Vörös Zászló, 1984. augusztus (36. évfolyam, 181-206. szám)

1984-08-01 / 181. szám

B. OLDAL — VÖRÖS ZÁSZLÓ AUGUSZTUS 1. SZERDA A Nap kel 6 óra 2 perckor, lenyugszik 20 óra 42 perckor. Az év 214. napja, hátravan 152 nap. EMLÉKEZTETŐ •— 1075-ben írták alá Helsinki­ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia záróokmányát — 1291-ben alakult meg a Sváj­ci Államszövetség. Nemzeti ünnep — 1945-ben hunyt el Gheorghe Niculescu-Mizil, a hazai mun­kásmozgalom harcosa •— 1953-ban hunyt el Osváth Kálmán író, ő indította el Marosvásárhelyen a Zord Idő­t, az első romániai ma­gyar szépirodalmi folyóiratot. Munkatársa volt a Korunk­nak •— 1944-ben ezen a napon kez­dődött meg Varsóban a hitle­rista megszállók elleni felke­lés MŰSOROK — MOZI — ARTA: Cél és eszköz. UNIREA: A tanú többet tud.­­ IÁT,AD­AS: Mond­janak, amit akarnak. SELECT: A Hannover utca. FLACARA: Jenkik. I—II. rész. SEGESVÁRI LUMI­NA : Szereti ön a futballt? VASUTASOK KLUBJA: A pár­baj. RÉGENI PATRIA : Ro­hanj velem. TIRNAVENI MELÓDIA: Rosztov mellett történt. LUDASI FLACARA: Napsugár a jégen. SZO­­VÁTAI DOINA: A magányos lovas legendája. MUNKÁS MOZI: A tizen­egyedik prelu­d. SÁRMASI POPULAR: Egyenes leszármazás. RADNÓTI LU­MINA: Ci­vilgames. ERDOSZENT­­GYÖRGYI POPULAR: A kardnyelő. GYULAKUTAI PATRIA: A karne­vál I—II. rész. NYARÁDSZEREDAI NIRAJUL: Az „Aranygyapjú“ dosz­­szié. — RADIO — A MAROSVÁSÁRHELYI RÁDIÓSTÚDIÓ ROMÁN NYELVŰ MŰSORA 6,00—7,00-ig: Reggeli zenés beszél­getés. Híradó. Népzene. Törvényis­mertető. A riporter jegyzetfüzeté­ből. 18,00—20,00-ig: Hírek. Népdalok és népi táncmuzsika. A jövő velünk kezdődik — pionírok és kisiskolások műsora. Régi és új dallamok — folklórműsor. Rádióankét. Slágerek. MAGYAR NYELVŰ MŰSORA 11:00—13:00-ig. A munka dicsérete. Részletek Florin Comisel operettjei­ből. Az ésszerű energiagazdálkodás korkövetelmény. Felsütött a Nap su­gara — folklórműsor. Olvastuk, hal­lottuk. Slágerek innen-onnan. Ismer­jük meg az ország törvényeit. Szebb lesz az ország — kórusművek. Ál­lampolgári felelősséggel. A néptaná­csok az állattartó gazdaságok gyara­pításáért. 17:00—18:00-ig: Hírek, tu­dósítások. Népdalcsokor. Irodalmi és művészeti napló: A Megéneklünk, Románia fesztivál nevelő jellegéről. A szabadság és a társadalmi igaz­ság Lánglelkű költője — emlékezés Petőfi Sándorra. — TELEVÍZIÓ — 15,00 Telex 15,05 Népdalok 15,15 Svájci útiképek 15,30 Magyar nyel­vű adás 16,30 A Nyári Olimpiai Já­tékok 19,50 1001 este 20,00 Híradó 20,20 Napirenden a gazdaságban 20,35 A forradalom útja 20,55 A mélység csöndje — román, játékfilm 22,20 Híradó 22,30 A Nyári Olimpiai Já­tékok. IDŐJÁRÁS A Maros-Bánát Vízügyi Igazga­tóság diszpécser szolgálata közli: Tegnap Marosvásárhelyen a reg­geli órákban 11, délután 2 órakor 24 fokot, mértek. Előrejelzés: szép, meleg idő, gyenge szél. A várható legala­csonyabb hőmérsékleti értékek 10 és 12, a legmagasabbak 24 és 26 fok között alakulnak. • A segesvári Kereskedelmi Vállalathoz tartozó egységek dol­gozói körében kibontakozott szo­cialista versenyben az élre ke­rültek a 17-es számú textil-, a 12-es számú rövidáru- és az 5-ös számú gyermekcipőüzlet elárusí­tói. Szőnyegmosás ? Már a beállítottságom is olyan, hogy kapható vagyok min­den kifogás, ahogy szokták mondani, alulról jövő kezdeménye­zés megírására. De ha ritkán is, előfordul, hogy elzárkózom ettől. Nem másért, csak azért, mert úgy vélem, azzal nem te­szek jó szolgálatot sem az egyénnek, sem a közösségnek, így nem tudom teljesíteni azt az eléggé erélyes felszólítást sem, amit telefonon kaptam hétfőn délelőtt a Szabadság utcából. Az illető nem mást, mint azt követelte, hogy szólítsuk fel a lap hasábjain a Maros-parthoz közel