Zalai Hírlap, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

a Selejt nélkül R apóctól gépek mesterének tartják a Zala megyei Kézmű­ipari Vállalatnál Farkas Fe­rencnél Lyukazó, gombozó gépen egyaránt selejt nélkül dolgozik. (Kiss Fenne felvitele) Nincs már gázszünet Egy újítás eredménye A Jót gyorsan megszokja az ember. Sőt, mint a jelen eset­ben is történt, bizonyos idő után már természetesnek vesszük. Ma már ugyanis magától értetődő, hogy bizonyos ideje nincsenek Nagykanizsán a szokásos péntek és Zalaeger­szegen a csütörtök délutáni gázszünetek. Szemerédi József, a KÖGÁZ újítási előadója adott magya­rázatot a dologra. — Két újítónk, Rétfalvi László és Gyana Sándor, már jó ideje foglalkoztak egy meg­oldás kidolgozásával, ami új lakások bekötése esetén szükségtelenné teszi a vezeték­­rendszer teljes lezárását, illet­ve a gázszolgáltatás szünetel­­tetését Munkájuk sikerrel járt, s néhány hete megszületett az újítás, "nyomás alatti veze­tékre való rákötés" megneve­zéssel.­­ A korábbi gyakorlat sze­rint az utca eleji tolózárakat, amelyekkel a vezetékrendszer szakaszolva van, újabb épüle­tek rákötése esetén le kellett zárni, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a környéken szüneteltetni kellett a szolgál­tatást — mondja az újítási előadó. — Mi az Új megoldás lé­nyege? A nyomás alatti vezetékre való rákötés megnevezésű újí­tás lényege, egy olyan csőfúró berendezés megszerkesztése, amellyel a nyomás alatt levő csövet közvetlenül a megfúrás után el lehet tömíteni, a veze­téket tehát nem szükséges le­kapcsolni — mondja az újítá­si előadó. • A megoldás egyébként csak az új rákötéseknél teszi szük­ségtelenné a szolgáltatás szü­neteltetését Nagyobb hiba el­hárítása esetén, a vezeték­­rendszer átalakításánál s egyéb esetekben előfordulhat hogy a szolgáltatást szünetel­tetni kell, de erre, mint a KÖGÁZ-nál elmondották, évente két-három esetben ke­rülhet sor. Az újítást mind Nagykani­zsán, mind a megyeszékhe­lyen bevezették, s az új veze­tékek már ezzel a megoldás­sal kerülnek kiképzésre. A szolgáltatás színvonalá­nak növelése szempontjából jelentős újítás kidolgozói mi­lyen díjban részesültek? — Az újítók, mivel a meg­oldás gazdasági hatását nem lehet megállapítani, eszmei dí­jat kaptak, ötezer forintot — hangzik a válasz. Ba. Z. Szabadegyetemek, külföldi tapasztalatcserék a TIT agrárszakosztálya programjában A TIT Zala megyei szerve­zetének Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi szakosztálya nem­rég állította össze munkater­vét, amelyben a Magyar Ag­rártudományi Egyesület me­gyei szervezetével és a megyei tanáccsal közös nagy rendez­vények is szerepelnek. Jelentős rendezvényre ke­rül sor december 5-én Zala­egerszegen. A Megyei Művelő­dési Házban mezőgazdasági szakemberek tanácskozása ke­retében választ új vezetőséget a megyei agráregyesület s ez alkalommal előadást tart dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes, a Magyar Agráregyesület elnöke. Január közepén köz­­gazdasági tanácskozásra kerül sor, három szekcióban keres­kedelmi, ipari és agrár szak­emberek részére. A zártkert­­rendezéssel kapcsolatos kérdé­sekről Gelsén és Zalaszentba­­lásson rendeznek tapasztalat­­cserét. Ősszel országos jellegű rendezvény színhelye lesz Zala megye, az állami gazdaságok­ban hűtőházi bemutatókra ke­rül sor. Januárban kerül sor a tsz­­vezeték továbbképzésére Eger­váron. A