Zalai Hírlap, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-01 / 126. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ZALAI I­TTR 1. A H­ a h A Am AjASi Jk AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 126. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. június 1. péntek mmammmmmmt A nyár A Zala megyei tanács végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülé­sén jóváhagyta a nyári mező­gazdasági munkák tervét. A termelőszövetkezeti gazdaságok és a mezőgazdasági szakappa­rátus legfontosabb feladatát képezi a nyári időszakban a növényápolási munkák, a szé­nabetakarítás, valamint az ara­tás és a cséplés elvégzése. Bár a tavaszi vetések pontosan be­fejeződtek, — a kiszámíthatat­lan időjárás miatt a későbbi — tkistorlódások megelőzésére , fel kell készülni. Az idén 76 ezer hold kapás­növény növényápolási mun­káit kell a falvakban elvégez­ni. Ebből 47 ezer hold a kuko­rica és 16 ezer hold a burgo­nya. Zala megye országos vi­szonylatban is kiemelkedik a kapásnövények területének nagyságában. A szántóterület­nek 33 százalékán termelünk kapásnövényeket. A vetések idejében befejeződtek. Mákból, burgonyából és napraforgóból többet vetettünk a tervezettnél. A kapálások eddigi üteme, szervezettsége azt bizonyítja, hogy sokkal jobban készültek falvaink a növényápolásokra, mint az elmúlt évben. Alapo­sabban ismertették a tenniva­lókat és mindenütt fokozták a tagság anyagi érdekeltségét. A jobb szervezés mellett jelentős segítség lesz a növényápolási munkákhoz a fokozott gépesí­tés, s a tavalyinál nagyobb mennyiségű vegyszer. A tsz-ek­ben egy dolgozó tagra átlago­san 0,6 hold kukorica jut. A rendelkezésre álló technikai eszközök mellett ennek meg­művelése maradéktalanul biz­tosított. A megye rétterülete 63 ezer hold. E területből 50 ezer hold kétszeri kaszálásra is alkalmas A pillangósokból mintegy 1­ ezer holdról készítenek a tsz-ek szénát. A széna betakarításhoz rendelkezésre áll 202 gépi és 53 fogatos fűkasza. A tervek szerint a gépeknek mintegy 31 ezer holdról kell a szénát beta­karítani. Rendsodró 105 áll a mezőgazdaság rendelkezésére 19 ezer holdas kapacitással. A szálastakarmány termesztés gépesítése jelentősen fejlődött a megyében. Ez a színvonal azonban még fokozható. Helyes ha a kaszálások idejére minél több gépi fűkaszát vásárolnak falvaink. Fontos ez azért is mert az egyéb nyári munkák,­­ az értékesebb takarmány­nye­rés miatt gyorsabban és koráb­ban kell a szénaféléket betaka­rítani, mint a korábbi években A megvénült füvek mindenütt értéktelen szénát adnak. A fű­félék tápértékét az idejében — és nem késve! — végzett beta­karítással lehet a legjobbat megőrizni. A tsz-ek nagy terü­leten alkalmaznak az idén szé­naszárító ágasokat. A takar­mányszárításnak ez a módja új , ismeretlen még a falvakban Éppen ezért a mezőgazdaság szakapparátus mindenütt adjon ,e munkához maximális szak­mai és szervezési segítséget Nagy gondot kell fordítani a szénafélé­k fegyelmezett beta­karítására. Mindenütt biztosí­tani kell a feltételeit, hogy elő­ször a közös állomány takar­mányát hordják a szérükre - pontos mérlegelés, s a kazla­ helyének, alakjának szakszerű