Vörös Zászló, 1983. december (35. évfolyam, 284-310. szám)

1983-12-01 / 284. szám

2. OLDAL — VÖRÖG ZÁSZLÓ (1918) Az egységes román nemzeti állam létrehozásának 65. évfordulója (1983) Népünk megbonthatatlan szocialista egysége (Folytatás az 1. oldalról) rétegeknek, az egész népnek a munkában való együttműködése képezi. Pártunk állandóan őrkö­dik afölött, hogy a nemzeti kér­désben a teljes jogegyenlőséget biztosítsák, megteremtsék a fel­tételeket ahhoz, hogy nemzeti­ségre való tekintet nélkül min­den állampolgár számára bizto­sítsák a szocialista haza sorsá­nak irányításában­­való részvé­telt, határozottan érvényre jut­tatva a marxizmus-len­inizmu­s elveit, és így a helyes nemzeti­ségi politika elválaszthatatlan részévé válik a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom meg­teremtésének, a kommunizmus felé való előrehaladásnak. A közös érdek és közös törek­vés tükröződése a társadalmi tu­datban a szellemi érdekek össz­hangba hozását, egységes poli­tikai és ideológiai felfogást és politikai-ideológiai meggyőző­dést eredményezett. A szocialista tudat kialakulása és fejlődése, a marxista-leninista ideológiának uralkodó ideológiaként való ér­vényre juttatása, egyre jobban megerősíti az összes dolgozók egységét. Következésképpen a népnek a társadalmi élet összes szintjeire kiterjedő szocialista egysége egyidejűleg politikai, gazdasági, társadalmi és ideoló­­­­giai egységként érvényesülve egyre tartósabbá válik, állandó­an növekedik társadalmi mozga­tórugót betöltő szerepe a kom­munizmus útján. A román társadalom egységé­nek megerősödése jut kifejezés­re a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának szervezete, e széles körű reprezentatív politi­kai szervezet révén, amely szer­vezet a párt vezetésével az ösz­­szes társadalmi osztályokat és rétegeket magába tömöríti. A Szocialista Demokrácia és Egy­ség Frontja igazi nemzeti fórum, amelyben a néptömegek szaba­don és nyíltan kifejezhetik véle­ményüket a szocialista építés menetével kapcsolatosan, részt vesznek a társadalmi tevékeny­ség szervezésének tökéletesítésé­ben, a társadalom vezetésében. Az Egységfrontba tömörült tár­sadalmi- és tömegszervezetek, hazánk összes társadalmi erői aktívan részt vesznek a párt ál­tal kezdeményezett, a gazdasági továbbfejlesztést s a szocialista építés­­ egyéb területeit érintő a­­lapvető intézkedések megvitatá­sában és megalapozásában, a párt politikájának megvalósítá­sában, a román nép szocialista egységének is megszilárdításában. WILHELM WEISS Szeressétek a haza földjét Szeressétek a haza földjét, az ősi földet, a legszebb kincs sem érhet ennél soha többet. Szeressétek szabad egén a madár röptét, dolgos emberét, kenyértermő búzaföldjét. Szeressétek kéklő tengerét, Dunáját, a legjobban szeressétek e földön a Hazát! BOKOR KATALIN fordítása A szocialista Románia, Nicolae Ceausescu elvtárs békepolitikájának világ­visszhang­ja Külpolitikánk megvalósításá­ban abból indulunk ki, hogy a nemzeti és nemzetközi érdekek egységes egészet alkotnak. En­nek jelentősége különösképpen tudatosodik napjainkban, amikor az egységes román nemzeti ál­lam megalakulásának 65. évfor­dulóját­­ ünnepeljük. Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk fő­titkára, megállapította: „Teljes joggal jelentjük ki, hogy pár­tunk és államunk nemzetközi tevékenysége teljességgel megfe­lel a román nép érdekeinek, a világ összes népei érdekeinek, a béke, a nemzeti függetlenség és az államok közti együttműködés ügyének.“ Románia Szocialista Köztársa­ság külpolitikájának alapvető vonása az építő szellem érvénye­sítése, a viszonyok demokratizá­lása, a bonyolult, vitás kérdések tárgyalások útján történő meg­oldása. Külpolitikai alapelveink ma már világszinten nagy elis­merésnek örvendenek. Románia síkraszáll az államok közti új jellegű kapcsolatok és viszonyok kialakításáért, a teljes egyenjo­gúságért, a függetlenség és az állami szuverenitás tiszteletben tartásáért, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásért, a köl­csönös előnyökön nyugvó együtt­működésért, az erőszak alkalma­zásáról és az erőszakkal való fe­nyegetésről való lemondásért. Eme elvek alapján Románia szá­mos kezdeményezést tett, ame­lyek