Vörös Zászló, 1983. december (35. évfolyam, 284-310. szám)
1983-12-01 / 284. szám
2. OLDAL — VÖRÖG ZÁSZLÓ (1918) Az egységes román nemzeti állam létrehozásának 65. évfordulója (1983) Népünk megbonthatatlan szocialista egysége (Folytatás az 1. oldalról) rétegeknek, az egész népnek a munkában való együttműködése képezi. Pártunk állandóan őrködik afölött, hogy a nemzeti kérdésben a teljes jogegyenlőséget biztosítsák, megteremtsék a feltételeket ahhoz, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül minden állampolgár számára biztosítsák a szocialista haza sorsának irányításábanvaló részvételt, határozottan érvényre juttatva a marxizmus-leninizmus elveit, és így a helyes nemzetiségi politika elválaszthatatlan részévé válik a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének, a kommunizmus felé való előrehaladásnak. A közös érdek és közös törekvés tükröződése a társadalmi tudatban a szellemi érdekek összhangba hozását, egységes politikai és ideológiai felfogást és politikai-ideológiai meggyőződést eredményezett. A szocialista tudat kialakulása és fejlődése, a marxista-leninista ideológiának uralkodó ideológiaként való érvényre juttatása, egyre jobban megerősíti az összes dolgozók egységét. Következésképpen a népnek a társadalmi élet összes szintjeire kiterjedő szocialista egysége egyidejűleg politikai, gazdasági, társadalmi és ideológiai egységként érvényesülve egyre tartósabbá válik, állandóan növekedik társadalmi mozgatórugót betöltő szerepe a kommunizmus útján. A román társadalom egységének megerősödése jut kifejezésre a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának szervezete, e széles körű reprezentatív politikai szervezet révén, amely szervezet a párt vezetésével az öszszes társadalmi osztályokat és rétegeket magába tömöríti. A Szocialista Demokrácia és Egység Frontja igazi nemzeti fórum, amelyben a néptömegek szabadon és nyíltan kifejezhetik véleményüket a szocialista építés menetével kapcsolatosan, részt vesznek a társadalmi tevékenység szervezésének tökéletesítésében, a társadalom vezetésében. Az Egységfrontba tömörült társadalmi- és tömegszervezetek, hazánk összes társadalmi erői aktívan részt vesznek a párt által kezdeményezett, a gazdasági továbbfejlesztést s a szocialista építés egyéb területeit érintő alapvető intézkedések megvitatásában és megalapozásában, a párt politikájának megvalósításában, a román nép szocialista egységének is megszilárdításában. WILHELM WEISS Szeressétek a haza földjét Szeressétek a haza földjét, az ősi földet, a legszebb kincs sem érhet ennél soha többet. Szeressétek szabad egén a madár röptét, dolgos emberét, kenyértermő búzaföldjét. Szeressétek kéklő tengerét, Dunáját, a legjobban szeressétek e földön a Hazát! BOKOR KATALIN fordítása A szocialista Románia, Nicolae Ceausescu elvtárs békepolitikájának világvisszhangja Külpolitikánk megvalósításában abból indulunk ki, hogy a nemzeti és nemzetközi érdekek egységes egészet alkotnak. Ennek jelentősége különösképpen tudatosodik napjainkban, amikor az egységes román nemzeti állam megalakulásának 65. évfordulóját ünnepeljük. Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára, megállapította: „Teljes joggal jelentjük ki, hogy pártunk és államunk nemzetközi tevékenysége teljességgel megfelel a román nép érdekeinek, a világ összes népei érdekeinek, a béke, a nemzeti függetlenség és az államok közti együttműködés ügyének.“ Románia Szocialista Köztársaság külpolitikájának alapvető vonása az építő szellem érvényesítése, a viszonyok demokratizálása, a bonyolult, vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldása. Külpolitikai alapelveink ma már világszinten nagy elismerésnek örvendenek. Románia síkraszáll az államok közti új jellegű kapcsolatok és viszonyok kialakításáért, a teljes egyenjogúságért, a függetlenség és az állami szuverenitás tiszteletben tartásáért, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásért, a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködésért, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről való lemondásért. Eme elvek alapján Románia számos kezdeményezést