Zalai Hírlap, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

1959. január 1. A társadalmi erők összefogása az előrehaladás feltétele Bánokszentgyörgyi tapasztalatok Értekezleteken, megbeszélése­ken gyakran elhangzik az a ki­jelentés, hogy a falusi kommu­nisták, a mezőgazdaság haladó erői előtt nagy feladatok állnak. A feladatok mögött határozott cél: a mezőgazdaság szocialista erőinek növelése, fejlesztése áll. Az élet, a szocializmus épí­tése, a nemzetközi helyzet és ezen belül is az olcsóbb és több termelésért folyó versengés azt követelik, hogy az eddiginél gyorsabban, eredményesebben haladjunk előre. Mindez azt je­lenti, hogy a falusi kommunis­ták az eddiginél szervezetteb­ben, nagyobb aktivitással szor­galmazzák területükön a terme­lőszövetkezeti mozgalom fej­lesztését. Bánokszentgyörgy lakossága vegyes összetételű. A dolgozó parasztok mellett az átlagosnál több alkalmazott, értelmiségi él a faluban. A bázakerettyei olaj­­mezők is jónéhány bánokszent­györgyi lakosnak adnak mun­kát és kenyeret. A falu paraszt­sága két alapvető rétegre tago­zódik. Az egyéni parasztok mel­lett két termelőszövetkezet tag­jai bizonyítják az új paraszti út igazát.­­ A falusi pártszervezet termé-x szetszerűen tükrözi a község la-C kosságának változatos összeté-­ telét. Az ilyen tagösszetétel bi­­­zonyos mértékig megkönnyíti aX pártszervezet politikai teendői-C nek ellátását, ugyanakkor a ke-X vés paraszt-párttag gátja a leg-C fontosabb cél valóra váltásának. a Mégis, mit lehet várni a párt- v szervezettől? E kérdésre keres-­­ tük a választ bánokszentgyörgyi­ látogatásunk során.­­ Legyen az akár gazdasági, akár politikai kérdés, a sikert legfontosabb feltételei közt fog-­­lal helyet a vezetés. A szakava-a tott, egy-egy feladat helyes ésx alapos előkészítését biztosító ve­ C zetés már fél sikert jelent. Hogy x állnak e téren a bánokszent-X györgyi kommunisták? $ A választ nem csak az alap-C szervezet vezetőségének mun-£ kajában kell keresni. Ha jó aC felsőbb pártszervek irányító ésx ellenőrző tevékenysége, köny­ C­nyebb az alapszervezet irányí­í­tása is. A tapasztalatok szerint a­­ letenyei járási pártbizottság­­ eléggé alaposan és reálisan lát-­ ja a község helyzetét, gondjait.­ A valóság ismerete pedig lehe­­ tővé teszi, hogy a helyi szervez a két hasznos takácsokkal, irányí-­­­tással lássák el. Balázs Sándor­­ elvtársnak, a pártszervezet tit-? kárának véleménye szerint eb-k5 ben nincs is hiba. Alig egy hete­ látogatta meg a pártszervezetet , a járási pártbizottság első tit-­ kára és a járási tanács elnöke.­ Az alapos beszélgetés hasznos­ segítséget jelentett és jó tapasz-C talatokkal gazdagította a bá-­ nökszentgyörgyi kommunista- dij­kát.­­ A járási pártbizottság hatá-­ rozataival is rendszeresen meg- s ismerkedik a községi pártveze- 2 tőség a titkári ért kebeleteken,­­ Így a járási szervek irányító te- ? vékenységében nem­ is lehet kü-­­­­lönösebb hiányt fellelni.