Vörös Zászló, 1987. november (39. évfolyam, 259-283. szám)

1987-11-01 / 259. szám

AI NÉP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTRISZÁCS NAPILAPJA KÖSZÖNTSÜK KIVÁLÓ MUNKASIKEREKKEL A PÁRT ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁT! Hatványozott erőfeszítéssel a termelés korszerűsítéséért Gazdasági egységeinkben alap­vető követelmény egyre nagyobb fontosságot tulajdonítani a termelés korszerűsítésének. No­rocel Éva almérnöknő, a Tírna­­veni-i Üveggyár tervosztályának vezetője — otthonosan-kellem­es irodájában fogad. Ez a rend a termelési rendre enged következtetni. Norocel Éva elmondta, hogy a tavaly hozott 15 korszerűsítési intézkedés áru­­termelési hatékonysága 10 millió lej. Amikor az idei intézkedése­ket szóba hozom, arra kér, hogy ezekről Biojan Inocentiu mérnö­köt, a tervezőiroda főnökét kér­dezem. Vagyis: a tervezőkkel még az újságíróval való beszél­getéskor­ is együtt dolgoznak. .. — Másképp — így a tervezők főnöke — ahogy mondani szo­kás: nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bali. Tehát, mielőtt az idei korszerűsítési programról szólanék, föltétlenül meg kell említenem valamit. Tavalyi mun­kánk közül a legfontosabbat: a törmeléküveg rakó és ürítő da­rut. A vagonokról most gépi erővel ürítik le az üvegtörmelé­két, melyet aztán egy szállítósza­lag juttat a „mosodába“, hogy tiszta állapotban olvasszák be. Az idénre 16 pontból álló kor­szerűsítési programunk van, foly­tatja Biajan Inocentiu. Gazdasá­gi hatékonyságuk, az áruterme­lés terén, mintegy 25,5 millió lesz, és ugyanakkor 4 millió le­­jes anyagtakarékosságot eredmé­nyeznek. Közülük a legfontosabb az „új“ befőttesüveg részleghez fűződik. Az 1984-ben épült és fölszerelt részleg sajnos még csak az idén érte el a tervezett teljesítményt, nagy erőfeszítések eredménye­ként. Most teljes kapacitással termelhet , amikor van amiből. Ugyancsak idéni megvalósítás: az automata üvegvágó berende­zés. Ezelőtt az üveglapokat a régi, klasszikus módszerrel, szab­ták fel. Most, az asztalra helye­zett üveglapokat minden irány­ba mozgó vágófej szabja pontos méretre. Általa a munkatermelé­kenység több mint kétszeresére emelkedett. Ezerkilencszáznyolcvannyolcra kidolgozott programjukban már 31 korszerűsítési intézkedés sze­repel. A tavaly tehát 15, az idén 16, és jövőre 31! Ez az ugrássze­rű növekedés azt bizonyítja, hogy a Kisküküllő menti üvegeseket komolyan foglalkoztatja a kor­szerűsítés. Legfontosabb teendő­jük egy új technológiai vonal megvalósítása a fényt elnyelő táblaüveg gyártásához. DEMETER JÓZSEF Új építkezések Ludason (MÉSZÁROS ISTVÁN felvétele) Három évnegyed után az országos szocialista versenyről Az október elsejéig elért eredményeik alapján három megyénkbeli vállalat tovább­ra is szerepel az országos iparági szocialista verseny élenjárói között. Legsikere­sebbnek a Ludasi Gumiab­roncs-gyár munkaközössége bizonyult, amely egyetlen hó­nap leforgása alatt 43,9 pon­tot szerzett a már meglevők­höz és ennek alapján a har­madik helyről a másodikra küzdötte fel magát a gumi- és műanyagfeldolgozó ipar­ban. Sajnos, a Szovátai Bal­­neológiai Vállalatnak nem sikerült újabb pontokat gyűj­tenie és a turisztika terén megőriznie első helyezését. A harmadik évnegyed végére második a nagyon törekvő Szinajai Üdülőgazdasági Vál­lalat mögött. A textiliparban, a selyem, len és kenderfeldol­­gozók között a Segesvári Se­­lyemszövöde biztosan tartja második helyezését, csupán 10,4 ponttal maradva el az élenjáró bukaresti Flamura R­osie-tól. Egy héttel határidő előtt különös gondot fordítva a korszerűsítésre, új technoló­giai eljárások bevezetésére, a marosvásárhelyi Electroinntes vállalat szorgalmas munkakö­zössége hónapról hónapra