Vörös Zászló, 1984. december (36. évfolyam, 285-310. szám)
1984-12-01 / 285. szám
AZ RKP MAROS M£CYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXXVI. évfolyam 285 (10171) sz. | 1984. december^l^zombat^^|__________Ara^JHMranl^ Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásainak, a XIX. pártkongresszus határozatainak szellemében Nagy erővel folytatódnak az árvédelmi és folyószabályozási munkálatok Ha beválik az előszámítás, akkor Maros megyében 5 573 000 lejjel túlszárnyalja idei tervét a Különleges Hidrotechnikai Munkálatokat Végző Vállalat. A várható jó általános eredményhez talán máris előlegezhetünk egyegy gratulációt a Diana Paul mérnök által vezetett építőbrigádnak s azon belül a balavásári időleges víztárolótól az újabb, bözödi gát munkatelepére átköltözött ács csoportnak, élén Bartha Illyéssel, az ugyanott dolgozó Roman Mihai mesternek, meg a Maros folyó ludasi szabályozásánál kitűnt közösségnek, amelyet Dávid Csaba mérnök és Barnea Gheorghe mester irányít. Másokon múlotta munkálat késésben volt, amikor a kivitelezés folytatására vállalkoztak), hogy csak megközelíteni tudták a 8 millió lejes értéket, de túlhaladni nem. Becslés szerint nagy vonalakban befejezik a hátralevő 31 nap folyamán a kitűzött munkálatokat s így jövő esztendőre úgyszólván csak a simítások mennek át. Segesváron fölszámolóban van az egykori nagyszabású építőtelep, az ALHS-osok jórészt elszállították mozdítható leltári tárgyaikat az új létesítményekhez. De mit hoz ezen a téren 19857 Egy mondatban: a tervek kivitelezésének folytatását. Bözöd határában 44 770 000 lej értékű megrendelésnek tesznek eleget a jövő évben s így ez lesz megyénkben a legjelentősebb hidrotechnikai munkálat. Júniusjúliusig befejezik a földgáz cement és betonit keverékes vízzáró magjának, valamint az úgynevezett fenékürítő (vasbeton) csatornának az öntését, lehetőséget teremtve ezzel a Küsmöd patak eltérítésére, illetve a tulajdonképpeni gáttestnele a föltöltésére. Szintén az 1985-ös programban szerepel a gát irányító tornyának csúszózsaluzással történő felépítése. Balavásáron, akárcsak Marosludason, amolyan befejező műveletek vannak csupán hátra, azokkal is végeznek tehát a jövő év elején. Amint a Különleges Hidrotechnikai Munkálatokat Végző Vállalat vezetőitől megtudtuk, lehetséges, hogy Marosvásárhely ivó- és iparivíz-ellátásának javítása céljából már 1985-ben megnyitnak egy újabb építőtelepet, mégpedig Székelykál és Iszló határában. Azon a helyen az elképzelések szerint egy mesterséges tavat alakítanak ki, melynek fő forrása a Nyárád vize lesz, amit viszont egy 6 kilométeres földalatti vezetéken irányítanak oda. AJTAY LÁSZLÓ Ünnepi gyűlés a helyi lapok megjelenésének 35. évfordulója alkalmából November 30-án a marosvásárhelyi Színművészeti Intézet Stúdiótermében ünnepi gyűlésre került sor a Vörös Zászló és Steaua rosie, az RKP Maros megyei, Bizottsága és a Megyei Néptanács napilapjai megjelenésének 35. évfordulója alkalmából. A gyűlésen részt vett Ioan Ungur elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. Jelen voltak a gyűlésen a megyei és municípiumi pártbizottság és néptanács bürójának, illetve végrehajtó bizottságának egyes tagjai, párt- és állami aktivisták, a tömegszervezetek képviselői, a folyóiratok és a rádióstúdió szerkesztői, nyomdászok és más meghívottak, a két lap belső és külső munkatársai, önkéntes tudósítói. A gyűlést Angela Zsároiu elvtársnő, a Megyei Pártbizottság titkára nyitotta meg. Ezután szólásra emelkedett Ioan Ungur elvtárs, aki beszédében méltatta a két lap hozzájárulását a megyénk előtt álló gazdasági, társadalmi és kulturális feladatok végrehajtásához, azoknak a céloknak a megvalósításához, melyeket a nemrégiben megtartott