Zalai Hírlap, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

1959. február 1. Fiúk, lányok, szülők és a KISZ az „egyke“ faluban AZ ELMÚLT ÉV februárjá­ban nagy nehezen megalakult a KISZ-szervezet Zalakaros községben is. Tizenhét fiú írta alá a belépési nyilatkozatot, megválasztották titkáruknak Nagy Tibor parasztfiatalt, de ennél tovább sajnos mindez­­ideig nem jutottak. Vagy még tettek egy lépést? Igen. Három parasztfiú belépett azóta a szervezetbe, de a lányokat ed­dig még nem sikerült fiúknak »magukhoz szelídíteni«. Papí­ron tehát megvan a KISZ-szer­­vezet (amolyan legényegylet­­ként)Zalakaroson, de politikai, kultúr- és sportélet ismeretlen a fiatalok között. — Mi az oka, hogy nem tu­dunk tovább jutni? Könnyű megmagyarázni, csak úgy hi­szem, nehéz megérteni — mondja Nagy Tibi, KISZ- titkár. — Először nincsen he­lyiségünk. Most van télben a kultúrotthon építése, ha elké­szül, talán megindul az ifjúsá­gi élet nálunk is. Másodszor, a szó szoros értelmében nem tö­rődik velünk senki itt a köz­ségben. Érezhető az ifjúsági munkában is, hogy Zalakaro­­son nincsen pártszervezet. Két tanítónő van a községben, ők sem segítenek semmit, pedig már kértük őket. Arra hivat­koznak, hogy sok a munkájuk. A községi tanácson kérdez­tük Csordás József vb. elnök­től: — Hogyan segítették eddig a fiatalság munkáját? — Én már öreg vagyok ezek­hez a gyerekekhez. Ezt lehetett leolvasni a szótlanul maradt elnök arcáról. Helyette a ta­nácstitkár válaszolt: — Hát építünk nekik egy kul­túrházat, nem elég segítség az? HÁT BIZONY NEM, még valami hiányzik. Sok helyen van kultúrotthon és mégsem megy a KISZ-munka kellően. S ha nem kapnak segítséget a fiatalok, akkor nem viszi előbbre a zalakarosi fiúk szer­vezetét az új kultúrotthon sem — Én egyszerű parasztgye­rek vagyok — folytatja a KISZ titkár. — Tudnám, hogyan kel­lene csinálni, hogy megindul­jon az élet, csak hát a segítség... No, meg a szülők makacssá­ga. Idegenkednek, nem barát­koztak meg a KISZ-szervezet­­tel, mert nincs előttük még példa, hogy hogyan is néz ki az eleven, tevékeny ifjúsági élet. Ezért nem engedik közénk a lányokat. Beszélgettünk több­ször a lányokkal, néhányan be­lépnének, csak az anyjuk meg­tiltotta nekik. Voltak koráb­ban olyan hangok, hogy ez már kommunista »alakulat«. Itt előbb-utóbb tíz szervezés­ről lesz szó. Mert még ezzel a gondolattal sem barátkoztak meg a karosi parasztok. ÚGY NÉZ KI, mintha Zala­­karosban most 1939-et írnának. Hogyan-hogyan se, de ezt a községet elkerülte a tudomány, a kultúra, az előrehaladás sze­le. Büszkélkednek azzal, hogy «egyke« község vagyunk. Vagyis egy gyerek születik családonként, vagy egy sem. Régi, de rossz szokás ez: — maradjon egyben, a 20 hold föld — így szokták mondani... Sajnos azóta sincs változás. S ami a legtragikusabb sorozato­san kötődnek az érdekházassá­gok ma is . . . — a maradt szülők jóvoltából. A tanács elnöke vidáman közölte velünk, az elhalálozás tízszerese a szüléseknek. Zala­karos előbb-utóbb kihal ké­rem ... — ezt már régen meg­jövendölték. Nem hal ki a falu — vála­szolt a KISZ-titkár. — Majd az ő generációja­ eltünteti a községből a 20 éves egyhely­ben topogást. S. M. E­ red­m­ény­es úttörőélet TÜRJÉN /­ pedagógus, a nevelő G-ZI­ munkájában nélkülözhe­tetlen a szív, a gyermeki lélek megértése és szeretete. Ha ez megvan, szinte csodákat lehet elérni az ifjúság formálásában, lelki világa alakításában. Türjén jártunk és úgy érez­tük, hogy az iskolában talál­koztunk olyan nevelőkkel, akik a szívüket, lelküket adják az ifjúságnak. Négy fiatal peda­gógus Györkös Dezső úttörő­vezető irányításával nagy sze­retettel s céltudatos ráhatással irányítja az úttörő szervezetet. Nem sajnálva szabad idejüket, feláldozva estéiket, olyan út­törőéletet teremtettek, amelyre büszke lehetne megyénk bár­melyik iskolája. De beszéljenek a tények. — Most csináljuk az úttörő ■szobát — mondta Györkös De­zső, a csapat vezetője. Csak később derült ki, hogy a sza­vak mögött egy évtizedes prob­léma húzódik. Mióta Türjén van úttörő csapat, azóta hiány­zik az úttörő élet kialakításá­hoz annyira fontos szobicska. A tanulók létszámának állandó növekedése, a tanteremhiány szinte megoldhatatlanná tette az úttörő szoba biztosítását.