Zala, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-02 / 181. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I KZ MOP ZSKR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS MEGYE. .TANJICS LAPJA XII. ÉVF. 181. szám 1956 aug. 2, csütörtök Ara: 58 FILLÉR z országgyűlés keddi eseményeiből Non György beszámolója a rehabilitációkról, a törvényesség megszilárdításáról . Három évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az új ügyészi szervezet tevékenyen közreműködött ama intézkedések végrehajtásában, melyeket az 1953 júniusi párthatározat szellemében a törvényesség megszilárdítására hozott kormányzatunk — mondotta — 1953-ban megszűntek az internálótáborok. Az ügyészi szervezet részt vett az internáltak ügyeinek felülvizsgálásában. Ezek az intézkedések 4184 személyt érintettek. Egyidejűleg megszűnt a rendőri bíráskodás is. Az ügyészség közreműködött abban, hogy az 1953. évben kiadott közkegyelmi rendeletet maradéktalanul végrehajtsák. A közkegyelmi rendelet végrehajtásával több mint 23 000 személy került szabadlábra.1953 júliusa óta számos új jogalkotás fejlesztette tovább szocialista jogrendszerünket, államapparátusunkat és annak demokratizmusát. Ez eredmények ellenére megállapítható, hogy törvényalkotásunk előtt még hatalmas feladatok állanak. Pártunk Központi Vezetősége most azt a feladatot állítja elénk, hogy megteremtsük „a népi demokrácia, a szocializmus egész életét átfogó törvények, jogszabályok rendszerét”. — Az ügyészi szervezet az állampolgárok lakásügyi, munkaügyi és más jogainak védelmében komoly erőt fordít a panaszok intézésének állandó javítására. A három esztendő alatt az ügyészi szervezethez 77 088 panasszal fordultak. 1948 után a feszült nemzetközi helyzetben nálunk károsan hatott az a téves nézet, hogy az osztályharc állandóan és minden területen élesedik. Kialakult a kritikát elfojtó személyi kultusz és ezzel együtt a bizalmatlanság légköre, amelynek rossz hatását csak fokozta az államvédelmi szerveknek különleges helyzete. Ebben a légkörben az államvédelmi hatóság irányítói, vezetői és tisztjei közül sokan visszaéltek hatalmukkal, a megfelelő ellenőrzés hiányával. Erkölcsi és fizikai kényszert alkalmazva egy sor esetben hamis és koholt bizonyítékokat készítettek, valótlan beismerő vallomásokat csikartak ki, ezzel a szocialista törvényességet a legdurvábban megsértették. A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata megkövetelte a szocialista törvényesség megszilárdítását, az elkövetett törvénysértések kivizsgálását és jóvátételét. Ezután került sor az államvédelmi szervek munkájának felülvizsgálatára. A vizsgálat fényt derített a korábbi államvédelmi vezetők bűnös tevékenységére. Ezután megkezdődött azoknak az ügyeknek felülvizsgálata, amelyekben az elítélt volt államvédelmi vezetők irányították az eljárást. A bonyolult, nehéz, súlyos törvénysértések és bűncselekmények feltárását eredményező vizsgálat hosszú ideig tartott. A vizsgálatok alapján beigazolást nyert, hogy elvtársaink, akiket a törvénytelen perekben elítéltek, nem voltak , árulók, kémek, kártevők. De beigazolást nyert az is, milyen rendkívül súlyos károkhoz vezet a szocialista törvényesség megszegése, az ügyészi szervezet hiánya. A pártunk javaslatára megszervezett ügyészség nagy szerepet kapott az alaptalanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálatában. A Legfelsőbb Bíróság perújítási eljárásában olyanok ügyében is hozott felmentő ítéletet, akiket annak idején a koholt vádak alapján halálra ítéltek és kivégeztek. Felmentette a bíróság minden vádpont alól Rajk László, Szőnyi Tibor, Szalai András, Szebenyi Endre, Pálfi György, Sólyom László elvtársakat és másokat. Ők jóvátehetetlenül áldozataivá váltak a törvénysértéseknek. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek velük szemben kötelezettségeink. Kivégzett elvtársaink rehabilitálásán túlmenően intézkedést tettünk és teszünk hozzátartozóik erkölcsi és anyagi támogatására. Mintegy háromszáz alaptalanul elítélt szabadult ki a börtönökből a felülvizsgálat során. Túlnyomó többségüket koholt vádak alapján tartóztatták le ítélték el a „Rajk ügyben”, a „Kádár ügyben”, a „Sólyom ügyben”, a „volt szociáldemokraták ügyében”, a „volt jugoszláv emigránsok ügyében” és más ügyekben. Nagy többségük pártunk tagja volt, amikor letartóztatták őket, sőt nem egy, mint köztudomású, évtizedes munkásmozgalmi múltra tekinthet vissza. — Feladatunk továbbra is gondoskodni arról, hogy az ártatlanul elítéltek hosszú évek szenvedése után erkölcsi és anyagi segítség biztosítása mellett foglalják el az őket megillető helyet társadalmunkban. — Az ügyészséghez érkezett panaszok azt mutatják, hogy nemcsak azoknak van joguk rehabilitációra, akiket a bíróságok alaptalanul elítéltek A törvénytelen perekkel egyidejűleg a bizalmatlanság egészségtelen légkörében sok elvtársat, becsületes dolgozót alaptalanul internáltak, bocsátottak el felelős funkciókból, illetve munkahelyükről. Anélkül, hogy a munkájukat jól végző mai vezetőket, beosztottakat leváltanánk, indokolt a korábban alaptalanul leváltottakat olyan munkakörbe állítani, amit képesítésüknél fogva elláthatnak. Az új ügyészi szervezet állandóan felügyeletet gyakorol az államvédelmi szervek munkája felett. A hároméves tapasztalat azt igazolja, hogy az államvédelmi szervek munkájában gyökeres változás történt, a szocialista törvényesség itt is megszilárdult. Az ügyészi felügyelet során észlelt minden törvénysértés miatt felelősségrevonás törénik. Ez alatt az idő alatt 54 államvédelmi nyomozóval szemben kezdeményezett az ügyész fegyelmi eljárást, míg a súlyosabb törvénysértések elkövetőit 13 ügyben katonai bíróság elé állította. A büntető eljárás szocialista alapelveinek következetes érvényesítése, amit törvényeink és a KV határozata oly nyomatékosan megkövetelnek minden ilyen ügyben eljáró szervezetünktől, lehetővé teszi, hogy véget vessünk azoknak a súlyos törvénysértéseknek, amelyek a múltban olyan nagy károkat okoztak. Az államrend elleni izgatások száma is csökkent. Világosan elkülönítjük azokat, akik bírálattal feltárják a megmutatkozó hibákat, segítik ezeknek kijavítását, azoktól, akiknek a gyűlöleten kívül semmi közük a demokráciához, s izgató, gyűlölködő kijelentésekkel tesznek kísérletet, hogy zavart keltsenek, akadályozzák építő munkánkat. — A kapitalista társadalom egyik legalávalóbb maradványát, a prostitúciót megszüntettük. De főleg nagyvárosainkban még előfordul a titkos prostitúció. A társadalom szervezett erőinek kell odahatniok, hogy több gondoskodással az ilyen jelenségeket megszüntessük. Habár egyre kisebb számban, de vannak még olyan panaszok, hogy a rendőrségen egyes beosztottak durva törvénysértéssel erőszakot alkalmaztak előállítottakkcal szemben. Az ügyészi felügyelet kötelessége minden ilyen esetet a legalaposabban kivizsgálni és a magukról megfeledkezett személyek ellen eljárni. Katonai bíróságaink ilyen esetekben megfelelő szigorral torolják meg a törvénysértéseket. Hazánkban éppenúgy, mint a többi szocialista államban, a társadalmi erők növekedésével a bűnözés erősen csökken. Elég péládul arra utalni, hogy 1932. évben 310 482 személy ellen indítottak eljárást, viszont 1955. évben ez a szám csak 172 749-et tett ki. Sok esetben formális szemléletből kiindulva, aprócseprő ügyekben is bíróság elé állítottak dolgozókat. Erre a hibára határozottan rámutatott pártunk Politikai Bizottságának 1955 novemberi határozata, amikor elítéli ezeket a torzításokat. A rendőri és ügyészi szervek egyaránt komoly lépéseket tettek az ilyen hibák kijavítására. — Országgyűlésünk mostani ülésszaka foglalkozik majd azzal a törvényjavaslattal, amely szabálysértési bizottságok létesítését javasolja. Anélkül, hogy a vitának elébe vágnék, felhívom a tisztelt Országgyűlés figyelmét a törvényjavaslat jelentőségére. A szabálysértési bizottságok lehetővé fogják tenni, hogy főleg falun, a dolgozókat sokszor bosszantó, kisebb kárt okozó ügyek elintézése a leggyorsabban megtörténjen. A Politikai Bizottság 1955 novemberi határozata alapján felülvizsgáltuk a