Zala - Új Zala, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám - 1. évfolyam, 1-3. szám)
1956-10-02 / 232. szám
1956. október 2. FEJLŐDŐ KULTÚRÉLET Megtartotta első beszámolóját a népművelési osztály a megyei tanács előtt A megyei tanács megtartottaelső interpellációs tanácsülését. A tanácstagok sorba emelkedtek szólásra és kulturális, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és egyéb szakterületen ismertették az eredményeket, mulasztásokat, tennivalókat. Az interpellációk arról tanúskodtak, hogy a tanácstagok mindinkább átérzik feladattuk jelentőségét, mindinkább magukénak érzik a megye sorsát. A tanácsülés megbeszélte a tanács második negyedéves munkáját is, az ülés zömét azonban a második napirendi pont, a népművelési osztály munkájának értékelése töltötte be. A beszámolót Turáni Dezső, a népművelési osztály vezetője tartotta. Elmondotta bevezetőül, hogy most került első ízben vizsgálat alá a megye kulturális helyzete tanácsülés előtt. Ezután vázolta, hogy a XX. kongresszus, valamint a júliusi párthatározat sok feladatot rótt a kulturális szervekre is. A szocialista társadalom céljainak és érdekeinek megfelelő kultúra létrehozása az elsődleges feladat. Az elmúlt években a személyi kultusz, a szektarianizmus, a bürokratizmus kerékkötője volt a népművelési munkának. Sok-sok szép kezdeményezés omlott összeezen a gáton. Eredmények mégis születtek, azóta pedig megsokszorozódtak. A megyében például már ■csak 13 község van, ahol nincs még könyvtár, a mozihálózat pedig 181 közigazgatási helységet fog át, a megye dolgozói 163 művelődési otthonban szórakozhatnak, művelődhetnek. Hogy mennyire hasznos munkát végeznek a művelődési otthonok, arról tanúskodik az a tény, mely szerint csupán idén közel 54 ezer dolgozó vett részt szakköri foglalkozásokon, ahol bővíthette szakmai tudását, ismereteit. Szép bizonyítéka a kulturális fejlődésnek a művészeti csoportok gyarapodása is. Az 1955— 56-os kulturális seregszemlén például már 276 DISZ-csoportés 203 úttörőcsoport vett részt, a verseny során több, mint ötvenezren kapcsolódtak be a mutármunkába. A szép eredmények jó munkáról tanúskodtak. Több vonatkozásban országos példát mutattak a zalai ■kultúrmunkások. Nem maradtel a jutalmuk sem. Eddig 38 kultúrmunkás kapott kormány- és miniszteri kitüntetést, több százan pedig egyéb jutalomban részesültek. Természetesen akadt hiba is. Legtöbbször kívülálló okok miatt. Sok-sok lelkes terv foszlott semmivé a közöny, a nemtörődömség, a bürokratizmus, a dogmatizmus miatt. Ezeknek az éveknek sajátos terméke a szocialista giccs, a vadhajtás volt. De a népművelési dolgozók, a kultúrmunkások azon fáradoznak — és eredményesen fáradoznak —, hogy ezeket a vadhajtásokat kiirtsák, egészséges, pezsdülő kulturális élet létrehozásáért küzdenek. A népművelés értelmiségi munkakör Az értelmiség társadalmi helyzetével kapcsolatos határozatlan álláspont, a vele való se hideg, se meleg bánásmódmiatt sok értékes, kiváló értelmiségi dolgozó visszahúzódott a kultúrmunkától. Ismét meg kell nyerni őket. A népművelési osztályt is szakképzettebb káderekkel kell kiegészíteni, a munkában jól helytálló, kiváló gyakorlattal rendelkező népművelési dolgozókat pedig tovább kell képezni, bővíteni kell szakmai tudásukat. Arra is ügyelni kell, hogy a helyi szervek több önállóságot kapjanak, mert ez kedvadó, lelkesítő, a jobb eredmény előfeltétele. Nagy feladatok Szép eredmények születtek, a kulturális színvonal felfelé ível, de még sok, nagyon sok a tennivaló. Meg kell változtatni az értelmiséghez való viszonyt, hogy még több, még hozzáértőbb dolgozóval szaporodjon a kultúrmunkások