Vörös Zászló, 1983. május (35. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-01 / 102. szám
2 OLBAD - VÖRÖS LÁSZLÓ NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS részt vett a május elsejének szentelt nagy népgyűlésen (Folytatás az L oldalról) sök, az egész nemzet Május Elsejét köszöntötték, kifejezésre jutottak abban a lelkes fogadtatásban is, amelyben a nagygyűlés részvevői megérkezésének pillanatától kezdve részesítették pártunk és államunk vezetőjét a rendezvény színhelyén. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő 17 órakor érkezett meg a palota előtti térre, ahol számos bukaresti lakos várta és rendkívül melegen köszöntötte őket. A haza sólymai, pionírok, ifjak és lányok szeretettel adták át virágcsokraikat. Szünet nélkül visszhangzott: Ceausescu — RKP! Egyesített kórusok énekelték a Partidul, Ceausescu, Románia című dalt. A teremben jelenlévők tapsa közepette a nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Nicolae Ceausescu elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnő, a többi párt- és államvezető, a hazai kommunista és munkásmozgalom sok régi harcosa. Ott voltak Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, a diplomáciai testület más tagjai. A nagygyűlést Gheorghe Pana elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP Bukarest Municípiumi Bizottságának első titkára, a főváros főpolgármestere nyitotta meg. Május Elseje jelentőségéről Emil Bobu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KP titkára tartott beszédet. A Május Elsejének szentelt nagygyűlés ünnepi műsorral ért véget, amelyben közreműködtek a fővárosi színházak jeles művészei, ének- és táncegyüttesek, vállalati és intézményi műkedvelő együttesek, pionírok és a haza sólymai. A párt- és államvezetőség részéről nagy virágkosarat adtak át a művészeknek és mindazoknak, akik a Május 1-i ünnepi műsor sikeréhez hozzájárultak. Marosvásárhely — Állomás tér A gép mellől indult (Folytatás az 1. oldalról) nem jutott osztályrészül az a szerencse, hogy főiskolán szerezzen diplomát, viszont a munkahelyén olyan szakmai tapasztalatra tett szert, ami kincset ér. Nem tudom, jól fogalmazok-e, ha azt írom, hogy Crișan Iosif rendhagyó eset. Rendhagyó olyan értelemben, hogy bár megannyi szabadalmazást érdemlő ötlete volt az évek-évtizedek során, most újítói mivoltát is csak régebbi iratokkal tudná bizonyítani.Pedig annak idején volt olyan év, hogy az ország második legeredményesebb újítójának kiáltották ki. Pillanatnyilag így vélekedik tevékenységéről: — Változatlan szenvedéllyel szeretem a mesterségemet. De itt nem igen van időm tervezgetni. S ha már a „gyárban“ nehéz koncepciós munkával foglalkozni, hazaviszem a gondolataimat. Bevallom, olyan nyugtalan természetű ember vagyok, hogy álom sem jön a szememre sokszor, amíg rátalálok egy-egy megoldásra. Hogy mi mindenen töri a fejét ez az osztályvezető! Miközben a főmérnök elsorolta-soroltatta néhány újabb terméküket annak hangsúlyozásaként, hogy sikeres létrehozásukban nagy érdemei vannak Crifan Iosifnak, én arra is figyeltem, milyen sokoldalúsokirányú ennek az embernek az érdeklődése. Mert olyan különleges tehergépkocsikat például, amelyek képesek 70 köbméter faötletet is magukkal vinni, mindaddig, amíg itt Régenben meg nem építették, senki sem látott. Azóta jó üzlet lett belőle, 20 darabot rendeltek tőlük máris. De olyan 25 tonna teherbírású rönkszállító autó sincs több Romániában, amin most spekulálnak