Zalai Hírlap, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

Iraki hazafiak a világ közvéleményének segítségét kérik az országban folyó vérengzés megszüntetésére London (MTI) A Daily Wor­ker jelenti: Iraki szakszervezeti vezetőit, értelmiségiek és nőszervezetek vezetői a világ közvéleményé­hez fordultak védelemért a ha­zájukban tomboló vérengzés és tömeges letartóztatások ellen. Az Iraki Szakszervezetek Álta­lános Szövetségének főtitkára, Arakacsador kijelentette: feb­ruár 8-a óta, minden a katonai klikk magához ragadta a hatal­mat, fegyveres gonosztevőit szervezett bandái egész csalá­dokat irtottak ki. Hangsúlyoz­zák, hogy az államcsíny szer­vezői ugyanazok az elemek, amelyek ismételten összees­küdtek az Iraki Köztársaság függetlensége ellen és amelye­ket ismételten legyőzött a nép ereje. Az iraki nőszövetség titkára, Basra Perto közölte az iraki nőmozgalom több kiemelkedő tagjának nevét, akik az új rendszer alatt súlyosan szen­vedtek: köztük van az iraki nőszövetség elnöke, dr. Duleimi asszony, volt miniszter, továb­bá a Tahrir főiskola igazgató­ja ,dr. Kadurie és Hayat El Na­­hír költőnő. Iraki értelmiségiek egy cso­portja felhívást intézett min­den tudóshoz, íróhoz, jogász­hoz, demokratához, minden szabadságszerető emberhez a világon, emeljék fel szavukat és ítéljék el a borzalmas mé­szárlásokat, sürgessék a továb­bi vérontás azonnali beszünte­tését. (MTI) Bagdad: Azef iraki elnök sajtóértekezletet tartott egy bagdadi luxusszállodában. A sajtóértekezlet végén Aref testőrei gép­fegyverrel védték meg új elnöküket a bagdadi újságíróktól. Fent: Aref a sajtóértekezlet alatt, lent: gépfegyveres testőrei az újságírók között. (MTI Külföldi Képszolgálata) V, Bmi Sf Mm &§ * $ w mfi wKMBjiB» •Mj&jm Bartók hátrahagyott művének bemutatója __ Londonban London. (MTI). A londoni filharmonikus zenekar Kentner Lajos zongoraművész közremű­ködésével bemutatta Bartók Béla „Scherzo zongorára és ze­nekarra” című művét, amely­nek kéziratát a nagy zeneköltő halála után találták meg hát­rahagyott iratai között. Az an­gol zenekritika egybehangzó megállapítása szerint a késői újdonság zenetörténelmi szem­pontból nagyon fontos, mert Bartók géniusza kifejlődésé­nek egyik tanulságos mérföld­köve. A Times dicséri a ragyogó hangszerelést, a Daily Mail a Scherzonak állandó helyet jó­sol a műsorokon. Véres terror Columbiában Bogota. (TASZSZ). A Santa Barbara nevű columbiai falu­ban a katonaság tüzet nyitott a helyi cementgyár sztrájkoló munkásaira, akik béremelést és a munkakörülmények megjaví­tását követelték. Tizenegy munkás életét vesztette, 42 pe­dig megsebesült. Amint a főváros dolgozói ér­tesültek a Santa Barbara-i vé­res eseményekről, azonnal be­szüntették a munkát és az ut­cára vonultak. A rendőrség és a katonaság erőszakkal pró­bálta szétoszlatni a tízezres tö­meget, és szintén tüzet nyitott a tüntetőkre. Jelentések szerint egy ember meghalt, többen sú­lyosan megsebesültek. Az Egyesült Államok csök­kenti a szocialista orszá­gokkal folytatott kereske­delmet Washington­ (TASZSZ). Az Egyesült Államok kereskedel­mi minisztériuma szerdán be­jelentette, hogy erősen korlá­tozza az amerikai áruk kiviteli engedélyeinek megadását a Szovjetunióba és a többi szoci­alista országokba. A miniszté­rium a kiviteli engedélyek ér­tékét 49,6 millió dollárban álla­pította meg, ami jóval alacso­nyabb a tavalyi