megválasztása mellett. A rétek első kaszálásánál június 20-á­­ban jelölte meg a végrehajtó bizottság a munka befejezésé­nek határidejét. Az aratandó gabonák területe 98 ezer hold. Az egyéb növé­nyeké további 10 ezer hold. Az aratás kezdete június végére (őszi árpa) várható a megyé­ben. A további sorrend a kö­vetkező: nagyhozamú búza, ha­zai búza, tavaszi árpa, rozs, zab. A gabonafélék betakarítá­sához 129 kombájn és 170 ara­tógép áll a tsz-ek rendelkezé­sére, így a tsz-ek gabonavetés­­területének 56 százalékán már gépek aratnak. A kétmenetes aratáshoz 25 rendre aratógép áll rendelkezésre. Kézzel mintegy 39 ezer hold gabonát aratnak a tsz-ekben. A közös gazdasá­gok 10 ezer kaszapárt tudnak kiállítani, így egy aratópárra a múlt évi 4,8 holddal szemben 3,9 hold gabona jut. A géppark jó kihasználása megköveteli, hogy az aratógépeket, s a kom­bájnokat már a repce és a bí­bor betakarításánál is foglal­koztassák. A hordáshoz 4 ezer lófogat, 41 tehergépkocsi és 579 pótkocsi áll a megye rendelke­zésére. Számítások szerint a rendelkezésre álló 292 cséplő­gépre mintegy 7000 vagon ga­bona elcséplése vár. Az egy gépre jutó átlagos teljesítmény 23,5 vagon. A cséplőgépekhez megfelelő gyakorlattal rendel­kező etetőket biztosítsanak a tsz-ek. A gépállomásokra és a tsz-ekre vár a feladat, úgy szervezzék munkájukat, hogy a nagycséplés kezdetére az őszi árpa, a repce és a bíbor csép­­lése mindenütt befejeződjék. A zavartalan cséplés biztosítására gondoskodni kell arról, hogy a műhelykocsik mindenütt üze­m­képes állapotban legyenek. Fontos feladat falvainkban, hogy a közös gazdaságok a legrövidebb idő alatt előkészít­sék a szakszerű, könnyen meg­közelíthető kombájnszerűket. Az aratással egy időben min­denütt biztosítani kell a nyári talajmunkák elvégzését. A tar­lószántásban részesítendő terü­letek nagyságát — elsősorban a domboldalakon — 53 ezer holdban, a nyári mélyszántást — a sík és nagytáblákon — 25 ezer holdban határozta meg a végrehajtó bizottság. A szak­emberekre vár a feladat, hogy a 25 ezer holdas nyári mély­­,­szántási tervet minél nagyobb arányban túlteljesítsék a tsz­­ek. A nyári talajmunkák pon­tos elvégzése megköveteli a kombájnszalma gyors letakarí­­­­tását. A munkák meggyorsítá­sára a tavalyi 21-ről 60-ra nö­velik szalmalehúzó gépeik szá­mát a gépállomások. Tarlónövényeket 10 ezer hol­■ bón vetnek a tsz-ek. A termés­■ hozamok fokozásához a máso­­­­dik félévre további 11 ezer ton­­­­na műtrágya áll a megye ren­­­­delkezésére.­­ A nyári mezőgazdasági mun­­­kák pontos és jó elvégzésére , minden eddiginél nagyobb gon­­­­dot kell fordítani a kettős mű­­­szakokra, a zavartalan javító­­­szolgálatra, a balesetvédelmi és­­ gépkarbantartási utasítások be­­­tartására és a gépeken dolgozó­­ traktorosok, kombájnosok tar­­­­­almas, élő versenymozgalmára. Tizenkétezer tinid növényáullás A kedvezőtlen időjárás elle­­nére a megye valamennyi vi­dékén fokozott ütemben foly­nak a növényápolási munkák. A répafélék és a mák sarabo­­­lása mellett megkezdődött a kukorica kapálása is. A mai napig a mák sarabolásának 92, a cukorrépa sarabolásának pe­dig 90 százalékát végezték el a tsz-ek. A kukorica