Zalai Hírlap, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-01 / 258. szám
1958. november 1 ZALAI HÍRLAP Keményebb rendszabályokat! A pénzügyőrség harca a zagfólök, bár rejtegetek, üzérek ellen! Megdöbbentő dolgokat hallottam a minap a megyei pénzügyőri parancsnokság egyik vezetőjének szobájában. Egyetlen délelőttön , amíg beszélgettünk ez történt a parancsnok szobájában. Zokogva jött egy töpörödött hétgyermekes édesanya, hogy férje minden keresetét elissza a zugmérésekben... A téglagyár egyik vezetője az üzem körül elszaporodott tiltott bormérések felszámolását sürgette ... A postás tucatnyi feljelentést hozott borrejtegetők, pálinkafőzők, üzérkedők ellen. A parancsnok úgy mondta, most «szezon» van a szabálysértések e szövevényes rengetegében. A zugbormérők és a tiltott pálinkafőzők felszámolásában a múlt esztendők hoztak bizonyos eredményeket, de az idei gazdag bor- és gyümölcstermés újra „fellendülést“ jelentett. Példák tömege szól erről: A pénzügyőri szervek évente 300—350 pálinkafőző felszerelést koboznak el a megye területén. A zugpiacokon forgalomba hozott pálinka több ezer literre tehető. A zalai pálinkafőzők többségben a falvak notórius munkakerülői, a szesz rabjai, dolgos emberek élősködői. A mocskos üstökben kotyvasztott, ellenőrizetlen szesz sok betegségnek, fertőzésnek a forrása. (A barackpálinka, magas ciántartalma miatt, már több ezer ember halálát okozta országunkban.) A nagykanizsai pénzügyőri nyomozócsoport a napokban fejezte be az idei év egyik legnagyobb szeszüzérkedésének felgyöngyölítését. Kőszegi Lajos semjénházi lakos valóságos vendéglőt rendezett be lakásán. Alig fél év alatt csaknem egy hektó pálinkát és tíz hektó bort mért el, engedély nélkül. (A megyében több, mint tíz olyan földművesszövetkezeti italbolt működik, ahol nem csináltak ilyen forgalmat.) Kőszegi az ócska noah-t tíz forintért, a pálinkát pedig 70 forintért árusította. A bort a vidék ismert törvényszegőitől, a rejtegetőktől vásárolta. A pálinkát pedig Benikő Lajos esztergályi zugmérő szállította. Ez a Kőszegi— Banke együttes alig fél esztendő alatt több mint 8000 forinttal károsította meg a népgazdaságot. Gelséről ugyancsak a napokban érkezett bejelentés, nagyarányú zugfőzésekről. A falusi alvilág korszerű berendezkedése a sok hétpróbás szélhámost leleplező — nyomozó csoportot is megdöbbentette. Az «üzem» egy erdei sűrűben, a patak partjára épült. Több sátorból, s földbevájt kunyhókból állt. A zugfőzde előtt egész sereg hordó várta tartalmával a feldolgozást — amely ez esetben elmaradt... Százával akadnak olyan »hivatásos« semmittevők, akik családjukat, birtokukat is elhanyagolják a pálinkafőzés szenvedélye miatt. Zalaszentbalázs egyik hirhedt pálinkafőzőjét a napokban érték tetten immár harmincadszor a pénzügyőrök. Ez az ember évek óta nem műveli a négy kataszteri hold földjét, soha nem jelentette be egyetlen csepp bortermését sem. Tizenhétéves fia e zavaros foglalkozást, a hegyi garázdálkodást örökölte tőle. Ahogy a tolvajoktól és szélhámosoktól, úgy e garázda kontároktól is kötelességünk megtisztítani falvainkat. Igaz, nincsenek sokan, de az egész országot károsítják. Bár a lakosság nagyobb többsége segíti a munkát, a pénzügyőri szervek egyes eseteikben mégis tehetetlenek