Vörös Zászló, 1984. augusztus (36. évfolyam, 181-206. szám)

1984-08-01 / 181. szám

AZ RKP MAROS XXXVI. évfolyam 181 (10 067) sz. MEGYEI BIZOTTSÁGA 1 Világ proletárjai egyesüljetek! ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1984. augusztus 1. szerdai Ára S0 báni Felszabadulásunk 40. évfordulójának méltó köszöntésére Egy vállalat léte a termékek minőségétől függ Főleg a csak külföldnek dol­gozó vállalat esetében, mint pél­dául a Maros Készruhagyár, mely áprilistól csak exportra termel. Ez határkő a vállalat történeté­ben. Köztudomású tény, miként az embert, úgy a vállalatot sem singgel mérik. Kis gyárak, szö­vetkezetek is dolgozhatnak csak kimondottan külföldnek. Garan­cia erre a minőségi munka. Ha a Maros Készruhagyár nem mi­nőségi munkát végez, persze hogy nem jut el oda, hogy száz százalékban külföldnek termel­jen. Mondanom sem kell, ez az átállás mekkora felelősséggel jár. Persze, a hangsúly azon van, hogy a megnyert partnert meg is kell tartani, és ez nem köny­­nyű feladat. Viszont, ha a mi­nőségi mutató meginog, akkor ... akkor talán már késő. Ezt kell megelőzni!­ ­ „Lenni, vagy nem lenni“ E mondás értelmében kell gondolkodnia, cselekednie minden vállalatnak, a miénknek is — mondja Cretu Valeria mérnök, a minőségellenőrök főnöke. — A „lenni“ felétele persze a minő­ség. Ennek érdekében a vállalat pártbizottságának, vezetőségének, a dolgozók tanácsának irányítá­sával átszervezéseket, módosítá­sokat hajtottunk végre... — Konkrétan, miket? — Az én termelek, én ellen­őrzöm, én felelek sablonosnak tetsző szöveg gyakorlati meg­nyilvánulása nálunk nem sablo­nos — egyedi, a mi iparágunk­ban. Ellenkező esetben a nyu­gatnémet Steilmann-cég nem fo­gadott volna „kegyeibe“. A konk­rét példa: a fázismunkát végző dolgozó mielőtt rátérne saját munkafázisára, ellenőrzi az előt­te elvégzett munkát, s ha nem találja megfelelőnek, visszadob­ja. Ezt a módszert eddig nem alkalmazták nálunk. Mindenki csak a saját fázisával törődött. És ebből adódott az, hogy egy rossz fázis­ munkára ,,fércmunka“ következett. — Ehhez hasonló közbeikta­tott ellenőrzéseket eddig nem végeztek az ellenőrök? — Minden munkafázist nem tudtak ellenőrizni. A végtermé­ken volt a hangsúly, ennek az ellenőrzésén. — Ezt akkor hibamegelőző el­lenőrzésnek is nevezhetnék. — Igen. Mi azt kívánjuk, a­­karjuk, hogy az ellenőrök ne kapjanak egyetlenegy hibát sem, olyan értelemben, hogy egy hi­ba sem legyen a készterméken. Hiba­talan Ez a második..., nem is új­donság, lévén, hogy már régeb­bi keletű. Abból áll, hogy a hi­básan dolgozó nem sárga lapot kap, mint a labdarúgó, hanem hiba­talont. Egy ilyen talán két­százalékos javadalmazás-levo­­nást jelent. — Szám szerint hány dolgozó részesült ebben? — Amióta csak külföldnek dolgozunk — egy sem. Szép. Ez viszont két dolgot is jelent(het). Az első az, hogy a minőségi munka terén igénye­sebbek lettünk, a másik pedig: a belföldnek készített termékek iránt... Na, de most az expor­ton kell legyen a hangsúly, a­­mely valutát hoz. És ennek, mint az kitűnt, eleget tesznek a készruhagyárbeliek. Kívánjuk, hogy ez továbbra is így legyen. Elvégre (jobb)létük függ ettől. DEMETER JÓZSEF A Munkaérdemrend II. fokozatával tüntették ki Sármás községet Ünnepi pillanatokat élt át Sár­más község lakossága. Július 31-én délután a község többszáz dolgozója vett részt azon a hon­polgári