Vörös Zászló, 1982. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1982-06-01 / 127. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXIV. évfolyam 127 (9394) szám | 1982.június^/ kedd | Ara 50 báni Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának ülése Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának az elnökletével május 31-én, hétfőn ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Meghívottként részt vettek a kormány tagjai. A Politikai Végrehajtó Bizottság jelentést vizsgált meg és hagyott jóvá az 1982—1983-as iskolai és egyetemi tanévre vonatkozó iskoláztatási adatokkal kapcsolatosan az iskola előtti, az elemi, gimnáziumi, líceumi, szakmai oktatás, a mesteriskolák, a felsőoktatás és az egyetem utáni oktatás tekintetében, amelyet a nevelés és oktatásügyi törvény előírásainak megfelelően és a minisztériumoknak, a központi intézményeknek és a néptanácsok végrehajtó bizottságainak a javaslatai alapján dolgoztak ki. Úgy értékelte, hogy a javaslatokat a hazai gazdasági-társadalmi élet követelményeivel szoros összhangban dolgozták ki, biztosítva az alaposan felkészített szükséges kádereket az összes tevékenységi területek számára, beleértve a külfölddel való együttműködési akciókat is, nemzetgazdaságunk következő évekre szóló távlati fejlesztési terveivel összhangban. Az ifjú nemzedék munkára és életre való felkészítését célzó pártpolitikánk szellemében intézkedéseket fogadott el az iskolaelőtti, elemi és líceumi oktatás fejlesztésére. Leszögezve, hogy a IX. osztályos tanulók túlnyomó többségét az ipari, vegyipari, agráripari és erdészeti líceumokban készítsék fel, hogy biztosítsák a szükséges kádereket gazdaságunk e fontos ágazatai számára. A Politikai Végrehajtó Bizottság utasítást adott, tegyenek intézkedéseket azért, hogy a következő tanévben a falusi környezet iskolai egységeinek nyolcadik osztályát elvégző tanulók felkészítését legnagyobb részben a tanulók lakhelyein, főleg ipari-mezőgazdasági, mechanikai, elektrotechnikai, bányaipari, kőolajipari, építőipari, építőanyagipari, fafeldolgozóipari, könnyű és élelmiszeripari szakokon biztosítsák. A kijelölt intézkedések biztosítják az I—X. osztályos korú gyermekek teljes iskoláztatását. Ugyanakkor a minél nagyobb számú magas szakképesítésű munkáskáder felkészítése érdekében utasítást adott, hogy a következő tanévben növeljék a tanulók számát a szakmai oktatásban mind a nappali, mind pedig az esti tagozatokon. Egyszersmind azért, hogy lehetővé tegyék a termelésben dolgozó líceumi abszolvensek számára tanulmányaik folytatását, növelni fogják a helyek számát a felsőoktatásban — az esti és látogatás nélküli tagozaton. A Politikai Végrehajtó Bizottság jóváhagyta egyben a tanulóknak és diákoknak a jövő tanévben folyósítandó ösztöndíjak számát, biztosítva továbbra is pártunk és államunk humanista politikája szellemében az egyre jobb feltételeket a hazai ifjúság felkészítéséhez. A Politikai Végrehajtó Bizottság kérte a Nevelés és Oktatásügyi Minisztériumtól, a gazdasági minisztériumoktól, a néptanácsoktól, a tudományos és politikai nevelő fórumoktól, a pártszervezetektől, az ifjúsági, tömeg- és társadalmi szervezetektől, tegyenek meg minden intézkedést a következő tanév előkészítéséért és jó lebonyolításáért, azoknak a feladatoknak a határozott gyakorlatba ültetéséért, amelyeket párt- és államvezetőségünk jelölt ki az oktatás tartalmának szüntelen tökéletesítésére és javítására, az iskola és a termelési követelmények közötti egyre szorosabb kapcsolatokra, a nagy fokú hazafias, forradalmi tudattal rendelkező új ember formálására és nevelésére vonatkozóan. A Politikai Végrehajtó Bizottság jelentést vitatott meg és hagyott jóvá az ipari termelési és leszállítási árak, az áruszállítási díjak és az építési-szerelési árak újraszámításával kapcsolatosan. Hangsúlyozta, hogy ezt az intézkedést a földgáz és nyersolaj árának a külföldi piacokon alkalmazottakkal összhangban levő emelése, valamint annak szükségessége követelte meg, hogy rentábilis tevékenységet fejtsünk ki a nemzetgazdaság összes ágazataiban. A földgáz és a nyersolaj árának megváltozása kihat az árakra szinte minden szektorban, szüksé g Folytatás a 4. oldalon) Megállás nélkül működjenek az öntözőberendezések ■ ÉSSZERŰEN KIHASZNÁLNI A BERENDEZÉSEKET ■ ELSŐSORBAN A ZÖLDSÉGPALÁNTÁK IGÉNYLIK A VIZET ■ JOBBAN HASZNOSÍTANI A