Vörös Zászló, 1984. augusztus (36. évfolyam, 181-206. szám)
1984-08-01 / 181. szám
AZ RKP MAROS XXXVI. évfolyam 181 (10 067) sz. MEGYEI BIZOTTSÁGA 1 Világ proletárjai egyesüljetek! ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1984. augusztus 1. szerdai Ára S0 báni Felszabadulásunk 40. évfordulójának méltó köszöntésére Egy vállalat léte a termékek minőségétől függ Főleg a csak külföldnek dolgozó vállalat esetében, mint például a Maros Készruhagyár, mely áprilistól csak exportra termel. Ez határkő a vállalat történetében. Köztudomású tény, miként az embert, úgy a vállalatot sem singgel mérik. Kis gyárak, szövetkezetek is dolgozhatnak csak kimondottan külföldnek. Garancia erre a minőségi munka. Ha a Maros Készruhagyár nem minőségi munkát végez, persze hogy nem jut el oda, hogy száz százalékban külföldnek termeljen. Mondanom sem kell, ez az átállás mekkora felelősséggel jár. Persze, a hangsúly azon van, hogy a megnyert partnert meg is kell tartani, és ez nem könynyű feladat. Viszont, ha a minőségi mutató meginog, akkor ... akkor talán már késő. Ezt kell megelőzni! „Lenni, vagy nem lenni“ E mondás értelmében kell gondolkodnia, cselekednie minden vállalatnak, a miénknek is — mondja Cretu Valeria mérnök, a minőségellenőrök főnöke. — A „lenni“ felétele persze a minőség. Ennek érdekében a vállalat pártbizottságának, vezetőségének, a dolgozók tanácsának irányításával átszervezéseket, módosításokat hajtottunk végre... — Konkrétan, miket? — Az én termelek, én ellenőrzöm, én felelek sablonosnak tetsző szöveg gyakorlati megnyilvánulása nálunk nem sablonos — egyedi, a mi iparágunkban. Ellenkező esetben a nyugatnémet Steilmann-cég nem fogadott volna „kegyeibe“. A konkrét példa: a fázismunkát végző dolgozó mielőtt rátérne saját munkafázisára, ellenőrzi az előtte elvégzett munkát, s ha nem találja megfelelőnek, visszadobja. Ezt a módszert eddig nem alkalmazták nálunk. Mindenki csak a saját fázisával törődött. És ebből adódott az, hogy egy rossz fázis munkára ,,fércmunka“ következett. — Ehhez hasonló közbeiktatott ellenőrzéseket eddig nem végeztek az ellenőrök? — Minden munkafázist nem tudtak ellenőrizni. A végterméken volt a hangsúly, ennek az ellenőrzésén. — Ezt akkor hibamegelőző ellenőrzésnek is nevezhetnék. — Igen. Mi azt kívánjuk, akarjuk, hogy az ellenőrök ne kapjanak egyetlenegy hibát sem, olyan értelemben, hogy egy hiba sem legyen a készterméken. Hibatalan Ez a második..., nem is újdonság, lévén, hogy már régebbi keletű. Abból áll, hogy a hibásan dolgozó nem sárga lapot kap, mint a labdarúgó, hanem hibatalont. Egy ilyen talán kétszázalékos javadalmazás-levonást jelent. — Szám szerint hány dolgozó részesült ebben? — Amióta csak külföldnek dolgozunk — egy sem. Szép. Ez viszont két dolgot is jelent(het). Az első az, hogy a minőségi munka terén igényesebbek lettünk, a másik pedig: a belföldnek készített termékek iránt... Na, de most az exporton kell legyen a hangsúly, amely valutát hoz. És ennek, mint az kitűnt, eleget tesznek a készruhagyárbeliek. Kívánjuk, hogy ez továbbra is így legyen. Elvégre (jobb)létük függ ettől. DEMETER JÓZSEF A Munkaérdemrend II. fokozatával tüntették ki Sármás községet Ünnepi pillanatokat élt át Sármás község lakossága. Július 31-én délután a község többszáz dolgozója vett részt azon a