gyűlésen, amelyet a dísz­be öltözött művelődési otthon­ban tartottak. Melegen köszöntötte a jelen­lévő Ioan Ungur elvtársat, a Me­gyei Pártbizottság első titkárát, a megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnökét, a községi néptanács elnöke, Anica Bara­­ian elvtársnő, aki a gyűlést meg­nyitotta. Ezután Emil C'Sluseriu elvtárs, a helyi állami közigaz­gatási, ellenőrzési és titkársági ügyosztály főnöke felolvasta an­nak az elnöki rendeletnek a szö­vegét, amely szerint Sármás köz­séget a Munkaérdemrend II. fo­kozatával tüntették ki, az orszá­gos szocialista versenyben elért második helyezéséért. A kitün­tetés méltó elismerése azoknak az eredményeknek, amelyeket a község dolgozói 1983-ban értek el a tervek teljesítésében és túltel­jesítésében, a helység társadalmi­­kulturális fejlesztésében, a köz­séggazdálkodásban és szépítésben. A jelenlévők lelkes tapsa kö­zepette Ioan Ungur elvtárs át­nyújtotta a községi néptanács elnökének a kitüntetést és an­nak okmányát. Felszólalásaikban Anica Bara­­ian, Mihai Trif, Ioan Dumitrescu, Vasile Negrea, Pálla András és Aurel Oroian méltatta azokat a megvalósításokat, amelyeket Sármás község lakossága az utób­bi években és különösen 1984- ben ért el. Valamennyien meleg hangon mondtak köszönetet a legfelsőbb párt- és államvezető­ségnek, személyesen NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak a magas kitüntetésért. Ezután Ioan Ungur elvtárs szó­lalt fel, aki beszédében melegen gratulált a községi pártbizottság­nak, a községi néptanácsnak, a gazdasági-társadalmi egységek­nek, a község valamennyi dolgo­zójának a községi néptanácsok közötti szocialista versenyben el­ért kimagasló eredményeikért. Arra buzdította őket, dolgozza­nak úgy, hogy még jobb ered­ményeket érjenek el a hatékony­ság növelésében, minden tevé­kenységi területen s köszöntsék kimagasló eredményekkel az év két nagy eseményét: Augusztus 23-át és az RKP XIII. kongresz­­szusát. A népgyűlés résztvevői ezután művészi műsort tekintettek meg. Ugyancsak tegnap délután ün­nepi gyűlések keretében diplo­mákat nyújtottak át az 1983. évi szocialista versenyben elért ered­ményeikért Marosoroszfaluban (I. hely), Maroskeresztúron (II. hely), Marosszentgyörgyön (III. hely), Petelén és Dédán (első, illetve második fokozatú elismerő okle­vél). Schöbel Wiefrid, a segesvári Zománcedénygyár szegél­ypréselő gépén dolgozik kiváló eredmény­nyel, a gyár üzembehelyezése óta Teljes lendülettel megkezdődött a búza aratása A kedvezőtlen időjárás miatt megkésett a gabonák érése, s ezért a búza aratását is csak a hét elején kezdhették meg me­gyénk mezőgépészei. Ha figye­lembe vesszük azt, hogy a múlt évben ilyenkor már befejezés­hez közeledett a búza begyűjté­se, több egységes agráripari ta­nács jelentette e fontos munka elvégzését, ezekben a napokban nagyon keményen kell dolgoz­­niuk a kombájnosoknak, hogy a gabona érésével lépést tartva, a lehető legrövidebb időn belül begyűjtsék az egész termést. Mint említettük, a hét elején számos mezőségi, Maros és Küküllő menti gazdaságban elindultak a kombájnok. A rácsi egységes agráripari tanács körzetében hét gazdaságban kezdték meg a bú­za aratását, Radnót környékén mindenik gazdaságban elindul­tak a kombájnok. Hasonló a helyzet a ludasi, tirnaveni­i, ma­rosvásárhelyi, sáromberki, erdő­­szentgyörgyi és sok más egysé­ges agráripari