Vörös Zászló, 1982. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1982-08-01 / 180. szám
Az RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA I XXXIV. évfolyam 180 (9447) szám | 1982. augusztus 1. vasárnap ! Ara SO báni BÚZAARATÁS ’82 Csak jó gépkihasználással biztosítható a gabona begyűjtésének gyors befejezése Sok gond szakadt az utóbbi napokban Biró Zoltánnak, az erdőszentgyörgyi egységes agráripari tanács főmérnökének a vállára. Szinte annyi, mint amennyi eső a földekre. A meglehetősen szeszélyes időjárás már a hét elején lebénította a munkát, de péntek óta ismét teljes kapacitással dolgoznak a gépek. — A rajt jó volt — emlékezik vissza, már-már nosztalgiával a főmérnök az idei kenyércsata kezdetére. — Igaz, csak harmincegy kombájnnal vágtunk neki a 2 260 hektáros búzaterületünknek, de ebből tegnap estig mintegy 1 220 hektárnyit learattunk. — Milyen a kombájnok teljesítménye? — Erről nem sok jót mondhatok. Megyei viszonylatban a mi körzetünkben jut a legtöbb aratnivaló egy kombájnra. A marosvásárhelyi tanácstól időközben visszaérkezett 3 kombájnunkkal (amit kölcsönadtunk) és a Buzau megyéből kapott újabb három segítséggel is, 140 hektár terület jut egy kombájnra. Ami nézetünk szerint sok. — Ilyen körülmények között hogyan szervezték meg a munkát? — lépcsőzetesen kezdtünk. Előbb azokra a területekre összpontosítottunk, ahol a Libelula fajtát termeltük, mert ez hamarább beérett, de a múlt hét végén s e hét elején a hegyvidéki övezetek gazdaságai is bekapcsolódtak az aratásba. Íme egy röntgenkép a tanácsbeli pillanatnyi helyzetről. Legjobbak az eredmények a gyulakutai termelőszövetkezetben. Itt a 234 hektár búzából már csak hatvan vár még aratásra. Utána következnek az egrestei és a kendi gazdaságok, jóval a tanácsi átlag feletti eredményekkel. Később kezdtek aratni a véckei, a bözödi mtsz-ekben, így ezeknél még nem beszélhetünk kiemelkedő teljesítményekről. Mert az időjárás is közbeszólt, de már ezekben az egységekben is növekszik az ütem. — Hány munkanapra lenne szükség az aratás befejezéséhez? — Száznyolcvan-kétszázhúsz hektáros napi ütemmel számolva, úgy hat-hét munkanap alatt le tudnák vágni a búzát. — Alapul véve amit eddig elvégeztek, milyen eredményekre számítanak? A főmérnök nem válaszol azonnal. Füzeteket lapoz fel, lepedőnyi kimutatásokkal küszködik. (Nem a papírok embere.) Számol. Csak utána mondja: — Az állami alapnak szükséges mennyiséget hiánytalanul le tudjuk szállítani. Ez 2650 tonna búzát jelent. De mivel az idei termés kiváló, úgy szeretnénk, hogy az említett számra még rá is pózoljunk. ÜTEMES A TERÜLETEK KITAKARÍTÁSA Balogh Gyula, a tanács elnöke is rendkívül elfoglalt ember e napokban. Mégis szakít annyi időt, hogy a szalma felpréseléséről, elhordásáról, tárolásáról beszélgessünk. — Tizenhárom prés dolgozik a kombájnok után — mondja két telefonbeszélgetés között. — Ez a tervezett búzamennyiséghez képest kevés. Épp ezért, mint minden évben, a szalma begyűjtésére az mtsz-tagokat is mozgósítottuk. Gyulakután, Havadon, Havadton kézzel is gyűjtik a szalmát. A hordást fogatokkal oldottuk meg. E célra ötvenhatvan szekeret használunk. Besegít még néhány megnövelt rakfelületű utánfutó, valamint reggelente a szemes gabonát szállító teherautók. A learatott területekről 2 000—2 200 tonna búzaszalmát takarítottunk be és tároltunk. Minden reményünk megvan arra, hogy az aratás befejezéséig a szükséges rostdús takarmányt teljes egészében biztosítani tudjuk. Nem szólamok ezek, hanem az előrelátó gazda józan megfontoltsága. Az optimizmus pedig jogos. Igazolják ezt az eddig elért eredmények, mert Erdőszentgyörgyön jó munkát végeznek. (bögözi) (Folytatás a 4. oldalon) JVTéha a festő ecsetje is — hát még a szó (!) — képtelen visszaadni azt a színkombinációt, amellyel a természet gyönyörködteti meg évszakonként az emberi szemet. A tél szűzies fehére, a tavasz zöldje, a nyár aranya, az ősz megfakult pirosa, rozsdája és a többi mind-mind oldja az egyhangúság szürkéjét. Akárcsak maga a harmónia... És ebből