Zalai Hírlap, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

4. ZAVARTALAN LESZ a nagykanizsai gázellátás Ez évben ismét jelentős össze­geket fordított a gázhálózat bő­vítésére és felújítására a nagy­­kanizsai Földgázüzemi Válla­lat. Felújították a Néphadsereg utcai vezetéket teljes hosszá­ban, ugyanígy a kiskanizsai Szepetneki utcában, a Kormos utcában, a város belterületén pedig a Vorosilov úton végez-­­­tek üdvítési munkálatokat. Te­­­­vékenységük vidékre is kiter­jedt. Nyttej, Bucsuta és Szent­­liszló községek gázvezetékeit teljesen felújították, kicserél­ték, mert ezek­ben a hegységek­­ben a vezeték-rendszer már nem biztosította a gazdaaználat biztonságát. Összesen 70u oun torimot költenek a ku­so és Demo vezetetek cseréjére. Vi­dékén a lakosság mintegy két­­százötvenezer forint ennek, Lar­­sauaani munkával segítette a hálózat kicserélését. V­alószinuleg ez adta az ala­pot a mreszteseseknek, amelyek különösen az utopoi napokban Nagykanizsán elterjedtek. Egyesek tudni vélték azt is: ez évben a haztartások toppsége engedélyt kap a gazhasználat­­ra, azaz nagyarányú bekötések lesznek. Toppen előre tartalé­kolták pénzüket a költségek fe­­dezésére, mások viszont bosz­­szankodva legyintettek, mert mint mondották, hozzájuk úgy sem ér el a vezeték, engedélyt nem kaphatnak. Tájékoztatás kérése végett felkerestük az ügyben legjob­ban érdekelteket, a Földgáz­­üzemi Vállalatot, ahol Angya­losi Zoltán, vállalati igazgató nyilatkozott, a jelen helyzetről és a jövő évi tervekről.­­ Valóban igaz az, hogy a negyedik negyedévre már bi­zonyos számú engedélyt adtunk ki. 200 háztartásba vezetjük be még az idén a gázt, a Dózsa György úton, a Nép­hadsereg úton, az Eötvös téren és a Báthory utcában. A hely­kiválasztás természetesen a műszaki szempontok vizsgálata alapján történt, ugyanis jelen­leg nem minden terület alkal­mas a városban a gázhálózat bővítésére — mondotta az igaz­gató. Megtudtuk tőle, hogy már hosszabb idő óta vizsgálták az egyes körzetek vezetékeinek te­lítettségét, hálózati nyomását, így esett a választás az említett utcákra. A kérelmeket bizott­ság vizsgálta felül, részt vett benne a városi tanács elnöke, az ipari műszaki osztály veze­tője, a pártbizottság, a Nép­­front, a Nőtanács képviselője és a válalat igazgatója. Döntésük alapján adták ki a kétszáz en­gedélyt. A háztartásokban ál­talában két gázégőt használhat­­­tak, több helyen lehetőség nyí­lik a szobák fűtésére is.­­ A fennálló szerződés értel­mében az engedélyek 50 százalé­kát az olajipari dolgozók kapták meg. Most kezdőmb a szerelés, ehhez megfelelő számú munkaerő és elegendő anyag áll rendelteté­­seimre — tájékoztatott az igaz­gató. Elmondotta, attól sem kell térni, hogy az újabb bekötések­­miatti megnövekedett fogyasz­­tás gázmányt idéz elő, mert a Kozelmuxtban üzembehelyezett gáztároló biztosítja a folyama­­tos ellátást.