Vörös Zászló, 1983. május (35. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-01 / 102. szám

V EL­JEN HA­JUS ELSEJE----­a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napjai AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA­­ XXXV. évfolyam 102 (9678) szám | 1983. május 1. vasárnp Ara­do báni Szoros összefogásban Május elsejét, a dolgozók nem­zetközi szolidaritásának napját ünnepeljük, ünnepük szerte a világon. Mi, a többi szocialista ország népeivel együtt, a nem­zeti és társadalmi elnyomás alól immár felszabadultan, az új élet építésében elért sikerek örömé­vel, mások a kizsákmányolás, a társadalmi és faji megkülönböz­tetés elleni harc mozgósító jel­szavával. Kilencvenhárom éve annak, hogy az egész világ proletariá­­tusával együtt, a román munkás­ság első ízben ünnepelte meg május elsejét, a munka, a dolgo­zók egységének és testvériségé­nek napját. Azóta hazánk mun­kásosztálya, dolgozó tömegei minden alkalommal munkával és a demokratikus jogokért, a jobb életért folyó harccal kö­szöntötték május elsejét, kifejez­ték szolidaritásukat az összes forradalmi erők harcával, a ki­zsákmányolás és elnyomás ellen, a nemzeti és társadalmi felsza­­badulásért, a béke megvédéséért küzdők seregével. „Elmondhat­juk, ha visszatekintünk a május elsejei munkásmegnyilvánulások­­ra — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs —, ezek magának a ro­mán proletariátusnak gazdag és hősi történelmét körvonalazzák, szervezésének kezdeteitől, forra­dalmi, politikai pártjának létre­hozásától a szocialista forrada­lomban kivívott győzelemig és az új, szocialista társadalmi rend sikeres felépítéséig“. A világ összes dolgozóival vállalt szolidaritás mellett május­­elsejét mi a munka ünnepének tekintjük, alkalomnak a szocia­lista társadalmunk építésében el­ért nagyszerű eredmények szám­bavételére. A Román Kommunis­ta Párt vezetésével olyan utat tettünk meg, amelyre hazánk történetében nem volt példa. A párt felhívására mindannyian összefogtunk s forradalmi lendü­letünket a békés építőmunka, a gazdasági megerősödés, a kultu­rális-szellemi kibontakozás, a jólét megteremtése, az általános előrehaladás szolgálatába állí­tottuk. A szocialista építés éveiben Románia ipari termelése ötven­szeresére növekedett, a mező­gazdasági termelés pedig 3,5- szeresére. Ez biztosította a nem­zeti jövedelem 15-szörös gyarapo­dását, és ezáltal lehetővé vált az (Folytatás a 4. oldalon) Szilárd meggyőződésem: nem­­­részt zokon tőlem Crisan Iosif, hogy a munkatársaitól „el­csíptem“ a Jóska megszólítást. Valahogy úgy éreztem, miközben az udvaron sorjázó, vagy jövő­­menő, berregő gépjárművek s a velük­ rajtuk dolgozó emberek közt forgolódtunk, hogy nincs itt egy személy, aki ne adózna tisztelettel e név viselőjének. De hogy is szólt az önvallomá­sa? — Ötvenhatban itt kezdtem a géplakatos mesterséget, magyar nemzetiségű kollégáim ragasztot­ták a Jóskát reám. A rokonszenvnek volt a jele ez a megnyilvánulás. De akkor, az ismerkedés első napjaiban még aligha sejtették a közvetlen munkatársak, hogy milyen érté­kes személlyel gyarapodott kis közösségük. Az „új embert“ hozzáértésének és rátermettségé­nek elismerése jeléül főnökei már két év múltán mesterré léptették elő, s ugyanannyi idő elteltével műhelyfőnökké nevez­ték ki, amihez hasonló, legfön­­nebb egy árnyalattal rangosabb, hangzatosabb a jelenlegi szek­cióvezetői beosztása. De végső soron mindez lényegtelen, mert Crisan Iosifot nem a hivatal­ból kapott címek tették olyas­valakivé, akire felnéznek a mű­­helybeliek, büszkkék a felettesek és akit irigyelnek a rivális üze­mek. Poptámas Liviu, a régeni Er­dőgépesítő, Szállító és Építkezési Egység főmérnöke, aki magához kéreti a sokszoros újítót s ki­nek a szobájában elin­dul a hat­szemközti beszélgetés, egyetért a becslésemmel: s az önmagát technikusnak valló riportala­nyom ma már többet tud sok mérnöknél. És főleg hasznosab­bá teszi magát szorgalmával és leleményességével. ( Neki ugyan (Folytatás a 2. oldalon) A gép mellől indult---­ — AJTAY LÁSZLÓ riportja — TRAIAN IANCU Májusi reggel Tavasz, május, örök nagy újító, zöld robbanás az ágakon, a kristály ragyogásában könnyű szél érkezik selymes szárnyakon. Tavasz, május, virágok mámora, míg minden önmagára ébred: a kert, a rét, körös-körül a föld, a csírákban az élet. Tavasz, május teremtő reggele szabadba hívó illatokban, velünk vonul a fény az utakon, az öröm dala égre lobban. MÁRKI ZOLTÁN fordítása. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS részt vett a május elsejének szentelt nagy népgyűlésen Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Elena Ceausescu elvtársnő, s a többi párt- és államvezető szombat délután részt vett a Május El­sejének szentelt nagy népgyűlé­sen, amelyet az RKP Bukarest municípiumi bizottsága rende­zett a fővárosi Sport és Műve­lődési Palotában. Május Elseje, a munka és a tavasz, a dolgozók közötti nem­zetközi szolidaritás hagyomá­nyos napja, ünnep az ország összes román, magyar, német és más nemzetiségű állampolgárá­nak, alkalom arra, hogy kife­jezzék forró hódolatukat a ha­zai forradalmi hagyományok méltó folytatója, a Román Kom­munista Párt iránt, amely a szabadság, az emberi méltóság, a haladás, az új, szocialista tár­sadalom építésének dicső, nap­fényes útján vezeti a nemzetet, a román nép alapvető törekvé­seinek megvalósításában látva létének legfőbb értelmét. Május elseje ugyanakkor alkalom ar­ra, hogy az ország minden fia kifejezze forró szeretetét, tisz­teletét és háláját Nicolae Ceausescu elvtárs, a forradal­már és a szeretett vezető iránt, aki fiatalkora óta egész életét a párt, a haza és a nép nemes ügyének szolgálatába állította, odaadással, rettenthetetlen bá­torsággal harcolva a kizsákmá­nyolás és az elnyomás ellen, a társadalmi és a nemzeti sza­badságért, az ország függet­lenségéért, szuverenitásáért és felvirágzásáért, a nemzet jólé­téért és boldogulásáért, a szo­cializmus és a kommunizmus romániai diadaláért, egy jobb és igazságosabb , fegyverektől és háborúktól mentes világért, a béke, az egyetértés és a népek közötti együttműködés világának megteremtéséért. E mély és nemes érzelmek jegyében, a nagy megelé­gedés és az ország életében elért nagyszerű eredmények fö­lötti büszkeség légkörében zaj­lott le a Május Elsejének szen­telt nagygyűlés, amelyen erőtel­jesen kifejezésre jutott, nemze­tiségre való­ tekintet nélkül, az ország minden állampolgárának elhatározása, hogy szoros egység­ben, odaadással és bizalommal követi hős kommunista pártun­kat s annak főtitkárát, Nicolae Ceausescu elvtársat — akinek nevéhez és tevékenységéhez kapcsolódik Románia történeté­nek legragyogóbb és legered­ményesebb korszaka — és erőt nem kímélve munkálkodik a XII. pártkongresszuson s az országos pártkonferencián kije­lölt nagyszerű célok megvaló­sításáért. Mindezek a gondolatok és érzelmek, amelyekkel a dolga­(Folytatás a 2. oldalon) Ünnepi gyűlés Marosvásárhelyen Ebben az évben immár 93-szor ünnepeljük meg május elsejét. A munka és a nemzetközi szo­lidaritás napját megelőzően Ma­rosvásárhely dolgozóinak kép­viselői, gazdasági és társadalmi egységek, a kommunista és munkásmozgalom régi harcosai, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — ünnepi ülésen emlékeztek meg a vi­lág dolgozói testvériségének nap­járól. 1983. április 30. Délben 3 óra­kor zsúfolásig megtelt a maros­vásárhelyi Nemzeti Színház nagyterme. Ünnepélyes hangu­lat. Az elnökségi asztalnál he­lyet foglal Nicolae Veres elvtárs, a Megyei Pártbizottság első tit­kára, a Megyei Néptanács Vég­rehajtó Bizottságának elnöke, a Megyei Pártbizottság titkár­ságának, bürójának és a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának más tagjai, üze­mek és intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek vezetői, élenjáró munkások, mesterek, magas rangú tisztek, a kultúra és művészet jeles képviselői. El­hangzik Románia Szocialista Köz­társaság állami himnusza. (Folytatás a 2. oldalon)

Next