tábora. Állandóan napirenden kell tartani anépművelési munkások javadalmazásának kérdését, mely ugyancsak a megbecsülés kifejezője, megfelelő továbbképző rendszert kell kiépíteni, a szakmai tudás bővítése céljából. Lesz monográfia A beszámoló külön foglalkozott a készülő megyei monográfiával. A népművelési osztály a megyei tanács támogatását, erkölcsi és anyagi segítségét kérte, hogy a nagy munka elkészülhessen, megjelenhessen. Az idén például 15 művelődési otthon nyílt, vagy nyílik meg, melyben 1 378 000 Ft értékű társadalmi munka rejlik. Felszólalások A beszámoló alapos, részletes és értékes volt. Több tanácstag felszólalással egészítette ki, illetve mondta el észrevételeit. Varga Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság titkára fokozottabb támogatás szükségességéről beszélt, elmondta, hogy milyen szükséges a kultúrmunkások minőségi átszervezése, támogatta a monográfia létrehozásának gondolatát, és a zalaegerszegi színház felállításának szükségességét vázolta. Steinhardt László miklósfai iskolaigazgató, megyei tanácstag a könyvtár bővítését szorgalmazta, majd a kutragitáció új formájának helyességét és szükségességét vázolta. Támogatta egy megyei népművelési továbbképző intézmény felállításának gondolatát, végül elmondta, hogy a népművelési osztálynak gyakorlati elaprózottság helyett elvi irányítóvá kell fejlődnie. Felházi Sándor, a Zalalövői Állami Gazdaság igazgatója, megyei tanácstag, a SZOT-tal és a MEDOSZ-szal való szorosabb kapcsolat szükségességéről beszélt és az állami gazdaságon belüli kulturális beruházások minőségi céljait vázolta. Baki István salomvári tanácstag az állandó bizottságok munkájának megjavításáról, a szakterületek megfelelő megismerésének szükségességéről beszélt. Az állandó bizottsági tag csak úgy végezhet jó munkát, ha ismeri is a kérdéses szakterületet A hozzászólások mind arról tanúskodtak, hogy a megye kulturális ügye mindinkább közüggyé vált, magukénak érzik a megyei tanács tagjai is. A tanácsülés fontos határkövet kell, hogy jelentsen a népművelési munkában, új tervek megvalósításában, új feladatok végrehajtásában. Kiindulópontjává kell válnia egy új, nagyon óhajtott fejlődésnek, melyet a megye kultúrát szerető dolgozói egyaránt várnak és egyaránt segítenek. Bírósági hírek Szekér Károly 19 éves celldömölki lakos 1956 augusztus elején az ajkacsingervölgyi szénbányától kapott egy gumicsizmát, amit eladott, egy hoszszú alsónadrágot pedig nem adott le elbocsátásakor, hanem hazavitte. 1956 augusztus 21-én Zalaegerszegen Ságváry Ede pincéjéből ellopott egy 600 forint értékű kerékpárt. Tettéért nevezettet a zalaegerszegi járásbíróság 5 havi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. * Németh Gyula 29 éves zalavégi lakos, Csécs Kálmán 20 éves és Németh Antal 27 éves, szintén zalavégi lakosokat, valamint Kígyós István 18 éves, ugyancsak zalavégi lakost izgatás bűntettében — amelyet egy személy ellen, népi demokratikus meggyőződés miatt tettlegességgel követtek el — mondta ki bűnösnek a megyei bíróság. Németh Gyulát 8 hónapi, Csécs Kálmánt 6 hónapi, Németh Antalt egy évi börtönbüntetésre, Kígyós István pedig 600 forint pénzbüntetésre ítélte. Németh Gyula, Csécs Kálmán és Kigyós István büntetésének végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A Hatóság tagja ellen felfegyverkezve, csoportosan elkövetett erőszak és államellenes izgatás bűntettében mondott ítéletet a megyei bíróság Molnár György, Csertán Lajos, Tóth József (Korpics), Salaimon Lajos (Balf), Kovács János (Csurgó) szentpéteruri lakosok ügyében. Molnár György a szentpéteruri „Zala gyöngye” Termelőszövetkezetbe való belépése óta