­­Naponta 75—80 ezer kobmeterrel tovo gázt tud­nak biztosítani a város lakos­sága szamara nyen módon. — a jovo evra inyen kilá­tások vannak? — a gaz,állozat bővítését továbbra is a műszaki fel­vettnek szabják meg. A togucusi­ tok számának növe­­lése csak evvel együtt városi t­­űno meg. ameszuit a jovo évi tervünk, amely alapo területek bekapcsolasat jelenti maja. Elo­zetes vizsgalatokat es felujitast igényel a sorrend meganapita­­sa. összesen ketmmnio fonit koltseggel végezzük a felújítast es a bekapcsolast — mondotta rvngyamsi erv tars. n. jelenlegi d6 kilométer hosz­szú vezetékhálozathoz a jövő e­len két kilométert hozzáépí­­tenek, koruroerur nat kilomé­tert pedig teljesen kicserélnek. Ív kis átmérőjű csövek ugyanis nem bírnák a megter­etést. A msiaiuny utcától renete 2 col­losról nat conosra cserénk a veze teket, így a munkasrakta ivarona-retet gazosítjaa a jövő evben. Más termetekre is sor kerül, de csak a szükséges mű­szaki vizsgálatok elvégzése és a­­nyert állatok értékelése alap­ján.­­ A fogyasztók számának növekedése esetén is zavartalan lesz a gázellátás, erre vonatkozóan megnyugtató megyezést kötöttünk a Budafai Irod­ai termelő Vállalattal. A gáztároló pedig tökéletesen biz­­tosítja a vezetékekbe való­­gyemetes betáplálást. Ezért is vonatunk ki új engedélyeket, de csak a jövő évben. A negye­­dik negyedben most már töb­bet nem tudunk biztosítani. A város lakossága eddig is meg­győződhetett: vállalatunk az ő érdekeit szolgálja, a lehetősé­gekhez mérten mindent meg­vesz az igények kielégítésért. Nagyon sokan vannak, akik a vállalatot újabb kérelmekkel árasztják el, sokféle érveket adoznak bizonyításként. Az en­gedélyeket elosztó bizottság minden esetben figyelembe vet­­te a szociális körülményeket is, annak alapján döntött. Termé­­s­zetesen nem tudtak mindenki­­nek a kedvére tenni, hiszen a lehetőségek korlátozottak, ezért nem alnap­ak mod­en­­,­de.yt ez évben. A jövőre vo­­natkozóan­ pedig azt ajánljuk a okosságnak, hogy legyen türel­mes, várja meg, amíg az előké­szítő munkák mindenütt befeje­­zést nyernek. Ne zavarják a vállalatot felesleges reklamán­­ciókkal és tanácsokkal, hiszen­ az csak gátolja a folyamatos munkát. A vállalat betartja ígéreteit, mert most jobb feltételek között dolgoznak, új telephelyre köt­­öztek, itt sokkal szervezettebb a munka. Igaz, gondok akadnak most is, szükség volna a telep­­hely rendezésére és fejle­sztésé­­e, de a vállalatnál bíznak az illetékes szervek segítségében, m­i pedig a szükséges eszkö­­zöket és az anyagellátást illeti, a­miatt sem szenved hátrányt Nagykanizsa ez évi és a jövőre vonatkozó gázellátási tervének végrehajtása. VÉKONY GYULA Nagylengyelben A javító műhelyek szomszédságában szorgalmasan ter­meli az olajat a mélyszivattyú. A kép hátterében az autójaví­tók «rezidenciája» látható. Fotó: Kincses ZALAI HÍRLAP Tízezer forinton felüli társadalmi munka Az olajiparban számos olyan munkahely van, ahol a verseny az önköltségcsökkentés terüle­tére terjed ki. Ilyen a Kőolaj­ipari Tröszt Nagykanizsán szé­kelő anyag- és készletgazdálko­dási osztálya. Raktárépületeik és irodahelyiségeik felújítása most már szükségessé vált. A dolgozók egyöntetűen elhatá­rozták, hogy a külső és belső ta­tarozást saját erejükből, jórész­ben elfekvő anyagok felhaszná­­­­lásával készítik el. A vállalás során 976 négyzetmétert me­szelnek le az épületeken kívül és belül, megjavítják a 60 négy­zetméternyi megrongálódott te­tőszerkezetet, összesen 60 négy­zetméter terjedelemben lefes­tik az ajtókat és ablakokat, végül pedig három ajtót leme­zelnek 10 négyzetméternyi