a zugiparral szemben. Azért, mert enyhe, túl humánus a büntetés. Lehetetlen állapot, hogy a Magyar Népköztársaság polgára tudatosan, egymás után harmincszor kövesse el ugyanazt, és mindig szabálysértésként. A zugpálinkafőzés és szeszárusítás ugyanis a jelenlegi törvényes rendelkezések értelmében — ha a népgazdaságnak okozott kár az ötezer forintot meg nem haladja — csak szabálysértés. És e szabálysértéseket tűrhetetlenül enyhén büntetik járási tanácsaink. A pénzügyőri szerveknek egybehangzóan az a véleményük, hogy a notórius pálinkafőzőket, mint bűncselekmények elkövetőit, a törvény előtt kellene felelősségre vonni. A tiltott úton forgalomba hozott szesz társadalmi veszélyessége sokkal nagyobb, mint azt a gyanútlan »fogyasztó« gondolhatja. Zalában sok egyszerű család széthullása, üzemi balesetek, s falusi drámák sora szól vádlóan erről. Falvainkban a napokban folyik az idei bortermés számbavétele. Nehéz, fáradságos munka... Egyes vidékeken a termés részbeni elrejtésével akarják a termelők fizetési kötelezettségüket csökkenteni. Nem érdemes. Megtalálják a »fináncok«. S ez a rejtegetés, a törvényes kötelezettségek teljesítésének e gyerekes kijátszása méltatlan a magyar parasztokhoz. Éppúgy megvetendő, mint ha a gazda saját hombárját lopja. Hogy mennyire nem érdemes a bort elrejteni, álljon itt egyetlen példa bizonyságul: Ceruzával, kusza betűkkel írott, feljelentés fekszik a parancsnok asztalán. Murakeresztúrról jött. A jelentő negyven paraszt nevét sorolja fel — a helyek pontos megjelölésével — akik bort rejtettek el. A pénzügyőrök e napokban minden murakesztúri gazdát felkeresnek ... A nagykanizsai járás területén három községben folyik a borszemle. A pénzügyőrök négy nap alatt 70 hektó rejtett bort találtak. Nem érte meg ez a kísérlet egyetlen termelőnek sem ... Itt az ideje, hogy az »érdekelt« bortermelő gazdák, a zugfőzők és az illetékesek is gondolkozzanak e sorokon ... Ágoston László Nagyszerű ötletet vitattak meg az elmúlt hetekben Kányavár lakói. Községük előrelendítéséről tanácskoztak, hogy a következő évben — főleg önerőből — pótolják az eddig hiányzó, szükséges helyiségeket. Ma még, a kis ötszáz lelkes községben két szükségtanteremben tanít a pedagógus házaspár. Rozoga padokban szoronganak a gyerekek. Nem volt kultúrház és tanásháza. Most egy, ésszerű megoldással minden hiányzó helyiséget pótolunk. A következő év elején — de ha az anyagkészlet engedi, még az idén — hozzáfognak két tanterem és nevelőlakás építéséhez. Erre a célra községfejlesztésből tíz százalékot szavaztak meg. Tavalyról is maradt vissza tízezer forint megtakarított pénzük, ezen építőanyagot — téglát, cserepet — vásárolnak. A faanyag előállítását nagyobb részben a község lakói vállalták. Ezen felül, az összes segédmunkákat, az iparos munka egy részét, s a szállítást társadalmi úton végzik el. Úgy tervezik, hogy jövő év közepére elkészülnek az összes munkálatokkal. Ezzel az egy megoldással, lesz a kányaváriaknak kultúrházuk, amelyet a volt két tanteremből alakítanak át, lesz párt- és KISS-helyiségük és tanácsházuk a volt nevelőlakásból. Az építkezéshez szükséges anyagok szállítását már megkezdték a falu lakói. 