Zalai Hírlap, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

a Selejt nélkül R apóctól gépek mesterének tartják a Zala megyei Kézműipari Vállalatnál Farkas Ferencnél Lyukazó, gombozó gépen egyaránt selejt nélkül dolgozik. (Kiss Fenne felvitele) Nincs már gázszünet Egy újítás eredménye A Jót gyorsan megszokja az ember. Sőt, mint a jelen esetben is történt, bizonyos idő után már természetesnek vesszük. Ma már ugyanis magától értetődő, hogy bizonyos ideje nincsenek Nagykanizsán a szokásos péntek és Zalaegerszegen a csütörtök délutáni gázszünetek. Szemerédi József, a KÖGÁZ újítási előadója adott magyarázatot a dologra. — Két újítónk, Rétfalvi László és Gyana Sándor, már jó ideje foglalkoztak egy megoldás kidolgozásával, ami új lakások bekötése esetén szükségtelenné teszi a vezetékrendszer teljes lezárását, illetve a gázszolgáltatás szüneteltetését Munkájuk sikerrel járt, s néhány hete megszületett az újítás, "nyomás alatti vezetékre való rákötés" megnevezéssel. A korábbi gyakorlat szerint az utca eleji tolózárakat, amelyekkel a vezetékrendszer szakaszolva van, újabb épületek rákötése esetén le kellett zárni, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a környéken szüneteltetni kellett a szolgáltatást — mondja az újítási előadó. — Mi az Új megoldás lényege? A nyomás alatti vezetékre való rákötés megnevezésű újítás lényege, egy olyan csőfúró berendezés megszerkesztése, amellyel a nyomás alatt levő csövet közvetlenül a megfúrás után el lehet tömíteni, a vezetéket tehát nem szükséges lekapcsolni — mondja az újítási előadó. • A megoldás egyébként csak az új rákötéseknél teszi szükségtelenné a szolgáltatás szüneteltetését Nagyobb hiba elhárítása esetén, a vezetékrendszer átalakításánál s egyéb esetekben előfordulhat hogy a szolgáltatást szüneteltetni kell, de erre, mint a KÖGÁZ-nál elmondották, évente két-három esetben kerülhet sor. Az újítást mind Nagykanizsán, mind a megyeszékhelyen bevezették, s az új vezetékek már ezzel a megoldással kerülnek kiképzésre. A szolgáltatás színvonalának növelése szempontjából jelentős újítás kidolgozói milyen díjban részesültek? — Az újítók, mivel a megoldás gazdasági hatását nem lehet megállapítani, eszmei díjat kaptak, ötezer forintot — hangzik a válasz. Ba. Z. Szabadegyetemek, külföldi tapasztalatcserék a TIT agrárszakosztálya programjában A TIT Zala megyei szervezetének Mezőgazdasági és Élelmezésügyi szakosztálya nemrég állította össze munkatervét, amelyben a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetével és a megyei tanáccsal közös nagy rendezvények is szerepelnek. Jelentős rendezvényre kerül sor december 5-én Zalaegerszegen. A Megyei Művelődési Házban mezőgazdasági szakemberek tanácskozása keretében választ új vezetőséget a megyei agráregyesület s ez alkalommal előadást tart dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a Magyar Agráregyesület elnöke. Január közepén közgazdasági tanácskozásra kerül sor, három szekcióban kereskedelmi, ipari és agrár szakemberek részére. A zártkertrendezéssel kapcsolatos kérdésekről Gelsén és Zalaszentbalásson rendeznek tapasztalatcserét. Ősszel országos jellegű rendezvény színhelye lesz Zala megye, az állami gazdaságokban hűtőházi bemutatókra kerül sor. Januárban kerül sor a tszvezeték továbbképzésére Egerváron. A TIT agrárszakosztálya