Vörös Zászló, 1988. május (40. évfolyam, 103-128. szám)

1988-05-01 / 103. szám

5 m­.DAL -VÖRÖS ZÁSZLÓ Ünnepi gyűlés és díszelőadás a fővárosban (Folytatás az 1. oldalról) Május 1 jelentőségéről Nicolae Constantin elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja beszélt. Ezt követően Május 1-nek szentelt ünnepi előadásra került sor. A munka ünnepe alkalmából tartott rendezvény a nagyfokú hazafiság, az erőteljes forradal­mi elkötelezettség lelkes légkö­rében ért véget. Egész lefolyása révén a Május 1-nek szentelt fővárosi ünnepi gyűlés rávilágított a dolgozók, egész népünk szilárd akaratára: szoros egységben a párt, a párt­­főtitkár körül példásan teljesíti az idei és az egész ötéves tervi előirányzatokat, maradéktalanul megvalósítja a párt XIII. kong­resszusán és országos konferen­ciáján kijelölt nagyszerű célokat, a haladás és a civilizáció újabb csúcsainak meghódításáért, a szocialista Románia szabad, mél­tó és virágzó országként­ egyre erőteljesebb érvényesüléséért, a béke, az egyetértés és az együtt­működés ügyének diadaláért. ★ Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtit­kára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke, Elena Ceausescu elvtársnő, a többi párt- és ál­­lamvezető a gyűlés befejezése után Május 1-nek szentelt ünne­pi előadáson vett részt. A nagyarányú irodalmi-zenés­­koreográfiai összeállítás eflek­­vens képét tárta fel a szocialis­ta Románia ragyogó jelenének, a Nicolae Ceausescu korszak dicső­séges éveinek, a hazánk törté­nelmében példa nélküli nagysze­rű megvalósításoknak. Az ország és az emberek sorsát megváltozta­tó mindezen szocialista betelje­sülésekért meleg hódolat nyilvá­nult meg a párt, a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt. Meleg hangú versekben nyil­vánult meg a hódolat Elena Ceausescu elvtársnő, a kiváló po­litikus iránt, aki azonosult szo­cialista beteljesülésünk minden fontos momentumával. A Május 1-nek szentelt ünne­pi műsor végén felcsendült a Szocialista Demokrácia és Egy­ség Frontjának himnusza, az E seris pe tricolor unire című dal. A jelenlevők hosszasan tapsol­tak, lelkesen éltetve a pártot, nagyszerű népünket, a szocia­lista Romániát, pártunk és államunk vezetőjét, Nicolae Ceausescu elvtársat. Pionírok és a haza sólymai vi­rágcsokrokkal kedveskedtek. Nicolae Ceausescu elvtárs ba­rátságosan válaszolt a tisztele­tet és nagyrabecsülést, forró sze­­retetet és mély hálát kifejező megnyilvánulásokra. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő részé­ről virágkosarat adtak át az ün­nepi előadás megvalósítóinak. MÁJUS 2 AZ IFJÚSÁG NAPJA Mures megye ifjúsága a Munka ünnepén jelentheti, hogy a for­radalmi elkötelezettség légköré­ben az egész néppel együtt haza­fias lendülettel munkálkodik a XIII. pártkongresszus történelmi jelentőségű határozatainak élet­be ültetésén, szocialista társadal­munk előrehaladása, népünk jó­létének érdekében. Május elseje a munka ünnepe. Május máso­diké az ifjúság napja. E két ünnep közelsége szimbólummá vált ifjúságunk életében. A mun­ka ifjúságunk jelképe, fiataljaink iskolája, amely formálja őket és gyakorlása folytán erőteljesen kifejleszti bennük a hazafias, forradalmi szellemet. Tettekkel, eredményekkel bizonyítjuk mind­ezt. A megye ifjúsága 20 millió lej értékben végzett hazafias munkát. Kiváló eredményekkel köszöntötték a májusi ünnepe­ket az Electromures ifjai. Mun­kájuk ésszerűbb megszervezése nyomán 350 000 lej értékű több­let termelést értek el, amely nagy komplexitású műszerekben valósult meg. A reghini Republi­­ca vállalat fiatal dolgozói is munkájukkal bizonyítottak: 501­ öntvény alkatrészt gyártottak ter­ven felül, aminek értéke 150 000 lej. A megye ifjúsági munka­telepein dolgozó KISZ-tagok is jelen vannak a városok, muni­­cipiumok építésében, fejlesztésé­ben. 500 brigádosunk a külön­böző munkatelepeken 1 millió lej értékben végzett munkálato­kat. Május 1 és 9 megünneplése érdekében a KISZ Műres megyei bizottsága, az­ ifjúsági szervek és­­szervezetek