si­keresen tett és tesz eleget ki­viteli kötelezettségeinek En­nek megfelelően, a tíz hónap­ra előirányzott exportját is már egy héttel a határidő lejárta előtt valósította meg. Az előzetes számítások sze­rint így november elsejéig, három százalékos többletet érhetnek el e fontos gazdasá­gi mutató teljesítésében a vállalat dolgozói. A terven felül gyártott termékek között megemlíthetjük a villamos vezetékeket és autóvillamossá­gi cikkeket, amelyek majdnem hárommillió lej értékű több­letet eredményeznek. xxxix évfolyam 259 (11074) sz. 1987. november 1. vasárnap Ara Só báni A I1. OLDALON* Hét­vége VÁLASZTÁSi inas KRÓNIKA 136s november 15 A régeni 1-es számú választó­­kerületben a SZDEF három je­löltje: Cenger Dorin közgazdász, Herta Vasile és Oprea Ioan mér­nökök találkoztak, október 30- án a választópolgárokkal. Az őszinte hangulatú találkozón ha­zánk, megyénk gazdasági-társa­dalmi megvalósításaival együtt a városfejlesztés eredményei is szóba kerültek, azok az ered­mények, amelyeket Régen város lakossága a szocializmus évei­ben, különösképpen a két utolsó évtizedben, valamint a legutób­bi választások óta eltelt időszak­ban ért el. A város ipari arculata ma széles skálát mutat, íme: a Re­­publica öntöde, a Sörgyár, a Tej­gyár, a Baromfi-vágóhíd,stb. U­­gyanakkor nagyot léptek előre a régi gyárak, üzemek is a mo­dernizálódás útján, így a Fafel­dolgozó Vállalat keretében a hangszergyár, valamint a bútor­gyár korszerűsödött, aztán a Gép- és Alkatrészgyár, a Sport­­felszereléseket Gyártó Vállalat, vagy a Progresul és Lemn-metal szövetkezetek. A település valamikori kilenc­ezernyi lakossága 36 ezerre nö­vekedett. A nagy részben terme­lő területen dolgozó lakosságot ma 100-nál több kereskedelmi egység szolgálja ki. 16 szakosz­tályos kórház áll rendelkezésére, egy fogászati központ, öt üzemi orvosi rendelő és öt napközi ott­hon. Két líceum, két szakiskola, hat általános iskola, összesen 585 tanügyi dolgozó biztosítja az ifjúság sokoldalú oktatását, nevelését. A legutóbbi évek nagyszerű, szocialista megvalósításai közé tartozik, hogy földgázt vezettek be a lakónegyedek hőközpontjai­ba, valamint a tömbházak kony­háiba. Ebben részesültek az 1-es számú választókerület lakói is. A választókerület honpolgá­rai jelentős eredményeket értek el a városgazdálkodás-szépítés terén is. A találkozón nem csupán az elért eredményeket sorolták fel. Rögzítették a legfontosabb fela­datokat is. Úgyszintén rávilágí­tottak a hiányosságokra, a lakos­ság jogos elvárásaira, amelyeket minden bizonnyal a november 15-én megújítandó képviselői testület mihamarabb tevékenysé­gének napirendjére tűz. (Réthy István) Az idei tanulságok alapján készítsük elő jól a jövő évi bőséges termést ! Vége felé közeledik az idei zöldségtermesztési idény. Még mindössze a gyökeresek, a ká­posztafélék egy része van kint a mezőn. Amint azt pártunk főtit­kára, Nicolae Ceausescu elvtárs az RKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottságának pénteki ülésén elmondott beszédében is hangsú­lyozta, úgy kell megszervezni a munkát a szántóföldeken, hogy november 10-ig minden termény bekerüljön a mezőről, tehát a zöldségfélék is. Igyekezni kell főleg a gyökeresek betakarításá­val, mert egy hirtelen beálló e­­sős idő nagyon megnehezítené ezt a munkát. De a káposzta be­takarítását sem szabad sokáig halogatni, a Laress fajta kivéte­lével, amely nagyon bírja a hi­deget, vagyis mínusz 10 fok u­­tán is, ha a levegő felmelegszik, még fejlődik. A többi zöldség­féle tehát biztonságba került. Milyen tanulságok vonhatók le az 1987-es esztendő tevékenysé­géből, kérdeztük Bálint Albertet, a Megyei Kertészeti Tröszt fő­mérnökét? — Kétségtelen, hogy az idei kedvezőtlen időjárás, s