sorközi kapálása eddig mintegy 4600 holdon, a terület 10 százalékán fejeződött be. A takarmány­répa sarabolása 64, a cukorrépa egyelése 23, a napraforgó sara­bolása pedig 55 százalékra áll a megyében. Legjobban halad a kukorica kapálása a zala­egerszegi és a lenti járásban. Lemaradt a letenyei és a nagy­­kanizsai járás. A cukorrépa egyelése ugyancsak a zalaeger­szegi járásban halad a legjob­ban. Az elmúlt napokban több, mint 12 ezer holdon végezték el a tsz-ekben a sarabolást, egyelést és a kapálást. fe­­rb:mfc « Q.H.HU.­U\ Elfogadták Csácsbozsok, Ságod és Pózva Zalaegerszeghez csatolását , és a város tavalyi költségvetésénél­ zárszámadását Ülést tartott Zalaegerszeg város tanácsa Négy napirendi pontot tár­gyalt tegnap délelőtt a KISZ- klubban megtartott ülésén Za­laegerszeg város tanácsa. Elsőként az interpellációs kérdések hangzottak el szinte szokatlanul nagy mennyiség­ben (összesen tizennyolc), ame­lyek igen széles területeken ölelték fel az egyes választóke­rületek lakóinak különböző kéréseit, problémáit. A következőkben Nátrán Já­nos elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke adott számot a végrehajtó bizottságnak az előző tanács­ülés óta végzett munkájáról. A harmadik napirendi pont­ban Gombos Vilmos elvtárs, a pénzügyi osztály vezetője tájé­koztatta a tanácstagságot a vá­ros 1961. évi zárszámadásáról. Kiemelte a beszámoló, hogy a város bevételi kötelezettségé­nek teljesítése­­ meghaladta a módosított költségvetési elő­irányzatot, s ez kedvező hely­zetet teremtett az egyes felada­tok megoldásához. A 27,3 mil­liós bevételi előirányzatot 29,3 millióra teljesítették. Az ere­detileg tervezett 5 milliós álla­mi hozzájárulást majd a felére csökkenthették azáltal, hogy a költségvetési bevételeket egyre nagyobb mértékben saját bevé­telből, és vállalati nyereség be­fizetésből tudják fedezni. A vá­rosi tanácshoz tartozó vállala­tokról szólva foglalkozott a be­számoló azzal, hogy a tervezett 121 millió termelési értékkel szemben 130 milliós termelési értéket állítottak elő, a bázis­hoz viszonyítva pedig 14 milliós értékkel többet. Ezt a többlet­termelést 83 százalékban a ter­melékenység növelésével, 17 százalékban pedig létszámeme­léssel hozták létre. Bírálta vi­szont a Víz- és Csatornamű Vállalat, valamint a Kézmű­ipari Vállalat munkáját, ahol a többlet termelési értéket túl­nyomórészt létszámemeléssel érték el. A város kiadási előirányza­tát 96,4 százalékra teljesítette é­s különösen jelentős megtaka­rítást értek el az igazgatási ágazatban. Végezetül Tóth János elvtére, a városi tanács elnökhelyette­se a tanácsülés elé terjesztette Pózva, Ságod és Csácsbozsok községek tanácsainak határoza­tát, amelyben a megyeszékhely­hez való csatolásukat kérik. A tanácsülés a kérelmet elfogad­ta, s további döntésre a megyei tanácshoz felterjesztette. Az ülés az interpellációs kér­désekre adott válaszokkal ért véget. Algériából Korzikára szállítják az idegenlégiós alakulatokat Párizs. (MTI) A francia kato­nai hatóságok a közeledő nép­szavazásra való tekintettel arra kényszerültek, hogy megkezd­jék az idegenlégiós alakulatok elszállítását Algériából. A lé­gionistákat az OAS