lakók nevében az illetéke­seket, hogy a Mező utcában és a Primaveris utcában a Ma­roshoz levezető lépcsőknél a lejáratot elzáró kerítést bontsák le, mert a környéken lakók, így a telefonáló is nem tud le­menni a Maroshoz szőnyeget mosni. Próbáltam megmagyarázni, már csak ezért sem értek egyet e felszólítással, mert éppen a lap szorgalmazta az említett le­járatok elzárását, hogy a folyópartra ne tudjanak annyi sze­metet kihordani a környékbeliek. Az illető érvelt a maga módján. Többek között megjegyezte, a szemetelőket fogják meg a környéken levő vállalatok őrei. Mintha azoknak nem volna más dolguk. Érveltem én is. Mondtam, gondoljon azokra, akik közvetlen a Maros partján laknak s nem éppen kellemes nekik az oda kiöntött szemétről elszálló legyeket a lakásukból kiüldözni. De hivatkozhattam volna arra is, hogy a közelben található egy vendéglő, amelyért ugyancsak gondoskodni kéne a Maros-part tisztaságáért. Nem volt kivel vitatkozni. Egy dolog azonban biztos: a néptanács egy jó szándékú intézkedésének a megsemmisítését nem fogom szorgalmazni csak azért, hogy valakiknek a Sza­badság utcából könnyebb legyen eljutni a Maroshoz szőnyeget mosni. Máskülönben a Maros amúgy is eléggé szennyezett. Mint ahogy nem vagyok híve annak, hogy ott autót mossanak, úgy a folyóban végzett szőnyegmosást se helyeslem. Annál is inkább, mert a tisztítókban olcsón és jobban elvégzik, mint ahogy a Marosban meg lehet csinálni. S még csak annyit: azzal még nem lesz senki a demokrácia bajnoka, ha saját el­képzelését, ami esetleg néhány emberével egyezik, úgy pró­bálja feltüntetni, mint egy egész városrész lakóinak akaratát. (markó) • Bár még javában tart a va­káció, úgy gondoljuk, nem árt az iskolások szüleinek figyelmét felhívni arra, hogy elérkezett a tanszerek beszerzésének ideje. A megyei Könyvterjesztő Köz­pontnál az idei igényeket fel­mérve, már hetekkel ezelőtt elő­készítették a tanszereket forgal­mazó üzletek ellátását, így már most beszerezhetők a füzetek és írószerek. Rövidesen megjelen­nek a szakosított üzletekben az osztályonként szükséges tansze­reket tartalmazó csomagok is. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a tanszervásárlást a szü­lők főleg augusztus vége felé kezdik meg, amikor az üzletek­ben nagyobb a tolongás és a vá­sárlás több időt vesz igénybe. Aki teheti tehát, hamarabb is lebonyolíthatja a tanszerek be­szerzését. • Az erdészeti szervek jóvol­tából a marosvásárhelyi Somos­­tetőn, az állatkert környékén az erdőben a fákra műanyag lapo­kat helyeztek el. Nagyon hasz­nos tulajdonsággal rendelkeznek. A legyeket, szúnyogokat maguk­hoz vonzzák, azok odaragadnak. Ennek eredményeként itt sokkal kevesebbet kellemetlenkednek a szúnyogok, mint a város más részében, például a Kárpátok sé­tányán, s az Ady negyed környé­kén. Nem lehetne ezt a somos­tetői eljárást a városban máshol is alkalmazni? TUDOMÁNYOS SZIMPOZION Az antifasiszta, antiimperialis­­ta, társadalmi és nemzeti felsza­badító forradalom 40. évforduló­jának köszöntése jegyében a Me­gyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság szervezésében örök dicsőség az antifasiszta há­borúban elesett román hősöknek témával tudományos szimpoziont tartanak augusztus 2-án a Mű­velődési Palota nagytermében. A rendezvény 14.30 órakor kezdő­dik. Az ülésszakon tudományos értekezéseket terjesztenek elő párt- és állami aktivisták, kato­natisztek, kutatók, professzorok. Befejezésül Augusztus dicsősége témával művészi műsort mutat­nak be. • A Maros megyei Postaigaz­gatóság és a Bélyeggyűjtők E­­gyesületének Maros megyei fiók­ja közötti jó együttműködés e­­redményeként a marosvásárhelyi posta különböző nagy események alkalmából