Zalai Hírlap, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-01 / 101. szám
1959. május 1. A propagandista szemével a pártoktatásról A párt oktató, nevelő gárdájához tartozik már 1950 óta Akkerman László elvtárs, a kiskomáromi tanács titkára.Mint pártpropagandista minden évben vezetett pártoktatást Kiskomáromban és a környékén. Zalakaros és Ormándpuszta kommunistáit is tanította Az 1958/59 oktatási évben Kiskomáromban az «Időszerű kérdések« tanfolyamának vezetője. Ez évi propaganda munkájáról, tapasztalatairól beszélgettünk Akkermanelvtárssal. Értik jelentőségét — bár hozzá tartozik az életemhez — mondotta —, hogy pártoktatást vezessek. Nagyon sokat segít ez a munkámban. Az egyes politikai, gazdasági kérdésekre készülni kell és így az ismereteim állandóan bővülnek. A község életében is nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy minden évben kialakul az oktatáson egy olyan kollektíva, amelynek a tagjai tisztábban látnak. Jobban megértik a párt és kormány határozatait, így sokat unának segíteni a pártszervezetnek és a tanácsnak. Az »Időszerű kérdések» tanfolyamán 17-en tanulnak. A hallgatók közül öten dolgozó parasztok, ketten munkások. A többi iparos és alkalmazott a jelenlegi foglalkozásuk szerint. Vajon milyen érdeklődést mutattak az eddig tárgyalt kérdések iránt? Érdekes az anyag — A statisztika jól válaszolt a kérdésre — folytatta Akkermann elvtárs. — Eddig még nem volt lemorzsolódás. Csaknem teljes létszámmal megjelentek a hallgatók minden foglalkozáson. Betegség és egyéb sürgős ügy miatt fordult elő néha elmaradás. A megnövekedett érdeklődést még az is bizonyítja, hogy a hallgatók bátrabban szóltak a kérdésekhez, tájékoztatást kértek az ■őket foglalkoztató problémákra. Az előző oktatási évben alig akadt, aki felszólalt. Meg,hallgaták az előadásokat és legfeljebb kérdéseket tettek fel. Most a hallgatók fele hozzászól az anyaghoz és értelmes, egyszerű szavakkal elemzi a tárgyalt kérdéseket. Az aktivitásban nagy része volt annak, hogy olyan anyagokat kaptunk és tárgyaltunk meg, amely érdekelte a hallgatókat. Ezenkívül az anyagkiegészítésre természetesen felhasználtam a sajtócikiseket, a rádióból hallott egyes tényeket. Ez is fokozta az érdeklődést. Nagyon fontosnak tartotta Akkerman elvtárs, hogy a tárgyalt anyagról ne csak beszélgessenek, hanem annak a lényegét meg is értsék.— A párt művelődésügyi politikája irányelveinek megtárgyalásánál többször vissza kellett térni például az értelmiség szerepére — mondta — mert nehezen értették meg az elvtársak, hogy az értelmiség vezető szerepének hirdetése a marxizmus-leninizmus elferdítése. Revizionista nézeteket vall, aki ezzel egyetért. A proletárdiktatúrában a munkásosztályt illeti a vezetés. Úgy érzem, hogy a több órás beszélgetésekben sikerült ezt is tisztázni. Egyébként a művelődésügyi irányelvek megtárgyalásának már gyakorlati eredményéről is beszélhetünk. A párttagság kezdeményezte, hogy a községben évek óta hiányos kultúrmunkát javítsuk meg. Ennek nyomán 20 tagú kórus alakult. Tanulmányozzák a XXL kongresszus anyagát A járási pártbizottságon úgy tájékoztattak az elvtársak, hogy az SZKP XXI. kongresszusa anyagának a tanulmányozását elismerést érdemlően szervezték meg Kiskomáromban. Milyen módszert alkalmaztak? -—- A pártszervezet vezetőségével megbeszéltük a kongresszus tanulmányozásának megszervezését és úgy határoztunk, hogy lehetőleg mennél több dolgozó emberrel ismertetjük meg az anyagot. Ennek alapján az «időszerű kérdések« tanfolyamán kívül három tanfolyamot indítottunk. A földművesszövetkezet dolgozóinak Tibor József községi párttitkár, a Hazafias Népfront helyi bizottságának Enger Imre a bizottság titkára, a helyi tanács és az önkéntes