közönséges bűncselekményekre meghozott ítéleteket. Javaslatunkra 390 elítélt kegyelmet kapott, míg 8500 személyt ügyük felülvizsgálata után feltételesen szabadlábra helyeztettünk. Azoknak az ítéleteit is felülvizsgáltuk, akiket még nem hívtak be börtönbünetésük megkezdésére. Ennek során több mint 12 000 személy börtönbüntetését nevelő jellegű büntetésre változtattuk. Felülvizsgáló munkánkat tovább folytatjuk. Szükségesnek tartjuk, hogy mindenkit kibocsáttassunk a börtönökből, akikkel szemben ez a legszigorúbb intézkedés nem feltétlenül szükséges. A bíróságok tanácsaink minden bíróság elé állított személy ügyében gondosan kell vizsgálniuk az ügy összes körülményeit. Az igazság kiderítésében nagy jelentősége van a védelemnek, a védelem szabadságának. A törvényesség érvényesülése érdekében a vádképviselet mellett biztosítani kell a vádlott jogait éppen úgy, mint az ügyben fellépő védő minden törvényadta jogát. — Az igazságszolgáltatás törvényességének nagy fontosságú biztosítéka a tárgyalás nyilvánossága és az így is érvényesülő társadalmi ellenőrzés. — A XX. kongresszus, amely a szocialista demokrácia megerősödését eredményezte, a törvényesség jelentőségének hangsúlyozásával új lendületet adott a szocializmust építő államok továbbfejlődéséhez. Pártunk Központi Vezetőségének ez év júlisi teljes ülése ebben a szellemben hozta meg nagy jelentőségű határozatait. Az ügyészi szervezet a jövőben még nagyobb odaadással őrködik a szocialista törvényesség fölött. Ügyészeink legjobb képességükkel, munkájuk állandó javításával, a dolgozók bírálatainak, bejelentéseinek és panaszainak figyelembevételével, pártunk útmutatásának követésével kívánnak eleget tenni szép hivatásuknak. — Ehhez a munkához kérem a képviselő elvtársak támogatását. * A legfőbb ügyész beszámolójához elsőnek Nagy Dániel országgyűlési képviselő szólt hozzá és a szocialista törvényesség érvényesülését vizsgálta a tanácsok és egyes államigazgatási szervek, a termelőszövetkezetek, a dolgozó parasztság szemszögéből. Az országgyűlés szerdán folytatja munkáját. Az országgyűlés szerdai ülése Az országgyűlés szerdán délelőtt folytatta ülésezését. Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kiss Károly, Kovács István, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, s a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai testület több tagja. Az ülést néhány perccel tíz óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a magyar országgyűlésnek megküldte a Legfelső Tanács felhívását, amelyet a leszerelés ügyében a világ valamennyi országának parlamentjéhez intézett. A világ parlamentjeinek és kományainak, amelyek népükkel szemben felelősek államuk sorsáért, szent kötelességük, hogy hathatós lépéseket tegyenek a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, annak bevárása nélkül, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete valamennyi érdekelt állam szempontjából elfogadható megoldást talál majd — hangzik a felhívásban —. Erre kedvező hatással van a nemzetközi feszültségnek az utóbbi időben tapasztalható enyhülése, valamint az országok között a baráti kapcsolatok és a jóviszony további fejlődése, a békés egymás mellett élés elvei alapján. Az általános leszerelési program valóraváltásának feltételeit létrehozó rendkívül fontos intézkedés, az, hogy minden állam külön-külön csökkentse fegyverzetét. Ennek az alapvető szerepnek betöltésére a nagyhatalmak hivatottak, hiszen ezek tartoznak a fő felelőséggel a világbéke fenntartásáért és megőrzéséért. A legnagyobb fegyveres erőkkel rendelkező nagyhatalmaknak kell példát mutatniuk a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésében. A Szovjetunió, amely következetesen folytatja a népek békéjét és biztonságát célzó politikáját, már hozzáfogott fegyveres erejének, fegyverzetének kiadásainak csök-és katonai kentéséhez. A Legfelső Tanács helyesli a szovjet kormánynak a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentését célzó határozatát és a jóakaratú lépést rendkívül fontos kezdetnek tekinti, amely megkönnyíti a leszerelési kérdés gyakorlati megoldását. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Tanácsa azzal a felhívással fordul a világ parlamentjeihez, hogy vizsgálják meg és támogassák a Szovjetunió ezen kezdeményezését és a maguk részéről tegyenek hathatós lépéseket a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, s méltóképpen járuljanak hozzá a népek békéjének megszilárdításához. A felhívással kapcsolatban Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke a következő határozati javaslatot terjesztette az országgyűlés elé: „A Magyar Népköztársaság országgyűlése őszinte örömmel, lelkesen támogatja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a leszerelés ügyében a világ valamennyi országának parlamentjeihez intézett felhívását, amely újabb nagyjelentőségű lépés a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a béke megóvása, az országok közötti baráti kapcsolatok további fejlődése és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében. A Magyar Népköztársaság országgyűlése egész dolgozó népünk egységes, szilárd békeakaratának is kifejezést ad, amikor magáévá teszi, és melegen üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívását. Felhívja a kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést az országok közötti békés együttműködés fejlesztésére, a béke megóvásáért, a nemzetközi feszültség csökkentésére.” Az országgyűlés teljes mértékben egyetért a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívásával, s a beterjesztett határozati javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogadja. (Nagy taps, a képviselők felállnak.) Ezután Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára kért szót. nosan, mert tudta azt, hogy azokat a bátrányokat, amelyek ®..járnak' h°gy jó előre n. ’.;dnossakra hozzuk a pénz messzemenően túlszárnyalja az a segítség amelyetmunkásosztályunktól’ népünktől kapunk a stabilizá- C1° migvalósításához. van d .partunk számítása bevált. Partunk szilárd talajra épített, amikor a nép bizalmára épített! (Lelkes taps) Elékeznek rá, képviselők,társak! h°gy mi volt országunkban akkor, amikor tíz évvel ezelőtt, augusztus 1-én megjelent a forint. Szinte egycsapásra változott meg a helyzet az országban, s akkor az egész világon mindenütt a magyar forint csodájáról beszéltek. Csoda volt ez? Hát bizonyos értelemben csoda, a nép alkotó erejének a csodája, amelyben hitt és bízott a kommunista párt! (Viharos taps.) Azóta is, hogy országunkban bevezettük a szilárd vasutat, igyekeztünk mindent elkövetni, hogy a forint értékét, vásárlóerejét biztosítsuk.Az utóbbi években pártunk kezdeményezésére egy sor olyan intézkedést tett kormányunk, amelynek következtében a forint vásárlóereje növekedett. A forint szilárd valuta. A forint szilárdságát biztosítja állandóan, következetesen, ha nem is túl gyorsan növekvő ipari és mezőgazdasági termelésünk. Biztosítja a forint szilárdságát az állam kezében levő mind nagyobb és nagyobb árutömeg mennyiség Biztosítja a forint szilárdságát az, hogy kormányunk és nemzeti bankunk pénzügyi helyzete az utóbbi másfél évben nemzetközileg is igen jelentékenyen megszilárdult. Biztosítja az, hogy olyan terveink vannak, amelyek mögött áll munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, — lehet mondani: mögötte áll az ország tízmilliós népe, s hogy ezeket a terveket mi valóra fogjuk váltani. — Tisztelt országgyűlés! Most, amikor a jó forint megteremtésének 19. évfordulóján megemlékezünk erről az országunk életében nagyjelentőségű eseményről, meg kell mondanunk, hogy valamennyien el vagyunk szánva, hogy a jó forint jó forint maradjon és a jövőben még jobb forint legyen — a dolgozó nép érdekében! (Viharos, lelkes taps.) Az országgyűlés ezután folytatta a legfőbb ügyész beszámolója feletti vitát. Csikesz Józsefné országgyűlési képviselő bevezetőben hangoztatta, hogy teljes mértékben egyetért a legfőbb ügyész beszámolójával, majd így folytatta. Berő Ernő elvtárs felszólalása : Pártunk szilárd talajra épített, amikor a