3. szakszervezet segíti a tanácsi munkákat — Tatár Ferenc elvtárs, zalaszentgróti járási tanácselnök nyilatkozata — A közalkalmazottak szakszervezetének területi bizottsága felhívással fordult a szakszervezet tagjaihoz, hogy munkaterületeiken fokozott gondot fordítsanak a mindennapi feladatok elvégzésére. A mindennapi munkát ugyanis növeli a választások előkészítése. Ezért minden szakszervezeti tagnak igyekezni kell, hogy az ügyek intézésében torlódás ne legyen. A felhívásnak vajon hogyan tettek eleget? Erről beszélgettünk a napokban Tatár Ferenc elvtárssal, a zalaszentgróti járási tanács elnökével. A járási tanácsnál és a községi tanácsoknál dolgozó szakszervezeti tagok és aktívák munkájáról ezeket mondotta el: — A járás területén 35 szakszervezeti bizalmi dolgozik. Munkájukban meglátszik, hogy területükért felelősséget éreznek. A szakszervezeti tagsággal megbeszélik a mindennapi feladatokat, segítséget adnak. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy az ügyintézésben azért nincs fennakadás, mert a tanácselnökök, tanácstitkárok egyéb elfoglaltsága idején is mozgósítják e tanácsi alkalmazottakat az apró ügyek gyors, lelkiismeretes elintézésére. Nem egy esetben titkári munkát is végeznek azok az adminisztrátorok, akik ebben jártasak. Bár nehéz lenne meghatározni, hogy ezt a szakszervezet és ezt a tanács végezte, azonban a tanácsok vezetői minden nap érzik a szakszervezet segítségét. — Mit vár a járási tanács a szakszervezettől az elkövetkező időszakban? — Járásunk területén a szakszervezeti bizottságok általában jól töltik be érdekvédelmi feladataikat, segítenek a dolgozóknak ügyes-bajos problémáik elintézésében. Ahhoz azonban, hogy továbbra is hatékony segítői legyenek a tanácsi munkának jól megszervezett oktatási formákon és egyéb lehetőségek kihasználásával nevelni kell a dolgozókat. Ebben mi a járási tanács vezetősége is segítjük a szakszervezeteket. Különösen jelentős lenne, ha többet foglalkoznánk a mezőgazdaság elvi és gyakorlati kérdéseivel, határozott állást foglalnának e feladatokban a szakszervezeti bizottságok és tagjaikat mozgósítanák a határozott végrehajtására — fejezte be nyilatkozatát Tatár elvtárs. — Korbás — A földmvesszövetkezetek gépi munkaszerződtetéséről Őszidőben a földművesszövetkezetek legfontosabb feladata a gépi munkáik szerződtetése. Október 1-ig az országban mintegy 2 millió 400 ezer hold szántó gépi művelésére kötöttek szerződést a földművesszövetkezetek, ami meghaladja a tavalyi év hasonló időszakának eredményeit. Ebből azonban nem következik, hogy a munka zavartalanul halad, és elégedettek lehetünk a gépi munkaszerződtetés ütemével. Az országban még ma is jelentős terület — körülbelül hárommillió hold — vár gépi megmunkálásra. Alig néhány megye , Somogy, Szabolcs, Vas, Heves, Zala, Nógrád és a budapesti földművesszövetkezetek dicsekedhetnek azzal, hogy kötelezettségeik kisebbik része van már csak hátra. Az október 1-i értékelés érdekes képet mutat azért is, mert azonos feltételekkel rendelkező egymással szomszédos megyék is eltérő szerződtetési eredményeikről számoltak be. Például Baranyában csak 2,9, Tolnában pedig mindössze 1 százalékkal nőtt a szerződött holdak száma szeptember első feléhez viszonyítva, ugyanakkor Somogy megye 5,4 százalékos eredményt ért el A megyék versenyében Somogy, Vas és Budapest