Zalai Hírlap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

Mai számunkból: ~‹ Aletív ifjúsági brigádok ~‹ Júliusban megkezdődik a kanizsai kórház építése ›· BÉCSI BARANGOLÁS: ‹‹ Mi történt Beleznán? ~· Benépesü­l­tek a labdarúgópályák ›‹ Egy délután a sok kosál ~‹ A lottó nyerőszámai Aláírták Magyarország és a Szovjetunió 1969-re szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvét Moszkva (TASZSZ). Pénte­ken Moszkvában befejeződtek a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kereskedelmi kül­döttségének tárgyalásai. A tárgyalások eredménye­ként dr. Biró József külkeres­kedelmi miniszter, a magyar küldöttség vezetője és Nyiko­­laj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, a szovjet delegáció vezetője alá­írta a két ország 1969-re szóló árucsereforgalmi jegyzőköny­vét Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy a Ma­gyarország és a Szovjetunió közötti külkereskedelmi for­galom sikeresen fejlődik. Az aláírt jegyzőkönyv értelmében 1969-ben a kölcsönös szállítá­sok volumene — az 1968. évi­hez képest — 7 százalékkal növekszik és értéke eléri az 1,3 milliárd rubel összeget. A Szovjetunió változatlanul Ma­gyarország fő kereskedelmi partnere, s több mint egyhar­­mad arányban részesedik Ma­gyarország külkereskedelmi forgalmában. A maga részéről Magyarország is az egyik ve­zető helyet foglalja el a Szov­jetunió külkereskedelmében. Az 1969. évre szóló árucse­­reforgalmi jegyzőkönyv elő­irányozza a Szovjetunióból Magyarországra irányuló szál­lítások növelését, a hosszúle­járatú megállapodásban rögzí­tett mennyiségeken felül a magyar népgazdaság szem­pontjából fontos árukból. Magyarország 1969-ben kü­lönböző nyersanyagokat és élelmiszereket, ipari berende­zéseket, mezőgazdasági gépe­ket, személy- és tehergépko­csikat, valamint légiközleke­dési eszközöket vásárol a Szovjetuniótól. Ugyanakkor autóbuszokat, hajókat, hírköz­lési berendezéseket, élelmi­­szeripari és vegyipari beren­dezéseket, továbbá jelentős mennyiségű közfogyasztási árut szállít a Szovjetuniónak. Az 1969-re szóló megállapo­dás sikeres megvalósítása elő­segíti a népgazdasági tervek teljesítését és mindkét ország lakossága szükségleteinek még teljesebb kielégítését. Az aláírás után dr. Biró Jó­zsef és Nyikolaj Patolicsev be­szédet mondott. Az ünnepélyes eseményen jelen volt Szipka József, Ma­­gyaroszág moszkvai nagykö­vete, valamint Mihail Kuzmin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének első helyettese. Willi Brandt a almagi­egrezwief Bonn (MTI). Az NSZK-ban tovább élesedik a vita az atomsorompó-szerződéshez va­ló csatlakozás ügyében. Mi­után Strauss és Bartel élesen állást foglalt az aláírás ellen, Brandt külügyminiszter most a szociáldemokrata párt sajtó­­szolgálatának pénteki kiad­ványában azt írja, hogy a szerződés aláírása „annak minden hiányossága ellenére egyfajta egyenjogúságot hozna az NSZK számára a népek családjában”. A külügyminiszter azt írja, hogy a szerződést sehol sem fogadták kitörő lelkesedéssel, bizonyos azonban, hogy a 89 államot, amely már csatlako­zott a szerződéshez, továbbiak is fogják követni. „Az aláíró országok államférfiai bizonyá­ra nem butábbak nálunk” — írja Brandt. Maga a francia kormány, amely nem írta alá az okmányt, nagyon komolyan figyelmeztette Bont, ne en­gedje, hogy az a benyomás tá­madjon, miszerint az NSZK atomfegyver birtoklására tö­rekszik — hangoztatja Brandt. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 26. szám Áras 70 fillér 1969. február 1., szombat Brezsnyev üzenetet küldött Nasszernak Diplomáciai tárgyalások a közel-keleti helyzetről Kairó. (MTI). Az Al Ahram pénteki száma idézi a közel­­keleti hírügynökségnek azt az értesülését, hogy Selepin, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke, aki a 4. arab szakszervezeti kong­resszuson résztvevő szovjet küldöttséget vezeti, fontos üzenetet hozott Brezsnyevtől Nasszer elnöknek. A hírügy­nökség értesülése szerint Nasz­­szer hosszasan tanácskozott Selepinnel az üzenet tartalmá­ról. Részleteket a lap neve kö­zölt, csupán annyit, hogy az üzenet a