tűzoltótestület tagjainak pedig Soós József helyi tanácselnök vezeti a tanfolyamot. Mi négyen a foglalkozások előtt összeülünk és megbeszéljük az egyes kérdéseket. Nem mondhatom, hogy ezeken a tanfolyamokon teljes létszámmal megjelennek. A résztvevők száma egy-egy tanfolyamon 15—16 fő — mondta befejezésül Akkerman elvtárs. — borbás — VISELHETI-E a „szocialista munkabrigád" címet a Gépgyár első KISZ-brigádja két esztendeje — 1957 július 31-én — írtam róluk. Ők — Pápai Jóska, Németh Jani, Plichta Lóri és Marton Pista — a kanizsai gépgyár tartályműhelyének fiatal lakatosai alakították meg az első KISZ-brigádot. A napokban ismét felkerestem őket, megtudni: Vajon mire vitték az elmúlt két esztendő alatt? A kopácsolástól, lemezkongástól zajos tartályműhelyben most is együtt találtam őket, csak úgy, mint két esztendeje. A brigádöreg tagjai régi ismerősként üdvözöltek, csak Marton Pista nincs közöttük. — Más városba ment — tájékoztatott a személyi változásbról Németh Jani —, helyette azonban van két új fiú. Be is mutatták őket. Musics Feri és Szélig Gyuri kapott helyet nemrégiben a brigádban. Ezenkívül még egy személyi változás történt: Pápai Jóskát, Németh Jani váltotta fel a brigádvezetői tisztségben. — A csere nem azért történt mintha a Jóska nem felelt volna meg brigádvezetőnek — ismertette a vezetőcsere körülményeit a beszédes természetű Plichta Lóri — hanem olyan nagy a társadalmi elfoglaltsága,hogy mentesítenünk kellett mind az ő, mind a brigád érdekében. Szót kerítettünk aztán a két esztendő munkaeredményeire, örömmel hallgattam beszámolójukat. Két év alatt hat ízben nyerték meg az ifjúsági brigádok közötti negyedéves munkaversenyt. Az elsőséget jelentő vörös vándorzászló most is az ő birtokukban van. Koch György revizor a következőképpen nyilatkozott munkájukról: — A Németh-brigád mindig minőségileg elsőosztályú munkát végez. Amióta én itt vagyok — egy esztendeje — sei sejtjük nem volt. Ludas György, a tartályműhely csoportvezetője is elégedett a munkájukkal, rájuk meri bízni akár a legkényesebb feladatokat is. — Egyébként most felvettük a szocialista brigád nevet! — közölte könnyedén nem kis meglepetésemre Pápai Jóska. Ebben a kérdésben, aztán vitába' is 'keveredtünk. Elmondtam, úgy vélem, hogy ez még kissé korai, hiszen ahhoz, hogy egy brigád felvehesse a szocialista munkabrigád kitüntető címe, számtalan követelménynek eleget kell tenniük. A vitát végül is azzal zártuk, hogy őszintén, megvizsgáltuk eleget tesznek-e ők már minden követelménynek, vagy ha nem, mi hát a tennivaló? A munkateljesítményekkel nincs probléma. Ebben »megütik a mértéket». Egy másik lényeges kérdéssel, a szakmai és általános műveltségi képzéssel azonban, már egy kisbaj van. Eddig még egyetlen alkalommal sem vettek részt a néhány hónappal ezelőtt megindított szakmai továbbképzésen. Ők azt mondták azért, mert várták, hogy szóljanak nekik. Ludas csoportvezető viszont úgy vélekedett, hogy ő szívesen áll a brigád rendelkezésére, s ha akarják, az idejükhöz igazodik. Az iskolai tanulásukkal pedig a következő a helyzet. Pápai Jóska, Németh Jani 8, Szélig Gyuri pedig 6 általános iskolát végzett. Plichta Lórinak a gépipari technikum 1. osztályáról van bizonyítványa. Iskola képzettség szempontjából Musics Feri áll legjobban. Gépipari Technikumot végzett Pécsett. Tehát így megtaláltuk a második tennivalót. A magánéletben való példamutatással, egymás seígítségével, társadalmi munkavállalással hogy így mondjuk: rendben vannak. Mind az öten , KISZ-tagok. Jóska társadalmi tevékenységéről már szóltunk. Musics Feri KISZ-szervező Letenyén, Plichta Lóri faliújságfelelős, klubelnökségi tag s aktívan sportol, Németh Jani és Szélig Gyuri pedig a gyárban