Vörös Zászló, 1984. december (36. évfolyam, 285-310. szám)
1984-12-01 / 285. szám
I. OLDAL — VÖRÖS ZÁSZLÓ DECEMBER 1. SZOMBAT A Nap kel 7 óra 31 perckor, lenyugszik 16 óra 38 perckor. Az év 336. napja, hátravan 30 nap. EMLÉKEZTETŐ — 1918-ban ezen a napon egyesült Erdély Romániával 1882-ben született Bacăuban G. Pascu román nyelvész 1958-ban kiáltották ki Középafrikai Köztársaság függetlenségét. Nemzeti ünnep *— 1914-ben született Karl Carstens, az NSZK elnöke— 1918-ban hunyt el Kaffka Margit írnök— 1960-ban halt meg Ion Vasilescu zeneszerző— 1917-ben alakult meg a Pétervári Hírügynökség (1925-től TASZSZ, szovjet hírügynökség) Ma általános választásokat tartanak Ausztráliában. MŰSOROK — SZÍNHÁZ — Szombaton délután 5 órakor a Nemzeti Színházban: Milionarul sarac. — BÁBSZÍNHÁZ — Szombaton 11 és 12.30 órakor: Fehér szerecsen. A román tagozat előadásai SARMASON. 16.30 órakor: Fehér szerecsen. A román tagozat előadása BÜCSÖN. — MOZI — ARTA: A tavasz szimfóniája. UNIREA: Kettős bűntett. HALADÁS: Lopott holmi. SELECT: Halál a Níluson X—n. rész. IFJÚSÁGI: Pacala, a tréfamester. I—II. rész. FLACARA: Califar malma. TÖRPE MOZI: Vizipók. (II. rész). SEGESVÁRI LUMINA: Halálos életszeretet. RÉGENI PATRIA: Sokarcú szerelem I—n. rész. TIRNAVENI MELÓDIA: Üdvözlet Agigearól. LUDASI FLACARA: Mikrofonpróba. SZOVÁTAI DOINA: Esték vendégek. MUNKÁS MOZI: A fantomok sietnek. SÁRMÁSI POPULAR: solymárok nemzetsége. RADNÓTI LUMINA: Miért van szárnyam? ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: Múló szerelmek. GYULAKUTAI PATRIA: Veronica. NYARADSZEREDAI NIRAJUL: Ma este otthon táncolunk. — RÁDIÓ — A MAROSVASARHELYI RÁDIÓSTÚDIÓ ROMÁN NYELVŰ MŰSORA 6,00— 7,00-ig: Reggeli zenés beszélgetés. 18,00—20,00-ig: Hirek. Könnyűzene és hétvégi magazinműsor — mindenki kedvére. MAGYAR NYELVŰ MŰSORA 11,00— 13,00-ig: Híradó. Népi muzsika. A szakemberé a szó. Sikerlista 5+2. A Megéneklünk, Románia fesztivál színpadain. Hangosrejtvény. Tánczene. Könyvismertető. Művelődési és sportkalauz. 17,00—18,00-ig: Hírek, tudósítások. Kaleidoszkóp — hétvégi magazinműsor. Erős akaratunk, hogy valóra váltsuk a XIII. pártkongresszus határozatait — vallomások. A nagy Egyesülés mozzanata a korabeli dokumentumokban. — TELEVÍZIÓ — 13,30 Telex 13,35 Hétvége 16,40 A novemberi politikai események öszszefoglalója 17,00 Műsorzárás 19,00 Híradó 19,20 Az Egységes Román Nemzeti állam megalakulásának 66. évfordulója 19,35 Ünnepi előadás az 1918 évi egyesülés évfordulójának tiszteletére 20,10 Enciklopédia 20,35 Mihai Viteazul — Octav Dessila színműve (1. rész) 21,50 Tiszta szívből 22,20 Híradó — LOTTO — A Lottó 1984. november 30-i húzásának nyerőszámai: I. húzás: 60, 25, 86, 89 84, 32, 43, 17, 62 II. húzás: 36, 88, 55, 10, 35 ,27, 73, 5, 80 Nyereményalap: 882 214 lej. IDŐJÁRÁS A Maros-Bánát Vízügyi Igazgatóság diszpécser szolgálata közli: Tegnap Marosvásárhelyen a reggeli órákban4, délután 2 órakor 3 fokot mértek. Előrejelzés: általában szép, de a reggeli és az éjszakai órákban hideg idő. Gyenge szél. A várható legmagasabb hőmérsékleti értékek 7 és 10, a legalacsonyabbak —9 és —6 fok között alakulnak. Helyenként köd és zúzmara. Rendnek kell(ene) lenni! Barátom meséli a minap meglehetősen bosszúsan a következő