Zalai Hírlap, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
t Novemberi tanévnyitás Az ősz első hónapja, a szeptember az iskolakezdés időpontja is. Általános- és középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken ezer és ezer diák foglalja el helyét, s kezdi, vagy folytatja tanulmányait. A falusi emberek azonban néhány éve egy újabb tanévnyitási időpontot is ismernek, november végét, amikor oly sok év után esténként ismét beülnek az iskolapadokba, vagy a művelődési otthonok egyik termében hallgatják az előadót- A téli mezőgazdasági tanfolyamokról van szó, a parasztemberek jól bevált iskolájáról, amin menet közben sajátítják el az egyre korszerűsödő mezőgazdasági termeléshez szükséges tudományt, szakértelmet. A mezőgazdaságban egyre nagyobb szerepet kap a gáp, mind több és bonyolultabb érkezik benne, szinte naponta új, kiváló vegyszerek nevét kell megtanulni. Mert ami jó volt az 5-10 holdon, az ma nem jó . 2590-en, egyszóval a nagyüzemi gazdálkodás ilyen forradalmat is hozott, s nyilvánvaló, hogy a teljesebb győzelemhez egyretöbb jól képzett „katonára” van szükség. Szakma a paraszti munka is, s amellett, hogy fáradságos, nem is egyszerű szakma. Elsajátításához sokat kell tanulni, tapasztalni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a parasztemberek nagyon szívesen tanulnak. A legtöbbet persze azok a szakemberek tudnának erről beszélni, akik az elmúlt években különböző mezőgazdasági tanfolyamok előadói voltak. Hányszor és hányszor megtörtént, hogy nemhogy hiányzó lett volna, de majdnem dupla volt a létszám az előadásokon, ellentétben sok oktatási formával, ahol folyamatosan apad a hallgatóság. S hányszor megtörtént az is, hogy a tervezett időre a fele anyagot sem sikerült leadniok, mert az emberek mindent rendkívül alaposan megvitattak, s amikor az előadó már az utolsó vonatot, autóbuszt is lekéste, versengés indult, hogy kinek a lakását tisztelje meg szállásért. A növénytermesztési, állattenyésztési és kertészeti felnőtt szakmunkásképző tanfolyamokon 2400 zalai paraszt tanult összesen az elmúlt évben. Körülbelül nyolcvan körzeti tanfolyamon az idén is ugyanez lesz a létszám, s növénytermesztést, szarvasmarha- és sertéstenyésztést, baromfitenyésztést és kertészetet tanulnak majd a hallgatók. A téli oktatási programnak azonban ez csak az egyik része. A szántóföldi növénytermelés oktatására kéthónapos bentlakásos tanfolyamot is indít a megye, amin 120 termelőszövetkezet képviselője vesz részt. Hasonlóképpen 120 termelőszövetkezeti állattenyésztési brigádvezető is bentlakásos tanfolyamon vesz részt a tél folyamán. Igen fontos az a tanfolyam, amin a megyei tanács Vonyarcvashegy üdülőjében elször vesznek részt a zalai hallgatók. Száz nagyobb zalai termelőszövetkezet küldötte a különböző növényvédő gépek kezelését sajátítja majd el, megtanulják a mezőgazdaság kemizálásában elengedhetetlenül szükséges tudnivalókat. Ezek hiányából ugyanis többhelyütt számottevő kár, illetve a növényvédő munka elmaradása, késése miatt ugyancsak jelentős veszteség származott. A mezőgazdaságban is az volna a helyes, ha a szakemberképzés, a szakértelem megszerzése legalább 2-3 évvel megelőzné az igényeket. Nos, ha különösen a növényvédelmet nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy nekünk bizony inkább utána kell szaladnunk a dolgoknak, mintsem elébe. Ugyancsak a téli szakmunkásképző tanfolyamokhoz tartozik az alapfokú traktorosképzés. Évről-évre több száz falusi fiatal szerzi meg a traktorvezetői jogosítványt, hogy tavasszal már ő is barázdát hasítson gépével a közös földjén. Tulajdonképpen nem szabadna rangsort felállítani, hiszen