Vörös Zászló, 1985. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1985-05-01 / 102. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXVII. évfolyam 102 (10298) sz. 1085. május 1. szerda | Ára 50 iáni | EL JEN MÁJUS ELSEJE—a dolgozók nemzetközi ^ ________________..................—————— szolidaritásának, a világ munkásai testvériségének napja| A munka nagy seregének ünnepe Május elsején miért ünnepeljük a munkát, ha egyszer a munka nem cél, hanem eszköz a célhoz vezető úton? — tette fel a kérdést korunk neves írója. S aztán hosszú értekezés helyett egy mondatban tömörítette válaszát: mert minden élőlény közül az EMBER az egyetlen, aki képes a munkára. Ősidők óta minden tavaszon lényegében az örök megújulást adó munkát és a munka „nagy seregét“ ünnepelték szerte a világon, a legkülönbözőbb módon. A téli dermedtségből ébredő természet ihlette lenyűgöző ünnepségekre az embert, aki — szerszámot fogva — újra eláraszthatta a földeket, hogy előteremtse a létszükségleteinek biztosításához szükséges terményeket. A dolgozó ember később immár szervezeti módon kérte követelte a termelő-alkotó munkához szükséges emberséges feltételeket. A múlt század nyolcvanhatodik tavaszán az angol tradentionok kezdeményezései után Chicagóban nagyszabású tüntetések robbantak ki: a munkások a 8 órás munkaprogram bevezetését követelték. A rendőrség kegyetlen megtorlása következtében meghalt, vagy megsebesült a megmozdulás számos vezetője, többeket pedig a bíróságok halálra ítéltek. Négy évvel később május elsejét az 1886-os vértanúk emlékünnepévé nyilvánították. Ettől a pillanattól a munkásosztály világszerte a három 8-ast (8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás) közös jelszóként tűzte zászlajára. A romániai munkásság büszke arra, hogy azóta ünnepli Május elsejét, amióta az bevonult a munkvásosztály történetébe. A felszabadulás előtti Május elsejei megmozdulások sorában hazánkban különleges hely illeti meg az 1939. évit. A kommunisták ezúttal olyan időszakban szólították harcba a népet és tettek tanúságot erejükről, vezető képességeikről, amikor súlyos veszélyben forgott az ország függetlensége, önállósága és területi épsége. Hazánk történetébe arany betűkkel vésődött be NICOLAE CEAUSESCU elvtárs és ELENA CEAUSESCU elvtársnő kiemelkedő hozzájárulása az antifasiszta és háborúellenes munkás megmozdulások megszervezéséhez és lebonyolításához, ahhoz, hogy fokozzák a munkásosztály kompattivitását, a dolgozók elszántságát a szabadság és a demokrácia ügyéért, Románia függetlenségéért és területi integritásáért vívott harcban. Ma a negyvenegyedik szabad május elsejét ünnepeljük. Békében, a holnapba vetett töretlen hitben, szoros egységben felzárkózva a Román Kommunista Párt körüi, mely az elmúlt négy évtizedben győzelemről győzelemre vezette a sorsának urává vált, szabad román népet, a termelni-alkotni szándékozó hatalmas sereget, a szocializmus nagyszerű építőit. Büszkén tekintünk vissza az elmúlt négy évtized alatt megtett útra, különösen Románia történetének leggyümölcsözőbb időszakára, a párt IX. kongreszszusától eltelt periódusra, a NICOLAE CEAUSESCU-korszakra. Ma a munkát s a munka nagy seregét ünnepéljük, dolgozóinkat szilárd tett- és akarategységüket, dolgozóinkét, akik egész alkotótermelő készségüket a szocialista Románia fejlesztésének szolgálatába állítják, akik éjt nappá téve munkálkodnak a pártunk XIII. kongreszszusán kitömött nagyszerű célok megvalósításáért. Ma békében ünnepelünk és forró vágyunk, hogy az elkövetkezendőkben is ágyúdörgések zajától, puskapor-szagtól