ter­jedelemben. Két raktári dolgo­zó végzi ezt, míg a többiek ad­dig saját munkájukon felül el­végzik az ő kötelességeiket is. S ezzel 11 018 forintot takaríta­nak meg. Nagysikerű geológus találkozó A Magyar Állami Földtani Intézet alapításának 90. évfor­dulója alkalmából 1959. szep­tember 15—23-ig Budapesten nemzetközi nyilvánosságú, úgy­nevezett »mezozoós« konferen­ciát rendezett. A konferencia célját — át­tekintést nyújtani Földünk tör­ténetének középkorában («me­zozoikum») hazánk területén képződött kőzetek kutatásának jelenlegi helyzetéről, valamint hazai és külföldi tapasztalatok alapján eszmecserét folytatni a további, egységes szempontú vizsgálatok lehetőségeiről — teljes mértékben elérte. Ne­künk ,olajgeológusoknak — a gyakorlat embereinek — is igen hasznos volt a konferen­cián való részvétel hiszen ha­zánk legnagyobb olaj­mezőjé­ben, Nagylengyelben és a kör­nyező kutatási területeken sok problémát okoznak n Nekünk az olajtárolás szempontjából első­rendűen fontos »mezozóos« mészkövek és dolomitok. A sok mélyenszántó, alapvető prob­lémákat felvető értekezések közül különösen ki kell hang­súlyoznom dr. Kertai György: «A mezozóikum kőolajföldtani jelentősége» című előadását, amely számunkra különösen fontos volt. Nagyjelentőségű el­méleti fejtegetéseit hazánk földjének mélyszerkezeti viszo­nyairól és a kőolajfelhalmozó­dás lehetőségeiről napi mun­kánkban igen jól tudjuk majd alkalmazni. A konferencián elhangzott előadások kiegészítéseképpen egyidőben, három irányban in­duló négy napos tanulmányi kirándulásra került sor. (Ba­kony, Mecsek, Bükk-hegység­). A pompás időjárás is segítsé­günkre volt abban, hogy ezek, a számunkra régebbi ismerete­ket felújító, de sok új szempon­tot is adó kirándulások mara­dandó élményt jelentettek. A konferencia és a tanulmányi kirándulások szervezése min­taszerű volt. Számos ország — a Szovjet­unión és a népi demokráciákon­ kívül több nyugati állam is — elküldte kiváló szakembereit, akikkel mi, magyar geológusok jó barátságot kötöttünk. Szakmánkban rendkívül fon­tos a minél szélsebb körű nem­zetközi kapcsolat kiépítés, ösz­szefogás. Az ilyen konferen­ciák és utazások költségei bő­ségesen visszatérülnek népgaz­daságunk számára azáltal, hogy szakembereink tudásuk, látó­körük szélesítésével esetleg több százezer vagy millió fo­rintos felfedezések birtokáb jutnak. Németh Gusztáv geológus ­ Pusztaszentlászlói „öregek“ Az ország­­ mentén szorgalmasan bólogató himba­­(» ,­zivattyú jelzi, hogy Pusztaszentlászlón valamikor olajüzem is működött. Az üzemi jelleget adó épületeket lebontották s az al­anyos berkekben már csak mint egy megszűnőben levő telep- r­­ől tesznek említést. Az országútról nézve tényleg ez a hely­­zet. De az őszi köntösbe öltözött fák között a kis liget felé haladva mást tapasztal a látogató. A korábbi tankállomásból­­még vannak tornyok, olajtartályok és működik a leválasztó.­­ — Már csak a „roncsai”, a maradványai vannak meg a régi, a nagy tankállomásnak — mondta Jankovics István olaj­­állomás-kezelő. — Egyre kevesebb az olaj, s nincs szükség a l­­Leválasztáshoz másra. A szeparátorokat már régebben lesze­­­­relték. Nincs említésre méltó gázunk.