Zalai Hírlap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

2 Koszigin szabadságát tölti Moszkva (TASZSZ). „Azok a híresztelések, amelyeket egyes felelőtlen források ter­jesztenek a nyugati sajtóban Alekszej Koszigin betegségé­ről, megalapozatlan kitalálá­sok” — jelentette ki pénteken Leonyid Zamjatyin, a szovjet külügyminisztérium sajtóosz­tályának vezetője. Külföldi hírügynökségek tudósítóinak Alekszej Koszi­­gin egészségi állapotára vo­natkozó kérdéseire válaszolva Zamjatyin rámutatott: „Ismerem azokat a jelenté­seket, amelyek a nyugati saj­tóban, például egyes londoni lapokban jelentek meg Alek­­szej Koszigin egészségi álla­potáról. Ezek a jelentések nem felelnek meg a valóságnak. Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök szabadságon van. Jelenleg Moszkva környékén tartózkodik és a közeljövőben, szabadságának lejártával, visz­­szatér munkájához.” Az olasz kommunisták elítélik a spanyol diktatúrát Róma (MTI): Az Olasz Kommunista Párt vezetősége határozatot fogadott el, amely „a rendkívüli állapot beveze­tése nyomán Spanyolország­ban kialakult helyzettel” fog­lalkozik. A nyilatkozat megál­lapítja: az OKP vezetősége mélységes felháborodását fe­jezi ki azok miatt az intézke­dések miatt, amelyekkel a spanyol demokratikus erőket sújtották, s egyúttal kifejezi aggodalmát is, hogy a spa­nyolországi helyzet fokozhat­ja az európai és a földközi­tengeri feszültséget. „Az olasz kormánynak kö­telessége, hogy világosan ál­lást foglaljon a rendkívüli ál­­la­pottal szemben.” Az OKP vezetősége — hangoztatja vé­gezetül a nyilatkozat felhívja mindazokat, akik szívükön vi­selik a spanyol szabadság, Európa és a világ demokrá­ciájának és békéjének ügyét, hogy a francoista rezsim ak­ciójával szemben nyújtsanak támogatást a spanyol antifa­siszta ellenzéknek. (MTI) Befejeződött a csehszlovák szövetségi gyűlés ülésszaka Prága. (MTI). A csehszlovák szövetségi gyűlés ülésszaká­nak utolsó napján, a kormány programnyilatkozatának vitá­jában felszólalt Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja. Beszédében szólt azokról az erőkről amelyek gyengítik a feladatok végrehajtásához szükséges fegyelmet, és zavar­ják a nyugalmat Alighogy a KB vagy a kormány megjelöli a további teendőket — mon­dotta Bilak —, a szocialistael­lenes erők azonnal olyan ak­ciókat kezdeményeznek, ame­lyek elterelik a dolgozók fi­gyelmét a helyes politikától. Vasil Bilak ezután kifejtet­te: szükségesnek tart olyan in­tézkedéseket, amelyek egyszer s mindenkorra véget vetnek a dolgozókra ellenséges nézete­ket kényszerítő módszereknek. A kormány programnyilat­kozatáról folyó vitában 21 kép­viselő szólalt fel Cemik mi­niszterelnök válaszbeszéde után a képviselők egyhangú­lag elfogadták a nyilatkozatot és bizalmat szavaztak a kor­mánynak. A szövetségi gyűlés végül elfogadta a Nemzetvé­delmi Tanács létrehozásával és feladatkörének meghatáro­zásával kapcsolatos törvényt. Mao Ce-tung nyilatkozat az Odera-Neisse határról? Varsó (MTI): A Zycie War­­szawy ismerteti a Bild Zeitung című nyugatnémet bulvárlap (Springer konszern lapja) je­lentését Mao Ce-tungnak a Japán Szocialista Párt veze­tőivel folytatott beszélgetésé­ről A Bild