TIT agrárszakosztá­lya érdekes programmal ké­szül erre. Neves fővárosi elő­adókat kér fel hogy a tovább­képzésre munkalélektani és pszichológiai témákból tartsa­nak előadásokat A falusi mezőgazdasági dol­gozók részére az új idényben négyszáz előadást szerveznek. Harmincöt községben rendez­nek tsz-akadémiát. Egyedi előadásokat is tarta­nak szerte a megyében. Ál­lategészségügy, növényvéde­lem, talajjavítás, zártkertren­­dezés, Eger-szőlő telepítés sze­repel a témák között Közreműködnek a különféle mezőgazdasági tapasztalatcse­rék szervezésében is. Új dolog lesz, hogy a tapasztalatszerzé­sért túllépik az országhatárt is. Jugoszláviában tanulmá­nyozza majd egy csoport a ku­­­koricatermesztési módszereket, s megkezdték egy olaszországi út szervezését is, amelynek az a célja, hogy a megyénkben fellendülőben lévő gesztenye­termesztéshez tapasztalatokat gyűjtsünk. A terv ismeretében elmond­ható, hogy a hallgatók érdek­lődési körének és igényeinek megfelelően sokoldalú, gazdag programot készített a TIT me­zőgazdasági és élelmezésügyi szakosztálya. A Barátság őrs közbelép... MINDIG OTT TEREMNEK, ahol szükség van rájuk. Tibori néninek, Karlovics­­néninek összevágták a tűzifáját, a kert­ben gyomláltak, Baráth néni­nek az udvarát tették rendbe. Ha megtudják, hogy valahol a faluban idős embereknek se­gítségre van szükségük, a bú­­csúszentlászlói nyolcadikosok egyemberként vállalják a munkát A napokban egy újabb „ne­mes tettről” érkezett jelzés a szerkesztőségünkbe. Levelet kaptunk Búcsúszentlászlóról Gruber Margit nénitől. Pár sor ugyan a levél, de annál többet mond. Egy idős, beteg asszony háláját és köszönetét tolmá­csolta az úttörők segítségéért. — A mi osztályunk két őrs­ből áll — mondja Kollarics Sanyi a nyolcadik osztályban — mi, fiúk a Rakéta­ őrs va­gyunk, a lányoké a Barátság név. Megtudtuk, hogy Manci néni kukoricája még leszedet­­len, így elmentem hozzá, hogy szívesen venné-e, ha segíte­nénk. .. Borsos Margit, a Barátság­őrs vezetője veszi át a szót: — Elhatároztuk, hogy taní­tás után leszedjük. Az igazgató bácsi javasolta, hogy ne vár­junk addig, két gyakorlati óránk van, csináljuk meg a foglalkozás keretében, így csak a mi őrsünk dolgozott, a fiúk mással voltak elfoglalva, de azért „képviseltették” ma­gukat. Sanyi velünk tartott.. — Nagy munka volt? — Ugyan — nevetnek a lá­nyok — huszonnégy sor volt mindössze. Nekünk ez semmi, de Manci néninek sokat jelen­tett. Igaz, hideg volt már na­gyon, kabátban törtük a kuko­ricát. Amikor végeztünk, né­­hányan ott maradtunk még és felhordtuk a padlásra. Éppen ideje volt, mert másnap leesett a hó... — Nagy dolognak tartjátok? — Nem. Ez természetes. Eny­­nyit elvárhatnak tőlünk az idős emberek... GRUBER MARGIT néni­nek más a véleménye. — Kétszer volt agyvérzésem, a jobbfelem béna — mondja könnyezve —. Egyedül vagyok, senkim sincs. Gyűjtögettem a nyugdíjamból napszámosra, aki leszedi a kukoricám, de nem kaptam. Féltem, hogy nem tudom betakarítani, a bá­nyák is már nagy kárt tettek benne. Kell a kukorica, van néhány tyúkom, hogy valami élőlény legyen körülöttem. S akkor jöttek a gyerekek... Csak úgy folytak a könnyeim szólni is alig tudtam hozzájuk Nagyon jó gyerekek. Még a tanárnőjük is itt dolgozott ve­lük. Nem akartam ingyen, de nem fogadtak el semmit. Azt mondták, hogy ezt azért tették, mert úttörők... így is került be az őrsi naplóba... S. M. ZALAI HÍRLAP