mentesek legyenek májusaink. Ezért kérjük, követeljük egy emberként az esztelen fegyverkezési hajsza megfékezését, a teljes és általános leszerelést, mindenekelőtt az atomfegyverek betiltását, a hadi kiadásokra szánt összegeknek az emberiség fejlődését és jólétét szolgáló célokra való felhasználását, a béke meghonosítását a világ minden táján. Akárcsak az ország egész népe, megyénk dolgozói is gazdag eredménycsokorral és azzal a szilárd elhatározással köszöntik az idei május elsejét, hogy erőt nem kímélve, szervezetten, minden tudásukat latba vetve fognak munkálkodni az idei és az ötéves terv hiánytalan teljesítéséért, a jövő évi sikeres termelés összes feltételeinek megteremtéséért. MÁJUS Május, május, munka, munka régi bizalmunk önmagunkban, a korunkban, a szavunkban. Hittel kiáltott régi ének, munkásének elsejének. Az első zöld: madárnak asztal, enni, élni, bízni marasztal, élni szabadon, dolgozni szépen az ember örök szerepében az igazságra érett korban, a kalapácsban és a tollban, a vak betűben, mellyel látnak kiutat annyi volt világnak. A munka—május- május—munka ezt mindig vállalni, venni magunkra, gyermekként először, öregen végül. Zászlókat tűzött az idő ékül. A kéz kinyílik, ágain munka, madárszárny nyílik minden szavunkra s repül az ének, fel az égnek, világnak, május elsejének. LÁSZLÓFFY ALADÁR NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS részt vett a május elseje alkalmából a fővárosban szervezett ünnepi gyűlésen Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Elena Ceausescu elvtársnő és a többi párt- és államvezető kedd délután részt vett a Május Elsejének, a Dolgozók Nemzetközi Szolidaritása Napjának szentelt ünnepi gyűlésen E drága ünnepen, az új társadalmi rend építésében elért történelmi megvalósítások mérlegkészítő napján a haza összes fiai a teljes egység és hazafias lelkesedés légkörében fejezték ki meleg hálájukat hős kommunista pártunk iránt, amely a román nép forradalmi harca legjobb hagyományainak folytatója, társadalmunk vezető ereje, a nemzet örök ifjú erős szíve. Ugyanakkor a szeretet és a teljes tisztelet érzelmeivel gondoltak a szeretett vezetőre. Nicolae Ceausescu elvtársra, aki egész életét, forradalmi gondolatait és tetteit a párt, a haza és a nép nemes eszményeinek, a nemzet jólétének és boldogulásának, Románia szabad és független virágzásának, a szocializmus és a béke eszményei diadalának szentelte. E nemes gondolatok és mély érzelmek jutottak kifejezésre abban a lelkes fogadtatásban, amelyben a sok ezer bukaresti az Ifjúsági Parkban részesítette Nicolae Ceausescu elvtársat és Elena Ceausescu elvtársnőt, hoszszan éltetve a pártot, a párt főtitkárát, szocialista hazánkat, nagyszerű népünket, a szocializmus hős építőjét. Egyesített kórusok a Partidul — Ceausescu — Románia című dalt énekelték Pionírok és a háza sólymai meghatottal nyújtották át virágaikat Nicolae Ceausescu elvtársnak és Elena Ceausescu elvtársnőnek Lelkes hangulat uralkodott a Sport és Művelődési Palotában is, ahol az ünnepi gyűlést megrendezték. A jelenlévők tapsa közepette Nicolae Ceausescu elvtárssal és Elena Ceausescu elvtársnővel együtt az elnökségben helyet foglaltak az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjai és póttagjai, a párt Központi Bizottságának titkárai, az RKP KB, az Államtanács és a kormány tagjai, illegalitásbeli párt(Folytatás a 2. oldalon) . A Megyei Pártbizottság Bürójának ülése Tegnap, április 30-án ülést tartott a Megyei Pártbizottság Bürója. A testület megvizsgálta, hogyan halad azoknak a feladatoknak