rendszeres bomlasztó tevékenységet fejtett ki. A tagokat arra akarta rávenni, hogy a betakarítási munkálatokat egyénileg végezzék el. 1956 július 27-én tartott közgyűlés alkalmával a népi demokratikus államrend és a termelőszövetkezeti mozgalom ellen súlyos, izgató kijelentéseket tett. Az intézkedő rendőröket pedig hivatásuk jogszerű gyakorlásában akadályozta. Cserván Lajos az említett közgyűlésen ugyancsak izgató kijelentéseket tett. A tagságot arra akarta rábírni, hogy a termelőszövetkezetet oszlassák fel és mindenki vigye mindenét haza. Az intézkedő rendőrt is megtámadta, kezében a puskát lefogta. Tóth József szintén izgató kijelentéseket tett a termelőszövetkezet ellen és az intézkedő rendőr kezében a puskát megfogta, a kezében lévő nyitott zsebkéssel a rendőr kezét megvágta. Salamon Lajos a szentpéterúri italboltban 1956 július 27- én, majd később a tsz közgyűlésén a népi demokratikus államrendre, valamint a tsz-mozgalomra izgató kijelentéseket tett. Kovács János pedig ugyancsak a tsz közgyűlésén a demokratikus államrend ellen izgatott. Fenti tettükért Molnárt 4 évi börtönre, 5 évre egyes jogaitól való eltiltásra és 1000 forint értékű vagyonának elkobzására, Csertánt egy évi börtönre, Tóthot főbüntetésül három évi börtönre, mellékbüntetésül politikai jogaitól 5 évre való eltiltásra, és 2000 forint értékű vagyonának elkobzására, Salamont főbüntetésül 2 évi börtönre, politikai jogaitól 3 évre való eltiltásra és 1000 forint értékű vagyonának elkobzására, Kovácsot 1 évi börtönre ítélte a bíróság. Molnár Károly 19 éves nemesvidi lakos 1956 május 28-án munkahelyén a munkásszállásról dolgozó társaitól több tárgyat ellopott. Majd munkahelyét ugyanezen a napon azzal a céllal hagyta el, hogy Őriszentpéter környékén kiszökik Jugoszláviába és onnan Amerikába. A vonaton igazoltatták, utazását kellően igazolni nem tudta, őrizetbe vették. Tiltott határátlépés bűntettének kísérlete miatt a zalaegerszegi járásbíróság egy évi és hathavi börtönbüntetésre és egyes jogaitól 3 évre való eltiltásra ítélte Kolompár Béla zalaegerszegnek eresdi lakos 18 éves, zsebtolvajlás kísérletének bűntettével vádolva állt a zalaegerszegi járásbíróság előtt. Nevezett augusztus 17-én három egyén zsebébe belenyúlt, hogy onnan lopjon, de eredménytelenül, mert az első kettőnél semmit nem talált, a harmadiknál pedig tettenérték. A bíróság Kolompár Bélát háromhavi börtönbüntetésre ítélte. Törik a kukoricát a zalaegerszegi TSZ-ben A zalaegerszegi tsz megkezdte a kukoricatörést. 8 holdon a rövidtenyészidejű kukorica törését már be is fejezték. Úgy számítanak, hogy 46 holdról mintegy 20—21 vagon kukoricát takarítanak be. 45— 48 mázsás termést várnak. E héten befejezik a vetést is. Már a búzának is 80 százalékát elvetették, mégpedig kitűnően előkészített talajba. ZALA Megalakult a zalaegerszegi ifjúsági irodalmi szakkör A Zalaegerszegi Városi DISZ- bizottság kezdeményezésére a városi ifjúsági klubban megalakult a városi ifjúsági irodalmi szakkör. Az alakuló ülésen a TTIT megyei szervezete és a megyei irodalmi munkaközösség is képviseltette magát. A diákokból, fiatal dolgozókból álló szakkör három szakosztályra oszlott. Lírai, prózai és kritikai szakosztály kezdte meg működését. A szakosztályok máris az első ifjúsági irodalmi est megrendezésére készülnek, melynek megtartására a jövő hónap végén kerül sor. Az alakuló ülésen a városi DISZ-bizottság irodalmi pályázatot is hirdetett a szakkör tagjai számára. Prózai, lírai, kritikai és drámai művekre háromszáz, kétszáz, illetve száz forintos pályadíjakat tűzött ki. A jeligés pályaművek beadásának határidejét december 1-re jelölték meg. A