az UNTCF-nél. A spekulálásra pedig azért van okvetlenül szükség, mert a rajzasztalnál megszerkesztett műszaki megoldások nem mindig válnak be a gyakorlatban. S hogy még mindig ennél a rendkívüli járműnél maradjunk, a helyszíni bemutató meggyőzött az alkalmazott újítások szükségességéről. Mert ha úgy marad példaként a vezetőfülkét védő csőváz, amint a bukaresti faipari kutató és tervező intézetnél méretezték, a gépkocsi első útja alkalmával elgörbült volna. És igazat adtam a régeni szakembernek azt illetően is, hogy egy erős csapszeggel biztosítani kell a kocsi rakományát, nehogy a drótkötél elszakadása esetén „megszabaduljon“ tőle. Végül az sem utolsó ötlete, hogy olyan szerkezeti megoldást vezessenek be, amellyel kocsinként 30 (!) méter hosszú acélsodrony-kötelet tudnak megtakarítani. Más eset. Előbb egy, a szabad ég alatt álló, félig kész kazánhoz vezettek, majd egy másik kormos-szurtós, üzemképes kazánt tekintettünk meg a gépesítő egységnél. Közös tulajdonságuk: mindkettőt oly módon építették meg, hogy a földbesüllyesztett tűzszekrényt víztartály veszi körül, íme, miként jutott el ehhez a gondolathoz Cripan Iosif: — Abból indultam ki, hogy ezeknél a stabil kazánoknál egy, a talajba ásott gödörben ég el a tüzelő, ami rendszerint fahulladék. Következésképpen a hőenergia jelentős részét átveszi a föld. Amikor a fővárosban megtudták, hogy mit tervezek, ijedten figyelmeztettek: nehogy megcsináljam, mert rossz vége lesz! Én azt válaszoltam az ötletemet leghevesebben ellenző mérnöknek, hogy jöjjön el Régenbe és nézze meg amit csináltam. Biztos lehet afelől, hogy a melegvíz-tartály fel nem robban. Úgy is volt, meglátogatott s igazat adott nekem. És a kazán hatásfoka 60 százalékkal nőtt a kiegészítéssel! Otthon, a lakásom központi fűtésére pedig olyan kazánt csináltam, hogy még a rostély is vízcsövekből van kialakítva. Úgyhogy nem csoda, ha mindig van meleg vizünk, fűtésünk és még kitart a télen vásárolt tűzifa. Paptamas Liviu nem győzi dicsérni ezt a szerény, önmagáról nem szívesen beszélő embert. Akinek nincs ugyan ráérő ideje újítási, vagy találmányi dossziék összeállítására, a kért hatékonysági bizonylatok évek munkáját igénylő kidolgozására, de aki annál több gyakorlatilag hasznosítható ötlettel áll elő nap mint nap. Csak jön a rendszerint odahaza készített vázlatával és adja át pontosrészletes kidolgozás végett mérnök és technikus beosztottjainak. Az is különösnek tűnhet, hogy ez a kis vidéki egység keményen állja a versenyt az autógyár-óriás, a Steagul rosu szomszédságában működő brassói erdőgépesítő és -szállító egységgel. Nem kis része van ebben az ötletgazdag Crisan Iosifnak, aki gondosan vigyáz arra, hogy amit megcsinálnak, az pontos, hibátlan legyen. A kissorozatú termékek gyártását maga tervezte szerszámokkal és készülékekkel készíti mindig elő, megkönnyítve-gyorsítva ezzel beosztottjai munkáját. S ha minden alkatrész mérethűen, csereszavatoltan kerül ki a kezeik közül, ne csodálkozzunk azon, hogy szívesen kollaborálnak velük olyan nagyvállalatok is, mint a helybeli Republica, vagy a Szeben megyei Mirfa Mechanikai Vállalat, ahol hazánk legnagyybb tehergépkocsijait és dömpereit gyártják. Az ünnepi gyűlésen Ironim Buda elvtárs, a municípiumi pártbizottság első titkára mondott megnyitó beszédet. Május elseje jelentőségéről, a dolgozók nemzetközi szolidaritása, a világ összes munkásai közötti testvériség napjának jelentőségét, Nicolae Veres elvtárs, az