­­ A falusi pártszervezet veze-X tősége három tagból áll. Balázs? Sándor elvtárs, a kultúrotthon 3 igazgatója, mellett ott találjuk^ a községi tanács elnökét és az 3 egyik tsz elnökét. Ezt látva, a^ külső szemlélő is feltételezi, hogy a pártvezetőség olyan em­berekből áll, akik leginkább is­merik a falu gondjait, lakossá­gát. Az ilyen feltételezésnek meg is van minden alapja. A vezetőség három tagja :— ta­­pasztaltságából fakadóan — ké­pes irányítani a pártszervezetet és mozgósítani a tagságot. Az irányítás azonban nem minden. Amennyire fontos a helyes irányítás, annyira nélkü­lözhetetlen a gondos végrehaj­tás. A bánokszentgyörgyi párt­­szervezet taglétszáma néhány fővel meghaladja a tízet. A köz­ség lakosságához viszonyítva azonban a kommunisták száma kevés, még annak ellenére is, hogy a párttagság egy-két kivé­tellel rendszeresen eleget tesz önként vállalt pártkötelezettsé­gének. A községben, ha még nem is túlsúlyban, de állandóan növekedve ott van két termelő­­szövetkezet is. Ez a tény köny­­nyebbséget jelent a mezőgazda­ság szocialista fejlesztésében — de nem veszi le a kommunis­ták válláról a feladatokat. Ta­lán valamivel könnyebb lesz az előrelépés, mint másutt, hisz nem teljesen ismeretlen út pro­pagálásáról van szó. A köny­­nyebbség azonban nem jelenti azt, hogy könnyen is megy az előre lépés. Rendszeres és ki­tartó, meggyőző munka hoz­­­­hatja csa­k meg az eredményt. És ehhez valóban kevés a párt­­szervezet. Szükség van mások­nak, pártonkívüli aktíváknak a segítségére is. A választások idején 30—40 aktíva állt a pártszervezet mel­lett és járult hozzá a sikeres le­bonyolításihoz. Közülük a több­ség ma is szívesen részt vállal a falu szocialista fejlesztése nagy munkájában. A bázake­­rettyei üzem pártszervezete és vezetősége részéről is több se­gítséget várnak a falu kommu­nistái. Az üzemben dolgozó két­­lakiak meggyőzését nem hagy­hatják egyedül a falura, a köz­ségi pártszervezetre. Bánokszentgyörgyön is előbb­re akarnak jutni az új évben a mezőgazdaság szocialista fej­lesztésében. Az adottságok meg­vannak. S ha az összes társa­dalmi erő a cél szolgálatába áll, a siker nem mardhat el e­l . Bekötő utat építenek­­ Zaj­kon­­ A Hazafias Népfront helyi bi­zi­zottságai lalvaink többségében­­ komoly erőfeszítéseket tettek­ annak érdekében, hogy a köz-s­ségfejlesztési hozzájárulás ösz-­­szegéből minél több új létesít-- mény születhessen.­­ Zajkon a tanácsülés hosszas­­ vita után megszavazta a tíz­­százalékos községfejlesztést és­ kibővítették azzal, hogy a tár-­­sadalmi munkán felül csábi-a­dónként 800—1000 forinttal já-­­rulnak hozzá a bekötő út épít­ stéséhez. " Újévi levél W K­edves Barátom! Amit ígértem, szívesen teljesítem: sie­­tek leírni néhány gondolatot, melyek az esztendő for­dulót itt várják velem, a langyos szobában. . Már a vonatban kezdődött: néztem az elfutó vidéket, az­ ismeretlen tájakat, a fák között fehérlő házakat. Oly különös érzés fogott el. Mi lenne, ha egy ismeretlen állomáson leszáll­­ nék, ahol soha nem látott senki sem, besétálnék a faluba, be­mennék az egyik házba, és ott folytatnám életemet, új v­ilágo­­ban, új környezetben? Úgy tennék, mintha mindig itt éltem volna, mint aki itt született. Az emberek nem vennék észre a kegyes csalást, mert az lenne az érzésük, hogy mindig hozzá-' juk tartoztam... ‘ «Szervusz, Jóska!» — mondaná valaki — »Milyen volt a' termés?« .5 én felelném neki: »Köszönöm. Meg vagyok elé­­gedve .»■ » Kis gyerekek futnának be az udvarról. Vidám ugrándo-'­zással telepednének le ölembe. — «Apuka! Apuka! Hát meg­­ jöttél? De régóta várunk...