06-01 / 127. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXIV. évfolyam 127 (9394) szám | 1982.június^/ kedd | Ara 50 báni Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának ülése Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtit­kárának az elnökletével május 31-én, hétfőn ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Meghívottként részt vettek a kormány tagjai. A Politikai Végrehajtó Bizott­ság jelentést vizsgált meg és ha­gyott jóvá az 1982—1983-as is­kolai és egyetemi tanévre vonat­kozó iskoláztatási adatokkal kap­csolatosan az iskola előtti, az e­­lemi, gimnáziumi, líceumi, szak­mai oktatás, a mesteriskolák, a felső­oktatás és az egyetem utáni oktatás tekintetében, amelyet a nevelés és oktatásügyi törvény előírásainak megfelelően és a minisztériumoknak, a központi intézményeknek és a néptaná­­csok végrehajtó bizottságainak a javaslatai alapján dolgoztak ki. Úgy értékelte, hogy a javaslatokat a hazai gazdasági-társadalmi élet követelményeivel szoros össz­hangban dolgozták ki, biztosítva az alaposan felkészített szüksé­ges kádereket az összes tevé­kenységi területek számára, bele­értve a külfölddel való együtt­működési akciókat is, nemzet­­gazdaságunk következő évekre szóló távlati fejlesztési terveivel összhangban. Az ifjú nemzedék munkára és életre való felkészítését célzó pártpolitikánk szellemében intéz­kedéseket fogadott el az iskola­előtti, elemi és líceumi oktatás fej­lesztésére. Leszögezve, hogy a IX. osztályos tanulók túlnyomó több­ségét az ipari, vegyipari, agrár­ipari és erdészeti líceumokban készítsék fel, hogy biztosítsák a szükséges kádereket gazdaságunk e fontos ágazatai számára. A Po­litikai Végrehajtó Bizottság uta­sítást adott, tegyenek intézkedé­seket azért, hogy a következő tanévben a falusi környezet is­kolai egységeinek nyolcadik osz­tályát elvégző tanulók felkészíté­sét legnagyobb részben a tanulók lakhelyein,­­ főleg ipari-mező­gazdasági, mechanikai, elektro­technikai, bányaipari, kőolajipa­ri, építőipari, építőanyagipari, fafeldolgozóipari, könnyű és élel­miszeripari szakokon biztosítsák. A kijelölt intézkedések bizto­sítják az I—X. osztályos korú gyermekek teljes iskoláztatását. Ugyanakkor a minél nagyobb számú magas szakképesítésű munkáskáder felkészítése érde­kében utasítást adott, hogy a kö­vetkező tanévben növeljék a ta­nulók számát a szakmai oktatás­ban mind a nappali, mind pedig az esti tagozatokon. Egyszers­mind azért, hogy lehetővé tegyék a termelésben dolgozó líceumi abszolvensek számára tanulmá­nyaik folytatását, növelni fogják a helyek számát a felsőoktatás­ban — az esti és látogatás nélkü­li tagozaton. A Politikai Végrehajtó Bizott­ság jóváhagyta egyben a tanu­lóknak és diákoknak a jövő tan­évben folyósítandó ösztöndíjak számát, biztosítva továbbra is pártunk és államunk humanista politikája szellemében az egyre jobb feltételeket a hazai ifjúság felkészítéséhez. A Politikai Végrehajtó Bizott­ság kérte a Nevelés és Oktatás­ügyi Minisztériumtól, a gazdasá­gi minisztériumoktól, a néptaná­csoktól, a tudományos és politi­kai nevelő fórumoktól, a párt­szervezetektől, az ifjúsági, tö­meg- és társadalmi szervezetek­től, tegyenek meg minden intéz­kedést a következő tanév előké­szítéséért és jó lebonyolításáért, azoknak a feladatoknak a hatá­rozott gyakorlatba ültetéséért, amelyeket