Zalai Hírlap, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ZALAI AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 50. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. március 1. csütörtök MrtÉN­)il!ÉBMWHEyWWMJBB3SEM A MÉSZÖV küldöttgyűlése elé írtat Török Lajos, a megyei tanács TVB elnöke Közel 60 ezer földművesszö­­vetkezeti tag képviseletében ül össze március 2-án a MÉSZÖV küldöttgyűlése, hogy értékelje a SZÖVOSZ IV. kongresszusa óta végzett munkát és megha­tározza a további feladatokat. A januárban megtartott szö­vetkezeti tagértekezletek, gyű­lések, amelyeken 30 ezer tag jelent meg, s közel kétezren­­szólaltak fel, arról tanúskod­nak: a SZÖVOSZ IV. kongresz­­szusa óta eltelt négy év elmé­lyítette a tagság bizalmát a szövetkezet iránt és megsok­szorozta aktivitását. A válto­zás szemléltetésére példa, hogy többen azok közül, akik néhány évvel ezelőtt csak a vásárlási visszatérítés szemszögéből néz­ték a földművesszövetkezeti mozgalmat, most az elsők kö­zött jelentették ki: ha földmű­­­vesszövetkezeti beruházásokról van szó, társadalmi hozzájáru­lás címén hajlandók lemonda­ni a vásárlási visszatérítés egy­­részéről, vagy akár az egészről is. A községi párt és tanácsi szervek a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése időszakában a földművesszövetkezetre is tá­maszkodtak, s ezek — mint a dolgozó parasztság tömegszer­vezetei — a feladat végrehaj­tásából derekasan kivették a részüket, érdemeik vannak a termelőszövetkezetek megszi­lárdításában is. Megyénk földművesszövetke­zetei — mint ahogy azt a té­nyek is bizonyítják — igyekez­tek olyan tevékenységet kifej­teni, amely évről évre jobban bizonyította, hogy a paraszti felemelkedés egyik emelője­ a szövetkezés. Korszerű kereske­delmi egységek, önkiszolgáló és önkiválasztó boltok létesültek a falvakban, igen sok helyen történt szakosítás. 1957 óta 98 egységgel gyarapodott a föld­művesszövetkezeti bolthálózat. A kereskedelmi hálózat fej­lesztésével egy időben, de en­nél nagyobb arányban növeke­dett a forgalom. Amíg 1957- ben élelmiszerből, ruházati és vegyesipari cikkekből 417 mil­lió, addig 1961-ben 505 millió forint volt a forgalom, tehát 88 millió forinttal többet költött a falvak lakossága a földműves­szövetkezeti boltokban ruhá­zatra, egyéb iparcikkekre, mint négy évvel ezelőtt. És még töb­bet fog költeni, ha a mezőgaz­dasági közösségek minden egyes tagja a szocialista tudattól át­hatva jövedelmezőbbé teszi a közös gazdaságot. Igen találóan jegyezte meg Nagy Gyula, a zalaudvarnoki tsz elnöke a zalaszentgróti föl­d­mű­vesszövetkezet küldött­­gyűlésén, amikor felszólalásá­ban rámutatott: „A földműves­szövetkezetek fejlődésének alapfeltétele a továbbiakban a nagyüzemi gazdaságok terme­lésének növelése.” Ehhez szük­ségtelen kommentárt fűzni, esetleg annyit: aki többet ter­mel és értékesít, többet vásá­rolhat, jobban élhet. A közösségi szellem formá­lása, amelyben a földművesszö­vetkezetek jelentős előrehala­dást értek el, igen kedvezően hat saját fejlődésükre is, hisz a mindjobban erősödő termelő­­szövetkezetek növekvő terme­lése évről évre jobban fellen­díti a forgalmat, mind a keres­kedelemben, mind a felvásár­lásban. A felvásárlásban és a szerző­déskötésben a földművesszö­vetkezetek a párt és a tanácsi szervekkel szoros