érdekes programmal készül erre. Neves fővárosi előadókat kér fel hogy a továbbképzésre munkalélektani és pszichológiai témákból tartsanak előadásokat A falusi mezőgazdasági dolgozók részére az új idényben négyszáz előadást szerveznek. Harmincöt községben rendeznek tsz-akadémiát. Egyedi előadásokat is tartanak szerte a megyében. Állategészségügy, növényvédelem, talajjavítás, zártkertrendezés, Eger-szőlő telepítés szerepel a témák között Közreműködnek a különféle mezőgazdasági tapasztalatcserék szervezésében is. Új dolog lesz, hogy a tapasztalatszerzésért túllépik az országhatárt is. Jugoszláviában tanulmányozza majd egy csoport a kukoricatermesztési módszereket, s megkezdték egy olaszországi út szervezését is, amelynek az a célja, hogy a megyénkben fellendülőben lévő gesztenyetermesztéshez tapasztalatokat gyűjtsünk. A terv ismeretében elmondható, hogy a hallgatók érdeklődési körének és igényeinek megfelelően sokoldalú, gazdag programot készített a TIT mezőgazdasági és élelmezésügyi szakosztálya. A Barátság őrs közbelép... MINDIG OTT TEREMNEK, ahol szükség van rájuk. Tibori néninek, Karlovicsnéninek összevágták a tűzifáját, a kertben gyomláltak, Baráth néninek az udvarát tették rendbe. Ha megtudják, hogy valahol a faluban idős embereknek segítségre van szükségük, a búcsúszentlászlói nyolcadikosok egyemberként vállalják a munkát A napokban egy újabb „nemes tettről” érkezett jelzés a szerkesztőségünkbe. Levelet kaptunk Búcsúszentlászlóról Gruber Margit nénitől. Pár sor ugyan a levél, de annál többet mond. Egy idős, beteg asszony háláját és köszönetét tolmácsolta az úttörők segítségéért. — A mi osztályunk két őrsből áll — mondja Kollarics Sanyi a nyolcadik osztályban — mi, fiúk a Rakéta őrs vagyunk, a lányoké a Barátság név. Megtudtuk, hogy Manci néni kukoricája még leszedetlen, így elmentem hozzá, hogy szívesen venné-e, ha segítenénk. .. Borsos Margit, a Barátságőrs vezetője veszi át a szót: — Elhatároztuk, hogy tanítás után leszedjük. Az igazgató bácsi javasolta, hogy ne várjunk addig, két gyakorlati óránk van, csináljuk meg a foglalkozás keretében, így csak a mi őrsünk dolgozott, a fiúk mással voltak elfoglalva, de azért „képviseltették” magukat. Sanyi velünk tartott.. — Nagy munka volt? — Ugyan — nevetnek a lányok — huszonnégy sor volt mindössze. Nekünk ez semmi, de Manci néninek sokat jelentett. Igaz, hideg volt már nagyon, kabátban törtük a kukoricát. Amikor végeztünk, néhányan ott maradtunk még és felhordtuk a padlásra. Éppen ideje volt, mert másnap leesett a hó... — Nagy dolognak tartjátok? — Nem. Ez természetes. Enynyit elvárhatnak tőlünk az idős emberek... GRUBER MARGIT néninek más a véleménye. — Kétszer volt agyvérzésem, a jobbfelem béna — mondja könnyezve —. Egyedül vagyok, senkim sincs. Gyűjtögettem a nyugdíjamból napszámosra, aki leszedi a kukoricám, de nem kaptam. Féltem, hogy nem tudom betakarítani, a bányák is már nagy kárt tettek benne. Kell a kukorica, van néhány tyúkom, hogy valami élőlény legyen körülöttem. S akkor jöttek a gyerekek... Csak úgy folytak a könnyeim szólni is alig tudtam hozzájuk Nagyon jó gyerekek. Még a tanárnőjük is itt dolgozott velük. Nem akartam ingyen, de nem fogadtak el semmit. Azt mondták, hogy ezt azért tették, mert úttörők... így is került be az őrsi naplóba... S. M. ZALAI HÍRLAP