párt- és államvezető­ségünk jelölt ki az oktatás tar­talmának szüntelen tökéletesí­­­tésére és javítására, az iskola és a termelési követelmények közötti egyre szorosabb kapcso­latokra, a nagy fokú hazafias, forradalmi tudattal rendelkező új ember formálására és neve­lésére vonatkozóan. A Politikai Végrehajtó Bizott­ság jelentést vitatott meg és ha­gyott jóvá az ipari termelési és leszállítási árak, az áruszállítási díjak és az építési-szerelé­si árak újraszámításával kapcsola­tosan. Hangsúlyozta, hogy ezt az intézkedést a földgáz és nyersolaj árának a külföldi pia­cokon alkalmazottakkal össz­hangban levő emelése, valamint annak szükségessége követelte meg, hogy rentábilis tevékenysé­get fejtsünk ki a nemzetgazda­ság összes ágazataiban. A föld­gáz és a nyersolaj árának meg­változása kihat az árakra szin­te minden szektorban, szüksé­­ g Folytatás a 4. oldalon) Megállás nélkül működjenek az öntözőberendezések ■ ÉSSZERŰEN KIHASZNÁLNI A BERENDEZÉSEKET ■ ELSŐ­SORBAN A ZÖLDSÉGPALÁNTÁK IGÉNYLIK A VIZET ■ JOBBAN HASZNOSÍTANI A LEHETŐSÉGEKET ■ HOZZÁ­ÉRTŐ EMBEREKET MINDEN GÉP MELLÉ ■ MOZGÓSÍTANI MINDEN LAKOST A KÉZI ÖNTÖZÉSHEZ ■ CSAK A KI­TARTÓ MUNKA BIZTOSÍTHATJA A BŐSÉGES TERMÉSEKET Régóta nem volt ilyen szá­raz májusunk. Keveset hul­lott a „májusi arany“. Erről tanúskodik a statisztika is: a megyénkben ebben a hónap­ban lehullott eső sokévi átla­ga 78 liter volt négyzetméte­renként, az idén pedig nem haladta meg a 13 litert. S vannak olyan helyek, ahol május 2. óta egyetlen csepp eső sem esett. Nagy szükség van tehát a talajnedvesség megőrzésére, pótlására. Ál­landó kapálással tartsuk tisz­tán a földeket, ott pedig, a­­hol lehetőség van rá, megál­lás nélkül működjenek az ön-Mindenképpen szerencsés hely­zetben vannak a meggyesfalvi konzervgyár szentpáli szakosí­tott farmjának dolgozói. Az ön­tözőkanálisok behálózzák a farm egész területét, így mind a 100 hektár öntözhető. Ez azonban csak az érem egyik oldala. A másik, amit nem sok helyen mondhatnak el: a múlt héten kétszer olyan eső volt náluk, hogy a földeken megállott a víz. — Optimális a talajnedvesség — mondja Szőcs László mérnök, a farm vezetője. — De azért működnek az ön­tözőberendezések. — A múlt hét végén újra be­indítottuk, hogy azok a palán­ták is kapjanak vizet, amelyek­tözőberendezések. f­el kell erre a célra használni a fo­lyók, patakok, tavak, forrá­sok vizét. A gazdaságok veze­tőségei, a néptanácsok moz­gósítsanak minél több embert ehhez a munkához. Sajnos az öntözőberendezések a terüle­tek nagyon kis hányadát tud­ják kiszolgálni, de máshol is vannak vízigényes növények. Szükség van tehát a ciszter­nákra, hordókra, vedrekre, hogy vízhez juttassuk a kis növényeket. Ez ha többlet­munkát is igényel, nem sza­bad elhanyagolni, mert egyéb­ként a termés vallja kárát, h­i pótoltuk a hiányokat. Egyéb­ként a 15 hektár paradicsom kétszer kapott vizet. Nyolc hek­tár paszulyt is öntöztünk s most az epren van a sor. Igaz, jelen pillanatban leálltunk, mert a nagy nyomástól az egyik főcső elrepedt. De már dolgoznak a rendbetételén. Elmondhatom: mi nem érezzük a szárazságot. A farm több mint két kilomé­terről, a Marosból kapja a vi­zet. Onnan szivattyú húzza ki és nyomja fel a hegyre. Ugyan­ez látja el a radnók­ ámy szent­páli farmját is, amelynek még messzebb vannak a területei. — Négy