Nagyobb lehetőségek — óvatos felhasználás A dolgosok életkörülményeinek alakulása — az SZMT ülése tükrében A Szakszervezetek Zala me­gyei Tanácsa legutóbbi ülésén a megyei bizottság nélküli szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységéről tárgyalt Kü­lönösen két tényező került na­gyító alá. Miként használták ki a vállalatok a dolgozók életszínvonalát életkörülmé­nyeit döntően befolyásoló bér­­fejlemtési, béremelési lehető­ségeiket s milyen szociális el­látásban részesítik dolgozói­kat Differenciált felh­asznál­ási Az említett kérdések felve­tése napjainkban különösen indokolt A gazdasági mecha­nizmus reformja nyomán a bér és a szociális ellátás mind­inkább vállalati tényezővé vá­lik, tekintve, hogy a vállalatai által fizetett személyi jövedel­mek, szociális juttatások dön­tően a vállalati nyereségtől függenek. A témában elhangzott be­számoló és a felszólalások egy­aránt azt tükrözik, hogy a za­lai vállalatoknál rendkívül differenciált az anyagi ösztön­zés, a bérgazdálkodási rend­szer, s — a nagyobb önállóság nyomán — jelentős szóródást mutat a bérfejlesztés. Általános tapasztalat, hogy az üzemek kissé óvatosan bán­tak az idén a bérekkel. A Za­laegerszegi Ruhagyárban pél­dául az év elején a végrehajt­ható bérszínvonal-emelés 50 százalékát használták csak fel, a többit áprilisban, majd októ­berben adták ki. A vállalat az óvatosságot fő­ként azzal indo­kolja, hogy a bérfejlesztést igyekezett megfelelő eredmé­nyeikkel alátámasztani. Pozití­vuma viszont a ruhagyári bér­politikának, hogy az év elején végrehajtott bérszínvonal-ja­vítás kizárólag a közvetlen termelő munkásokat érintette, a bérarányok javítását szol­gálta. Ugyancsak pozitívum, hogy — az eredmény láttán — a tervezettnél nagyobb ösz­­szeget használtak fel bérfej­lesztésre — a részesedési alap terhére. Csak az alkalmazottaknak Még óvatosabbnak bizonyult a bérfejlesztési lehetőség ki­használása során az Egyesült Izzó nagykanizsai Fényforrás Gyára. A korábbi gyakorlat­nak megfelelően állapították meg az üzem alkalmazottjai­nak, munkásainak idei bérét , két és fél százalékkal a ta­valyi szint felett A gyáregy­ség azonban csak szeptember 19-én nyúlt először hozzá a kapott bér felhasználásához. Az is feltűnő, hogy ekkor is csak az alkalmazottak része­sültek béremelésben, a mun­kások harmadik negyedévi ke­resete az engedélyezett napi kereset 95—96 százalékát (Ti csak ez Bizonyos mértékig magyarázza a gyáregység em­lített bérpolitikáját az a tény, hogy a gyáregység létszáma az idén csaknem megkétszerező­dött, s a betanuló­ kezdő dol­gozók bére az alacsonyabb be­sorolások köré csoportosul. Et­től függetlenül — mint azt a Szakszervezetek Zala megyei Tanácsa ülésén is hangoztat­ták — az üzem bérpolitikáját a követelményeknek megfele­lően korrigálni kell Az említetteknél is óvato­sabban bántak a bérrel a tröszti felügyelet alá tartanó vállalatoknál. A Zalai Kőolaj­ipari Vállalat a 16-os Autó­­közlekedési Vállalat egyaránt két százalékos bérfejlesztést kapott a bérszínvonalban, és két-két százalékos fejlesztési lehetőséget a részesedési alap terhére. Ennek ellenére a 16-os Autóközlekedési Vállalatnál csak a fejlesztési lehetőség 46 százalékát használták fel, a Zalai Kőolajipari Vállalat pe­dig még a bázis bérszínvona­lát sem merítette ki. Az Autó­közlekedési Vállalat bérügyi mérlegét javítja, hogy év köz­ben 320 ezer forintot már kifi­zettek