Zalai Hírlap, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
» SALAI HÍRLAP A Minisztertanács jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet (Folytatás az 1. oldalról.) Jeredik a Dunai Vasmű kokszolója és salakhabosítója. Az erősáramú iparban befejeződik az akkumulátorgyár, a Transzvill és a Csepeli Trafógyár. A műszeriparban pedig a kórházi berendezések gyárának, az elektromos készülékek gyárának, valamint az elektronikus készülékek gyárának bővítése. A textilipar kapacitása 46 000 A nemzeti jövedelem 1961- ben az 1960. évihez képest hét százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelemből a lakosság fogyasztási alapja 4,1 százalékkal nő. A hároméves terv folyamán a tervezettet jelentősen meghaladó mértékben megnövekedett átlagjövedelem biztosítása mellett a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 1,8 százalékkal magasabb lesz, mint 1960-ban volt. Az állami kiskereskedelem áruforgalma 4,6 százalékkal nő. Állati termékekből azonban — bár ez évben a tavalyinál több hús, tej, tojás, vaj kerül forgalomba — a lakosság növekvő igényeit nem tudjuk teljesen kielégíteni. A belkereskedelmi forgalomorsó üzembeállításával bővül, befejeződik a Kispesti Textilgyár automatizálása. A népgazdaság egész területén, de különösképpen az ipari beruházásoknál, fokozottabban érvényt kell szerezni a beruházások koncentrálására vonatkozó korábbi határozatoknak. Biztosítani kell az építési idők és az építési költségek gyorsabb csökkentését.ban a bolti élelmiszerek eladása 3,8 százalékkal, a ruházati cikkeké 3,6 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 6,8 százalékkal, a vendéglátóüzemek forgalma pedig 3,6 százalékkal növekszik. Lényegesen több televíziót, hűtőszekrényt, porszívót, bútort biztosít a terv a lakosságnak. 1961-ben az állam csaknem két és félmilliárd forintot fordít lakásépítésre. Állami kivitelezésben és magánerőből összesen több mint 46 ezer lakás építése fejeződik be. Az egészségügyi ellátás fejlesztésében a legjelentősebb 1200 kórházi ágy létesítése. A kulturális beruházások közül a legfontosabb mintegy 900 általános iskolai és középiskolai tanterem megépítése. Az 1961. évi terv sikeres végvégrehajtása céljából a kormány köteleezte a minisztériumok és más irányító szervek vezetőit, hogy — a tervek a vállalati kiadáson túlmenően intézkedéseket dolgozzanak ki az előirányzatok valamennyi részletének tervszerű megvalósítására. A gazdasági élet minden területén biztosítani kell a szigorú tervfegyelmet. A takarékosság és a fegyelmezett munka jegyében meg kell akadályozni a pazarlást, a népvagyon herdálását, a nép érdekeit sértő fegyelmezetlenséget és lazaságokat. Ez minden gazdasági vezető alapvető kötelessége. Az 1961. éves terv reális feladatokat állít dolgozó népünk elé. Teljesítése feltétlenül megkívánja, hogy a termelés minden területén az év első napjától kezdve lendületes és jól szervezett munka folyjék. Az 1961. évi terv második ötéves tervünk első esztendejének terve. Megvalósításával tovább erősödik és gazdagodik hazánk, a Magyar Népköztársaság, növekszenek dolgozó népünk jólétének anyagi alapjai. (MTI) Életszínvonal, lakásépítés, áruellátás A katonaélet legszebb napján Esküt tettek Néphadseregünk zalaegerszegi alakulatának harcosai Várakozással teli, ünnepélyes percek. Az alakuló téren felsorakoztak az esküt tevő honvédek. Megérkezett a Honvédelmi Minisztérium képviselője, Garai ezredes elvtárs, az emelvényen elfoglalták helyüket a vendégek. Csokona Sándor elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottságának titkára, Gazsó Sándor elvtárs rendőralezredes, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője, dr. Hadnagy László elvtárs, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, a fegyveres testületek, a városi