tett, amelyek tükrözik külpolitikájának mélységesen forradalmi és humanista jellegét. Románia világméretekben kivívott rangja abból az alapvető tényből fakad, hogy egész tevékenysége összhangban van korunk meghatározó követelményeivel, a népek alapvető érdekeivel, a fejlődés irányvonalával. Napjaink bonyolult nemzetközi viszonyai között Románia minden téren azon munkálkodik, hogy hozzájáruljon a nemzetközi viszonyok demokratizálódásához, a vitás kérdések tárgyalások útján, politikai eszközökkel történő megoldásához. Románia a különböző nemzetközi szervekben síkraszáll a kérdések tényleges megvitatásáért, azért, hogy a vitás kérdések megtárgyalását addig folytassák, míg nem jutnak teljes megegyezésre. Románia és személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs legutóbbi kezdeményezései, hogy a genfi tárgyalásokat az európai középhatósugarú rakéták, telepítésének kérdésében tovább folytassák, és ne kezdjenek hozzá ezen rakéták Európába való telepítéséhez, világszerte egyöntetű tiszteletnek örvendenek. Következetesen síkraszállunk a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a katonai költségek fokozatos csökkentéséért, hogy végül is megvalósulhasson az általános és nukleáris leszerelés. Románia különösen sok barátot szerzett magának azzal, hogy síkraszáll a kis és közepes, valamint nagy államok egyenjogúságáért. Hazánk ma 137 országgal tart fenn diplomáciai, 140 országgal kulturális és gazdasági kapcsolatokat. Széles körű nemzetközi tevékenységét tükrözi az a tény, hogy az utóbbi két évtized alatt több mint 200 országgal legmagasabb szintű tárgyalásokra került sor. Mint európai államnak, Romániának alapvető érdeke, hogy megvalósuljon az európai biztonság és kooperáció. Az együttműködési és biztonsági találkozó kereteit, a madridi találkozó munkálatait felhasználta az államok közti bizalom erősítésére, az együttműködés, a kontinens és az egész világ népes békéjének, függetlenségének biztosításával öszszefüggő kérdések demokratikus megvitatására. Románia teljes következetességgel munkálkodik nemzetközi kapcsolatainak erősítésén. Célunk az, hogy még jobban hozzájáruljunk a világ kérdéseinek megoldásához. Románia számos nemzetközi kérdésben tett javaslata, kezdeményezése nagy elismerésnek örvend, amit az is tükröz, hogy számos nemzetközi szervezetben fontos tisztségeket tölt be. Országunk elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs koncepciója és tevékenysége a legszélesebb nemzetközi elismerésben részesül. Az a tisztelet, mely Románia külpolitikáját világméretekben övezi, egyben annak is az elismerése, hogy e külpolitika miközben népünk érdekeit tükrözi, egyben kifejezi a többi nép alapvető érdekeit is. Nicolae Ceausescu elvtársnak, pártunk főtitkárának, szocialista államunk elnökének újabb kezdeményezései, határozott állásfoglalása és realista elgondolása a nukleáris háború veszélyének elhárításáról, melyet a Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka, valamint a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának és kormányának felhívása és nyilatkozatatükröz, világméretekben nagy visszhangot és elismerést váltott ki. Románia ezúttal is töretlen következetességgel, teljes felelősséggel, határozottan emel szót népapje és egyúttal az egész emberiség békéjének védelme, nyugalmának biztosítása érdekében. Dr. GÁL GYULA egyetemi tanár A gyulafehérvári Nagy Egyesülés (Folytatás az 1. oldalról) sál alatt összeomlott. A nemzeti elnyomás alatt élő erdélyi románság a monarchia többi elnyomott népéhez hasonlóan a kedvező körülményeket kihasználva óriási energiával látott hozzá évszázados álmának megvalósításához, az egységes román nemzeti állam megteremtéséhez. A régi államhatalmi szervek helyébe Erdély-szerte megyei, városi és községi román nemzeti tanácsok alakultak. A Központi Román Nemzeti Tanács felhívására minden helységben képviselőket választottak, akik az 1918. december elsejére összehívott gyulafehérvári Nemzeti Nagygyűlésen elhatározták Erdély egyesülését Romániával. Határozatukat a Horea mezejére Erdély minden részéből összesereglett több mint százezer ember is megerősítette. Egy