Új Zala - Zalai Hírlap, 1956. december (1. évfolyam, 23-28. szám - 1. évfolyam, 1-25. szám)

1956-12-02 / 24. szám

ÚJ ZALA A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA________________________ I. évf. 24. sz., vasárnap Ara: 50 fillér 1956. december 2. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívása a parasztsághoz! A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány teljes mértékig elítéli a már hibás mezőgazdasági politikáját, amely megbénította és évekre visszavetette a magyar mezőgazdaság fejlődését, s ezáltal nemcsak a parasztságnak okozott erkölcsi és anyagi károkat, hanem az ipari munkásság és városi lakosság ellátását is bizonytalanságban tartotta. A kormány elítéli és máris beszüntette a parasztság termelési bizonytalanságát előidéző erőszakos tagosítást. A kormány szükségesnek tartja kinyilatkoztatni az alábbiakat: A kormány alapvető feladatának tekinti a magyar mezőgazdasg fejlesztését. Ebben a munkájában támaszkodik a magyar mezőgazdaság nemes hagyományaira, parasztságunk és mezőgazdasági szakembereink szorgalmára, tapasztalatára és tudására. A kormány megteremti a mezőgazdasági termelés biztonságát, a termelők anyagi érdekeltségét és általában a mezőgazdaság belterjes irányban történő fejlesztés. A kormány támogat minden oyan szövetkezeti és magángazdálkodást, amely fokozza a mezőgazdasági termelés belterjességét, növeli a mezőgazdasági termékek mennyiségét, javítja azok minőségét, ugyanakkor meggátol minden kizsákmányolásra irányuló tevékenységet. A kormány a parasztság szabad elhatározására bízza a gazdálkodási mód megválasztását, tehát a szövetkezetek fenntartásának, alakításának, valamint a szövetkezés formáinak megválasztását. Azon termelőszövetkezetek felosztásának módjáról, amelyek azt az elmúlt hetekben kérték, valamint a kilépés szabályozásáról a földművelésügyi miniszter külön intézkedik. A kormány eltökélt szándéka, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a parasztság törekvéseit a mezőgazdasági termelés fellendítésére és gazdasági támogatást nyújt a szövetkezeteknek és egyéni parasztoknak egyaránt. II. Az állam továbbra is támogatja a termelőszövetkezetek gazdálkodását, anyagi támogatást azonban csak azon termelőszövetkezeteknek nyújt, amelyek jól gazdálkodnak és gazdaságosan működnek. A kormány elsősorban az alábbi célokra nyújt támogatást: Hitelek, illetve részletfizetési kedvezmény nyújtása, termeléshez szükséges anyagok, különféle gépek beszerzésére és épületek létesítésére. Kedvezményes gépi munka biztosítása. A kormány szabaddá teszi a termelőszövetkezeti feldolgozó üzemek létesítését (tej, húskonzerv, szesz stb.) A mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozását, márkázását, a termékek szállítását és értékesítését. A kormány a termelőszövetkezet gazdálkodásának belterjességétől függően, meghatározott területű üzem részére anyagi támogatást nyújt, mezőgazdasági szakember foglalkoztatásához. A kormány helyesnek tartja és támogat a parasztság átal létrehozott mnden szövetkezeti formát, amely a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a dolgozó parasztság jövedelmének növelésére irányul (termelési, géphasználati, beszerzési, értékesítési társulások és szövetke-zetek). A kormány szükségesnek tartja olyan szövetkezeti törvény megalkotását, amelyik kimondja, hogy a dolgozó parasztok maguk válasszák meg a szövetkezeti formát, maguk határozzák meg a szövetkezet működési szabályát és maguk döntsenek a jövedelemelosztási iavularól. A kormány nem tűr semmiféle beavatkozást a szövetkezet ügyeibe. A legfontosabb