Zalai Hírlap, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-01 / 258. szám

1958. november 1 ZALAI HÍRLAP Keményebb rendszabályokat! A pénzügyőrség harca a zagfólök, bár rejtegetek, üzérek ellen! Megdöbbentő dolgokat hal­lottam a minap a megyei pénz­ügyőri parancsnokság egyik ve­zetőjének szobájában. Egyetlen délelőttön , amíg beszélget­tünk ez történt a parancsnok szobájában. Zokogva jött egy töpörödött hétgyermekes édes­anya, hogy férje minden kere­setét elissza a zugmérésekben... A téglagyár egyik vezetője az üzem körül elszaporodott tiltott bormérések felszámolását sür­gette ... A postás tucatnyi fel­jelentést hozott borrejtegetők, pálinkafőzők, üzérkedők ellen. A parancsnok úgy mondta, most «szezon» van a szabály­­sértések e szövevényes rengete­gében. A zugbormérők és a tiltott pálinkafőzők felszámol­á­­sában a múlt esztendők hoztak bizonyos eredményeket, de az idei gazdag bor- és gyümölcs­­termés újra „fellendülést“ jelentett. Példák tömege szól erről: A pénzügyőri szervek évente 300—350 pálinkafőző felszere­lést koboznak el a megye te­rületén. A zugpiacokon forga­lomba hozott pálinka több ezer literre tehető. A zalai pálinka­főzők többségben a falvak no­tórius munkakerülői, a szesz rabjai, dolgos emberek élőskö­dői. A mocskos üstökben koty­vasztott, ellenőrizetlen szesz sok betegségnek, fertőzésnek a forrása. (A barackpálinka, ma­gas cián­tartalma miatt, már több ezer ember halálát okozta országunkban.) A nagykanizsai pénzügyőri nyomozó­csoport a napokban fejezte be az idei év egyik leg­nagyobb szeszüzérkedésének felgyöngyölítését. Kőszegi La­jos semjénházi lakos valóságos vendéglőt rendezett be lakásán. Alig fél év alatt csaknem egy hektó pálinkát és tíz hektó bort mért el, engedély nélkül. (A megyében több, mint tíz olyan földművesszövetkezeti italbolt működik, ahol nem csináltak ilyen forgalmat.) Kőszegi az ócska noah-t tíz forintért, a pá­linkát pedig 70 f­orintért árusí­totta. A bort a vidék ismert törvényszegőitől, a rejtegetőktől vásárolta. A pálinkát pedig Benikő Lajos esztergályi zug­mérő szállította. Ez a Kőszegi— Banke együttes alig fél eszten­dő alatt több mint 8000 forinttal károsította meg a népgazdasá­got. Gelséről ugyancsak a napok­ban érkezett bejelentés, nagy­arányú zugfőzésekről. A falusi alvilág korszerű berendezkedé­se a­­ sok hétpróbás szélhá­most leleplező — nyomozó cso­portot is megdöbbentette. Az «üzem» egy erdei sűrűben, a patak partjára épült. Több sá­torból, s földbevájt kunyhókból állt. A zugfőzde előtt egész se­reg hordó várta tartalmával a feldolgozást — amely ez esetben elmaradt... Százával akadnak olyan »hi­vatásos« semmittevők, akik csa­ládjukat, birtokukat is elhanya­golják a pálinkafőzés szenvedé­lye miatt. Zalaszentbalázs egyik hirhedt pálinkafőzőjét a napok­ban érték tetten immár har­mincadszor a pénzügyőrök. Ez az ember évek óta nem műveli a négy kataszteri hold földjét, soha nem jelentette be egyet­len csepp bortermését sem. Ti­zenhétéves fia e zavaros foglal­kozást, a hegyi garázdálkodást örökölte tőle. Ahogy a tolva­joktól és szélhámosoktól, úgy e garázda kontároktól is köte­lességünk megtisztítani falvain­­kat. Igaz, nincsenek sokan, de az egész országot károsítják. Bár a lakosság nagyobb több­sége segíti a munkát, a pénz­ügyőri szervek egyes eseteikben mégis