iránti ro­­konszenvük miatt már régeb­ben kivonták az algériai váro­sokból. A francia demokratikus közvélemény az európai alvilág elemeiből toborzott gyarmati katonaság feloszlatását köve­teli. A kormány azonban nem akar lemondani a légiókról. Az első légiós ezred alakulatai megérkeztek Korzikára, ahová a közeljövőben újabb csapato­kat várnak. Az algériai népszavazás elhalasztását követeli a francia szélsőjobboldal Párizs. (MTI) A függetlenek és parasztok pártjának parla­menti csoportja a nemzetgyű­lésben benyújtott javaslatában követeli, hogy a július elsejére kitűzött algériai népszavazást halasszák el, míg az algériai városokban helyre nem áll a rend — jelenti az MTI tudósí­tója. — Az algériai ultrákat tá­mogató képviselők célja, hogy dót nyerjenek az OAS számá­ra, meghosszabbítsák az algé­riai városokban dühöngő fa­siszta terrort. A szélsőjobbol­daliak javaslata azt követeli, hogy az algériai harcokkal kapcsolatban elítélt, vagy le­tartóztatott európaiakat ugyan­így amnesztiában részesítsék, mint az FLN tagjait, akiket az iviani egyezmény értelmében szabadon bocsátottak. A javas­lat elfogadása Sátán és a többi OAS-vezető szabadlábra helye­­zését is jelentené. Algír. (MTI) Algériában a különböző merényletek és rob­banások következtében szerdán 21 ember vesztette életét, 25-en megsebesültek. Az OAS 11 épü­letet gyújtott fel, ezek közül kettő iskola. Tuniszi értesülések szerint Tunéziából megérkezett Algé­riába az az első száz család azok közül, akik az algériai há­ború folyamán menekültek el hazájukból. Spanyolországban továbbra is sztrájkok vannak Madrid. (MTI) A francoista hatóságok szerdán azzal dicse­kedtek, hogy az országban si­került megszüntetni a sztráj­kot, a munkát beszüntető dol­gozók visszatértek munka­helyükre. Az AFP jelentése szerda esti értesülések alapján viszont ar­ról tájékoztat, hogy még min­dig többezer munkás sztrájkol. Katalóniában legalább tízezer a sztrájkolók száma. Barcelo­nában a rendőrség 13 munkást letartóztatott, azzal vádolták őket, hogy „bujtogattak”. Bilbao térségében és Leo t­artományban a dolgozók visz­­sz­atértek munkahelyükre. Dél- Spanyolországban 5000 munkás szintén abbahagyta a sztrájkot, mert sikerült érvényesítenie bérkövetelését. Ugyanezen a vidéken viszont továbbra is sztrájkol négyezer mezőgazda­­sági dolgozó. Egy délelőtt a munkásmozgalmi kiállításon HIVATALOSAN reggel ki­lenc órakor nyitja kapuit a munkásmozgalmi kiállítás a Szakszervezetek Zalaegerszegi Munkásotthonában, mégis, ami­kor háromnegyed kilenckor odamegyek, már elkéstem a nyitást. Diákok, felnőttek járják a kiállítási termeket, hallgatják a tárlatvezető magyarázatát, hosszan időznek egy-egy tabló, egy-egy régi dokumentum előtt. Debreczeni Attiláné, a nagy­­kanizsai Landler Jenő gimná­zium tanára a soros tárlat­vezető.