Zalai Hírlap, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

A SZAVAK EREJE Egy’ társadalom felnőtté éré­sének biztos jele, ha érezni kezdi a szavak súlyát és ere­jét: ha valóban igent jelent az igen, biztosan megvalósulót az ígéret, s felelősséggel hang­zik el a nem. Ha tudja, mert felismerte, hogy a szavak el­választó­i­a közömbösség, értetlenség, felelőtlenség kö­reiből álló — falakat dönthet­nek le ember és ember között, de társadalmi méretekben is, s hogy a hamis, vagy rossz­kor elhangzó szavak magasra tornyosuló akadályokat emel­hetnek. Ha a szólás szabadsá­gát — ami az okos szavaknak nyit tág utat — nem keveri össze a fecsegéssel, ha a sza­vak erejét arra fordítja, ami­re kell: a tettek hogyanjának, mikéntjének tisztázására. Társadalmunk fokról fokra ért el felnőtt korához: nap­jaink valósága a bizonyíték rá, hogy kezdjük jobban — szűkösebben, de éppen ezért igazából gazdagabban — mér­ni szavainkat. A nyílt beszéd­­ nyílttá teszi a szavakért viselt fele­lősséget is: könnyebb tetten érni az i­rikust, leleplezni a rágalmazó, ott, ahol számon­­kérik a szavak fedezetét, a tényeket, a valóságot. Társadalmi méretű folya­mat ez: része a gazdasági és a politikai előrehaladásunk­nak, annak, hogy tettek és szavak egybevágnak „oda­fenn”, az országvezetésben, s hogy „odalenn”, azaz a tár­sadalom kisebb csoportjaiban, egységeiben is mindinkább ez a követelmény, s ehhez iga­zodó a mindennapi gyakorlat. A szocialista demokrácia ki­terjedése, erősödése az élet minden területén nemcsak óhaj, hanem valóság, s még­­inkább azzá lesz az új gazda­sági mechanizmus teremtette körülmények között: a köz­ügyekbe, a nagy dolgokba való fokozott beleszólás jogos igény, s hogy nem marad ki­elégítetlenül, azt törvényes keretek, előírások biztosítják. A szó szabadsága azonban nem lehet meg a szavak fe­gyelme nélkül; ez adja meg éppen erejüket. Mert a bírá­lat nem süllyedhet demagó­giává; aki másoktól többet követel, az maga is többet ad­jon — a szocialista demokrá­cia elválaszthatatlan a ma­gasfokú, az egész társadalmat átfogó fegyelmezettségtől. Nem könnyű hozzászokni ehhez: vannak, nem is keve­sen, akik úgy gondolják, be­szélni többet kell — meg könnyebb is —, mint csele­kedni. Frappáns példaként ide kívánkozik, ami egyik gyárunk legutóbbi, harmadik negyedévi termelési értekez­letén történt. A vita során felállt az egyik művezető, s azzal kezdte, hogy egyetért a főmérnökkel, aki beszámolójában jogosan bírálta őket: valóban, három­szor is elkésett egyik embere, sőt, egy másik igazolatlanul hiányzott. Nem menti őket semmivel. Ámde — mondta a szokott fordulattal, s rögvest élénkebb lett a hallgatóság, — a munkafegyelem nem ott ér véget, hogy ki — mikor bélyegez. És sorolni kezdte: hány gép állt napokon át, mert az anyagosztály késve rendelt meg egy félmaroknyi csapszeget, hogyan ugráltat­ják össze-vissza őket, mert nincs szervezettség. Ha szól­nak, akkor az a válasz: ne vi­tatkozzanak, tegyék azt, amit mondanak nekik, az a dolguk, azért kapják a bérüket. S hány példa van arra is — ennek fordítottjaként —, hogy hanyag, lógós emberek verik az asztalt béremelésért, köve­telnek juttatásokat, a „bátor bíráló” szerepében tetsze­legve. A szavak súlyát, erejét még nem mindenki fogja fel, de napról napra többen. Vannak, akik a demokrácia címszó alatt csak jogokat értenek, de nem ezekkel összefüggő köte­lességeket, ám nő azok száma, akik jól tudják, hogy szavak és tettek, demokrácia és fe­gyelem édestestvérek. Ez pedig biztos jelzője a társadalmi fejlődés irányá­nak, s ugyanakkor tovább erősíti azt a légkört, amely­ben az okos szavak ereje hűen szolgálja terveinket, cél­­jzainkat, holnapunkat. M. L. Világ proletárjai, egyestetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. évfolyam, 232. szám Ara: SO fillér 1966. október 1­, szombat A VDK bombázásának fokozását