közel-keleti konflik­tussal kapcsolatban több olyan kérdést tartalmazott, ame­lyekkel a szovjet vezetők az elmúlt napokban foglalkoztatt. Kairó. (MTI). Dr. Házi Ven­cel külügyminiszterhelyettes pénteken délben az EAK kül­ügyminisztériumának vendé­geként Kairóba érkezett. A re­pülőtéren Szamih Anvar kül­ügyi államtitkár és az egyip­tomi külügyminisztérium több vezető munkatársa, magyar részről Szarka Károly nagykö­vet fogadta. A magyar kül­­ügyminiszterhelyettes három­napos látogatása során megbe­széléseket folytat az EAK kül­ügyminisztériumának illetékes vezetőivel a két ország kap­csolataival, valamint az idő­szerű nemzetközi helyzettel, ezen belül a közel-keleti vál­sággal összefüggő kérdésekről. Találkozik Mahmud Favzival, az EAK elnökének külpoliti­kai tanácsadójával is. Dr. Házi Vencel Kairóból Damaszkusz­ba utazik. Kairó. (MTI). Hejkal, az Al Ahram főszerkesztője szoká­sos pénteki vezércikkében az Egyesült Államok közel-keleti politikájával foglalkozik. Hangsúlyozza, hogy a Szovjet­unió álláspontja a közel-keleti válságban határozott és vilá­gos, míg Nagy-Britanniáé ho­mályos. Hejkal megállapítja, ho­gy az Egyesült Államok ál­láspontja, Nixon szavai sze­rint, újabb megfontolás tár­gyát képezi. Az eredmény rendkívül fontos, hiszen az Egyesült Államok az egyetlen hatalom, amely tényleges nyo­mást gyakorolhat Izraelre. Tel Aviv. (MTI). Tel Aviv arab negyedében csütörtökön mintegy nyolcszáz küldött részvételével megkezdődött az Izraeli Kommunista Párt XVI. kongresszusa. A beszámolót Meir Vilner, a párt vezetője tartotta. Vilner kifejtette, hogy az izraeli vezetők azért nem akarnak békét, mert ez azt jelentené, hogy Izraelnek meg kellene oldatnia az arab menekültek problémáját, és ki kellene vonulnia a meg­szállt területekről. Wilner fel­szólította az izraeli vezetőket, hogy szakítsanak az amerikai imperialistákkal. ★ Bagdad. (MTI): Abdullah Szallam iraki tájékoztatási mi­niszter csütörtöki sajtóérte­kezletén kijelentette, hogy az országban széleskörű kémhá­lózat tevékenykedik, s éppen ezért további bírósági perek és kivégzések várhatók. Ki ellen irán­yul a NATO hadgyakorlat A Prace cikke Prága (MTI): A Prace „A nagy hadgyakorlat” címen foglalkozik a csehszlovák ha­táron lezajló amerikai—nyu­gatnémet katonai manőverek­kel. A kérdés az — írja —, hogy az erődemonstrációnak mi az értelme, ki ellen irányul? Csehszlovákia ellen ? Aligha, ez a visszhangja azoknak a viharos eseményeknek, melye­ket Csehszlovákia néhány hó­napja átélt Azonban sokkal valószínűbb, hogy a NATO a csehszlovák határnál néhány saját belső problémáját akarja megoldani. A gyakorlatnak többek kö­zött be kell bizonyítani — írja a Place —, hogy az USA igen rövid idő alatt növelni képes hadseregének létszámát Euró­pában, valamint, hogy egy esetleges összeütközés első fá­zisában taktikai atomfegyve­reket is használni kíván. A cikk felteszi a kérdést, hogy ez az erődemonstráció a cseh­szlovák határ közelében még a Johnson-kormány öröksége, vagy pedig egy új kurzus be­vezetése. A mi aggályainkat az váltja ki — írja a lap —■, hogy határaink közelében zaj­lik a gyakorlat, s jelentőségé­vel alkalmas a feszültség szí­tására akkor, amikor az eu­rópai államoknak nyugalomra és békére van szükségük, füg­getlenül társadalmi berende­zésüktől. Hadgyakorlat a csehszlovák határ mentén Amerikai és nyugat-német csapatok részvételével mindösz­­sze 40 kilométernyire a csehszlovák határtól provokációs hadgyakorlat folyik. Képünkön: az amerikai 24. hadosztály első dandárjának harckocsijai haladnak át egy bajor kisvá­______ (Telefoto : AP-MN­-KS) L Cl v­t— 1 4-Lp- Ckh rt 1 ^ V——1 ( Óriási alumínium­csarnok Előregyártott elemekből épül az Inotai Alumíniumkohó új üzemcsarnoka. Az ország legnagyobb alumíniumcsarnokának építői már a belső szerelésen dolgoznak. (MTI foto — Kovács Sándor felvétele) I az Elnöki Tanács illése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megtárgyalta és módosí­totta a mezőgazdasági rendel­tetésű földek védelméről szóló 1961. évi 6. törvény egyes ren­delkezéseit; továbbá: felhatalmazta a