Nagyobb lehetőségek — óvatos felhasználás A dolgosok életkörülményeinek alakulása — az SZMT ülése tükrében A Szakszervezetek Zala megyei Tanácsa legutóbbi ülésén a megyei bizottság nélküli szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységéről tárgyalt Különösen két tényező került nagyító alá. Miként használták ki a vállalatok a dolgozók életszínvonalát életkörülményeit döntően befolyásoló bérfejlemtési, béremelési lehetőségeiket s milyen szociális ellátásban részesítik dolgozóikat Differenciált felhasználási Az említett kérdések felvetése napjainkban különösen indokolt A gazdasági mechanizmus reformja nyomán a bér és a szociális ellátás mindinkább vállalati tényezővé válik, tekintve, hogy a vállalatai által fizetett személyi jövedelmek, szociális juttatások döntően a vállalati nyereségtől függenek. A témában elhangzott beszámoló és a felszólalások egyaránt azt tükrözik, hogy a zalai vállalatoknál rendkívül differenciált az anyagi ösztönzés, a bérgazdálkodási rendszer, s — a nagyobb önállóság nyomán — jelentős szóródást mutat a bérfejlesztés. Általános tapasztalat, hogy az üzemek kissé óvatosan bántak az idén a bérekkel. A Zalaegerszegi Ruhagyárban például az év elején a végrehajtható bérszínvonal-emelés 50 százalékát használták csak fel, a többit áprilisban, majd októberben adták ki. A vállalat az óvatosságot főként azzal indokolja, hogy a bérfejlesztést igyekezett megfelelő eredményeikkel alátámasztani. Pozitívuma viszont a ruhagyári bérpolitikának, hogy az év elején végrehajtott bérszínvonal-javítás kizárólag a közvetlen termelő munkásokat érintette, a bérarányok javítását szolgálta. Ugyancsak pozitívum, hogy — az eredmény láttán — a tervezettnél nagyobb öszszeget használtak fel bérfejlesztésre — a részesedési alap terhére. Csak az alkalmazottaknak Még óvatosabbnak bizonyult a bérfejlesztési lehetőség kihasználása során az Egyesült Izzó nagykanizsai Fényforrás Gyára. A korábbi gyakorlatnak megfelelően állapították meg az üzem alkalmazottjainak, munkásainak idei bérét , két és fél százalékkal a tavalyi szint felett A gyáregység azonban csak szeptember 19-én nyúlt először hozzá a kapott bér felhasználásához. Az is feltűnő, hogy ekkor is csak az alkalmazottak részesültek béremelésben, a munkások harmadik negyedévi keresete az engedélyezett napi kereset 95—96 százalékát (Ti csak ez Bizonyos mértékig magyarázza a gyáregység említett bérpolitikáját az a tény, hogy a gyáregység létszáma az idén csaknem megkétszereződött, s a betanuló kezdő dolgozók bére az alacsonyabb besorolások köré csoportosul. Ettől függetlenül — mint azt a Szakszervezetek Zala megyei Tanácsa ülésén is hangoztatták — az üzem bérpolitikáját a követelményeknek megfelelően korrigálni kell Az említetteknél is óvatosabban bántak a bérrel a tröszti felügyelet alá tartanó vállalatoknál. A Zalai Kőolajipari Vállalat a 16-os Autóközlekedési Vállalat egyaránt két százalékos bérfejlesztést kapott a bérszínvonalban, és két-két százalékos fejlesztési lehetőséget a részesedési alap terhére. Ennek ellenére a 16-os Autóközlekedési Vállalatnál csak a fejlesztési lehetőség 46 százalékát használták fel, a Zalai Kőolajipari Vállalat pedig még a bázis bérszínvonalát sem merítette ki. Az Autóközlekedési Vállalat bérügyi mérlegét javítja, hogy év közben 320 ezer forintot már