szintnél. Ez az intézkedés is mutatja a washingtoni kormánynak azt az igyekezetét, hogy megzavar­ja a nemzetközi kereskedelmet és zavarja az államok közti együttműködést és a bizalom­ kialakulását. Kennedy és Vatihana közös nyilatkozata Washington­ (TASZSZ). Az amerikai fővárosban közzétet­ték Kennedy amerikai elnök és Savang Vatthana laoszi ki­rály közös nyilatkozatát. A közös nyilatkozat szerint a laoszi király és az Egyesült Ál­lamok elnöke megvitatta „a legutóbbi laoszi eseményeket” és a genfi egyezmények megva­lósításának kérdéseit. Megvi­tatták az Egyesült Államok és Laosz közti viszony problémáit is. Savang Vatthana király hangoztatta: „Laosz népe az egységre, a békére és a függet­lenségre törekszik. Kennedy el­nök megerősítette az Egyesült Államok kötelezettségeit a gen­fi egyezmények megvalósításá­ban. Az Angol Munkáspárt Országos Végrehajtó Bizottsága kezdeményezés­re szólítja fel a kormányt a leszerelés kérdésében London. (MTI). A munkás­párt országos végrehajtó bizott­sága nyilatkozatot adott ki, és ebben felhívja a kormányt, új kezdeményezéssel hidalja át az ellentéteket a szovjet és az amerikai leszerelési terv kö­zött igyekezzék az angol kor­mány közvetíteni az amerikai­­ és a szovjet álláspont között az évenkénti helyszíni megszem­­­­lélések számának kérdésében, — hangzik a nyilatkozat A nyilatkozat szerint hatéves leszerelési egyezménynek nem lenne sem gazdasági, sem mű­szaki akadálya. A munkáspárt­nak az a véleménye, hogy élet­bevágóan fontos most teljes erővel szorgalmazni a tárgya­lásokat az atomfegyvermentes övezetek, körzetek létesítésé­ről a feszültségi gócokban, Eu­rópában, Latin-Amerikában, a Közép-Keleten és Afrikában. Lord Home az egyik diplo­máciai fogadá­son visszautasí­totta a neki fel­kínált francia cigarettát. (Evening Standard) Minden boldog nyugati szövetség hasonlít egy­másra, s minden boldog­talan nyugati szövetség a maga módján boldogta­lan. Minden összezavaro­dott a Közös Piac épüle­tében, amely Brüsszelben a Joyeuse-Entrée utcá­ban áll. Az annyira sze­rencsésnek látszó előjel ellenére Anglia mégsem várta ki az óhajtott ,,ent­­rez”-t. Couve de Murville kiakasztotta az ajtóra a „tilos a bemenet?’ táblát és Párizsba utazott. Amikor Lord Home an­gol külügyminiszter, aki épp egy diplomáciai dísz­estélyen volt, tudomást szerzett erről, visszauta­sította a francia cigaret­­tát, amivel megkínálták. A francia diplomaták rejtjeles utasításokat kaptak a Quai d’Ursay­­től, hogy tüntetően boj­­kottálják a fogadásokon az angol whiskyt, önfeláldozási roha­mukban az angol nők le­mondtak a francia parfü­mökről, sőt a Chanellről is, férjük pedig a francia konyháról. A gyerekek nem akarnak felkelni és iskolába menni, amíg vi­szonylagos pontossággal nem állapítják meg, hogy nem gall származású-e a kallas, amely régóta éne­kel. Az angolszász szolida­ritás nem üres jelkép. Az egyik washingtoni palota úrhölgye visszavonta megrendeléseit a Dior cégtől. Az amerikai fővá­ros lakói együttesen boj­­kottálják Mona Lisát. A felháborodott fran­ciák követették, hogy Amerika adja vissza ne­kik a Szabadsáy-szob­­rot. Hoover, a szövetségi nyomozó iroda főnöke azt válaszolta, hogy a szobor írásos kötelezett­séget vállalt, hogy nem hagyja el helyét. A tiltakozás jeléül a franciák nem használnak amerikai gyártmányú va­­ranyborotvát. Ennek kö­vetkeztében minden má­sodik francia