esetet. Szüksége volt egy hivatalos okirat hitelesített másolatára, s mert már nem volt ideje hazamenni, hogy legépelje a másolatot, betért a vadász- és horgászfelszereléseket árusító „ Bolyai utcai üzlet melletti másolóirodába. Csakhogy közbejött : valami, sürgősen el kellett utaznia, ezért másnap nem tudta kivenni az eredeti okiratot és a másolatokat. Miután hazaérkezett, elment az irodába, kivette az okmányokat s bosszúsan tapasztalta, hogy az eredeti példány meglehetősen gyűrötté, „megviseltté" vált a viszonylag rövid idő alatt. Szóvá is tette a dolgot, mire azt a választ kapta, hogy nincs hol tartsák a papírokat. Ezután rövid vita keletkezett, mert nem tudta elképzelni, hogy ha már nincs hely, mégis mitől került a papírja a fent leírt állapotba. Nyilván meddő volt a vita, így aztán barátom beletörődve a megváltoztathatatlanba, bosszúsan távozott. Igen ám, de ahogy az utcán rakosgatja a papírjait egyszer csak a szemébe ötlik egy idegen. Már úgy értem, egy idegen okirat. Valószínű helyszűke miatt kerülhetett az ő papírjai közé.. . Visszament hát az irodába (mert ugye, mit kezdjen az ember egy idegen aktával?), s most már egy kicsit határozottabban, igaza tudatában tette szóvá az ügyet. Nos, gondolják megköszönte valaki, hogy visszavitte az eltévelyedett okmányt? Ugyan kérem! Mert rendnek kell lenni. Azaz a kliens hallgasson. * (bakó) ■ A Megyei Turisztikai Hivatal idejében gondoskodott a közétkeztetési egységei megfelelő ellátásáról zöldséggel és gyümölcscsel. Burgonyából 182 tonnát, hagymából 27 tonnát, káposztából 12 tonnát sárgarépából 20 tonnát, petrezselyemből 6 tonnát tároltak télire. Savanyúságokból 108 tonna került a raktárakba. A tárolt zöldség és gyümölcs összmennyisége meghaladja a 400 tonnát. (Ries Albert). ■ A Maros megyei Kereskedelmi Igazgatóságnak alárendelt állami kereskedelmi vállalatok keretében 13 kantinvendéglő, 22 mikrokantin, 37 övezeti büfé, 3 mozgó elárusító pont és két árusátor működik. Az étkeztetéshez szükséges árualap biztosítására 11 mellékgazdaságot hoztak létre, sertéshizlaldájukban jelenleg 1 740 állatot nevelnek. A kantinokban étkező előfizetők száma elérte a 4 500-at, rajtuk kívül naponta még mintegy 1 200 vendéget szolgálnak ki. ■ Amint a Megyei Turisztikai Hivataltól értesültünk, újdonságként bevezették, hogy a 18 napra, két személyre kibocsátott üdülőjegyekkel három személy is üdülhet, természetesen arányosan rövidebb ideig. A Turisztikai Hivatal 3—4 napos rövid vakációkat szervez Szovátára, jövő év április végéig pedig hatnapos szovátai tartózkodással egybekötött kétnapos magyarországi kirándulásokat. ■ A repülősportot kedvelő fiatalokat érdekelheti: mától megkezdődik a beiratkozás a marosvásárhelyi repülőklub vitorlázórepülő és ejtőernyős tanfolyamaira. Jelentkezni a klub székhelyén lehet, a Szabadság utca 120 szám alatt. ■ Ma este hat órakor Régenben, a városi művelődési házban festészeti és grafikai kiállítást nyitnak meg. Ezúttal a Műhely’83 művészkör tagjai, Horatiu Giur- giu és Marcel írítei mutatják be festészeti és grafikai munkáikat. Miért ír, Pista bácsi ? — kérdezte egyik nyelvtipró riporter ismerősöm, — hiszen tíz lejt sem ér, amit ír... (Nem is kértem). Egyik barátom üdvözlő leveléből azt olvastam, hogy „Gyakran olvasom derűlátó írásaidat, és csodálom, vagy irigylem naivságodat az emberek nevelhetőségét illetően“. Elkeseredhettem volna, hogy nem érdemes írni, mert úgy sincs foganatja. Nem megy jobban az autóbusz, nem lesznek udvariasabbak az emberek, nem lesz tisztább a város, nem térnek meg az alkoholisták a normális emberek közé, és így tovább. De megmaradok „derűlátónak“. Hinni szeretném, hogy néha humoros, máskor epés hozzászólásaim nem maradtak teljesen nyomtalanok. Talán néha és néhányan elgondolkoztak rajtuk. Lehet, hogy a legjobban sikerült jegyzeteim eredménye sem volt több, mint egy futó mosoly, vagy éppen egy csepp könny.. . De ez is valami. Mert érzelem, mert emberi, mert valahol belül mégis jobbak leszünk általa. Hát ezért írok néha-néha, ha a szerkesztőség is megengedi. KOVÁCS ISTVÁN Vegye igénybe lapunk hirdetési rovatát! Hirdessen a VÖRÖS ZÁSZLÓban! Olvasóink , levelezőink írják Levél Nagyenyedről „Városukat többször is meglátogattam. Sok minden megnyerte tetszésemet. Ám észrevételeimnek is hangot adok, mivel mint lapjuk rendszeres olvasója, azt tapasztaltam, hogy közbenjárnak a dolgozók javaslatai, észrevételei, a közügyek elintézéséért. Országszerte október 21-én tartották meg a hagyományossá vált Termés Napját. Október 22-én átutazóban lévén Vásárhelyen meggyőződtem, hogy mind a kereskedelmi egységekben, mind a piacokon hatalmas árukészlet állt a vásárlók rendelkezésére. Látván a gyökeres zöldségfélék jó minőségét, szerettem volna néhány kiló petrezselyemgyökeret vásárolni. Tervem nem sikerült, ugyanis a Kárpátok negyedbeli gyümölcs- és zöldségüzletben elutasítottak azzal, hogy a „standot“ csak másnap azaz október 23-án bontják meg. Mivel még egy napot amúgy is városnézésre szántam, kedden reggel újra elmentem az üzletbe. Ez alkalommal is elutasítottak azzal, hogy a kiállított termékeket csak pénteken árusítják. Ezt már nem hagytam szó nélkül, hiszen a cél elvégre az, hogy minél frissebb állapotban kerüljön a zöldség a fogyasztóhoz. Megjegyzem, még mások is várakoztak, akartak vásárolni, e termékekből. Kérve a panaszkönyvet, már nem kellett a pénteki napot megvárnom, a „stand“ megbontásra, az áru eladásra került. (Bányai Bíró Erzsébet, Nagyenyed, Cimpulyi utca 14 szám). Itt a tilos, hol a tilos... Miért tilos?... behajtani a „November 7“ piacra. Néhány évvel ezelőtt valakinek eszébe jutott, hogy itt tegye a „Behajtani tilos“ jelzésű táblát, s ezzel egész sor kellemetlenséget okozott a vásárlóknak. Akkoriban a Vörös Zászló is foglalkozott a kérdéssel s bírálata nyomán eltűnt a tiltó jelzés. Ám jött a Termés Napja s újból előkerült. Gondolom, másképpen is megoldhatták volna, hogy elkerüljék aznap a zsúfoltságot. A piac, mint ismeretes, nagy, tágas terület, ahol lehetne autóparkolót is létesíteni. A főúton megállni tilos, a hátsó bejárattól meg igen sokat kell gyalogolniuk a nagy súlyokat cipelő személyeknek. Vásároljanak máshol, ahol nincs ilyen megszorítás? Miért, amikor meg lehet oldani, főként megelőzni, hogy valakinek az 50 lej értékben vásárolt zöldségje a büntetéssel együtt ne kerüljön 200 fejébe. Távolítsák el már végre azt a tiltó táblát, mely eddig is feleslegesen okozott oly sok kellemetlenséget az autósoknak. (Csontos