a végrehajtása, melyeket Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára jelölt ki az 1983 szeptemberében megyénkben tett munkalátogatása alkalmával. Ezt követően a büróülés résztvevői jelentést hallgattak meg az állattenyésztés első negyedévi tervének teljesítéséről, miként ültették gyakorlatba a Megyei Pártbizottság Bürójának 1984. december 25-i ülésén elfogadott idevágó határozatát. Ugyancsak jelentést terjesztettek elő a pártszervek és -szervezetek, a tömeg- és társadalmi szervezetek, az ügyészség és milícia által végzett munkáról a dolgozók állampolgári-erkölcsi nevelése, a rend és a fegyelem megerősítése, valamint a társadalomellenes megnyilvánulások leküzdése terén. A Megyei Pártbizottság Büróját végül tájékoztatták arról, hogyan oldották meg az elmúlt időszakban a dolgozók kéréseit és javaslatait, valamint arról, hogy a Büró egyes tagjai miként látták el feladataikat. Ezt követően a Büró a folyó tevékenység egyes kérdéseiben döntött. KORUNKHOZ MÉLTÓAN DOLGOZNI,, , KERESIK AZ ÚJAT - A HATÉKONYABBAT! A Megyei Tervezőintézet egyik**■ rodahelyiségében Bayer György mérnököt faggatom a mindennapi gyakorlatukban végbement változásokról. Már az első mondatát szinte felkiáltójelet kérő hangsúllyal ejti ki. — Ami nagyon lényeges az, hogy a 25 év alatt a tervezők hozzáállásában kialakult egy közgazdász szellem. Tehát akkor, amikor valamit elképzelünk a legelső, amit szem előtt kell tartanunk — s ami a holnapra utal: a beruházás gazdasági hatékonysága. A másik, ugyancsak a jövő iránti felelősségérzetben fogant meggondolás, a területtel való ésszerű gazdálkodás. A cél minél kisebb területet elfoglalni és vigyázni arra, hogy lehetőleg a felhasznált terület ne legyen sem mezőgazdasági, sem városrendészeti szempontból értékesebb, mint amire igénybe vesszük. Ilyen értelemben a lakónegyedeknél országosan meghatározták a megmaradó beépítetlen területek nagyságát, az egy hektárra eső lakások számát, az utak melletti zöld övezetek szélességét Normákat dolgoztak ki, a közművesítési hálózatra vonatkozólag is, hogy azt minél keskenyebb sávokban helyezzék el. Egy harmadik s az utóbbi időben igen lényegessé vált szempont: az energiaigény. Itt szó van egy- Mai feladatok - a HOLNAP-ért részt a beépített anyagok előállítására fordított energiamennyiségről, másrészt arról, hogy a különböző műszaki berendezések energiaszükséglete — majd a kihasználás során — minél kisebb legyen. Például: az újabb tömbházak hőszigetelése jobb kell legyen, mint a korábban építetteké, hogy kevesebb tüzelőanyaggal is ki lehessen fűteni azokat. Más: megfelelő műszaki megoldásokkal csökkenteni a viziszivattyúzási energiát. És egészen új feladatunk olyan nem konvencionális energiaforrásoknak a kihasználása, mint a napenergia, illetve a biogáz. Végül igen jelentős szempont a kivitelezés minél nagyobb fokú üzemesítése. Az előregyártás, a gépesítés előtérbe helyezése, ami lehetővé teszi azt, hogy körülbelül ugyanannyi munkaerővel a kivitelező vállalat sokkal nagyobb mennyiségű munkát végezzen el. A fentiek eléréséért új, korszerű, a világszínvonalhoz közeledő technológiák alkalmazására törekszünk és ebből a célból állandó kapcsolatot tartunk fenn több hazai műszaki egyetemmel, hogy a kutatásból adlódó újításokat minél előbb bevezessük a gyakorlatba. Már az elektronikus számítástechnikát is alkalmazzuk a tervezésben az épületszerkezetek méretezésénél, a gazdasági számításoknál, a költségvetés elkészítésénél. Enélkül lehetetlen lenne kielégíteni az intézettel szemben támasztott új igényeket. (ajtay)