tükrözik külpolitikájának mélységesen forradalmi és hu­manista jellegét. Románia világ­méretekben kivívott rangja ab­ból az alapvető tényből fakad, hogy egész tevékenysége össz­hangban van korunk meghatá­rozó követelményeivel, a népek alapvető érdekeivel, a fejlődés irányvonalával. Napjaink bonyo­lult nemzetközi viszonyai között Románia minden téren azon munkálkodik, hogy hozzájáruljon a nemzetközi viszonyok demok­ratizálódásához, a vitás kérdé­sek tárgyalások útján, politikai eszközökkel történő megoldásá­hoz. Románia a különböző nem­zetközi szervekben síkraszáll a kérdések tényleges megvitatásá­ért, azért, hogy a vitás kérdé­sek megtárgyalását addig foly­tassák, míg nem jutnak teljes megegyezésre. Románia és sze­mélyesen Nicolae Ceausescu elv­társ legutóbbi kezdeményezései, hogy a genfi tárgyalásokat az európai középhatósugarú rakéták, telepítésének kérdésében tovább folytassák, és ne kezdjenek hoz­zá ezen­­ rakéták Európába való telepítéséhez, világszerte egyön­tetű tiszteletnek örvendenek. Következetesen síkraszállunk a fegyverkezési hajsza megfékezé­séért, a katonai költségek foko­zatos csökkentéséért, hogy végül is megvalósulhasson az általá­nos és nukleáris leszerelés. Románia különösen sok barátot szerzett magának azzal, hogy sík­raszáll a kis és közepes, vala­mint nagy államok egyenjogú­ságáért. Hazánk ma 137 ország­gal tart fenn diplomáciai, 140 országgal kulturális és gazdasági kapcsolatokat. Széles körű nem­zetközi tevékenységét tükrözi az a tény, hogy az utóbbi két év­tized alatt több mint 200 or­szággal legmagasabb szintű tár­gyalásokra került sor. Mint eu­rópai államnak, Romániának a­­lapvető érdeke, hogy megvaló­suljon az európai biztonság és kooperáció. Az együttműködési és biztonsági találkozó kereteit, a madridi találkozó munkálatait felhasználta az államok közti bizalom erősítésére, az együtt­működés, a kontinens és az e­­gész világ népes békéjének, füg­getlenségének biztosításával ösz­­szefüggő kérdések demokratikus megvitatására. Románia teljes következetes­séggel munkálkodik nemzetközi kapcsolatainak erősítésén. Célunk az, hogy még jobban hozzájá­ruljunk a világ kérdéseinek meg­oldásához. Románia számos nem­zetközi kérdésben tett javasla­ta, kezdeményezése nagy elisme­résnek örvend, amit az is tük­röz, hogy számos nemzetközi szervezetben fontos tisztségeket tölt be. Országunk elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs kon­cepciója és tevékenysége a leg­szélesebb nemzetközi elismerés­ben részesül. Az a tisztelet, mely Románia külpolitikáját világmé­retekben övezi, egyben annak is az elismerése, hogy e külpoliti­ka miközben népünk érdekeit tükrözi, egyben kifejezi a többi nép alapvető érdekeit is. Nicolae Ceausescu elvtársnak, pártunk főtitkárának, szocialista álla­munk elnökének újabb kezdemé­nyezései, határozott állásfoglalása és realista elgondolása a nukleá­ris háború veszélyének elhárítá­sáról, melyet a Nagy Nemzet­­gyűlés ülésszaka, valamint a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Politikai Vég­rehajtó Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Államta­nácsának és kormányának fel­hívása és nyilatkozata­­tükröz, világméretekben nagy visszhan­got és elismerést váltott ki. Ro­mánia ezúttal is töretlen követ­kezetességgel, teljes felelősséggel, határozottan emel szót népapje és egyúttal az egész emberiség békéjének védelme, nyugalmá­nak biztosítása érdekében. Dr. GÁL GYULA egyetemi tanár A gyulafehérvári Nagy Egyesülés (Folytatás az 1. oldalról) sál alatt összeomlott. A nemzeti elnyomás alatt élő erdélyi ro­mánság a monarchia többi el­nyomott népéhez hasonlóan a kedvező körülményeket kihasz­nálva óriási energiával látott hozzá évszázados álmának meg­valósításához, az egységes román nemzeti állam megteremtéséhez. A régi államhatalmi szervek he­lyébe Erdély-szerte megyei, váro­si és községi román nemzeti taná­csok alakultak. A Központi Román Nemzeti Tanács felhívására min­den helységben képviselőket vá­lasztottak, akik az 1918. decem­ber elsejére összehívott gyulafe­hérvári Nemzeti Nagygyűlésen elhatározták Erdély egyesülését Romániával. Határozatukat a Horea mezejére Erdély minden részéből összeseregle­tt több mint százezer