feladat most az egész országban a rend és a fegyelem megszilárdítása. Az ország erdeje most azt kívánja, hogy a mezőgazdaság dolgozói mielőbb fejezzék be az időszerűmezőgazdasági munkákat. Felkéri a kormány egész parasztságunkat, hogy siessenek a városok és ipari központok lakosságának segítségére az élelmiszerellátás biztosításában, hogy így is biztosítsuk az ipari üzemekben a békés termelőmunka zavartalanságát. Tegyenek legjobb belátásuk szerint Bizonytalan érzések zaklatnak most Tófejen számtalan embert. Különböző megtorló intézkedésekkel és fenyegetésekkel kényszerítették néhányukat a termelőszövetkezetekbe. Megsértett önérzetük most megtorlást követel. De mi legyen az? Nem találnak erre a kérdésre más választ, mint azt, hogy ki kell lépni a termelőszövetkezetből. — Érdemes otthagyni a Jobblét Tsz-t? — kérdezik tőlük. Dombi Ferenc egy alkalommal erre a kérdésre a következőt felelte: — Nem tagadom, jó sorsom volt a szövetkezetben, hogy semmivel nem éltem rosszabbul, mint amikor egyénileg gazdálkodtam. Mégis kilépek. Otthagyom a szövetkezetét, mert engem úgy kényszerítettek. Dombi Ferenc véleményét vallja a Jobblét Termelőszövetkezetben még egynéhány ember. Kimondhatatlanul fáj nekik még most is az a bánásmód, hogy akaratuk, tiltakozásuk ellenére is a közös gazdálkodást kényszerítették rájuk. Mi lesz azután, ha kilépnek? Könnyebb lesz-e az életük? Egyelőre nem gondolnak erre. A Jobblét Termelőszövetkezetben nem nyugodtak napjaik azoknak sem, akik továbbra is a közös gazdálkodást akarják folytatni. A tagság fele ingadozik. Ez kétségkívül erkölcsileg és gazdaságilag is gyengíti a termelőszövetkezetet. Tudják ezt nagyon jól mindnyájan. Éppen ezért aggódnak amiatt, hogyan végzik a kilépettek né'.kül a munkát, hogyan tudnak megküzdeni a közös gazdaság ügyeivel, gondjaival? Tófejen nemcsak a Jobblét, hanem a Petőfi Tsz tagjait is foglalkoztatja a kilépés gondolata. Annyi különbséggel, hogy míg a Jobblétben néhány család azonnal el akarja hagyni a tsz-t, a Petőfiben a feloszlást csak a jövő évi aratás utánra tervezik. Olyan határozatot hoztak, hogy a következő évben is csak olyan feltételekkel oszlatják föl a gazdaságot, ha az év gazdaságilag nem fizetődik ki. Tehát, ha jó lesz a részesedés, továbbra is közösen gazdálkodnak. Itt, az újságban könnyűnek tűnnek ezek a szavak. Akinek tetszik, az marad a közösben, aki akar, kil ép. A valóságban lesz, vagy annál is több családapa vívódik önmagával. Az elmúlt években őket ért seremek, a komoly, felnőtt férfiak megbántott önérzete elégtételt követel. De ezzel szemben áll a család, az egy, kettő vagy több gyermek, akiknek kenyér kell... és ezek az apák úgy szeretnék sorsukat irányítani, hogy ők elégtételt, a gyermekek pedig nagyobb kenyeret kapjanak. Csak egy javaslatunk lehet: cselekedjenek legjobb belátásuk szerint. Növekvő kínálat — csökkenő kereslet A luigkanizsai piacon A szürke felhők szinte a háztetőkön csüngnek, mégis egymást érik a szederek és az árut hozó parasztok. Vásárló is van, de szűkre szabottak még a munkáserszények, és nehezen alakul ki a kielégítő forgal lom. | | Nagy a felhozatal élőbaromfiból, zöldségfélékből és gyümölcsből. Általában a kialakult árak messze alatta vannak a zalaegerszegi piac árainak, de még mindig erősek. Egy pár rántani való csirke 20 Ft, hízott kacsa élő 80—100 Ft, hízott liba 100—150 Ft, várgott liba, vagy kacsa kilója 26 Ft. Tojást nem hoztak fel nagyobb mennyiségben, és csak a kendő alól kaptak egy-kettőt az ismerősök. A hagyma 8—10 Ft között kelt el a kis felhozatal miatt. . Nagymennyiségű frissen vágott fát