Zalai Hírlap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
Több biológiailag értékes élelmiszert fogyaszthatunk Előzetes összesítés az élelmiszeripar tavalyi eredményeiről A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban elkészült az előzetes összesítés az élelmiszeripar tavalyi eredményeiről. Az adatok arról tanúskodnak, hogy az ágazat összességében teljesítette a népgazdasági tervben előirányzott leglényegesebb feladatait. A termelés növelésével az új, korszerű gyártmányok bevezetésével és a választék számottevő bővítésével általában nyugodt és kiegyensúlyozott belföldi ellátást lehetett biztosítani. Az élelmiszeripari vállalatok nem végleges adatok szerint 5 százalékkal növelték termelésüket. Úgyszólván valamennyi iparág előbbre lépett, de legalábbis az előző évivel azonos termelési szintet ért el. A kedvező vállalati eredmények összefüggnek a mezőgazdaság tavalyi kiemelkedően jó termésátlagaival. Ennek köszönhető például, hogy a vállalatok könnyebben hozzájuthattak a mezőgazdasági eredetű nyersanyagokhoz, több szántóföldi és kertészeti terméket vásároltak, mint 1968- ban. Vágósertésből azonban — mint a jelentés rámutat — nem sikerült annyit felvásárolni, mint az előző évben. Az élelmiszeripar tavaly 8 százalékkal több árut, terméket adott a belkereskedelemnek, mint 1968-ban. A fogyasztói árszínvonal az év folyamán általában nem változott, sőt egyes termékekhez olcsóbban lehetett hozzájutni (ilyen például a baromfi és — időszakosan — a sajt és a bor). Az állati eredetű fehérjéket tartalmazó élelmiszerekből mintegy 9 százalékkal több fogyott, ami azt jelenti, hogy megnőtt a biológiailag értékesebb élelmiszerek iránti igény. Húsból és húskészítményekből például 5 százalékkal, vágott baromfiból kereken 50 százalékkal, sajtból pedig 14 százalékkal többet vásárolt a lakosság. A konzervellátás is javult, 15 százalékkal több konzerv fogyott és a választék is gyarapodott. Az italfélék iránt is megnőtt a kereslet és a kínálattal sem volt baj. A likőripar 12 százalékkal, a boripar pedig 10 százalékkal növelte szállításait. Sörből 210 000 hektóval kapott többet a kereskedelem, mint 1968-ban, ebből 70 000 hektó hazai termelésű volt. „75 éves a magyar állami hajózás” címmel kiállítás nyílt Budapesten, a Közlekedési Múzeumban. A kiállításon hajómodellek segítségével mutatják be a magyar hajózás fejlődését napjainkig. Képünkön: A kiállítás legszebb darabja, a magyar tengerhajózás büszkesége, az 1969-ben vízre bocsátott hatezer tonnás Budapest tengerjáró modellje. (MTI fotó : Kovács Sándor felvétele) Több mint 31 ezer fiatalt várnak? 37 féle szakra képeznek a szakközépiskolák A szakközépiskolák iránt évről évre növekszik az érdeklődés. Ennek figyelembevételével állapították meg az illetékesek az idei felvételi keretszámokat a Művelődésügyi Minisztéri Esfti Szakoktatási Főosztályán az MTI munkatársának elmondották, hogy az 1970—71-es oktatási évben a különböző szakközépiskolák első osztályaiban 31—32 ezer fiatal kezdheti meg tanulmányait. Ez csaknem 50 százaléka a középiskolák nappali tagozatára felvehető összes elsős diákok számának. A szakközépiskolák ma már 37 féle szakra képezik a tanulókat. A művelődésügyi miniszter — az érdekelt főhatóságokkal egyetértésben — szabályozta a felvételek lebonyolítását. A leglényegesebb tudnivalók a következők: alapvető feltétel a tanuló egészségügyi alkalmassága a választott szakra. A szakközépiskolába jelentkező fiatalok az egyes szakok jellegének megfelelő speciális orvosi vizsgálaton is részt vesznek. A felvételről történő