mindennemű tanulás igen fontos a mezőgazdaságban, de a legelodázhatatlanabb szükség mégis minél több traktorosra van. Bizonyította ezt a legutóbbi őszi, vetési időszak is, amikor — bár az idő sürgetett, s a sok eső miatt majdnem helyrehozhatatlan baj történt — nagyon sok Szövetkezetben nemhogy nem akartak, de nem is tudtak két műszakban dolgozni az erőgépekkel, mert nem volt traktoros. Tehát a meglevő gépekre sem, márpedig Zalába is egyre több nagyszerű traktor kerül, amelyeknek a kihasználása sorsdöntő jelentőségű Az állam ez évben is tetemes anyagi áldozatot vállal a traktorosképzésért. Megyénkben előreláthatólag 800 traktoros beiskolázására nyílik lehetőség a tél folyamán a körzeti, s egyéb, bentlakásos tanfolyamokon. Ez az oktatási forma azonban már több kívánnivalót is hagy maga után. Így mindenekelőtt a legfontosabb tényezőben, a létszám betöltésében mutatkozik hiba. Az eddigi jelentkezések száma csak a kisebb rész, a legtöbb hely még üres. Az okok általában ismertek. Igen sok termelőszövetkezeti vezető még mindig nem ismerte fel annak jelentőségét, hogy sok traktorhoz értő emberre van szükség. Tíz-tizenkét nagyteljesítményű erőgéppel rendelkező tsz-ekből helyenként egy, vagy egyetlen jelentkező sincs a traktoros iskolára. — Nem jelentkezett senki — tárják szét válaszul a karjukat a Vezetők. Az is igaz viszont, hogy ők sem szóltak senkinek, noha ez az ő kötelességük volna elsősorban. Hány és hány feladat maradna megoldatlanul, ha a „lesz, ahogy lesz”-re bíznánk a megoldást! A termelőszövetkezet, a község vezetőinek, valamint a pártszervezet tagjainak igen fontos feladata ebben az időszakban, hogy minél több embert győzzenek meg a tanulásnak az egyén, s a termelőszövetkezet számára egyaránt elengedhetetlenül szükséges, hasznos voltáról. Jelentős szerepük van ebben a meggyőző munkában, s majd az oktatás sikerében a községi pedagógusoknak is, akik közül igen sokan már az elmúlt évben is igen lelkiismeretes munkát végeztek, különösen a közismereti tárgyakat példamutatóan tanították a tanfolyamokon. Biztató jelenség az idei télre, hogy a községi művelődési otthonokban a legtöbb helyen igen alapos, átgondolt terv készült a mezőgazdaság dolgosainak téli oktatására. Ez azt bizonyítja, hogy a falusi pedagógusok ismét részt kérnek és vállalnak e novemberben kezdődő, néhány hónapos „tanév” munkájából. Különböző speciális tanfolyamok természetesen a termelőszövetkezeti vezetők számára is indulnak a tél folyamán,amelyeken bővíthetik ismereteiket, elsajátítják a legújabbakat- Tanulásban tehát nem lesz hiány a télen falvainkban. A legtöbb oktatási forma résztvevői természetesen bizonyítványt is kapnak majd. A legfőbb bizonyítványt azonban a közös, s a család mérlege adja, amelyben a nagyobb kenyér, a több tej, többhús, több gyümölcs, s mindaz, amit a nagyobb tudás eredményez— jelzi majd az „érdemjegyet”. Kovács Ferenc Példamutató fiatalok A zalaegerszegi járás KISZ- fiataljai és az úttörőszervezetek tagjai nagy segítséget nyújtottak eddig az őszi mezőgazdasági munkákban nagyüzemeinknek. ötven ifjúsági alapszervezet 1882 fiatalja és 17 úttörőcsapat 1469 tagja 161 kataszteri holdról hétezer mázsa terményt takarított be. A fiatalok kukoricát törtek, burgonyát szedtek és egyéb őszi munkákat végeztek. ZALAI HÍRLAP 1964. november 1. A balesetek súlyosan sértik a társadalom és az egyén érdekeit is Gazsó Sándor megyei rendőrfőkapitány jelentése a megye közlekedési helyzetéről A megyei tanács 1964. október 30-án meghallgatta és megvitatta Gazsó Sándor rendőrezredes, a megyei rendőrfőkapitányság vezetőjének jelentését a megye közlekedési helyzetéről. Mint