Zeitung szerint Mao állítólag azt javasolta, hogy a japán szocialisták vele együtt kezdeményezzék egy Peking—Tokió—Bonn közötti egyezmény létrehozását. „A Bild Zeitung szenzációs jelentése keveset érdekelne bennünket, ha egy része nem érintené Lengyelországot — írja a Zycie Warszawy — ez a rész pedig az, amelyben a nyugatnémet lap szerint Mao Ce-tung kifejtette azt a néze­tét, hogy az NSZK-nak pilla­natnyilag nem kell elismernie az Odera—Neisse határt. A Bild Zeitung gyakorlatát ismerve, komolyan kételked­hetnénk jelentésének pontos­ságában. Tény azonban az, hogy az utóbbi időben kiala­kulóban van bizonyos flört Pe­king és Bonn között. Oláh leleplező vallomása Tízmillió schwinget kapott komn­unistaellenes akciókra Bécs (MTI). Vezető szocia­lista szakszervezeti funkcioná­riusként tízmillió schillinget kapott az amerikaiaktól titkos kommunista-ellenes akciókra — vallotta be Franz Oláh volt osztrák belügyminiszter és szakszervezeti szövetségi elnök bécsi perének pénteki tárgya­lásán. Az Osztrák Szocialista Párt hajdani prominens vezetője, akit sikkasztásért és csalásért vonnak most felelősségre, első ízben hozott nyilvánosságra adatokat kapcsolatairól, ame­lyek „illetékes amerikai szer­vekhez” fűzték az ötvenes években. Oláh kihallgatásának első napján közölte: nem érzi bűnösnek magát, mert „min­dig az állam és a munkásmoz­galom érdekében cselekedett”. A vállalatok, amelyeket 1950 —1951-ben — a szakszerveze­tek pénzét önhatalmúlag fel­használva — alapított, való­jában egy „különleges akciót” fedeztek: járműveket, rádió­adó- és vevő berendezéseket raktároztak a „kommunisták elleni harc céljaira”. A vád­lott ismét felevenítette az 1950-es „kommunista puccskí­sérlet” koholmányát. (Mint is­meretes, 1950 őszén osztrák munkástömegek a drágulás el­len tüntettek Bécsben.) A reakció által „puccskísérlet­nek” kikiáltott nagy demons-­­ tráció után vette fel a kap­csolatot „illetékes amerikai szervekkel” — mondotta Oláh —, amelyektől 8—10 millió schillinget kapott, hogy „szük­ség esetén megfelelő felszere­léssel rendelkezzenek”. ZALAI HÍRLAP Amerikai aggodalom Támadásra készül a DNFF Saigon (MTI). A dél-vietna­mi szabadságharcosok tet-of­­fenzívájának első évforduló­ján csak szórványos harci te­vékenység folyt az amerikai hadijelentések szerint. Ugyan­akkor az amerikaiakat aggo­dalommal tölti el legutóbbi felfedezésük: Saigontól 84 ki­lométernyire megtalálták a partizánok egyik épülő föld­alatti dzsungel-kórházát, mely hat kisebb és két nagyobb kórteremből áll, összesen mint­egy háromszáz ággyal Az amerikai szakértők szerint az egészségügyi berendezések, amelyeket 12 alagút kötött ösz­­sze a külvilággal, egy teljes partizánhadosztály ellátását biztosították volna, amiből ar­ra következtetnek, hogy a ge­rillák újabb támadó művele­tekre készülnek fel Hanoi (MTI). A VDK saj­tósa vezércikkben emlékezett meg pénteken a tet-offenzíva első évfordulójáról. A Quan Dai Nhan Dan, a néphadsereg lapja az egész 1968-as év mér­legét megvonva rámutat, hogy a forradalmi erők 630 000 el­lenséges katonát tettek harc­­képtelenné, beleértve 230 000 amerikai és külföldi csatlós­katonát, ez a szám a sebesül­teket, eltűnteket