tanács, a tömegszervezetek képviselői. A katonaélet egyik legfontosabb, eseményekkel teli, legkiemelkedőbb emlékű napjáról Kucogi József őrnagy szólt az esküt tevő katonákhoz. Szólt az eskütétel jelentőségéről, majd így fejezte be köszöntő beszédét: — Kedves esküt tevő katona barátaink! Kívánjuk, hogy esküjükhöz híven, becsületes, jegyei mezeit, hazánkat forrón szerető, jól képzett katonákká váljanak. Becsüljék meg a magyar munkáskéz alkotta fegyvereiket. Büszkék legyenek katona mivoltukra és hivatásukra. Kívánjuk, hogy idősebb elvtársaik segítségével, parancsnokaik vezetésével váljanak kiváló katonákká, szüleik, barátaik és hozzátartozóik örömére és büszkeségére. Kívánunk az egész személyi állománynak a katonai eskü betartásához katona-szerencsét és erőt, egészséget! Kucogi őrnagy üdvözlő beszéde után a harcosok megkezdték az eskü letételét. Az egyik fiatal katona mellett könnyező szemű édesanyja, a másik mellett testvérhuga, a harmadiknál idős, régmúltra emlékező édesapa állt meghatott arccal. S hallgatták az eskü szent szövegét: — Én... honvéd, a magyar dolgozó nép fia, esküszöm... A tér felett színes rakéták szálltak a magasba, a levegőt robbanás rázkódtatta meg. Az ifjú katonák esküt tettek a haza védelmére, a külső és belső ellenség elleni harcra, a katonai szabályok betartására, fegyvereik megőrzésére. Tekintetük a hazát jelképező csapatzászlóra szegeződött, míg az egész életre szóló fogadalmat mondotta ajkuk. Az esküt tett ifjú harcosokat Teleki Lajos alezredes köszöntötte. Emlékeztette őket a Magyar Néphadsereg honvédeinek dicső elődeire, a végvári vitézekre, Rákóczi katonáira, a Magyar Tanácsköztársaság hadseregének harcosaira. Szólt azokról a magyar internacionalistákról, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért együtt küzdöttek a Szovjetunió Vörös Hadseregével. A partizánokról, azokról a hősökről, akik az ellenforradalom elleni harcban vívtak dicső csatát, s közülük sokan életüket áldozták a magyar proletárdiktatúra védelmében. Megemlékezett az alakulat két hősi halottjáról, arra figyelmeztette az ifjú harcosokat, sohase feledjék, hogy csapatzászlójuk selymét két hős vére teszi még ragyogóbbá. Még el sem halt a zúgó hajrá a tér felett, amikor Karácsony honvéd az esküt tett katonák nevében szólásra jelentkezett. Valamennyiük nevében ígéretet tett a katonai esküben megfogadottak maradék nélküli megtartására. Az ünnepség utolsó aktusaként az alakulat egységei díszelgő menetben vonultak el a csapatzászló előtt. Aztán közös ebéd, vidám beszélgetés kezdődött a hozzátartozókkal, vendégekkel. A díszebéden a hadseregvezetés nevében Garai ezredes elvtárs, a megyei pártbizottság nevében Csokona Sándor elvtárs, a fegyveres testületek nevében Kovács István elvtárs és Teleki alezredes mondott pohárköszöntőt. Motaras Várható időjárás vasárnap estig: felhős, párás, többfelé ködös idő, ma legfeljebb néhány helyen, holnap több helyen havazás, havaseső, ónos eső. Mérsékelt déli—délnyugati szél alól Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1-9, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap mínusz 1-plusz 9 fok között. <x>cx>00<x>000c>0c>00<xxx>000<xxx>oc*000oooooooo A Zala megyei Iparcikkkiskereskedelmi Vállalat __DIVATSZALONJA 1961. január 9-én, hétfőn este 9 órati kezdettel nagyszabású műsoros] ruhabemutatót rendez a zalaegerszegi Ady Moziban. Bemutatjuk legújabb ruha- és kabátmodelljeinket. A műsorban fellépnek: Ákos stefi és Kreitner János táncdal-énekesek. Konferál: DARVAS SZILÁRD. Jegyek elővételben a divatszalonban kaphatók 10, 12, 14 és 16 Ft-os áron. 30838 oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooc* RAB FERENC: 9 9 (33.) Eljöttem hazulról, de útközben meggondoltam magam és a Gellért-fürdő helyett inkább beléptem Pista bácsihoz az