­­ Legalább is ezt mondták eddig. A csapat mostani vezetői azon­ban mégis találtak megoldást. Az iskola közelében ott áll egy régi, már évek óta üresen po­rosodó üzlethelyiség. Most a tulajd­onostól elkérték,­ bérbe vették.. Már két hetet dolgoztak rajta az úttörők. Rendbehoztá­k a padlózatot, kieneszelték, fes­tették a falakat, feldíszít­ették a helyiséget és elkészítik a csapatsarkot is, ahol a zászló­kat, emlékeket elhelyezik. A csapatnak tízéves fennál­lása óta nem volt csapatzász­laja. Most végre meg lesz az is. A gépállomás és az állami gazdaság látva a virágzó úttörő életet, zászlót adományoz az úttörőknek. Viszonzásképpen az úttörők tavasszal parkosít­ják az eddig eléggé elhanya­golt területet a gépállomás előtt. Az új csapatzászló fel­avatására március 21-én, a Ta­nácsköztársaság megalakulásá­nak 40. évfordulóján kerül sor. (Té­gi igazság, hogy az ifjú­bh­­ság nevelése elképzelhe­tetlen romantika nélkül. Mind­ez ma már érvényesül az úttörő életben is. A megvalósításához azonban bizonyos anyagi fel­tételek nélkülözhetetlenek. A táborozáshoz például nélkülöz­hetetlen a felszerelés. S hogy mindez meglegyen, a tük­ei csapat vezetői és ifjú tagjai ■már eddig is nagyon sokat tet­tek. Ebben a tanévben legalább tízezer forint értékű felszere­lést vásároltak: vettek két sát­rat, amellyel az úttörők meg­tanulják a sátorverést. Besze­reztek 32 hátizsákot, 8 bográ­csot és 20 darab gyalogsági ásót. Minden gyereknek meg­van a felszerelése és a raj-csa­patvezetők is úttörő egyenruhá­­ban vezetik a foglalkozásokat, kirándulásokat. Érdemes kutatni, hogy a 70 tagú csapatnak honnan volt és van erre pénze? A szülők ma már szívesen áldoznak gyerme­keik úttörő felszerelésére. De nemcsak a szülők segítik fo­rintjaikkal a csapatot. Az ősz folyamán az úttörő csapat tag­jai mintegy kétszázötven tag­ból álló pártoló testületet szer­veztek a község lakóiból, akik havonta átlagosan két-két fo­rinttal segítik a csapatot. A pártoló tagok mintegy 30 szá­zalékának úttörő csupán a gye­reke. Mindez bizonyítja, hogy még az érdektelenek körét is nagy mértékben meg lehet nyerni az úttörő mozgalom tá­mogatására. Az úttörő csapatban jelenleg a próbázások előkészítése fo­lyik. De a gyerekek alig várják a tavaszt, hogy kint a szabad­ban gyakorolhassák a tanulta­kat. Terveik között kirándulá­sok, hadi játékok, versenyek szerepelnek. A legnagyobb terv pedig egy nyári tábor a Bakomban. — Miért nem a Balatonhoz m­ennék? — kérdeztem megle­pődve. — Türjén alig talál olyan gyereket, aki még nem nyaralt a Balaton mellett. így a szá­munkra érdekesebb és a gyere­keknek is romantikusabb lesz a Bakony — válaszolt Árkovics Italéria, az emfik­ raj vezetnie, 'Icason elmondhatták-e valami­kor is ugyanezt magukról a mai úttörők szülei?) Q -Ikes, fiatal pedagógusok '=*»' vezetésével érdekes és vonzó úttörő élet bontakozott ki Türjén. A gyerekek rajon­ganak a foglalkozásokért és azok, akik ma még kívül van­nak, vagy valamilyen oknál tonva néhány hétig nem vehet­nek részt a foglalkozásokon, kérik, hogy vegyék be őket. — Szinte vanovra keresik fel az őrsvezetőket !is jelentik. — mér jobban feleltem, vagy megja­vítottam