tanács körzeté­ben. A munka ütemét azonban nap mint nap fokozni kell, hi­szen ahhoz, hogy naponta — a programnak megfelelően — 6 000 hektár termését tudjuk begyűj­teni, maximálisan ki kell hasz­nálni nem csupán a gépek tel­jesítő­képességét, hanem a mun­kára alkalmas fél napokat, órá­kat is. Az árpa aratásánál szer­zett tapasztalatokból leszűrve a megfelelő következtetéseket, min­denik gazdaságnak van lehetősé­ge arra, hogy a kijelölt határ­időn belül biztonságba helyezze a kenyérgabona termését. Erre biztosítékot nyújt az is, hogy már érkeznek a déli megyékből segítségként kért kombájnok, s azok munkába állításával szá­mottevően felgyorsul az aratás. Ezenkívül a jó hagyományokhoz híven, meg kell szervezni a köl­csönös segítségnyújtást, úgy, mint az árpa aratásánál, vagyis azokból az egységekből, öveze­tekből, ahol még nem érett be a gabona, irányítsák át a kombáj­nokat oda, ahol már teljes len­dülettel lehet dolgozni, mert ha csak három-négynapos is a se­gítség, sokat lendít egyik-másik termelőszövetkezet munkáján. A búza aratása, az esztendő egyik legfontosabb és legnehe­zebb munkája, felelősségteljes szervező-mozgósító munkát igé­nyel, azt, hogy a szövetkezeti tagok, szakemberek, mezőgépé­szek egy emberként kapcsolódja­nak be a tevékenységbe, mert rajtuk múlik az, hogy gyorsan és veszteség nélkül kerül-e a tárolókba az idei búzatermésünk. Növelik az aratás ütemét A marosszentannai termelőszö­vetkezetben idén 265 hektáron termeltek őszi árpát, nem a meg­szokott sikerrel, bár fő felada­tukat — 100 tonna vetőmag le­szállítását — egészében teljesí­tették. A vetőmagtermő táblá­kon a hektáronkénti hozam 2 500 —3 000 kiló között váltakozott (voltak 5 000 kilót adó parcellák is), de a gazdasági átlag még­sem­­ úgy alakult, ahogyan vár­ták, illetve előirányozták. — A búzánál kiköszörüljük a csorbát — mondották ot­jártunk­­kor a gazdaság vezetői. — Át­lagtermésünk — 450 hektáron — háromezer kiló körül alakul. Ráduly János, Koncz Béla, Er­­kedi László és a többi kombáj­­nosok, összesen nyolcan, egyelő­re a 60 hektáron termő Libelulát vágják, de már érnek a többi fajták is, az ütem tehát növek­szik. .. Kell is hogy növekedjék, mert — legalábbis egyelőre — csak saját erőikre alapozhatnak. Az árpaaratásba, amely kissé elhú­zódott, jelentősen besegítettek a szomszédos gazdaságok, de most azoknak is szükségük van a kombájnokra a kenyérgabona mielőbbi betakarításához. Min­denesetre, ha helyes következte­téseket szűrnek le az árpaaratási idényből, ha tökéletesebben szer­vezik meg a munkát, jobban ki­használják a munkára alkalmas időt, akkor a jónak ígérkező ter­mésből semmi sem vész kárba. És nem is szabad, hogy kárba vesszen! Nagy répatermés várható A rácsi egységes agráripari ta­nács körzetében meglehetősen nagy területet, több mint 1 100 hektárt foglal el a cukorrépa. Éppen ezért mind a tanács, mind az irányítása alá tartozó egysé­gek vezetői és dolgozói már köz-­­dettel nagy figyelmet fordítot­tak a technológiai előírások be­tartására, különösen a növény­gondozás idejében és magas mi­nőségi szinten való elvégzésére. Bizonyíték erre, hogy július kö­zepén már az egész területen be­fejeződött a cukorrépa harma­dik kapálása, és az árpa aratá­sa közben is mindenütt üteme­sen folyt a negyedszeri gyomir­tás, ahol a növényzet engedte, ott kapával, másutt kézzel irtot­ták a