tehetetlenek a zugiparral szemben. Azért, mert enyhe, túl humánus a büntetés. Lehetetlen állapot, hogy a Magyar Nép­köztársaság polgára tu­datosan, egymás után harmincsz­or kö­vesse el ugyanazt, és mindig szabálysértésként. A zugpálin­kafőzés és szeszárusítás ugyan­is a jelenlegi törvényes rendel­kezések értelmében — ha a népgazdaságnak okozott kár az ötezer forintot meg nem halad­ja — csak szabálysértés. És e szabálysértéseket tűrhetetlenül enyhén büntetik járási tanácsaink. A pénzügyőri szerveknek egybehangzóan az a véleményük, hogy a notórius pálinkafőzőket, mint bűncse­lekmények elkövetőit, a tör­vény előtt kellene felelősségre vonni. A tiltott­ úton forgalom­ba hozott szesz társadalmi ve­szélyessége sokkal nagyobb, mint azt a gyanútlan »fogyasz­tó« gondolhatja. Zalában sok egyszerű család széthullása, üzemi balesetek, s falusi drá­mák sora szól vádlóan erről. Falvainkban a napokban fo­lyik az idei bortermés számba­vétele. Nehéz, fáradságos mun­ka... Egyes vidékeken a ter­més részbeni elrejtésével akar­ják a termelők fizetési kötele­zettségüket csökkenteni. Nem érdemes. Megtalálják a »finán­cok«. S ez a rejtegetés, a tör­vényes kötelezettségek teljesí­tésének e gyerekes kijátszása méltatlan a magyar parasztok­hoz. Éppúgy megvetendő, mint ha a gazda saját hombárját lop­ja. Hogy mennyire nem érde­mes a bort elrejteni, álljon itt egyetlen példa bizonyságul: Ceruzával, kusza betűkkel írott, feljelentés fekszik a pa­rancsnok asztalán. Murakeresz­­túrról jött. A jelentő negyven paraszt nevét sorolja fel — a helyek pontos megjelölésével — akik bort rejtettek el. A pénz­ügyőrök e napokban minden murakesztúri gazdát felkeres­nek ... A nagykanizsai járás területén három községben fo­lyik a borszemle. A pénzügy­őrök négy nap alatt 70 hektó rejtett bort találtak. Nem érte meg ez a kísérlet egyetlen termelőnek sem ... Itt az ideje, hogy az »érde­kelt« bortermelő gazdák, a zug­­főző­k és az illetékesek is gon­dolkozzanak e sorokon ... Ágoston László Nagyszerű ötletet vitattak meg az elmúlt hetekben Kánya­vár lakói. Községük előrelendítéséről tanácskoztak, hogy a kö­vetkező évben — főleg önerőből — pótolják az eddig hiányzó, szükséges helyiségeket. Ma még, a kis ötszáz lelkes községben két szükségtanteremben tanít a pedagógus házaspár. Rozoga padokban szoronganak a gyerekek. Nem volt kultúrház és ta­ná­­sháza. Most egy, ésszerű megoldással minden hiányzó he­lyiséget pótolun­k. A következő év elején — de ha az anyagkészlet engedi, még az idén — hozzáfognak két tanterem és nevelőlakás építé­séhez. Erre a célra községfejlesztésből tíz százalékot szavaztak meg. Tavalyról is maradt vissza tízezer forint megtakarított pénzük, ezen építőanyagot — téglát, cserepet — vásárolnak. A faanyag előállítását nagyobb részben a község lakói vállalták. Ezen felül, az összes segédmunkákat, az iparos munka egy ré­szét, s a szállítást társadalmi úton végzik el. Úgy tervezik, hogy jövő év közepére elkészülnek az összes munkálatokkal. Ezzel az egy megoldással, lesz a kányaváriaknak­ kultúr­­házuk, a­melyet a volt két tanteremből alakítanak át, lesz párt- és KISS-helyiségük és tanácsházuk a volt nevelőlakásból. Az építkezéshez szükséges anyagok szállítását már meg­kezdték a falu lakói. 