­» Buksi fejüket simogatnám, óva-' tosan néznék körül, vajon hányan vannak? Nem kellene-e ér-­ deklődnöm a többiek után? Nem kellene-e kérdeznem most" ■«Hát Anyuka, hol van?» De vigyáznom kell minden szavamra,­, nehogy eláruljam idegen voltomat. Csak közömbösen kedves szavakat mondanék ahogy a szerető apák mondanák, belenéz­nék ragyogó tavasz­szemükbe, s édes lényüket szeretetem böl­csőjében ringatnám... Majd kisétálok a házból ,ott a domb­oldalon is van egy kedves hajlék. Oda még gondolatban be-­ megyek. Beágyazom­ magam az ott lakók életébe. Itt is szület­hettem volna. Itt is otthon lehetnék. A Bodri kutya már sza­lad is elém, lompos farkát lobogtatva, mint diadalmi zászlót. A Riska tehén elbőgi magát, mikor az istállóba benézek. Édes­anyám most feji éppen, apám meg az almot takarítja alóla ... Miért is nem itt születtem? Ilyen kis álmodó falucskában. Miért nem járkálhattam az utca gödreiben, tavaszi napot visz­­szasugárzó langyos pocsolyákban? Miért nem volt nekem is fehér iskolás tarisznyám? tízóraira belerakott fekete kenyér­rel? A kenyér öble késsel kivágva, s az üledék helye betömve tejfölös túróval... Err­e hagyjuk ezt, kedves barátom! Nem is erről akartam írni, csak gondolataim elkalandoztak... Háttam tágas parkok ölén régi kastélyokat. Ma gyermek­­üdülők. Látta volna, mily szép ott minden. A szerető anya nem gondozza jobban féltett kicsinyeit, mint ahogyan ott ellátják őket! Csupa öröm szemlélni a gyermekarcokon azt az önfeledt boldogságot ,azt a ragyogó sugárzást, mely kis életük bizton­ságos helyzetét hirdeti! Kár, hogy nem látta! Örült a szívem mindezt szemlélni, de tudja, én úgy vagyok vele, hogy egye­dül nem tudok igazán örülni. Most is körülnéztem, hogy vala­kivel i közölhessem szívem túláradó jóérzéseit, hogy ő is velem együtt örülhessen, mert a boldogság is könnyebb, boldogítóbb, ha többen érzik, ha megoszthatjuk egymás között. Hisz oly kevés van belőle ... Aztán láttam bölcsődék­et, ahol számtalan kismama gon­dozza az apróságokat, míg édesanyjuk dolgos, munkás keze demokratikus államunk felépítésén munkálkodik. Láttam a földből kinőni városokat. Gigászi emelőgépek hordták egymorsra az előregyártott épületelemeket. Egyes ut­cák arca már egészen kiformálódott. Itt laknak majd a dolgozó emberek, akik a létünkhöz szükséges javakat termelik, akik biztosítják kulturális életünk mindig magasabb színvonalát. Kedves Barátom! Ne nevessen ki, de olyan jóleső érzés volna most, ha bemenetnék a gyárakba, leszállhatnék a tárnák mélységeibe, odamehetnék minden dolgozó munkáshoz és pa­raszthoz, megszoríthatnám olajos, kérges kezüket, megölelhet­ném mindegyiket és ilyesfélét mondhatnék nekik: «Dolgozzatok csak jó emberek az új esztendőben is meg­feszített erővel, becsülettel ,öntudatosan! Dolgozzatok értünk, az életünkért, a boldogulásunkért, gyermekeink békés jöven­dőjéért! A ti munkátok üteme szabályozza az emberi szívek nyugodt dobogását.. .» Oo­gyan jó volna ezt megtenni! Tudom, biztos vagyok ben­­ne: jó szívvel vennék, hogy nem csak feletteseik, ha­nem embertársaik is értékelik, megértik és becsülik megfeszí­­­­tett munkájukat... Megbecsülik, mert látják célját és értelmét. Laky József ZALAI HÍRLAP Akik Szilveszter éjjelén £ Elmúlt az óév, az óra lassan s £üti a tizenkettőt. Uj év, az 1959-0 -es esztendő vette kezdetét. ösz-Ö­sszecsendülnek a poharak esi i› mindenki egy boldogabb új esz- ‹s­ztendőre üríti a poharát. Nyu-›› jgodtam, békességben ünnepel­? ›nek az emberek. Sokan talán b ínem is gondolnak