hoztak fel, 3—400 Ftot kértek egy-egy kocsi rakományért. A nagy felhozatal okait keresve megállapítható volt, hogy a felvásárlási hisztéria tetején a parasztság jórésze felvásárolt csaknem mindent, ami csak kapható volt az üzletekben. Közben kiderült, hogy erre különösebb ok nincsen, és a föld adás-vétele is felszabadult, tehát újra pénzt akar látni a parasztság. Nyilvánvaló, hogy a mozgató rugókat itt kell keresni. De a természetes árukínálat még nem eléggé reális. Nem veszi eléggé figyelembe a városi lakosság vásárlóképességét, illetve erszényét. Most mutatkozik meg, hogy amíg a város lakói, elsősorban a munkásság nagy előnyöket harcolt ki a parasztság számára, addig a falu lakói nem veszik figyelembe, mint eladók, a város tényleges vásárló képességét. Nem jól van ez így. Jó dolog, hogy most a falu hatalmas energiával termel és sok árut hoz fel. Erre szükség is van. De végre a város zsebéhez méretezzék az árakat, így alakulhat ki csak szilárd kapcsolat a falu és a város között. A szíriai külügyminiszter kijelentette, hogy Külföldi segítséget kér támadás esetén Damaszkusz (DPA) A kairói ajánlását, El Bitar ezt válórádió jelentése szerint El Bitar szólta: »Szíria elleni támadás szíriai külügyminiszter sajtó esetén a jogos önvédelem állóértekezleten »propaganda rémpotába volnánk. Esősorban sahírként« visszautasított mindját arab fegyveres erőinkre tuden olyan jelentést, hogy Szímaszkodnánk, de mindenféle ma szovjet támaszponttá vált, politikai és katonai segítséget Arra a kérdésre, hogy miként kérnénk minden államtól«, fogadná Szíria önkéntesek fel (MTI) Borsfáról jelentjük Borsfán a dolgozó parasztok betakarították az őszieket, elvetették a gabonát. A Haladás Termelőszövetkezet 8 holddal, s több egyénileg dolgozó paraszt jelentősen nagyobb területen vetett gabonát, mint az elmúlt évben. A szorgalmas munka mellett az egész falu feszült érdeklődéssel figyelte a Budapesten és az ország egész területén lezajlott forradalmi eseményeket. Hálával gondolnak a budapesti és a többi városok munkásaira, akik hősi harccal, ha kelel lett, életük kockáztatásával követeltek több jogot, szabadságot és jobb megélhetési körülményeket az egész ország népének, köztük e kis falu, Borsfa lakóinak is. Amikor arról volt szó, hogy élelem kell Budapest munkásainak, szívesen adtak. özv. Bedő Jánosné hízott sertését ajánlotta fel, összesen mintegy 24 mázsa élelmet gyűjtöttek össze, burgonyát, zsírt, lisztet, zöldséget és gyümölcsöt. Az elmúlt hetek lázas izgalmait lassan a nyugalom napjai váltják fel. Az egyéni gazdák együtt örülnek a tsz tagjaival, hogy eltörlik a mindnyájukat egyformán sújtó beadást. Ha eltörölték is a beadást, mi a városnak termelünk kenyeret és adunk mindenféle élelmiszert — beszélik a faluban. Valamennyi egyéni gazda legnagyobb gondja most az, hogy a munkások által kiharcolt nagy kedvezményeket hogyan használják ki, hogyan termeljenek többet. A Haladás Termelőszövetkezet tagjainak elhatározása az is, hogy az eddigieknél nagyobb összefogással, még jobb munkával, több gabona és egyéb növények termelésével hálálják meg a parasztságnak adott kedvezményeket. A november 28-i számunkban megjelent „Miért a tétlenkedés a hivatalok átszervezésénél?” című írásunkkal kapcsolatban a szerkesztőség munkatársai beszélgetést folytattak Török Lajos elvtárssal, a megyei tanács elnökével. A beszélgetés során elmondta, hogy minden erejükkel arra törekednek, hogy segítsenek a lakásgondok megoldásában. A gyors intézkedésekben köti kezüket, hogy még nem kaptak utasítást a Minisztertanácstól az államigazgatás egyszerűsítésére. Addig is, amíg ez megtörténik, a helyi lehetőségek feltárásával, különböző hivatali helyiségek összevonásával segítenek. Ezért december 1-én megalakult egy bizottság, amelynek feladata lesz az, hogy kidolgozza a hivatalok összevonásának tervezetét. E bizottságban részt vesz szerkesztőségünk egyik munkatársa is. Rendszeresen ismertetni fogjuk a bizottság munkáját, intézkedéseit. 