hatékony politi­kai, szervező, mozgósító és kul­­turális-nevelő tevékenységet fej­tenek ki, hogy minden tevé­kenységi ágazatban kimagasló sikereket érjenek el. A termelő­­egységek KISZ-szervezeteiben in­tézkednek, hogy hatékonyabbá váljanak a KISZ-versenyek és a­­zok keretében minél jobb ered­mények szülessenek, hogy kivá­lóan teljesítsék a fizikai és áru­termelési tervet, hogy minél szé­lesebb körben bontakozzanak ki a termelés megsegítése céljából szervezett rekordnapok, hetek. A politikai nevelő és művelő­dési rendezvényeket a Május — a Maros menti ifjúság hónapja címmel szervezzük. Jelentősek az Ifjúság napjára szervezett rendezvények. A KISZ Maros Megyei Bizottsága a Megyei Sport és Testnevelési Tanáccsal karölt­ve kulturális­ sport rendezvénye­ket szervez ifjú műkedvelők és a Daekula országos sport­­mozgalom díjazottjainak részvé­telével. Szórakoztató játékokra, sportrendezvényekre kerül sor. Természetesen az elkövetkező na­pokban tovább folytatódnak ezek a rendezvények. Május 8—9-én koszorúzási ünnepségek lesznek a román hősök temetőiben és em­lékműveinél. Ezen alkalmakkor a fiatalok művészcsoportjai ün­nepi műsorokat mutatnak be. Az Ifjúságunk tavasza jelige alatt megszervezett rendezvénysorozat­ból megemlítem: A hazafias for­radalmi nevelés hetét; az Ifjúsági filmhetet; a Maros menti ifjúság művelődési brekádját; Az Ifjú szivekből elnevezésű megyeközi folkfesztivált; a Megyeközi szín­játszó fesztivált és a Maros men­ti virágok — népzenevetélkedőt. Ezen megnyitvánulások mind­mind alkalmat jelentenek me­gyénk ifjúsága számára, hogy ismételten kifejezésre juttassák hálájukat pártunk és annak fő­titkára, Nicolae Ceausescu elv­­társ iránt, azért a gondoskodá­sért, amelyet az ifjú nemzedék iránt tanúsít, azokért a nagysze­rű élet-, munka- és tanulási feltételekért, melyeket a szocia­lista Románia valamennyi fiatal­ja számára biztosít. IOAN AST­AUJS, a KISZ­ Mures Megyei Bizott­ságának első titkára A kukoricavetés befejezésével Méltóképpen ünnepelnek Nagy terveket tűztek­ maguk elé az idén a Mureseni Ter­melőszövetkezet tagjai, mezőgé­­pészei. Búzából 6 520, árpából 6 600, kukoricából 7 500, cukor­répából pedig 55 000 kilót akar­nak elérni hektáronként. S a nagy célnak megfelelően is dol­goztak. Igen, mert például az 55 000 kilós hektáronkénti cukor­répaterméssel szemben ők 75 000 kiló elérésére vállalkoztak.­­ A mag úgy az ősszel, mint most a tavasszal, jó talajba került. A terület jelentős részét istálló­trágyával javították fel. A ve­tésnél pedig arra törekedtek, hogy meg­legyen a jó növény­­sűrűség, vagyis a cukorrépánál 110 000, a kukoricánál 65 000— 70 000 szál hektáronként. A ta­vasszal elsők között kezdtek hoz­zá a talaj előkészítéséhez és a vetéshez. S mire az eső megérke­zett, már földben volt a takar­mánynövények nagy része, s je­lentős terület előkészítve a cu­korrépának, így aztán, ahogy az idő jobbra fordult, azzal is ha­mar végeztek. S most nagy ün­nepünk reggelén boldogan je­lenthetik, hogy az utolsó hektá­rokon vetik a kukoricát. Estig tehát az egész területen földbe kerülhet a mag. A minőséget a Nagy Samu által vezetett mező­­gépészeti részleg dolgozóinak hozzáértése, no meg a szakem­berek állandó ellenőrzése bizto­sította. Pop Constantin főmér­nök, Boros Béla és Comsa Eugen farmvezetők állandóan kint vol­tak a határban, a mezőgépészek között. Chesa­rie, a termelőszövetke­zet elnöke a mezőgépészek mel­lett a tagságot is dicséri, akik becsülettel helytálltak a munká­ban, s alaposan felkészültek a növényápolásra. A cukorrépa már szépen bújik A jövő héten kez­dik a kapálását. Mindenki is­meri feladatát, hisz az egész területet kiosztották a tagok kö­zött. Gyönyörű a határ. A szalmás­gabonák várakozáson felüli ter­mést ígérnek. Tiszták a gabona­táblák, hisz nagy részükön elvé­geznék a vegyszeres gyomirtást. Legkésőbb hétfő estig ezt a munkát is­ befejezik. De méltóképpen köszöntik a nagy ünnepet az állattenyésztők és az ipari tevékenységben dol­gozók is. A tejtermelés