szakállas lett. Az absztraktok, az egzisztencialisták és a­ be­­ntrikek veszélyeztetve érezték egyéniségüket és rendszeresen borotválkoz­ni kezdtek. Az angol cukrászdák­ból eltűnt a francia pék­sütemény. A francia gyógyszertárakból eltűnt az angol keserűsé­g kitűzött nemzetközi sakkversenyt el kellett halasztani. A francia mesterek nem voltak hajlandók gambitcselt játszani, angol partnereik pedig francia kezdést. Bobby Fisher, az Egye­sült Államok bajnoka azt követelte, hogy a sakk­táblára a hagyományos figurák mellé Polaris ra­kétákat is állítsanak. Párizsban az Elysée­­palotától nem messze plasztikbomba robbant. A terroristák otthagyták névjegyüket. A szokásos OAS helyett a névjegyen EGK állt. A brüsszeli tőzsdén a tőzsdeügynök bizonytalan hangon kiabálta: „A fran­cia hajthatatlanságot an­gol határozatlanságra cse­rélem!” A londoni kereskedel­mi kamara követelte tag­jaitól, hogy emeljék fel a vámot a belga csipkére és a holland sajtra. A párizsi operettszín­házban a Luxemburg grófját adják. A párizsi városi önkor­mányzat, miután tudo­mást szerzett Macmillan római utazásáról, az olasz körutat Spagetti körútra keresztelte át. Tiltakozó jegyzéket küldtek Rómába azzal kapcsolatban, hogy az olasz Kolumbus felfedez­te Amerikát. Rómában el­határozták, hogy tiltako­zásul becsukják­­ a sze­müket. A francia gyógyszertá­rak, miután tudomást szereztek Macmillan és Krag megegyezéséről, az angol keserűsó embergó­­tát kiterjesztették a­kár gyomor­cseppekre is. Ezzel kapcsolatos, hogy a király örökösei többé nem kínozzák magukat , szent kérdéssel: lenni vagy nem lenni? A válasz úgyis világos Nem olyan egyszeri dolog ezen a világon él­ni, uraim! Minden nagyon bonyolult TRÉFÁS TÁRCA SALAI HÍBLAJ Yenki macehiavellizmus Az Amerikai Egyesült Álla­moknak­, a tőkés világ vezető nagyhatalmának a nemzetközi életben betöltött szerepével na­ponként találkozunk. Külpoli­tikája mélységesen imperialis­ta, reakciós. E külpolitika egyik kedvenc vesszőparipája­ként az amerikai hivatalos pro­paganda az Egyesült Államo­kat az emberi szabadságjogok bajnokaként igyekszik feltün­tetni a világ népei előtt. A va­lóság ezzel szemben azt mutat­ja, hogy az Egyesült Államok hivatalos külpolitikája az em­beri szabadságjogokat, nagyon­­is sajátságosan értelmezve, csu­pán ürügyként használja fel más népek belügyeibe való be­avatkozásának, imperialista érdekei biztosításának ködösí­tésére. Az emberi szabadságjogok sajátos amerikai értelmezését mutatja az a boszorkányüldö­­zés is, amely az Egyesült Álla­mokban a kommunisták, a ha­ladó erők, az egyenjogúságu­kért küzdő négerek ellen fo­lyik. A múlt évben Kennedy a de­cember 10-től 17-ig terjedő időszakot az „emberi jogok he­­téne­k” nyilvánította. E „ma­gasztos, cett” net második nap­ján a washingtoni szövetségi valóság, a fasiszta­ jellegű Mc­­car­ran-törvény alapján, meg-­kezdte az eljárást az Egyesült Államok Kommunista Pártja ellen. Ez a per, amelynek so­rán — az Egyesült Államok­ történetében utőször — politi­kai pártot­­ állítottak büntető bíróság elé, az amerikai töme­gek előtt is lefeprezi a was­hingtoni kormánynak a politi­kai szabadságjogok kérdésében tanúsított keiszmüsé­gét. A Mccarran-törvény A Mccarran-törvény néven ismert „belbiztonsági törvényt” 1964 szeptemberében hoztak. Nevét egyik szerzőjétől, a­ Mccar­­ran szenátortól kapta. A tör­vényt 1964-ben kiegészítették a­­kommunista tevékenység el­lenőrzését” szabályozó fejezet­­tel, amely a törvény második része lett. Hasonló törvény ho­zásával már igazi­ban is kísér­leteztek (Nixon és társai), de­­ ezt a törvényjavaslatot akkor a közvélemény erélyes tiltakoz­­­zására elvetették. A fasizmus­­ ellen vívott háború emlékei­­ még túl frissek voltak ahhoz, hogy egy ilyen fasiszta jellegű törvényjavaslatot keresztülhaj­­szoljanak. 