döntésnél az általános iskolákban elért tanulmányi eredmény vizsgálata a hetedikes évvégi, és a nyolcadikos félévi átlagra, s különösen a választott szakemberek szempontjából fontos alapozó tantárgyakban elért tanulmányi eredményre terjed ki. Ilyen például ipari szakközépiskolák esetében a számtan, és a fizika, mezőgazdaságiaknál a kémia és az élővilág. Figyelembe veszik természetesen a tanuló személyiségének egész fejlődését, családi körülményeit, szociális helyzetét is a felvételi kérelem elbírálásánál. A jelentkezőket a szakközépiskola igazgatója a tavaszi szünetben behívja annak megállapítására, hogy a szakiránynak megfelelő legfeljebb két alapozó tárgyból milyen ismeretekkel rendelkeznek. Ez alkalommal a tanulók szakmai rátermettségét is vizsgálják, egyszerű gyakorlati feladatok megoldása útján. (MTI). ZALAI HÍRLLAP Reflektorfényben a termelékenység Bútorgyári tervek és lehetőségek A Zala Bútorgyár 172 millió forint értékű bútort gyárt az idén. Ennyit irányoz elő a vállalat terve. A termelés több mint 22 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál. Hasonló ■ütemű termelés felfutást a korábbi években is produkált a gyár. Ez önmagában nem érdemelne különösebb figyelmet. A fejlesztés forrása annál inkább. A gyár ugyanis alig több mint 15 százalékkal növeli csak a létszámát, s a gyárban a munka termelékenységének 6,7 százalékos növekedésével számolnak. Szervezési intézkedések, gépesítés Mire alapozza terveit a bútorgyár? Tóth Jenő főmérnök két alapvető tényezőt említ Szervezési intézkedéseket hajtanak végre, s újabb gépeket állítanak termelésbe. A II-es számú telepünk nagycsarnokában jelenleg nagy a zsúfoltság. Az épület szomszédságában új vasvázas szint állítunk fel, ahova áttelepítjük a szabászatot Ez az intézkedés nemcsak az üzem területét növeli, hímem módot ad a technológia fejlesztésére is. A területtel megnövelt szabászat egyúttal osztályozó is lesz. Ezzel egyrészt elejét veszszük annak, hogy selejtes anyagok is utazzanak, másrészt elkerüljük, hogy a feldolgozó csarnok félkész raktár legyen. Amíg korábban öt napi alkatrész-szükségletet tároltak a csarnokban, a jövőben csak egy napra való kerül oda. Ez az intézkedés számításunk szerint az egész II-es üzemben félszázalékkal növeli a termelékenységet, — mondja erről a főmérnök. A viszonylag kis ráfordítás gyümölcsét már márciustól élvezheti a gyár. Emellett további terveik is vannak. Még az idén további építkezést kezdenek meg és fejeznek be ezen a telepen. Új csarnokot, forgácstárolót építenek, illetve bővítik a szociális épületet és kazánházat Az építési célzatú beinvesztálással párhuzamosan — s ez érdemel különös figyelmet — számottevően korszerűsíteni szándékoznak a gépparkot is. A tervek szerint mintegy 8 millió forint költséggel automata felületkezelő gépsort állítanak üzembe Ez a beruházás jelentősen növeli majd a munka termelékenységét.Jelenleg a lakköntés után 24 órát kell várni a további művelet megkezdéséig, a fényezésig. Ez a várakozási idő az új gép esetében mindössze 7 perc lesz, s a munkát a jelenleginél lényegesen kisebb létszámmal tudják végezni.) Említést érdemel az is, hogy a következő években döntően csak a géppark korszerűsítésére fordítja anyagi erejét a gyár. Nagyobb hozzáértéssel Az említett tervek megvalósítása természetesen nem történik és nem is történhet meg egyik napról a másikra. Tendenciája azonban feltétlenül helyes irányú, és támogatást érdemel Hasonlóan azokhoz a tervekhez, amelyek a munkaerő hatékonyabb kihasználását célozzák. Közülük talán a legjelentősebb az