együttműkö­désben végezték munkájukat és sok segítséget nyújtottak a nagyüzemi zöldség és gyü­mölcstermelés kialakításához. A földművesszövetkezetek a szerződésekkel előnyösen be­folyásolták és befolyásolják a háztáji gazdaságok termelését, értékesítését. Nagymennyiségű gyümölcsöt, baromfit és tojást vásároltak fel a háztáji gazda­ságokból, ugyanakkor komoly segítséget nyújtottak a dolgozó parasztságnak a gyümölcsfák ápolásában, elsősorban is a permetezésben. Biztosították a növényvédőszereket, s perme­tezőgépeket kölcsönöztek. Ez évben még nagyobb fi­gyelmet kell fordítaniuk a szór­ványgyümölcsösökben folyta­tott növényvédelmi munkák megszervezésére. E célból szak­előadásokat, gyakorlati bemu­tatókat kell tartani, s a jelen­tősebb gyümölcstermelő közsé­gekben mintakerteket kell ki­jelölni. Erre a SZÖVOSZ igaz­gatósága is utasította a föld­művesszövetkezeteket. Ahol szükségesnek látszik, ott a köz­ségi tanácsoknak és a földmű­vesszövetkezeteknek téli fa­tisztítási napokat kell szervez­niük. A növényvédelmi propa­­gandanyagot megfelelően kell felhasználni és meg kell szer­vezni a figyelő szolgálatot a kártevők fellépésének megálla­pítására. Jelentős eredményeket köny­velhetnek el a földművesszö­vetkezetek az egyszerűbb és szakszövetkezetek szervezésé­ben is. 1959-ben 15, ma már 59 ifjúsági szövetkezet működik a megyében. Növekedett a taka­rékszövetkezetek és méhész szakcsoportok száma is. Nem értünk el azonban megfelelő eredményt a hegyközségek szervezésében. A megyében csak egyetlen hegyközség mű­ködik, Zalaegerszegen. A föld­­művesszövetkezeteknek az el­következendő időben a hegy­községek szervezésére is na­­gyobb figyelmet kell fordíta­niuk. Igen szép javulás mutatko­zik a földművesszövetkezeti va­gyonvédelemben, amit nagy­mértékben segített, hogy a választott vezetőségi tagok is jobban részt vettek az ellenőrző munkában. A földművesszövetkezetek­nek a következő időben a fő figyelmet a termelésre kell for­dítaniok. E tekintetben javítani kell az együttműködést a ter­melőszövetkezetekkel és több gondot kell fordítani a terme­lőszövetkezeti és földműves­szövetkezeti közös üzemek lé­tesítésére. Többet kell foglal­kozni a különböző szakszövet­kezetekkel és a háztáji gazda­ságok termelésével. Fokozot­tabban kell segíteni a földmű­vesszövetkezetnek a tsz-ek zöldség- és gyümölcstermelé­sét. Meg kell szüntetni azokat az elvtelen vitákat, amelyek a zöldség­átvételeknél előfordul­nak, erősíteni kell a szerződé­ses fegyelmet. A MÉK tartsa be a szerződéses kötelezettsé­get, ugyanakkor követelje is meg annak betartását. A földművesszövetkezetek­nek is hozzá kell járulniuk a szocialista ember formálásához, a szocialista kultúra terjeszté­sével. Az eddigi eredmények biztatóak. Neves földművesszö­vetkezeti kultúrcsoportok mű­ködnek a megyében. A földmű­vesszövetkezeti könyvterjesz­tés révén az elmúlt évben kö­zel 3 millió forint értékű könyv került a falusi olvasók kezébe. Ugyancsak nagyjelentőségűek a szocialista gondolkodás kiala­kításában az egyre nagyobb számban működő szocialista brigádok, amelyek Bánokszent­­györgyön és Dióskálon máris szép eredményeket mutatnak fel. Az elkövetkezendő időben sok és nagy feladatot kell vég­rehajtanak az fmsz-eknek, ép­pen ezért, amikor összeül a MESZÖV küldöttgyűlése, ehhez