3. ­ szakszervezet segíti a tanácsi munkákat — Tatár Ferenc elvtárs, zalaszentgróti járási tanácselnök nyilatkozata — A közalkalmazottak szak­­szervezetének területi bizottsá­ga felhívással fordult a szak­­szervezet tagjaihoz, hogy mun­katerületeiken fokozott gondot fordítsanak a mindennapi fel­adatok elvégzésére. A minden­napi munkát ugyanis növeli a választások előkészítése. Ezért minden szakszervezeti tagnak igyekezni kell, hogy az ügyek intézésében torlódás ne legyen. A felhívásnak vajon hogyan tettek eleget? Erről beszélgettünk a napok­ban Tatár Ferenc elvtárssal, a zalaszentgróti járási tanács el­nökével. A járási tanácsnál és a községi tanácsoknál dolgozó szakszervezeti tagok és aktívák munkájáról ezeket mondotta el: — A járás területén 35 szak­­szervezeti bizalmi dolgozik. Munkájukban meglátszik, hogy területükért felelősséget érez­nek. A szakszervezeti tagsággal megbeszélik a mindennapi fel­adatokat, segítséget adnak. Kü­lönösen nagy jelentősége van annak, hogy az ügyintézésben azért nincs fennakadás, mert a tanácselnökök, tanácstitkárok egyéb elfoglaltsága idején is mozgósítják e tanácsi alkalmazottakat az apró ügyek gyors, lelkiisme­retes elintézésére. Nem egy esetben titkári munkát is vé­geznek azok az adminisztráto­rok, akik ebben jártasak. Bár nehéz lenne meghatározni, hogy ezt a szakszervezet és ezt a ta­nács végezte, azonban a taná­csok vezetői minden nap érzik a szakszervezet segítségét. — Mit vár a járási tanács a szakszervezettől az elkövetkező időszakban? — Járásunk területén a szak­­szervezeti bizottságok általában jól töltik be érdekvédelmi fel­adataikat, segítenek a dolgozók­nak ügyes-bajos problémáik el­intézésében. Ahhoz azonban, hogy továbbra is hatékony se­gítői legyenek a tanácsi mun­kának jól megszervezett oktatási formákon és egyéb lehetőségek kihaszná­lásával nevelni kell a dolgozó­kat. Ebben mi a járási tanács vezetősége is segítjük a szak­­szervezeteket. Különösen jelen­tős lenne, ha többet foglalkoz­nánk a mezőgazdaság elvi és gyakorlati kérdéseivel, határo­zott állást foglalnának e felada­tokban a szakszervezeti bizott­ságok és tagjaikat mozgósíta­nák a határozott végrehajtására — fejezte be nyilatkozatát Ta­tár elv­társ. — Korbás — A földm­­­­vesszö­vetkezetek gépi munkaszer­ződtetéséről Őszidőben a földművesszövet­kezetek legfontosabb feladata a gépi munkáik szerződtetése. Ok­tóber 1-ig az országban mintegy 2 millió 400 ezer hold szántó gépi művelésére kötöttek szer­ződést a földművesszövetkeze­tek, ami meghaladja a tavalyi év hasonló időszakának ered­ményeit. Ebből azonban nem követke­zik, hogy a munka zavartala­nul halad, és elégedettek lehe­tünk a gépi munka­szerződtetés ütemével. Az országban még ma is jelentős terület — körül­belül hárommillió hold — vár gépi megmunkálásra. Alig né­hány megye , Somogy, Sza­bolcs, Vas, Heves, Zala, Nóg­­rád és a budapesti földműves­­szövetkezetek dicsekedhetnek azzal, hogy kötelezettségeik ki­sebbik része van már csak hát­ra. Az október 1-i értékelés érde­kes képet mutat azért is, mert azonos feltételekkel rendelkező egymással szomszédos megyék is eltérő szerződtetési eredmé­nyeikről számoltak be. Például Baranyában csak 2,9, Tolnában pedig mindössze 1 százalékkal nőtt a szerződött holdak száma szeptember első feléhez viszo­nyítva, ugyanakkor Somogy megye 5,4 százalékos eredményt ért el A megyék versenyében Somogy, Vas