honpolgári gyűlésen, amelyet a díszbe öltözött művelődési otthonban tartottak. Melegen köszöntötte a jelenlévő Ioan Ungur elvtársat, a Megyei Pártbizottság első titkárát, a megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnökét, a községi néptanács elnöke, Anica Baraian elvtársnő, aki a gyűlést megnyitotta. Ezután Emil C'Sluseriu elvtárs, a helyi állami közigazgatási, ellenőrzési és titkársági ügyosztály főnöke felolvasta annak az elnöki rendeletnek a szövegét, amely szerint Sármás községet a Munkaérdemrend II. fokozatával tüntették ki, az országos szocialista versenyben elért második helyezéséért. A kitüntetés méltó elismerése azoknak az eredményeknek, amelyeket a község dolgozói 1983-ban értek el a tervek teljesítésében és túlteljesítésében, a helység társadalmikulturális fejlesztésében, a községgazdálkodásban és szépítésben. A jelenlévők lelkes tapsa közepette Ioan Ungur elvtárs átnyújtotta a községi néptanács elnökének a kitüntetést és annak okmányát. Felszólalásaikban Anica Baraian, Mihai Trif, Ioan Dumitrescu, Vasile Negrea, Pálla András és Aurel Oroian méltatta azokat a megvalósításokat, amelyeket Sármás község lakossága az utóbbi években és különösen 1984- ben ért el. Valamennyien meleg hangon mondtak köszönetet a legfelsőbb párt- és államvezetőségnek, személyesen NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak a magas kitüntetésért. Ezután Ioan Ungur elvtárs szólalt fel, aki beszédében melegen gratulált a községi pártbizottságnak, a községi néptanácsnak, a gazdasági-társadalmi egységeknek, a község valamennyi dolgozójának a községi néptanácsok közötti szocialista versenyben elért kimagasló eredményeikért. Arra buzdította őket, dolgozzanak úgy, hogy még jobb eredményeket érjenek el a hatékonyság növelésében, minden tevékenységi területen s köszöntsék kimagasló eredményekkel az év két nagy eseményét: Augusztus 23-át és az RKP XIII. kongreszszusát. A népgyűlés résztvevői ezután művészi műsort tekintettek meg. Ugyancsak tegnap délután ünnepi gyűlések keretében diplomákat nyújtottak át az 1983. évi szocialista versenyben elért eredményeikért Marosoroszfaluban (I. hely), Maroskeresztúron (II. hely), Marosszentgyörgyön (III. hely), Petelén és Dédán (első, illetve második fokozatú elismerő oklevél). Schöbel Wiefrid, a segesvári Zománcedénygyár szegélypréselő gépén dolgozik kiváló eredménynyel, a gyár üzembehelyezése óta Teljes lendülettel megkezdődött a búza aratása A kedvezőtlen időjárás miatt megkésett a gabonák érése, s ezért a búza aratását is csak a hét elején kezdhették meg megyénk mezőgépészei. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a múlt évben ilyenkor már befejezéshez közeledett a búza begyűjtése, több egységes agráripari tanács jelentette e fontos munka elvégzését, ezekben a napokban nagyon keményen kell dolgozniuk a kombájnosoknak, hogy a gabona érésével lépést tartva, a lehető legrövidebb időn belül begyűjtsék az egész termést. Mint említettük, a hét elején számos mezőségi, Maros és Küküllő menti gazdaságban elindultak a kombájnok. A rácsi egységes agráripari tanács körzetében hét gazdaságban kezdték meg a búza aratását, Radnót környékén mindenik gazdaságban elindultak a kombájnok. Hasonló a helyzet a ludasi, tirnavenii, marosvásárhelyi, sáromberki, erdőszentgyörgyi és sok