kaptak ízelítőt azok, akik annak idején — az Apolló-teremben rendezett kiállításon — megtekintették a Prodcomplex üvegtermékeit s válaszoltak a kérdőívekre. .. Egy vállalat által kibocsátott kérdőív célja: a vásárlóközönség ízlésének, igényeinek felmérése. A két fogalmat szerintem, nehéz lenne elválasztani. Vagy mégsem? — Ez az utóbbi felmérés — mondja Hila Mircea közgazdász, a Prodcomplex eladási osztályának vezetője — kereskedelmi szempontból jóval kevesebbet jelentett, mint az 1977-es, amikor a Luxor-áruházban, eladással egybekötve szerveztük meg. Viszont a művészeti értékelés, vagyis — mondjuk, hogy az ízlés szempontjából nagyon sok mindenre felfigyelhettünk. A beérkezett válaszok több, mint ötvenöt százaléka a 21 és 25 év közötti korosztálytól származik, akik a modernebb vonalú, valamint érdekesebb színkompozíciójú termékekhez vonzódnak. Akárcsak a hetvenhét — húszéves korig — fiatal véleménye. Különben, a kérdőívekre kettőszáznegyvenöten válaszoltak öszszesen. — És főleg diákok — teszi hozzá Nagy Gyöngyvér mérnöknő, az üvegtermékek műhelyének főnöke. — S a vásárlóközönség zömét valójában nem ők képviselik. A kereslet pedig még mindig a giccsesebb termékek iránt nagyobb. Sajnos... És mi erről az üvegipari formatervező Kiss Miklósnak a véleménye? — így van, de... A kiállítás és természetesen a kérdőívre beérkezett vélemények bizonyítják, hogy a fiatalabbak (talán) még nem gátlásosak, őszinték. Még nincs bennük előítélet. . . — Vagyis egy bizonyos sznobság? — A vásárlóközönség egy bizonyos részével szemben, esetleg így is nevezhetnénk. Mindenesetre ezen a kiállításon bizonyítani tudtunk. És olyan termékekkel, amelyek megütik a nagy — például százéves — hagyományokkal rendelkező üveggyárak termékeinek szintjét. Mert mi készítünk a dísztárgyaktól a közhasználati cikkekig mindent, ami egyszer üvegből van. S a tavaszi kiállítás valahol az én nyolcévi ittlétemet, tevékenységemet is igazolta. A szakmámról pedig az a véleményem, hogy az iparművésznek irányítania kell — tőle telhetően — a közízlést is. És persze ennek megfelelően kell alkotnia. A kiállításon mintegy kétszázhúsz terméket tekinthettek meg a látogatók. Ezeknek egy része: unikum. Vagyis lehetetlen soro(Folytatás a 4. oldalon) Szivárvány az üvegen — SZILVESZTER ANDRÁS riportja — A közelgő nagy ünnep méltó köszöntésére Készen a búza betakarításával A náznan falviak után a marosvásárhelyi egységes agráripari tanács egy másik gazdaságának, a meggyesfalvinak a kombájnosai is jelentették, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére végeztek a 290 hektáron termesztett kenyérgabona betakarításával. A terméshozam jó, hektáronként mintegy 500 kilóval nagyobb a tervezettnél. Ugyancsak jelentették a búza aratásának befejezését a nyáridtói termelőszövetkezet kombájnosai, akik 220 hektár termését gyűjtötték be. Az aratással párhuzamosan és a befejezését követő napokban szorgalmazták a szalma hordását, a szántást, s így nem kevesebb, mint 80 hektáron sikerült másodvetést eszközölniük. Megtakarított anyagból A marosvásárhelyi Gyapotszövöde tizenhárom nappal a határidő előtt teljesítette héthónapi árutermelési tervét. Az eltelt idő alatt 800 000 négyzetméter áruval termelt többet a múlt év hasonló időszakához képest. Mindez a munkaközösség egyre bővülő szakismeretének, fegyelmezettségének és szorgalmának eredménye. A fajlagos fogyasztás lecsökkentése a tervezett szint alá 82 tonna szál megtakarítását tette lehetővé, amelyből 100 000 négyzetméter vásznat készíthetnek. Belső falak Szovátáról A szovátai 308-as számú munkatelep-csoport keretében sorozatban gyártják előre a marosvásárhelyi (!) lakások építéséhez szükséges válaszfalakat. A mindössze 6 centiméter vastag, acélháló-betétes betonfalakat 24 féle változatban állítják elő, a legnagyobb típus méretei: 4 méter X 2,58 méter. Annak idején amolyan űrpótló szerepet szántak ennek a tevékenységnek Szovátán, az autoklavizált sejtbeton elemek hiányát igyekeztek általa pótolni. A három évvel ezelőtt szárnyra kapott