és Budapest föld­művesszövetkezetei állnak az élen, míg a sereghajtók Békés, Tolna és Komárom megye szö­vetkezetei. Sok helyütt panaszolják a gazdák: nincs pénzük a gépi munkára. Bár a géppel vég­zett szántás sokkal olcsóbb és jobb, mint a fogatos, az ilyen­fajta kifogásoknak azzal lehet elejét venni, ha a szerződtetés­sel egy időben — ahol erre mód van — a cukorrépa-termelést is lekötik a gazdákkal. A cukor­répára szerződő termelőnek elő­leg jár, ami a gépi munka té­rítésére mindjárt felhasználha­tó. A parasztok többsége biza­lommal és egyre nagyobb ér­deklődéssel f­ordul a gépi mun­kák felé. A földművesszövetke­zetek és gépállomások zavar­talan együttműködését sokhe­lyütt a kapkodás, a szerződések semmibevevése gátolja. Az ország legnagyobb részén az utóbbi hetekben a gépi mun­ka szerződtetéseikkel párhuza­mosan nagy lendülettel kezdtek a géphasználati társulások szer­vezéséhez. Ma már mintegy ezer ilyen társulás működik az országban, tagjaik száma eléri a 12 ezret, a megművelendő te­rület pedig meghaladja a 24 ezer holdat. Helyes ez a kezde­ményezés. Annál is inkább, mert parasztságunknak is érde­ke, hogy kedvezményes díjtéte­lekkel vehesse igénybe a gépe­ket. Ezenkívül természetesen a gépek jobb kihasználása, üzem­idejük fokozása és az üzem­anyag megtakarítás segítségével a társulások szervezése egyben fontos népgazdasági érdek is. A párt mmnieisi politikájáról tanácskoztak a lenti járás kommunista értelmiségei Közel húsz kommunista ér­telmiségi részvételével értékes megbeszélést tartottak 30-án Lentiben. A konferenciára a pedagógusokon kívül meghív­ták az orvosokat is. Bíró Gyula elvtárs, a járási pártbizottság első titkára is­mertette a megjelentek előtt az MSZMP művelődési politiká­jának irányelveit és az azokból adódó járási feladatokat. El­mondotta, hogy az irányelvek olyan fontos vezérfonal, hogy ismeretük — főleg a pedagógu­soknak — nélkülözhetetlen. (Ezért a konferencián elhatároz­ták, hogy november 4. és 5-én a járás területén kis­­körzetenként — az összes pedagógus bevonásával — megbeszélik az irányelveket. A teljes fellkészülés ért­eképen imár az elmúlt napokban min­den tantestületnek kiküldtek az irányelveket tartalmazó fü­zeteket tanulmányozásra. A beszámolóhoz a jelenlevők közül mindenki hozzászólt. Né­meth István járási tanulmányi felügyelő a világnézeti nevelés fontosságáról, valamint a falun végzendő kulturális munkáról beszélt. Elmondotta, hogy a világnézeti nevelés egyik legfontosabb alapja a tanító példamutatása és a vallási kérdésekben való állásfog­lalása. Németh Árpád csesztregi igazgató az iskolából kikerült fiatalok nevelésével foglalko­zott. Hozzászólásában vázolta­­ a serdülőkor megannyi veszé­lyét, buktatóját, és kérte az ifjúsági szervezetek és a szülők fokozott támogatását a fiatalok útkeresésében. Hiányolta, hogy nagyon kevés az ifjúság prob­lémájával foglalkozó könyv.