iparvágány kialakítására irányuló elképzelés. Jelenleg 52—55 embert köt le a gyárban az anyag-, illetve a késztermék szállítása Az iparvágány bekötésével — amellyel kapcsolatban már folynak a tárgyalások — 10 százalékos munkaerő-megtakarítást érhet el a gyár. Érthető, hogy a terv végrehajtása érdekében anyagi áldozatra is kész az üzem. A munkaerő hatékonyabb kihasználására egyéb lehetőségek is adottak. Jelenleg a munkásgárda 30 százalékát teszik csak ki a szakmunkások. Különösebben nem kell bizonygatni, hogy nagyobb hozzáértéssel, szakmai képzettséggel hatékonyabb munkát lehet végezni. E tekintetben tehát — mint az említett számadat is mutatja — nagy tartalékkal rendelkezik az üzem. Hasznosítása érdekében ugyancsak tervszerű munka folyik. Tavaly 60, az idén már 120 ipari tanulót igényelt a gyár, s ezt a szintet a jövőben is tartani igyekszik. Ezzel párhuzamosan szervezett formáiban foglalkoznak a munkában már begyakorlott dolgozók szakmunkássá nevelésével.Más kérdés miért csak az elmúlt évben és az idén került előtérbe a szakmunkásképzés. A főmérnök egy mondattal válaszol erre a felvetésre: most van a lehetőségünk arra, hogy az igényeink szerint kérjük az ipari tanuló létszámot. Korábban keretszámot kaptunk.) A munkások megtartásáért A termelékenység egy további tartaléka — munkaerő oldalról — a törzsgárda megerősítése. A bútorgyáriak egy főre eső termelési értékét az elmúlt években kedvezőtlenül befolyásolta az a tény, hogy nagy volt az üzemben a fluktuáció. 1968-ban 450, tavaly 250 munkás lépett ki. Ezt a nagy munkaerő-mozgást a több ezer fővel termelő vállalatok sem tudják termelési értékkiesés nélkül elviselni. Még kevésbé a Zala Bútorgyár, ahol alig több mint ezer főt tesz ki a létszám. Indokolt követelménynek lehet tehát tekinteni, hogy a gyár tegyen hatékony intézkedéseket a munkaerő-vándorlás csökkentésére. Az idei tervek arra mutatnak, hogy ezért is többet tesznek az eddigieknél. Mint már említettük is, tovább javítják a szociális körülményeket, s igyekeznek jobban a vállalathoz kötni a munkásokat 30 százalékkal több nyereségrészesedést kapnak azok, akik 10 éve a gyárban dolgoznak. S amitől még sokat várhatnak, az idén összesen 7 százalékkal emelik a bérszínvonalat. Vagyis maximálisan kihasználják a bérpolitikai szabályozók által nyújtott lehetőségeket. A nyereség terhére éven át elismerik a jobb teljesítményeket a bérben is. A Zala Bútorgyár tervei, amelyeket a termelékenység növelése érdekében szándékoznak végrehajtani, kétségtelenül sokoldalúan szolgálják népgazdasági szinten is egyik legalapvetőbb törekvésünket, a munka hatékonyságának fokozását. A tervek azonban önmagukban még nem jelentenek eredményt. Azon is sok múlik, miként, milyen intenzitással szervezik meg a végrehajtást. A gyárban bizakodnak, hogy a realizálással sem lesz hiba. Mindenesetre biztató, hogy a feltételek valóban kedvezőek. Javult az anyagellátás, s a gyár teljes kapacitását lekötötte a kereskedelem. Karvalics László Folytatódik a Zalába került olaj kiszűrése Tegnap újabb „csapdákat“ állítottak fel A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozói tegnap teljes erővel folytatták a Zala mentén a folyóba jutott nagymennyiségű olaj kiszűrését, eltávolítását. Az alsó torkolatnál újabb két „csapdát”, olajfelfogó falat építettünk — mondta tegnap délután Katovics István, a zalaegerszegi szakaszmérnökség főmérnöke. — Ezekkel együtt hat helyen történik az olaj eltávolítása. Nagy segítséget jelent, ha estére megérkezik az úgynevezett hidrofóbizált perlit, amely az eddig alkalmazott