a magaviseletemet és ugye, most már engem is be­vesznek az úttörőbe. S ez a hangulat, ez a vélemény min­dennél jobban bizonyítja, hogy a türjei úttörő szervezet be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket és elérte a szervezet elé állított célokat. Farkas István ZALAI HÍRLAP Ahol csak leányok vannak Nagy munka vár a Zalaszentgróti Ruházati KTSZ KISZ- szervezetére. A községből és a környező falvakból bejáró fiatal leányok formálását, kulturális és politikai nevelését bízta rá a pártszervezet. E megbízatás teljesítéséhez lelkes ifjúsági veze­tőkre van szükség. Kortics Anna, a szervezet titkára szívesen végzi az ifjúsági szervezet vezetését, a szervezet irányítását. Hallgatnak reá és szívesen követik tanácsait. Képünkön a KISZ-tagok egy csoportja taggyűlésen hall­gatja a titkár beszámolóját a szervezet munkájáról. 65 ezer­ tonnával­­ több műtrágya j Jelentős javulás várható az i­­dén a műtrágyaellátásban.. A 4­­múlt évben felhasznált, mint­ 4 egy 505 ezer tonna műtrágya-­­ val szemben ugyanis 570 ezer 4 tonna műtrágyát hoznak for­­­­galomba. Ebből 290 ezer tonna i1 nitrogén, 218 ezer tonna fosz- 1l­for, 62 ezer tonna kálium lesz. i1 Az idén termelőszövetkezete- I1 inkben az egy holdra eső m­ű- 11 trágya mennyiségét — amely a múlt évben is meghaladta a 100 kilót és körülbelül három-11 szorosa volt az előző évinek, — 120—140 kilóra kívánják no-11 vélni. A műtrágyái felhaszná­lt­­ását illetően a 3004-es kor-­­­ mányrendeletben a termelő­­szövetkezetek részére biztosí-t­­tott kedvezmények továbbra is érvényben vannak. is beleznai fiatalok panasza Az elmúlt héten értékelték­, Beleznán a fiatalok munkáját­­, tanácsülésen. Itt többen elmon-­­­d­ották, hogy a fiatalok nem­­ kérnek segítséget, a falu ve­v­­etőitől, s ők pedig nagy el­­f­­oglaltságuk miatt nem tudnak­­ a fiatalokkal foglalkozni.­­ A község fia­taljai nem egy­­ esetben kérték a tanácsot, hogy­­ ad­jon senítséget ahhoz, hogy a­­ kultúrotthonban egy szétszed-­­­het­ő színpadot tudjanak készí­­­ teni. A tanács megszavazta a 4 támogatást, fis ezer forintot ad- 4 tok a fiatalok segítésére. A 4 közbirtokosság pedig egy köb- 4 méter fenyőrönköt adott telje­­­­sen ingyen a színpad elkészí- 4 téséhez.­­ A faanyag az iskola udvarán, t van a csupasz fölélem., az f enyészetnek átadva. Horn a 4 ySnrrpt mj , VTn azt Vem trtd ifik 4 n. i Intel ok. A támongtns helyes r volt, de a vfinreha i*fi shp. pny J kis hlhn. csúszott Jó lenne, ha 4 a tevépi­­fis­m tintáink vezetői 4 mielőbb mozgósítanék a fiam­- #­lókat, a tervezett, mozgatható 4 színvad. elkészítésére, hogy ré- 4 nő vágyuk teljesüljön, s végre 4 színpadon iS szerepelhessen a­­ fiatalság. Ez nagyon hiányzik 4 a község életéből. 4 a hazai Inl­nrnvtal­ L’aVwrvezet«J zalaegerszegi csoportjának Det­á­riné színpada Frances Good-­­­rich és Albert Hackett: Anna» Frank naplóját a Városi Műve- J­lődési Házban való háromszori­­ sikeres előadás után az érdek-­­­lődésre való tekintettel ismét­­ bemutatják Zalaegerszegen.) Vidéki turnét is terveznek: el­­­ látogatnak Nagykanizsára,­­ Lentibe, Cellénházára és Bá- S­zakerettyére.­­ Szervezetten és élénk érdeklődés mellett folyik a nagykanizsai városi tanácstagok oktatása Mintegy hatvan városi ta­nácstag jelenlétében kezdődött meg a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága és a tanács kö­zös szervezésében a tanácsta­gok oktatása. "Tanácsaink szerepe a népi demokratikus rendszerben» címmel Vukits László elvtárs, a városi pártbizottság titkára és­ a tanács végrehajtó bizott­ságának tagja tartotta meg az első előadást. A tanácstagok oktatásának szervezését és adminisztrációs feladatait Percze Zsigmond elvtárs, a városi tanács