kifizettek a részesedési alap terhére, de a Zalai Kőolajipari Vállalatnál erre sem került sor. A dolgozók élettani vonalát mindinkább a személyi jövedelmek alakítják. A szakszervezetete — mint erre a beszámoló is utalt — a jövőben még nagyobb figyelmet szenteli* a vállalati bérgazdálkodásra, s igyekezni* előmozdítani, hogy bérfejlesztési lehetőségeikkel megfelelően éljenek m üzemek. Bixtani tervek Sok szó esett m tanácknéson az említett vállalatok randális helyzetéről. A GanzMÁVAG zalaegerszegi gyáregysége kivételével úgyszólván minden érintett üzem szociális gondokkal küzd. A Zalaegerszegi Ruhagyárban a termelőkapacitás bővítése érdekében öltözőket, mondókat használtak fel termelési célokra, s ezáltal zsúfoltságot idéznek elő. A Zalai Kőolajipari Vállalatnál, az Egyesült Izzó Nagykanizsai Fényforrás Gyárában ugyancsak kevés az öltöző, fürdő. Biztató, hogy mindhárom vállalatnál már folyamatban van a gondok végleges megoldása. A Zalaegerszegi Ruhagyárban hamarosan átadják rendeltetésének az új raktárát amely nemcsak a gyár fürdő-, öltöző-gondjait oldja meg, hanem a munkahelyek túlzsúfoltságát is. Az Egyesült Izzó nagykanizsai Fényforrás Gyárában a 400 főre tervezett szociális helyiségeket jelenleg nyolcszázan veszik igénybe, de már épül az Új iroda és szociális létesítményeket magába foglaló épület, amely jövőre 1200 dolgozónak nyújt kényelmes elhelyezést. Elkészült a szociális létesítmények bővítési programja a Kőolajipari Vállalatnál is, ahol jövőre látnak hozzá az új öltözőfürdő építéséhez. 1971-re a gyár valamennyi munkásának lesz fehér-fekete öltözője, kulturált fürdője. A szakszervezetek érdekvédelmi funkcióinkból eredően sajátos eszközeikkel segítik, támogatják a vállalatok tervezett intézkedéseinek valóra váltását. K. I. Amíg a mandátum le nem jár... Nyugdíj előtt S. Teleki Dénes, a zalaegerszegi járási tanács titkárságának főelőadója. — Még egy hónapom van — mondja, s gyorsan számot vet életútjával. — Negyvennyolc évet szolgáltam az államigazgatásban. Balatonfüreden kezdtem, majd rövidesen Zalaegerszegre kerültem, mint törvényhatósági díjnak. Irodakezelő lettem, aztán adminisztrációs előadó, panaszügyi előadó, végül pedig főelőadó. Mindig itt szolgáltam a megyeszékhelyen, a tanácsok megalakulásától kezdve pedig a zalaegerszegi járási tanácson dolgozom. — Melyik volt a legnehezebb munkaterület? — A panaszügyek intézése. Évente ezerkétszáz—ezernegyszáz ügyben kellett intézkednem, közügyekben és magánjellegűekben egyaránt. Hát igen, voltak akik nehezteltek rám, de én akkor is csak jogos panaszt intéztem el, mert azt tartottam és tartom, hogy az igazságnak és a törvényességnek kell érvényesülnie. Ezt az elvet képviselte mindig a szakszervezetben is. Alapító tagja volt a szakszervezeti bizottságnak,mindjárt megválasztották gazdasági felelősnek, azóta — majdnem húsz éve — ezen a poszton dolgozik. November 5-én Budapesten a Közalkalmazottak Szakszervezete székházában vette át a Szakszervezeti Munkáért kitüntető jelvény ezüst fokozatát . Nem vártam a kitüntetést, csak a meghívó levélből tudtam meg. Mit tagadtam: jól esett. Nézze, elég sok szaladgálással jár a gazdasági felelősi poszt, hiszen valamenynyi községi tanácsi dolgozó a mi szervezetünkbe tartozik, 422 szakszervezeti tag bélyegügyeit intézni önmagában sem könnyű. Mégis én