földművesszövetkezetei állnak az élen, míg a sereghajtók Békés, Tolna és Komárom megye szövetkezetei. Sok helyütt panaszolják a gazdák: nincs pénzük a gépi munkára. Bár a géppel végzett szántás sokkal olcsóbb és jobb, mint a fogatos, az ilyenfajta kifogásoknak azzal lehet elejét venni, ha a szerződtetéssel egy időben — ahol erre mód van — a cukorrépa-termelést is lekötik a gazdákkal. A cukorrépára szerződő termelőnek előleg jár, ami a gépi munka térítésére mindjárt felhasználható. A parasztok többsége bizalommal és egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a gépi munkák felé. A földművesszövetkezetek és gépállomások zavartalan együttműködését sokhelyütt a kapkodás, a szerződések semmibevevése gátolja. Az ország legnagyobb részén az utóbbi hetekben a gépi munka szerződtetéseikkel párhuzamosan nagy lendülettel kezdtek a géphasználati társulások szervezéséhez. Ma már mintegy ezer ilyen társulás működik az országban, tagjaik száma eléri a 12 ezret, a megművelendő terület pedig meghaladja a 24 ezer holdat. Helyes ez a kezdeményezés. Annál is inkább, mert parasztságunknak is érdeke, hogy kedvezményes díjtételekkel vehesse igénybe a gépeket. Ezenkívül természetesen a gépek jobb kihasználása, üzemidejük fokozása és az üzemanyag megtakarítás segítségével a társulások szervezése egyben fontos népgazdasági érdek is. A párt mmnieisi politikájáról tanácskoztak a lenti járás kommunista értelmiségei Közel húsz kommunista értelmiségi részvételével értékes megbeszélést tartottak 30-án Lentiben. A konferenciára a pedagógusokon kívül meghívták az orvosokat is. Bíró Gyula elvtárs, a járási pártbizottság első titkára ismertette a megjelentek előtt az MSZMP művelődési politikájának irányelveit és az azokból adódó járási feladatokat. Elmondotta, hogy az irányelvek olyan fontos vezérfonal, hogy ismeretük — főleg a pedagógusoknak — nélkülözhetetlen. (Ezért a konferencián elhatározták, hogy november 4. és 5-én a járás területén kiskörzetenként — az összes pedagógus bevonásával — megbeszélik az irányelveket. A teljes fellkészülés érteképen imár az elmúlt napokban minden tantestületnek kiküldtek az irányelveket tartalmazó füzeteket tanulmányozásra. A beszámolóhoz a jelenlevők közül mindenki hozzászólt. Németh István járási tanulmányi felügyelő a világnézeti nevelés fontosságáról, valamint a falun végzendő kulturális munkáról beszélt. Elmondotta, hogy a világnézeti nevelés egyik legfontosabb alapja a tanító példamutatása és a vallási kérdésekben való állásfoglalása. Németh Árpád csesztregi igazgató az iskolából kikerült fiatalok nevelésével foglalkozott. Hozzászólásában vázolta a serdülőkor megannyi veszélyét, buktatóját, és kérte az ifjúsági szervezetek és a szülők fokozott támogatását a fiatalok útkeresésében. Hiányolta, hogy nagyon kevés az ifjúság problémájával foglalkozó könyv. Felvetette, hogy az iskolai oktatásnál felhasználható természettudományi és ismeretterjesztő filmek alig találhatók. S a hasonló témájú normálfilmek közül is csak nagyon kevés jut el a falusi mozikba. Az értékes megbeszélés a késő délutáni órákban zárult. Az orvosok részére ma tartanak tanácskozást a párt művelődési irányelveiből a lenti járásban. AZ UTOLSÓ ÓRA végét jelezte a csengő. A gyereksereg, mint