nép sok évszázados vágya és törekvése vált ezzel valóra. „Az egységes román nemzeti állam létrehozása — hangsúlyozta pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs — sok évszázados harcnak, az összes románok azon törekvésének a betetőzését jelentette, hogy egy egységes és független államban, szabadon, a szomszédos és más népekkel békében és együttműködésben élhessen." Az egyesülés a román nép akaratából és cselekvő hozzájárulásával valósult meg. A küldöttek megválasztására szervezett gyűlések az összes városokban és falvakban az egyesülést óhajtó tömegek ünnepi seregszemléi voltak. A városokból és a falvakból a táviratok ezrei érkeztek a Központi Román Nemzeti Tanács címére, amelyekben a helységek lakói az egyesülés haladéktalan kimondását követelték. Az egyesülés kimondásának napján és a következő napokon is, a delegátusok és résztvevők hazaérkeztekor, Erdély-szerte ünnepi üléseket, felvonulásokat rendeztek, bizonyítva, hogy az egyesülés nem valamilyen kedvező konjunktúra eredményeként, hanem a nép akaratából született, jóval megelőzve a párizsi béketárgyalásra összeült győztes hatalmak döntését. „Az események lezajlása — hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs — nyilvánvalóan bizonyítja, hogy az egységes román nemzeti állam létrehozása nem a tárgyalóasztalnál kötött egyezmények, hanem az egész nép harcának az eredménye, a népé, amelyet az egyesülésre való évszázados törekvés s az az elhatározás lelkesített, hogy megvalósítja azt az álmot, amelyért az elődök annyi nemzedéke küzdött és áldozta életét.“ A gyulafehérvári Nagy Egyesülés új távlatokat nyitott a román nép előtt, lehetővé tette a gyorsabb ütemű és független gazdasági fejlődést, a belső piac kibővülését, a gazdasági erőforrások jobb kihasználását, a termelőerők gyorsabb fejlődését, a nemzeti függetlenség teljesebb érvényre juttatását. Az egyesülés a román társadalom számára a gyorsabb ütemű politikai és kulturális fejlődés útját is megnyitotta. Az egyesülés megvalósítása alkalmával jóváhagyott kiáltványban a közélet demokratizálását, az együttélő nemzetiségek jogegyenlőségét és vallásszabadságát, egy demokratikus földreform megvalósítását és más demokratikus alapelvek alkalmazását is előirányozták. A hatalmon maradó és pozícióikat az egyesülés után megszilárdító kizsákmányoló osztályok politikája következtében azonban ezek a demorkatikus alapelvek csak részben valósulhattak meg. A Román Kommunista Pártra várt az a történelmi szerep, hogy a kizsákmányolók hatalmának a megdöntésére, a második világháború alkalmával veszélybe sodort ország érdekeinek és függetlenségének védelmére, a farsiszta uralom megdöntésére mozgósítsa a tömegeket. A párt vezetésével lezajló 1944. augusztus 23-i nagy történelmi aktus, a nemzeti és társadalmi felszabadító, antifasiszta és antiimperialista forradalom újabb határkövet jelentett népünk történetében. Megteremtette a feltételeket a szocialista forradalom kibontakozására, az ország egységes szocialista gazdaságának megteremtésére, a Gyulafehérváron 1918-ban elfogadott demokratikus alapelvek maradéktalan megvalósítására, népünk szocialista egységének a megerősítésére, hazánk függetlenségének a megszilárdítására. Mindezek megvalósítására a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésére kidolgozott pártprogram valóra váltása közepette került sor, amióta pártunk és államunk élén népünk legszeretettebb fia, Nicolae Ceausescu elvtárs áll; maradéktalanul valóra váltottuk és továbbfejlesztettük mindazt, amit a nagy elődök, az 1918-as nemzedékek a román társadalom összes rétegei megálmodtak és amelyért annyi áldozatot hoztak. Nicolae Ceausescu elvtárs az egyesülési résztvevői között. nagygyűlés veterán SZÉKELY JÁNOS A legszebb Szép vagy, hazám. Megnéztelek, Mint képeskönyvet néz az ember. Fülembe harsogott a tenger, Szemembe fújtak a szelek. Tetszett a villogó kerek, A vízre csörgő égi festék... A fenyvesekre hulló esték S a csillag-ittas éjjelek. És mégsem tájaid varázsa, De szorgos néped alkotása Vésődött legjobban belém. A békés üzemek valódi Üveg-csodái, fény-hajói Az éj tündöklő tengerén.