alakított társadalmi ellenőr csoportnak tagjai. A szórakozásban is együtt tartanak. A KISZ-klub állandó látogatói. — Mikor voltatok színházban? — kérdeztem tőlük, s erre már nem valami kedvező volt a válasz. Gyuri, Jancsi, Lóri egy esztendeje nem látott színházat, s utoljára is csak a Csárdáskirálynőt. Jóska az,két hete nézte meg a «Bekötött szemmel« előadását, Feri pedig decemberben egy pécsi útja alkalmával a »Tavaszi keringőt». Hangversenyen még egyikük sem volt soha. Könyvtárnak csak Musics Feri beiratkozott és rendszeresen olvasó tagja. Ezen a téren azonban most javítani akarnak és néhány héttel ezelőtt kollektíven előfizettek az Olcsó Könyvtár sorozatra. Javukra írandó viszont az, hogy mindannyian részt vesznek a politikai oktatásban. Musics Feri marxizmus-leninizmust tanul, a többiek az időszerű kérdések tanfolyamának hallgatói. Az egyenleg, melyet a vitánk során felállítottunk tehát a következő: A szocialista munkabrigád kitüntető cím elnyerésének követelményeit teljesítették: munkában, a kollektív élet kialakításában, példamutatásban, társadalmi munkavállalásban, politikai képzésben. A «mértéket nem ütik meg«: szakmai és iskolai továbbképzésben, általános műveltségük gyarapításában. Ezzel mindannyian egyetértettek. Ki is fejtették véleményüket. — Valóban még elhamarkodott kijelentés volt, hogy mi már viselhetjük a »szocialista munkásbrigád» címet. De meg is szerezzük... Ismerem őket, nem kételkedem fogadalmuk hitelességében. S biztosan tudom, a brigádról rövidesen a következő sorokat írhatom: «A nagykanizsai Gépgyárban, a fiatalokból szervezett tartályműhelyi KISZ-brigád teljesítményeivel, életmódjával rászolgált a kitüntető szocialista munkabrigád címre!« Tímár Ede '■""'’'Sisaa 1919. május 1. Nován Székely Géza elvtárs, a 40 éve Moszkvában élő tizenkilences veterán magyarországi látogatása alkalmával többek közt megemlékezett a novai 1919 május 1-éről is. (Emlékeit összegyűjtve, már Moszkvából küldte meg szerkesztőségünknek a novai 1919-es májusi történetét. “alabár 40 hosszú év telt el azóta, emlékezetemben még mindig világosan él az első május elsejei tüntetés a falumban, Nován. Ki is tüntetett volna ezelőtt a göcseji járás központjában? Mindenki úgy tartotta, hogy a májusi csak a városi munkások ünnepe. Mint a zalaegerszegi gimnázium tanulója, én is csak ott láttam a május elsejei felvonulásokat, amelyekben főként építőmunkások vettek részt. Ami liberális szellemű és igen jó osztályunkban az volt a szokás, hogy e napon vörös, vagy vöröses színű nyakkendőt vetítünk fel a szimpátiánkkifejezésére — habár egyikünk sem tudta volna pontosan megmondani, hogy miért. Ebben is mutatkozott Laux, Bencsik, Haerter, Schuszter és más tanáraink nevelése. A novai járási Direktórium, melynek vezetői Gál János és Hofman István voltak, a tüntetést az ebéd utáni időre jelölte ki. Különös felkészülődésre nem volt idő, annál is in ,kább, mert azelőtt pár nappal ellenforradalmi felkelés kép iszült (egyidőben Alsólendvával és Zalaegerszeggel) és a kom-munista vezetőség annak likvidálásával volt elfoglalva. 1 tüntetésre összejött a járásból annyi ember, amenynnyit Nova azelőtt nem látott soha. Ez is bizonyította,hogy a járás dolgozói a mi oldalunkon állottak és elítélték az iellenforradalmi törekvéseket. A gyűlésen Gál János elvtársi gyönyörű beszédet tartott, hisz ő nagyszerű szónok volt. Bejeszélt a Tanácsköztársaság helyzetéről, az orosz Vörös Hadsereggel való egyesülés lehetőségéről, a parasztság jövőjéről." [Minden szava tele volt meggyőződéssel és igazi tűzzel. Utána én forradalmi dalokat énekeltem, amiket Pestről hoztam is magammal, mint műegyetemi hallgató. A gyűlés után felvonulás következett, dalárdánk eléne , kelte