és halottakat foglalja magában. A szabad­ságharcosok lelőttek, megron­gáltak és a földön megsemmi­sítettek hatezer repülőgépet. Szakértői vélemény Blanka Nachazelova búcsúleveléről Prága (MTI): Mint ismere­tes, Blanka Nachazelova prá­gai diáklány január 23-án ön­­gyilkosságot követett el és hátrahagyott búcsúlevelének tartalma utalt arra, hogy ha­sonló öngyilkosságra akarták kényszeríteni, mint amelyet Jan Palack is elkövetett. Több prágai lap — elsősor­ban a Mlada Fronta — két­ségbe vonta a levél eredetisé­gét. Pénteken a prágai városi rendőrfőkapitányság vizsgála­ti osztálya és a városi ügyész­ség — a sajtó számos kérdé­sére válaszolva — közölte, hogy a törvényszéki bonco­lásnál Blanka Nachazelova halála okaként szénmonoxid mérgezést állapítottak meg. Más sérülést a halott testén az orvosok nem észleltek. Megállapították továbbá, hogy a búcsúlevél — melyet anyja adott át a rendőrségnek — Blanka Nachazelova kezeírása. Az írás azonosítása, megfelelő összehasonlító anyag alapján, írásszakértők bevonásával tör­tént, más búcsúlevelet nem találtak. Mint a rendőri szervek köz­ük, a legtapasztaltabb bűn­ügyi nyomozók részletes és beható vizsgálatot folytatnak Blanka Nachazelova öngyil­kossága körülményeinek fel­derítésére. Az Egyesült Izzó Nagykanizsai Fényforrásgyára FELVESZ gépészmérnököt, gépésztechnikus, építészmérnök, építésztechnikus, közgazdász, beruházási és számviteli, valamint norma- és bérügyekben gyakorlott szakembereket, szakmunkásokat, mechanikai és elektroműsze­rész, géplakatos, villanyszerelő és festő segédlevéllel. JELENTKEZNI A FENTI CÍMEN levél útján, vagy személyesen a Nagykanizsai Fényforrásgyár Munkaügyi Osztályán Kinizsi út 97. sz. alatt. 89 083 1969. február 1. Az EAK ünnepe­ i Tizenegy esztendő pilla­­­nat csupán egy nép életében — különösen, ha az a nép évezredekkel méri tör­ténelmét. Egyiptomban idő­számításunk előtt 4241-ben vezették be a naptárt, és ez egyben az emberiség írott történetének legrégibb is­mert dátuma. Az ország legújabbkori történelmének jelentős for­dulópontja volt 1952, amikor győzött a nemzeti felszaba­dító forradalom. Ezt követte, tizenegy évvel ezelőtt 1958, Egyiptom és Szíria részvéte­lével megalakult az Egyesült Arab Köztársaság. A két leg­­újabbkori évszám olyan ese­mények kezdetét és folya­matát jelöli, amelyek évezre­des elmaradottságnak és nyomornak üzentek hadat. Ott, ahol néhány éve még szinte a fáraók idején hasz­nált kezdetleges munkaesz­közökkel küszködtek a föld­del a fellahok,­­ a termé­szeti csapások ugyanúgy ti­zedelték őket, mint évszáza­dokkal korábban, utat tört a modern technika és a szo­cialista építés gondolata. Az államszövetség megala­kulása óta jelentse változá­sokon ment át, mégis éppen a közelmúlt eseményei, min­denekelőtt az izraeli agresz­­szió figyelmeztet arra, hogy az arab népek életében alap­vető követelmény az egység. A­mikor az EAK megala­­kulásának tizenegye­dik évfordulóján őszinte szívvel kívánunk boldog jö­vőt az EAK népeinek, a ha­ladó világ és a mi gondola­taink elsősorban arra irá­nyulnak: járjon sikerrel az agresszió következményeinek felszámolása, alakuljon ki végre olyan helyzet a Közel- Keleten, amely