­­ A két hatalmas tartály egyikéből a nyersolajjal együtt 4 bejövő vizet engedte le a kezelő. S a másikba böfögő hangon 4 kát adva, kis szüneteket tartva, érkezett az olaj.­­ — Amikor megtelik, vegyszerrel keverjük és felmele­­­­gítjük — tájékoztatott bennünket Jankovics bácsi. — Az olaj f­­ajsúlyánál fogva fel-, a víz pertin leszáll. Ezután a vizet le­­­­eresztjük és a fennmaradt nyersolajat az olajgyűjtő tartá­­l­­yokoa engedjük. A Ircz­ör, egy vékony csövön ellenőrizte, hogy nem­­ szökik-e el az olaj is a leeresztett vízzel együtt. A még ola­­j­jós vizet ezután a gyűjtőtartályból derítőn vezetik át, hogy­­ a még benne maradt olajtól is megszabadítsák. Csak ekkor,­­ teljesen megtisztítva kerül a lefolyóba.­­ — Korábban sokat mérgelődtek a zalai horgászok az­­ olajos víz miatt — mondta Jankovics bácsi nevetve. — Mos­­t­­anában azonban nincsenek ilyen panaszok.­­ Amíg a vízlefolyást ellenőrizve beszélgettünk, barnás­­lé kezdett folyni a négy collos vezetéken. Az olajállomás­­-kezelő gyorsan elzárta a tolót és megmutatta »birodalmát«. 4 — Amint látják, már télire készültünk fel. A tolók be-4 takarva várják a hideget. Ezen a helyen — mutatott a s­zepa- 4 rátétek helyére — kis gazd­iatelepet létesítenek. Bár csak rit- 4 kán említenek és néhányan el is­­temettek* bennünket, azért­­ nem szűnünk meg létezni — mondta. — Rövidesen újabb két kutat fúrnak a hahóti mezőben. Lesz itt még dolga a HT-1-es tankállomásnak! — fűzte hozzá bizakodva. Asi is Jr..1 íjú ember már 17 éve dolgozik a puszta­szentlászlói tankállomáson. Megszokott mozdulatokkal végzi a dolgát, s ha valahol zavar keletkezik, már a fülével érzé­keli. A hatalmas olaj- és vízgyűjtő tartályokat megtekintve, a dohogó kazánokhoz értünk. Csak az egyik működött. A másik tartalékban van. Egy is győzi a gőzt fejleszteni. — Ketten dolgozunk egy műszakban az egész telepen — mondta Kiss János fűtő. — Ritkán találkozunk egymással. A szomszédnak mindig akad tennivalója kint s csak a meg­termelt mennyiséget jön ide beírni. A kazánok dohogásába egyhangúan vegyült a derítőből kiömlő meleg víz csobogása. Az itteniek szerint jó gyógy­­hatása van a reumás megbetegedésekre. Jankovics bácsi fájós lábát is ez a 42 C fokos víz gyógyította meg. — Érdemes lenne kis fürdőt építeni ide, a Válicka mel­lé — mondta. — Az orvos, amikor megnézte ezt a vizet, azt állította, hogy többet ér mint a hévízi. Én nem tudom — lehet. De hogy nekem használt, az biztos. A csenácsin hallgató,­iák között sok mindenről elő­jött a szó. A legtöbbet azonban a régi, a jelentős mennyiségű olajtermelésről beszélgettünk. Valamikor az egyik kút meg­adta rendszeresen a napi 70—75 tonnát. — Abban az időben, ahogy a tartály megtelt, mindig tud­tuk, hogy mennyi idő van. Olyan pontosan működött. Sajnos, már keveset ad. De még ad, s ez a lényeg — szólít Jankovics bácsi. A termelő kutakból himbaszivattyúval nyerik ki az olajat. S a szivattyú egyúttal a kiemelés mellett a tartályba is benyomja az olajat. A tankállomáson tárolt olajat az új­udvari töltőállomásra továbbítják csővezetéken. A föld fe­lett nem sokat látni, de annál több van a föld alatt. Ember legyen a talpán, aki az első magyarázat után meg tudja mon­dani, hogy melyik gép, cső milyen célt szolgál. Látogatásunk alkalmával meggyőződtünk