növek­vő irányzatú. Az ipari tevékeny­ségben dolgozók pedig az elmúlt négy hónapban közel tíz millió lej bevételt biztosítottak a gaz­daságnak. FORRADALMI Vallomások a munkáról Munkásünnep. Az alkotás, a szolidaritás napja. A munkáról, nagy- és kisbetű­­sen sok szépet és felemelőt mondtak és mondanak. Mert ezt a kizárólagosan emberi tényke­dést jelölő szó lényünk legben­­sőbb értékét és értelmét fejezi ki. Az élet zajló áradatában bi­zonyosságot, állandóságot, és miért nem olykor megnyugvást kereső ember, hol máshol mint a munkában találhat, talál iga­zi önmagára. Úgy születünk, hogy dolgunk van a világon elvég­zendők, melyeket örökül hagytak reánk elődeink közösségteremtő­­szolgáló igyekezetükben. Célo­kat, hogy értelmet, irányt szab­hassunk fizikai és szellemi alkotó képességeinknek, amely tárgyi világunk, környezetünk átala­kításán túl, közösség felé for­duló önkifejezésünk lehetőségét is hordozza. Mert munkál ben­nünk a mind többet tudás szom­­ja, a kiteljesedés vágya. A mun­kában ébredünk emberi méltósá­gunk tudatára, arra, hogy va­lónkat adva, felvállalt­a a közös munka legnemesebb tegnapi mai és holnapi céljait, előrehaladá­sunkat szolgáljuk. Mindennapi dolgunkat végezve, küldetésünk­nek élve, anyagi, szellemi gyara­podásunkon munkálkodva az emberi szolidaritás szálait fűz­zük egyre­­sorosabbra, azt az összetartozást és közösségtudatot, amely — nem kétséges — meg­sokszorozza erőnket és képessé tesz úrrá lennünk mindazon, ami visszahúzó, ami méltatlan hozzánk. Mert a jóra irányuló tett ellent­mond az érdektelenségnek, a lelket, szellemet sorvasztó egy­kedvű belenyugvásnak mindabba, ami akadálya, gátja a többre, jobbra jutásunknak. És mindan­nak, ami arra készteti az em­bert, hogy természetével, belső indíttatásaival ellentétes irányba sodródva megadja magát a kö­rülményeknek, leszerelten álljon a nehézségek előtt, feladja küz­deni akarását emberi méltósága megőrzéséért. Eszményünk a tisztességgel, legjobb tudásunk szerint végzett munka. Ezt kéri tőlünk a ha­za, a párt, a szülőföld szerete­­te , a szocialista, emberarcú társadalom továbbfejlesztésé­nek perspektívája. Közös munkánkkal, ki-ki a maga munkaterületének, emberi és ál­lampolgári valójának sajátságai­val, de a jóra törekvésben egg­­gyé válva teljesíthetjük ki vilá­gunkat és önmagunkat. Munkásünnep. A tisztelgés i­­deje. A munka és az alkotó ember előtt. Ezt tesszük alábbi írásainkban. MAKRAI JÁNOS Versenyben önmagával Megyénk egyik legnagyobb fémipari egysége a reghini Re­­publica vállalat csarnokai már az állomáson magukra vonják a figyelmet­. Az utóbbi évtizedek­ben épült új gyár százával von­zotta a környék fiataljait. Most közel négyezren dolgoznak a Maros két partján levő ipari te­lepeken. Szaktudásukat nem­egyszer bebizonyították a legkü­lönbözőbb feladatok megoldásá­ban. De nemcsak ott, hanem a szakmai versenyeken is bátran összemérték, tudásukat a megye, az ország különböző vállalatai­nak képviselőivel. — Itt van például Daczó László — mutatja be a maró­gép mellett álló fiatalembert Crisan Zacher, a vállalati ifjú­sági szervezet titkárhelyettese. — Már több szakmai versenyen vett részt és mindig sikeresen, és a tavaly az országos szaka­szon harmadik lett a marósok csoportjában. Nézem a gép mellett álló fia­talembert. Telüntete az asztalra rögzített darabra szegeződik, e­­gész lényével érzékeli, amint a szerszám belemar az anyagba. Szinte restellem megzavarni be­lefeledkező munkájában. Ami­kor megszólítom, készségesen vá­laszol kérdéseimre: — Közel tizennégy éve kerül­tem a vállalathoz. Ez a szer­­szám­műhelyben igazán nem u­­nalnas a munka, hisz minden egyes darab más, más megmun­kálást igényel. Hogy vannak-e újításaim?! Na látja ezt így még át sem gondoltam, de ha úgy, vesszük, például már a darabok rögzítésénél „ügyeskednünk“, kell. Sok olyan segédeszközt ké­szítettem már, amit egy kis jó­indulattal akár újításnak is le­het nevezni. Mit mondjak még, hogy nálunk megengedhetetlen a selejt. Képzelje el, ezen a magy

Next