mért felelősségel tárgyalja az eddigi tevékenységet, s a to­vábbi tennivalókat. A megyei tanács VB nevében sok sikert kívánok a küldött­­gyűlésnek. Kívánom, hogy ta­nácskozásuk és a hozott hatá­rozatok segítsék megyénk dol­gozóinak további felemelkedé­sét. A gyorsabb és olcsóbb teherszállításról tanácskoztak Zalaegerszegen a M­illittas vállalatai szakemberei Értekezletet tartottak Zala­egerszegen, a megyei tanács tanácstermében a szállító, va­lamint a szállíttató vállalatok képviselői az 1962-es évi fel­adatok, illetve a gyorsabb s olcsóbb áruszállítások megvita­tására. Török József, a MÁV szom­bathelyi igazgatósága szállítá­si osztályának helyettes veze­tője vitaindító előadásában behatóan foglalkozott az igaz­gatóság területén levő vasút­állomások, pályaudvarok múlt évi munkájával. Megállapítot­ta: a szállítás gyakori rend­szertelensége, a vállalatok pon­tatlan szállítási tervei, de a MÁV gép- és kocsiparkjá­nak időnkénti túlságos megter­helése is oka, hogy az igazga­tóság — amelyhez Zala megye jó része is tartozik — orszá­gosan csak a hatodik helyezést érte el. Az előadó több zalai példát említett, amely zavarja a szál­lítás folyamatosságát, s ezzel­­kárt okoz a népgazdaságnak. A 16-os AKÖV a vagonok ki­rakásánál rendszeresen késik. Február 7-én például 22 vagon érkezett a zalaegerszegi állo­másra. Tizenhat kocsi után ál­láspénzt kellett fizetni az AKÖV lassúsága miatt. A feb­ruár 10-én és 11-én érkezett összesen 50 kocsi közül 35-öt késedelmesen, s ezért állás­­pénzfizetési kötelezettséggel raktak ki. Az Építőipari Vál­lalat az általa bérelt rakterü­­leten sokáig tárolja a kirakott anyagot. Helytelen, hogy a Fü­stért Vállalat szombaton csak 7—12 óráig, az Erdőkémia na­ponta 7—15 óráig fogad darab­árut. A hibák ellenére a zalaeger­szegi gócpont az igazgatóság területén levő gócok közül az első a múlt évi áruszállítási terv teljesítésében. Ezt legin­­kább a Zalai Kőolajipari Vál­lalat segítette elő megfontolt tervezésével. Az értekezlet résztvevői hoz­zászólásaik során sok, a szállí­tással kapcsolatos kérdést vi­tattak meg. Az értekezlet még eredményesebb lehetett volna, ha a megjelenteken kívül a meghívott Zalai megyei Bá­nya- és Építőanyagipari Egye­sülés, a Füszért, a Közúti Üze­mi Vállalat, a Vasműszaki Nagykereskedelmi Vállalat és még tíz más vállalat is elment volna a tanácskozásra. Készül az automata A Lovásziban és Budafán az olajtermeléshez használatos automatákat a helyi műszerészek készítik és javítják. Képünkön Peszér Sándor, a lovászi műszerészműhely fiatal dolgozója bajlódik egy automata alkatrésszel, amit a budafai olajmező­n szerelnek majd fel. (Kincses I. ferv.) Varga­ Gyula elvtárs sajjtótájékozta­tója Varga Gyula elvtárs, az MSZMP Zala megyei Bizottsá­gának első titkára kedden dél­után sajtótájékoztatót tartott a Zalai Hírlap szerkesztőségében. A szerkesztőség munkatársait tájékoztatta az időszerű belpo­litikai és megyei kérdésekről, valamint válaszolt az újság­írók hozzá intézett kérdéseire. Az Algériai Nemzeti Forradalmi Tanács jóváhagyta a francia—algériai megállapodásokat Megkönnyebbüléssel­­fogadták Franciaországban a hírt Tunisz. (AFP) Az AFP gyors­hírben jelenti, hogy az algériai nemzeti forradalmi tanács hi­vatalosan jóváhagyta az algé­riai—francia megállapodásokat és