Zalai Hírlap, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

1959. február 1. Fiúk, lányok, szülők és a KISZ az „egyke“ faluban AZ ELMÚLT ÉV februárjában nagy nehezen megalakult a KISZ-szervezet Zalakaros községben is. Tizenhét fiú írta alá a belépési nyilatkozatot, megválasztották titkáruknak Nagy Tibor parasztfiatalt, de ennél tovább sajnos mindezideig nem jutottak. Vagy még tettek egy lépést? Igen. Három parasztfiú belépett azóta a szervezetbe, de a lányokat eddig még nem sikerült fiúknak »magukhoz szelídíteni«. Papíron tehát megvan a KISZ-szervezet (amolyan legényegyletként)Zalakaroson, de politikai, kultúr- és sportélet ismeretlen a fiatalok között. — Mi az oka, hogy nem tudunk tovább jutni? Könnyű megmagyarázni, csak úgy hiszem, nehéz megérteni — mondja Nagy Tibi, KISZ- titkár. — Először nincsen helyiségünk. Most van télben a kultúrotthon építése, ha elkészül, talán megindul az ifjúsági élet nálunk is. Másodszor, a szó szoros értelmében nem törődik velünk senki itt a községben. Érezhető az ifjúsági munkában is, hogy Zalakaroson nincsen pártszervezet. Két tanítónő van a községben, ők sem segítenek semmit, pedig már kértük őket. Arra hivatkoznak, hogy sok a munkájuk. A községi tanácson kérdeztük Csordás József vb. elnöktől: — Hogyan segítették eddig a fiatalság munkáját? — Én már öreg vagyok ezekhez a gyerekekhez. Ezt lehetett leolvasni a szótlanul maradt elnök arcáról. Helyette a tanácstitkár válaszolt: — Hát építünk nekik egy kultúrházat, nem elég segítség az? HÁT BIZONY NEM, még valami hiányzik. Sok helyen van kultúrotthon és mégsem megy a KISZ-munka kellően. S ha nem kapnak segítséget a fiatalok, akkor nem viszi előbbre a zalakarosi fiúk szervezetét az új kultúrotthon sem — Én egyszerű parasztgyerek vagyok — folytatja a KISZ titkár. — Tudnám, hogyan kellene csinálni, hogy meginduljon az élet, csak hát a segítség... No, meg a szülők makacssága. Idegenkednek, nem barátkoztak meg a KISZ-szervezettel, mert nincs előttük még példa, hogy hogyan is néz ki az eleven, tevékeny ifjúsági élet. Ezért nem engedik közénk a lányokat. Beszélgettünk többször a lányokkal, néhányan belépnének, csak az anyjuk megtiltotta nekik. Voltak korábban olyan hangok, hogy ez már kommunista »alakulat«. Itt előbb-utóbb tíz szervezésről lesz szó. Mert még ezzel a gondolattal sem barátkoztak meg a karosi parasztok. ÚGY NÉZ KI, mintha Zalakarosban most 1939-et írnának. Hogyan-hogyan se, de ezt a községet elkerülte a tudomány, a kultúra, az előrehaladás szele. Büszkélkednek azzal, hogy «egyke« község vagyunk. Vagyis egy gyerek születik családonként, vagy egy sem. Régi, de rossz szokás ez: — maradjon egyben, a 20 hold föld — így szokták mondani... Sajnos azóta sincs változás. S ami a legtragikusabb sorozatosan kötődnek az érdekházasságok ma is . . . — a maradt szülők jóvoltából. A tanács elnöke vidáman közölte velünk, az elhalálozás tízszerese a szüléseknek. Zalakaros előbb-utóbb kihal kérem ... — ezt már régen megjövendölték. Nem hal ki a falu — válaszolt a KISZ-titkár. — Majd az ő generációja eltünteti a községből a 20 éves egyhelyben topogást. S. M. E redményes úttörőélet TÜRJÉN / pedagógus, a nevelő G-ZI munkájában nélkülözhetetlen a szív, a gyermeki lélek megértése és szeretete. Ha ez megvan, szinte csodákat lehet elérni az ifjúság formálásában, lelki világa alakításában. Türjén jártunk és úgy éreztük, hogy az iskolában találkoztunk olyan nevelőkkel, akik a szívüket, lelküket adják az ifjúságnak. Négy fiatal pedagógus Györkös Dezső úttörővezető irányításával nagy szeretettel s céltudatos ráhatással irányítja az úttörő