zsibongó méhraj áradt ki az iskola kapuján. " Kovács József elé igazgatónő és Balázs Mária tanárnő az udvarról néztek utánuk. Itt találkoztunk velük. A beszélgetés mi másról is kezdődhetett volna, mint az iskoláról, a tanulókról. Aztán, ha kissé nehezen is, de a pedagógusokról is megtudtunk egyet mást. A pedagógusok lakásgondja és az iskola bővítése, amit mielőbb szeretnének megoldani. Nehéz dolog. Pedig a fiatal pedagógusok gyorsabban gyökeret eresztenének a községben, ha nem lennének ilyen gondjaik. — Azért előrehaladás itt is történt — újságolta az igazgatónő —. Balázs Mária 5 éve tanít a községben — s négy éven keresztül kerékpáron járt át Türjéről. Naponta IS—20 kilométert kerékpározott. Most már itt lakik — mutatott az egyik ajtóra —. Nincs egy éve, hogy a valamikori pajtának ezt a részét lakássá formálták. — Tanterem is épült volna, de a pénzt elvitte az ellenforradalom, így az építés még a jövőre vár. — A felszabadulás előtt hány pedagógus tanított Zalaudvarnokon? — Kettő. A falu nevelői — És ma? — öt — kapták a választ. Ehhez nem kell kommentár, mert önmagában is mutatja a község fejlődését. LASSAN ÁTTÉRTÜNK a pedagógusok és a szülők, a falu kapcsolatára. — Rendszeresen látogatjuk a családokat. Ilyenkor a beszélgetés fő témája természetesen a gyerek. Célunk a szülőkkel is megismertetni, hogy az ő, de főképp gyerekük érdeke, az egységes szocialista nevelési elv érvényesülése. — Persze nemcsak a gyerekek neveléséről esik ilyenkor szó. A napi gomdok, a jelen és a múlt, mind napirendre kerül. S a szülők gyerekeiken keresztül látják, hogy mennyire megváltozott nálunk az élet. E látogatások nemcsak a gyerekek nevelését, de a felnőttek látókörét is szélesítik. Őket is formálja a pedagógusok szava. S ez igazi népnevelés. Hisz nem csupán a gyerekek és a családlátogatás kapcsolja össze a pedagógusokat a faluval. Ott találjuk őket a nőtanácsban, a fiatalokat a KISZ-ben. Segítenek, nevelnek. Nem zajlik le egyetlen kulturális, vagy egyéb társadalmi megmozdulás, ahol a pedagógus távolmaradna. Kovács Józsefné szívesen beszélt pedagógus társainak munkájáról. Csak akkor hallgatott el, amikor a saját munkájáról érdeklődtünk. — Hagyjuk ezt, elvtársak. Én elvégzem a munkámat, de nem szeretem a nyilvánosságot. PEDIG LENNE mit mondania az igazgató néninek. Beszélgetésünk során egymásután idézte a számokat, a tényeket a község fejlődéséről. Tudja, hogy mennyi van a községfejlesztési alapon. Egyszóval: ismeri a falut, ismeri a tanácsi munkát egyaránt. Németh elvtárstól, a tanács elnökétől tudtuk meg, hogy Kovács Józsefeié egyike a legjobb népnevelőknek. Hosszú pedagógiai gyakorlata megtanította az emberekkel való bánásmódra. Ért a nyelvükön. A gazdák pedig ismerik és szeretik. Ezért jelölték tanácstagnak. Munkája, élete összekapcsolódik a falu fejlődésével. Mindez természetes, hisz Kovács Józsefeté nemcsak pedagógus, de kommunista pedagógus. — Farkas —■ Az anyagtakarékosság." ... a szabászasztalon kezdődik a Zalaegerszegi Ruhagyárban. Hogy a kiterített anyagból mennyi kerül felhasználásra és mennyi a hulladékba, ez elsősorban a szabászok tudásán, leleményességén múlik. Paplancsek József szabász a takarékos anyagfelhasználást tartja szem előtt munkájában és erre tanítja dolgozótársait is.