Vörös Zászló, 1984. május (36. évfolyam, 103-128. szám)
1984-05-01 / 103. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXVI. évfolyam 103 (9989) szám | 1984. május 1. kedd | Ara 50 iáni -------------- ÉLJEN MÁJUS ELSEJE,------------A DOLGOZÓK NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSÁNAK NAPJA! NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS részt vett a fővárosban május elseje alkalmából szervezett népgyűlésen Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Elena Ceausescu elvtársnő, a többi párt- és államvezető hétfőn délután részt vett a népgyűlésen, amelyet az RKP Bukarest municípiumi bizottsága rendezett Május 1. a Dolgozók Nemzetközi Szolidaritásának Napja alkalmából. Ennek a napnak a megünneplése, amely népünk hagyományává vált, az idén különleges jelentőséggel gyarapszik, mivel két emlékeztes esemény jegyében zajlik le az 1939. május 1- én, a fasizmus és a háború ellen, a demokráciáért, nemzeti egységért és függetlenségért küzdő munkásosztály ragyogó harci napján tartott nagy antifasiszta és háborúellenes tüntetések 45. évfordulója és a Munkás Egységfront megalakításának, annak a rendkívüli fontosságú politikaiaktusnak a 40. évfordulója, amely megerősítette a munkásosztály szerepét a társadalmi ésnemzeti felszabadítási harcban. Olyan történelmi momentumok ezek, amelyek megelőzik a Román Kommunista Párt által kezdeményezett, szervezett és vezetett 1944. augusztus 23-i nagy győzelmét. Megünnepelve Május 1-ét, a haza összes állampolgárai forró hódolatukat fejezik ki dicsőséges kommunista pártunk, népünk legragyogóbb harci hagyomá- nyainak folytatósa iránt, amely kezdettől fogva elkötelezte magát, hogy fáradhatatlanul szolgálja a munkásosztály, nemzetiségre való tekintet nélkül az öszszes dolgozó, az egész nemzet alapvető érdekeit. Ugyanakkor a Románia földjén élő és dolgozó összes emberek — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — ezen az ünnepi napon kifejezik meleg szeretetüket, tiszteletüket és hálájukat Nicolae Ceausescu elvtárs iránt, aki 1933-tól hősiesen részt vett a párt, a munkásosztály egész tevékenységének, a román nép életének valamennyi nagy eseményében, a társadalmi és nemzeti felszabadulásért, a szocializmusért vívott harcban, forradalmi és lelkes hazafiúi tulajdonságokról téve tanúbizonyságot. Ezek az érzelmek jutottak kifejezésre abban a lelkes fogadtatásban, amelyben Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő részesült a Sport és Művelődési Palotába való érkezéskor, ahol a Május 1-nek szentelt népgyűlésre sor került. . .. 17:00 óra. A park szép sétányán és a palota előtti téren összegyűlt sok ezer bukaresti szakadatlanul skandálja a párt, a pártfőtitkár és szocialista hazánk nevét. Fiúk és lányok, pionírok és a haza sólymai a szeretett és neggrabecsülés jeléül virágcsokrokkal kedveskedtek Nicolae Ceausescu elvtársnak és Elena Ceausescu elvtársnőnek. Nicolae Ceausescu elvtársat és Elena Ceausescu elvtársnőt, a párt- és államvezetőség több tagját ugyanilyen lelkesedés fogadja a teremben is. A jelenlevők éljenzése és ovációja közepette a gyűlés elnökségébe helyet foglalt Nicolae Ceausescu elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnő, Constantin Dascalescu elvtárs, valamint több más párt- és államvezető. A teremben jelen volt az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, valamint illegalitásbeli párttagok, tömeg- és társadalmi szervezetek képviselői, tábornokok és tisztek, párt- és állami aktivisták, bukaresti vállalatok és intézmények dolgozói. Ott voltak a Bukarestbe akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, más diplomaták, külföldi sajtótudósítók, külföldi meghívottak. Az ünnepi díszt öltött terem színpadának két oldalán felíratok olvashatók: „A nagy romániai antifasiszta és háborúellenes tüntetések 45. évfordulója“ és „A Munkás Egységfront megalakulásának 40. évfordulója.