követelik a Pentagon tisztjei Veszélyes amerikai tervek az agresszió kiterjesztésére Washington. (MTI) A Penta­gon magasrangú tisztjei a VDK elleni bombázások kiter­jesztését követelik. A New York Times pénteki értesülése szerint a tisztek kijelentették: a jelenlegi bombázásoknak fő­ként politikai jelentőségük van , az a céljuk, hogy Észak- Vietnamot a tárgyalóasztalhoz kényszerítsék, s ha a légierő parancsnokságán múlna, hala­déktalanul nagyszabású táma­dásokat indítanának az ipari üzemek, erőművek és kikötők ellen is. A lap idézi a Pentagon kép­viselőinek véleményét, amely szerint a „korlátozott” bombá­zás csak részben érte el kato­nai céljait. A mindennapos tá­madások ellenére is például a VDK területén haladéktalanul helyre tudják állítani a közle­kedést, s a lebombázott hida­kat azonnal előregyártott ele­mekkel állítják helyre. „Azt akarjuk elérni, hogy bombáz­hassuk azokat a gyárakat ahol az előregyártott eleme­ket készítik” — mondotta a New York Times munkatársá­nak a Pentagon egyik beosz­tottja, Saigon. (MTI) A dél-vietna­mi szabadságharcosok péntek­re virradó éjjel tüzérségi tá­madást intéztek a kormány­­csapatok egy megerősített ál­lása ellen Dong Ha-tól 8 kilo­méterre. B—52-es típusú amerikai va­dászbombázók csütörtökön éj­jel támadást intéztek több cél­pont ellen a demiltarizált övezet határain belül. Saigonban a napok óta tartó razziák során mintegy 4500 fiatalembert vettek őrizetbe, mert katonai papírjaikat nem találták rendben. Ky dél-vietnami miniszter­elnök kijelentette, hogy soha­sem lesz hajlandó tárgyalóasz­talhoz ülni a DNFF képviselői­vel. Ky ezt a kijelentést ak­kor tette, amikor az ú­jságírók megkérdezték tőle, mi a véle­ménye Humphrey amerikai al­elnöki azon javaslatáról, amely szerint az Amerikai Egyesült Államok elfogadhatná a DNFF-et tárgyalópartnerként. Ottawa. (MTI) Couve de Murville francia külügymi­niszter csütörtöki sajtóértekez­letén Ottawában azt mondotta, hogy 1965 elején,­­ mielőtt az Egyesült Államok megkezdte Észak-Vietnam bombázását, a VDK kész lett volna tárgyalni, de akkor az Egyesült Államok nem volt hajlandó erre.­­ Washington. (MTI) Leopold Senghor szenegáli elnök csü­törtökön Washingtonban új­ságírók kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a közelmúlt­ban levelet kapott Ho Si Minh­­től, a VDK elnökétől, aki a le­­vélben vázolta álláspontját a vietnami kérdésről. Röviddel ezután Senghor levéllel fordult Johnson amerikai elnökhöz. Senghor közölte, hogy a szá­mos javaslatot tartalmazó üze­netére Johnson válaszolt. A levél az amerikai kormány szokásos álláspontját tartal­mazza. Tudományos tanácskozás a Párttörténeti Intézetben társadalmi fejlődésünk tíz esztendejéről Társadalmi fejlődésünk leg­utóbbi tíz esztendejének törté­netéről kezdődött kétnapos tu­dományos ülésszak pénteken a Párttörténeti Intézetben, köz­gazdászok, történészek és fi­lozófusok részvételével. Ott volt a tanácskozáson Szerényi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Párt­­főiskola igazgatója és dr. Kö­­peczi Béla, az MSZMP KB kulturális osztályának veze­tője. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Párttörténeti Intézet főigaz­gatója nyitotta meg az ülés­szakot, majd Vass Henrik, az intézet igazgatója tartott be­vezető referátumait társadalmi fejlődésünk legutóbbi tíz esz­tendejének főbb kérdéseiről. Elmondta, hogy az elmúlt évtized kiemelkedő fejezet pártunk és népünk történeté­ben, a legutóbbi tíz év és ben­ne az MSZMP története a pártmunka alapelveit, mód­szerét és stílusát tekintve is új, egységes időszaknak tekint­hető. Megalakulása és tevé­kenységének kibontakozása véget vetett a személyi kul­tusz, a pártot bomlasztó belső harcok időszakának. Olyan szakaszt nyitott népi demok­ráciánk történetében, amely­ben a marxizmus-leninizmus alkotó alkalmazása nyomán a szocializmus építése