­­ — Nyolckor jöttem — mond­ja —, de már legalább kétszá­zan várakoztak. A felnőttek kérleltek: fél kilencre munká­ba mennek, a háziasszonyok, később főzniök kell, most len­ne idejük... Persze, hogy be­engedtük őket. A vendégkönyvet nézegetem. Mellette pontosan összesítve a napi látogatás. Íme: A kiállí­tás 24-én, csütörtökön délután nyílt. Huszonkilencedikén estig három és félezren tekintették meg, s ebből több mint kétezer a felnőtt, a többiek pedig kö­zépiskolások, s­­az általános is­kolák felső tagozatú tanulói. Csupán vasárnap félezer volt a látogatók száma, amikor nem is volt szervezett iskolai láto­gatás. Az egyre érkező vendégek­kel nézem végig mégegyszer a gazdag anyagot. Idős, őszhajú férfi lép be. Lassan, figyelmesen tanulmá­nyozza az egyes tablók felvéte­leit. Korából, mozdulataiból is látszik, hogy nyugdíjas. Rá­ér. Nem várja a gyár. Közben ahhoz a tablóhoz ér, amelyen a Kommunisták Magyarországi Pártja első Központi Bizottsága tagjairól készült felvételek lát­hatók. Nézi a felvételeket, az­tán lassan kalapjához nyúl, le­veszi ... Egyetlen mozdulat csupán, mégis összesűrítve benne a ke­gyelet, a tisztelet érzése... ÚJABB LÁTOGATÓ csoport­­ érkezik. A zalaegerszegi Ság­­vári leánygimnázium I/b. osz­tályának tanulói Molnár Vero­nika tanárnő vezetésével. Elhalkul csivitelő zajuk, amint belépnek az első terem­be. Hallgatják a magyarázó szavakat, elmélyülten nézik a képekben, dokumentumokban megelevenedő történelmet az elnyomatás keserves­­ éveiről, a felcsillanó, de rövidesen de­rékba tört nagy reményről, a dicsőséges Tanácsköztársaság napjairól, majd a Horthy-fasiz­­mus kegyetlenkedéseiről és to­vább a felszabadulást követő esztendők új életet formáló, nagy munkájáról. Hármukkal beszélgetek a lá­tottakról. Dávid Valéria, Sze­keres Ida és Mihályi Erzsébet szemén még ott csillog a fris­sen szerzett élmények tüze. — Nagyon érdekes volt — kezdi Dávid Valéria. — Eddig még nem tanultuk részletesen a munkásmozgalom történetét, most pedig összefüggő képso­rokban láthattuk, hogy milyen volt egykor a munkások hely­zete, hogyan szervezkedtek az elnyomás ellen. — De azt is láthattuk — ves­zi át a szót Szekeres Ida —, hogy milyen áldozatot vállal­tak azok, akik irányították, szervezték a munkásoknak ezt a harcát. 1947-ben születtem, így eddig csak hallomásból tudtam, hogy valamikor voltak csendőrök. Most láttam fény­képen először. És látta­m az akasztásokat, a kegyetlenkedé­seket, amiket elkövettek ... Egyszerűen, pátosz nélkül foglalja szavakba gondolatát Mihályi Erzsébet: — Most láttam, milyen nagy áldozatot hoztak értünk a kommunisták, akik a felszaba­dulás előtt azért harcoltak, amibe mi beleszületnünk. ÍME, EZÉRT LÁTOGATJÁK ezren és ezren ezt a kiállítást. Mert elgondolkoztató, az érze­lemhez és az értelemhez egy­aránt szól mondanivalója öreg­nek és fiatalnak. Teljes mértékben érthető az is, hogy a leghosszabb ideig ab­ban a kiállítási teremben tar­tózkodnak a látogatók, amely­ben a zalai munkásmozgalom dokumentumait gyűjtötték ösz­­sze s rendszerezték a két zalai múzeumnak, valamint a levél­­tárhak­ és a megyei könyvtár­nak dolgozói. Anyaga ennek is igen gazdag és változatos. S mutatja egyben azt is, hogy ennek a megyének dolgozói, legjobbjai is kivették részüket a munkásmozgalom nagy küzdelmeiből. A Zala 1905 július 4-i száma közöl részletes tudósítást a za­laegerszegi iparossegédek „zen­düléséről”. „Zalaegerszeg vá­rosnak ma olyan a képe, mint­ha ostromállapotban lenne” — írja cikkének bevezetőjében az egykori