más egységes agráripari tanács körzetében. A munka ütemét azonban nap mint nap fokozni kell, hiszen ahhoz, hogy naponta — a programnak megfelelően — 6 000 hektár termését tudjuk begyűjteni, maximálisan ki kell használni nem csupán a gépek teljesítőképességét, hanem a munkára alkalmas fél napokat, órákat is. Az árpa aratásánál szerzett tapasztalatokból leszűrve a megfelelő következtetéseket, mindenik gazdaságnak van lehetősége arra, hogy a kijelölt határidőn belül biztonságba helyezze a kenyérgabona termését. Erre biztosítékot nyújt az is, hogy már érkeznek a déli megyékből segítségként kért kombájnok, s azok munkába állításával számottevően felgyorsul az aratás. Ezenkívül a jó hagyományokhoz híven, meg kell szervezni a kölcsönös segítségnyújtást, úgy, mint az árpa aratásánál, vagyis azokból az egységekből, övezetekből, ahol még nem érett be a gabona, irányítsák át a kombájnokat oda, ahol már teljes lendülettel lehet dolgozni, mert ha csak három-négynapos is a segítség, sokat lendít egyik-másik termelőszövetkezet munkáján. A búza aratása, az esztendő egyik legfontosabb és legnehezebb munkája, felelősségteljes szervező-mozgósító munkát igényel, azt, hogy a szövetkezeti tagok, szakemberek, mezőgépészek egy emberként kapcsolódjanak be a tevékenységbe, mert rajtuk múlik az, hogy gyorsan és veszteség nélkül kerül-e a tárolókba az idei búzatermésünk. Növelik az aratás ütemét A marosszentannai termelőszövetkezetben idén 265 hektáron termeltek őszi árpát, nem a megszokott sikerrel, bár fő feladatukat — 100 tonna vetőmag leszállítását — egészében teljesítették. A vetőmagtermő táblákon a hektáronkénti hozam 2 500 —3 000 kiló között váltakozott (voltak 5 000 kilót adó parcellák is), de a gazdasági átlag mégsem úgy alakult, ahogyan várták, illetve előirányozták. — A búzánál kiköszörüljük a csorbát — mondották otjártunkkor a gazdaság vezetői. — Átlagtermésünk — 450 hektáron — háromezer kiló körül alakul. Ráduly János, Koncz Béla, Erkedi László és a többi kombájnosok, összesen nyolcan, egyelőre a 60 hektáron termő Libelulát vágják, de már érnek a többi fajták is, az ütem tehát növekszik. .. Kell is hogy növekedjék, mert — legalábbis egyelőre — csak saját erőikre alapozhatnak. Az árpaaratásba, amely kissé elhúzódott, jelentősen besegítettek a szomszédos gazdaságok, de most azoknak is szükségük van a kombájnokra a kenyérgabona mielőbbi betakarításához. Mindenesetre, ha helyes következtetéseket szűrnek le az árpaaratási idényből, ha tökéletesebben szervezik meg a munkát, jobban kihasználják a munkára alkalmas időt, akkor a jónak ígérkező termésből semmi sem vész kárba. És nem is szabad, hogy kárba vesszen! Nagy répatermés várható A rácsi egységes agráripari tanács körzetében meglehetősen nagy területet, több mint 1 100 hektárt foglal el a cukorrépa. Éppen ezért mind a tanács, mind az irányítása alá tartozó egységek vezetői és dolgozói már köz-dettel nagy figyelmet fordítottak a technológiai előírások betartására, különösen a növénygondozás idejében és magas minőségi szinten való elvégzésére. Bizonyíték erre, hogy július közepén már az egész területen befejeződött a cukorrépa harmadik kapálása, és az árpa aratása közben is mindenütt ütemesen folyt a negyedszeri gyomirtás, ahol a növényzet engedte, ott kapával, másutt kézzel irtották