a részesedési alap ter­hére, de a Zalai Kőolajipari Vállalatnál erre sem került sor. A dolgozók él­ettani vonalát mindinkább a személyi jöve­delmek alakítják. A szakszer­­vezetete — mint erre a beszá­moló is utalt — a jövőben még nagyobb fi­gyelmet szenteli* a vállalati bérgazdálkodásra, s igyekezni* előmozdítani, hogy bérfejlesztési lehetősé­geikkel megfelelően éljenek m üzemek. Bixtani tervek Sok szó esett m tanáckné­son az említett vállalatok ran­dál­is helyzetéről. A Ganz­­MÁVAG zalaegerszegi gyár­egysége kivételével úgyszól­ván minden érintett üzem szo­ciális gondokkal küzd. A Za­laegerszegi Ruhagyárban a termelőkapacitás bővítése ér­dekében öltözőket, mondókat használtak fel termelési célok­ra, s ezáltal zsúfoltságot idézn­­ek elő. A Zalai Kőolajipari Vállalatnál, az Egyesült Izzó Nagykanizsai Fényforrás Gyá­rában ugyancsak kevés az öl­töző, fürdő. Biztató, hogy mindhárom vállalatnál már folyamatban van a gondok végleges megoldása. A Zala­egerszegi Ruhagyárban hama­rosan átadják rendeltetésének az új raktárát amely nemcsak a gyár fürdő-, öltöző-gondjait oldja meg, hanem a munka­helyek túlzsúfoltságát is. Az Egyesült Izzó nagykanizsai Fényforrás Gyárában a 400 fő­re tervezett szociális helyisé­geket jelenleg nyolcszázan ve­szik igénybe, de már épül az Új iroda és szociális létesítmé­nyeket magába foglaló épület, amely jövőre 1200 dolgozónak nyújt kényelmes elhelyezést. Elkészült a szociális létesítmé­nyek bővítési programja a Kő­olajipari Vállalatnál is, ahol jövőre látnak hozzá az új öltö­ző­­fürdő építéséhez. 1971-re a gyár valamennyi munkásának lesz fehér-fekete öltözője, kul­turált fürdője. A szakszervezetek érdekvé­delmi funkcióinkból eredően sajátos eszközeikkel segítik, tá­mogatják a vállalatok terve­zett intézkedéseinek valóra váltását. K. I. Amíg a mandátum le nem jár... Nyugdíj előtt S. Teleki Dé­nes, a zalaegerszegi járási ta­nács titkárságának főelőadója. — Még egy hónapom van — mondja, s gyorsan számot vet életútjával. — Negyvennyolc évet szolgáltam az államigaz­gatásban. Balatonfüreden kezdtem, majd rövidesen Za­laegerszegre kerültem, mint törvényhatósági díjnak. Iroda­­kezelő lettem, aztán adminiszt­rációs előadó, panaszügyi elő­adó, végül pedig főelőadó. Mindig itt szolgáltam a megye­székhelyen, a tanácsok meg­alakulásától kezdve pedig a zalaegerszegi járási tanácson dolgozom. — Melyik volt a legnehezebb munkaterület? — A panaszügyek intézése. Évente ezerkétszáz—ezernegy­­száz ügyben kellett intézked­nem, közügyekben és magán­­jellegűekben egyaránt. Hát igen, voltak akik nehezteltek rám, de én akkor is csak jo­gos panaszt intéztem el, mert azt tartottam és tartom, hogy az igazságnak és a törvényes­ségnek kell érvényesülnie. Ezt az elvet képviselte min­dig a szakszervezetben is. Ala­pító tagja volt a szakszerve­zeti bizottságnak,­­­mindjárt megválasztották gazdasági fe­lelősnek, azóta — majdnem húsz éve — ezen a poszton dolgozik. November 5-én Bu­dapesten a Közalkalmazottak Szakszervezete székházában vette át a Szakszervezeti Mun­káért kitüntető jelvény ezüst fokozatát . Nem vártam a kitünte­tést, csak a meghívó levélből tudtam meg. Mit tagadtam: jól esett. Nézze, elég sok sza­ladgálással jár a gazdasági fe­lelősi poszt, hiszen valameny­­nyi községi tanácsi dolgozó a mi szervezetünkbe tartozik, 422 szakszervezeti tag bélyeg­­ügyeit intézni önmagában sem könnyű. Mégis én