étterembe. — A festő már két napja nem volt itt — fogadott az öreg —. Nem tudom, mi lehet vele? Vállat vontam. Ha nem jött, hát nem jött. Gondolataimat inkább lekötötte most Lucy, aki személyesen húzott el kocsijával tegnap éjjel a határig. Lucy egész idő alatt könyörgött, amikor az osztrák fővárost elhagyták, átadta a kormányt, s ő mellém ült, fejét a vállamra hajtotta. A reflektor fényében meg-megvillantak a fehérre meszelt kilométerkő, veri. Friss, nyári szél csapott be az ablakon, az olasz lány hosszú, fekete haját néha arcomba csapta. — Meg tudod tenni? — kérdezte akkor Lucy és nem válaszoltam. Borzalommal töltött el az a tudat, hogy Juditnak meg kell halnia, amennyiben meghajtom a fejemet Lucy és az amerikai kívánsága előtt. De Juditot nem akartam megölni. Szeretem, olyan kimondhatatlanul, hogy inkább gondolkozás nélkül mást ölnék meg, aki kezet emelne rá. Arra képes lennék. És mi lenne, ha... Lucyt ölném meg. Itt van a lány revolvere a kocsi ajtajának zsebében. Lucy mindig itt hordja a fegyverét. Bal kezemet levettem a kormányról és kezem fejét odaértettem a zsebhez. A fegyver ott dudorodott a huzat szövete alatt... De ennek nem lenne semmi értelme. Ott van Carry! Keze előbbutóbb elérne, hiába maradnék Magyarországon. A legkönynyebb megoldás lenne számára, hogy a magyar hatóságok fegyelmét felhívná rám és már le is buktam. Ettől pedig félek, mert akkor elveszíteném Lucy után Juditot is. Legjobb esetben is néhány esztendőt a nyakamba sóznak... Lucy aggódóan nézett rám. — Mire gondoltál most? — kérdezte. — Semmire — feleltem, egykedvűséget színlelve —. Azaz, hogy rád gondoltam. Legszívesebben megfordítanám a kocsit és visszamennék veled... Lucy ábrándozva mosolygott: — Majd egyszer ... Annak is eljön az ideje. A határon aztán elbúcsúztam az olasz lánytól. Lucy szenvedélyesen belémkapaszkodott — ígéred meg, hogy megteszed ... — ígérem ... — feleltem száraz hangon. — Énnekem kötelességem téged figyelmeztetni, hogy ha gyáván megfutamodsz... akkor mi ... azaz, hogy Carry, halálra ítél, s az elől nem menekülhetsz el... Meg van rá a mód, hogy ... Karjait lefejtettem magamról. Hihetetlen dühre gerjedtem. — Hát ennyire elvadultál! Képes lennél megöletni?! S ezt éppen Te mondod, miközben csókolgatsz és sírsz a búcsúzásnál?!! Lucy szó nélkül visszaült a kocsiba, a kormánykerék mellé. Elővette a revolverét és fenyegető mozdulatot tett: — Nézd, Miklós. Te jelented számomra a boldogságot. Minden ember a tíz körmével küzd azért, hogy a jussát kivegye az életből, ami mindenkinek megjár. Én a saját boldogságomért ölni is tudok. Még ha éppen Te leszel az, akit meg kell ölnöm, én akkor is elhúzom a ravaszt. Mert inkább pusztulj el, s veled együtt a szerelmem is, minthogy a másé legyél... Megérted Te ezt? Választ nem várva ezután beindította a kocsit és elhajtott. Ez történt velem tegnap éjjel. S most — amint iszom a szokásos napi konyakot törzshelyemen, ebben a körúti étteremben — megremeg a kezem. A pohár vékony széle odakoccan a fogamhoz... Mit tegyek? Mit tegyek ...? Ebbe bele lehet őrülni!!! — Rossz kedvűnek vélem ma, fiatal barátom ...! Megérkezett a festő, valaminek örülhetett, mert nagyon jókedvűnek tűnt. Fáradt mosolylyal üdvözöltem. — Konyak? Bólintottam. — Egy konyakot és két decit tisztán... ! — szólt oda Pista bácsinak, utána hozzám fordult. — Miért lógatja a fejét? — Nem tudom, hogy lógatom-e — feleltem, és mert az egészen bizarr válasz volt, igyekeztem jó képet vágni. — Nézze, látja ezt a tömeget ott a söntésten? — és kimutatott az étterem ajtaján, ahonnét valóban kilátni a füstös előtérrel. Még nekik is jókedvük van. Ők másfajta törzsvendégek, mint mi. Azok ott elisszák a keresetüket, amit alkalmi munkával megszereztek maguknak. Isszák, vedelik az italt, pedig a bor, az igazi jó