kezdeményezés olyan életképesnek bizonyult, hogy még most is jól szolgálja az építkezés iparosításának ügyét, hiszen több úgynevezett nedves fázis kiiktatását teszi lehetővé. A belső falazáshoz és vakoláshoz szükségtelen állványt rakni, a villanyszerelőknek nem kell falat vésniük, s így tisztább, gyorsabb meg veszteségmentesebb is az építkezés. E vidéki egység kedvező tapasztalata alapján nemrég a Megyei Építkezési és Szerelési Tröszt marosszentgyörgyi betonállomásánál is megkezdték a válaszfalak öntését. Júliusi eseménykrónika Ceausescu elvtársat a párt főtitkári tisztségébe, akinek tevékenysége szorosan egybeötvöződik e korszak minden megvalósításával. 1965 júliusával a hazai szocialista építés legdinamikusabb és leggyümölcsözőbb korszakába lépett. Népünk büszke megvalósításaira, és ezekben a júliusi napokban még határozottabban munkálkodott a 7. ötéves terv második esztendejére kijelölt feladatok hiánytalan végrehajtásán. Az év hetedik hónapjának fontosabb belpolitikai eseményei: JÚLIUS 1. A központi lapok nagy fontosságú eseményt közöltek első oldalaikon: az emberiség béke- és leszerelési törekvései valóra váltásáért, egy jobb és igazabb világ, az összes nemzetek közötti barátságos együttműködés világa megteremtésének szolgálatában kifejtett lankadatlan munkássága meszszemenő elismeréseként Nicolae Ceausescu elvtársnak átnyújtották AZ 1981-ES ÉV EMBERE KITÜNTETÉST. Raj Baldev professzor, az Indiai Nemzeti Integráció Gyűlésének elnöke a magas kitüntetés átnyújtásakor egyebek között a következőket mondta: A legmelegebb elismerésünket tolmácsoljuk excellenciának a világbéke ügyéhez nyújtott ragyogó hozzájárulásért, az egyetemes béke és biztonság ügyében tett nagyszerű kezdeményezéseiért. Nicolae Ceausescu elvtárs július elsején munkalátogatást tett Botosani megyében, ahol iparvállalatok és mezőgazdasági egységek dolgozóival együttesen megvizsgálta a megye jelenlegi és távlati célkitűzései valóra váltásainak útjait és módozatait. A pártfőtitkár gazdasági egységek Az elmúlt hónapban népünk nagy tisztelettel emlékezett meg a tizenhét évvel ezelőtt megtartott pártkongresszusról, arról a nagy eseményről, mely új korszakot nyitott a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életünk minden területén. Ezen a kongresszuson vette fel újra pártunk egykori hagyományos elnevezését — Román Kommunista Párt —, és ez a legfelsőbb fórum választotta meg Nicolae soron levő feladatairól szólva a botosani-i népgyűlésen egyebek között a következőket mondta: Csakis akkor beszélhetünk az új gazdasági mechanizmus, az önigazgatás és önálló gazdálkodás alkalmazásáról, ha minden egység saját bevételi-kiadási költségvetés alapján , szervezi meg munkáját, gazdasági tevékenységében fokozott rentabilitást mutat fel. Minden egyes munkaközösség csakis ezen az alapon állapíthatja meg, jól dolgozott-e vagy sem, és lehet tisztában azzal, mi a teendője, hogy maximális jövedelmezőséget érjen el gazdasági tevékenységében. JÚLIUS 2. Nicolae Ceausescu elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnő és több más párt- és államvezető társaságában munkalátogatást tett a legendás hírű romái bölcsővidéken, Suceava megyében, majd nagy fontosságú beszédet mondott a Suceava municípiumi népgyűlésen. JÚLIUS 3. Ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága Nicolae Ceausescu elvtárs elnökletével. A fórum megvizsgálta az első félévi gazdasági terv teljesítésében elért eredményeket, utasításokat adott a tevékenységben megnyilvánult hiányosságok elhárítására. Megvizsgálták továbbá és jóváhagyták a kőolaj, illetve a földgáz kitermelésének az ötéves terv előirányzatán felüli növelésére vonatkozó 1982—1985. évi programot. Úgyszintén megvizsgálták és jóváhagyták a lakosság tudományos élelmezési programjának tervezetét, a néptanácsok, a szocialista egységek és az állampolgárok kötelességeiről és felelősségéről a városi és falusi helységek jó gazdálkodásáért, ápolásáért és tisztaságáért, a közrend és fegyelem megerősítéséért „cí(Folytatás a 2. oldalon)