titkára irányítja, őt kerestük fel a na­pokban, hogy tájékoztatást sze­rezniük az oktatás további me­­netéről és időszerű kérdései­ről. — Bár a múltban is v­íszrin­­tettünk a tanácstagok oktatá­sával — mondotta Kercze elv­társ —, azonban ez nagyon ke­ttős sikert eredményezett. Okát abban látom, hogy a Haza­fias Népfront akkor nem vett részt a szervezésben, továbbá a tananyag sem volt valami imim­­t­sen érdeklődésre méltó. Érdekesebb tananyaggal Ezzel szemben az idén a Ha­zafias Népfront és a tanácsok érdekes, a tanácstagok munn­­kájáh­oz fótis+'sem'is szükséges tananv-frot építattak össze. — Müven témakörök szere­pelnek a tananyagban? — A­ további előadások címei a következők: «A tanácsok szertiezett felént-éee p ten Aps­­tryrvény, a panaszok­ bejelen- T* j-w-zése«, «A tanács fel­adatai az államhatalom gya­korlásában», »Községgazdálko­dás, községfejlesztés», «Népi demokráciánk művelődéspoliti­­kája», «A tanácsok, illetve a ta­nácstagok és a Hazafias Nép­front kapcsolata». — A városban 76, míg Kis­­kanizsán — ahol külön csopor­tot szerveztünk — 27 tanácstag vesz részt, az oktatásban. A kis­­kanizsaiak számára még egy külön előadást is szegezünk, »Mezőgazdaságunk jelene és k­veser címmel. Elősegíti a jobb várospolitikát . Az előadásokkal és az azor­kát követő konzultációkkal, vitákkal az a célunk, hogy mind a régi, mind pedig az új tanácstagok megismerjék fel­adataikat, jogaikat, kötelessé­geteket. Tudják, ismerjék a tör­vényeket, rendeleteket, hogy azok szellemében dolgozhassa­nak. Különösen fontosnak tart­juk az 54/X. számú tanácstör­vény, valamint az 57 /IV. számú törvény ismertetését, amely az államigazgatási, hatalmi szer­vek működését szabályozza. — Úgy véltük, az oktatás előse­gíti majd a tanácstagok mun­káját, és a jövőben jobban megbirkóznak, illetve nagyobb aktivitással kapcsolódnak, be a várospolitikai feladatok megol­dásá­ra. Az érdeklődés — ta­­p~«»+adataink szerint — inég élénk, s ez nagyon örvendetes, mert a­ kéve** tanácstagok okosabban, lelkiismeretesebben és kevés hibaszázalékkal tudj­­ák szolgálni a legfontosabb megbízatásukat: választóik, a lakosság érdekeit — fejezte be tájékoztatóját Percze Zsigmond élvtára. 420 hektoliter bort vett át az elmúlt hónapban a zalaegerszeri borpincészet A megye területén élő bortermelő gazdák a decemberi és januári hónapokban lefejtették az ősszel termett boraikat. Sokan vannak, akik az Állami Borpincészettel egyszer feltett bor eladására kötöttek szerződést, s most kezdik a beszállí­tását. Az Állami Borpincészet zalaegerszegi telepe az elmúlt hó­napban 420 hektoliter bort vett át a termelőktől. Az átvett bormennyiségből 120 hektoliter direkttermő volt, közte 30 hektoliter fajtiszta gabella. Nemrégiben látott napvilágot az a felhívás, amelynek nyomán korlátlan mennyiségben lehet direkttermő — noah és othello­ — borokat beszállítani. Ennek nyomán egyre több azoknak a gazdáknak a száma, akik a borpincészetnél érté­kesítik boraikat. A direkttermő borok átvétele február 15-ig korlátlan mennyiségben történik. A borpincészet ezúton is felhívja a gazdák figyelmét, hogy boraikat mielőbb értékesítsék, mert a határidő letelte után nehezebb lest a direkttermő borok el­adása. „MCMín­ar * A népi hatalom útján Tizenhárom esztendővel ezelőtt, 1946. február 1-én népünk történelmének útjá­ra súlyos sorompót eresztett alá a dolgozók akarata: le­zárultak a királyság rossz­emlékű és népellenes évszá­zadai — Magyarország köz-, társaság lett. Az államforma megválto­zása sohasem egyszerű alkot­mányjogi aktus e­­ nemzet életében. Mélyreható — és rendszerint a fejlődés irá­nyába lendítő — változáso­kat fejez ki, melyek megren­dítik a régóta mozdulatlan­ságba