“ Elhangzott Románia Szocialista Köztársaság állami himnusza. A népgyűlést Gheorghe Pana elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP Bukarest municípiumi bizottságának első titkára, afőváros polgármestere nyitotta meg. Ezután Manea Manescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az Államtanács alelnöke méltatta Május 1 jelentőségét. A Május 1-nek szentelt nagy népgyűlés magasztos, ünnepi légkörben ért véget, kifejezéseként népünk tántoríthatatlan egységének a Román Kommunista Párt és annak főtitkára közül, akinek nevéhez fűződnek a szocialista Románia által azokban az években elért összes eredmények, amióta Nicolae Ceaușescu elvtárs áll pártunk és államunk élén. Ezután díszelőadásra került sor Május 1 tiszteletére. Az előadás befejezése után pionírok és a haza sólymai virágcsokrokkal kedveskedtek (Folytatás a 2. oldalon) Kedvbontó Május Süthet a Nap, eshet az eső, kékebbnél is kékebb, szürkébbnél is szürkébb lehet az ég, nekem május, a tavasz legszebb gyermekei mindig hajnalszép, szinte pusmognak, mint a szerelmespárok, a moccanó fűszálak, szinte robbannak, mint a gyermekek petárdái, a fák megindult rügyei, a havasi források kápráztató buzgalmával van — minden, de minden teli; elevenebb a surranó patakok vize, a reggelek a Maros ondolált vizében mosdanak, cirógatóbbak az aranypénzű napsugarak, és barackfavirág-mosolyból szövi az alkony is — a piros vásznakat; álmot nyer a bánat, felénk futnak a messziről jövő utak — a vonatok kerekei kattogják ki az ércnél is keményebb akaratunkat, hogy az idő sínpárjain fusson be: a kedvrontó, megácsolt holnap, ahány ember lélegzik, annyi embere legyen a békés világforradalomnak, ömöljön végig a Földön emberségünk, mint az égbolton a csillagégök fénye. MÁJUS, a legszebb gyermek örömére. AJDA FERENC Amért van az, hogy bizonyos momentumok, események örökre emlékezetünkbe vésődnek és olyan elevenen élnek bennünk, mintha épp a tegnap történtek volna, még akkor is, ha ■jelentőségük nem kiemelkedő, ezzel szemben sokkal fontosabb epizódok, képek örökre eltűnnek, olyannyira, hogy amikor mások emlékeztetnek rájuk, semmi se jut az eszünkbe? Így vagyok én a május elsejékkel. Ha valaki megkérdezné, melyik volt életem legszebb, legmaradandóbb munkásünnepe, melyikről tudnék valamit mesélni, az ezerkilencszáznegyvennyolcast hoznám fel példának. Annak ellenére, hogy akkor még gyermek voltam. Miért is volt számomra olyan rendkívüli ez a nap? — vetődött fel bennem a gondolat. Csakugyan olyan magasztos volt? Nem az történt, hogy időközben szépült meg emlékezetemben az a május elseje? De mitől szépülnek meg bennünk az emlékek? Mi megy végbe bennünk az évtizedek alatt? Azt hiszem, arról van szó, hogy amit gyermekszemmel lát az ember, azt később felnőtt ésszel érti meg és mérlegeli, hozzáadva élete során szerzett tapasztalatait, átélt rendkívüli perceit, pillanatait. Nos, elhatároztam, hogy elindulok az emlékek nyomában, lássuk, miért is tér vissza képzeletemben annyiszor az a nap. Tehát: harminchat évvel ezelőtti dolgokat kell