1990-ben, amikor már javában tombolt a mccart- i thysta terror az Egyesült Álla­­m­mottóban, a hidegháborús őrjön­gés közepette hisztériába esett kongresszus az elnök „vétója” és az egész ország haladó köz­véleményének tiltakozása el­lenére elfogadta a Maccarran­­törvényt. E törvény értelmé­­ben a „kommunista tevékenysé­get kifejtő szervezeteknek” nyilvántartásba kell vetetni magukat. A későbbiek során még szó tesz arról, hogy a „kom­­unista tevékenységet ki­fejtő szervezetek” alatt nem csupán a kommunista pártot értik. Nos, a Mccarran-törvény alapján az Egyesült Államok Kommunista Pártjának nyil­vántartásba kellene vétetni magát. Ha ezt elmulasztja, na­ponként tízezer dollár bírsá­got kell fizetnie. Ha a párt, mint szervezet, egy hónapon belül nem véteti magát nyil­vántartásba, akkor a vezetők­nek kell ezt megtenni. Ha a párt vezetői sem hajlandók er­re, ak­kor az említett törvény szerint a mulasztás minden egyes napjáért tízezer dollár bírság és ötévi börtönbüntetés vár rájuk. Gus Hall és Benja­min Davis elvtársakat 1362 március­iban már el is ítélték ezen az alapon, s bár magas óvadék ellenében szabadlábra engedték, bármikor elítélhetik őket 30 évi börtönre és 60 ezer dollárra. Egyébként, ha a ve­zetők sem vétetik nyilvántar­tásba a pártot, akkor a pártta­goknak kell saját magukat be­jelenteni, amelynek elmulasz­tásáért a vezetőkhöz hasonlóan büntetik őiket. A „kommunista tevékenység" kérdése Valaki megkérdezhetné, hogy az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja miért nem véteti nyilvántartásba magát, elejét véve ezzel a további üldözte­tésének. Az Egyesült Államok Kommunista Pártja, más kom­munista pártokhoz hasonlóan, az emberiség legnemesebb cél­jaiért küzd. Harcol a békéért — amelyet éppen az amerikai im­perializmus veszélyeztet a leg­nagyobb mértékben —, a le­szerelésért, az atomkísérletek beszüntetéséért, a két társadal­mi rendszer békés egymás mel­lett éléséért. Síkraszáll az ame­rikai dolgozók legnagyobb ré­mének, a munkanélküliségnek megszüntetéséért, fellép a ki­zsákmányolás, a kisfarmerek tömeges tönkretevése ellen, él­harcosa az amerikai négerek egyenjogúságáért folyó küzde­lemnek, harcol a faji megkü­lönböztetés megszüntetéséért, stb. — és a dolgozó tömegek számára a szocializmusban lát­ja a kivezető utat. Ez az Egyesült Államok Kommunista Pártjának tevékenykedése. A párt észt nem tagadja, sőt büsz­kén vallja. A „kommunista tevékeny­ségnek” van azonban e°y má­sik meghatározása is Ameri­kában. A Maccarran-törvény szerint a kommunisták „titkos összeesküvés alapján” szervez­kednek, és „csalás, cselszövé­sek, kémkedés, kártevés, terror, s más efféle módon” idegen nagyhatalom ügynökeként te­vékenykednek. Világos, hogy az ilyen aljas, az igazságot sem­­mibevevő és hazug módon el­ferdítő koholmányokat egyet­len kommunista párt sem vál­lalhat magáb­a. Nos, ezért nem véteti magát nyilvántartásba az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja. Egyébként