a gazt. Mindezek eredményeként tanácsi szinten 30 000 kilós átlagtermésre számítanak. Ebből az átlagból szembeötlően kiemelkedik a rácsi termelőszövetkezet várható 55—60 ezer kilós hozama. Ebben a gazdaságban, akárcsak a meggyesfalviban, náznafalviban, tirnáveniben stb. immár hagyománya van a nagy cukorrépatermésnek. Rét- és legelőgazdálkodás az igények szintjén A szocialista építés éveiben szüntelenül és ütemesen fejlődő mezőgazdaságunk keretében mind nagyobb és nagyobb feladatok hárultak és hárulnak az állattenyésztésre, erre a megyénkben nagy hagyományokkal rendelkező termelési ágra. Főként pártunk IX. kongresszusa után, az elfogadott dokumentumok, az esztendők során kidolgozott fejlesztési programok alapján mindinkább előtérbe került a korszerű állattenyésztés megteremtése, olyan takarmányalap biztosítása, amely minden szempontból kielégíti az igényeket. És ebben döntő szerep jut a természetes gyepeknek, mint kiváló és olcsó takarmányforrásnak, s nyugodtan mondhatjuk, hogy ez állattenyésztésünk aranytartaléka. A pártdokumentumok azt is hangsúlyozzák, hogy ésszerű gazdálkodással a lehető legmagasabb fokon kell értékesíteni a kaszálókat, legelőket. Ez a szükségszerűség hívta életre ezelőtt mintegy öt esztendővel vállalatunkat, a Maros Rét-Legelő Gazdálkodási Vállalatot azzal a céllal, hogy a korszerű feljavítási és kihasználási módszerek észszerű alkalmazásával ezt a felbecsülhetetlen értéket maximálisan hasznosítsuk, minél több állatnak biztosítva kiváló legelőket. Jelenleg mintegy 80 000 hektár természetes gyepterület tartozik hatáskörünkbe, és ez mintegy felét teszi ki megyénk egész természetes gyepterületének. Ez azt jelenti, hogy Szováta környékétől s a Gernyeszeg—Bács—Mezőzáh vonallal bezárva az egész területen olyan komplex feljavítási munkálatokat kell végeznünk, amelyek hatékonyabbá teszik a legeltetést. A kidolgozott programoknak megfelelően vállalatunk koordinálja és kivitelezi a szükséges munkálatokat a néptanácsi alárendeltségű legelőkön, kaszálókon, és gyakorlati, műszaki segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek. Fő feladatunk a legelők, kaszálók hozamának szüntelen növelése. Ezért a meliorációs munkálatok keretében bokorirtást, istálló- és műtrágyázást végeztünk és végzünk, nyílt sáncokkal és alagcsövezéssel lecsapolási munkálatokat hajtottunk végre, felülvetéseket végeztünk, a növényszerkezet javítása érdekében nagy hozamú, értékes fűféléket honosítottunk meg, forrásokat fogtunk fel, kutakat ástunk, itatóhelyeket képeztünk ki, nyári szálláshelyeket építettünk, utakat, hidakat, átereszeket képeztünk ki. Egyszóval elvégeztünk minden olyan munkát, amely a hozamok növelésére, az ésszerű legeltetés megszervezésére nyújt biztosítékot. Természetesen mindezekhez a munkálatokhoz jórészt központi beruházási alapokat használtunk fel, a megalakulás esztendejében mindössze 6 millió lejt tettek ki a beruházásaink, az idén pedig már elérik a 39 millió lejt, amiből 11 millió lejt építkezésekre fordítunk. Ezenkívül a Megyei Néptanács költségvetéséből mintegy 5 millió lejt használunk fel különleges munkálatok elvégzésére, például mikrolegelők létesítésére azoknak a termelőknek a megsegítéséért, a FÜZI MIHÁLY mérnök, a Maros Rét-Legelő Gazdálkodási Vállalat igazgatója (Folytatás a 4 oldalon)