azt lapunk tegnapi számában jeleztük, az alábbiakban összefoglaljuk Gazsó elvtárs jelentését. A biztonságos közlekedés tényezői A közúti közlekedés biztonságát három tényező határozza meg: az út, a jármű és az ember. Ezek a tényezők játszanak szerepet a balesetek bekövetkezésében is. Ebből eredően a megelőzésnek is az útpályára, a járműre és az emberre kell irányulnia. Statisztikai adatok tanúsága szerint a balesetek 80 százalékát a közlekedésben résztvevők, — a járművezetők és a gyalogjárók — által elkövetett szabálytalanságok, magatartásuk fogyatékossága okozza. Éppen ezért az utak biztonságossá tétele, a járművek forgalombiztonságának ellenőrzése mellett döntő jelentőséggel bír a járművezetők és a gyalogosok fegyelmezett közlekedésre nevelése. A balesetek tudományos elemzése kimutatta, hogy azok bekövetkeztében elsősorban a szubjektív tényezők — az ittasság, a figyelmetlen, a gondatlan vezetés, a gyorshajtás és az elsőbbségi jog meg nem adása — játszanak szerepet. A közlekedési szabályok betartása mindenkinek állampolgári kötelessége. Feltétlenül indokolt, hogy a szabályok megszegőivel szemben szigorú rendőri, bírói intézkedéseket foganatosítsanak. Senki sem nézheti tétlenül, hogy egyes, felelőtlen emberek büntetlenül garázdálkodjanak a közutakon. A balesetek megelőzésének egyik legjelentősebb módja a közlekedési szabályok betartása és a tudatos közlekedési fegyelemre való nevelés. Fontos, hogy az emberek megtanuljanak szocialista módon gondolkodni és ítéletet mondani a maguk és mások magatartásáról, a közlekedés helyzetének megszilárdítása nagy mértékben függ attól, hogyan oldjuk meg a megelőzésből eredő feladatokat, milyen mértékben vállalunk részt ezekből, hogyan válnak az emberek természetévé, életelvévé, mindennapos gyakorlattá. Mind (Oki) baleset Számos megelőző intézkedés ellenére is, minden évben több a halálos baleset, a súlyos és könnyű sérülés, minden évben nagyobb az anyagi kár. Nagy veszélyt jelent az ittas vezetés, s bár a járművezetők tudják, hogy vezetés előtt és közben nem szabad szeszesitalt fogyasztani, mégis nagyon sokan megteszik ezt. Hasonlóan nagy veszélyt rejt magában a gondatlan vezetés, ennek következménye lett az október 19-én Gutorföldén történt baleset, amikor Kismárton József gépkocsivezető körültekintés nélkül hajtott a vasúti pályára és járművét a Lenti felől közlekedő vonat elütötte, a balesetnek négy sérültje volt. Sok balesetet idéznek elő a gyalogosok. Tavaly gyalogosok okozta baleset során a megyében 6 ember meghalt, 18 súlyos, 11 könnyebb sérüléseket szenvedett Magas a gyermekeket és a 60 éven felüli személyeket ért balesetek száma is. Ez arra figyelmeztet, hogy az iskolákban rendszeressé, hatékonnyá kell tenni a közlekedési oktatást, a magukkal részben tehetetlen öregeknek pedig közvetlen és megkülönböztetett segítséget kell nyújtani. Sajnos, a lakosság nagy része — bár a megyében több mint 53 ezren részesültek az idén közlekedési oktatásban — még nem rendelkezik megfelelő közlekedési szabályismerettel, sokan ösztönösen vesznek részt a forgalomban és közlekedési magatartásukat csak a balesettől való félelem szabályozza. A balesetek száma a megyében az idén tovább növekedett. 1962-ben 157, 1963-ban 187, 1964 október 25-ig 204 baleset történt. 1902-ben 13-an meghaltak, 106-an súlyosan megsebesültek. 1963-ban 18-an meghaltak, 124-en súlyosan sérültek, 1964-ben eddig 9-en meghaltak, 131-en súlyosan megsérültek közlekedési baleset következtében. 