Miniszter­­tanácsot a legelő- és apaállat­­gazdálkodás rendjének szabá­lyozására; a Komárom megyei 9. szá­mú országgyűlési választóke­rületben elhalálozás miatt megüresedett képviselő­hely betöltésére május 18-ra új vá­lasztást tűzött ki; a belügyminiszter jelentése alapján megtárgyalta az el­múlt évben a honosítással, vissza­honosítással és a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátással kapcsolat­ban végzett munkát. A beszá­molót az Elnöki Tanács jóvá­hagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI). Befejezte zalai látogatását Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese Tímár Mátyás elvtárs, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese tegnap, zalai látogatásának második napján, délelőtt, a megyei pártszékház tanácsko­zó termében a megye párt, ál­lami, gazdasági és tömegszer­­vezeti vezetőit tájékoztatta az időszerű gazdaságpolitikai kér­désekről. Ismertette az elmúlt év gaz­dasági eredményeit, benne az új gazdasági mechanizmus el­ső évi tapasztalatait, az 1969 évi terveket, valamint az 1971 —1975. évi, negyedik ötéves terv alapvető népgazdaság­fejlesztési koncepcióit Elő­adása során kitért azokra a kérdésekre, amelyeket a me­gyei pártbizottság előzőleg el­juttatott hozzá. Részletes vá­laszt adott azokra a kérdések­re is, amelyeket a jelenlevők tettek fel. A közvetlen hangú, nyílt, a népgazdaság minden fontos problémájáról képet adó tájé­koztatót a jelenlevők nevében Varga Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára kö­szönte meg. A kormány elnökhelyettese a délutáni órákban megtekin­tette a Göcseji Falumúzeu­­látogatást tette a megyei tanácsnál, majd az esti órák­ban az egervári várat érintve utazott el megyénkből. Napirenden a Nemzeti Panteon ügye A Hazafias Népfront fővá­rosi tevékenységében is fel­lendülést hozott az óesztendő — állapította meg a Hazafias Népfront megújított budapesti bizottságának számvetése. Egész sor új akció, közérdekű kezdeményezés fémjelezte a mozgalom munkáját. Budapesti, sőt országos ügy a Nemzeti Panteon megterem­tése, amellyel a népfront fő­városi küldöttértekezletén és IV. kongresszusán is foglalkoz­tak. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának klubjában pénteken ünnepélyesen aláír­ták a Nemzeti Pantheon meg­teremtését szolgáló társadalmi munkáról szóló szocialista szerződéseket. Az okmányokat Bodonyi Pálné, a Hazafias Népfront budapesti bizottságá­nak titkára, dr. Halász Ottó, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az építőmérnöki­ kar dékánja, dr. V. Nagy Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékve­zető tanára, az építőmérnöki­kar pártszervezetének titkára, dr Tóth Gábor egyetemi ta­nár, az Eötvös József kollé­gium igazgatója és Kállai Gyula, a KISZ budapesti bi­zottságának osztályvezetője látta el kézjegyével. A Budapesti Műszaki Egye­tem építőmérnöki karának hallgatói a Nemzeti Pantheon­­ra vonatkozó tervpályázat ki­írásához szükséges geodéziai felmérés elvégzésére vállaltak kötelezettséget. A feladat meg­oldásához már a múlt évben hozzákezdtek. Az Eötvös Jó­zsef kollégium lakói jegyzéket állítanak össze nemzeti múl­tunk nagyjairól, mindazokról a politikusokról, írókról, tudó­sokról, művészekről, akik he­lyet érdemelnek a Nemzeti Pantheonban. Ezzel egyidejű­leg összefoglalják, megírják életrajzukat is, hogy megbíz­ható alapot nyújtsanak a ké­sőbbi döntéshez. Az egyete­misták akciójával párhuzamo­san neves művészek, művé­szettörténészek bírálják el a Kerepesi temetőben felállított szobrok és síremlékek művé­szi értékét. Az elmúlt hónapokban a te­mető egyötödét járták be, s megállapították, hogy csupán a kisebb szobrok és síremlé­kek értéke meghaladja a 25 millió forintot. A leendő Nem­zeti Pantheon az ország leg­nagyobb szobormúzeuma, ahol szinte valamennyi számottevő szobrászművész alkotásait megtalálhatjuk. Az ünnepi aktus alkalmával bejelentették, hogy a Hazafias Népfront budapesti bizottsága a fővárosi tanáccsal együtt memorandumban fordult a kormányhoz és anyagi segít­séget kért a nagyszabású fel­adat megoldásához. (MT­I)

Next