LEHETŐSÉGEKET ■ HOZZÁÉRTŐ EMBEREKET MINDEN GÉP MELLÉ ■ MOZGÓSÍTANI MINDEN LAKOST A KÉZI ÖNTÖZÉSHEZ ■ CSAK A KITARTÓ MUNKA BIZTOSÍTHATJA A BŐSÉGES TERMÉSEKET Régóta nem volt ilyen száraz májusunk. Keveset hullott a „májusi arany“. Erről tanúskodik a statisztika is: a megyénkben ebben a hónapban lehullott eső sokévi átlaga 78 liter volt négyzetméterenként, az idén pedig nem haladta meg a 13 litert. S vannak olyan helyek, ahol május 2. óta egyetlen csepp eső sem esett. Nagy szükség van tehát a talajnedvesség megőrzésére, pótlására. Állandó kapálással tartsuk tisztán a földeket, ott pedig, ahol lehetőség van rá, megállás nélkül működjenek az ön-Mindenképpen szerencsés helyzetben vannak a meggyesfalvi konzervgyár szentpáli szakosított farmjának dolgozói. Az öntözőkanálisok behálózzák a farm egész területét, így mind a 100 hektár öntözhető. Ez azonban csak az érem egyik oldala. A másik, amit nem sok helyen mondhatnak el: a múlt héten kétszer olyan eső volt náluk, hogy a földeken megállott a víz. — Optimális a talajnedvesség — mondja Szőcs László mérnök, a farm vezetője. — De azért működnek az öntözőberendezések. — A múlt hét végén újra beindítottuk, hogy azok a palánták is kapjanak vizet, amelyektözőberendezések. fel kell erre a célra használni a folyók, patakok, tavak, források vizét. A gazdaságok vezetőségei, a néptanácsok mozgósítsanak minél több embert ehhez a munkához. Sajnos az öntözőberendezések a területek nagyon kis hányadát tudják kiszolgálni, de máshol is vannak vízigényes növények. Szükség van tehát a ciszternákra, hordókra, vedrekre, hogy vízhez juttassuk a kis növényeket. Ez ha többletmunkát is igényel, nem szabad elhanyagolni, mert egyébként a termés vallja kárát, hi pótoltuk a hiányokat. Egyébként a 15 hektár paradicsom kétszer kapott vizet. Nyolc hektár paszulyt is öntöztünk s most az epren van a sor. Igaz, jelen pillanatban leálltunk, mert a nagy nyomástól az egyik főcső elrepedt. De már dolgoznak a rendbetételén. Elmondhatom: mi nem érezzük a szárazságot. A farm több mint két kilométerről, a Marosból kapja a vizet. Onnan szivattyú húzza ki és nyomja fel a hegyre. Ugyanez látja el a radnók ámy szentpáli farmját is, amelynek még messzebb vannak a területei. — Négy öntözőberendezéssel dolgozunk — mondja lupra Vasile, a farm növénytermesztési felelőse. — Tizenkét embert osztottunk be a gépek, felszerelések mellé, így az öntözés állandó. Éjjel-nappal mennek a gépek. — S az eredmény? — Kétszáz hektáron van takarmányrépánk,karalábénk, herénk és kukoricánk az öntözhető területen. Ebből eddig 93 hektár kapott vizet. Az igényesebb növényeket kétszer is öntöttük. NAGY FERENC SZABÓ DÉNES (Folytatás a 4. oldalon) Nagyobb figyelmet a termelési költségek csökkentésére! Az utóbbi hónapokban javult az ipari termelés üteme — állapították meg a Megyei Pártbizottság nemrég lezajlott aktívaülésén. Értékelték, hogy több tervadós vállalat munkaközösségének sikerült behoznia a lemaradást, s minden jel arra mutat, hogy az első félévet már megyeszinten is pozitív eredményekkel zárhatjuk. Ugyanakkor nem rejtették véka alá, hogy jelentős számú ipari egység a tervezettnél drágábban termel, s így megyei vonatkozásban 7,1 lejjel túlléptük az 1000 lej árutermelésre meghatározott költségkeretet, s ezen belül 5 lejjel az előírt anyagi ráfordítást. Másként fogalmazva, megyénk ipara a vártnál közel 42 millió lejjel költött többet, ebből mintegy 30 millió lejre rúg a pluszban fogyasztott anyagok, energiák és üzemanyagok értéke. A nagyarányú túllépés szinte példátlan a megye történetében, így nem véletlen, hogy az ország azon 9 megyéje közé tartozunk, amelyek nem illeszkedtek be a 4 hónapra engedélyezett költségkeretbe és adósok maradtak a nettó termelési terv teljesítésével. Senki sem tagadja, ipari egységeink az év első negyedében rendkívül nehéz feltételek mellett kellett végrehajtsák a termelési programot, ám az sem titok, hogy az üzemek kétharmada költségmegtakarítással zárta az elemzett időszakot, de országos viszonylatban az 1000 lej árutermelésre jutó túllépés alig 10 iráni a megyeszintű 7,1 lejjel szemben. S ne feledjük, az áramkorlátozás például egyaránt érintette az ország összes vállalatait. Megvizsgálva a magas költségszintek okait, az aktíva három dologra hívta fel a figyelmet. Megyénk számos üzemében elégtelen a gépkihasználás, az előbbrelépést a gyenge minőségű