merevedett társadalmi rendszer alapjait, szélesre tárják a gazdasági és politi­kai fejlődés lehetőségeinek kapuit. Ez történt nálunk is tizen­három évvel ezelőtt: végéhez ért a hercegek és grófok, gyárosok és tízezer holdasok önkényuralma, középülete­inkről, zászlónkról a letűnt idők lomtárába került a ki­rályi korona, mely őseink óta a népelnyomó rendszerek­nek, a függetlenségi moz­galmak gúzsbakötésének cé­gére volt. Nem változtatott jottányit sem ezen a tényen az a körülmény, hogy az utolsó 25 esztendőben, a Horthy-uralom alatt amo­lyan «király nélküli király­ság» volt hazánkban, hiszen gyakran felrémlenek még előttünk a gyűlölt képek: a reakciónak ez a negyedszá­zada nemcsak érintetlenül megőrizte az iparmágnások, bankárok, arisztrokraták ki­váltságait, de többet is tett annál. A hitleri Németország utolsó csatlósává züllesztette hazánkat. A királyi rabság bilincse nem önmagától pattant le kezünkről. Alapfeltétel volt hozzá a szovjet hadsereg fel­szabadító harca, a további­akban pedig az az öntudat, mellyel az eszmélő nemzet jövőjét építeni kezdte. 1945 tavaszától 1946 februárjáig az elkeseredett harcok soro­zata jellemezte közéletünket, s a bányák, bankok, üzemek államosítása, a földosztás mind-mind egy lépést jelen­tettek csak az előre vezető úton. A tőkések, nagybirto­­kosok igyekeztek megvetni lábukat állásaikban. Voltak közöttük olyanok, akik nyíl­­tan megkísérelték a köztár­sasági törvény meghozatalá­nak megakadályozását, má­sok álarcot öltöttek és­­rang­­vejtve­ próbáltak szembe­helyezkedni a magyar nép akaratával. Emlékszünk még a nagy ferencek, mindszen­­tyek, dálnokik mesterkedé­seire, a nép- és demokrácia­­ellenes összeesküvésekre, melyeknek résztvevői egyet­len céllal szőtték politikai hálójukat: a szabaddá lett országot ismét a horthyk és habsbu­rgok, eszterházyk és weisz manfrédok uralma alá akarta juttatni. A tizenhárom esztendővel ezelőtti nap szétzúzta a mo­narchista szervezkedők vá­gyait, S­ a köztársasági ál­lamforma törvénybe iktatá­sával hazánk a haladó nem­zetek sorába lépett. Három és fél évvel később, 1949. augusztus 20-án Alkotmá­nyunkat már a népköztársa­ság alapokmányaként kö­szöntöttük, s ezzel államfor­mánk átalakulása befejező­dött: hazánk valóban de­mokratikus, népi hatalommá vált. Az azóta eltelt évtized be­bizonyította, a nép állama, a népi demokratikus rendszer maradéktalanul alkalmas ar­ra, hogy keretein belül ki­bontakozzanak a társadalom alkotó erői, hogy a munkás­­osztály és annak élcsapata, a párt irányításával olyan épí­tőmunka kezdődjék, mely­nek eredményeként eljutunk a szocializmus napfényes tá­jaira. Népköztársaságunk alappilléreit ma a munkás­­osztály, a vele szövetséges parasztság és a haladó értel­miség milliós tömegei jelen­tik, s ezekre az alapokra — munkaalkalomból, tisztes megélhetésből, hitből és ön­tudatból — olyan erődöt épí­tettünk, melyet a régi rend hívei sohasem vehetnek be. 1956 ősze szennyes vihart zú­dított ránk, az ország nyu­gati határán egyetlen biztató szóra vártak már csak a régi urak. Ezt az egy szót azon­ban sohasem mondja ki a magyar nép, mert a zsarnok­ság és kizsákmányolás évei­ben vérrel, verejtékkel és könnyel írta fel tanulságai az utódoknak: soha többé úri elnyomást! A királyság gyászos em­lékű korszakát 1946. február 1-én örökre lezártuk, s ma emelt fővel, egyenesre nyúj­tott derékkal valljuk magun­kat a népköztársaság polgá­rainak. A felszabadult munka örö­mét és értelmét meglelt munkásságunk, parasztsá­gunk és értelmiségünk tet­tekkel, a tervek hiány nél­küli végrehajtásával bizo­nyítja nap mint nap, hogy sorsát eltéphetetlen szálak­kal köti a népi hatalomhoz, a Magyar Népköztársaság­hoz. B. T.

Next