emlékbélyegzőket használ, így július 26-tól a le­veleket az idei nyári olimpiai játékok idején emlékbélyegzővel látják el. Azokat, akik érdekes­ségként ilyen bélyegzővel ellá­tott borítékokat akarnak meg­őrizni filatéliai szándékkal, a vásárhelyi tranzit postánál kész­ségesen kiszolgálják. f|i|l|m| Cél és eszközök Ugye természetes, hogy e cím hallatára — Scopul si mijloacele — a Machiavellinek tulajdoní­tott híres mondás jut eszünkbe: A cél szentesíti az eszközt. Ez egy adott pillanatban el is hang­zik a filmben — Mihai vádolja nevelőapját azzal, hogy karrieriz­musában minden eszközt felhasz­nál jó hírneve biztosítására: az általa vezetett üzem lehetőségeit meghaladó terv feladatokat vál­lal (a dolgozók tanácsának meg­kérdezése nélkül), szemet huny a nagy mennyiségű selejt fölött, nem segíti elő a továbbképzést, hamis adatokkal vezeti félre a vezető szerveket stb. És a fiatal­ember nem áll egyedül e vád­jával: csatlakozik hozzá egy fő­mérnök, belátja igazát a párt­titkár. S mire a vetítés szűk másfél órája letelt, meg is tör­ténik a kívánt (és egyben kívá­natos) változás: leváltották a kö­vetelményeknek nem megfelelő igazgatót és a párttitkár jelzi, hogy minden támogatást megad az új vezetőnek... Látszólag nemzedékek harca áll a cselekmény tengelyében, de mihelyt a szereplők életko­rát sorjában számba vesszük, ki­derül, hogy nem­ minőség e kon­fliktusban a kulcsszó. Mihai és társai a becsületes munka, az őszinte beszéd és a tisztesség vé­delmezői, míg az igazgató — aki szemlátomást magára marad — elavult módszerek, látszatered­mények és elvtelen „eszközök“ embere. Győz tehát az új és ve­reséget­­szenved a régi, azonban David, a középkorú párttitkár természetszerűleg áll a jó minő­séget szorgalmazó fiatalok mel­lé. .. Nicolae Tie (forgatókönyvíró) és Dan Marcoci (rendező) filmje — talán mondanunk sem kell — a termelőmunka mezejére vezet és fontos erkölcsi kérdést fesze­get — ilyen tekintetben kétség­kívül értékes, tudatnevelő mű. A 3-as Filmház alkotói azonban jó előre felmérték, hogy az ipari termelés csak úgy képes lekötni a nézők figyelmét, ha alapvető kérdései emberi sorsok alakulá­sában fogalmazódnak meg. E felismerés képsor-gyümölcsei itt a magánélet vonatkozásai: Mihai és Vali szerelme, egybekelése, az igazgató (szakítással fenyegető) összetűzése feleségével, aki vé­delmére kel az első házasságából származó fiának. Nos, a felvevő­gép, meg kell adni, dicséretes fürgeséggel ugrik egyik vonulat­ról a másikra .Olyannyira, hogy helyenként félbeszakított vagy kivágott jelenetek benyomását kelti. De a két közeg egybefor­­rasztását mégsem tudja megvaló­sítani: oázisként ható szekven­ciák után, melyekben mai fia­talok érzelem- és gondolatvilága jut kifejezésre, újra meg újra visszazökkenünk a munkafolya­matok és szakmai viták „sivata­gába“, miközben még csak az sem tisztázódik előttünk, hogy mit gyárt a gépsoraival több íz­ben premier plánba tessékelt ü­­zem. .. Az alakító színészek közül, ér­­dekes módon, a fiatalok ragad­ják meg igazán a figyelmünket. Rázván Vasilescu, aki Mihai ké­pében él-jár-beszél, rendkívüli tehetségnek ígérkezik, ironikus felhangokkal dúsítja az őszinte szót, mosolya és tekintete olykor, többet mond az épp kiejtett rep­likánál. Rodica Negrea, akit nem először látunk mozivásznon, mint talpraesett, mélyen érző-gondol­kozó munkásleány vésődik em­lékezetünkbe. (Kár, hogy mikor kezeslábasban látjuk, a gépek za­katolása elnyeli a szövegét). Petre Gheorghiu alakítja a szó­ban forgó igazgatót: enyhe göm­­bölydedsége és szónokias beszéd­módja szerves komponense a... jellemábrázolásnak, de legjobb pillanatai azok, amikor magá­nyában önvizsgálatra kényszerül. Semmi különös