szervezetet. Nem sajnálva szabad idejüket, feláldozva estéiket, olyan úttörőéletet teremtettek, amelyre büszke lehetne megyénk bármelyik iskolája. De beszéljenek a tények. — Most csináljuk az úttörő ■szobát — mondta Györkös Dezső, a csapat vezetője. Csak később derült ki, hogy a szavak mögött egy évtizedes probléma húzódik. Mióta Türjén van úttörő csapat, azóta hiányzik az úttörő élet kialakításához annyira fontos szobicska. A tanulók létszámának állandó növekedése, a tanteremhiány szinte megoldhatatlanná tette az úttörő szoba biztosítását. Legalább is ezt mondták eddig. A csapat mostani vezetői azonban mégis találtak megoldást. Az iskola közelében ott áll egy régi, már évek óta üresen porosodó üzlethelyiség. Most a tulajdonostól elkérték, bérbe vették.. Már két hetet dolgoztak rajta az úttörők. Rendbehozták a padlózatot, kieneszelték, festették a falakat, feldíszítették a helyiséget és elkészítik a csapatsarkot is, ahol a zászlókat, emlékeket elhelyezik. A csapatnak tízéves fennállása óta nem volt csapatzászlaja. Most végre meg lesz az is. A gépállomás és az állami gazdaság látva a virágzó úttörő életet, zászlót adományoz az úttörőknek. Viszonzásképpen az úttörők tavasszal parkosítják az eddig eléggé elhanyagolt területet a gépállomás előtt. Az új csapatzászló felavatására március 21-én, a Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulóján kerül sor. (Tégi igazság, hogy az ifjúbhság nevelése elképzelhetetlen romantika nélkül. Mindez ma már érvényesül az úttörő életben is. A megvalósításához azonban bizonyos anyagi feltételek nélkülözhetetlenek. A táborozáshoz például nélkülözhetetlen a felszerelés. S hogy mindez meglegyen, a tükei csapat vezetői és ifjú tagjai ■már eddig is nagyon sokat tettek. Ebben a tanévben legalább tízezer forint értékű felszerelést vásároltak: vettek két sátrat, amellyel az úttörők megtanulják a sátorverést. Beszereztek 32 hátizsákot, 8 bográcsot és 20 darab gyalogsági ásót. Minden gyereknek megvan a felszerelése és a raj-csapatvezetők is úttörő egyenruhában vezetik a foglalkozásokat, kirándulásokat. Érdemes kutatni, hogy a 70 tagú csapatnak honnan volt és van erre pénze? A szülők ma már szívesen áldoznak gyermekeik úttörő felszerelésére. De nemcsak a szülők segítik forintjaikkal a csapatot. Az ősz folyamán az úttörő csapat tagjai mintegy kétszázötven tagból álló pártoló testületet szerveztek a község lakóiból, akik havonta átlagosan két-két forinttal segítik a csapatot. A pártoló tagok mintegy 30 százalékának úttörő csupán a gyereke. Mindez bizonyítja, hogy még az érdektelenek körét is nagy mértékben meg lehet nyerni az úttörő mozgalom támogatására. Az úttörő csapatban jelenleg a próbázások előkészítése folyik. De a gyerekek alig várják a tavaszt, hogy kint a szabadban gyakorolhassák a tanultakat. Terveik között kirándulások, hadi játékok, versenyek szerepelnek. A legnagyobb terv pedig egy nyári tábor a Bakomban. — Miért nem a Balatonhoz mennék? — kérdeztem meglepődve. — Türjén alig talál olyan gyereket, aki még nem nyaralt a Balaton mellett. így a számunkra érdekesebb és a gyerekeknek is romantikusabb lesz a Bakony — válaszolt Árkovics Italéria, az emfik raj vezetnie, 'Icason elmondhatták-e valamikor is ugyanezt magukról a mai úttörők szülei?) Q -Ikes, fiatal pedagógusok '=*»' vezetésével érdekes és vonzó úttörő élet bontakozott ki Türjén. A gyerekek rajonganak a foglalkozásokért és azok, akik ma még kívül vannak, vagy valamilyen oknál tonva néhány hétig nem vehetnek részt a foglalkozásokon, kérik, hogy vegyék be őket. — Szinte vanovra keresik fel az őrsvezetőket !is jelentik. — mér jobban feleltem, vagy megjavítottam a magaviseletemet és ugye, most már engem is bevesznek az úttörőbe. S ez a hangulat, ez a vélemény mindennél jobban bizonyítja, hogy a türjei úttörő szervezet beváltotta a hozzá fűzött reményeket és elérte a szervezet elé állított célokat. Farkas István ZALAI HÍRLAP Ahol csak leányok vannak Nagy munka vár a Zalaszentgróti Ruházati KTSZ KISZ- szervezetére. A községből és a környező falvakból bejáró fiatal leányok formálását, kulturális és politikai nevelését bízta rá a pártszervezet. E megbízatás teljesítéséhez lelkes ifjúsági vezetőkre van szükség. Kortics Anna, a szervezet titkára szívesen végzi az ifjúsági szervezet vezetését, a szervezet irányítását. Hallgatnak reá és szívesen követik tanácsait. Képünkön a KISZ-tagok egy csoportja taggyűlésen hallgatja a titkár beszámolóját a szervezet munkájáról. 65 ezer tonnával több műtrágya j Jelentős javulás várható az idén a műtrágyaellátásban.. A 4múlt évben felhasznált, mint 4 egy 505 ezer tonna műtrágya- val szemben ugyanis 570 ezer 4 tonna műtrágyát hoznak forgalomba. Ebből 290 ezer tonna i1 nitrogén, 218 ezer tonna fosz- 1lfor, 62 ezer tonna kálium lesz. i1 Az idén termelőszövetkezete- I1 inkben az egy holdra eső mű- 11 trágya mennyiségét — amely a múlt évben is meghaladta a 100 kilót és körülbelül három-11 szorosa volt az előző évinek, — 120—140 kilóra kívánják no-11 vélni. A műtrágyái felhasználtását illetően a 3004-es kor- mányrendeletben a termelőszövetkezetek részére biztosí-ttott kedvezmények továbbra is érvényben vannak. is beleznai fiatalok panasza Az elmúlt héten értékelték, Beleznán a fiatalok munkáját, tanácsülésen. Itt többen elmon-dották, hogy a fiatalok nem kérnek segítséget, a falu vevetőitől, s ők pedig nagy elfoglaltságuk miatt nem tudnak a fiatalokkal foglalkozni. A község fiataljai nem egy esetben kérték a tanácsot, hogy adjon senítséget ahhoz, hogy a kultúrotthonban egy szétszed-hető színpadot tudjanak készí teni. A tanács megszavazta a 4 támogatást, fis ezer forintot ad- 4 tok a fiatalok segítésére. A 4 közbirtokosság pedig egy köb- 4 méter fenyőrönköt adott teljesen ingyen a színpad elkészí- 4 téséhez. A faanyag az iskola udvarán, t van a csupasz fölélem., az f enyészetnek átadva. Horn a 4 ySnrrpt mj , VTn azt Vem trtd ifik 4 n. i Intel ok. A támongtns helyes r volt, de a vfinreha i*fi shp. pny J kis hlhn. csúszott Jó lenne, ha 4 a tevépifism tintáink vezetői 4 mielőbb mozgósítanék a fiam- #lókat, a tervezett, mozgatható 4 színvad. elkészítésére, hogy ré- 4 nő vágyuk teljesüljön, s végre 4 színpadon iS szerepelhessen a fiatalság. Ez nagyon hiányzik 4 a község életéből. 4 a hazai Inlnrnvtal L’aVwrvezet«J zalaegerszegi csoportjának Detáriné színpada Frances Good-rich és Albert Hackett: Anna» Frank naplóját a Városi Műve- Jlődési Házban való háromszori sikeres előadás után az érdek-lődésre való tekintettel ismét bemutatják Zalaegerszegen.) Vidéki turnét is terveznek: el látogatnak Nagykanizsára, Lentibe, Cellénházára és Bá- Szakerettyére. Szervezetten és élénk érdeklődés mellett folyik a nagykanizsai városi tanácstagok oktatása Mintegy hatvan városi tanácstag jelenlétében kezdődött meg a Hazafias Népfront városi bizottsága és a tanács közös szervezésében a tanácstagok oktatása. "Tanácsaink szerepe a népi demokratikus rendszerben» címmel Vukits László elvtárs, a városi pártbizottság titkára és a tanács végrehajtó bizottságának tagja tartotta meg az első előadást. A tanácstagok oktatásának szervezését és adminisztrációs feladatait Percze Zsigmond elvtárs, a városi tanács titkára