főleg a nyári nagy szárazság, nagyon be­folyásolta a termést. Ennek el­lenére elmondhatjuk, hogy a gyengébb eredmények nem egé­szen az időjáráson múltak. Bi­zonyítékok rá a kutyfalvi, kecei, marosbogáti, marosszentannai, kibédi és más termelőszövetkeze­tekben elért eredmények, ahol nemcsak teljesítették, hanem né­hány mutatónál túl is haladták a tervelőirányzatukat. A fenti gaz­daságok vezetői, szakemberei felismerték a zöldségtermesztés jelentőségét, gazdaságosságát, s ennek megfelelően foglalkoznak a termelési ággal. Nem tévesztik szem elől, hogy a zöldség, a mezőgazdaság legbelterjesebb á­­ga, megköveteli tehát a táp­anyagban gazdag talajt, a terü­letek jó előkészítését, a növé­nyek ápolását, öntözését. S el kell azt is mondanunk, hogy még a jelenlegi üzemanyaghiány kö­zepette is, számos gazdaság meg­találta a módot az öntözésre. A siecei, faegáti, kutyfalvi zöldség­­termesztő farmokon bevezették az ipari áramot, villanymotoro­kat vásároltak s így egész nyá­ron át öntözni tudtak. S az ered­mény nem maradt el. Papriká­ból, vinettából és más vízigé­nyes növényekből is több mint 20 000 kilót takarítottak be hek­táronként. A keceiek még ubor­kából is dupla termést értek el. A megyei teljesítményt, sok­szor a zöldséghiányt, nagyon be­folyásolták az olyan gazdaságok, amelyek majdnem semmit sem tettek e téren. Elhanyagolták a zöldségtermesztést, nem tartották tiszteletben a technológiai előírá­sokat. S ez már a tavasszal, a területek kijelölésénél megkez­dődött. Vegyük például a Lövéri Termelőszövetkezet helyzetét. Jó lehetőségekkel rendelkezik a zöldségtermesztéshez, hagyomá­nya is van, igen ám, de az elő­irányzott száz hektárból mind­össze hatvanat vetett, ültetett be zöldségfélékkel. De kisebb terü­leten termesztettek zöldséget, mint amennyit tervük előírt a marossárpataki, ernyei és más termelőszövetkezetek is. Igaz, hogy több helyen a gyenge eredményeket az is be­folyásolta, hogy nagyobb tervet kaptak, mint amennyi zöldség­­termesztésre alkalmas területük van. Jövőre 2700 hektárra csök­kentették a zöldségtermesztő te­rületet. Úgy kell dolgozni, hogy ezen a területen is teljes egészé­ben elő tudjuk állítani a megye lakossága, a feldolgozó ipar, és az export szükségleteit. — Vagyis? — Feladataink nagyok, hogy csak két példát említsek: para­dicsomból 46 400, szárazhagymá­ból 25100 kilót kell termeljünk hektáronként. Ez megköveteli a technológia legmesszebbmenő betartását, vagyis az összzöldség­­területnek legalább egynegyedét istállótrágyázzuk, hogy a papri­ka, paradicsom, vinetta és ká­posztafélék frissen trágyázott földbe kerüljenek. Idejében el kell végeznünk az őszi mély­szántást, melyhez kötelezően használjunk talajporirányítót. Ezt a törvény is előírja. A la­zább szerkezetű talajokon a mélyszántás előtt, a kötöttebbe­­ken pedig utána végezzük el a karbantartó simítózást, hogy ta­vasszal a magvak egyenletesen kerüljenek a földbe, ne kelet­kezzenek tószemek a szántóföl­deken. De talán még ezeknél is sür­getőbb feladat a korai zöldség­félék elvetése, ültetése. A lakos­ság primőrökkel való ellátására 345 hektár spenótot, salátát és zöldhagymát terveztünk. Vetésé­ről már beszélni sem szabadna, de sajnos kell, mert annak elle­nére, hogy a tröszt által kiadott utasítások szerint a spenótot és a salátát szeptember 20-ig el kellett volna vetni, a dughagy­­mát 30-ig elültetni, még mindig vannak gazdaságok, ahol nem ért véget ez a munka. Felsorolni sok volna. (háromszéki) MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK ! Tegyetek meg mindent a mezőn lévő termé­nyek gyors betakarításáért, gondos elraktározá­sáért s azért, hogy semmilyen mezőgazdasági te­rület ne maradjon szárítatlan ezen az őszön !

Next