biztosítja az ott élő népek békéjét és bol­dogulását i­s. Munkatársaink külföldön BÉCSI BARANGOLÁS 1. Práter és környéke Bécsről, az egykori csá­szárvárosról sok útibeszá­molót olvashatunk mosta­nában. A Schönbrunnról, a Burgról a belváros modern üzletutcá­járól, a Kftrtner­­strasseról és a Grabenről szinte többet tudunk már, mint egynémely hazai nagyvárosunkról. Útibeszá­­molómban ezért inkább Bécs perifériájáról próbá­lok néhány vázlatot felvill­antani. AZ AUSZTRIAI körutazás­ból másfél-két napot szán­tunk Bécsre, öt lett belőle Még az a szerencse, hogy nyár volt, a június végi káni­kula kellős közepén, Bécs központjában, az Urá­nia mozi előtt jártunk, ami­kor megállt az autóbuszunk. De nem azért, mert a gépko­csivezető fékezett vagy levet­te volna a gázt. Eltörött a fő­tengely. A nagykövetség egyik tiszt­viselője intézkedett A bécsi illetékes szervek hozzájárultak, hogy a Práter­ben kempingezzünk, amíg vagy elkészül az autóbusz vagy­­más járművet tudunk sze­rezni. Nos, így kerültünk a Prá­terbe, annak is a Jezsuita-rét elnevezésű részébe. A Práter egyébként olyanféle Bécsnek, mint Budapestnek a Város­liget. Csak talán nagyobb és egyéb tekintetben is más. A Duna és a Duna-csatorna közötti mintegy tíz négyzetki­lométeres terület a Práter, ár­nyas fákkal, utakkal, sportlé­tesítményekkel, a különösen a forró hangulatú osztrák—ma­gyar labdarúgómérkőzésekről ismert stadionnal, a Westhal­­léval, ahol Papp László ököl­vívónk profi éveiben halmo­zott sikert sikerre. Na aztán itt van a mi Vidám Parkunk­hoz hasonló szórakozó­hely a messze kimagasló óriáskerék­kel. Na, de mint mondtam, van itt más is. Nem utolsó sorban prostitúció. A Rustensbhacher Allee-n hömpölygő kocsiáradat. Ha le­száll az este, s kigyulladnak a lámpasorok, előjönnek az éj­szaka pillangói is. Razziától nem kell tartaniok, hivatalos engedéllyel „működnek”. Az­tán az útszélen megáll egy-egy kocsi, a vezető lehúzza az ab­lakot, odalibben egy „pillan­gó” és megkezdődik az alku És ha a száz schillinget be­ígérik, máris nyílik a kocsi­ajtó, s elhajtanak. Így tart ez a késő éjszakai órákig. Ha va­laki nagyon ráér, számolhat. Előfordul, hogy egy-egy pil­langó egyetlen éjszaka 10—12 „üzletet köt”. PERSZE a Práternek ko­rántsem ez a fő jellemzője Van itt más is. Többek között építkezés. Ottjártunkkor ép­pen a már említett Rusten­sbhacher Alle mellett épült egy többszárnyas társasház. Ami a legfeltűnőbb — egyéb­ként Bécsben bár­mely építkezésen megfigyelhető — hiányzik a felvo­nulási épület. Köz­ponti telephelyről szállítják óramű pontossággal a szükséges építke­zési anyagot. Egy­mást követik a szállító tehergép­kocsik, pillanatnyi késedelem nélkül rakják le az anya­got, s roppant szervezetten folyik az építés. Csellen­gő, tétlen, anyagra váró embert nem látni. De még ci­garettázó munká­sokat se nagyon. — Nem szabad cigarettázniok? — kérdezem az egyik munkást. — Dehogynem — hangzott a válasz —, de ha elcigaret­tázzuk az időt, kevesebb lesz a borítékban. Meg kell mondani azt is hogy nagyon gondosan, szé­pen építenek. A minőségi kö­vetelmények igen magasak Megnéztem néhány átadás előtt álló lakást. Tükörsima falak, hibátlan parketta, pon­tosan