szívesen csinálom ezt, örömömet lelem benne. Az imént hozta el a tagbélyegeket egy hónapra 6480 forint értékűt. S ez a pénz minden hónapban pontosan befolyik a számlára, tagdíjhátralék nincs. Pedig a tagság túlnyomó többsége szétszórtan, a községi tanácsoknál dolgozik. — Hogyan csinálja a bélyegterjesztést? — Egyszerű. A bizalmiak útján, meg személyesen is. Rendkívül sokat mozog — mondják róla a munkatársai. Neki nem volt akadály, ha bármelyik községbe ki kellett jutnia elintézni a hivatalos dolgot, vagy a szakszervezeti ügyeket. Rossz közlekedés, fűtetlen szoba, kint alvás? Az sem számított — Bírta ezt a megterhelést? — Kérem, a feladatot mindig el kell végezni — mindössze ennyi a válasza. S alig fejezi be a mondatot, kopognak, bejön egy községi tanácstitkár, s azt mondja: — Dénes bácsi, az elnökasszonyunknál voltunk beteglátogatáson. — Hogy van a beteg? Jól? Örülök neki és üdvözlöm. Mit vittek neki? .. Csokoládét? Jó, ki is fizetem, és kérem, ha beteg lesz valaki, csak menjenek látogatóba, a számlát pedig küldjék be. Aztán hozzám fordul: — Megszerveztük a beteglátogatást, kis ajándékkal. Kell ez. No, aztán mindig elintézzük a segélykérelmeket, egyéni ügyeket, évente körülbelül nyolcvanezer forintos a költségvetésünk. Igyekszünk ezt jól rendben tartani. Sok munkával jár. Dénes bácsinak mégis van ideje új ötletekre, például arra, hogy más szervektől is elhozza a fel nem használt üdülőbeutalót, így aztán a kereten felül is üdültethet a járási tanács. Igyekszik mindenkinek gyorsan elintézni a kéréseit, büszke arra, hogy náluk száz százalékos a szervezettség — ebben neki is jelentős munkája van —, no és, hogy náluk rendelték meg a legtöbben a Közalkalmazottak című lapot — jónéhány előfizetőt a szervezett —, szóval — mint mondja — jól érzi magát, amikor van mit csinálnia. Mert nemrégiben jött meg kéthetes üdülésről, s jó volt pihenni — mondja.» Szereti a munkatársait, azok is nagy szeretettel nyilatkoznak róla, nem szívesen gondolnak arra, hogy Dénes bácsi nyugdíjba megy közülük rövidesen. ő erre azt mondja: — Bejövök majd mindig, mert úgysem tudnék meglenni a munkahely nélkül. — S ki veszi át a szakszervezeti tisztséget? — Senki. Tovább végzem aunkát, amíg a mandátum sem jár. Vékony Gyula. Teleki Dénes átveszi a kitüntetést IMS. december L A moszkvai Gum magyarországi ruhabemutatóra készül A magyar—szovjet divategyüttműködés jegyében elsőízben fogják megrendezni a Gum áruház ruhabemutatóját Budapesten, Szegeden és Debrecenben. A Május 1., a Vörös Október és a Debreceni Ruhagyár, valamint a Gum áruház között létrejött megállapodás értelmében kerül sor kölcsönös alapon a divatbemutatókkal egybekötött szakmai, divattervezői tapasztalatcserére. A Gum áruház 19 tagú küldöttsége december 4-én utazik a magyar fővárosba. Elutazásukat megelőzően pénteken a szakembereknek bemutatták több száz darabból álló kollekciójukat. A modern vonalú női kosztümök, gazdagon prémezett estélyi ruhák és téli kosztümök, nerc- és karakülbundák, valamint férfi öltönyök változatos színekben és fazonokban kerülnek bemutatásra a magyar közönség előtt. A delegáció tagjai között tizenegy maneken, valamint a Gum áruház négy divattervezője foglal helyet. A Május 1., a Vörös Október és a Debreceni Ruhagyár szovjetunióbeli divatbemutatójára a jövő évben kerül sor. (MTI)