a dol­gok teljességéhez hozzátarto­zik még, hogy ha egy szervezet nyilvántartásba véteti magát, mint — a Mccarran-törvény értelmezése szerint — „kom­munista tevékenységet kifejtő szervezet”, ak­kor egy másik,­ az úgynevezett Smith-törvény alapján indítanak ellene eljá­rást, min­t idegen hatalom szol­gálatában álló ügynök ellen. Nemcsak a kommunisták ellen A Mccarran-törvény fasiszta törvény, amely jelenleg az amerikai demokratikus sza­badságjogok megnyirbálásá­nak legtöbb eszköze, s még a burzsoá osztály-igazságszol­gáltatás szemszögéből nézve is a demokrácia lábbal tiprását je­lenti. Az amerikai legfelsőbb bíróság két tagja írásban fej­tette ki a törvénnyel kapcsola­tos különvéleményét. I. Black például leszögezte, hogy a leg­felsőbb bíróságnak e törvényt megerősítő határozata „végze­tes esemény egy szabad ország történetében”. A legfelsőbb bí­róság döntése után több mint 300 amerikai állampolgár — tudósok, pedagógusok, írók, művészeik, jogászok, különbö­ző hitfedelkezetű lelkészek, stb. — aláírásával tiltakozást jut­tattak el Kennedynek, követel­ve a Mccarran-törvény hatály­talanítását, az üldözéseik be­szüntetését. Hasonló követelés­sel lépett fel az alkotmányos szabadságjogokért harcoló pol­gárok bizottsága. Az amerikai reakció első tá­madásait az Egyesült Államok Kommunista Pártja ellen inté­zi, de a Mccarran-törvény meg­nyitja az utat a fasizmus előtt. Amikor tehát a kommunisták szembefordulnak a Mccarran­­törvénnyel, nemcsak saját érde­keiket védik, hanem az egész amerikai nép nemzeti érdekeit. Tiltakozások az iraki terror ellen London (MTI­­ A Nagy-Bri­­tanniában élő iraki diákok „Fogják le a gyilkosok kezét Irakban!” címmel röplapot ad­tak ki Londonban. A röpirat megrázó tényeket közöl az iraki vérfürdőről, és felhívja az an­­­gol közvéleményt, tiltakozzék az Irakban folyó tömeggyilkos­ság ellen. 1963. március 1 Zaurola. A ceyloni kormány jelenleg­­annak lehetőségét tanulmá­nyozza, hogy államosítsa az or­szág egész kőolajellátási rend­szerét. Ismeretes, hogy a cey­loni kormány nemrégiben ál­lamosította a külföldi válala­­­­tok egy részét, amelyek a kő-­­­olaj belföldi árusításával fog­­­­lalkoztak, és nem volt hajlandó­­ kártérítést fizetni e vállalatok­­ amerikai tulajdonosainak, s­­ emiatt az amerikai kormány­­megvonta Ceylontól a segélyt.­­T. B. Vangaratne, Ceylon ke­­­ereskedelemügy minisztere feb­­­ruár 11-én bejelentette, hogy­­ tárgyalásokat kezdeményez­­t­­ek­ néhány országgal, köztük­­a szocialista országokkal is, na­­­gyobb mennyiségű kőolaj vá­sárlására, amelyet az erre a­­ célra létesített állami társaság­­ árusít majd. » A Colomboban február 11-én­­megtartott nagygyűlésen Ban­­j­daranaike asszony, Ceylon­­ miniszterelnöke kijelentette:­­„Sok országtól kaptunk segít­­­séget országunk fejlesztéséhez ,és ezért mindig hálásak le­­­­szünk nekik. Mi azonban nem ? fogadunk el bármilyen külföl­­­di segítséget országunk fejlesz-­­ téséhez. Természetesen nem­­ egyezhetünk bele abba, hogy ? lemondjunk méltóságunkról”.­­ A ceyloni közvélemény to­­­vábbra is határozottan elítéli a02 amerikai kormány Ceylon­­­­nal szembeni presszióit. A co­­­lomboi ifjúság gyűlésén Peter­­Keineman, a Ceyloni Kommu­­­­nista Párt KB főtitkára kije­­­­lent­ette: az USA kormányának­­az a döntése, hogy megszűnte­ Síi a segélyt, Ceylon belügyeibe való beavatkozást jelenti.

Next