vegyszernél jobban leköti, s könnyen eltávolíthatóvá teszi az olajat. A vegyszert az OVH intézkedésére Budapestről szállítják. — Jutott-e olaj a Balatonba? — A Balatonba még nem jutott olaj, s reméljük, nem is jut. A műszaki alakulatok állandó ügyeletet tartanak, az árvízvédelmiek reflektorokkal dolgoznak éjszaka, maximális az erőfeszítés, hogy a „csapdákat” ne kerülhesse el az olaj. A figyelem nem lankadhat, hiszen pénteken este még 25 kilométer hosszúságban úszott a folyón az „olajtutaj”. Beosztása: gazdasági felelős Kati erélyes: — Nézd, ez így nem jó! Te titkár vagy, tudnod kell, hogy milyen fontos az elszámolás. — Igazad van. Csakhogy nehéz utánaszaladni minden tagnak. — Nem vagytok olyan sokan. Ha meg nem akarják megvenni a bélyeget, vigyétek taggyűlés elé a dolgot. — Rendet csinálunk. Megbeszélem a gazdasági felelőssel. Ezzel az ígérettel távozik a fiú. Kati sóhajt: — Van egy pár alapszervezet, ahol késnek az elszámolással, változásjelentéssel. Én meg pontosan szeretném felküldeni a megyéhez, időben, de hát látja ... — Sorolja fel a hanyag alapszervezeteket. — Hát... nem szívesen teszem. — Azzal nem segítünk nekik, hogy hallgatunk róluk. — Persze. Szóval a detki, gétyei, zalaapáti, csáfordi, bókaházi és a zalaszentgróti II-es alapszervezet miatt késett például az év végi elszámolásom. — És a jók? — Oh, azok sokkal többen vannak. Például a zalaszentgróti Schönhercz-területi, az állami gazdasági, a gimnáziumi, aztán a bezerédi, zalacsányi, szentpéterúri, mikosdi lengvári, zalaudvarnoki, kustányi, gyülevészi, zalakoppányi kiszesek nagyon jól végzik a gazdasági munkát. Negyvennyolc KISZ-szervezet gazdasági helyzetét kíséri figyelemmel, irányítja Kiss Kati, a zalaszentgróti járási KISZ-bizottságon. Most egy kis helyiségben, papírhalmazok előtt ül. Változásjelentések, tagdíjfizetési nyilvántartási lapok, befizetési csekkek, anyagkivételezési tömbök, átvételi elismervények borítják az asztalt, a neken jutott csak hely a fén kartotékdoboznak, a kis asztalon a kartonoknak. Hó végelszámolás ideje van. — Vannak segítőtársai? — Hogyne! Nem is tudnél boldogulni a járási pénzügy ellenőrző bizottságunk nélkül Napi kapcsolatom van velük Most például az alapszervezetek pénztárkönyveit ellenőrzik, segítenek, hogy naprakész könyvelés legyen. Ez nagyon fontos! Szeretném elérni, hog ne kelljen visszaküldeni a megyére tagbélyegeket. Tizenkilenc éves, csino lány. Mai fiatal. Új munkakörében — a zalaszentgróti járásí KISZ-bizottság gazdasági felelőseként — sikeresen kéz lett, szeretik az alapszervezekben is, mert határozott igazságos. Azt mondja: gazdasági munkát csak teremmel, pontosan érdeme csinálni. V. Gy. Néprajzi, tudományos kisfilmpályázat Néprajzi tudományos kisfilmpályázatot hirdet a Magyar Néprajzi Társaság és a Tolna megyei Tanács V. B. a néprajzkutatók és az amatőrfilmesek részére. A pályázók a parasztkultúra bármelyik ágából meríthetik témájukat. A feldolgozás módja lehet elsődleges dokumentáció, továbbá egy szűkebb terület, vagy jelenség feldolgozása történeti háttérrel. Végül olyan oktató, vagy módszertani kis film, amely iskolaszakköri vagy iskolán kívüli népművelésben is felhasználható. A filmeket Szekszárdon augusztus 1—13-a között megrendezésre kerülő II. Nemzetközi Néprajzi Filmszemlén és tudományos tanácskozáson mutatják be, illetve díjazzák. A pályázatokat 1970. június 1-ig kell a Szekszárdi Művelődési Központba beküldeni. 