tudósító. Ingyenes közmunkára akarta beosztani a megyeszékhely ak­kori polgármestere (Várhidy) a zalaegerszegi iparossegédeket. Ez ellen rendeztek tüntető fel­vonulást a polgármester lakása elé. Kivonult a rendőrség, de nem bírtak az időközben két­ezer főnyire nőtt tüntető tö­meggel, s csupán a katonaság bevetésével tudták ideig-óráig elfojtani a tüntetést. Dokumen­tumok láthatók az 1906-os nagykanizsai sztrájkról, melyre az egykori reakciós újság egyet­len orvosságot követel: „Szapo­rítani kell a rendőrség létszá­mát.” Számos dokumentum kapott helyet dr. Hamburger Jenő munkásságáról, a zalai direktó­rium megalakításáról. Itt van a Zalai Hírlap 1919 március 22-i számának vezércikke: „Magyarország — Szovjetköz­társaság” — címmel. Azután az elnyomatás évei. Egy vers eredeti kézirata a pózvai internálótáborból. „Bi­lincsbe vert a nyers erőszak”... — szól az első sora. De hiába volt a bilincs. A zalai munkások készülődtek a nagy leszámolásra. Kulturális egyesületeket alakítottak, hogy műveljék magukat. Egy felvé­tel többek között a Nátrán Já­nos — ma a zalaegerszegi vá­rosi tanács elnöke — vezette munkásdalkörről. Oklevelek, emléklapok, amelyeket a zalai munkás-kultúregyesületek sze­reztek. Gazdag tanulsággal szolgál az egész kiállítás minden tab­lója, minden dokumentuma. TÖRTÉNELEM EZ, a mi tör­ténelmünk, amelyet látni kell, hogy tovább acélozza hitünket, meggyőződésünket. Jó az út, amelyen haladunk, csak ezen tovább előre. Baloghy Zoltán Kormányválság Tör­ökor­szágban Ankara. (MTI) Hónapok óta folyik a birkózás a török koalí­ciós kormány két pártja, a köz­­társasági néppárt és az igazság­párt között az amnesztia kér­­désében. Az igazságpárt, amely a kivégzett Menderesz híveiből alakult, azonnali és széleskörű amnesztiát követel, a régi rend­szer bebörtönzött hívei számá­ba. Inönü miniszterelnök köz­­ársasági néppártja viszont — hivatalosan — a részleges és fokozatos amnesztia mellett száll síkra. A válság végül is szerdán robbant ki, amikoris Inönü mi­niszterelnök előterjesztette a kormány szakaszos amnesztia­tervét. A tervet az igazságpárt elfogadta, a köztársasági­­ nép­párt parlamenti csoportja azon­ban visszautasította. A párt parlamenti csoportja szerdán éjszaka rendkívüli ülést tar­tott, amelynek végén Inönü mi­niszterelnök benyújtotta le­mondását. A lemondást elfo­gadták. Később hivatalos köz­leményben jelentették be, hogy a kormány is lemond. Ezzel felbomlott a hat hónap­pal ezelőtt megalakult és egyébként is gyenge lábon álló koalíció, amely csupán azért jött létre, mert a tavaly októ­berben megtartott általános vá­lasztásokon egyik párt sem ért el abszolút többséget. (Reuter, AP, AFP.) Modibo Keita Prágában Modibo Keita, a Mali Köz­társaság állami és kormány­fője a Szovjetunióban tett láto­gatása után csütörtökön délben a csehszlovák kormány meg­hívására Prágába érkezett. A vendéget a prágai repülőtéren csehszlovák vezető személyisé­gek fogadták, élükön Antonin Novotny köztársasági elnökkel. A repülőtéri fogadtatás után a vendég és kísérete gépkocsi­ba ült és a prágai várba hajta­tott, ahol Antonin Novotny ba­ráti beszélgetést folytatott Mo­dibo Keltával.

Next