megbízta az Algériai Köz­társaság ideiglenes kormányát a folyamatban levő tárgyalá­sok folytatásával. (MTI) Párizs. (MTI) Azt a hírt, amely szerint az algériai nem­zeti forradalmi tanács jóvá­hagyta a francia és algériai kormány képviselői között lét­rejött megállapodást, meg­könnyebbüléssel fogadták Franciaországban. A francia sajtó örömmel üdvözli az algé­riai nép képviselőinek a dön­tését. A francia kormány szerdán De Gaulle elnökletével ülést tartott, amely a francia—algé­riai zárótárgyalások előkészíté­sével és az aggasztó algériai helyzettel foglalkozott. Tunisz­ból érkezett jelentések szerint az algériai ideiglenes kormány ugyancsak szerdán, legkésőbb csütörtökön ül össze tuniszi székhelyén. Párizsi politikai körökben úgy vélik, hogy a francia—al­gériai zárótárgyalásokra — amelyeknek színhelye még nem ismeretes — a március 5-e körüli időpontban kerülhet sor. Mivel a tárgyalásokon még több nyitott kérdés vár tisztá­zásra, főleg a fegyverszünetet követő átmeneti időszakkal, valamint az ideiglenes végre­hajtó hatalom összetételével kapcsolatban, a fegyverszüneti egyezmény aláírására csak március 10-e és 15-e között le­het számítani. A fegyverszünet közeli meg­kötésének reményével szemben az algériai városokban a hely­zet egyre aggasztóbbá válik. Az OAS folytatja féktelen terror­ját annak ellenére, hogy Algír­ban és Oranban is a karhatal­mi erőket katonai járőrökkel erősítették meg. Az elmúlt 24 órában 25 halálos és közel 60 sebesült áldozata volt a me­rényleteknek. A francia demokratikus köz­vélemény a kormány egyér­­telmű erélyes fellépését köve­teli a fasiszta ultrákkal szem­ben. Az Humanité rámutat: A had­sereg vezetősége szabotálja a fegyverszünet létrehozását. Az Algériában állomásozó sorka­tonák zöme antifasiszta. Az OAS felszámolásához szüksé­ges fegyveres erők készen áll­nak, csak ténylegesen be kelle­ne őket vetni. A francia de­mokratikus tömegek feladata, Párizs. (MTI) A párizsi lapok újabb részleteket közölnek az algériai kérdés tervezett meg­oldásáról. A megállapodás főbb pontjai a következőkben fog­lalhatók össze: Az átmeneti időszak nem lenne hosszabb hat hónapnál, sőt valószínű, hogy már május­ban, vagy júniusban megtart­ják a népszavazást. Az átme­neti periódusban Algéria fran­cia fennhatóság alatt marad. A fegyverszünet bejelentése után azonban már megalakul az hogy egységes megmozdulá­sukkal eddigi magatartásának megváltoztatására, a fasiszta összeesküvők elleni határozott fellépésre kényszerítsék a kor­mányt. ideiglenes végrehajtó szerv és egy, főleg arabokból álló, kö­rülbelül negyvenezer főnyi karhatalmi erő. Az Algéria függetlenségéről szóló népszavazás után a fran­cia hadsereg még három évig Algériában marad. A Mers El Kabir-i francia katonai tá­maszpont fennmaradását 15 évig szerződés biztosítja. Meg­őrzi Franciaország támaszpont­jait a Szaharában is. Ugyan­csak három évben szabták meg azt a határidőt, amelyen belül az európai lakosság eldönt­heti, hogy francia, vagy algé­riai állampolgár akar-e lenni. A hároméves időszakban ugyanazokat a politikai és sze­mélyi jogokat élvezik az euró­paiak, mint az algériai arabok és megfelelő képviseletet kap­nak az önkormányzati szervek­ben. A francia anyagi érdeke­ket — beleértve a szaharai olajérdekeltséget is — bizto­sítja a