irányítja, őt kerestük fel a napokban, hogy tájékoztatást szerezniük az oktatás további menetéről és időszerű kérdéseiről. — Bár a múltban is víszrintettünk a tanácstagok oktatásával — mondotta Kercze elvtárs —, azonban ez nagyon kettős sikert eredményezett. Okát abban látom, hogy a Hazafias Népfront akkor nem vett részt a szervezésben, továbbá a tananyag sem volt valami imimtsen érdeklődésre méltó. Érdekesebb tananyaggal Ezzel szemben az idén a Hazafias Népfront és a tanácsok érdekes, a tanácstagok munnkájához fótis+'sem'is szükséges tananv-frot építattak össze. — Müven témakörök szerepelnek a tananyagban? — A további előadások címei a következők: «A tanácsok szertiezett felént-éee p ten Apstryrvény, a panaszok bejelen- T* j-w-zése«, «A tanács feladatai az államhatalom gyakorlásában», »Községgazdálkodás, községfejlesztés», «Népi demokráciánk művelődéspolitikája», «A tanácsok, illetve a tanácstagok és a Hazafias Népfront kapcsolata». — A városban 76, míg Kiskanizsán — ahol külön csoportot szerveztünk — 27 tanácstag vesz részt, az oktatásban. A kiskanizsaiak számára még egy külön előadást is szegezünk, »Mezőgazdaságunk jelene és kveser címmel. Elősegíti a jobb várospolitikát . Az előadásokkal és az azorkát követő konzultációkkal, vitákkal az a célunk, hogy mind a régi, mind pedig az új tanácstagok megismerjék feladataikat, jogaikat, kötelességeteket. Tudják, ismerjék a törvényeket, rendeleteket, hogy azok szellemében dolgozhassanak. Különösen fontosnak tartjuk az 54/X. számú tanácstörvény, valamint az 57 /IV. számú törvény ismertetését, amely az államigazgatási, hatalmi szervek működését szabályozza. — Úgy véltük, az oktatás elősegíti majd a tanácstagok munkáját, és a jövőben jobban megbirkóznak, illetve nagyobb aktivitással kapcsolódnak, be a várospolitikai feladatok megoldására. Az érdeklődés — tap~«»+adataink szerint — inég élénk, s ez nagyon örvendetes, mert a kéve** tanácstagok okosabban, lelkiismeretesebben és kevés hibaszázalékkal tudják szolgálni a legfontosabb megbízatásukat: választóik, a lakosság érdekeit — fejezte be tájékoztatóját Percze Zsigmond élvtára. 420 hektoliter bort vett át az elmúlt hónapban a zalaegerszeri borpincészet A megye területén élő bortermelő gazdák a decemberi és januári hónapokban lefejtették az ősszel termett boraikat. Sokan vannak, akik az Állami Borpincészettel egyszer feltett bor eladására kötöttek szerződést, s most kezdik a beszállítását. Az Állami Borpincészet zalaegerszegi telepe az elmúlt hónapban 420 hektoliter bort vett át a termelőktől. Az átvett bormennyiségből 120 hektoliter direkttermő volt, közte 30 hektoliter fajtiszta gabella. Nemrégiben látott napvilágot az a felhívás, amelynek nyomán korlátlan mennyiségben lehet direkttermő — noah és othello — borokat beszállítani. Ennek nyomán egyre több azoknak a gazdáknak a száma, akik a borpincészetnél értékesítik boraikat. A direkttermő borok átvétele február 15-ig korlátlan mennyiségben történik. A borpincészet ezúton is felhívja a gazdák figyelmét, hogy boraikat mielőbb értékesítsék, mert a határidő letelte után nehezebb lest a direkttermő borok eladása. „MCMínar * A népi hatalom útján Tizenhárom esztendővel ezelőtt, 1946. február 1-én népünk történelmének útjára súlyos sorompót eresztett alá a dolgozók akarata: lezárultak a királyság rosszemlékű és népellenes évszázadai — Magyarország köz-, társaság lett. Az államforma megváltozása sohasem egyszerű alkotmányjogi aktus e nemzet életében. Mélyreható — és rendszerint a fejlődés irányába lendítő — változásokat fejez ki, melyek megrendítik a régóta mozdulatlanságba