­­ Felvetette, hogy az iskolai oktatásnál felhasz­nálható természettudomá­nyi és ismeretterjesztő fil­mek alig találhatók. S a hasonló témájú normálfil­­mek közül is csak nagyon kevés jut el a falusi mozik­ba. Az értékes me­gbe­szélés a késő délutáni órákban zárult. Az orvosok részére ma tarta­nak tanácskozást a párt műve­lődési irányelveiből a lenti já­rásban. AZ UTOLSÓ ÓRA végét jelezte a csengő. A gyereksereg, mint zsibongó méhraj áradt ki az iskola kapuján. " Kovács József elé igazgatónő és Balázs Mária tanárnő az udvarról néztek utá­nuk. Itt találkoztunk velük. A beszélgetés mi másról is kezdődhe­tett volna, mint az iskoláról, a tanulók­ról. Aztán, ha kissé nehezen is, de a pe­dagógusokról is megtudtunk egyet mást. A pedagógusok lakásgondja és az is­kola bővítése, amit mielőbb szeretnének megoldani. Nehéz dolog. Pedig a fiatal pedagógusok gyorsa­bban gyökeret eresz­tenének a községben, ha nem lennének ilyen gondjaik. — Azért előrehaladás itt is történt — újságolta az igazgatónő —. Balázs Mária 5 éve tanít a községben — s négy éven keresztül kerékpáron járt át Türjéről. Naponta IS—20 kilométert kerékpáro­zott. Most már itt lakik — mutatott az egyik ajtóra —. Nincs egy éve, hogy a valamikori pajtának ezt a részét lakássá formálták. — Tanterem is épült volna, de a pénzt elvitte az ellenforradalom, így az építés még a jövőre vár. — A felszabadulás előtt hány pedagó­gus tanított Zalaudvarnokon? — Kettő. A falu nevelői — És ma? — öt — kapták a választ. Ehhez nem kell kommentár, mert önmagában is mu­tatja a község fejlődését. LASSAN ÁTTÉRTÜNK a pedagógu­sok és a szülők, a falu kapcsolatára. — Rendszeresen látogatjuk a családo­kat. Ilyenkor a beszélgetés fő témája természetesen a gyerek. Célunk a szülők­kel is megismertetni, hogy az ő, de fő­képp gyerekük érdeke, az egységes szo­cialista nevelési elv érvényesülése. — Persze nemcsak a gyerekek nevelé­séről esik ilyenkor szó. A napi gomdok, a jelen és a múlt, mind napirendre ke­rül. S a szülők gyerekeiken keresztül lát­ják, hogy mennyire megváltozott nálunk az élet. E látogatások nemcsak a gyerekek ne­velését, de a f­elnőttek látókörét is széle­sítik. Őket is formálja a pedagógusok szava. S ez igazi népnevelés. Hisz nem csupán a gyerekek és a csa­ládlátogatás kapcsolja össze a pedagógu­sokat a faluval. Ott találjuk őket a nő­tanácsban, a fiatalokat a KISZ-ben. Se­gítenek, nevelnek. Nem zajlik le egyet­len kulturális, vagy egyéb társadalmi megmozdulás, ahol a pedagógus távol­maradna. Kovács Józsefné szívesen beszélt pe­dagógus társainak munkájáról. Csak akkor hallgatott el, amikor a saját mun­kájáról érdeklődtünk. — Hagyjuk ezt, elvtársak. Én elvégzem a munkámat, de nem szeretem a nyilvá­nosságot. PEDIG LENNE mit mondania az igaz­gató néninek. Beszélgetésünk során egy­másután idézte a számokat, a tényeket a község fejlődéséről. Tudja, hogy mennyi van a községfejlesztési alapon. Egyszó­val: ismeri a falut, ismeri a tanácsi mun­kát egyaránt. Németh elvtárstól, a tanács elnökétől tudtuk m­eg, hogy Kovács Józsefeié egyi­ke a legjobb népnevelőknek. Hosszú pe­dagógiai gyakorlata megtanította az em­berekkel való bánásmódra. Ért a nyel­vükön. A gazdák pedig ismerik és sze­retik. Ezért jelölték tanácstagnak. Mun­kája, élete összekapcsolódik a falu fej­lődésével. Mindez természetes, hisz Kovács Jó­zsefeté nemcsak pedagógus, de kommu­nista pedagógus. — Farkas —■ A­z anya­gtakarékosság." ... a szabászasztalon kezdődik a Zalaegerszegi Ruhagyárban. Hogy a kiterített anyagból mennyi kerül felhasználásra és mennyi a hulladékba, ez elsősorban a szabászok tudásán, lele­ményességén múlik. Paplancsek József szabász a takarékos anyagfelhasználást tartja szem előtt munkájában és erre tanítja dolgozótársait is.

Next