ember is megerősítette. Egy nép sok évszázados vágya és törekvése vált ezzel valóra. „Az egységes román nemzeti ál­lam létrehozása — hangsúlyoz­ta pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs — sok évszá­zados harcnak, az összes romá­nok azon törekvésének a bete­tőzését jelentette, hogy egy egy­séges és független államban, szabadon, a szomszédos és más népekkel békében és együttmű­ködésben élhessen." Az egyesülés a román nép a­­karatából és cselekvő hozzájáru­lásával valósult meg. A küldöt­tek megválasztására szervezett gyűlések az összes városokban és falvakban az egyesülést óhajtó tömegek ünnepi seregszemléi voltak. A városokból és a fal­vakból a táviratok ezrei érkez­tek a Központi Román Nemzeti Tanács címére, amelyekben a helységek lakói az egyesülés ha­ladéktalan kimondását követel­ték. Az egyesülés kimondásának napján és a következő napokon is, a delegátusok és résztvevők hazaérkeztekor, Erdély-szerte ünnepi üléseket, felvonulásokat rendeztek, bizonyítva, hogy az egyesülés nem valamilyen ked­vező konjunktúra eredménye­ként, hanem a nép akaratából született, jóval megelőzve a pá­rizsi béketárgyalásra összeült győztes hatalmak döntését. „Az események lezajlása — hangsú­lyozta Nicolae Ceausescu elvtárs — nyilvánvalóan bizonyítja, hogy az egységes román nemzeti ál­lam létrehozása nem a tárgyaló­asztalnál kötött egyezmények, hanem az egész nép harcának az eredménye, a népé, am­elyet az egyesülésre való évszázados tö­rekvés s az az elhatározás lel­kesített, hogy megvalósítja azt az álmot, amelyért az elődök annyi nemzedéke küzdött és ál­dozta életét.“ A gyulafehérvári Nagy Egye­sülés új távlatokat nyitott a ro­mán nép előtt, lehetővé tette a gyorsabb ütemű és független gazdasági fejlődést, a belső piac kibővülését, a gazdasági erőfor­rások jobb kihasználását, a ter­melőerők gyorsabb fejlődését, a nemzeti függetlenség teljesebb érvényre juttatását. Az egyesü­lés a román társadalom számá­ra a gyorsabb ütemű politikai és kulturális fejlődés útját is megnyitotta. Az egyesülés meg­valósítása alkalmával jóváha­gyott kiáltványban a közélet demokratizálását, az együttélő nemzetiségek jogegyenlőségét és vallásszabadságát, egy demokra­tikus földreform megvalósítását és más demokratikus alapelvek alkalmazását is előirányozták. A hatalmon maradó és pozícióikat az egyesülés után megszilárdító kizsákmányoló osztályok politi­kája következtében azonban ezek a demorkatikus alapelvek csak részben valósulhattak meg. A Román Kommunista Pártra várt az a történelmi szerep, hogy a kizsákmányolók hatalmának a megdöntésére, a második világ­háború alkalmával veszélybe so­dort ország érdekeinek és füg­getlenségének védelmére, a fa­r­siszta uralom megdöntésére moz­gósítsa a tömegeket. A párt ve­zetésével lezajló 1944. augusztus 23-i nagy történelmi aktus, a nemzeti és társadalmi felszaba­dító, antifasiszta és antiimperia­­lista forradalom újabb határkö­vet jelentett népünk történeté­ben. Megteremtette a feltétele­ket a szocialista forradalom ki­bontakozására, az ország egysé­ges szocialista gazdaságának megteremtésére, a Gyulafehér­váron 1918-ban elfogadott de­mokratikus alapelvek maradék­talan megvalósítására, népünk szocialista egységének a megerő­sítésére, hazánk függetlenségének a megszilárdítására. Mindezek megvalósítására a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom épí­tésére kidolgozott pártprogram valóra váltása közepette került sor, amióta pártunk és államunk élén népünk legszeretettebb fia, Nicolae Ceausescu elvtárs áll; maradéktalanul valóra váltottuk é­s továbbfejlesztettük mindazt, amit a nagy elődök, az 1918-as nemzedékek a román társadalom összes rétegei megálmodtak és amelyért annyi áldozatot hoztak. Nicolae Ceausescu elvtárs az egyesülési résztvevői között. nagygyűlés veterán SZÉKELY JÁNOS A legszebb Szép vagy, hazám. Megnéztelek, Mint képeskönyvet néz az ember. Fülembe harsogott a tenger, Szemembe fújtak a szelek. Tetszett a villogó kerek, A vízre csörgő égi festék... A fenyvesekre hulló esték S a csillag-ittas éjjelek. És mégsem tájaid varázsa, De szorgos néped alkotása Vésődött legjobban belém. A békés üzemek valódi Üveg-csodái, fény-hajói Az éj tündöklő tengerén.

Next