felkutatnom A Vágóhíd utcában laktam, s mellettünk, a tőszomszédságban volt egy műhely. Hogy kié volt, hogy mi volt a tulajdonképpeni rendeltetése, már nem tudom, de az emlékezetemben tisztán, világosan élnek azok a buszok, amelyek innét indultak el városkörüli útjukra. Mint gyermek többször bementem erre az udvarra Ödi meg Béla barátomhoz játszani. Sírt a körfűrész, sikoltott a köszörű, csengett a kalapács és óriás dobként szólt a bádog. Aztán következett az a nap, amikor az utolsó busz is kigördült a műhely udvaráról. Hogy hova, azt nem tudtam, de Ödi, az örökmozgó, mindent tudó barátom megmondta: — A főtérre felvonulni. Én ezeket a szomszédban megépített buszokat megcsodáltam, és büszke voltam rá, hogy a barátom apja, meg néhány szomszéd bácsi csinálta. És úgy néztem ezeket a buszokat, ahogyan csak egy gyermek tudja csodálni a járművet. Akkor láttam először öszszegyűlt tömeget a főtéren Korán érkeztem oda, még nem kezdődött meg a felvonulás. Végignéztem a mellékutcákban várakozó sportolókat, a munkásokat (Folytatás a 2. oldalon) Emlékek nyomában--- — OLTYÁN LÁSZLÓ riportja — Ünnepköszöntű gondolatok Május elseje a természet megújulásának örök jelképe, s immár 95. éve világszerte a munkásszolidaritás ünnepe, egyben pedig valamennyi ország — közöttük a mi hazánk — munkásmozgalma forradalmi hagyományaira való visszaemlékezés napja. Hazánk dolgozói a szocialista építés nagy művének folytatása teljében jogos büszkeséggel idézik föl a hazai munkásmozgalom dicsőséges hagyományait, akárcsak a mostani ötéves tervben s az idén elért megvalósításaik gazdag mérlegét. A május,elsejékre való visszaemlékezések lapjainak forgatása közben leghamarabb az 1889. évszámra pillantunk, amikor a II. Internacionálé párizsi kongresszusán május elsejét a munkásság nemzetközi összefogásának ünnepévé nyilvánították, s amikor a nemzetközi munkásmozgalmi fórum hazánk munkásságát öt szocialista küldött képviselte. Az 1890. évet idézzük, amikor május elsején Bukarest utcáin forradalmi dalokat énekelve már több mint 5 000 munkás vonult fel. 1921-re emlékezünk, amikor a hazai munkásmozgalom forradalmi érettségének feltételei közepette megszületett a romániai munkásosztály forradalmi élcsapata, a Román Kommunista Párt. Azokat a nagy munkásmegmozdulásokat idézzük, amelyek az 1929—1933-as évek folyamán sok véráldozat árán megmutatták a munkásság összefogásában rejlő óriási erőt. 1939. május elsejére, arra a harci napra gondolunk, amikor az illegalitásba kényszerített kommunista párt a királyi diktatúra, a szakszervezetek felszámolása, a forradalmi tevékenységgel gyanúsított személyek üldöztetése ellenére meg tudta szervezni a háborús készülődés és a növekvő fasiszta veszély eleni hatalmas tiltakozó felvonulást. Pártunk és államunk forradalmi harcokban edződött vezetőjére, Nicolae Ceausescu elvtársra, az akkori évek ifjú kommunista harcosára gondolunk, aki a kommunista párt többi vezető egyéniségével együtt, a tiltakozó akciót előkészítő szervező bizottság egyik leghatározottabb, legtevékenyebb tagjaként segítette elő az 1939. május elsején lezajló megmozdulást. Azt a nagy visszhangot keltő felvonulást szervezték meg, amely a hatalma csúcsai felé tartó fasizmus elleni legnagyobb tiltakozó megmozdulás volt abban az időben Európában. Forradalmi eseményeket idézve az 1940. nyarán és őszén lezajló, a bécsi diktátum elleni nagy tiltakozó tüntetésekre, a háborúellenes szabotázsakciók szervező (Folytatás a 4. oldalon)