1117 Bizottság alakult a hivatalok összevonására Géppisztolyos útonállót isínz a rendőrség Jelentés érkezett a rendőrséghez, hogy Egervár és Lakhegy környékén géppisztolyos útonálló békés parasztokat támadott meg és lovakat akart rabolni. A rendőrség azonnal megindította a felderítő nyomozást és megállapította, hogy egy többször büntetett pózvai cigány az állítólagos támadó,, aki jellegzetes orosz öltözéket szerezve, fegyverrel rémisztgeti a lakosságot. A nyomozás az adatok és személyleírás birtokában új fordulatot vett és valószínű, hogy a géppisztolyos rabló hamarosan kézrekerül. Vidéken is kézbesítik a cusértokat — megindult a légiposta torgarim A hét elején — mint ismeretes — az összes fővonalon megindult a mozgóposta forgalom, így a közönséges leveleket az ország minden részében kézbesítik. A postahivatalok expressz levelet és csomagot azonban egyelőre még nem vesznek fel. Az elmúlt napokban a mozgóposták megkezdték a vidéki nyugdíjak kézbesítését. A postavezérigazgatóság közlése szerint megindult a légipostás levélforgalom is. (MTI) Eső veri, hó fedi az árván hagyott szelektort — a zalatárnoki gépállomás tulajdonát — Söjtörön, a 86-os számú ház udvarán. A dolgozó parasztoknak már régen nincs erre szüksége, de a gépállomás még mindig nem vontatta el onnan, annak ellenére, hogy erre a dolgozó parasztok már felhívták a gépállomás vezetőinek figyelmét. A fedetlenül hagyott gépet a csapadékos időjárás megviseli. Berozsdásodnak az alkatrészei, beszívja a nedvességet a faváza. A gép tönkremegy, pedig erre jövőre is szüksége lesz dolgozó parasztságunknak. Fújjanak ébresztőt a tárnoki gépállomáson! Bíróság elé kerülnek az autóbusz-tolvajok A részeg autóbusz sofőr és 10 utasának kalandja November 26-án Kaposvárról elrabolták a GO 211-es rendszámú 60 személyes Ikarus autóbuszt. Az autóbusztolvajok kézrekerítésére a rendőrség azonnal széleskörű nyomozást kezdett és még aznap Lentiben sikerült lefülelni a vakmerő és kalandos szándékú embereket. De villantsuk fel egy pillanatra a hátteret. Komlósi János 30 éves gépkocsivezető, kaposvári lakos, a 23. számú Autóközlekedési Vállalat munkája több barátja sugalmazására elhatározta, hogy családját elhagyva, kiszökik az országból és barátait — akik erre külön kérték — magával viszi Nyugatra. Erre a célra kitűnőnek találták Komlósi szolgálati — fentebb említett rendszámú — Ikarus kocsiját. A tervük pontos végrehajtását november 21-én — mivel ezen a napon a járatok szüneteltek — Kaposvár egyik vendéglőjében bőséges italozás mellett megbeszélték. Később Komlósi a rendőrségnek tett vallomásában hivatkozott illuminált állapotára és barátai erős befolyására, bár azt nem tudjuk, hogy ez enyhítő körülményt jelent-e az ő számára. 