nép bizalmára épített — Tisztelt Országgyűlés! Ma van tíz esztendeje annak, hogy a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére országunkban megteremtettük a jó forintot, amely kivezető utat jelentett a hallatlan méretű inflációból, a dolgozó tömegek nagy nyomorából, amelybe a háború és az uralkodó osztályok döntötték népünket. (Lelkes, nagy taps.) Óriási jelentőségű esemény volt ez nemcsak országunkban, hanem nemzetközi méretekben is. Emlékezzünk vissza, mi volt a helyzet közvetlenül a háború után hazánkban. A volt uralkodó osztályok arra törekedtek, hogy minden eszközzel rontsák a dolgozó nép és az ország helyzetét, pártunk pedig azért harcolt, hogy megszilárdítva a termelést, újjászervezve az üzemeket ,a vállalatokat, a közlekedést, megteremtse a jó forintot, s ennek alapján biztosítsa, hogy elkezdődjék országunkban a dolgozó nép felemelkedése. Sokan nem hittek ebben, nem hittek a párt programjában, s azt mondották, hogy a forintot megteremteni, a jó pénzt megteremteni országunkban csak akkor lehet, ha bizonyos nyugati hatalmaknak elzálogosítjuk nagy nemzeti javainkat, az államvasutat, a postát, nagyüzemeinket és így tovább. Pártunk azonban akkor azt mondta: Nem! A Szovjetunió segítségével van elegendő erőnk ahhoz, hogy pártunk kezdeményezésével munkásosztályunkra, dolgozó parasztságunkra, értelmiségünkre, egész dolgozó népünkre támaszkodva szilárd valutát teremtsünk országunkban! — Talán először fordult elő a történelemben, hogy egy párt — hosszú hónapokkal előre meghirdette, mikorra lesz stabil pénz az országban. Máskor ezt mindig nagy titokban tartották, azért, mert féltek attól, ha nyilvánosságra hozzák, ez lehetetlenné teszi, meghiúsítja a stabilizálást. A mi pártunk azért hirdetette meg nyilvános Csikesz Józsefné képviselőfelszólalása : Igazságügyi és belügyi szerveink jelentős eredményeket értek el a törvénysértések felszámolásában . Igazságügyi és belügyi szerveink jelentős eredményeket értek el a korábbi törvénysértések felszámolásában, a szocialista törvényesség szellemének érvényesítésében. Ma belügyi és igazságügyi szerveink egész tevékenységükkel a Magyar Népköztársaság és állampolgárainak biztonságát szolgálják, ezért joggal kiérdemlik dolgozó népünk bizalmát és megbecsülését. Örömmel és megnyugvással hirdethetjük minden állampolgárunknak azt a meggyőződést, hogy őt a törvénysértésekkel szemben pártunk, államunk, egész társadalmunk védi. A jövőben még nagyobb gondot kell fordítani a belügy, az államvédelem és az igazságügy területén dolgozó káderek nevelésére és megbecsülésére, többet kell törődnünk bíráink, ü°l7észeink, jogászaink munkájával és jobban meg kell őket becsülni. Ezután a munkásosztály szempontjából vizsgálta a törvényesség helyzetét. Az üzemekben az igazgatók, vagy a felsőbb igazgatási szervek, a minisztériumok részéről még gyakran megsértik a dolgozók törvényben foglalt jogait, gyakoriak a munkaügyi, a bérügyi panaszok, általában a Munka Törvénykönyvében biztosított jogokat sértő intézkedés. Számos jogos panasz hangzik el a prémiumfizetéssel kapcsolatban. Egyes helyeken az is előfordul, hogy a vállalat vezetőségét ért bírálat miatt a bírálónak felmondanak. A vállalati egyeztető bizottságok sem állnak mindig feladatuk magaslatán. Sérelmes a dolgozókra a munkásvédelmi berendezések elhanyagolása és a jogtalan túlórák számának megnövekedése is. Mindezek a hiányosságok lényegében sértik a dolgozók demokratikus jogait és gátolják a termelést, végső fokon hátráltatják a dolgozó nép éleszínvonalának emeléséért folytatott küzdelmet. Szólt az érem másik oldaláról is, a dolgozóknak a viszonyáról a törvényekhez. Beszélt az üzemeinkben néhol jelentkező fegyelmezetlenségről, pazarlásról, s megállapította, hogy a társadalmi tulajdon elleni vétségek száma, bár az utóbbi időben javult a helyzet, még mindig eléggé nagy. Amennyire helyes a nevelőeszközök alkalmazása a megtévedt emberrel szemben, éppen annyira szükséges a súlyos bűncselekményt elkövetők megbüntetése. Ezt azért fontos (Folytatás a 2. oldalon)