arról, hogy még korai lenne »eltemetni« a pusztaszentlászlói telepet. Az olaj még jön, ha nem is olyan mennyiségben, mint a korábbi­ években. De erre is szükség van, s reméljük, — a két öreg olajmunkással együtt —, hogy a két új kút lefúrása eredmé­nyes lesz, s ismét bőven ömlik az olaj a tankállomásra. Takács János 1956. október 1. Lovászi motorszerelők Állandóan munkában vannak a Lovászi Kőolajtermelő Vállalat kútjavító berendezései. Ennek következtében a moto­rok alkatrészei elkopnak, meghibásodnak. S ilyenkor a szere­lők tevékenysége következik. Képünk azt a pillanatot örökítette meg, amikor Horváth János és Baán Tibor szerelők a szétszedett motor mellett ta­nakodnak, hogyan lehetne gyorsan és minőségileg kifogástalan állapotban ismét a termelés szolgálatába állítani a gépet. Az eredmény: a kongresszusi versenyben határidő előtt átadták a kijavított motort. Fotó: Kincses Szuloki jelentés A babócsai szerkezet felku­tatása nyomán jelentős föld­gázkészletet, több helyen ped­ig olajnyomokat észleltek a fúrás megindulása óta. Ezen a terü­leten több kutat mélyítettek le, melynek során kiderült: Babó­­csától keletre eső vidéken is megvan a lehetősége a gáz- és olajfelhalmozódásnak. A felté­telezések birtokában a múlt év őszén kezdték meg a szuloki 1-es kutatófúrást. A mélyítés 2780 méterig tör­tént, a fúró a miocén rétegek­ben állt meg. Közben több ré­tegben gáz, más rétegben pedig olajnyomok kerültek felszínre. A geológia által tervbe vett vizsgálatok még folynak, de ezek is igazolják a feltevéseket. Nagy figyelemmel kísérik a 1769 méter körüli rétegviszo­­lyokat, valószínűleg érdekes adatok birtokába jutnak majd. Ebben a mélységben ugyanis ,utás közben váratlanul ,megszűnt a cirkuláció. A réteg teljes egészében el­nyelte az iszapot. A jelenség tabócsai viszonylatban szokat­ln volt, hiszen más fúrásoknál eddig még nem lépett be i­szapveszteség. Talán repede­­ett mészkőbe hatolt a szer­em, ámbár a fúrási adatok nem ezt bizonyítják. Ilyen körülmények között 2735 méter mélységig béléscsö­vezés vált szükségessé, amely alatt 40—50 méter nyitott sza­kaszt hagytak meg, majd há­rom lépcsőben kezdődtek meg a vizsgálatok. Éppen azon a szakaszon észleltek olaj- és gáznyomokat, ahol a réteg be­szippantotta az iszapot. Bélés­­csövezés közben dugót is el­helyeztek, így kezdtek a réteg­vizsgálatokhoz. Az első perfo­rálást 2690—2698 méter között hajtották végre, már a kezdeti dugattyúzásnál napi 10 köb­méter körüli olaj beáramlást, kaptak. Később újra perforál­tak, majd pedig rétegsavazás­­sal kísérleteztek. A helyzet lé­nyegesen nem változott ezután s Ám, a kút hozamnövekedését­­­em sikerült biztosítani. Tervek szerint ezen a kúton étegrepesztést hajtanak végre, amely kisérleti jellegű is lesz egyben. Hazánkban ugyanis ilyen mélységben még nem alkalmazták a rétegrepesz­­tést, ezért értékes adatokat várnak tőle. Hogy hatásos lesz-e?, az még kétséges, hi­szen itt minden a rétegviszo­­­nyoktól függ. Ez a terület mé­gis fontos a kutatás szempont­jából, mert az észleletek azt mutatják, hogy a felszínre rip­­ott gáz- és olajmennyiség már több, mint csak egyszerű nyo­mok. A kút végleges értékét a eresztés és az azt követő ré­­tegvizsgálatok derítik majd ki.

Next