gazt. Mindezek eredményeként ta­nácsi szinten 30 000 kilós átlag­termésre számítanak. Ebből az átlagból szembeötlő­en kiemelkedik a rácsi termelő­­szövetkezet várható 55—60 ezer kilós hozama. Ebben a gazdaság­ban, akárcsak a meggyesfalvi­ban, náznafalviban, tirnáveniben stb. immár hagyománya van a nagy cukorrépatermésnek. Rét- és legelőgazdálkodás az igények szintjén A szocialista építés éveiben szüntelenül és ütemesen fejlődő mezőgazdaságunk keretében mind nagyobb és nagyobb feladatok hárultak és hárulnak az állat­­tenyésztésre, erre a megyénkben nagy hagyományokkal rendelke­ző termelési ágra. Főként pár­tunk IX. kongresszusa után, az elfogadott dokumentumok, az esztendők során kidolgozott fej­lesztési programok alapján mindinkább előtérbe került a korszerű állattenyésztés megte­remtése, olyan takarmányalap biztosítása, amely minden szem­pontból kielégíti az igényeket. És ebben döntő szerep jut a termé­szetes gyepeknek, mint kiváló és olcsó takarmányforrásnak, s nyugodtan mondhatjuk, hogy ez állattenyésztésünk aranytartalé­ka. A pártdokumentumok azt is hangsúlyozzák, hogy ésszerű gaz­dálkodással a lehető legmaga­sabb fokon kell értékesíteni a kaszálókat, legelőket. Ez a szük­ségszerűség hívta életre ezelőtt mintegy öt esztendővel vállala­tunkat, a Maros Rét-Legelő Gaz­dálkodási Vállalatot azzal a cél­lal, hogy a korszerű feljavítási és kihasználási módszerek ész­szerű alkalmazásával ezt a fel­becsülhetetlen értéket maximáli­san hasznosítsuk, minél több ál­latnak biztosítva kiváló legelő­ket. Jelenleg mintegy 80 000 hektár természetes gyepterület tartozik hatáskörünkbe, és ez mintegy fe­lét teszi ki megyénk egész ter­mészetes gyepterületének. Ez azt jelenti, hogy Szováta környéké­től s a Gernyeszeg—Bács—Me­­zőzáh vonallal bezárva az egész területen olyan komplex felja­vítási munkálatokat kell végez­nünk, amelyek hatékonyabbá te­szik a legeltetést. A kidolgozott programoknak megfelelően vál­lalatunk koordinálja és kivitele­zi a szükséges munkálatokat a néptanácsi alárendeltségű le­gelőkön, kaszálókon, és gya­korlati, műszaki segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek. Fő feladatunk a legelők, kaszálók hozamának szüntelen növelése. Ezért a meliorációs munkálatok keretében bokorirtást, istálló- és műtrágyázást végeztünk és vég­zünk, nyílt sáncokkal és alag­­csövezéssel lecsapolási munkála­tokat hajtottunk végre, felülve­­téseket végeztünk, a növényszer­kezet javítása érdekében nagy hozamú, értékes fűféléket hono­sítottunk meg, forrásokat fog­tunk fel, kutakat ástunk, itató­helyeket képeztünk ki, nyári szálláshelyeket építettünk, uta­kat, hidakat, átereszeket képez­tünk ki. Egyszóval elvégeztünk minden olyan munkát, amely a hozamok növelésére, az ésszerű legeltetés megszervezésére nyújt biztosítékot. Természetesen mindezekhez a munkálatokhoz jórészt központi beruházási alapokat használtunk fel, a megalakulás esztendejé­ben mindössze 6 millió lejt tet­tek ki a beruházásaink, az idén pedig már elérik a 39 millió lejt, amiből 11 millió lejt építkezé­sekre fordítunk. Ezenkívül a Megyei Néptanács költségvetésé­ből mintegy 5 millió lejt hasz­nálunk fel különleges munkála­tok elvégzésére, például mikro­­legelők létesítésére azoknak a termelőknek a megsegítéséért, a­ FÜZI MIHÁLY mérnök, a Maros Rét-Legelő Gazdálkodási Vállalat igazgatója (Folytatás a 4 oldalon)

Next