merevedett társadalmi rendszer alapjait, szélesre tárják a gazdasági és politikai fejlődés lehetőségeinek kapuit. Ez történt nálunk is tizenhárom évvel ezelőtt: végéhez ért a hercegek és grófok, gyárosok és tízezer holdasok önkényuralma, középületeinkről, zászlónkról a letűnt idők lomtárába került a királyi korona, mely őseink óta a népelnyomó rendszereknek, a függetlenségi mozgalmak gúzsbakötésének cégére volt. Nem változtatott jottányit sem ezen a tényen az a körülmény, hogy az utolsó 25 esztendőben, a Horthy-uralom alatt amolyan «király nélküli királyság» volt hazánkban, hiszen gyakran felrémlenek még előttünk a gyűlölt képek: a reakciónak ez a negyedszázada nemcsak érintetlenül megőrizte az iparmágnások, bankárok, arisztrokraták kiváltságait, de többet is tett annál. A hitleri Németország utolsó csatlósává züllesztette hazánkat. A királyi rabság bilincse nem önmagától pattant le kezünkről. Alapfeltétel volt hozzá a szovjet hadsereg felszabadító harca, a továbbiakban pedig az az öntudat, mellyel az eszmélő nemzet jövőjét építeni kezdte. 1945 tavaszától 1946 februárjáig az elkeseredett harcok sorozata jellemezte közéletünket, s a bányák, bankok, üzemek államosítása, a földosztás mind-mind egy lépést jelentettek csak az előre vezető úton. A tőkések, nagybirtokosok igyekeztek megvetni lábukat állásaikban. Voltak közöttük olyanok, akik nyíltan megkísérelték a köztársasági törvény meghozatalának megakadályozását, mások álarcot öltöttek ésrangvejtve próbáltak szembehelyezkedni a magyar nép akaratával. Emlékszünk még a nagy ferencek, mindszentyek, dálnokik mesterkedéseire, a nép- és demokráciaellenes összeesküvésekre, melyeknek résztvevői egyetlen céllal szőtték politikai hálójukat: a szabaddá lett országot ismét a horthyk és habsburgok, eszterházyk és weisz manfrédok uralma alá akarta juttatni. A tizenhárom esztendővel ezelőtti nap szétzúzta a monarchista szervezkedők vágyait, S a köztársasági államforma törvénybe iktatásával hazánk a haladó nemzetek sorába lépett. Három és fél évvel később, 1949. augusztus 20-án Alkotmányunkat már a népköztársaság alapokmányaként köszöntöttük, s ezzel államformánk átalakulása befejeződött: hazánk valóban demokratikus, népi hatalommá vált. Az azóta eltelt évtized bebizonyította, a nép állama, a népi demokratikus rendszer maradéktalanul alkalmas arra, hogy keretein belül kibontakozzanak a társadalom alkotó erői, hogy a munkásosztály és annak élcsapata, a párt irányításával olyan építőmunka kezdődjék, melynek eredményeként eljutunk a szocializmus napfényes tájaira. Népköztársaságunk alappilléreit ma a munkásosztály, a vele szövetséges parasztság és a haladó értelmiség milliós tömegei jelentik, s ezekre az alapokra — munkaalkalomból, tisztes megélhetésből, hitből és öntudatból — olyan erődöt építettünk, melyet a régi rend hívei sohasem vehetnek be. 1956 ősze szennyes vihart zúdított ránk, az ország nyugati határán egyetlen biztató szóra vártak már csak a régi urak. Ezt az egy szót azonban sohasem mondja ki a magyar nép, mert a zsarnokság és kizsákmányolás éveiben vérrel, verejtékkel és könnyel írta fel tanulságai az utódoknak: soha többé úri elnyomást! A királyság gyászos emlékű korszakát 1946. február 1-én örökre lezártuk, s ma emelt fővel, egyenesre nyújtott derékkal valljuk magunkat a népköztársaság polgárainak. A felszabadult munka örömét és értelmét meglelt munkásságunk, parasztságunk és értelmiségünk tettekkel, a tervek hiány nélküli végrehajtásával bizonyítja nap mint nap, hogy sorsát eltéphetetlen szálakkal köti a népi hatalomhoz, a Magyar Népköztársasághoz. B. T.