magyar bor, az tiszteletet követel magának. A jó bort nem szabad vedelni. Úgy kell meginni, áhítattal, lassan, ünnepélyesen ... Hogy átjárja az ember vérét. Persze keveset.. Sűrűn, de egyszerre csak keveset. Nézze csak meg ezt a bort... Látja? Zöldes a színe. Ez rizling. Igazi, jó olasz rizling, de van benne egy kis muskotály is .. . Annak van ám zamata! Amikor az ember egyet kortyint belőle, a muskotály illata feltolakszik az ember orrába ... Ott érzi. Mint a frissen szedett szőlő, olyan az illata ... Egyszer, képzelje... (Folytatása következik.) NEMZETKÖZI SZEMLE A népek formálják a boldog esztendőket Száll a szép köszöntés: boldog újesztendőt! Ne érjen bánat, ne hulljon könnyed, élj békességben! A becsületes, jóakaratú emberek százmillióinak ajkáról nemcsak szeretteikhez, közvetlen környezetükhöz, népükhöz, de minden néphez, az emberiséghez szól ez a kívánság: élj szabadon, boldogan, békességben! Mind szélesebb és szélesebb azoknak a tábora, akik békességet, szabadságot, boldogságot kívánnak, valamennyi népnek. De nem pusztultak még el az emberiség ellenségei sem a földről. Éppen ezért nem elég a kívánság, hanem a népek nagy összefogására van szükség a mind boldogabb új esztendők biztosításához Erről tanúskodnak a legutóbbi esztendők és a most véget ért 1960-as év eseményei is. A változatos, eseményekben bővelkedő év tarka szövevényeiben világméretű harc körvonalai mutatkoznak meg az építés és a rombolás erői között. 1960-ban is a békeszerető népek, élükön a Szovjetunióval, gigászi harcot vívtak az emberiség szép jövendőjéért. Százmilliók legszebb álmának volt szószólója a Szovjetunió ebben az esztendőben is, amikor sürgette az általános és teljes leszerelés tervének nemzetközi megvitatását, azt, hogy az ENSZ rendkívüli közgyűlésén vitassa meg ezt a rendkívüli fontos kérdést. Az emberiség szószólója volt a Szovjetunió képviselője az ENSZ-ben, amikor kezdeti lépésként részleges leszerelési intézkedéseket követelt, és akkor is, amikor a tízhatalmi leszerelési bizottságot a nyugatiak minden szócséplésével és köntörfalazásával szemben igyekezett munkában tartani, és megóvni a skátyúbajutástól. A nyugati hatalmak és elsősorban az Egyesült Államok agresszív körei mindezeken a tárgyalásokon csupán szólamokat hangoztattak és tényleges intézkedések helyett tovább fegyverkeztek, sőt megtörték az atomkísérletek területén időlegesen beköszöntött csendet is. Valamennyi imperialista hatalom támogatta, vagy legalább is beavatkozás nélkül tűrte, ezzel bátorította a francia kormányt, hogy felrobbantsa első és második atombombáját, az emberiség tiltakokozásával már sem törődve, karácsonyi ,,ajándékként” a harmadikat is. Az emberiség és az emberiesség nevében terjesztette be a Szovjetunió azt a javaslatot, amelynek alapján még az emberiség legmegátalkodottabb ellenségei is el kellett, hogy fogadják tényként azt az igazságot, hogy a gyarmati kérdés megoldásának megvitatása tovább nem halasztható. Századunk, közelebbről emberöltőnk a kizsákmányolás felszámolásának időszaka. Az emberiség felszabadulása a gyarmati elnyomás alól tovább nem halogatható. A Szovjetunió határozott kiállása e kérdésben minden nemzetközi fórumon, a szovjet kormány mindennemű támogatása a nemzeti felszabadító mozgalmaknak meggyorsítja a felszabadulás folyamatát. 