XIII. pártkongresszus dokumentumai jelöltek ki. A továbbiakban Ioan Pop, a Steaua rosie főszerkesztője és Incze Gábor, a Vörös Zászló főszerkesztője a két lap tevékenységéről beszélt. Popa Dorel Mihai, a marosvásárhelyi Vegyikombinát igazgatója, Kilyén Árpád, az Augusztus 23 Fafeldolgozó Vállalat mestere, valamint Moraru Cornel, a Vatra folyóirat főszerkesztője jókívánságaikat fejezték ki munkaközösségeik nevében a lapok szerkesztői kollektíváinak. A gyűlés résztvevői, elfogadták annak a táviratnak a szövegét, melyet a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához, személyesen Nicolae Ceaușescu elvtárshoz intéztek az évforduló alkalmából. A helyi sajtó dolgozói biztosítják pártunk főtitkárát, hogy minden képességüket, tudásukat egész békés külpolitikánk, a XIII. pártkongresszuson elfogadott történelmi jelentőségű dokumentumokba foglalt célkitűzések megvalósítása szolgálatába állítják. A tudományos diákszakkörök országos konferenciája Tegnap a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben ünnepélyes keretek között megnyitották a tudományos — orvosi és gyógyszerészeti — diákszakkörök XVII. országos konferenciáját, melyet ebben az évben a XIII. pártkongresszus köszöntése jegyében szerveztek. A megnyitó ülésen részt vett Ioan Ungur elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. Részt vettek továbbá kutatómunkát végző diákok és tanügyi káderek a marosvásárhelyi és más egyetemi központokból. Docens dr. Victor Emílián Bancu professzor, az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet rektora megnyitó beszéde után felszólalt Catalin Dumitriu, a Kommunista Diákszövetség Országos Tanácsa Végrehajtó Bizottságának titkára, majd 7 szekcióban folytatódtak a konferencia munkálatai. A munkálatok során az ország orvosegyetemi központjaiból érkezett résztvevők 173 tudományos dolgozatot mutatnak be. Ma kerekasztal-értekezletre kerül sor A tudományos diákszakkörök hozzájárulása az oktatásnak a kutatással és termeléssel való összekapcsolásához a XIII. kongresszus Irányelveinek fényében témával. A záróülésre és a legértékesebb munkák díjazására holnap kerül sor. 1918. december 1 A román nép sokévszázados harcának győzelme A román nép tudatát egész történelme folyamán mélyen áthatotta az együvétartozásnak a közös eredet azonos nyelv, azonos szokások és kultúra által táplált gondolata. Ez a gondolat a mostoha történelmi körülmények, a területi szétdaraboltság ellenére, a gazdasági-társadalmi fejlődés előrehaladtával egyre erősebben felszínre tört. Miron Costin, a román szellemi élet kiemelkedő egyénisége a románság közös eredetéről írja: „A legigazibb, legeredetibb megnevezés, amelyet ez a nép mindvégig megőrzött magának, a román, vagy a római... ezt a megnevezést használják a romténiai, a moldovai, mind pedig az erdélyi lakosságra vonatkozóan. A helyet pedig, ahol most Moldova, Munténia, valamint egész Erdély, Máramarossal s az Olt vidékével együtt elterül Dachiának nevezik.“ Moldova tudós uralkodója, Dimitrie Cantemir, a román nép történetéről szóló művének, „Az egész Román ország krónikája“ címet nem véletlenül adta. A román nép együvétartozásának gondolata nemcsak a nép politikai és szellemi vezéreinek írásaiban nyert kifejezést, hanem a szétdarabolt országrészek közötti szellemi-kulturális, politikai és gazdasági kapcsolatok fönntartásában is. A három román fejedelemség közötti kereskedelmi kapcsolatok az egész középkor és újkor folyamán fönnállottak. A török leigázók elleni küzdelemben nem egy román fejedelem kísérelte meg a törökellenes szövetség és katonai együttműködés létrehozását. A románság együvétartozása már a XVI. század végén a politikai és területi egység gyakorlati megvalósításának a lehetőségét hozta felszínre. Mihai