1970. február . Kihasználatlan lehetőségek IF Különböző fórumokon sokszor hangzott el a javaslat,, hogy a termelőszövetkezetek termelő tevékenységük mellett létesítsenek saját termékeiket feldolgozó üzemeket, önállóan, vagy kooperálva alakítsák ki melléküzemági tevékenységüket. Ezt kívánja a célszerűség is. Lerövidíteni az áru útját, s így olcsóbban — az áru felesleges utaztatása nélkül — kerülhet a termék a fogyasztóhoz. E lehetőség kihasználásával eddig nagyon kevés termelőszövetkezet élt. Különösen a lenti járás közös gazdaságainál nem tapasztalható e tekintetben fejlődés. A járási szervek illetékesei több esetben is kezdeményezőként léptek javaslataikkal a termelőszövetkezetek vezetői elé, nem sok megértéssel. Korábban ugyan a csömödéri termelőszövetkezet létesített egy húsfeldolgozó üzemet, aztán a lenti közös gazdaság is nagy buzgalommal valósította meg tejüzemét. Más újdonságról nem is nagyon lehet beszélni a járásban. Pedig — akárcsak máshol a megyében — itt is van lehetőség a melléküzemági tevékenység kiépítésére és bővítésére. A fentiek ugyan üzembehelyezték a tejfeldolgozójukat, de tejboltot még most sem nyitottak, így a haszon a termékeiket forgalomba hozó ÁFÉSZ-ekkel kénytelen osztozni. Nem igényelne nagyobb beruházást a vajfeldolgozó gépek beszerzése sem. Ehelyett a tejszínt utaztatják Lenti és Zalaegerszeg között, s a megyeszékhely tejüzemétől kapnak helyette vajat Az elmúlt év elején vetődött fel az a gondolat, hogy helyes és célszerű lenne a gyümölcstermelő gazdaságok — Csömödér, Páka, Gutorfölde, Nova — közös összefogásával hűtőházat létesíteni, ahol gyümölcsfeldolgozó üzemet is lehetne létesíteni. A gazdaságok nem tudtak megegyezni. Az elmúlt évben sikerült ugyan eladni az almát, de előfordulhat ennek ellenkezője is, akkor pedig késő lesz már az ébredés. Korábban Szécsiszigeten tervbe vették, hogy egy szörpfeldolgozó üzemet létesítenek. Ez is csak terv maradt. Nem lenne pedig haszontalan, hisz a járás több közös gazdaságában is jelentős mennyiségű szamócát málnát termelnek, amit egy közösen létesített gyümölcsfeldolgozó üzemben értékes termékké dolgozhatnának fel. Lehetne folytatni tovább a sort, hiszen egy nagyobb fafeldolgozó üzem is elkelne a járás termelőszövetkezeteinek, annál is inkább, mivel jelentős erdőterülettel rendelkeznek az itteni közös gazdaságok. Ennek ellenére egyszerűbbnek vélik a kitermelt fát olcsón eladni, mint létrehozni egy feldolgozó üzemet. A melléküzemági tevékenység hiányában tekintélyes jövedelemtől esnek el a járás termelőszövetkezetei. Nem kellene mást tenni, mint gazdaságossági számítást végezni, aztán nyomban kiderülne, hogy mit vesztenek egy év alatt a gazdaságok csupán azért, mert nem élnek a lehetőségekkel Magyar vállalatok az osakai gépipari nemzetközi vásáron A magyar vállalatok érdekődése megnőtt a japán üzletkötési lehetőségek iránt; ezt bizonyítja, hogy a HUNGEXPO rendezésében minden eddiginél nagyobb számban vesznek részt az áprilisi osakai Gépipari Nemzetközi Vásáron. A magyar kiállítók 150 négyzetméteres területet béreltek. A MEDICOR, amelynek orvosi berendezései a tavalyi tokiói kiállításon érdeklődést keltettek, most egész sor újdonsággal próbál betörni a japán piacra. Bemutatják a komplett kórházi berendezéseket és az ipari röntgenkészüléket. A kiállítás egyik érdekessége lesz a modern magyar kozmetikai szalon. A NIKEX ezúttal kizárólag találmányokat kínál eladásra, miután köztudomású, hogy Japán a szabadalmak vételében élenjáró helyet foglal el. A Japán második legnagyobb városában megtartandó vásáron a HUNGEXPO üzletkötő irodát nyit, ahol az érdeklődő szakembereket tájékoztatják a magyarországi üzletkötési lehetőségekről. (MTI)