1964-ben a legtöbb balesetet — 118-at — magántulajdonban lévő járművel, gépjárművel okoztak. A legtöbb balesetet a motorkerékpárvezetők, majd a tehergépkocsivezetők, közülük is a fiatal, gyakorlatlan gépkocsivezetők idézik elő. A balesetek megelőzésében — a közlekedési propaganda és oktatás mellett — nagy szerepe van a gépjárművezetői vizsga megszigorításának, a szabálysértők szigorú bírságolásának, az útvonalak megfelelő rangsorolására tett intézkedéseknek. Zalaegerszegen, Nagykanizsán és a megye más területein is az útburkolati jelek, s egyéb jelzőtáblák megfelelő elhelyezésnek. Szigorú fegyelmet Mindezek azonban nem elégségesek a balesetek megelőzéséhez, a közlekedésben résztvevők fegyelmezett magatartása a legdöntőbb tényező. E tekintetben azonban további gyakori mulasztásokra is fel kell hívni a figyelmet, a balesetek okai között jelentős helyet foglal el a gyorshajtás. Emiatt tavaly 27, az idén október 25-ig 31 baleset történt. Sokan ugyanis megfeledkeznek a KRESZ vonatkozó előírásáról, amely arra kötelezi a járművezetőket, hogy csak olyan sebességgel haladjanak, amely mellett a közlekedés biztonságos, és urai tudnak maradni járművüknek. A rendőrség számos intézkedést tett a balesetek megelőzése érdekében. Bekapcsolódott ebbe a munkába a megyei balesetelhárítási tanács, a TIT, tovább kell fokozni a gazdasági vezetőszervek felelősségét is a balesetek megelőzése érdekében, a balesetek következményei sértik az egyes emberek és a társadalom érdekeit is, ezért a dolgozók állama minden rendelkezésre álló eszközzel arra törekszik, hogy a balesetek számának csökkentésével, illetőleg azok kiküszöbölésével elejét vegye e káros következményeknek. E gondolatok szellemében hozott több fontos határozatot a megyei tanács, részben az utak állapotának felülvizsgálására, illetőleg javítására, részben a közlekedési propaganda széleskörű kibontakoztatására. Lopják a melegvizet A lakókon múlik, zavartalan lesz-e a fűtés a zalaegerszegi mozipalotában A fűtési szezon megkezdése óta Zalaegerszegen a Moziüzemi vállalat kazánjában — amely az egész mozipalota fűtését és melegvíz szolgáltatásét ellátja — nap mint nap fogy a víz. Normális körülmények között három hetenként kellene feltölteni a kazánt, pótolni az elpárolgással járó veszteséget, de itt naponta tetemes hiányt jelez a vízszintmérő. — Először arra gondoltunk, hogy valami hiba van valahol. Átvizsgáltunk mindent, de a hálózat rendben van — mondja Bene László fűtő. — Napi két-háromszáz liter vízzel kell pótolni a kazánban levőt, ennyi hiányzik, és csak hideget tudunk utána tölteni. Ez azt jelenti, hogy könnyen előfordulhat egy csőrepedés, amelynek kijavítása nem kis munka. S ezt elsősorban a lakók éreznék meg, mert a központi fűtés természetesen szünetelne addig. — Mi az oka — érdeklődtünk — a vízszint csökkenésének? — Valahol az épületben ■*» véleményünk szerint nem is egy helyen — rendszeresen leengedik a fűtőtestekből a melegvizet, s azt felmosásra, fürdésre, mosásra használják. Kiderült, hogy az elmúlt évben is volt már hasonló tapasztalat, de nem volt ilyen nagymérvű a „vízlopás”. Akkor végigjárták a lakásokat és kettőben találtak is vízcsapot a fűtőtestre szerelve. Ilyen módon nyertek vizet a házban levő divatszalonban is. Akkor leszerelték ezeket az orvot és teljesen szabálytalanul használt csapokat. Az elmúlt fűtési szezonban már nem is volt baj. Most azonban úgy látszik, többen folyamodtak a tavalyi módszerhez. — Mit tettek a vízlopás megszüntetésére? — Írtunk az Ingatlankezelő Vállalatnak — mondotta Kása László, az Ady mozi üzemvezetőjé. — Megírtuk, hogy amennyiben ez az állapot nem szűnik meg, kénytelenek leszünk beszüntetni a fűtést. — Sajnos, annál többet, ham ngosítékosan felhívjuk a lakók figyelmét, mi sem tudunk tenni — mondotta Horváth Jenő, az