RKP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke méltatta. A munka napjának, a földünk valamennyi dolgozója közötti összetartás napjának megünneplése ebben az évben is alkalmat adott arra, hogy számba vegyük hazánk nagy gazdasági és társadalmi megvalósításait, azt a sokoldalú fejlődést, amelyet a Román Kommunista Párt XII. kongresszusának és országos konferenciájának dokumentumai tűznek elénk — mondotta a szónok. Népünk élénk alkotó tevékenységének újabb erőteljes lendületet adott Nicolae Ceausescu elvtársnak az RKP KB folyó év márciusi plénumán elhangzott beszéde, mely a gazdasági élet elsődleges fontosságú kérdéseinek mélyreható elemzésével és az intézkedések, a tennivalók kijelölésével jobb munkára mozgósító, nemzetgazdaságunknak magasabb színvonalra való emelésére ösztönző cselekvési programmá vált. Május kezdetének több történelmi jelentősége is van népünk számára. A munka napján kívül rövidesen megünnepeljük május 8-át, hős kommunista pártunk megalakulásának évfordulóját, május 9-én pedig Románia állami függetlenségének kivívásáról, valamint a fasizmus fölötti győzelemről emlékezünk meg, olyan eseményekről, amelyek az egész világ előtt kinyilvánították népünknek egy szabad, független és szuverén Romániának, egy új társadalmi rend megteremtésére irányuló törekvéseit. A román munkásosztály, egész népünk történetében emlékezetes momentumként íródott be az 1919. május elsejei nagy tüntetés, amelynek megszervezésében fontos szerep hárult a lánglelkű ifjú forradalmárra, a KISZ- tag Nicolae Ceausescu elvtársra. Az ő jelenléte a munkásosztály 1939. évi akcióinak előkészítésében és vezetésében a legékesszólóbban tükrözte azt a nagyrabecsülést és bizalmat, amelyet a párt a gazdasági válság éveiben, az Országos Antifasiszta Bizottságnak, az ifjúság forradalmi mozgalmának kiváló aktivistájaként az osztályharcok tüzében szerzett forradalmi tapasztalatáért értékelt kommunista harcosba helyezett. 1944. augusztusa, a társadalmi és nemzeti, az antifasiszta és antiimperialista felszabadítási forradalom győzelmével új korszakot nyitott meg a román nép „történetében, a munkásosztály, az egész nép életében és tevékenységében. Az 1944. augusztusi felszabadító forradalom útat nyitott a párt ama politikája előtt, melynek célja sokoldalúan, harmonikusan és kiegyensúlyozottan fejleszteni az ország összes övezeteit s ez tette lehetővé megyénkben is a gyökeres gazdasági és szociális átalakításokat, azt, hogy a munka mai nagy ünnepén megújító változásokat vehetünk számba a gazdasági és társadalmi élet minden szférájában, minthogy erőteljes iparral, a fejlődés teljében levő mezőgazdasággal és gazdag szellemi-kulturális élettel rendelkezik. A szónok részletesen ismertette azokat a gazdasági-társadalmi eredményeket, amelyeket a jelenlegi ötéves terv első két esztendejében értünk el, amelyek ékesszólóan bizonyítják e tájak román, magyar, német lakosainak határtalan hűségét, pártunk és államunk politikája, a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt. Az idei év első negyedében megyénk iparában elért élénk munkaütem — mutatott rá a továbbiakban a szónok — az árutermelési terv túlteljesítését és 168,5 millió lej abszolút többlet létrehozását eredményezte, amihez jelentősen hozzájárult az a 82 gazdasági egység (a 100 közül), amely közel 290 millió lejjel szárnyalta túl az előirányzatot. Illik ez alkalommal is elismeréssel adóznunk vegyikombinátjaink, a Prodcomplex