gépjavítás és -karbantartás, anyagellátási zavarok, helyenként pedig megrendelések hiánya fékezi. Kedvezőtlenül hat a gazdasági hatékonyság alakulására a fajlagos anyagfogyasztás túllépése. A Marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát 4 hónap alatt 18,5 millió lej értékű földgázzal, villamos energiával és ipari gőzzel használt fel többet az engedélyezettnél. A Tirnoveni-i Vegyipari Kombinát energiatúllépésének értéke 2 millió lej. De hasonló méretű túlfogyasztást jelez a statisztika más üzemekben is. A gazdaságtalan termelés harmadik okát a munka- és technológiai fegyelmezetlenség következtében fizetett ijesztő méretű pénzbírságok és büntetések képezik. Ez utóbbival kapcsolatban bírálták a pénzügyi bankszerveket, a megelőző pénzügyi ellenőrzéssel megbízott személyeket, akik az év elmúlt időszakában nem álltak hivatásuk magaslatán. Ilyen és ehhez hasonló okok miatt történhetett meg, hogy a segesvári Nicovala 138,5, a marosvásárhelyi Augusztus 23. Bútorgyár 74,6, a Vegyipari Kombinát 50,5, az IMATEX pedig 46,1 lejjel lépte túl az 1000 lej árutermelésre tervezett költségszintet. A nem gazdaságos kiadások növekedése következtében számos vállalat a vártnál kevesebb értékű nettó termelést valósított meg, emiatt a megye adós maradt a 4 hónapi nettó termelési terv teljesítésével. A kedvezőtlen helyzet gyors javítása céljából felkérték az ipari egységek vezetőit, a pártszervezetek titkárait, a szakszervezeti bizottságok elnökeit, hogy a következő időszakban tűzzék a dolgozók tanácsai ülésének, a párt- és szakszervezeti gyűlések napirendjére a gazdálkodás milyenségének elemzését, vizsgálják meg az alacsony gépkihasználás, a túlzott anyag- és energiafogyasztás, a pénzügyi fegyelmezetlenség indítékait, dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket a gazdálkodás javítására, a fogyasztási szintek alábbszorítására, a pazarlás összes csapjainak elzárására, hogy az első félév végéig minden ipari egység beilleszkedhessen a meghatározott költségkeretekbe. Azokban a vállalatokban, ahol erre belső erőből képtelenek, ahol a költségtervek nem tükrözik a termelés reális feltételeit, a vezetőség igényelje határozottabban, megalapozott érvekkel a felsőbb szervek megértését és támogatását ,a tervek egyensúlyba hozását. PETELEI ISTVÁN Wojciech Jaruzelski elvtárs hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke meghívására június elején hivatalos baráti látogatást tesz Románia Szocialista Köztársaságban egy lengyel párt- és állami küldöttség, élén Wojciech Jaruzelski elvtárssal, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, a Lengyel NK Minisztertanácsának és Nemzeti Megmentési Katonai Tanácsának elnökével. „Megéneklünk, Románia“ országos fesztivál Görgényi Leányvásár ’82 Ebben az évben május 30-án került sor a Görgényi Leányvásárra. A hagyományos ünnepségen részt vett NICOLAE VERESU elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, valamint számos más felelős személyiség is. A szép, de nem túlságosan forró napsütés kedvezett a vásárra érkezőknek. Egyes becslések szerint több mint 25 ezer vendég jött a megyéből, valamint Brassóból, Besztercéről, Kolozsvár-Napocáról, a fővárosból, Szebenből, Temesvárról és más városokból. Autók százai parkoltak a kijelölt helyeken. A sátrak bőségesen kínáltak ipari árukat, főleg az olyanokat, amelyek ezekben a nyári hónapokban oly nélkülözhetetlenek a mezőgazdaságban, mint a kasza, kapa, villa, gereblye, de volt keletje a szalmakalapnak, a nyári szandáloknak, könnyű nyári ruháknak, ingeknek, és természetesen a népművészeti tárgyaknak is. Aki akart, vehetett magának görgényi varrottast, maros- és nyárádmenti népművészeti motívumokkal díszített falvédőket, párnahuzatokat. Nagy volt a forgalom a hűsítő italokat árusító sátrak előtt, fogyott az ízes mititei, a frissen sült palacsinta. Az alkalmi fényképészek is teljes „üzemben“ dolgoztak, legények, leányok, messziről érkezett vendégek örökítették meg egyegy képen ezt a szép napot. A körhinta is sokakat vonzott, különösen a fiatalokat. Hosszú lenne felsorolni, mi mindent láttakhallottak a vásáron a vendégek. Nagyon sokan bosszúsan tapasztalták, hogy a sok szép és nagyon szükséges ipari és népművészeti termék mellett, avagy körülötte mennyi giccses árut is forgalomba hoztak egyes maszek termelők. Rikító abroszokat, falvédő(Folytatás a 4. oldalon)