1960 lfrika éve volt Ebben az esztendőben nagyobb változás állott be a fekete földrészen, mint évtizedek, sőt évszázadok alatt együttvéve. Az országok egész sora vált függetlenné, a népek sora nyert lehetőséget rá, hogy gazdaságilag is függetlenné váljék volt elnyomóitól, kivívja teljes szabadságát. A volt gyarmattartó hatalmak és a mögöttük meghúzódó, de mindig irányító szerepű Egyesült Államok nem nézik tétlenül az eseményeket. Különösen azokon a pontokon, amelyek gazdaságilag és stratégiailag fontosak, ragaszkodnak az imperialisták görcsösen koncukhoz. Tovább tart a fegyveres harc Algériában; kegyetlen mészárlás folyik a fajgyűlöletet nyilvánosan is hirdető délafrikai kormány intézkedései folytán. Kongóban öszszefogott az imperializmus, hogy szétzüllessze a hadsereget, megakadályozza a törvényes parlament és a parlament választotta kormány munkáját. Az imperializmus, a nemzeti burzsoázia legszélsőségesebb rétegeivel szövetkezve szembeszállt a haladó erőkkel az ázsiai országokban is, többek között Laosziban, ahol a Nosavan-féle reakciós klikk az amerikai imperialistáiktól kapott fegyveres támogatással harcol a haladó erők ellen. Az erőviszonyoknak a szocializmus javára történt megváltozása világszerte új feltételeket teremtett, és teremt a népek harcához, gazdasági és politikai függetlenségük kivívásához. Az Egyesült Államok minden agressziós fenyegetése ellenére a kubai forradalom napról napra újabb győzelmeket vív. A kubai nép harca tanulság és példa Dél-Amerika népei számára. A megrettent imperialisták minden elképzelhető eszközzel arra törekednek, hogy valamiképpen fenntartsák még magukat, ahol lehet. Folyik a harc a béketábor és az imperialista erők között szüntelenül. Az imperialista agresszorok háborúra készülnek. A népek azonban tudják, hogy ez a háború elkerülhető, meg lehet hiúsítani. Elsősorban azért, mert döntően megváltoztak az erőviszonyok. Van erő, amely képes megfékezni azimperializmust. Ez az kezdi az imperializmust. Ez az erő a szocialista tábor egysége, a szocialista gazdaság újabb és újabb győzelme a békés versenybenaz imperializmus felett, a Szovjetunió fölénye a rakétatechnikában, a szocialista tábor együttműködése az imperialista-ellenes harcban a felszabaduló afrikai népekkel, az úgynevezett el nem kötelezett országokkal és latin-amerikai országokkal, továbbá valamennyi ország népének egyre erősödő békevágya, a Szovjetunió sikereiben az imperialista-ellenes erők világszerte saját győzelmüket látják, az imperialista hatalmak sikertelenségei a népek ellenségeit rettentik meg. A kommunista- és munkáspártok 1960 novemberében kiadott nyilatkozata tulajdonképpen az elmúlt esztendők, különösen 1960 eseményeinek vizsgálatán, az erőviszonyok lemérésén, a valóságos helyzet ismeretén alapul. Ez a nyilatkozat megállapította, hogy elérkezett az idő, amikor meg lehet hiúsítani az imperialista agresszorok ama kísérletét, hogy világháborút robbantsanak ki. A szocialista világtábor, a nemzetközi munkásosztály a nemzeti felszabadító mozgalom, a háború ellen fellépő valamennyi ország és az összes békeszerető erő közös erőfeszítéseivel el lehet hárítani a világháborút. A népek összefogtak és a kiáltvány fokozza ennek az összefogásának céltudatosságait és erejét. A megérett történelmi szükségszerűség még szilárdabbá kovácsolta az egységet. Aktív és határozott harccal kényszeríti majd rá az emberiség az imperialistákat a leszerelésre, a még függő orszáok felszabadítására, az elnyomás megszüntetésére. A Moszkvában kiadott békakiáltvány újból leszögezte, hogy az emberiség előtt életbevágó alternatíva áll: a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése, vagy a történelem legpusztítóbb erejű világháborúja. A békés együttélés eszméje magával ragadta az emberiség legjobbjait, és az eszme mögött felsorakoznak a százmilliók. A világméretű békeharc a békés együttélés jegyében zajlik és ebben a harcban nincs ,.tűzszünet”. A békéért folyó harc zajlik ünnepnapokon, hétköznapokon egyaránt. A népek nem várják, hogy az égből ereszkedjék alá a függetlenség, a béke, a boldogság ,.csodamalma”, saját kezükkel formálják és védik meg azt. A népek összefogása ad értelmet és hitelt a szép kívánságnak: „Boldog új esztendőt az emberiségnek!” III. tanár 1