26-án a reggeli órákban Komlósi munkába állt, és hogy a gyanút elterelje magáról, megtett egy fordulót Igalba, ahonnan délelőtt 10 órakor visszaérkezett Kaposvárra. Ekkor barátait — négy férfit és két nőt — felvette a gépkocsira, akik alaposan fel voltak szerelve pálinkás butykosokkal, és az indulás első percétől kezdve öntötték magukba a «bátorságot«. Magyaratádon át Balatonlelle irányában távoztak a somogyországi «fővárosból«, majd Balatonkeresztúron és Keszthelyen keresztül a kora délutáni órákban Zalaegerszegre érkeztek. Mivel számítottak arra, hogy a városban feltűnést kelt majd az idegen autóbusz, elhagyták Zalaegerszeget és Lentiig rohantak. Útközben három fővel szaporodott a merész társaság. Az állandó italozás következménye lehetett, hogy eltévedtek, és mire rádöbbentek, már szürkületbe hajló délután volt. Lenti alatt vissza akartak fordulni Nyugat felé, azonban a volán már nem volt oly biztos Komlósi kezében, mint reggel, és egy ügyetlen fordulattal az árokba csúszott az autóbusz. Közben rendőrségi gépkocsik és határőrök érkeztek a helyszínre és igazolásra szólították fel az autóbusz utasait, amit azok részben megtagadtak, s ebből parázs vita támadt. Az így keletkezett kavarodásban — bár tettlegességről nincs szó — véletlenül elsült az egyik szolgálati fegyver és egy »autóbusz-utast« könynyebben megsebesített. A rendőrségen mindez tisztázódott és a Zala megyei Rendőrkapitányság átadta az ügyet a kaposvári kapitányságnak. Valószínű, akiknek közelebbi tevékenysége volt az autóbusz elrablásában, hamarosan bíróság elé kerülnek, a többieknek pedig — már az útközben csatlakozókról van szó — a hazatelepítési bizottság intézi a sorsát. Azt szokták mondani, hogy a fák nem nőnek az égig és az autóbusztolvajlásnak is vagy határa. A határ ott kezdődik, mikor a tolvajokat elfogjákés ott végződik, ahol a börtönajtó bezárul. A fúrósok e havi teljesítménye: 300,5 méter Ebben az esztendőben a lapok annyi olajfúrási rekordról számoltak be, hogy ha most egy újabb, szokásos rekordról írnánk, az olvasó bizonyára nem is lepődne meg. Hát ez a rekord, amiről szólunk, szerencsére nem szokásos, de sajnos, a körülményeket figyelembévévé, nem is meglepő. Arról van szó ugyanis, hogy a Kőolajkutató és Feltáró Vállalat Dunántúli Kerülete novemberben 27-ig bezárólag együttvéve, írd és mond 300,5 métert fúrt. Olyan rekord ez, amelyhez foghatót a vállalat valószínűleg fennállása óta nem «ért el». De remélhetőleg nem is kell többé soha ilyen eredményt felmutatnia. Ha ezt a számot összevetjük az egyébként szokásos 7—8—9 ezer méteres havi teljesítménynyel, akkor mindenki előtt világos, micsoda hallatlan méretű kárt szenvedett az ország a sztrájkkal és kétes, hogy ez a kár arányban áll-e a haszonnal! Ha haszonról egyáltalán lehet beszélni?!) Ezt a jövő dönti el. Most ebben a szomorú rekordban az az örvendetes, hogy bizonyítja: győzött a józan meggondolás, a túrós nagyrészt elfoglalta helyét a toronypadozaton és bár sanyarú a szerszám és anyaghelyzet, megkezdte pörgését a fúró. Elsőnek a kerettyei R—4 kiváló munkásokból álló legénysége fogott. munkiához és a R—381-es számú kúton a fenti időpontig 100 métert fúrt és egyre lendületesebben folytatja tovább az 1356,5 méterben annak idején fébehagyott fúrást. Az R—4- nek követője akadt, a nagylengyeli R—15, R—5, R—21, R—22 fúróberendezésekben, akik az utóbbi napokban egyelőre létszámnehézségekkel küzdve 30 —50 méternyit fúrtak. Munkába lépett a szakma kiváló dolgozója lovászi R—12-es berendezés legénysége is. A fúrósok, a vezetők véleménye szerint, most már szívesen dolgoznak, helyesebben dolgoznának. A munka lendületes továbbfolytatása, a régebben szokásos rekordok elérése kizárólag az anyaghiány leküzdésén múlik. Béléscső, cement, fúrókötél, iszap javítóanyagok stb. hiánya akadályozza, sőt több helyütt lehetetlenné teszi a munkát. Mint minden üzem, ők is, a budapesti nagyüzemektől várják az anyagok pótlását. Miután a termelés már azokban az üzemekben is megindult, remélhető, hogy az anyaghiány megszüntetése nem várat sokáig magára.