öntözőberendezéssel dolgozunk — mondja lupra­ Va­sile, a farm növénytermesztési felelőse. — Tizenkét embert osz­tottunk be a gépek, felszerelé­sek mellé, így az öntözés ál­landó. Éjjel-nappal mennek a gépek. — S az eredmény? — Kétszáz hektáron van ta­karmányrépánk,­­karalábénk, he­rénk és kukoricánk az öntözhető területen. Ebből eddig 93 hek­tár kapott vizet. Az igényesebb növényeket kétszer is öntöttük. NAGY FERENC SZABÓ DÉNES (Folytatás a 4. oldalon) Nagyobb figyelmet a termelési költségek csökkentésére! Az utóbbi hónapokban javult az ipari termelés üteme — álla­pították meg a Megyei Pártbi­zottság nemrég lezajlott aktíva­ülésén. Értékelték, hogy több tervadós vállalat munkaközössé­gének sikerült behoznia a lema­radást, s minden jel arra mu­tat, hogy az első félévet már megyeszinten is pozitív eredmé­nyekkel zárhatjuk. Ugyanakkor nem rejtették véka alá, hogy je­lentős számú ipari egység a terve­zettnél drágábban termel, s így megyei vonatkozásban 7,1 lejjel túlléptük az 1000 lej áruterme­lésre meghatározott költségkere­tet, s ezen belül 5 lejjel az elő­írt anyagi ráfordítást. Másként fogalmazva, megyénk ipara a vártnál közel 42 millió lejjel költött többet, ebből mintegy 30 millió lejre rúg a pluszban fo­gyasztott anyagok, energiák és üzemanyagok értéke. A nagyarányú túllépés szinte példátlan a megye történetében, így nem véletlen, h­ogy az or­szág azon 9 megyéje közé tar­tozunk, amelyek nem illeszked­tek be a 4 hónapra engedélye­zett költségkeretbe és adósok maradtak a nettó termelési terv teljesítésével. Senki sem tagadja, ipari egy­ségeink az év első negyedében rendkívül nehéz feltételek mel­lett kellett végrehajtsák a ter­melési programot, ám az sem titok, hogy az üzemek kéthar­mada költségmegtakarítással zár­ta az elemzett időszakot, de or­szágos viszonylatban az 1000 lej árutermelésre jutó túllépés alig 10 iráni a megyeszintű 7,1 lejjel szemben. S ne feledjük, az áramkorlátozás például egy­aránt érintette az ország összes vállalatait. Megvizsgálva a magas költség­szintek okait, az aktíva három dologra hívta fel a figyelmet. Megyénk számos üzemében e­­légtelen a gépkihasználás, az előbbrelépést a gyenge minőségű gépjavítás és -karbantartás, a­­nyagellátási zavarok, helyenként pedig megrendelések hiánya féke­zi. Kedvezőtlenül hat a gazdasági hatékonyság alakulására a fajla­gos anyagfogyasztás túllépése. A Marosvásárhelyi Vegyipari Kom­binát 4 hónap alatt 18,5 millió lej értékű földgázzal, villamos e­­nergiával és ipari gőzzel hasz­nált fel többet az engedélyezett­nél. A Tirnoveni-i Vegyipari Kombinát energiatúllépésének­ értéke 2 millió lej. De hasonló méretű túlfogyasztást jelez a sta­tisztika más üzemekben is. A gazdaságtalan termelés harma­dik okát a munka- és technoló­giai fegyelmezetlenség következ­tében fizetett ijesztő méretű pénzbírságok és büntetések képe­zik. Ez utóbbival kapcsolatban bírálták a pénzügyi­ bankszerve­­ket, a megelőző pénzügyi ellen­őrzéssel megbízott személyeket, akik az év elmúlt időszakában nem álltak hivatásuk magasla­tán. Ilyen és ehhez hasonló okok miatt történhetett meg, hogy a segesvári Nicovala 138,5, a ma­rosvásárhelyi Augusztus 23. Bú­torgyár 74,6, a Vegyipari Kom­binát 50,5, az IMATEX pedig 46,1 lejjel lépte túl az 1000 lej árutermelésre tervezett költség­szintet. A nem gazdaságos