záró ajtók, ablakok, s egyetlen vízcsap sem csepe­gett. A lakbérek viszont rop­pant magasak, a lakás nagy­ságától függően egy átlagos keresetű bécsi polgár a fizeté­sének 15—20—25 százalékát költi lakbérre. A Práter természetesen nem a bécsi felső tízezer szórakozó­helye. Munkások, kisfizetésű tisztviselők töltik itt szabad idejüket, hogy kiszabadulja­nak néhány órára a város kő­rengetegéből. Egy emlékezetes találkozást is őrzök a Práterből. Valame­lyik sörözőben ismerkedtünk össze. — A, magyarok — csillant meg a szeme, s máris maga mellett szorított helyet a tár­saságában. MINT HAMAROSAN KI­DERÜLT,­­ és asztaltársai is tagjai az Osztrák Kommunis­ta Pártnak. Nem egy helyen dolgoznak, csak közös alap­szervezetbe tartoznak, s a szombat délutánt használták fel egy ids közös sörözésre, politizálásra. Mint új ismerősünk, Vilmos elmondta, fontos állami szerv­nél dolgozik, de korántsem magas beosztásban. — Több mint tíz éve nem léptem előre — mondta és ke­délyesen nevetett hozzá, ami ugyancsak ellentétben állt az­zal, amit mondott. Látta ar­cunkon a meglepődést, s ma­gyarázni kezdte. — Tagja vagyok a kommu­nista pártnak. A feletteseim természetesen nem szólnak ér­te, hiszen a párt legálisan mű­ködhet Ausztriában, csak ép­pen nem léptetnek elő. Ez vi­szont — tette hozzá ismét ne­vetve — azt jelenti, hogy mint kommunista jól dolgo­zom. Közben arról is szót ejtett, hogy az alapszervezetében agitációs feladatokat végez, s szinte nincs olyan hónap, hogy néhány taggal ne gyara­pítaná a párt sorait. — Persze — tette hozzá — akadnak párttagjaink között akik kilépnek, mert munkahe­lyükön mint kommunisták nem juthatnak előbbre. A lé­nyeg azonban az, hogy gya­­rapszunk. Az osztrák kommunisták­nak valóban nem könnyű. Olyanok is akadnak közöttük, akik azt mondják, jobb volt, amíg illegalitásban működ­tek. Könnyebben beépülhet­tek különböző funkciókba, ahol többet tehettek. Igaz vi­szont, ha akkor lebuktak ... — Ó, Önöknél jó — lelkese­dett Vilmos. — Tudják — magyarázta — én nemcsak az itthoni életet figyelem, hanem azt is, mi történik a szocialis­ta államokban. Ez természe­tes is, különben mivel agitál­nék. Szerintem az önök poli­tikája kitűnő, csak így to­vább ... VOLT EBBEN valami meg­hatóan kedves, hogy bennün­ket egy nyugati országban élő kommunista ak­ar meggyőzni politikánk helyességéről Nem is állhattuk meg szó nélkül: — Bennünket is agitálni akar? Vilmos elnevette magát: — Elnézést, de annyira ben­ne vagyok, én itt is mindig agitálok. A Práterben tehát ilyen is van. Baloghy Zoltán Vidám hangulat a Práterben Biafrai légitámadás nigériai városok ellen Lagos­ (MTI): Lagosi kato­nai tényezőktől származó ér­tesülések szerint a biafrai sza­­kadárok légierejének repülő­gépei pénteken bombatáma­dást hajtottak végre a közép­nyugati régió több helysége ellen. Az egyik gép Benintől, a régió fővárosától húsz kilo­méternyire elterülő Abogie városa felett oldotta ki bom­­baterhét. Négy személy meg­halt, tizenegy pedig megsebe­sült. A nigériai légelhárítás ütegei a biafrai repülőgépet lelőtték. 1968. október 7-e óta ez volt az első biafrai légitá­madás a szövetségi kormány által ellenőrzöttt területek el­len.

Next