eredmé­nyesebben, gyorsabb ütemben haladhat. A következőkben részletesen elemezte az elmúlt évtized tár­sadalmi-politikai küzdelmének főbb szakaszait, majd a párt vezető szerepéről szólva el­mondta, hogy az MSZMP ve­zetőségének számtalan, a szo­cialista építés gyakorlata ál­tal már korábban felvetett kérdést kellett megoldania, il­letve azokra új választ adnia. A továbbiakban szólt nép­gazdaságirányítási rendszerünk új mechanizmusáról, hangsú­lyozta, hogy a reform, a benn­ne lévő új gondolatok és el­képzelések ellenére sem áll történelmi előzmények nélkül: egyenes folytatása az 1357 óta bekövetkezett változásoknak, minőségileg magasabb szintre emeli eddigi gazdaság­politi­kánkat, olyan lehetőségek va­­lóraváltását biztosítja, amelyek országunk anyagi erőforrásait még hasznosíthatóbbá teszik, meggyorsítja haladásunkat, a szocializmus teljes felépítését. A bevezető előadás után az ülésszak hozzászólásokkal foly­tatódott. A tanácskozás szom­baton fejezdődik be. A kongresszusi munkaverseny tapasztalatairól tanácskozott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Pénteken reggel plenáris ülésre ült össze a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa. Az ülést Brutyó János, a SZOT elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának póttagja nyitotta meg. A napirend első pontjaiként a Szakszervezetek Országos Tanácsa Virizlai Gyula SZOT titkár előterjesztése alapján megvitatta a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának irányelveit. A do­kumentummal kapcsolatos ész­revételeket és javaslatokat, a SZOT eljuttatja a párt Köz­ponti Bizottságához. Ezután Beckl Sándor SZOT- titkár számolt be az idei nép­­gazdasági terv teljesítéséről és a kongresszusi munkaverseny első félévi tapasztalatairól, valamint a további feladatok­ról. Emlékeztetett a SZOT-nak arra a határozatára, amely ki­mondta, hogy a terv alapvető céljainak megvalósítására kell irá­nyulnia a termelést se­gítő szakszervezeti mun­kának is. Ugyanezt a célt tűzte maga elé a IX. pártkongresszus tiszte­letére kezdeményezett munka­verseny is. A kongresszusi munkaver­seny eredménye ma már szá­mokban is mérhető. Az első nyolc hónapban az előző év­hez képest meggyorsult a fej­lődés üteme. A SZOT titkára részletesen ismertette az eddigi kedvező termelési eredményeket, meg­állapította azonban azt is, hogy még mindig fordulnak elő kiesések, ami nem egyszer a vállalatok közti együttmű­ködés akadozására vezethető vissza. Csak helyeselni lehet, hogy a vállalatok egy része megfelelő anyagi ösztönzéssel is igyekezett fokozni az expor­tot, helytelen azonban, hogy egyes helyeken emiatt nem fordítottak elég gon­dot a belföldi igények ki­elégítésére. Örvendetes, hogy a brigádok vállalásai között egyre több­ször bukkan fel a minőség ja­vítása. A szakszervezeti vezető szervek — mondotta — meg­tárgyalták a kongresszusi munkaverseny tapasztalatait, vitáikat azonban gyakran nem követte a tennivalók konkrét meghatározása. A vállalatok és az üze­mek műszaki és gazda­sági vezetőinek egy része még mindig külső szem­lélője csupán a verseny­nek, s többek között ez is oka an­nak, hogy kevés a munka- és üzemszervezésre, a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek megjavítására, a szociális és kulturális lehetőségek bő­vítésére irányuló versenyvál­lalás. Részletesen ismertette Beckl Sándor a munkások és a­lkal­mazottak reáljövedelmét érin­tő intézkedéseket és ezek ha­tását, a létszámgazdálkodás helyzetét és a dolgozók árufo­gyasztására vonatkozó adato­kat. Hangsúlyozta Beckl Sándor, hogy a kongresszusi munka­verseny nem ér véget a IX. pártkongresszus ta­nácskozásaival. A verseny az egész év felada­tainak jobb teljesítését tűzi ki célul, de megköveteli a követ­kező évre való felkészülést is. A vállalati önállóság növeke­désével párhuzamosan fel kell oldani a mun­kaversenyre vo­natkozó