szívesen csi­nálom ezt, örömömet lelem benne. Az imént hozta el a tagbé­lyegeket egy hónapra 6480 fo­rint értékűt. S ez a pénz min­den hónapban pontosan befo­lyik a számlára, tagdíjhátralék nincs. Pedig a tagság túlnyo­mó többsége szétszórtan, a községi tanácsoknál dolgozik. — Hogyan csinálja a bélyeg­terjesztést? — Egyszerű. A bizalmiak út­ján, meg személyesen is. Rendkívül sokat mozog — mondják róla a munkatársai. Neki nem volt akadály, ha bármelyik községbe ki kellett jutnia elintézni a hivatalos dolgot, vagy a szakszervezeti ügyeket. Rossz közlekedés, fű­­tetlen szoba, kint alvás? Az sem számított — Bírta ezt a megterhelést? — Kérem, a feladatot min­dig el kell végezni — mind­össze ennyi a válasza. S alig fejezi be a mondatot, kopog­nak, bejön egy községi tanács­­titkár, s azt mondja: — Dénes bácsi, az elnök­­asszonyunknál voltunk beteg­­látogatáson. — Hogy van a beteg? Jól? Örülök neki és üdvözlöm. Mit vittek neki? .. Csokoládét? Jó, ki is fizetem, és kérem, ha be­teg lesz valaki, csak menjenek látogatóba, a számlát pedig küldjék be. Aztán hozzám fordul: — Megszerveztük a beteg­látogatást, kis ajándékkal. Kell ez. No, aztán mindig elintéz­zük a segélykérelmeket, egyéni ügyeket, évente körülbelül nyolcvanezer forintos a költ­ségvetésünk. Igyekszünk ezt jól rendben tartani. Sok munkával jár. Dénes bácsinak mégis van ideje új ötletekre, például arra, hogy más szervektől is elhozza a fel nem használt üdülőbeuta­lót, így aztán a kereten felül is üdültethet a járási tanács. Igyekszik mindenkinek gyor­san elintézni a kéréseit, büsz­ke arra, hogy náluk száz szá­zalékos a szervezettség — eb­ben neki is jelentős munkája van —, no és, hogy náluk ren­delték meg a legtöbben a Köz­alkalmazottak című lapot — jónéhány előfizetőt a szerve­zett —, szóval — mint mondja — jól érzi magát, amikor van mit csinálnia. Mert nemrégi­ben jött meg kéthetes üdülés­ről, s jó volt pihenni — mond­ja.» Szereti a munkatársait, azok is nagy szeretettel nyilatkoz­nak róla, nem szívesen gon­dolnak arra, hogy Dénes bácsi nyugdíjba megy közülük rövi­desen. ő erre azt mondja: — Bejövök majd mindig, mert úgysem tudnék meglenni a munkahely nélkül. — S ki veszi át a szakszer­vezeti tisztséget? — Senki. Tovább végzem a­unkát, amíg a mandátum se­­m jár. Vékony Gyula. Teleki Dénes átveszi a kitüntetést IMS. december L A moszkvai Gum magyarországi ruhabemutatóra készül A magyar—szovjet divat­együttműködés jegyében első­ízben fogják megrendezni a Gum áruház ruhabemutató­ját Budapesten, Szegeden és Debrecenben. A Május 1., a Vörös Október és a Debrece­ni Ruhagyár, valamint a Gum áruház között létrejött megállapodás értelmében ke­rül sor kölcsönös alapon a divatbemutatókkal egybekö­tött szakmai, divattervezői ta­pasztalatcserére. A Gum áruház 19 tagú kül­döttsége december 4-én uta­zik a magyar fővárosba. El­utazásukat megelőzően pénte­ken a szakembereknek be­mutatták több száz darabból álló kollekciójukat. A mo­dern vonalú női kosztümök, gazdagon prémezett estélyi ru­hák és téli kosztümök, nerc- és karakülbundák, valamint férfi öltönyök változatos szí­nekben és fazonokban kerül­nek bemutatásra a magyar kö­zönség előtt. A delegáció tagjai között tizenegy maneken, valamint a Gum áruház négy divatterve­zője foglal helyet. A Május 1., a Vörös Októ­ber és a Debreceni Ruhagyár szovjetunióbeli divatbemuta­tójára a jövő évben kerül sor. (MTI)

Next