szakkör háromtagú vezetőséget választott tagjai közül, majd elhatározták, hogy összejöveteleiket minden hét csütörtökén tartják meg A TTIT megyei szervezete védnökséget vállalt a szakkör fölött, a megyei irodalmi munkaközösség pedig segítséget, támogatást ígért a fiatal ,lelkes kollektívának. Oltás közben Mint lapunkban már hírül adtuk: szeptember 24-én tűzvész pusztított a Nagykapornak! Állami Gazdaság Zalabesenyő—Gálafeji üzemegységében. A tűz okozta kár: 40 000 forint. Felvételünk oltás közben készült. S. Legjobban tetszett a borjúnevelő, a kombájnok, a tisztaság és a fegyelem Csehszlovák küldöttség az Alsórajki AG-ban Kedves vendégek érkeztek vasárnap délelőtt az Alsórajki Állami Gazdaságba. Csehszlovákiából, a perdubicei kerület caslavi állami gazdaságának dolgozói látogatták meg az alsórajkiakat. Az autóbusz, amely a 40 tagú küldöttséget szállította, dél tájban állt meg a gazdaság központi irodaépülete előtt. Zimics elvtárs, a gazdaság igazgatója keresetlen ,meleg szavakkal üdvözölte a Csehszlovákiából jött látogatókat, majd a gazdaság egyik dolgozója, egy fiatal leány köszöntötte a vendégeket. Az üdvözlő szavakra Kubajek Jaomir, egy 45 év körüli magas, barna férfi, a küldöttség vezetője, és Vlagyimir Rohovanszky, minisztériumi főrevizor válaszoltak. A gazdaság dolgozói lelkes tapssal fejezték ki, hogy örömmel és szeretettel várták a csehszlovák vendégeket. Kubajek Jaomir országgyűlési képviselő s a területi pártbizottság tagja javasolta, hogy a caslavi és az alsórajki gazdaság üzemegységvezetőit, brigádvezetőit, állattenyésztőit és agronómusait mutassák be egymásnak, hogy a látogatók észrevételeiket — a tolmácsok segítségével — elsősorban is a legilletékesebbekkel közölhessék. Miroslav Janda, egy 30 év körüli, rokonszenves arcú férfi, a caslavi gazdaság főállattenyésztője mindjárt karonfogta az alsórajki gazdaság állattenyésztőjét s heves szakmai vitába kezdtek, miután kiderült, hogy Miroslav Janda egész jól beszél magyarul. A tízórai elfogyasztása után a küldöttség tagjai kisebb csoportokra tagolódva indultak el a gazdaság megtekintésére. Az egyik csoport Zimics elvtárssal az istálló felé tartott, hogy megnézze a mesterségesen nevelt borjakat. A nagy, fehérre meszelt és gondosan fertőtlenített istállóban a deszkakerítéssel elkülönített részek mellett a falon kis táblák hirdették a borjak korát, súlyát és napi gyarapodását. Az egészen fiatal —az egykét napos — borjak számára a gazdaság «magánlakosztályt» biztosított. A nagyobbakból 8 —10 borjú volt egy-egy elkülönített részben. A vendégek nem elégedtek meg azzal, hogy a borjúkat látták, hanem megkérték a tolmácsot: olvassa el, mi van a táblácskákra írva. Elismerésüket fejezték ki, amikor az egyik tábláról azt olvasta le a tolmács, hogy a ketrecben lévő borjak napi súlygyarapodása 1,36—1,50 kiló. Igen megnyerte tetszésüket a 221 db hízósertés is. Zimics elvtárs közölte velük, hogy a szép gömbölyű mangalicák, cornwaldok és berkshirek átlagos súlya 130 kiló. Igen tetszett a látogatóknak a nagy rend és tisztaság, amit a gazdaság területén tapasztaltak. Jól megnézték a katonás sorrendben állított gépeket: Zetorokat, G—35-ösöket, U—3- asokat és a kombájnokat. Nagyon meg voltak elégedve a szerelőcsarnok s a többi műhelyek rendjével és tisztaságával. Különösképpen megtettszett nekik a kellemes fűszerillatot árasztó modern, gépesített húsüzem. Zimics elvtárs mindjárt el is dicsekedett nekik azzal, hogy amíg a hosszú épület egyik végén híznak a sertések, az épület másik végén már mint pirosra füstölt sonkával, kitűnő kolbásszal s egyéb hentesremekekkel lehet találkozni velük. Az egyik látogató