nincs a Mihai é­­desanyját alakító Leopoldina Ba­­lanufa szereplésében, jó és meg­győző viszont Stefan Sileanu, mint higgadt, önfeláldozó, embe­rien elvszerű párttitkár. V. k A jogász válaszol kifejezésével kell létrejönnie. Ha a szerződés megkötése nem így történt, illetve ha az fenye­getés, erőszak vagy megtévesz­tés hatása alatt jött létre, a szer­­ződést meg lehet támadni és kér­­­ni annak hatálytalanítását. A­­mennyiben tehát a felsorolt ese­tek közül valamelyik valóban fennáll — mint ahogyan ezt le­velében írja — és azt bizonyíta­ni tudja, a bírósághoz fordulhat a szerződés hatálytalanítására i­­rányuló keresettel. H. L. — Ludas. Mint írja, a tavasz folyamán a szomszéd te­lek tulajdonosa jogtalanul elfog­lalt egy részt az ön telkéből. Tudni akarja, mit tehet az ügy­ben. A Polgári eljárási törvény­­könyv 647. és következő szaka­­­szai előírásainak megfelelően a birtokháborítás megszüntetése és az eredeti állapot visszaállítása végett keresettel fordulhat a bí­rósághoz. A per során be kell bizonyítania, hogy a háborí­­tás tényétől számítva egy éven belül benyújtotta a ke­resetet, hogy a háborítást megelőzően ennek legalább egy évig a birtokában volt a vitatott telekrész, és hogy a birtoklása folytonos, háborítatlan és nyil­vános volt. P. F. — Marosvásárhely. Tud­ni akarja, hogy egy csereszerző­dés keretében lehetséges-e, hogy az egyik fél épületet is magában foglaló ingatlanát vagy annak egy részét elcserélje egy olyan ingatlannal, amely csak telekből áll, tehát amelyen nem létezik épület. Válaszunk nemleges, u­­gyanis törvényeink tiltják a tel­kek elidegenítését bármely for­mában, tehát akár adás-vételi vagy ajándékozási, akár csere 1. A. — Segesvár. A csere út­ján szerzett lakás elfoglalására csak azután kerülhet sor, hogy a felek a lakáscserére vonatkozó jóváhagyást megszerezték és en­nek alapján megkötötték a cse­re tárgyát képező lakásra vonat­kozó lakbérleti szerződést, és miután az addig bérelt lakást használható állapotban, tisztán és mindazokkal a leltári tárgyak­kal átadták, amelyek a lakásba költözésükkor készített átadási­átvételi jegyzőkönyvben szere­pelnek. P. F. — Marosvásárhely. A Földalapról szóló törvénynek a 112/1984-es sz. Törvényerejű ren­delettel történt módosítása nem vonatkozik az ön esetére. A tör­vény azon előírása, amely sze­rint mezőgazdasági területek csakis törvényes öröklés útján szerezhetők és tilos e területek­nek jogügyletek útján történő elidegenítése vagy megszerzése, változatlanul érvényben van. A törvény erre vonatkozó 44. sza­kasza olyan értelemben nyert kiegészítést, hogy kivételesen, a nem szövetkezetesített övezetek­ben mezőgazdasági magánterme­lők — a megyei néptanács végre­hajtó bizottságának jóváhagyásá­val — átruházhatják a tulajdo­nukban levő mezőgazdasági te­rületek egy részét gyermekeikre, ha ezek ugyanazon községben laknak, illetve ott fognak lete­lepedni, kötelezettséget vállal­nak, hogy jó feltételek között megművelik e területet, megva­lósítják a növénytermesztési és az állattenyésztési tervben előírt termelési feladatokat, leszerződik és átadják az önellátási alap és az állami alap számára a tör­vényben megállapított termék­­mennyiséget. A. J. — Marosvásárhely, Min- formájában, de a szerződésnek a felek aka­rata kölcsönös és egybehangzó MARMOR RÓBERT Napelemek a marosszentgyörgyi Állattenyésztési Kísérleti Állomáson ■ Nagyernyében a VII. és VIII. osztályos tanulók találkoztak a község vezetőivel, akik ismertet­ték a községben végbement nagy társadalmi-gazdasági átalakulá­sokat, az 1944. augusztus 23. óta eltelt időszakban. Hasonló céllal találkoztak a községi pártbizott­ság vezetőségével a makfalvi is­kolások is.

Next