IKV igazgatója. — Kiadtunk egy körözvényt, melyet minden lakóval aláírattunk. Reméljük, belátják, hogy ez így nem mehet tovább, hisz elsősorban ők károsodnak, ha a mozi tényleg beszünteti a fűtést. — Most is ellenőrizni akartuk a lakásokban a fűtőtesteket, de van, ahova be sem engednek bennünket, a lakásokba pedig nem törhetünk be — mondotta a fűtő. — Panaszkodnak a fűtésre is, pedig ez is annak a következménye, hogy a nagy mennyiségű hideg víz, amivel naponta fel kell töltenünk a kazánt, természetesen hőmérséklet csökkenést okoz, rontja a fűtés hatásfokát. Szeretnénk, ha ez a cikk elegendő figyelmeztetés lenne a ház lakóinak, s nem várnák meg, amíg a vállalat valóban kikapcsolja a fűtést, vagy éppen csőrepedés miatt kell hosszabb ideig szüneteltetni a hőszolgáltatást A zalaszentgiförgiffek bankja KÜLSŐRE alig különbözik a környező házaktól. Ha a homlokán nem viselne cégtáblát, meg sem találtuk volna a zalaszentgyörgyi takarékszövetkezet helyiségét. A belépőt már igazi bankkép fogadja: üvegezett pénztárrész, páncélszekrények a sarkokban, kényelmes székek az Ügyfelek részére. Mindez egyetlen szobában, ahová 2 millió forintot hordtak össze a takarékos, előrelátó emberek. — Nemcsak a zalaszentgyörgyiek — jegyzi meg Kun Gyula ügyvezető —. Hozzánk tartozik még 12 környékbeli falu, de ennek még csak mintegy felét sikerült beszervezni. Igen, beszervezni. Mert a falusi takarékszövetkezetbe nem mindig maguktól hozzák megtakarított pénzüket az emberek. — A minap Ebergényben jártam — meséli Stancsics József pénztáros —, s a kerékpáromat betettem egy házhoz. Tagokat szerveztem a faluban. Amikor visszatértem, a házigazda már tudta, ki, mi vagyok. Kérdéssel fordult hozzám. Úgy kezdte nagy fontoskodva, hogy 50 ezer forintnak mennyi lehet az éves kamatja- Megmondtam, hogy 2500 forint. Dohogott, mérgelődött, a bár egy szóval sem árulta el hogy neki van ennyi pénze, mégis éreztem, az évi veszteség miatt bosszankodik. Azt hiszem, hamarosan beállít hozzánk otthon rakosgatott forintjaival. Az ügyvezető más esetet említ. — Falunevet sem mondok, mert a betétek titkosak, s az illető már ügyfelünk, de tény, hogy amikor szervezőmunkánk eredményeként behozta a pénzét — több tízezer forintot — 1953-as évjáratú Szabad Nép című lapba volt takarva. Elképzelhető, hogy az illető sem kevésbé mérgelődött, amikor kiszámolták neki 11 évi kamatveszteségét. — Persze hozzánk nem is tudta volna annak idején betenni a pénzét, mert gyakorlatilag még csak három éve működünk — említi Kun Gyula. EZ ALATT az idő alatt 71 ezer forint értékű részjegyet váltottak a tagok. Ez is nagyon kifizetődőnek bizonyult számukra, mert az elmúlt év végén 100 forintonként 7 forint részesedést fizettek, s megközelítően az idén is enynyi lesz az osztalék. A szövetkezet 2 millió forintos betétállományából jelenleg 900 ezer forint kölcsönben van. Ennek mintegy 60 százalékát nagyobb beruházási célokra vették fel — villanyszerelés, háztatarozás, átalakítás — a többit pedig áruvásárlásra. — Zalaszentgyörgyről 700 ezer forintot hoztak be hozzánk. Igaz, itt vagyunk helyben, itt a legkönnyebb a szervezés. A többi 12 falu zöme távolabb esik központunktól, s éppen ezért tárgyalunk egy andráshidai fiók megnyitásáét Bicsik JÓZSEF tanácselnök a falra mutat, ahol a felettes szervek elismerő oklevele függ. A takarékos község cím elnyerését tanúsítja az oklevél. Búcsúzóul megemlíti az elnök, hogy az idén 50 forint felett lesz egy-egy munkaegység értéke a termelőszövetkezetben. Ezek után nem lehet kétséges, hogy a zárszámadás után ismét jelentősen emelkedik a betétállomány Zalaszentgyörgyön, ebben a takarékos faluban.