megkérdezte: — Az a 221 darab az összes sertésük, amit az előbb láttunk? — Töllös-pusztán is van még 2000 darab. Majd azokat is megtekintjük — válaszolta Zimics elvtáns. Minden iránt élénken érdeklődtek a csehszlovák vendégek. A borjakat, sertéseket nagy igyekezettel fényképezték. Holub Zdanek, a caslavi gazdaság tervese a kombájnokat látva elismerőleg szólt ezekről a nagyszerű magyar gépekről. Azt mondta, Csehszlovákiában is nagy megbecsülésben részesítik az EMAG-kombájnokat. Az ő gazdaságukban, amely 10 és félezer hold, ugyancsak több EMAG-kombájn dolgozott. Nagyon tetszett Holub Zdaneknak az is, hogy az Alsórajki Állami Gazdaságban sok a fiatal szakember. Náluk fordítva van. A fiatalokat először a központba teszik s csak később ismerhetik meg a gyakorlati munkát. Meglátogatták a gazdaság többi üzemegységeit is. Minden nagyon tetszett nekik, legjobban mégis az ebédtől voltak elragadtatva. Azt mondták: már sokat hallottak a híres magyar vendégszeretetről s a kitűnő magyar konyháról, s most, hogy erről a valóságban is meggyőződhettek, ez olyan élményt jelent, amit soha sem felejtenek el. Az ebéd alatt több pohárköszöntő hangzott el mindkét részről. A pohárköszöntők a két szomszédos nép mind jobban elmélyülő barátságát, az egymás iránti megbecsülést és szeretet fejezték ki. A gazdaságban szerzett tapasztalatokról Kubajek Jaomir és Vlagyimir Rohovanszky számoltak be. — Itt ebben a gazdaságban kisebbek a táblák s elszórtabban fekszenek, mint nálunk — kezdte. — A mi 10 és félezer holdas gazdaságunk nálunk közepes gazdaságnak számít. Földjeink nem jobbak, mint az itteniek, de a jó agrotechnikával elérjük gabonából a holdankénti 15—16 mázsás termést. Amint az eredmények mutatják, itt is megvan az igyekezet. Nekem különösképpen tetszik az a fegyelem, amit üzemegységeikben a dolgozók részéről tapasztaltam. Többek között azt is elmondta Kubajek Jaomir, hogy náluk nincs oly szárazság, mint amilyent nálunk tapasztalt. A gazdaság dolgozóinak dicséretére mondta, hogy a szárazfölddel is jól megbirkóznak, amit bizonyít, hogy az ősziek túlnyomó részét már elvetették. Nagyon tetszett a küldöttség tagjainak az is, hogy itt a trágyát naponta kihordják a mezőre, szarvasokba. Megragadta a figyelmüket, hogy ebben a gazdaságban az építkezéshez szükséges faanyagot betonnal pótolják. Ezt nagyon helyesnek tartották. A továbbiakban az új embertípus kialakításáról beszélt Kubajek Jaomir. Náluk is nagy gondot fordítanak arra, hogy a közösség érdekeiért lelkesen dolgozó szocialista embereket neveljenek. Végül kérte a gazdaság dolgozóit, hogy látogassanak el a caslavi gazdaságba, ígérte Jipgy arra, mire még egyszer találkoznak, megtanul magyarul Kubajek Jaomir után Vlagyimir Rohovanszky szólalt fel. Elmondta a saját maga és társai észrevételeit. Hálás köszönetét fejezte ki a küldöttség valamennyi tagja nevében a gazdaság vezetőségének és dolgozóinak a feledhetetlen vendégszeretetért. — Sokat tapasztaltunk itt — mondta. — Nagy hasznunkra lesz a látogatás. Reméljük, mi is adtunk segítséget a gazdaság dolgozóinak tanácsainkkal, javaslatainkkal. Soha sem felejtem el ezt a szorgalmasan és eredményesen dolgozó állami gazdaságot, s amíg élek visszaemlékezem arra a nagyszerű tejfeles paprikás csirkére, amit az elvtársak kitűnő szakácsnői készítettek. A továbbiakban elmondta, hogy sok jó dolgot látott, de a gépjavító műhely felszerelését primitívnek tartja. A látogatás tapasztalatainak értékelése után a küldöttség búcsút vett az Alsórajki Állami Gazdaság dolgozóitól s elindult Szentgrót felé, hogy még aznap megtekintse a Zalaszentgróti Állami Gazdaság szőlőtermelését is. Takács Elemér