kiadások növekedése következtében szá­­­mos vállalat a vártnál ke­vesebb értékű nettó termelést valósított meg, emiatt a me­gye adós maradt a 4 hónapi nettó termelési terv teljesítésé­vel. A kedvezőtlen helyzet gyors javítása céljából felkérték az i­­pari egységek vezetőit, a párt­­szervezetek titkárait, a szakszer­vezeti bizottságok elnökeit, hogy a következő időszakban tűzzék a dolgozók tanácsai ülésének, a párt- és szakszervezeti gyűlések napirendjére a gazdálkodás mi­lyenségének elemzését, vizsgál­ják meg az alacsony gépkihasz­nálás, a túlzott anyag- és ener­giafogyasztás, a pénzügyi fegyel­mezetlenség indítékait, dolgoz­zanak ki konkrét intézkedése­ket a gazdálkodás javítására, a fogyasztási szintek alábbszorítá­­sára, a pazarlás összes csapjai­nak elzárására, hogy az első fél­év végéig minden ipari egység beilleszkedhessen a meghatáro­zott költségkeretekbe. Azokban a vállalatokban, ahol erre belső erőből képtelenek, ahol a költ­ségtervek nem tükrözik a ter­melés reális feltételeit, a veze­tőség igényelje határozottabban, megalapozott érvekkel a felsőbb szervek megértését és támogatá­sát ,a tervek egyensúlyba hozá­sát. PETELEI ISTVÁN Wojciech Jaruzelski elvtárs hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke meghívására június elején hivatalos baráti látogatást tesz Románia Szocia­lista Köztársaságban egy lengyel párt- és állami küldöttség, élén W­ojciech Jaruzelski elvtárssal, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, a Lengyel NK Minisz­tertanácsának és Nemzeti Meg­­mentési Katonai Tanácsának el­nökével. „Megéneklünk, Románia“ országos fesztivál Görgényi Leányvásár ’82 Ebben az évben május 30-án került sor a Görgényi Leány­vásárra. A hagyományos ünnep­ségen részt vett NICOLAE VERESU elvtárs, a Megyei Párt­­bizottság első titkára, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke, valamint számos más felelős személyiség is. A szép, de nem túlságosan for­ró napsütés kedvezett a vásár­ra érkezőknek. Egyes becslé­sek szerint több mint 25 ezer vendég jött a megyéből, vala­mint Brassóból, Besztercéről, Kolozsvár-Napocáról, a főváros­ból, Szebenből, Temesvárról és más városokból. Autók százai parkoltak a kijelölt helyeken. A sátrak bőségesen kínáltak ipari árukat, főleg az olyanokat, ame­lyek ezekben a nyári hónapok­ban oly nélkülözhetetlenek a mezőgazdaságban, mint a kasza, kapa, villa, gereblye, de volt keletje a szalmakalapnak, a nyári szandáloknak, könnyű nyári ru­háknak, ingeknek, és természe­tesen a népművészeti tárgyak­nak is. Aki akart, vehetett magá­nak görgényi varrottast, maros- és nyárádmenti népművészeti motívumokkal díszített falvédő­­ket, párnahuzatokat. Nagy volt a forgalom a hűsítő italokat áru­sító sátrak előtt, fogyott az ízes mititei, a frissen sült palacsinta. Az alkalmi fényképészek is tel­jes „üzemben“ dolgoztak, legé­nyek, leányok, messziről érkezett vendégek örökítették meg egy­­egy képen ezt a szép napot. A körhinta is sokakat vonzott, kü­lönösen a fiatalokat. Hosszú len­ne felsorolni, mi mindent láttak­­hallottak a vásáron a vendégek. Nagyon sokan bosszúsan tapasz­talták, hogy a sok szép és nagyon szükséges ipari és népművészeti termék mellett, avagy körülötte mennyi giccses árut is forgalom­ba hoztak egyes maszek terme­lők. Rikító abroszokat, falvédő­(Folytatás a 4. oldalon)

Next