Viteazul, Munténia uralkodója a három román fejedelemség területi egységét 1600-ban a gyakorlatban is megvalósította. Nagy történelmi tettének eredménye a kedvezőtlen külső körülmények következtében nem maradhatott meg, de kitörölhetetlenül bevésődött a románság tudatába. Megszilárdította azt a hitet, hogy a román nép egyesülését meg lehet valósítani. A Horea vezette parasztforradalom (1784), majd a Tudor Vladimirescu által vezetett munténiai felkelés már azt jelezték, hogy a nemzeti egység gondolata a tömegek politikai megmozdulásainak egyik mozgatórugójává vált, hogy már nemcsak a szellemi és politikai vezérek hanem a tömegek is tudatára ébredtek, hogy az egység és függetlenség megteremtése nélkül a társadalmi és nemzeti elnyomást sem lehet fölszámolni. Az 1848-as forradalmi nemzedékek és szellemi-politikai vezéreik már határozottan kifejezésre juttatták a nimzesi egység megteremtésének (Folytatás a 2. oldalon) GYULAFEHÉRVÁR — 1918. december 1. A 73320 kilós hektáronkénti cukorrépa-hozam titka — Ha lehet itt egyáltalán titokról beszélni — így fogalmaznak a meggyesfalvi termelőszövetkezet vezetői. Hozzáértésről, szorgalomról, arról igen. Mert a termelőszövetkezetünk tagjai, mezőgépészei nemcsak ismerik, hanem be is tartják a technológiai előírásokat. Az itt dolgozókat a legjobbak közül választottuk ki. És ez a 230 ember igazi szakmunkásként végezte munkáját. Munkájukban vezérfonal volt az az ígéret, amelyet az elmúlt évben a mezőgazdasági dolgozók tanácskozásán tettek pártunk főtitkára előtt. Pop Constantin, a termelőszövetkezet főmérnöke nemcsak részt vett, hanem fel is szólalt a tanácskozáson s a meggyesfalviak nevében megfogadta, hogy ebben az évben 70 000 kiló cukorrépát termelnek hektáronként. — Nagy örömünkre szolgál — mondja Chesa Ilie, a termelőszövetkezet elnöke —, hogy ígéretünket nemcsak betartottuk, hanem még rá is pótoltunk néhány ezer kilóval. A meggyesfalviak nagyon mélyről indultak. 1970-ben még mindössze 18 000 kiló cukorrépát termeltek hektáronként. Azóta állandóan emelkedett a hozam. A múlt évben már első helyre kerültek a megyében a cukorrépa-hozamukkal, s idén az országos elsők közé küzdötték fel magukat. A 73 320 kilós hektáronkénti hozam mintegy két és félmillió lej többletbevételt jelent a gazdaságnak. Természetesen ennek arányában növekedett a tagság javadalmazása is. Kiemelendő az a tény, hogy e magas termést öntözetlen területen érték el, olyan talajon, amelyik hasonló a környező termelőszövetkezetekéhez. Igen ám, de itt jól megalapozták a magas termést. A cukorrépa-földeket az utóbbi tíz évben úgy művelték meg, hogy hagymát is lehetett volna ott termeszteni. Tapasztalatuk szerint a legnagyobb cukorrépa-termést szalmásgabonák után lehet elérni, mert így van lehetőség a terület alapos előkészítésére. Először is megoldották a talaj ésszerű vízgazdálkodását. Mivel nagyobb területeken felesleges talajnedvesség mutatkozott, mélytalajlazítást, alagcsövezést végeztek, így megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy az egész területen idejében elvégezzék a valóban mély (28— 30 centi) őszi szántást. Ebben az esztendőben 80 tonna istállótrágyát használtak fel hektáronként, amelyet 800 kiló szuperfoszfáttal és 1000 kiló komplex műtrágyával egészítettek ki. Az istállótrágyát a gazdaság fejlett állattenyészete, a műtrágyát pedig a kombinát biztosította. Vetés előtt herbicidáltak, majd két tárcsázást és egy kombinátorozást kapott a talaj. A vetést a legoptimálisabb időben, négy nap alatt végezték el, 98 000— 110 000 növényt biztosítva hektáronként. — Ez tehát a „titok“ technikai része — folytatja az elnök. A többi a tagságon, mezőgépészeken múlott. Kiváló mezőgépe (háromszéki) (Folytatás a 4. oldalon)