megállapodás. A francia kormány ezzel szemben köte­lezi magát, hogy az algériai gazdaság fejlesztésére kidolgo­zott constantinei terv szerint három éven át továbbra is fo­lyósítja az Algériának szánt kölcsönöket és beruházási ösz­­szegeket. Az új algériai állam a megállapodás szerint a frank­övezethez tartozik majd. Az egyezmény részletesen szabá­lyozza a pénzügyi, gazdasági és kulturális együttműködés for­máit. A francia lapok újabb részleteket r­özltenek a francia—algériai megállapodás­­tervezetről a nyugati hatalmak megakadályozták a kub­ai panasz megvitatását a Biztonsági Tanácsban sem, hogy megakadályozzák a kubai panasz megvitatását. Sir Patrick Dean angol küldött ja­vaslatára ügyrendi vita kezdő­dött, azonban a nyugati hatal­mak képviselői még azt is megakadályozták, hogy ezen Kuba képviselője szót kapjon. A panasz megvitatása mellett foglalt állást felszólalásában Zorin szovjet küldött és Ghana képviselője, aki kijelentette, hogy a tanács kötelessége meg­hallgatni Kuba előterjesztését. Az Egyesült Arab Köztársaság küldötte hangsúlyozta, egyetlen tagállamtól sem lehet megta­gadni azt a jogot, hogy a Biz­tonsági Tanácshoz forduljon. Ezután került sor a szavazás­ra. A kubai panasz megvitatá­sa mellett szavazott a Szovjet­unió, Románia, Ghána és az Egyesült Arab Köztársaság, a tanács másik hét tagja viszont tartózkodott a szavazástól. Mi­vel az ügyrendi szabályok és­vélemény a kormány egyér­­sához hét szavazat szükséges, az eredmény azt jelentette, hogy a Biztonsági Tanács nem vitatja meg a Kubai Köztársa­ság panaszát. New York. (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden este négy és fél órás ülésen vitat­ta meg, napirendre tűzze-e Ku­ba panaszát. Mint ismeretes, Kuba azért kérte a tanács ösz­­szehívását, hogy megvitassák a Kuba elleni agresszív amerikai lépéseket, így a Punta del Es­­te-i értekezleten kikényszerített szankciókat és az Egyesült Ál­lamoknak azt a törekvését, hogy rávegye NATO-szövetsé­­geseit Kuba bojkottálására. A nyugati hatalmak képvise­lői mindent megtettek az elés ENSZ-bizottság foglalkozik a gyarmati országok függetlenségének problémáival New York (TASZSZ) kedden hozzálátott munkaprogramjá­nak megvitatásához az a kü­lönleges ENSZ-bizottság, amely a közgyűlés 16. ülésszakának határozata alapján a gyarmati országok és népek független­ségének megadásáról szóló nyi­latkozat végrehajtási módoza­tait hivatott megtárgyalni. A tizenhét tagú bizottság a Szov­jetunió, Lengyelország, Jugo­szlávia, India, az Egyesült Ál­lamok, Anglia, Olaszország és más országok képviselőiből te­vődik össze, első ülésén, febru­ár 16-án szervezeti kérdések­kel foglalkozott. Ekkor válasz­tották meg a bizottság elnökét (India képviselőjét) és alelnö­két (Mali képviselőjét). A keddi ülésen a gyarmat­­tartó hatalmak képviselői fel­szólalásaikban azt hangoztat­ták, hogy „fokozatosan és óva­tosan” kell függetlenséget ad­ni a gyarmati országoknak és népeknek. Zorin, a Szovjetunió képvi­selője javasolta, hogy a bizott­ság elsősorban az afrikai kon­tinenssel foglalkozzék, ame­lyen még 27 gyarmat és gyám­sági terület van, több mint 50 millió lakossal. A Szovjetunió képviselője sürgette a szóban forgó területeken levő támasz­pontok megszüntetését, az ott állomásozó idegen katonai erők kivonását. (MTI)

Next