az akkor tanult »Piros zászlót, vörös zászlót lobogtatja ‘ a szellő» kezdetű egyszerű forradalmi dalocskát, melyet ha-' marosan megtanultak az összes tüntetők. így vonultunk ki a „ szépen zöldellő erdőibe, ahol késő estig táncoltunk és vigad tünk. Így ünnepelték Nován először a dolgozók nemzetközi ]ünnepét — tele szép reménnyel és örömmel, a kommunisták Izászlója alatt A történelmi események és elsősorban a Szovjetunió győzelme újra lehetővé tették a május 1-nek ünnep-lését és — a jelen mellett — érdemes megemlékezni a Ta- ' nácsköztársaság alatti május 1-ről is. | ______ Székely Géza (Moszkva) | ZALAI HÍRLAP „Frizsiló“ a nigylengyeli Göcseji Előre tsy-bon A nagylengyel Göcseji Előre Termelőszövetkezetben nagy gondot fordítanak az állatállomány számszerű növelésére, s a takarmányozás javítására. Májusban szarvasmarhákat vásárolnak és megkezdik a falsiló építését is. Ez lesz az első falsiló a megyében. Hóbor József agronómus javaslatára valósítják meg. A múlt év őszén Adonyban járt a mezőgazdász és ott látott falsilót. Most itt is építenek, 15 ezer forintos költséggel, az olajüzem segítségével. A silót nem süllyesztik a földbe, két méter magas, 17 méter hosszú és 3 méter széles lesz, így 120 köbméter silótakarmányt tárolhatnak benne. Lánctalpas traktorral tapostatják a silóba kerülő anyagot. A Göcseji Előrében úgy tervezik, hogy jövőre ikersilót építenek és vasvázas tetőt emelnek föléje. „Hegyháti“ találkozó Vas és Zala megyei fiatalok között Ma, a munkásosztály nagy ünnepén nagyszabású «hegyháti» találkozón vesznek részt a zalaegerszegi és a szomszédos vasvári járás kiszista fiataljai. A találkozó színhelye a Vas megyei Telekes község. A két járás kiszista fiataljainak találkozója a kölcsönös egyetértés, a barátság és VIT-re való készülődés szellemében zajlik le. A zalaegerszegi járásból Egervár, Kispáli, Nagypáli, Zalaboldogfa, Kiskutas és Nagykutas fiataljai mintegy százan vesznek részt a «hegyháti» találkozón. A zalaegerszegi és avasvári járás kislistáinak találkozóján külföldi DÍVSZ küldöttek is megjelennek. A találkozó megnyitója délelőtt 10 órakor lesz Telekes község főterén. Köszöntőt és ünnepi beszédet Oroszláni György elvtárs, a KISZ vasvári járási biztottságának titkára mond. _A nagygyűlésen felszólalnak a DÍVSZ küldöttek is. Ezután a két járás ifjúságának egész napos közös kultúr- és sport rendezvénye következik. Az esti órákban a fiatalok tábortüzeket gyújtanak a hegyhátakon és közösen szórakoznak. 3. A földjáradékról Szövetkezeti paraszt ismerősömmel beszélgettem a minap. Szegényember, napszámos volt még ezelőtt öt esztendővel is. Föld nélkül lépett a közösbe. Most ifjú házas. Keménykötésű, erős fiatalember. Rangos szép lakást rendezett be, a termelőszövetkezetből. Nagyszerűen gazdagodtak négyszáz holdjukon. Most így »aggódik«: — Csak gazdagodtunk . . . Most közösbe állt az egész falu. Úgy elaprózódik itt a haszon, észre sem vesszük majd. A szegényembernek újra minden munkában ott kell lenni, hogy vigye valamire. A módosabb, a nyolc, tíz és tizenöt holdas meg a földjáradékból is szép pénzhez, jövedelemhez jut. Nem igazságos az a földjáradék, amikor csak néhányan részesednek abból a hozamból, amelyért mindannyian megdolgoztunk. Nem is fizet a mi szövetkezetünk egyetlen fillér földjáradékot sem. A szó nem egyedülálló . . . A földjáradék fizetéséről szóló törvény még ma is tisztázatlan számos zalai termelőszövetkezetben. Egyesek a szegény és a módosabb parasztok közti jó kapcsolatok veszélyeztetését, mások a gazdagabb parasztoknak való udvarlást, a szegényparasztok mellőzését, stb. látják a földjáradékban. Jobban, sokkal alaposabban kellett volna magyarázni az említett nagy jelentőségű, a falu szocialista átalakítását igen számottevően segítő rendelkezéseket. Mert az említett sok kétkedő, tiltakozó és elzárkózó szó mind a tájékozatlanságból, a földjáradék fogalmának és szükségességének hiányos ismeretéből fakad. Ezért fordult elő, hogy Zala, megyében — a törvényes kötelezés ellenére is — csupán 38 termelőszövetkezet fizet az idén földjáradékot. 