központi megkötöttsé­geket. A vállalati önállóság növe­kedése egyenesen megköveteli az üzemi demokrácia erősödé­sét. Arra kell törekedni, hogy a termelési tanácskozások va­lóban a dolgozókkal való együttes vezetés érdemi fóru­maivá váljanak — fejezte be beszámolóját Beckl Sándor. Nem akarnak megkésni A búzának 41 százaléka került földbe a lenti járásban A lenti járás talajadottságai köztudomásúan rosszak, ezért a közös gazdaságokban min­den esztendőben nagy gondot fordítanak az őszi vetések gyors befejezésére. Az esőzé­sek beköszöntése ugyanis­­he­tekre visszavetheti őket a munkában, de teljesen meg is béníthatja a vetést. A járás szövetkezeteinek többségében jól szervezik a munkát. Negyvenöt erőgép kettős műszakban dolgozik. Részben ennek tulajdoní­tha­­­tó, hogy a 12 844 hold őszi ve­tésből tegnap estig hétezer holdon került földbe a vető­mag. Nem egy szövetkezetben már zöldell a bíbor, az őszi takarmánykeverék, de csírázik az árpa, a rozs, sőt a búza is a földben. Az utóbbiból 8473 holdat vetnek, s 3500 holdon már végeztek e munkával a tsz-ekben. A még elvetésre váró párszáz hold takarmány­­keverék, árpa és rozs is 4—5 napon belül földbe kerül. Az­után minden erőt a búzavetés mielőbbi befejezésére összpon­tosítanak a közös gazdaságok­ban.­­ A gyors vetésnek egyik alapvető feltétele, hogy a ka­pások időben lekerüljenek a földről. Az 1624 hold burgo­nyából 1510 hold termését ta­karították be, a törésre kerülő 7378 hold kukoricából pedig 2300 holdat szedtek le a szö­vetkezeti tagok. Napokon be­lül megkezdik az 510 hold ta­karmányrépa­ kiásását is. Az erőgépeknek tehát egy percig sem kell állniuk szabad terü­let hiánya miatt. A traktorok idáig is teljes erővel szánthat­tak, ötszáz híján tízezer hold vetőszántást végeztek szeptem­ber végéig a járásban — mondja Horváth János járási főagronómus. A lenti járás mezőgazdasági szakvezetői mégsem elégedet­tek az őszi munkák ütemével. Különösen három termelőszö­vetkezet — a kerkafalvi, a ker­­kakutasi és a szentgyörgyvöl­­gyi — lemaradása miatt, me­lyekben a cséplés elhúzódása a tala­jelőkészítést és a vetést is hátráltatta. — Olyan megoldást keres­tünk és találtunk, ami lehető­vé teszi, hogy az említett kö­zös gazdaságokban is időben befejezzék az őszi kalászosok földbe tételét. Hétfőn 10 gép­­állomási erőgépet számítunk a három. t.sz-be. Nekünk ugyan­is nem az országos határidő­höz, hanem a helyi körülmé­nyekhez kell igazodnunk — mondja Horváth János. JSZ Új lakások teremté­s Átadták Letenyén az állami beruházásból létesített új, 13 lakásos pontházat. Az épületben többek között a közelben felépülő új gimnázium tanárai laknak majd, ezenkívül mun­kások és orvosok kaptak helyet az új épületben. (Kiss Ferenc felvétele) A Hazafias Népfront Országos Elnökségének illése A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége — a mozgalom budapesti és ízy­­gyei bizottságai elnökeinek részvételével — pénteken ülést tartott, amelyen a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága IX. kongresz­­szusának irányelveit vitatták meg. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének megnyitója után dr. Erdei Ferenc főtitkár mondott bevezetőt. A vita során fel­szólalt Balla János, dr. Bo­­dóczky László, dr. Csernik Jó­zsef, Darvas József, dr. Erdey- Grúz Tibor, dr. Földi Mihály, dr. Harrer Ferenc, Nagy Antal és Z. Nagy Ferenc. Az ülésen részt vett és a vi­tában felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. Az elnökség beható eszme­csere után kifejezésre juttatta helyeslését az irányelvekben megnyilvánuló politika alap­vető kérdéseivel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az irány­elvek céljaival egyetért és azo­kat támogatja. Elhatározta, hogy a vitában elhangzott ész­revételeket és javaslatokat el­juttatja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának. (MTI

Next