Árpád, Marosvásárhely, Gh. Marinescu 7/a, 20-as lakr.) A román nép sokévszázados harcának győzelme (Folytatás az 1. oldalról) szükségességét. „Hazámnak, én azt az egész területet tekintem, ahol románul beszélnek, a nemzet történelmének fogalma alatt pedig Moldova,’ Valahia és erdélyi testvéreink történelmét értem“ — írja a forradalmi események sodrásában Mihail Kogalniceanu, amoldovai forradalom egyik vezéralakja. A nemzeti egység megteremtésének szükségességére gondolva a nagy forradalmi vezető, Nicolae Balcescu pedig így ír: „Egy nemzetet teremteni, szabad polgárok testvéri nemzetét, románok, íme ez a nagy és szent feladat.“ A negyvennyolcas erdélyi forradalmárok s a tömegek tudatát is mélyen áthatotta a román egység megteremtésének a gondolata. Balázsfalván tízezrek ajkán harsant fel: „Egyesülni akarunk az országgal!“ s alig egy évtized elteltével a haladó politikusok, a szellemi élet vezéralakjai s a román társadalom szinte minden rétegét képviselő tömegek erélyes föllépésével 1859-be, minden külső és belső akadályt elhárítva megvalósították Moldova és Munténia egyesülését, lerakva a román nemzeti állam alapjait. A két fejedelemség egyesítése által lehetővé vált gazdasági és társadalmi reformok az állam gazdasági és politikai erejének növelését majd 1877-ben az állami függetlenség kivívását tették lehetővé. Mindezek az eredmények a román nép saját erejébe vetett bizalmát s azt a hitét erősítették meg, hogy az egyesülés kiteljesítését is véghez tudja vinni. Az egyesülés kiteljesítésének sorsdöntő fontosságát ekkor már az egész román társadalom átérezte. Megvalósításának ügyét az összes polgári és munkáspártok és szervezetek, az egész nép támogatta. A romániai dolgozók Szociáldemokrata Pártja már 1893-ban zászlójára tűzte mint jelszót az állam területi egységének megteremtését. Az egyesülés kiteljesítésére irányuló szervezett politikai küzdelembe azonban nemcsak a politikai pártok kapcsolódtak be, hanem az erdélyi románság összes társadalmi rétegei szinte egy emberként megmozdultak. A szervezett, határozott, az egész tömegeket mozgósító politikai akció eredményeként Gyulafehérvárra összehívott nemzetgyűlés 1918. december 1-én elhatározta Erdély egyesülését Romániával. A határozatot a Gyulafehérváron összegyűlt százezres tömeg hatalmas lelkesedéssel jóváhagyta. A történelmi jelentőségű aktus a román nép sokévszázados harcának betetőzését, az egyesülés kiteljesítését jelentette. A nagy eseményt méltatva, pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs a következőket mondotta: „Az 1918-as egyesülés mint a társadalmi fejlődés objektív következménye, alapvető realitásokon, a közös eredet, közös nyelv, az egész nép azonos érdekein, azonos törekvésén s azon a közös óhaján alapult, hogy egyetlen országban élhessen“. Az egységes, román nemzeti állam megteremtése nemcsak az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének a meggyorsulását tette lehetővé, hanem a forradalmi és munkásmozgalom előtt is új távlatokat nyitott. 