azokra, akik* £ az esztendő-forduló óráiban isY ‘’szolgálatban vannak és mun-X jójukkal segítik, hogy a dolgo-o­­zók vidáman érezhessék magu­o­­kat. X ‚ Az élet néhány területéről^ ►mutatunk be dolgozókat, akik^ ^Szilveszter éjjelén sem hagyják^ ‘ott munkahelyüket, akik — ha a ‘el is kopott kissé a kifejezés,X 'azért leírjuk — munkával ün-sz ü­­nepeltek. X­­ ► Kigyúl a lámpa és Pacsi Er­zsébet telefonközpontos jelent­­­­­kezik. Örömmel veszi az új évi­­jókívánságokat és adja a kívánt­­számot. Megszokott mozdula­tokkal végzi a munkáját. Az év 'minden napján közel 1500 kap­csolást végez, munkatársaival egyetemben. Az új évtől ő is sokat vár. El­sősorban a munkájával kapcso­latos dolgokat mondja el. Azt várja, hogy az illetékesek által megígért automata-központ épí­tését elkezdik, amely nagyban megkönnyíti a munkáját, s nem kell a hívó félnek a kapcsolás­ra várakoznia. Egyéni kívánsága nincsen. További békés életet, további, eredményekben gazdag új évet vár. S hogy ez meglegyen, ő a maga munkájával igyekszik elősegíteni, szolgálatban voltak ■ oo<x>o<>c><><x><>oo<><><>c>c><>co' y Csendesen rója az utcákat, \~ éber szemekkel vigyázva a szó­­£ rakozó emberek és az alvók­­ nyugalmát a rendőr elvtárs. · Megszokott dolog éjszakánként · a vele és társaival való talál­­­kozás. \ ' — Csend, az nincs, de rend, ? az igen — tájékoztat készsége­it sen a szilveszteri »helyzetről«. V Nyugodt, békés hangulatú Cszilveszterezést kíván mind­­­­annyiunknak. s ★ • & 9 Még egy pillantás a menet- X levélre, máris felbúg a mentő­­y kocsi motorja és száguld a Szű­k­ raszter éjjelén rosszul lett­em- 5 bérért. Bencze László gépkocsi­­a vezető keze biztosan tartja a­­ volánt. Akik hívták, nem sokat X beszélgetnének a megtörtént­­ bajról. Röpke percek alatt a 0­ helyszínre érkeznek a mentők. X Szabó Miklós ápoló megnézi a 9 pácienst, és máris száguld vis­­­ssza a kocsi, ők ilyenkor is em­­£bertáraaik segítségére gombol­­­nak. Egy éve­n át közel ötezer­­ beteget szállítanak a kórházba. Halkan koppan a csizma, a kemény bot vége. Megszökök körútját végzi az éjjeliőr. Szol­gálatban van, őrködik a nép vagyona felett, nehogy valaki­nek eszébe jusson Szilveszter éjjelén megdézsmálni azt. A szakszervezeti székház építke­zéséhez 4—5 millió forint érté­kű anyagot készítettek elő, arra ügyel az éjjeliőr. Az este még 1958-at írtak, s mire megvirrad, egy újabb év veszi kezdetét. Hogy milyen lesz? — Ez rajtunk múlik — mond­ja gondolatban Bárdos Józse éjjeliőr. Felemelkedik a tárcsa... és az óév utolsó vonata is elment — sóhajt nagyot Balázs József forgalmista a zalaegerszegi ál­lomáson. Nagy munkát végeztek egész éven át. Elindítottak 370 irányvonatot, közel egymillió utast szállítottak, napi 86 vona­tot fogadtak, iletve indítottak tovább rendeltetési helyére. oooooooooooooooooooo^ ^ Mi vidáman töltjük az új évg ·első óráit, de hogy ez ifjv van.O I › O \ ~nekik is köszönhetjük, akik O l · éberen vigyáznak a rendre, x * testi épségünkre, zavartalan^ I ^szórakozásunkra. A megye dol­g ·gozói nevében ezúton mondunk O I ~ köszönetet és kívánunk boldog é . ¡ új évet mindazoknak, akik nemY I ‚ X ^tudnak velünk együtt vigadni.x £ A csendes hétköznapokon majd$ › találkozunk és baráti jobbot^ ‹ nyújtunk, megköszönve az O O egész évi munkájaikat. O­O­OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOy 3.

Next