782 ezer forint készpénz és 16 vagon gabona kerül felosztásra. A földjáradék fizetéssel szembeni ellenállás egyaránt megtalálható a régi és az újonnan alakult szövetkezetekben is. Mindazokban a gazdaságokban, ahol a vezetőség a jelenben , az új falusi holnap megteremtésében még hátralévő megaéynyi tennivalók, próbatételek figyelmen kívül hagyásával — gondolkozott. A földjáradék igenis igazságos. Miért . . .? A magyar munkásosztály együtt a szegényparasztsággal arra tanítja a falvak népét, hogy több kultúrát, műveltséget, jobb életet adjon a föld, az egész mezőgazdaság. A nagyüzemi szocialista mezőgazdaság megteremtéséhez tehát föld kell. És a földet a parasztok ezrei viszik használatra a közös gazdaságokba. A használatra átadott földért mindig is bérhasználati díj járt. Csak növeli a szegényparasztok tekintélyét, szilárdítja a jövőbe vetett bizalmat, fokozza a felszabaduló óriási alkotókedvet, hogy a köz használatára adott földért térítést kap a paraszt. Ez a föld korszerű, nagyüzemi műveléssel több jövedelmet biztosít a szegényparasztnak is. A dolgos ember nem rövidül meg a kifizetett földjáradékkal. És a köznek sem ráfizetés az. De a szövetkezet meggazdagodását sem szolgálja a földjáradék visszatartása. Íme két példa: A szentliszlói Szabadság Termelőszövetkezet parasztjai hosszú évek óta elzárkóztak a földjáradék fizetésétől. A Szabadság mégis a megye egyik leggyengébb termelőszövetkezete volt. A parasztok nem sok példamutatást láttak ebben a gazdaságban. Ha gazdasági megerősödésük gyorsabb, ha a földdel rendelkező parasztokat már korábban megnyerték volna a közös gazdálkodásnak, a Szabadságot ma a megye egyik legjobb szövetkezeteként emlegetnénk. E birtokon éppen a föld lebecsülése, a jogos járadék kifizetésének elmulasztása okozta az érdektelenséget. Több ilyen gazdaság is található Zala megyében. Egy másik példa: Működése óta fizet földjáradékot a megye egyik legjobb szövetkezeti gazdasága, a nagyokos Dózsa. Az idén 64 ezer forintot fizetnek földjáradékra. E szövetkezet tízéves működése alatt több milliós vagyonnal rendelkező nagyüzemmé fejlődött. Pedig a Dózsában gazdálkodó családok számottevő része föld nélkül lépett a termelőszövetkezetbe. Ma azonban valamennyien gyönyörű új házakban, nagyvárosiasan berendezett otthonokban laknak. Semmiféle különbség nincs egykori szegényparaszt, s módosabb ember között. Különösen fontos a földjáradék gyors tisztázása az új termelőszövetkezetekben és a szövetkezeti községekben. Az elöregedett zalai paraszt sokkal több kedvvel, reménységgel és teremtő akarással néz a honnan élé, ha érzi, hogy a munkája után járó részesedésen túl a közösbe vitt földje után járó használati díj pontos kifizetését is biztosítja államunk, örvendetes, hogy szövetkezeti községreink leirtabbiben gondot fordítanak a fim járadékok pontos fizetésére, így Lándon, Zalaszentbalázson, Zalaszentmihályon és Kustányban is. De érthetetlen az is, hogy a zalai szövetkezetek jó részében megszegik a törvényt. A magyar mezőgazdaság szocialista fejlődését akadályozzák oktalan »takarékosságukkal«, különböző hamis aggályoskodásaikkal e szövetkezetek vezetői. Az igazság nevében támogatják azt, amely igazságtalan és törvénytelen. Itt az ideje, hogy felülvizsgálják nézeteiket, s a paraszti holnapot elősegítő jó, világos politika szellemében cselekedjenek. Ágoston László