1921-ben létrehozták a Román Kommunista Pártot, amely a nemzeti és politikai aj egység konszolidálásának s a nemzeti függetlenség védelmének fontos tényezőjévé vált. A kommunista párt megalakulásával létrejött az a politikai erő, amely a nemzeti egységért folytatott sokévszázados küzdelem hagyományainak szellemében tevékenykedve, az egész nép létérdekeinek s a haza függetlenségének a védelmét tekintette legfontosabb feladatának. Az 1930-as évek világgazdasági válságának a hazai kihatása, a dolgozók kizsákmányolásának a fokozódása, a fasizmus előretörése, majd később az ország területi épségének megsértése a bécsi diktátum által, valamint a szovjetellenes háborúba való belesodrása nehéz éveiben a párt a legaktívabb és legkövetkezetesebb politikai erőnek bizonyult a dolgozók s az ország létérdekeinek védelméért vívott küzdelemben. A zsilvölgyi bányászok sztrájkja, a grivicai és Prahova-völgyi munkásmegmozdulások, az 1939. évi május elsejei háború- és fasisztaellenes tüntetés megszervezése és irányítása jelzik azt az utat, amelyen a párt az összes dolgozók megbízható politikai vezetőjévé, a katasztrófába sodort ország megmentéséért indított küzdelem irányítójává fejlődött. A párt által szervezett és irányított 1944. augusztus 23-i antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom tette lehetővé az ország megmentését, a nemzeti katasztrófától, a fasiszta katonai diktatúra megdöntését, a szovjetellenes háborúból való kilépést, az ország területi épségének helyreállítását, a fasiszta Németország leveréséhez való hozzájárulást. A párt vezetésével bontakozott ki a széles körű népi-demokratikus forradalom, a szocialista forradalomra való áttérés, a szocialista gazdasági és társadalmi rendszer építése. A szocialista haza gazdasági erejének példátlan ütemű fejlesztése nemcsak a társadalmi igazság végérvényes érvényre juttatását, a nemzeti kérdés végleges megoldását, hanem egyben az igazi nemzeti egység megszilárdulását, valamint az ország nemzetközi tekintélyének növekedését s a nemzeti függetlenség és szuverenitás megszilárdítását is lehetővé tette. A nemzeti egység és függetlenség megszilárdulásának, hazánk fölvirágoztatásának folyamata különös intenzitással érvényre jutott a párt IX. kongresszusán elfogadott, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésére vonatkozó pártprogram gyakorlatba ültetésének közel két évtizede alatt, amióta pártunk és államunk élén a kiváló párt- és államvezető, lánglelkű forradalmár és nagy hazafi, Nicolae Ceausescu elvtárs áll. Nevével és tevékenységével szorosan összekapcsolódik a nép és a haza létérdekeit szem előtt tartó bel- és külpolitika kidolgozása és megvalósítása, a haza fölvirágoztatását, a nemzeti függetlenség megszilárdítását népünknek a párt körüli sziklaszilárd egységét megteremtő korszak bölcs és hozzáértő politikai irányvonalának az érvényre juttatása. Népünk azzal a lelkesítő tudattal idézi fel az 1918-as történelmi év nemzedékeinek nagy tetteit, hogy a haza és a nép sorsának párt általi irányítása további eredmények elérését teszi lehetővé a szocialista építés nagy művében. Hogy pártunk és államunk kiváló vezetője, Nicolae Ceausescu elvtárs újramegválasztása a magas pártfőtitkári tisztségbe, a XIII. kongresszus biztos garanciát képez a haza további fölvirágoztatását célzó kongresszusi határozatok megvalósítására, népünk egységének további megszilárdítására, függetlenségünk és szuverenításurrt? biztosítására.