Vállalat, cukorgyáraink, valamint a régeni Erdőkitermelési és Szállítási Vállalat és más vállalatok dolgozóinak, akik újból bizonyságot tettek szorgalmukról és a szocialista versenyben tett vállalások teljesítéséért érzett felelősségtudatukról. Az idén megyénk mezőgazdasági dolgozói is kitartó erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy gyakorlatba ültessék azokat az útmutatásokat és feladatokat, amelyeket a párt országos konferenciája, Nicolae Ceausescu elvtárs adott, illetve jelölt ki az új agrárforradalom megvalósítása, a földalap maradéktalan kihasználása, az állattenyésztés korszerűsítése és ezzel szoros összefüggésben az állati eredetű termékek termelésének növelése céljából, úgyszintén a megye önellátási program-előirányzatainak teljesítéséért. A szántóföldek dolgozói az összes tavaszi munkák idejében és jó minőségben való elvégzésével köszöntik május elsejét, ami garanciája az idei bőséges terméseknek. Úgyszintén jelentős eredményeket értünk el az oktatás, művészet és kultúra fejlesztésében, az egészségvédelemben és a helységgazdálkodásban. A mostani ötéves tervben elért sikerekért, az idei első negyedévben elért eredményeket is beleértve, a Megyei Pártbizottság és a Megyei Néptanács nevében köszöntjük az összes gazdasági-társadalmi egységek dolgozóit és további sikereket kívánunk tevékenységükhöz. A Maros-menti tájak dolgozói — románok, magyarok, németek — egész népünkhöz hasonlóan a Gzafoad alkotó munka ünnepének köszöntése alkalmából teljes egyetértésüknek adnak hangot pártunk és államunk következetesen tudományos, forradalmi, politikájával, kifejezésre juttatják szeretetüket a köztársaság elnöke, a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt és határtalan hálájukat az itteni tájak — akárcsak az egész ország — fejlesztését és haladását szolgáló gondoskodásáért. Népünknek az új rendszer építésében elért lelkesítő győzelmei jegyében Maros megye dolgozói elhatározták, hogy erőiket egyesítve teljes alkotó képességüket latba vetik az ebben az évben s az egész ötéves tervidőszakban rájuk háruló feladatok megvalósításáért, az ipari és mezőgazdasági termelés fokozásáért, egész tevékenységük magasabb minőségi szintre emeléséért, a jövedelmezőség és gazdasági hatékonyság növeléséért, hozzájárulva ezáltal a nemzeti jövedelem további fokozásához, a szocialista Románia sokoldalú fejlesztéséhez. Az ünnepi gyűlés befejezéseképpen elénekelték a világ dolgozóinak harci himnuszát, az Internacionálét, majd a jelenletevők irodalmi-zenés műsort tekintettek meg, amelyet a Nemzeti Színház művészei, az Állami Filharmónia és a marosszentgyörgyi művelődési otthon kórusai, a Maros Művészegyüttes, a marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát, a szászkézdi művelődési otthon, a segesvári művelődési ház és a kisipari szövetkezetek táncosai adtak elő. ~“~ Ünnepi gyűlés Marosvásárhelyen (Folytatás az 1. oldalról) JÓL RAJTOLTAK A múlt évi viszonlagos megtorpanás után az idén ismét kitűnően rajtoltak a marosvásárhelyi cukorgyártók. Az eltelt 4 hónapban mintegy 30 millió lejjel szárnyalták túl az árutermelési és 3 millió lejjel a nettó termelési tervet. A terv túlszárnyalását lényegében a munkatermelékenység emelésével valósították meg, melynek egy dolgozóra kivetített szintje 13 000 lejjel volt magasabb a tervezettnél. A vásárhelyi répafeldolgozók az év elmúlt időszakában 3 500 tonna cukrot gyártottak előirányzaton felül. Marosvásárhely — Tudor lakónegyed